MARCALVÁROSI ARANY JÁNOS ANGOL-NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA OM azonosító: 030523 HÁZIRENDJE Készült: 2013. május 15. Hatályba lépés időpontja: 2013. szeptember 1. Következő felülvizsgálat: 2016. május 15., illetve jogszabályváltozások, esetleges szervezeti átalakulások miatt szükségessé váló időpontokban és mértékben Szervezeti egység kód: 074048 Cím: 9024 Győr, Örkény István u. 6. E-mail-cím: titkarsag@aranyj-gyor.sulinet.hu Telefon: 96/431-139 Honlap: www.aranyj-gyor.sulinet.hu A házirendet az iskolai diákönkormányzat véleményezési jogkörében megismerte, és azzal egyetértett. A nevelőtestület a dokumentumot megtárgyalta és elfogadta. Kovácsné Krusevits Bernadett igazgató
Tartalomjegyzék 1. A házirend célja 3. oldal 2. Jogháttere 4. oldal 3. Jogok, kötelességek 4. oldal 3.1. A tanulók jogai 4. oldal 3.2. Tanulói jogok gyakorlásának, a tanulók véleménynyilvánításának módja 5. oldal 3.3. A tanulók kötelességei 5. oldal 4. Tanulói munkarend 4.1. Tanítás rendje 6. oldal 4.1.1. Nyitva tartás és gyülekezés 6. oldal 4.1.2. Csengetési rend 6. oldal 4.1.3. Tanítási órák rendje 7. oldal 4.1.4. A választható tantárgyak, egyéb foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 7. oldal 4.1.5. Tanulók megjelenése, felszerelése 8. oldal 4.2. Tanórán kívüli, egyéb foglalkozások, tevékenységek rendje 4.2.1. Tanórán kívüli foglalkozások formái 8. oldal 4.2.2. Jelentkezés és részvétel rendje, munkarend 10. oldal 4.2.3. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 10. oldal 4.2.4. Az étkezés, valamint az étkezési térítési díjak befizetési rendje 11. oldal 4.3.A tisztségviselő tanulók feladatai 4.3.1. A hetesek és feladataik 11. oldal 4.3.2. Portások kötelességei 12. oldal 5. Hiányzások és az igazolás rendje 5.1. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek 12. oldal 5.2. Intézkedések igazolatlan mulasztás esetén 12. oldal 5.3. A tanulói késések kezelési rendje 13. oldal 6. A tanulói teljesítmények értékelése 6.1. Magatartás és szorgalom értékelése 13. oldal 6.2. Iskolai elvárások, a dicséret, jutalmazás elvei 14. oldal 6.3. A dicséret formái 14. oldal 6.4. Kitüntetések, egyéb elismerések 15. oldal 6.5. A tanulókkal szembeni fegyelmező, fegyelmi intézkedések formái és alkalmazásuk 15. oldal 6.6. Fegyelmi büntetések 16. oldal 7. Az osztályozó vizsga követelményei, szabályozása, a tanulmányok alatti egyéb vizsgák eljárásrendje 7.1. Osztályozó vizsga 16.oldal 7.2. Különbözeti vizsga 17.oldal 7.3. Javítóvizsga 17.oldal 2
7.4. Pótlóvizsga 17.oldal 7.5. Vizsgaforma, vizsgarészek 17.oldal 7.6. Vizsgaidőszakok 18.oldal 7.7. A tanulmányok alatti vizsgák rendje 18.oldal 7.8. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai 18.oldal 7.9. A vizsgák értékelése 19.oldal 8. A tanulók és a szülők tájékoztatása 8.1. A tanulók tájékoztatása 19. oldal 8.2. A szülők tájékoztatása 19. oldal 8.3. Tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, elektronikus napló, mint a tájékoztatás kiemelt eszközei 20.oldal 8.4.Az elektronikus naplóhoz a szülő részéről történő hozzáférés módja 20.oldal 9. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei, valamint az intézményhez tartozó területek használatának rendje 9.1. Általános használati rend 20. oldal 9.1.1.Az iskolaépületben tartózkodás rendje 20. oldal 9.1.2. Szaktantermek használati rendje 21. oldal 9.1.3. Technika szaktanterem használati rendje 21. oldal 9.1.4. Tornaterem, tornaszoba használati rendje 21. oldal 9.1.5. Az udvar használati rendje 21. oldal 9.2. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 21. oldal 10. Tárgyakra vonatkozó eljárások 22. oldal 11. Egyéb rendszabályok 11.1. Témazáró dolgozatok 23. oldal 11.2. Bombariadó, egyéb rendkívüli esemény 23. oldal 11.3. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje 23. oldal 11.4. Térítési díj fizetési kötelezettsége 23. oldal 10.5. Tanulók által előállított dolgok, alkotások 23. oldal 11.6. Egyéb szociális támogatás 23. oldal 12. Vagyonvédelmi és kártérítési felelősség 23. oldal 1. A házirend célja A tanulói házirendet az igazgató előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el. A házirend biztosítja a működés kereteit: az oktató és nevelő feladatok ellátásához, a közösségi élet szervezéséhez és lebonyolításához, az értékek közvetítéséhez. Elősegíti az intézmény pedagógiai programjának megvalósítását, szabályozza a belső rendet, ezért követése 3
