KUNAGRO 21 Kft. 2214 Pánd, Fő út 1. EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM ÉS ÖSSZEVONT ELJÁRÁSBAN KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT Érsekvadkert közigazgatási területén, Szentlőrinc puszta külterületen (hrsz. 0114/4) újraindítani tervezett, már megépített, 3.000 hízó férőhelyen felüli, állattartó telep ügyében Debrecen,
Engedélykérő azonosító adatai: Név: KUNAGRO 21 Kft. Székhely: 2214 Pánd, Fő út 1. KSH azonosító: 12570799-0111-113-13 Cégjegyzékszám: 13 09 105703 Adószáma: 12570799-2-13 Cég képviselője: Pick László György KÜJ: 100 259 124 KTJ-telephely: 100 743 004 Dokumentációt összeállította: 4225 Debrecen, Csonkatorony u. 19. Telefon: +36-30-4545-058 E-mail: zoldemberkft@gmail.com Készítette: Veszelinov Ottó Környezetvédelmi szakértő (263-4-I.4/09-1083/2017, SZKV-hu, -le, -vf) Természetvédelmi szakértő (SZ-027/2011) Sámi Lajos Környezetvédelmi szakértő (224-2-I.4-09-081/2017, SZKV-zr) 2
Tartalomjegyzék Előzmények, tervezett tevékenység számba vett változatai 5 1. Általános adatok 7 1.1. Az engedélyt kérő adatai 7 1.2. Az engedélykérelmet összeállító adatai 7 2. A jelenlegi és a tervezett tevékenység 8 2.1. A tervezett tevékenység és BAT-nak való megfelelése 11 2.2. A telephely 18 2.3. Jármű és személyforgalom 20 2.4. A tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek 20 2.5. Referenciák 21 2.6. A rendelkezésre álló adatok bizonytalansága 21 2.7. A telepítési hely térképi lehatárolása. A telepítési hely szomszédságában lévő hasonló területhasználat 22 2.8. A rendezési tervek és a tervezett tevékenység kapcsolata 22 2.9.A tervezett tevékenység alternatívái 22 2.10. Tervezett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések, monitoring 23 2.11. Telepítési hely környezetében működő, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek tevékenységének ismertetése, kapcsolatok 23 2.12. Természeti katasztrófáknak (különösen földrengések, vízkárok) való kitettség bemutatása 23 3. Környezeti hatótényezők, környezethasználatok, jelenlegi környezeti állapot 25 3.1. Jelenlegi környezeti állapot bemutatása 25 3.2. A működés 37 3.2.1. Környezet-igénybevételek 37 3.2.2. Környezet-terhelések 39 3.3. A felhagyás 60 3.3.1. Környezet-igénybevételek 61 3.3.2. Környezet-terhelések 61 3.4. Havária 62 3.5. Hatásfolyamatok 64 3.6. Várható környezeti hatások becslése és értékelése 67 3.7. Hatásterületek 68 4. Tervezett helyszínek demográfiai, környezeti és területhasználati adatai 72 5. Natura 2000 73 6. Környezetvédelmi minősítés 73 7. Országhatáron átterjedő környezeti hatás 73 8. Hulladékgazdálkodási jellemzők 74 9. Összefoglalás és javaslatok 75 3
Mellékletek 1. Környezetvédelmi működési engedély 2. Vízjogi üzemeltetési engedély 3. Tenyészet igazoló lap 4. Tulajdoni lap, földhivatali térkép 5. Helyszínrajz 6. Szennyvízbefogadói nyilatkozat 7. ATEV szerződés 8. Nyilatkozat a tehergépjárművek mosásáról, karbantartásáról 9. Talajvédelmi terv hatósági jóváhagyása 10. Sámi Lajos szakértői engedély 11. Veszelinov Ottó szakértői engedélyek 12. Felszín alatti víz akkreditált vizsgálati jegyzőkönyv 13. Hígtrágya befogadó nyilatkozat 14. Épületek méretezése 15. Alapállapot jelentés 16. Környezetvédelmi megbízott végzettség igazolása 17. Hatásterület ábrázolása 18. Rágcsáló irtásra vonatkozó szerződés 19. Hígtrágya laborvizsgálati eredményei 20. Közérthető összefoglaló 4
Előzmények, tervezett tevékenység számba vett változatai Az Érsekvadkert, Szentlőrinc-pusztai sertéstelep 1969-ben épült. Egészen 2007-ig a termelési koncepció nem változott, kocák, kanok, szaporulat és hízók egyaránt voltak a telephelyen. 2007 2012 között az egész telep hizlaldaként funkcionált, majd 2012-2018 között a kedvezőtlen sertéspiaci tendenciák miatt üresen állt minden istálló. 2018 június óta folyamatos, jelentős karbantartásokat és felújításokat követően a telep újraindításra készen áll. A telephely a múltban rendelkezett környezetvédelmi működési engedéllyel, melyet utoljára KTVF: 34650-3/2008. iktatószámmal adott ki a környezetvédelmi hatóság (1. sz. melléklet). A telephely vízilétesítményei rendelkeztek vízjogi üzemeltetési engedéllyel (2. sz. melléklet), melyet a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság adott ki. A vízjogi üzemeltetési engedély száma H. 12343-3/1981, a vízikönyvi száma 6.1/b/144. A telephelyre vonatkozó vízügyi műszaki felülvizsgálat 2018-ban megvalósult, a vízjogi engedélykérelem jelen EKHE kérelemmel párhuzamosan benyújtásra kerül a vízügyi hatósághoz. A telephely szerepel továbbá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Tenyészet Információs Rendszerében, ahol 2111085 tenyészetkóddal van nyilvántartva (3. sz. melléklet). A Kunagro 21 Kft. 2018-ban minimális állatlétszámmal beindította a termelést, melyet 2019- től szeretne nagyobb állatlétszámmal folytatni. A 2.000 hízó férőhely kapacitás fölött tervezett tevékenység miatt Egységes Környezethasználati Engedély iránti kérelem összeállítására van szükség, a tevékenység megkezdése előtt a 314/2005. (XII.25.) Korm. Rendelet szerinti EKHE (IPPC) engedélyt meg kell szerezni. Az Érsekvadkert, Szentlőrinc-pusztai sertéstelep, külterület 0114/4 hrsz. helyszínen, 3.000 hízó férőhely kapacitás fölött tervezett tevékenységre vonatkozóan a Kft. EKHE kérelmi és KHV dokumentációt nyújt be a Tisztelt Hatósághoz, melyek egységes eljárásban történő mielőbbi pozitív elbírálásában reménykedve kérjük a Tisztelt Hatóságot, hogy részünkre a tevékenységet engedélyezni szíveskedjenek. Jelen kérelem a tervezett tevékenység környezeti elemekre kifejtett hatásait vizsgálja, illetve javaslatot tesz a további lépésekre. 5
Az elkészítése során a következő jelentősebb, átfogó jogszabályok kerültek alkalmazásra: - 2012. évi CLXXXV. Törvény a hulladékról - 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról - 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről - 309/2014. (XII. 11.) Kormány rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről - 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet a felszín alatti vizek védelméről - 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól - 306/2010. (XII. 23.) Kormány rendelet a levegő védelméről - 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről - 284/2007. (X. 29.) Kormány rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól - 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról - 45/2012. (V. 8.) VM rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról A fent hivatkozott jogszabályok a dokumentáció összeállításának időpontjában hatályos változatukban kerültek felhasználásra. Jelen dokumentációt a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 6. és 8. sz. mellékletei alapján írtuk. Tervezett tevékenység számba vett változatai: a sertéshizlalást, mint tervezett tevékenységet egy 1969-ben megépült, azóta rendszeresen állagmegóvó tevékenységben részesített, kis lépésekben felújított épületekben kívánjuk folytatni. A sertéspiaci tendenciák figyelembe vételével a tenyésztési egységek (kocák-kanok-szaporulat) tartása, illetve a hizlalás között lehet választani egy régóta működő telepen. A Kunagro 21 Kft. a sertéshizlalást szeretné megvalósítani a telephelyen. 6