kötelező az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. Iskolánk minden diákja kulturált, udvarias és segítőkész magatartással tartsa be mindenkor: a társadalmi együttélés szabályait, viselkedjen méltóan az iskola jó hírnevéhez, védje az iskola becsületét, gazdagítsa hagyományait, óvja saját és társai épségét és a közösség tulajdonát! 2. Jogháttere Ezen házirend: a köznevelésről szóló többször módosított 2011. évi. CXC. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. 3. Jogok, kötelességek 3.1. Minden tanuló joga, hogy: Részesüljön: - az adottságainak, a képességeinek, az érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban, - egészségvédelemben, baleset és munkavédelemben, - érdemi tájékoztatásban (önmagáról szóló tanári bejegyzésekről, érdemjegyekről) és érdekvédelemben, Védjék, tiszteletben tartsák: - emberi méltóságát, jogait, azok gyakorlását, - világnézeti meggyőződését, - nemzeti, etnikai önazonosságát. Igénybe vegye: - a napközi otthoni, tanulószobai ellátást, - az egészségügyi, étkezési szolgáltatást, - az iskola létesítményeit, - a diákjuttatásokat, kedvezményeket, biztosítást, - problémái megoldásához tanárai, osztályfőnöke és az iskolavezetés segítségét. Részt vegyen: - a diákkörök munkájában, a választható foglalkozásokon, - az érdekeit érintő döntések meghozatalában, - a diákönkormányzat munkájában, - tanulmányi versenyen, vetélkedőkön Kérelmezze gondviselője által: - a tanórai foglalkozások alóli felmentését, mentesítését, - más intézménybe való átvételét, - tudásának független vizsgabizottság általi értékelését. 4
Véleményt nyilvánítson mások emberi méltóságát tisztelve, ismerje és gyakorolhassa jogait. Kijavított dolgozatait 2 héten belül visszakapja. 3.2. A tanulói jogok gyakorlásának, a tanulók véleménynyilvánításának módja Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, az iskola diákönkormányzatától, illetve az iskola vezetőjétől kérhet intézkedést. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) megválasztása kétévenként a Diákközgyűlésen történik. A diákönkormányzat saját rendje szerint működik, joga van a diákságot képviselni minden tanulókat érintő kérdésben. Az iskolai működéssel kapcsolatban a diákok javaslatokat juttathatnak el az igazgatóhoz a diákönkormányzati képviselők közvetítésével. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál. A tanulók nagyobb közösségén az érintett területtől függően osztályt, tagozatot, iskolai tanulóközösséget kell érteni. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A házirendben meghatározott tanulóközösség tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulók érdeklődésüknek megfelelően kezdeményezhetik diákkörök indítását. Diákkör létrehozását minimum 20 fő tanuló kezdeményezheti. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja működésének feltételeit. 3.3. Minden tanuló kötelessége, hogy: Teljesítse tanulmányi kötelezettségét rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően. Tiszteletben tartsa mások emberi méltóságát és jogait. Aktívan és pontosan vegyen részt a szükséges felszereléssel: - a kötelező és a választott foglalkozásokon, - az iskola ünnepélyein és közösségi rendezvényeken, - a tanulmányi kirándulásokon. Megtartsa: - a házirendet, az iskolai szabályokat, - a tanórák (foglalkozások) rendjét, - az egészségvédő és a biztonságvédő ismereteket, - az eszközök, berendezések használati szabályait. Óvja saját és társai: - testi épségét, egészségét és biztonságát. Életkorához igazodóan közreműködjön pedagógusi irányítással: - a közösségi élet feladatainak ellátásában, - környezete rendezetten tartásában, - a használt eszközök, helyszínek karbantartásában, Haladéktalanul jelentse a pedagógusnak a veszélyes állapotot, tevékenységet, balesetet. 5
Magatartásával, önfegyelmével járuljon hozzá a tanuláshoz szükséges külső feltételek megteremtéséhez: csend, rend, fegyelem. Külső megjelenése alkalmazkodjon az életkori sajátosságokhoz és az időjáráshoz. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken azok jellegétől, típusától, a résztvevők létszámától és összetételétől függően az iskolai SZMSZ és ezen házirend előírásainak megfelelő magatartást tanúsítson. Az iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken azok jellegének megfelelő öltözékben kell megjelennie. Viselkedésével, magatartásával a rendezvényeken részt vevők és a közvélemény előtt öregbítenie kell az iskola jó hírnevét. Hozza magával a tanórához és a tanórán kívüli foglalkozásokhoz szükséges felszereléseket, tanszereket. 4. Tanulói munkarend 4.1. A tanítás rendje 4.1.1. Nyitva tartás és gyülekezés Az iskola nyitva tartása tanítási napokon: 6.00 órától 20.00 óráig. Tanítás előtti gyülekezési idő a reggeli ügyeletre járó tanulók kivételével: 7.30 óráig, hely: aula A kijelölt reggeli ügyeleti tanteremben nevelői felügyelettel várakozhatnak azok a tanulók, akiknek szülei korai munkakezdéssel dolgoznak. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel az órarend szerinti tanteremben (szaktanterem esetén előtte a pavilonban) kell lennie. Az osztálytermekbe reggel 7.30 órától lehet bemenni. A szülők a tanulókat az auláig kísérhetik, illetve a tanítást követően rossz idő esetén - ott várhatják meg. 4.1.2. Csengetési rend A csengetés rendje a tanítási órák és az óraközi szünetek időtartamát határozza meg. A tanítás kezdete: 8.00 óra. A tanítási órák időtartama: általában 45 perc. A csengetés időrendje: 1. tanóra: 8.00 órától 8.45 óráig utána 10 perc szünet 2. tanóra: 8.55 órától 9.40 óráig utána 15 perc tízórai szünet 3. tanóra: 9.55 órától 10.40 óráig utána 15 perc udvari szünet 4. tanóra: 10.55 órától 11.40 óráig utána 10 perc szünet 5. tanóra: 11.50 órától 12.35 óráig utána 5 perc szünet 6. tanóra: 12.40 órától 13.25 óráig a főétkezésre biztosított hosszú szünet 7. tanóra: 13.45 órától 14.30 óráig Az udvari szünetben az intézmény belső udvarát alapvetően az alsó tagozatosok, míg az épület előtti, bekerített díszteret a felső tagozat tanulói használják. Ettől eltérni a nevelők kezdeményezésére, kizárólag az iskolavezetés döntése értelmében lehet. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni! 6
Kicsengetés után az óraközi szünetekben az ügyeletes tanár és a hetesek utasításainak megfelelően kell a következő órára előkészülni 4.1.3. Tanítási órák rendje A tanítási órákon minden tanuló feladata, hogy: előkészítse tájékoztató füzetét vagy ellenőrzőjét, és a szükséges tanfelszereléseit, figyeljen és teljesítse feladatait - képességeinek megfelelően, kézemeléssel jelezze szólási szándékát, és a pedagógus felszólítására feleljen, a tanterembe lépő - távozó felnőttet néma felállással üdvözölje, az ülésrend szerint egyenes testtartással óvja egészségét, a tanítás végén tisztaságot és rendet hagyjon maga után. 4.1.4. A választható tantárgyak, egyéb foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A szabadon választható tantárgyi órák és választásuk szabályai Iskolánkban e területen két tantárgy illetve tantárgycsoport jöhet szóba. Az első osztályba történő beíratás során a két tanítási nyelvű programot választó szülő az e program helyi tantervében (óratervében) szereplő tanítási órákat választja. A pedagógiai program megismerésével és a programot választó döntésével a szülő elfogadja a Nat által meghatározottnál magasabb óraszámot, és az iskola által megjelölt, szabadon választható tantárgyakat. A második évfolyamtól kezdve minden tanév május 20-áig írásban jelentheti be, hogy az addig két tanítási nyelvű oktatásban részt vevő gyermekét nem ebben a programban kívánja tovább taníttatni. Ez esetben az iskola a köznevelési törvény által meghatározott tanulólétszámok figyelembe vételével dönt más tanterv szerint tanuló osztályba történő áthelyezéséről. Amennyiben a szülő gyermekét a következő tanévtől két tanítási nyelvű osztályba kívánja járatni, erről szintén folyó tanév május 20-áig írásban értesíti az iskola igazgatóját. Ebben az esetben az iskola különbözeti vizsga eredményének alapján eldönti, hogy a tanuló képessége, tudása alapján besorolható-e a két tanítási nyelvű osztály adott évfolyamára. A szabadon választható órakeret terhére az órakeretben is szerepeltetett módon a nem két tanítási nyelvű osztályok hetedik és nyolcadik osztályok tanulói választhatnak a tekintetben, hogy az óraterv szerinti idegen nyelvet a kötelező három óra helyett heti négy órában tanulják. A köznevelési törvény kimondja, hogy állami általános iskolában vagy erkölcstan óra, vagy egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra választható tanóra keretében. Ennek alapján az iskola a leendő első osztályosok beíratásakor tájékoztatja a szülőket a következő tanévben a hit- és erkölcstan tantárgy oktatásáról (egyházi jogi személyek jogszabály által nyilvánosságra hozható adatainak közlése, tájékoztató dokumentumaik átadása a szülőknek, a jelenlévő egyházi képviselők személyes tájékoztatási lehetőségének biztosítása). A szülő beiratkozáskor nyilatkozik arról, hogy gyermeke erkölcstan órán, vagy egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán kíván-e részt venni. A további évfolyamokon (2-8. évfolyam) az erkölcstan és a hit-és erkölcstan tantárgyi oktatásának választhatósága felmenő rendszerben, a 2013/2014-es tanévtől az 5. évfolyamon kerül bevezetésre, az iskola által biztosított szülői nyilatkozatok kitöltésével. 7
Az intézmény minden év május 20-áig a szülők jelentkezése alapján felméri, hányan kívánják módosítani az erkölcstan, vagy a hit- és erkölcstan tantárgyra vonatkozó választásukat és újraszervezi a csoportokat. Az iskola ebben az esetben is a szülő tudomására hozza az egyházi jogi személyek jogszabály által meghatározott, nyilvánosságra hozható adatait, elősegítve a szülő választását. A választható egyéb foglalkozások és választásuk szabályai Az egyéb foglalkozások megválasztásának joga kiskorú gyermekek esetében is a szülőt (gondviselőt) illeti meg. Az iskola igazgatója ezért az adott év tavaszán hozzáférhetővé teszi minden érintett szülőnek az ezzel kapcsolatos tájékoztatót, ami a pedagógiai program alapján tervezett, szabadon választható foglalkozásokat illetve az azokat várhatóan tartó pedagógusok, szakvezetők nevét tartalmazza. Ezt követően az iskola felméri a tanulók gondviselőinek igényeit (hány tanuló, mely évfolyamon, milyen egyéb foglalkozáson kíván részt venni). A szülői igényeknek az iskolai munkaerő-gazdálkodással, a készülő tantárgyfelosztással, a köznevelési törvényben meghatározott óraszámokkal, az előírt tanulócsoport- létszámokkal történő összevetése után kerülnek kialakításra a következő tanév során indítandó foglalkozások és óraszámaik, erről a szülőket a tanév eleji összevont szülői értekezleten tájékoztatjuk. Az elfogadott és elindított foglalkozásokon a részvétel a tanév végéig kötelező. 