1. Általános adatok 1.1. Az engedélyt kérő adatai Név: KUNAGRO 21 Kft. Székhely: 2214 Pánd, Fő út 1. KSH azonosító: 12570799-0111-113-13 Cégjegyzékszám: 13 09 105703 Adószáma: 12570799-2-13 Cég képviselője: Pick László György KÜJ: 100 259 124 Tevékenységgel érintett telephely: Érsekvadkert, Szentlőrinc-puszta (0114/4 hrsz.) Telephely KTJ: 100 743 004 Hígtrágya tároló KTJ: 101 409 527 Tevékenység: TEÁOR 0146 08 sertéstenyésztés 1.2. Az engedélykérelmet összeállító személyek adatai Név: Veszelinov Ottó Lakhely: 4271 Mikepércs, Petőfi u. 59/2. Jogosultságot igazoló engedély/okirat száma: HBM Mérnöki Kamara (ikt. szám: 263-4-I.4/09-1083/2017.) OKTVF (SZ-027/2011., ikt. szám: 14/1043-3/2011.) Név: Sámi Lajos Lakhely: 4031 Debrecen, Derék u. 253. I/1. Jogosultságot igazoló engedély/okirat száma: HBM Mérnöki Kamara (ikt. szám: 224-2-I.4-09-081/2017.) A jogosultságokról szóló okiratok másolatai a 10. és 11. sz. mellékletben találhatók. 7
2. A jelenlegi tevékenység Az Érsekvadkert, Szentlőrinc-pusztai sertéstelep 1969-ben épült. Egészen 2007-ig a termelési koncepció nem változott, kocák, kanok, szaporulat és hízók egyaránt voltak a telephelyen. 2007 2012 között az egész telep hizlaldaként funkcionált, majd 2012-2018 között a kedvezőtlen sertéspiaci tendenciák miatt üresen állt minden istálló. 2018 június óta a folyamatos, jelentős karbantartásokat és felújításokat követően a telep újraindításra készen áll, sertéshizlalás a jelenlegi tevékenység, melyet 2018-ban minimális állatlétszámmal indítottunk be. A telephely épületeiről, kialakításáról részletesen a 2.2-es pontban írunk, illetve az 5. sz. mellékletben csatolt helyszínrajzon látható az egyes épületek, építmények elhelyezkedése. A tevékenységet az alábbi technológia szerint valósítjuk meg: A telep 7 hektár területen fekszik Érsekvadkert településtől mintegy 2 km-re. A telep körbekerített, betonút hálózaton elérhetőek az állattartó épületek. A telep minden jelentős infrastruktúrával rendelkezik, ami a termeléshez nélkülözhetetlen. Az ivóvíz mélyfúrású kútról biztosított, az 50 köbméteres hidrofor elegendő a telepen tartható létszámú állat megfelelő ellátásához. Tartalék vízadó ásott kutak találhatóak még a telephely közvetlen közelében, melyek jelenleg nincsenek használatban (részletek ezekről a 2. sz. mellékletben csatolt régi vízjogi üzemeltetési engedélyben találhatóak). A telepen 60 tonnás közúti hídmérleg lett telepítve. A szociális helyiség fekete-fehér öltözővel, zuhanyzóval, állatorvosi helyiséggel és gyógyszer raktárral is rendelkezik. Külön épületben zárható raktár és műhely áll rendelkezésre. A telephelyen jelenleg 1 db traktor lát el szolgálatot, amit a jövőben egy szippantó és egy Bobcat típusú kisgép egészít majd ki, ennyi gép elegendő a munkákhoz. A telephelyen 7 db, egyenként 10 tonna kapacitású napi tranzit takarmány siló található, ezekből jelenleg 4 db-ba kerül a takarmány, a feltöltés teherautóból történik. A teherautó minden behajtási alkalommal fertőtlenítésen esik át. A 7 db siló a telep elkerített részén található, az állattartó épületektől távol, kerítéssel elválasztott részen. Innen traktor vontatású GS5 típusú, root-fúvós tápfújó berendezéssel kerül be a takarmány a telepi tároló silókba. A telepi takarmányozás a múltban is és most is dercés illetve granulált takarmánnyal történik. A telepi kerítés vonalában került elhelyezésre az állati hulla tároló, illetve az ATEV egy külön területre állati hulla gyűjtésére alkalmas konténert helyezett ki. Az elhullott állatok az ATEV Zrt-vel kötött szerződés (7. sz. melléklet) alapján kerülnek elszállításra a telepről. Az állati 8
hullák gyűjtésére szolgáló gyűjtőhelyre vezető és annak környezetében található közlekedési útvonalak szilárd burkolattal vannak ellátva. A gyűjtőhely illetéktelenek behatolását megakadályozó módon került kialakításra, mely folyadékzáró betonból készült teherbíró aljzattal rendelkezik. A gyűjtőhely az időjárásnak ellenálló, csapadékvíz szivárgását kizáró tetővel van ellátva, így az ott gyűjtött állati hulla csapadékvizekkel nem érintkezik. A gyűjtőhelyen feliratozott (Állati hulla) és fedéllel ellátott, szivárgásmentes 240 l-es fém edényzet került elhelyezésre. Minden olyan épületben, ahol felújítást követően hizlalás fog történni 24 db kutrica került kialakításra (lásd a borító oldal fotóját), ebből 2-2 kutrica elkülönítőként funkcionál. Ezekben kerülnek elhelyezésre a beteg, legyengült állatok. A kutricák méretei: 4,7 méter hosszúság, 3,7 méter szélesség. Épületenként mintegy 500 hízó kerül elhelyezésre. Jelenleg, a felújításokat követően 4 épület alkalmas állatok fogadására. A takarmányt az ólak előtt kialakított takarmánysilókban ömlesztve tárolják. Ezekből Roxell márkájú spirálos behordó rendszer tölti fel az önetetőket. A tárolás és a kijuttatás (csigás önetetők) módja minimálisra csökkenti a kiszóródás okozta takarmányveszteséget. A behordó rendszer teljesítménye eléri az óránkénti 200 kg-ot, ezt elegendő teljesítménynek tartjuk tekintetbe véve, hogy egy időben 500 állat kerül elhelyezésre egy épületben, illetve a napi takarmány felvételük az 1.500 kg-ot nem haladja meg. A kutricák oldalfalában kerültek elhelyezésre a legmodernebb száraz önetető berendezések a dán Jysken gyár termékei. Egyegy etető mintegy 50 hízó etetését látja el a betelepítéstől a 130 kg vágósúly határig. Az etetők 2-2 önitatóval vannak felszerelve. Minden kutricába további önitatót szereltünk fel, hogy az állatok minden pillanatban elérhessék a szükségleteiknek megfelelő mennyiségű ivóvizet. Alapanyag felhasználásra vonatkozó tapasztalati adatok jelenleg még nem állnak rendelkezésre. Terveink szerint a telep az ALL IN ALL OUT technológiát követi. A telep feltöltése a lehető leggyorsabb módon lehetőleg egyszerre történik. A beérkező malacok súlya 25-30 kg között lesz. Várhatóan 16 hetes hizlalási periódus végén lehetőleg egyszerre kerülnek az állatok elszállításra mintegy 120-130 kg vágósúly mellett. Évente 3 hizlalási periódus van tervezve. A telep kiürítését követően azonnal megkezdődik a teljes takarítás és fertőtlenítés. Ezt szerviz periódusnak hívjuk. Ebben az időszakban kerülnek kijavításra azok a berendezések, melyek a 9
termelési ciklus folyamán meghibásodtak, de higiéniai okok miatt kijavításuk a hízóállomány védelme érdekében nem volt megoldható. A telepre való belépés az elfogadott és a technológiába illesztett Járványvédelmi terv elvárásai alapján történhet. Ennek felelőse a mindenkori telepvezető. Trágya kezelés: A termelésbe vont épületek mindegyike részben rácspadlós. Ez a technológia hígtrágya képződéssel jár. A telep minden épülete csatornázott. Az istállókban kialakított részleges rácspadozat biztosítja a battériákról lefolyó trágyalé gravitációs úton, zárt rendszeren történő távozását, a hígtrágya és csurgalékvíz elvezető rendszeren keresztül. Az épületekben, a rácspadozat alatt található trágyacsatorna 1 méter széles és 60 cm-től 80 cm-ig változik a mélysége a gravitációs lefolyás biztosítása érdekében (lejtős kialakítás). A hígtrágya csatorna hálózat egy 2.200 m 3 tároló kapacitású központi vasbeton medencébe (5. sz. melléklet helyszínrajzán az M jelű építmény) vezeti el a hígtrágyát. A vasbeton tároló nem elegendő a tervezett állat létszám által a telephelyen keletkező hígtrágya fél éves mennyiségének tárolására. A jelenlegi állatlétszám mellett a jogszabályok által előírt több mint fél évig elegendő tárolási kapacitással rendelkezünk. A 2.200 m 3 tároló kapacitású központi vasbeton medencéből szivattyú nyomja ki a homogenizált hígtrágyát, mely csővezetéken keresztül az Érsekvadkert külterület 0101/2 hrsz. kivett területre kerül (tulajdoni lapot és térképmásolatot a 4. sz. mellékletben csatoltuk), ahol 23,1 ha méretű földrészlet a befogadó helyszín. Erre a területre 2018-ban elkészült a talajvédelmi terv, melyet a vízügyi hatóság véleményezett. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályának FKI-KHO: 7371/2018. iktatószámú állásfoglalását a 9. sz. mellékletben csatoltuk. A telep dolgozói létszáma 3-4 fő. A Kft. a munkagépek javíttatását külső vállalkozással valósítja meg. A sertéstenyésztési technológiában felhasznált veszélyes anyagok bemutatása: - Hypo /Nátrium-hipoklorit oldat 42 g/l/ (tisztító- és fertőtlenítőszer) A technológiában felhasznált veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai a telephelyen megtalálhatók, az anyagok szállítása, tárolása, felhasználása a biztonsági adatlapokban előírtaknak megfelelően történik. 10
2.1. A tervezett tevékenység és BAT-nak való megfelelése A Kunagro 21 Kft. az érsekvadkerti telepen 2018-ban minimális állatlétszámmal beindította a termelést, melyet az épületek folyamatos felújítását követően fokozatosan szeretne egyre nagyobb állatlétszámmal megvalósítani. Az újabb és újabb épületek felújításával szeretnék elérni 5 éven belül az 5.000 férőhely kialakítását, az alkalmanként 5.000 hízó fogadását, amivel az éves kapacitás 3 turnussal 15.000 hízó/év maximális mennyiségben valósulna meg. A technológia minden esetben azonos a 2-es pontban leírt jelenlegi technológiával. A tevékenység a tervek szerint folyamatosan zajlik majd a jövőben a jelen dokumentáció Tisztelt Hatóság által történő pozitív elbírálását követően 2.000 férőhely fölötti kapacitással. A tevékenység 2.000 férőhely fölötti kapacitású kezdete a Tisztelt Hatóság által kiadott, jelen engedélykérelmet lezáró határozat jogerőre emelkedését követően, minden releváns engedély beszerzését követően számítható. Elérhető legjobb technika - BAT Az elérhető legjobb technikát (BAT) az Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a nagy létszámú sertéstelepek esetében című segédanyag (forrás: www.ippc.hu) figyelembevételével ítéltük meg. Anyag-, víz- és energiagazdálkodás és csökkentésük A felhasznált takarmányok és takarmánykiegészítők biztosítják az állatok szükségleteit. Tárolásuk és kijuttatásuk (csigás önetetők) módja minimálisra csökkenti a kiszóródás okozta takarmányveszteséget. A sertéstelepen takarmánysilókat alakítottak ki, melyekkel a takarmányok ömlesztett tárolása megoldott. Az elérhető legjobb technika figyelembevételével a takarmány tápanyagtartalmát úgy kell meghatározni, hogy az még biztosítsa az állatoknak az előirányzott termelési szint eléréséhez szükséges tápanyagmennyiséget, de a lehető legkevesebb tápanyag jusson ki a trágyába. A takarmánykeverék fehérjetartalmat meghatározó komponenseit úgy kell kialakítani, hogy abban az állatok igénye szerint optimálisan kerüljön felhasználásra az aminosav-kiegészítés. A termelési ciklus különböző fázisaiban más-más takarmánykeveréket kell etetni az állatokkal. 11
Olyan etetési technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi a kiadott takarmánykeverékek pontos mennyiségének nyomon követését. A fenti alapelvekről, valamint a hulladék kiszóródás megakadályozásának fontosságáról, az etetést végző dolgozókat oktatás keretében tájékoztatni kell. Törekedni kell a trágya nitrogén tartalmának csökkentésére. A takarmánykeverékekben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, helyette aminosav kiegészítést célszerű alkalmazni. Törekedni kell a trágya foszfor tartalmának csökkentésére. Az állatok tápanyagszükségletét még kielégítő, de alacsony foszfor tartalmú takarmányokat kell használni. A folyékony takarmányok tárolásakor meg kell akadályozni a csöpögést, elfolyást. A folyékony takarmány kezelése során folyamatosan törekedni kell a csöpögések és elfolyások megakadályozására. A fenti alapelvekről a folyékony takarmányokat kezelő dolgozókat oktatás keretében tájékoztatni kell. Száraz takarmányok esetében meg kell akadályozni a takarmány kiszóródását. Száraz takarmányozás esetében olyan etetőberendezést kell alkalmazni, mellyel a kiszóródás okozta takarmány veszteség a minimumra szorítható. A telephelyre jellemző főbb vízfogyasztás a sertéstelepen alkalmazott technológiából adódóan az itatásra, a battéria tisztítására, mosásra, fertőtlenítésre és a szociális tevékenység vízigényére korlátozódik. A vízgazdálkodás hatékonysága az itatás, mosás során fellépő elfolyások megakadályozásával tovább javítható. A Kft. korszerű, víztakarékos önitatók alkalmazását vezette be, melyekkel a vízfogyasztás csökkent. Az