4.1.5.Tanulók megjelenése, felszerelése A tanuló megjelenése, felszerelése legyen iskolába illő, tiszta és gondozott. Az ünnepélyeken és helyi, belső teljesítményméréseken az ünnepi ruha viselése kötelező! Testnevelési órákon csak az előírt tornafelszerelésében lehet részt venni. Az épületben az egészség és a tisztaság érdekében váltócipő használata az alsóbb évfolyamokon ajánlott! Az iskola a tanuló "munkahelye", azért a diák megjelenése legyen mértéktartó! Tartózkodjon ékszerek, kihívó ruházat viselésétől. 4.2. Tanórán kívüli, egyéb foglalkozások, tevékenységek rendje 4.2.1. Tanórán kívüli foglalkozások formái Az iskola a tanulók számára - a tanórai foglalkozások mellett - az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Napközi otthon, tanulószoba. A szülők igényeinek függvényében tanítási napokon a délutáni időszakban 16.00 óráig az első-negyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó és tanulószobás tanulók számára - igény esetén - az iskola ebédet (menzát) biztosít. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 8
Marcalvárosi Főigazgatóság Arany János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Győr Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével véglegesen minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését - az iskola igazgatójának megbízása alapján - olyan pedagógus is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy vagy több alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat felkészíteni azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek, stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. Önköltséges tanfolyamok. A tanulók érdeklődési körének megfelelően szervezzük. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában az erkölcstan és a hit-és erkölcstan tantárgyi oktatásának a korábbiakban szabályozott, felmenő rendszerben történő bevezetéséig a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 9
4.2.2. Jelentkezés és részvétel rendje, munkarend A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00 óra és 19.00 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket értesíteni kell. A szakkörök, énekkarok, differenciált képességfejlesztő foglalkozások, iskolai sportfoglalkozások munkarendje, a szünetek rendje: A fenti tanórán kívüli foglalkozások az intézmény éves munkatervében meghatározott munkarend szerinti időkeretben szerveződnek. Az első délutáni foglalkozás kezdési időpontja 13 óra 45 perc (az ebédelés megkönnyítésére), ezután a foglalkozások 45 percesek. Dupla óra esetén (2X45 perc) szünetet nem tartunk. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat, a szülő írásbeli kérelmére. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. 4.2.3. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év szeptemberében, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná az előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók: akiknek mindkét szülője dolgozik, akik átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, akik nehéz szociális körülmények között élnek. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével - a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődnek és délután általában 16.00 óráig tartanak. A napköziben a foglalkozások a Nkt. által meghatározottan 60 percesek, a tanórák órarendjéhez igazodnak. A tanulási időt megelőzően levegőztetés, szakfoglalkozások és ebédeltetés zajlanak, a napközi otthoni foglalkozási tervek szerint. A tanulás idősávja: 14.30-tól 15.30 óráig. Amennyiben a tanuló a tanulási idősávban más foglalkozáson vesz részt (pl. edzés, egyéni különóra, stb.), vagy 10
egyéni haladási üteme miatt nem végezte el, nem fejezte be aznapi házi feladatait, a tanulást, felkészülést otthon kell folytatnia. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16.00 és 17.00 óra között az iskola felügyeletet biztosít (összevont napközi ügyelet). A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével - a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődik és délután 16.00 óráig tart. A tanulószobán így általában 13-tól 16 óráig történik a felkészülés. 50-50 perces tanulás után 10-10 perces pihenés következik. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - a tanuló eltávozására az igazgató vagy igazgatóhelyettes engedélyt adhat. Abban az esetben, ha a tanulónak rendszeres tanórán kívüli elfoglaltsága van, erre a napköziből és a tanulószobáról eltávozhat. 