elérhető legjobb technika figyelembevételével csökkenteni kell a vízvezetékekből származó elfolyást, szivárgást. A felszín feletti vízvezetékeket megfelelően védeni kell a fagy ellen, pl. szigeteléssel. A tömlőkön biztonsági elzárókat (pl. szelepeket) kell alkalmazni. A használaton kívüli vezeték szakaszokat ki kell üríteni és le kell zárni. Levakarással vagy kefével kell előtisztítani a felületeket lemosás előtt. Csökkenteni kell az etetés és itatás során használt víz mennyiségét. Folyékony takarmány alkalmazása esetén a megfelelő méretű szivattyúkat és csővezetékeket kell alkalmazni. Víztakarékos itató berendezéseket kell használni. Meg kell akadályozni az elfolyást, csöpögést a takarmány keverése során. E célból megfelelő berendezést kell használni, és az alkalmazottakat ki kell képezni a berendezés használatára. El kell kerülni az etető-berendezés takarítására használt víz ellenőrizetlen elfolyását, illetve csöpögését. Amennyiben a tisztítás vizes mosással történik, meg kell akadályozni a csöpögést, valamint gondoskodni kell a szennyezett mosóvíz újrafelhasználásáról, vagy megfelelő tárolótartályban történő felfogásáról. 12
A telephelyen történő energiafelhasználás optimális, mivel az istállók korszerű szellőző berendezésekkel vannak ellátva, valamint a gépesítés kis mértékű. A takarmányok előkészítése és kiosztása energiatakarékos és alacsony zajszintű berendezésekkel történik. A szociális épület fűtését 1 db fatüzelésű kazán biztosítja, az épület szellőzése természetes. A hizlaldák alapvetően természetes szellőzésűek, az épületekben fűtés nincs. A battériák szellőztetését 7 db szellőzőnyílás/épület biztosítja, 2 db szívóventillátor/szellőző segítségével, a ventillátorok teljesítménye 1,0 KW. A műhelyben apróbb karbantartási munkák folynak, szellőztetése természetes. A hígtrágya szivattyúházban 1 db nagy teljesítményű szivattyú üzemel. Az elérhető legjobb technika figyelembevételével csökkenteni kell a fűtés és szellőztetés során felhasznált energiamennyiséget. Energiahatékony fűtőberendezéseket kell alkalmazni. Amennyiben az állategészségügyi követelményeknek megfelel, törekedni kell a természetes szellőztetés alkalmazására Csökkenteni kell a világításra felhasznált energiamennyiséget. Amennyiben az állategészségügyi követelményeknek megfelel, törekedni kell a természetes megvilágítás alkalmazására. Izzólámpa helyett törekedni kell a kompakt vagy LED fénycsövek használatára. A világítótesteket mindig tisztán kell tartani. Csökkenteni kell a takarmány előkészítéséhez és kiosztásához felhasznált energiamennyiséget. Ahol összeegyeztethető a zajra vonatkozó előírásokkal, a takarmány keverését az alacsony energiaigényű időszakokban kell elvégezni. Alacsony zajszintű berendezésekkel kell a takarmány előkészítését és kiosztását elvégezni. A takarmány továbbítására a leghatékonyabb (energiatakarékos) berendezéseket kell használni. A telepi energiafelhasználás a sertéstartási technológiát tekintve megfelel a kor követelményeinek. A takarmányok kiosztása energiatakarékos és alacsony zajszintű berendezésekkel történik. Levegőbe történő kibocsátások és csökkentésük A telepről kilépő bűzanyagok, illetve légszennyező anyagok becsült (számított) mennyisége egyik kibocsátott paraméter esetén sem éri el a megengedett legnagyobb értéket, a létesítmény lakott területtől való távolsága miatt a légszennyező anyagok hatása a lakosságra nézve nem 13
zavaró. A potenciális fűtést biztosító, üzemen kívül levő kazánok hőteljesítménye nem éri el a jelentéskötelezettségi határt. Az elérhető legjobb technika figyelembevételével csökkenteni kell az épületekből származó bűz és gáz kibocsátásokat. Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a levegővel az alábbi módszerek segítségével: minimálisra kell csökkenteni az időt, amit a trágya az istállóban tölt, rendszeresen el kell azt távolítani. A lehető legkisebb felületen szabad hagyni a levegővel érintkezni a hígtrágyát. Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. Fontos ügyelni a tevékenység végzése során a munkabiztonsági előírásokra, hogy elkerüljék az emberek vagy állatok esetleges sérüléseit. Csökkenteni kell a trágya tárolásából származó bűz és gáz kibocsátásokat. A tárolókban a hígtrágya felületét a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A tárolók ürítését és feltöltését a folyadék felszín alatt kell elvégezni. Csökkenteni kell a trágya kijuttatásakor keletkező bűz- és gáz-kibocsátásokat. A trágyát a befogadó területekre szivárgásbiztos csővezetékkel vagy járművel kell kijuttatni. A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. Ha lehetséges, a kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár- és ünnepnapokat. A sertéstelep levegővédelmi szempontból az eddigi körülmények között tovább működtethető, a levegővédelmi határértékek túllépése nem valószínűsíthető. Talajba és felszín alatti vízbe történő terhelések és csökkentésük A telephelyen a hígtrágya tárolók műszaki védelemmel kerültek kialakításra, a monitoring biztosított, az egyéb, veszélyes/kockázatos anyag (tisztítószerek, veszélyes hulladékok) tárolása/felhasználása az előírásoknak megfelelően történik a telephelyen. Az elérhető legjobb technika figyelembevételével a vízhálózat rendszeres karbantartásával meg kell előzni a csőtöréseket illetve az elszivárgásokat. A telep vízfogyasztását folyamatosan, mérőműszerrel kell nyomon követni és a mért adatokat fel kell jegyezni. A rendszeres takarítási műveletek során olyan technológiát kell alkalmazni, amellyel a takarításhoz szükséges víz illetve egyéb vegyi anyag mennyisége a minimumra szorítható (nagy nyomású vizes mosóberendezés, épületek előáztatása takarítás előtt). Az épületeknél olyan tetőkiképzést 14