4.2.4. Az étkezés, valamint az étkezési térítési díjak befizetési rendje A napközisek nevelőjükkel étkeznek, a csak ebédelő diákok az étterem időbeosztása szerint ebédelhetnek az ebédjegy felmutatása után. A tanulók kötelesek az étterem rendjét és a civilizált étkezés szabályait betartani! Ellenkező esetben a rendbontó magatartás fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést von maga után. Az iskola minden tanév elején az éves naptári rendben közli az étkezési befizetések időpontjait a szülők, tanulók részére. Az étkezés díját a megjelölt napokon a pénztári nyitvatartás idejében kell befizetni. Ettől eltérő befizetési lehetőségre csak rendkívül indokolt esetben (pl. új tanuló érkezése) van lehetőség. A 2013/2014-es tanévtől lehetőség nyílik az átutalással történő (inkasszós) befizetésre is. Betegség vagy egyéb váratlan körülmény miatt az étkezés lemondása telefonon vagy személyesen történhet, az étkezést megelőző napon 10 óráig a pénztárban. A lemondott étkezések díjának visszafizetése a lemondás napját követő 2. befizetési alkalommal történik meg. 4.3. A tisztségviselő tanulók feladatai 4.3.1. A hetesek és feladataik A hetesek az iskola tisztségviselői, akik a házirend biztosítása érdekében felelősségteljes szolgálatot látnak el hetenkénti beosztásban, a kijelölt területeken. Munkájuk zavarása, utasításaik megszegése súlyos magatartási vétségnek minősül. Az osztályfőnök minden héten 2-2 tanulót bíz meg a hetesi feladatokkal. A megbízott tanulók nevét bejegyzi az osztálynaplóba. A hetes kötelességei Az osztály két hetese munkamegosztásban dolgozik. Feladataik: felügyelnek a házirend osztálytermi betartására, biztosítják a tanítás feltételeit: - minden szünetben kiszellőztetik a tantermet, - napsütés esetén lekapcsolják a tanterem világító berendezéseit, - letörlik a táblát, gondoskodnak krétákról, 11
- jelentik a tanórák elején a hiányzókat a pedagógusnak, egyikük jelzi az igazgatóhelyettesnek, ha a tanterembe 5 perccel a becsengetés után sem érkezett pedagógus, jelentik az ügyeletes tanárnak a szünetekben a rendbontást, folyamatosan tájékoztatják az osztályfőnököt a hét eseményeiről, gondoskodnak a tanterem tisztaságáról, rendjéről: - a tanulókkal összeszedetik a szemetet, - a székeket felhelyeztetik a padra, - a táblákat letörlik, az ablakokat bezárják, a virágokat öntözik, - távozáskor a lámpákat leoltják, a tantermet bezárják, - a teremkulcsot leadják a portásnak. végrehajtják az osztályfőnök utasításait. 4.3.2. Portások kötelességei Portás az a tanuló lehet, akinek a magatartása és szorgalma a beosztást megelőző tanulmányi félév végén példás vagy jó. Köteles 7.30 órára az iskolába érkezni és14.00 óráig itt tartózkodni. Ruházata a hétköznapinál ünnepélyesebb kell, hogy legyen. Kötelessége a felnőtt portás és a tanárok utasításait végrehajtani. Az iskolába érkező vendégekkel udvariasan viselkedik. Csak az engedéllyel rendelkezőket engedheti be, tanulótársait a tanítási órák alatt engedély nélkül nem engedheti ki. Köteles pótolni azokat az anyagrészeket, amelyekről aznap lemaradt. 5. Hiányzások és az igazolás rendje 5.1. Mulasztások igazolása, távolmaradási, távozási engedélyek Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható: a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. a tanuló beteg volt és azt érvényes orvosi igazolással (orvos aláírása, bélyegzője, azonosító száma) igazolta, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az igazolást a tanulók legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán adják le. A szülő nagyon indokolt esetben egy tanévben összesen három napot - nem alkalmat - igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia. 5.2. Intézkedések igazolatlan mulasztás esetén Amennyiben a tanuló iskolába járási kötelezettségének nem tesz eleget, és igazolatlanul mulaszt: - 10 tanítási órát nem meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a szülők erről hivatalos értesítést kapnak (a Gyermekjóléti Központ egyidejű tájékoztatásával). 12
- 10 órát elérő igazolatlan hiányzás esetén az intézmény vezetője értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot és a Kormányhivatalt. - 30 óra igazolatlan mulasztás esetén a Gyermekjóléti Szolgálat ismételt iskolai tájékoztatást követően közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. - Ötven óra igazolatlan mulasztás esetén az igazgató értesíti a fenntartó önkormányzat jegyzőjét és a Kormányhivatalt, a mulasztás együtt járhat az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével. Ha az igazolt és/vagy igazolatlan órák száma egy tanévben meghaladja a kétszázötvenet, a tanuló továbbra is köteles a tanítási órákra járni. Ha a tanítási év végén nem osztályozható, osztályozó vizsgát köteles tenni, amennyiben ezt a nevelőtestület engedélyezi. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. Ugyanez a szabályozás érvényes, ha a tanuló egy adott tantárgyból a tanév során a tanítási órák 30 %-át mulasztja (igazolt és igazolatlan órák összesen). 5.3. A tanulói késések kezelési rendje Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, ezt igazolnia kell. A késés igazolására az iskolának a mulasztás igazolására meghatározott eljárást kell alkalmaznia. Késés esetén az órát tartó pedagógus beírja a napló mulasztási részébe a késett percek számát (pl.: K/10). Igazolatlan késések esetén a késett percek összeadódnak, és amennyiben a 45 percet elérik, igazolatlan órának minősülnek. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. 6. A tanulói teljesítmények értékelése 6.1. Magatartás és szorgalom értékelése MAGATARTÁS: PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ ROSSZ 1. A házirend követelményeit betartja, és társait is erre ösztönzi 2. Órai munkája, viselkedése kifogástalan 3. A feladatok vállalásában kezdeményező, vagy a kezdeményezők mellé áll Betartja a házirendet Órai munkája, viselkedése jó, de nem kifogástalan Feladatmegoldása jó, de nem kifogástalan Részben tartja be a házirendet Órai munkája, viselkedése néha zavarja a munkát A feladatok vállalásában közömbös, nem lehet a munkába bevonni Nem tartja be a házirendet Zavarja társai és tanárai munkáját Teljesen érdektelen, felszólításra sem dolgozik 13