illetve esővíz elvezetési megoldást kell alkalmazni, mellyel megakadályozható az esővíz beszivárgása az épületekbe vagy a trágyatárolókba. A szennyezett mosóvíz ellenőrizetlen elfolyását illetve csöpögését meg kell akadályozni. A rendszeres takarítási műveletek során a használt vegyszeres mosóvizet össze kell gyűjteni és elkülönítve tárolni. A tárolás során meg kell akadályozni a víz elfolyását, illetve csöpögését. A fenti alapelvekről a takarítást végző dolgozókat oktatás keretében tájékoztatni kell. Egyéb anyagok (pl. mosószerek, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek, takarmányok) elfolyását illetve csöpögését meg kell akadályozni. Minden olyan egyéb anyag tárolásakor, melyek folyékonyak, vagy tárolásuk során belőlük folyadék szivároghat ki, szivárgásmentes tárolókat kell alkalmazni. A tárolást úgy kell végezni, hogy közben ne történjen elfolyás, illetve csöpögés. A fenti alapelvekről az anyagokkal foglalkozó dolgozókat oktatás keretében tájékoztatni kell. A talaj illetve felszín alatti víz szennyeződését meg kell akadályozni. Veszélyes anyagok kiürült tárolóedényeinek mosása során meg kell akadályozni az esetleges veszélyes anyag maradványok, illetve a szennyezett mosóvíz elfolyását, csöpögését. Az ilyen tárolóedények tárolása csak szivárgás elleni védelemmel ellátott aljzatú tárolóhelyen történhet, ahol a csurgalékvíz összegyűjtése és tárolása is megoldott. A veszélyes anyagok és tárolóedényeik kezelésekor mind a gyártó előírásait, mind a vonatkozó (veszélyes anyag és üzemanyag tárolási illetve veszélyes hulladék tárolási) jogszabályok előírásait be kell tartani. A hígtrágya tárolásakor be kell tartani a vonatkozó jogszabályok (219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet) előírásait is. A tárolókat szivárgás megfigyelő rendszerrel kell ellátni. Zajkibocsátások és csökkentésük A sertéstelep belterületi lakóterületi övezettől távol, mezőgazdasági területen található. A terület zajvédelmi szempontból nem minősül védettnek, az üzemelés során a mezőgazdasági területre vonatkozó zajkibocsátási határértékeket kell betartani. A sertéstelep területén a legjelentősebb zajforrások a mesterséges szellőztetést biztosító ventilátorok. Az esetileg üzemelő ventilátorok nem okoznak számottevő zajterhelést. Az üzemeltetéshez kapcsolódó szállítások felülvizsgált nagysága nem okoz számottevő forgalom növekedést ill. zajterhelést. A szállítások csak a nappali időszakban történnek. A fentiek alapján a DK-i irányban kb. 1,5-1,6 km távolságban elhelyezkedő legközelebbi lakóépületre (tanyára) a sertéstelep zajkibocsátása, határértéket meghaladó zajhatást nem gyakorol. 15
Az elérhető legjobb technika figyelembevételével a termelési épületekből származó zaj kibocsátások csökkentésére megfelelő minőségű ventilátort kell választani a szellőztetéshez. Természetes szellőzést, illetve a természetes és mesterséges szellőzés kombinációját kell alkalmazni. Az etetésből származó zaj kibocsátások csökkentésére ahol lehetséges, önetetőt kell alkalmazni. A takarmány előkészítéséből és kiosztásából származó zaj kibocsátások csökkentésére a takarmány előkészítéséhez és kiosztásához szükséges berendezéseket lehetőség szerint akkor kell működtetni, amikor a környezeti zajszint magas. Az állatokat lehetőség szerint akkor kell mozgatni, amikor a környezeti zajszint magas. A takarmány lerakodási időt a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Ennek érdekében biztosítani kell a takarmány tárolók könnyű megközelíthetőségét a szállítójárművek számára. A szállításokat akkor kell végezni, amikor a környezeti zajszint magas. Hulladékgazdálkodás A telephelyen keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása, és kezelése a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján történik. A keletkező hulladékok elszállítására és kezelésére érvényes szolgáltatói szerződésekkel rendelkeznek arra engedélyes cégekkel (lásd 7. és 12. mellékletben). A tervezhető hulladékok keletkezési mennyiségének minimalizálására törekedni kell. Szennyvízkezelés A kommunális eredetű szennyvíz gyűjtése vízzáró kialakítású aknában történik. Az akna vízzárósági vizsgálatát a telephely tulajdonosa elvégeztette és az erről készült vizsgálati jegyzőkönyvet a hatóság részére megküldte. Az összegyűjtött szennyvizet a Kommunál-Szol Kft. szállítja el az érsekvadkerti szennyvíztisztító telepre. Csapadékvíz kezelés: Az épületekre hulló csapadékvíz az ereszcsatornák segítségével a földmedrű csapadékvíz elvezető árkokba kerülnek bevezetésre, amelyek a tetőkre és burkolt felületekre lehullott és telephelyen összegyűjtött tiszta csapadékvizet elvezetik a telephely mögött található mélyfekvésű területre, ahol a csapadékvíz ezután elszikkad. Mivel az egyes épületek mellett 16
található kifutókat nem használják, így a csapadékvíz trágyával nem szennyeződik. A burkolatlan felületekre hulló csapadékvíz a területen elszikkad. Trágyagazdálkodás A trágya eltávolítása a battériákon, zárt rendszerben vízöblítéses módon történik. A keletkező hígtrágya a vb. trágyacsatornákon keresztülvezetve a 2.200 m 3 -es, műszaki védelemmel ellátott hígtrágya tárolóba kerül. A trágyakezelés során a hígtrágyát egy 23,1 ha-os kivett területen mezőgazdasági hasznosításra juttatják ki, tápanyag utánpótlás céljából. Állategészségügyi és járványvédelmi vonatkozások A járványügyi szempontok miatt kialakítandó építmények (kerítés, fekete-fehér öltöző, állatrakodó stb.) kialakítása megtörtént. Az épületek és a berendezések padozata, oldalfalai könnyen takaríthatóak és fertőtleníthetőek. A telephelyen található állatállomány állatorvosi ellátása folyamatos. A keletkező állati hullák gyűjtése az állategészségügyi előírásoknak megfelelően történik. Az állati hullát rendszeresen elszállíttatják a telephelyről (ATEV Zrt.) és ártalmatlaníttatják, melyre érvényes szerződéssel rendelkeznek (7. sz. melléklet). Monitoring A telephely környezetében a környezeti hatások vizsgálatára monitoring kút nem került kialakításra. A Hatóságok által korábban kiadott környezetvédelmi működési, illetve vízjogi üzemeltetési engedélyekben foglaltaknak megfelelően történtek a tevékenységek. 17
2.2. A telephely A sertéstartó telephelyen található épületek mind külön helyrajzi számon szerepelnek a földhivatali nyilvántartásban, a tulajdoni lapokat a 4. sz. mellékletben csatoltuk. Az épületek méretezését tartalmazó ábrát a 14. sz. mellékletben csatoltuk. Az alább olvasható méretek az épületek legnagyobb szélességét illetve hosszúságát jelentik. A telephely és egyben a technológia építményei, épületei (betű az 5. melléklet térképen azonosít, szám az épületekre van felfestve): A: szociális épület, öltöző, iroda. 319 m 2, 30,4 x 10,5 m. B: műhely, raktár. 247 m 2, 29,1 x 8,5 m. C: régi vágóhíd, jelenleg funkció nélküli épület. 192 m 2, 16,55 x 14,6 m. D-E-F (9-14): mind hizlalda, férőhely: 500/épület. 1.310 m 2, 49,9 x 35,0 m. G (7-8): battériás, fele hizlalda (8-as ép.), férőhely: 300/épület. 1.000 m 2, 49,9 x 28,8 m. H (6): hizlalda, férőhely: 500/épület. 455 m 2, 48,9 x 9,3 m. I (4-5): battériás. 1.642 m 2, 63,2 x 34,9 m. J (2-3): hizlalda. 1.231 m 2, 63,1 x 29,0 m. K (1): kanszállás volt, búgatásra váró kocák és a labor voltak itt. 537 m 2, 56,5 x 9,5 m. L (15): fiaztató volt. 432 m 2, 45,5 x 9,5 m. M: szivattyúház. 