4. Társaihoz való viszonya segítőkész, udvarias, kultúrált 5. A Közösségre gyakorolt hatása pozitív, előremutató 6. Viselkedése, hangneme, fegyelmezettsége tanórán és tanórán kívül kifogástalan 7. Felszerelése mindig hiánytalan Társaihoz segítőkész, udvarias Szívesen részt vesz a közösség életében, de nem alakítja Viselkedése, fegyelmezettsége megfelelő tanórán és tanórán kívül Felszerelése hiánytalan Társaival szemben nem mindig kultúrált, segítőkész Vét a közösség ellen Viselkedése esetenként udvariatlan, durva Felszerelése gyakran hiányos Társaira gyakorolt hatása negatív Szemben áll a közösséggel, szándékosan árt Viselkedése, hangneme durva, goromba Felszerelése gyakran hiányos SZORGALOM PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ HANYAG 1. Tanulmányi munkájában kiváló 2. Önállóság jellemzi munkáját 3. A kötelezőn túl többletfeladatokat vállal (gyűjt, kutat) 4. Önellenőrzése rendszeres A tantárgyi követelményeket megbízhatóan teljesíti Ösztönzésre végzi el munkáját Csak a kötelező feladatokat végzi el 6.2. Iskolai elvárások, a dicséret, jutalmazás elvei A követelmények teljesítésében ingadozó Önállótlan Ritkán vállalkozik feladatok elvégzésére Tanulmányi munkájában megbízhatatlan Nem végzi el a munkáját Érdektelen Rendszertelen Ritkán végzi el Egyáltalán nem végzi el A nevelőtestület az európai kultúra társadalmi szabályaihoz igazoldó magatartást vár el a tanulói jogviszonyban álló diákoktól, - az életkori fejlettségüknek megfelelő módon. Az elvárt viselkedési normáknak kell megfelelni az intézményen belül, valamint azon kívül is a közterületeken és nem zártkörű rendezvényeken! Iskolánk dicséretben részesíti, jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: tanulmányait kiemelkedően végzi, kitartóan szorgalmas, példamutató közösségi magatartást tanúsít, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartós vagy kiváló eredményű közösségi munkát végez, egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. 6.3. A dicséret formái A jutalmazást, a kiemelkedő teljesítmény elismerését elengedhetetlen nevelési - ösztönzési eszköznek kell tekinteni. Mindenkinek - aki feladatot ad - jutalmazási lehetősége is van. Jutalmazhat, illetve jutalomra javaslatot tehet: - tanulóközösség, diákönkormányzat - szaktanár, munkaközösség - az osztályfőnök - a tagozati közösség 14
- az igazgatóhelyettes - az igazgató - a nevelőtestület. Jutalom adható egyénnek és gyermekcsoportnak: - kiemelkedő, egyszeri, vagy tartósan fejlődő teljesítményért - kiemelkedően példás magatartásért - közösségért végzett munkáért. Az írásbeli elismerés formái a) Szaktanári, osztályfőnöki dicséret b) Igazgatói dicséret c) Nevelőtestületi dicséret 6.4. Kitüntetések, egyéb elismerések a) Az Arany János Általános Iskola nevelőtestülete ARANY PONT és ARANY ÖTÖS kitüntető jelvényt adományozhat a következő feltételek mellett: - Egy tanéven belül 100 piros pont elérése esetén az 1. három félévben ARANY PONT jelvényt. Egy tanéven belül 100 ötös tantárgyi osztályzat elérése esetén a 2. évfolyam félévétől ARANY ÖTÖS jelvényt - A tanév során a fenti feltételek teljesülése esetén a kitüntető jelvény adományozása több alkalommal is megismételhető. - Átadása ünnepélyes keretek között, általában az iskola vezetői által, vagy az évfolyamgyűléseken történik. - A kitüntető jelvények mellé az ezekre jogosult tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. b) Az Arany János Általános Iskola nevelőtestülete az iskola névadása tiszteletére 1990-ben Arany Emléklapot és Arany Emlékplakettet alapított a nyolc év alatt legjobban teljesítő végzős tanulóinknak. Odaítélésükről a nevelőtestület dönt. A diákönkormányzatnak véleményezési joga van. c) Arany Oklevél - a kitűnő tanulók részére. d) Emléktárgy - a kézilabdás osztályok kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó (végzős) tanulóinak e) A DÖK által adományozható díj a közösségi munkában kiváló végzős diáknak. 6.5. A tanulókkal szembeni fegyelmező, fegyelmi intézkedések formái és alkalmazásuk 15
A fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések alkalmazásánál figyelembe vesszük a tanuló eddigi magatartását, valamint azt, hogy tettében milyen arányú volt a szándékosság, illetve gondatlanság. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit, valamint a házirend szabályait szándékosan vagy gondatlanul megszegi, a kötelességszegés súlyától függően fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmező intézkedések, iskolai büntetések a) Szóbeli figyelmeztetés b) Írásbeli figyelmeztetés Írásbeli figyelmeztetésben részesíthetik a tanulót: - az iskola tanárai, tanítói, a gyermek osztályfőnöke - az iskola igazgatóhelyettesei, tagozatvezetője - az iskola igazgatója - az iskola tantestülete. Osztályfőnöki írásbeli intés Igazgatói írásbeli intés A tanulók nem ünnepélyes alkalmakhoz kötődő elismerése és a tanulóval kapcsolatos fegyelmező intézkedések nyilvánosságra kerülhetnek az évfolyamgyűléseken. 6.6. Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására a Fegyelmi Bizottság jogosult. A fegyelmi büntetések a következők: megrovás, szigorú megrovás, kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába. A tanulókkal szembeni fegyelmi eljárás részletes szabályait az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 7. Az osztályozó vizsga követelményei, szabályozása, a tanulmányok alatti egyéb vizsgák eljárásrendje 7.1. Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló - akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja, teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen; - akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta, és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást; - aki vendégtanuló; - aki rendszeres iskolába járás alól felmentett; - aki tanulmányi kötelezettségeit magántanulóként teljesíti; 16
- akinek tanulói jogviszonya a szülő (gondviselő) írásbeli kérelmére szünetel, és más intézményben folytatott tanulmányairól elfogadható dokumentumokat nem nyújt be. 7.2. Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló - aki tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét; - aki eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott, és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik; - aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. 7.3. Javítóvizsgát tesz az a tanuló - aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott (legfeljebb három tantárgyból); - aki az osztályozó vizsgáról számára felróható okból távol maradt, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozott. 7.4. Pótlóvizsgát tesz az a tanuló - aki számára fel nem róható ok miatt nem tudott vizsgát tenni. 7.5. Vizsgaforma, vizsgarészek Tantárgy Évfolyam Szóbeli Írásbeli Gyakorlati Magyar nyelv és 1-4 irodalom X X Magyar nyelv 5-8 X Irodalom 5-8 X X Matematika 1-8 X Történelem 5-8 X Erkölcstan 1-8 X Környezetismeret 1-4 X Természetismeret 5-6 X Természettudományos 5-8 gyakorlatok X Biológia 7-8 X Fizika 7-8 X Kémia 7-8 X Földrajz 7-8 X Ének-zene 1-8 X X Hon- és népismeret 5-6 X Vizuális kultúra 1-8 X X Informatika 4-8 X X Technika 1-7 X X Testnevelés 1-8 X Idegen nyelv 1-8 X X Célnyelvi civilizáció 5-8 X X Vallás, etika 7 X Mozgókép- és 8 médiaismeret X 17
Egészségtan 6, 8 X A vizsga tantárgyanként az X-szel megjelölt módon teljesíthető. 7.6. Vizsgaidőszakok: - javítóvizsga: augusztus 15. augusztus 31. között - osztályozó vizsga: a tanulmányi félévek lezárását követő két héten belül, illetve adott tanéven belül a javítóvizsgával megegyező időpontban. Az igazgató indokolt esetben engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. A javítóvizsga időpontja, helye a bejárat melletti hirdetőtáblán kifüggesztésre kerül, a többi vizsgatípus esetén a szülő (gondviselő) írásos tájékoztatót kap. 7.7. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől, vagy a szaktanártól. Az írásbeli vizsgák rendje: Egy napon összesen legfeljebb három szóbeli/írásbeli vizsga szervezhető. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázók számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni. Lehetővé kell tenni számukra, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használják. Írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, vagy a szóbeli vizsgát írásban teheti le a tanuló, ha szakértői vélemény ezt javasolja, vagy sajátos helyzete, adottságai ezt indokolják. A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására 30 perc gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát maximum 10-15 percben önállóan fejti ki. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két témakört kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt témakörönként kell számítani. Egy napon összesen legfeljebb három szóbeli/írásbeli vizsga szervezhető. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. A gyakorlati vizsgák rendje A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. 18
7.8. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek, és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke jegyzőkönyv felvétele mellett az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. 7.9. A vizsgák értékelése A szóbeli és a gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Abban az esetben, ha egy tantárgyból szóbeli és írásbeli vizsgát is tesz a tanuló, ezek külön osztályzatának átlagából kell számítani a végső eredményt. A vizsgák eredményének kihirdetése Ha a tanuló az összes vizsgáját egy napon teszi le, az eredmény kihirdetése a vizsganapon történik. Amennyiben a vizsga időtartama több nap, az eredményhirdetésre az utolsó vizsganapon kerül sor. 8. A tanulók és a szülők tájékoztatása 8.1. A tanulók tájékoztatása: A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról Az iskola igazgatója és a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, - a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, - az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja; Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön), valamint az e-naplón keresztül írásban tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel. 8.2. A szülők tájékoztatása: A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az iskola igazgatója - a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, - az osztályfőnökök, az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: 19