28 m 2, 5,3 x 5,3 m. Ez az épület a 2.200 m 3 -es hígtrágya tároló betonmedence fölött került elhelyezésre. Ennek méretei: 40 m átmérő, 3 m mélység. Jelenleg 4 ól üzemel (10-13) max. 2.000 hízó elhelyezését biztosítva, s további hármat fognak még felújítani (8, 9, 14 további kb. 1.300 férőhely) az IPPC engedély megszerzését követően. G-H-I-J-K-L (1-7 és 15) ólak kerítéssel le vannak választva, ezek nem lesznek használatban az elkövetkező években, felújításuk a közép- és hosszútávú tervek között szerepel. Fenti épületeken túl a telephely tevékenységéhez szervesen hozzátartoznak az alábbi területek, melyek tulajdoni lapjait szintén a 4. sz. mellékletben csatoltuk, elhelyezkedésüket pedig az 5. sz. mellékletben csatolt térképen láthatjuk: Ásott kutak (2 db): telephelytől délre található, elkülönült, kerítéssel körbevett terület szivattyúházzal. Hrsz.: 0129/2. Tartalék vízadó kutak, jelenleg nem funkcionálnak. Régi vízjogi engedélyben szerepelnek (2. sz. melléklet). 18
Víztározó: 50 m 3 -es vasbeton medence. Hrsz: 0107. Telephelytől északkeletre található, elkülönült, kerítéssel körbevett terület. Régi vízjogi engedélyben szerepel (2. sz. melléklet). Hígtrágya kihelyezésére szolgáló kivett terület: telephelytől északra található 23,1 haos terület, ami a hígtrágya elhelyezés céljából kivett terület (lásd a 4. sz. mellékletben csatolt tulajdoni lapot). Hrsz: 0101/2. - A szociális épület fűtését 1 db fatüzelésű kazán biztosítja (nem jelentéskötelezett), az épület szellőzése természetes. - A hizlaldák alapvetően természetes szellőzésűek, az épületekben fűtés nincs. - A battériák szellőztetését 7 db szellőzőnyílás/épület biztosítja, 2 db szívóventillátor/szellőző segítségével, a ventillátorok teljesítménye 1,0 KW. - A műhelyben apróbb karbantartási munkák folynak, szellőztetése természetes. - A szivattyúházban 1 db nagy teljesítményű szivattyú üzemel. A telephely körbe van kerítve, környezete rendezett, rendszeres a fűnyírás, az állagmegóvás. Az ingatlan vezetékes ivóvízzel nincs ellátva. A szociális vízellátás, illetve a tüzivíz tároló medence feltöltése a fúrt kútból valósítható meg. Az ivóvizet palackozott vízzel biztosítják a munkavállalóknak. A szociális blokkban a fűtés hősugárzós radiátorokkal lett megoldva, melyek elektromos árammal működnek. Az épületek szilárd utakon elérhetőek. Az érintett telephely, 2659 Érsekvadkert, Szentlőrinc-puszta, külterület 0114 hrsz. egy saját tulajdonú épületekkel rendelkező telephely. Az erre vonatkozó tulajdoni lapok és a földhivatali térkép a 4. sz. mellékletben található meg. Az 5. sz. mellékletben továbbá csatoltunk egy részletes helyszínrajzot, ahol minden olyan építmény, létesítmény fel van tüntetve, melyek az előzőekben felsorolásra kerültek. A felsorolásban és a helyszínrajzon szereplő azonosítók megegyeznek! Fentieken túl található még a telephelyen egy hídmérleg 60.000 kg kapacitással (A és B jelű épületek között). Továbbá közlekedési utak, járdák vannak még a telephelyen. Az A és D jelű épületek között található továbbá egy 70 m 3 -es föld alatti tüzivíz tározó medence. Telephelyre vonatkozó rágcsálóirtási szerződést a 18. sz. mellékletben csatoltuk. 19
2.3. Jármű és személyforgalom A takarmány szállító járművek (külső beszállítók járművei) jellemzően zárt kivitelűek, átlagosan heti 1-2 beszállítás történik. Ez a leggyakoribb teherautó mozgás, így nem minden nap történik tehergépjármű forgalom a telephelyen. Évente 3 alkalommal történik betelepítés, ekkor összesen 2 kamionnal érkeznek a malacok. A hízók évente 3 alkalommal történő elszállítása során az 1 hónapig tartó kiszállítás alatt heti 1-3 alkalommal kerül sor teherjármű közlekedésre a telephelyen. A teherjárművek igen kevés időt töltenek a telep területén, kibocsátásuk és a levegőkörnyezetre gyakorolt hatásuk nem számottevő. A telephelyen üzemeltetett MTZ traktor és üzemeltetni tervezett (jelenleg még nem beszerzett) szippantó és Bobcat-típusú kisgép működése is időszakos, átlagosan max. 2 óra/nap időtartamban tervezhető. A személyszállítás a reggeli érkezésre és a délutáni távozásra, műszakcserére korlátozódik, max. 2-3 személyautó/nap mennyiségben. Egyéb járműforgalom nincs a sertéstelep területén. A tehergépjárművek, berendezések mosása, karbantartása a Kft. központi telephelyén történik, erről a nyilatkozat a 8. sz. mellékletben látható. A munkavégzéshez szükséges létszám a munkagépek kiszolgálását jelentő személyekkel együtt maximálisan 4 fő. A szociális igények kielégítésére szociális helyiség biztosított. Az átlagos napi személyforgalom a telephelyen a 4 fő saját munkavállalón felül 0,5-1 fő, akik jellemzően teherautó vezetők. (telephelyen egy műszakban 2 fő munkavállaló lesz) 2.4. A tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek A sertéstartó telep már 1969-ben megépült, létező és működőképes technológiára vonatkozóan kérjük az EKHE engedélyt. Mivel a helyszínen a tervezett tevékenység műszakiinfrastrukturális feltételei már eleve adottak, a tervezett tevékenység nem igényel sem új terület-használatot, sem új eszközök, gépek, berendezések beszerzését, sem új létesítmény építését. Emiatt a telepítési fázissal, illetve a hozzá kötődő tevékenységekkel (tereprendezés, szállítás, raktározás, tárolás, hulladék- és szennyvízkezelés) nem foglalkozunk. 20
A tevékenység megvalósításához jellemzően a takarmány helyszínre szállítására van szükség, illetve a malacok be-, illetve a felnevelt hízók kiszállítása lesz jellemző. A technológia bemutatása a 2-es pontban olvasható. Kapcsolódó művelet a karbantartás, illetve a keletkező hígtrágya tárolása, kijuttatása a külterület 0101/2 hrsz-ú területre. Az üzemeltetéshez szükséges kapcsolódó műveletek a 2 fejezetben kerültek ismertetésre. Az üzemeltetés környezethasználatai és környezeti hatásai (levegőtisztaság-védelem, zaj- és rezgés-védelem, felszíni és felszín alatti víz, élővilág, hulladék) a 3.2. fejezetben kerülnek bemutatásra. A tevékenység felhagyásához gépek, berendezések adott helyszínről tengelyen történő szállítására, illetve esetlegesen a 2.2-es pontban bemutatott épületek, építmények elbontására, illetve az esetlegesen még a telephelyen lévő és fel nem használt takarmány, illetve hígtrágya és kommunális szennyvíz elszállítására van szükség, engedéllyel rendelkező partnerek révén. A telephelyen esetlegesen előforduló hulladékok mennyisége és köre megegyezik a 3.2-es és a 8. pontban foglaltakkal. 2.5. Referenciák Meglévő sertéstartó telephelyről van szó, mely korábban rendelkezett környezetvédelmi működési engedéllyel (1. sz. melléklet). A tervezett tevékenység Magyarországon már ismert és alkalmazott, külföldi referenciák nem szükségesek. A tevékenység jellege miatt külön magyar referencia sem szükséges, több középiskolában és felsőoktatási intézményben oktatják elméletét és gyakorlatát, illetve a gyakorlati életben több szakcég végzi a tervezett tevékenységet, a sertéstartást. 2.6. A rendelkezésre álló adatok bizonytalansága A tervezett tevékenység paraméterei, az anyagáramok mennyiségi és minőségi mutatói megfelelő pontossággal ismertek hasonló telephelyek által. A rendelkezésre álló kiindulási adatokban nincs olyan jellegű bizonytalanság, amely a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélésében megmutatkozhatna. A jelen dokumentációban bemutatott előrejelzés a várható állapotokat a döntéshozatalhoz megfelelő pontossággal képezi le. 21
2.7. A telepítési hely térképi lehatárolása. A telepítési hely szomszédságában lévő hasonló területhasználat A helyszín mint telepítési, üzemelési hely illetve a szomszédságában lévő területek térképi bemutatása a 4. és 5. sz. mellékletben láthatóak. A vizsgált telephely szomszédságában nincs hasonló tevékenységet végző vállalkozás. Közvetlen szomszédságban csupán egy bányató található, más építmény nincs, csak szántók, erdők és zavart gyepek. 2.000 m-en belül délkeleti irányban azonban már található olyan állattartó épület és tanya, ahol hasonló tevékenységet végeznek. Az engedélyezendő tevékenység által igénybe vett terület illetve területhasználat alkalmas a tervezett tevékenységre. Ezt alátámasztja a már meglévő telephelyre korábban kiadott környezetvédelmi működési engedély (1. sz. melléklet). 2.8. A rendezési tervek és a tervezett tevékenység kapcsolata A tevékenység megvalósítása nem teszi szükségessé a területrendezési tervek vagy településrendezési eszközök módosítását, hiszen már régóta létező telepről van szó. Az Érsekvadkert HÉSZ (3/2003 (II.14.) rend.) a jelen engedélykérelemmel érintett sertéstelep területét a GM jelű, mezőgazdasági gazdasági terület felhasználási övezetbe sorolja. 2.9. A tervezett tevékenység alternatívái A telepítés helyének alternatívái A telephelyre vonatkozó településrendezési besorolás nem akadályozza meg a tevékenység megvalósítását. Meglévő, 1969-ben megépült telephelyet és azon álló épületeket és technológiát vizsgálunk, így jelen esetben indifferens alternatíva vizsgálata. Technológiai / tevékenység alternatíva A sertéspiaci tendenciák figyelembe vételével a tenyésztési egységek (kocák-kanokszaporulat) tartása, illetve a hizlalás között lehet választani ezen a régóta működő telepen. A Kunagro 21 Kft. a sertéshizlalást szeretné megvalósítani a telephelyen. 22
2.10. Tervezett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések, monitoring A tervezett tevékenység nem igényel újabb környezetvédelmi intézkedéseket, illetve létesítményeket, azt a helyi adottságok (ingatlan jellege, mérete, beépítettség, bővíthetőség) lehetővé teszik. Meglévő, korábban már felépített telephelyről, épületekről van szó. A KTVF: 5800-7/2007. ügyiratszámú korábbi környezetvédelmi működési engedélyben (1. sz. melléklet) reményeink szerint minden olyan környezetvédelmi intézkedés felsorolásra került az érintett hatóságok által, amely a telephely környezetkárosítást kizáró módon történő működtetéséhez szükséges. Ettől többet nem javaslunk, nem tervezünk. A felszín alatti vizek védelme érdekében szükséges környezetvédelmi intézkedéseket, illetve a monitoringra vonatkozó előírásokat a jelen engedélykérelemmel párhuzamosan benyújtásra kerülő vízjogi üzemeltetési engedélykérelem alapján kiadandó engedély fogja tartalmazni. Jelenleg a vízügyi hatóság által, a talajvédelmi terv véleményezésében előírt intézkedések ismertek, ettől többet nem javaslunk, nem tervezünk (9. sz. melléklet). 2.11. Telepítési hely környezetében működő, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek tevékenységének ismertetése, kapcsolatok A sertéstartó telephely környezetében nem működik veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem. 1 km-en belül csupán egy bányató és egy régi útkezelő ház található (lásd 5. sz. melléklet). A legközelebbi lakott épületek vagy ipari telephelyek mintegy 2,5 km távolságban találhatóak déli (Érsekvadkert) illetve keleti irányban (Csesztve). A katasztrófavédelmi hatóság elérhető adatbázisai alapján Nógrád megyében nem található felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem. Ilyen üzemekkel a sertéstartó telephely nem áll kapcsolatban. 2.12. Természeti katasztrófáknak (különösen földrengések, vízkárok) való kitettség bemutatása Az elérhető adatbázisok alapján Nógrád megyében a földrengések esélye az elkövetkező 10 évben várhatóan nem jelentős. Ennek a veszélynek a telephely nincs kitéve, létezése közel 50 éve alatt nem volt olyan földrengés a vizsgált telephelyen, amely épületet rongált volna meg. 23
A telephely 15 km-es körzetében észlelt földmozgások az alábbiak voltak az elmúlt 20 évben (a lista csak a min. 2,5-es erősségű, már emberek által is érzékelhető rengéseket tartalmazza): 2015. január 1.: Iliny: 4 rengés, 3,9; 4,0; 3,1 és 2,8-as erősséggel 2014. augusztus 3.: Nógrádmarcal: 3,2-es erősségű 2014. január 19.: Cserhátsurány: 4,4-es erősségű 2013. július 2.: Szátok: 3,6-os erősségű 2013. június 5.: Érsekvadkert: 4,2-es erősségű. A rengés sekély mélységben (5 km) pattant ki, emiatt a földmozgást az epicentrum környékén a lakosság erősen érzékelte, a rengés következtében közel száz épület szenvedett kisebb sérülést. Hazánkban nem jellemzőek a pusztító erejű földrengések. Kisebb (2-es, 3-as) erősségű rengések évente többször is előfordulhatnak, illetve 5-10 évente néhány erősebb (4-es, 5-ös) erősségű földrengést is tapasztalhatunk hazánkban. Ezek alkalmanként kevésbé időtálló házakat megrongálhatnak, de jellemzően nagyobb kárt nem okoznak. Hazánkban, amióta feljegyzik a rengéseket (több 100 évre visszamenőleg), körülbelül 3 tucatnyi olyan erősségű földrengés következett be, ami komolyabb károkat okozott. A vízkárok tekintetében kétféle potenciális veszély leselkedhet a vizsgált sertéstelepre, melyek szélsőséges esetben a telephelyen gyűjtött hígtrágya (nagy koncentrációban kis területen történő) talajra kerülését okozhatnák: - a közeli Lókos-patak kiöntése, illetve - rövid idő alatt nagy mennyiség csapadék érkezése. A Lókos-patak vizsgált telephelyhez legközelebbi szakaszának tengerszint feletti magassága 138 m, míg a fölötte húzódó domboldalon található sertéstartó telep patakhoz legközelebb elhelyezkedő építménye, a hígtrágyatározó 143 m-es tszf-el rendelkezik, ami 5 méter szintkülönbséget jelent. A patak vízhozama a torkolatnál max. 40,9 m 3 /s a csapadék függvényében. Az ÁKK 2014 Konzorcium által a 2007/60/EK irányelv alapján készített Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése projekt keretén belül készült térkép alapján a Lókos-patak maximális vízmélysége 1-1,5 m lehet Szentlőrincpusztánál, a telephely mellett húzódó szakaszon. Ennek figyelembe vételével nincs arra esély, hogy a Lókos-patak a várható legmagasabb vízállása esetén elérje a vizsgált állattartó telephely bármely épületét, építményét. 24