szóban: a családlátogatásokon, a szülői értekezleteken, a nevelők fogadóóráin, a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), az első évfolyamon a félévi és a tanév végi, a 2. évfolyamon a félévi értékelő lapokon és az e-napló útján. Az iskola vezetése minden tanév elején a tanév helyi rendjéről szóló naptárt mely tartalmazza a szülői értekezletek, fogadóórák, ünnepélyek, befizetések rendjét, nyílt napok, stb., időpontjait kiosztja minden tanulónak. Az SzM a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. A tanulók nagyobb csoportján az érintett területtől függően osztályt, évfolyamot, iskolai tanulóközösséget kell érteni. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőivel. 8.3.Tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, elektronikus napló, mint a tájékoztatás kiemelt eszközei Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze a tájékoztató füzet, ellenőrző könyv. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni, és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. A szülő az érdemjegyekről az E-naplóból az interneten is tájékozódhat. 8.4. Az elektronikus naplóhoz a szülő részéről történő hozzáférés módja Az elektronikus naplóhoz a szülők (gondviselők) regisztráció után férhetnek hozzá. A regisztráció során olyan alapadatokat kér a rendszer, amivel egyértelműen azonosítható a gyermek-szülő (gondviselő) kapcsolat (pl. gyermek oktatási azonosítója, amit az iskolán kívül csak a szülő ismerhet), valamint felhasználónevet és jelszót állít be. A regisztráció után az iskola rendszergazdája - az adatok ellenőrzését követően - engedélyezi a szülő (gondviselő) hozzáférését a saját gyermekével kapcsolatos információkhoz. Az elektronikus naplóba a regisztráció során megadott felhasználónév és jelszó megadásával lehet belépni. 9. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei, valamint az intézményhez tartozó területek használatának rendje 9.1. Általános használati rend 9.1.1. A tanulók az iskolában (tanítási időben és utána is) csak pedagógusi felügyelettel tartózkodhatnak! Az intézmény belső és külső terei csak a házirend betartásával vehetők igénybe! Az iskola területe tanítási idő alatt csak írásos vezetői, vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el, a portás regisztrálása mellett! 20
A munka és balesetvédelmi előírásokat mindenki köteles megismerni és betartani, saját és társai egészsége, épsége érdekében! Az intézmény területén tilos a dohányzás! 9.1.2. Szaktantermek használati rendje: A szaktantermekbe a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben, és kizárólag a szaktanárok jelenlétében léphetnek be! A termekben gépeket, felszerelési eszközöket, kísérleti anyagokat kizárólag a tanár utasításai szerint és felügyelete mellett használhatnak a tanulók. 9.1.3.A technika szaktantermekben folyó foglalkozásokra az aulában gyülekező tanulókat az órát tartó tanár kíséri. 9.1.4.. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak - az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. A délutáni sportfoglalkozásokra érkező tanulók csak edzőjük, szakvezetőjük kíséretében léphetnek be az iskola épületébe, illetve hagyhatják el azt. 9.1.5. Az udvar használati rendje: Az udvar az időjárás függvényében a tanulók szabad levegőn való tartózkodásának, mozgásának lehetőségét kínálja. Igénybe vehető a tanulóknak a 3. óra utáni szünetben. A napközis csoportok az iskola belső udvarát a napközi otthoni munkarend szerint használhatják. A tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak az udvaron. Az udvari játszótér a délutáni idősávban a napközis csoportok által beosztási rend alapján használható. Nem lehet: - a növényzet közé bemenni, azt tönkretenni, - az épület falait, az udvar bútorzatait, eszközeit rongálni. Az épületen belül nem lehet: labdázni a sport célokra használt helyiségek kivételével, másokat a közlekedésben akadályozni, testi épségét veszélyeztetni, a diáktársakat rendbontással zavarni, hangoskodni. 9.1.6 A szülők, akik gyermekeikéért érkeznek az iskolába, jó idő esetén a bejárat előtti dísztéren várják a tanulókat. Az osztálytermekbe, a pavilonokba a szülők, hozzátartozók nem mehetnek fel. 14 óráig rendkívüli esetben a gyermekportással juttathatnak el üzenetet a pedagógusnak, vagy gyermeküknek. A tanév első két hetében (a beszoktatás időszakában) az első osztályosok szülei felkísérhetik gyermekeiket az osztályterembe, vagy távozáskor felmehetnek értük. 9.2. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok - A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; 21