A területre jellemző csapadékmennyiség tekintetében a Balassagyarmaton működő mérőállomás adataira tudunk támaszkodni (hidromet.vizugy.hu), ahol az elmúlt 5 év során az alábbi szélső értékek között mozgott a havi csapadékmennyiség: 1,9 123 mm/hónap. Ebben az időszakban a legmagasabb napi csapadékösszeg mennyisége 39,6 mm/nap volt. Fentiek alapján az egy hónap alatt maximálisan leesett eső mennyisége egyszer sem haladta meg a 123 mm/hónap értéket. Ez a mennyiség semmiféle esetben nem tudja veszélyeztetni a sertéstartási technológiát, illetve azon belül a hígtrágya gyűjtését. 3. Környezeti hatótényezők, környezethasználatok, jelenlegi környezeti állapot A tervezett tevékenység környezeti hatótényezőinek, környezethasználatainak bemutatását a környezeti elemek szerint csoportosítva mutatjuk be. A környezeti hatás fontosságát az alábbi szempontok szerint értékeltük: Kevésbé fontos: ha a folyamat a hatótényező megszüntetésével magától visszafordul. Fontos: ha a hatótényező emberi beavatkozással szüntethető meg, vagy ha a hatótényezőt rendelet szabályozza. Rendkívül fontos: ha a következmény visszafordíthatatlan, vagy csak emberi beavatkozással szüntethető meg. ha hatótényezőt rendelet szabályozza. 3.1. Jelenlegi környezeti állapot bemutatása A környezeti állapotot és minősítését meghatározza - az állattartó telep területi elhelyezkedése és környezete - az állattartó telep tevékenységei, lehetséges terhelései - vonatkozó jogszabályok 25
Tájértékek, tájképvédelem: Érsekvadkert település közigazgatási területe megosztott az országos területrendezési tervben szereplő, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete (TKKTÖ) tekintetében. A vizsgált telephely éppen az övezet határán fekszik. A telephelytől északra terülnek el a TKKTÖ-ba tartozó területek, míg a telephelytől délre eső élőhelyek már nem tartoznak az övezetbe. A telephely működése a tájkép megváltozását nem eredményezi, hiszen egy már régen felépült, meglévő telephelyről van szó, melyet ültetett erdők és szántók határolnak, így távolabbról (500 m-től távolabbról) a fák miatt csak korlátozottan látható. A már meglévő beruházás tervezett üzemeltetése műemléket, egyedi tájértéknek tekinthető objektumot hátrányosan nem érint. Egyedi tájértékek (pl. keresztek, kutak) találhatóak a telephely környezetében, de ezekre a tevékenység nem tud kifejteni semmiféle hatást. Talaj: Geológiai adottságok Domborzat: A kistáj a Börzsöny és a Cserhát közt elhelyezkedő medencedombság. Medencévé a pleisztocén folyamán környezetének intenzívebb megemelkedésével, dombsággá folyóvízi felszabdalásának nyomán vált. Az abszolút magasság 144 és 340 m között változik; D-ről É, K-ről Ny felé alacsonyodik. Földtani adottságok: A kistáj kőzettani alapja döntően (kb.80%) oligocén homokköves és agyagos üledék, alárendelten a Ny-i részen (kb. 20%) miocén slír és kavics. Ezek foltokban a felszínen is előfordulnak. A börzsönyi központi vulkanizmushoz kapcsolódó önálló kitörési központot képvisel a nógrádi Vár-hegy, ami a középső-miocén (bádeni), 13-15 millió évvel ezelőtti vulkán kitörésekor keletkezett. Anyaga (dácit) kismértékben eltér a Börzsöny fő tömegét adó andezittől. A felszínen, ill. a felszín közelében a pleisztocén agyag, lejtőagyag, löszderivátum a jellemző. A kavicstakarók (kb. 30%) a harmadidőszak végi intenzív lepusztulás és a negyedidőszaki folyóvízi akkumuláció (pl. Ős-Ipoly) termékei. Talajok: A Börzsöny és a Cserhát közötti medencedombság kistáj a pleisztocénben emelkedett meg. Kőzettani alapja oligocén homokkő és agyag, amelyet lejtőanyag, 26
pleisztocén agyag és lösszerű üledék borít. A dombhátak egynegyedének harmadidőszaki üledékein és a Lókos-patak felé néző lejtők löszszerű üledékein agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek, amelyek mechanikai összetétele vályog. Az alacsonyabb hátságok enyhe lejtőin a talajtakarót a legnagyobb részarányban (62%) barnaföldek alkotják. Nagyobb részben löszös, kisebb részben harmadidőszaki üledékeken képződtek. Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk kedvező; gyengén savanyú talajok. Természetes termékenységük (ext. 30-45) agrotechnikával jelentősen növelhető (int. 40-70). Nagy részük (83%) már régóta mezőgazdasági hasznosítású. A főbb termesztett növények a búza, az őszi árpa, a kukorica, a napraforgó, a burgonya és a vöröshere, meszes altalajon pedig a lucerna. Csak kismértékben (15%) erdősültek. A kistáj legtermékenyebb talajai (ext. 50-80, int. 70-95) az Érsekvadkert-Tereskei-hátság lösztakaróján képződött csernozjom barna erdőtalajok (4%). E térségben a mai talaj szelvények alatt fosszilis vörös talajszintek is fellelhetők. Levegő: Földrajzi besorolás: kistáj: 6.8.13. Nógrádi-medence, kistájcsoport: Ipoly-völgy és Nógrádimedence, középtáj: Észak-Magyarországi Medencék, nagytáj: Észak-Magyarországi- Középhegység. Érsekvadkert község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban. A község Nyugat- Nógrád térségében, Balassagyarmattól délnyugatra, a Nógrádi-medencében, a Börzsöny hegység lábánál, Rétság és Balassagyarmat között, a 22. sz. főközlekedési út mentén helyezkedik el. Terület: 5537 ha, lakosok száma: 3512 fő, lakások száma: 1390. EOV koordináták: 661415, 294799. Polgármesteri Hivatal címe: 2659 Érsekvadkert, Rákóczi út 91. A Sertéstelep a 22. sz. főútról leágazó saját használatú úton közelíthető meg. Éghajlat A hegységközi "medencehatás" a jellemző. A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A hőmérsékleti viszonyokat is befolyásoló napsütéses órák száma a sok évi átlagokat figyelembe véve meglehetősen alacsony 1930 óra/év. Ennek megfelelően az évi 27