Város Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2006. (IV.27.) rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról (módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben) Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII törvény 3. (1)(2) bekezdéseiben, 19. -ában, 34. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8..(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy a Törvény szabályozásával összhangban - a polgári jog alapelveit szem előtt tartva - megteremtse az önkormányzat tulajdonában és rendelkezésében lévő lakásokkal és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel való eredményesebb gazdálkodás feltételeit. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével Sátoraljaújhely Város Önkormányzata tulajdonában álló minden lakásra (a továbbiakban: lakás) - ide értve a szükséglakásokat is és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) kiterjed. (2) Az önkormányzat törzsvagyonát képező, Sátoraljaújhely Város Önkormányzata költségvetési szerve használatában lévő helyiségekre, amelyek bérbeadásának feltételeit az Önkormányzat vagyonrendelete szabályozza. II. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK BÉRLETE A lakások bérbeadásának általános feltételei 3. Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete a lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával jelen rendeletben szabályozott kivételekkel Vagyongazdálkodási Bizottságát bízza meg. 4. (1) Lakás csak lakás céljára adható bérbe. (2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásra jelen rendeletben meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni. (3) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy lakásra köthetnek bérleti szerződést. (4) Pályázati eljárás esetén amennyiben a nyertes pályázó a bérleti szerződést a lakás üzemeltetőjével nem köti meg, úgy az őt követő, s a pályázati feltételeknek megfelelő pályázó szerzi meg - újabb pályáztatás kiírása nélkül - a bérleti jogot. (5) Üres helyiségnek minősül az a helyiség is, ahol a határozott időre kötött bérleti szerződés lejárati időpontjáig két hónap van hátra.
2 5. Amennyiben a szükséglakásra fennálló lakásbérleti szerződés megszűnik, azt ismételten lakás céljára bérbe adni nem lehet. A lakások bérbeadásának jogcímei A lakásokat a) szociális helyzet alapján b) nem szociális jelleggel (piaci bérű) c) állami támogatás felhasználásával épített vagy felújított lakások esetében feltételhez kötve d) szolgálati jelleggel e) városérdekből f) jogszabály előírása alapján lehet bérbe adni. 6. Lakások bérbeadása szociális helyzet alapján A lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása pályázat útján történik. 7. 8. (1) Szociális helyzet alapján bérbeadandó lakás pályázati feltételeit jelen rendeletben szabályozottakra figyelemmel a Vagyongazdálkodási Bizottság írja ki. (2) A pályázatban a pályázat benyújtási határidejét úgy kell megállapítani, hogy a kiírás a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a Zemplén Televízióban minimum 8 munkanapon keresztül nyilvánosságot kapjon. (3) A szociális helyzet alapján bérbeadandó lakásra kiírt pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: - a bérbeadás jogcímét, a lakás pontos címét és a bérbeadás időtartamát, - a lakás műszaki jellemzőit, - a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának esetleges feltételeit, - a lakbér összegét, megfizetésének időpontját, - a lakás megtekintésére kijelölt időpontot, - a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, elbírálásának határidejét, - egyéb a kiíró által lényegesnek tartottakat. (4) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó adatait, a jogosultság feltételeit igazoló okmányokat, a lakásba együtt költöző nagykorú és kiskorú személyek adatait és a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja, illetve azoknak megfelel. 9. *1 (1) Szociális helyzet alapján kiutalandó lakás bérlője az a pályázó lehet a) akinek vagy házastársának (élettárs), illetve a vele együttlakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs másik beköltözhető lakás és b) családjában - az együttköltöző közeli hozzátartozókat is beleértve - az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %- át, egyedül élő vagy nyugdíjas házaspár esetében 250 %-át, és c) családja nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250-szeresét meghaladja. d) Hk.
3 (2) A szociális helyzet alapján meghirdetett lakások pályázatainak elbírálásakor amennyiben az (1) bekezdésben előírt feltételeknek megfelel a sátoraljaújhelyi lakosok előnyt élveznek. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában, az egy főre jutó havi nettó jövedelem megállapításánál, a 35 év alatti házaspárok esetében, amennyiben nem rendelkeznek két gyermekkel, az egy főre eső jövedelmet két gyermekig az igénylő által vállalt megszületendő gyermek(ek) figyelembevételével kell kiszámítani. 10. Szociális helyzet alapján a lakást csak határozott időre lehet bérbeadni. 11. (1) Az igénylő számára olyan szobaszámú bérlakás adható bérbe, mely a lakásigény mértékét nem haladja meg. (2) A lakásigény mértéke az együtt lakó- és költöző személyek számától függően a következő: egy személyig: egy lakószoba, két személyig: egy-két lakószoba, három személy esetében: másfél, kettő és fél lakószoba, négy személy esetében: kettő-három lakószoba, öt személy esetében: kettő és fél, három és fél lakószoba, hat személy esetében: három-négy lakószoba. Lakások bérbeadása nem szociális jelleggel 12. (1) Lakás nem szociális jelleggel történő bérbeadására pályázatot kell kiírni. A pályázatban bármely személy részt vehet. (2) A pályázatot a Vagyongazdálkodási Bizottság határozott időre írja ki. 13. (1) A pályázatban a pályázat benyújtási határidejét úgy kell megállapítani, hogy a kiírás a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a Zemplén Televízióban minimum 8 munkanapon keresztül nyilvánosságot kapjon. (2) A pályázatnak tartalmaznia kell: a bérbeadás jogcímét, az ingatlan pontos címét és a bérbeadás időtartamát, a bérlet időtartamát, az ingatlan műszaki jellemzőit, az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának esetleges feltételeit, a komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezések pótlását, a lakbér összegét, megfizetésének időpontját, az ingatlan megtekintésére kijelölt időpontot, a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, az óvadék összegét, egyéb, a Vagyongazdálkodási Bizottság által lényegesnek tartottakat. 14. *2 A pályázatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét, az együttköltöző családtagokat, valamint annak vállalását, hogy az óvadék összegét a Vagyongazdálkodási Bizottság döntését követő 5 banki napon belül az Önkormányzat számlájára befizeti. 15. *3 (1) Az óvadék összege a nem szociális helyzet alapján történő bérbe adás esetén a havi bérleti díj összegének a.) komfort nélküli és félkomfortos lakás esetén ötszöröse
4 b.) komfortos és összkomfortos lakás esetén háromszorosa. (2) Az óvadék összegét a lakás üzemeltetője használhatja. (3) Az óvadékként befizetett teljes összeget a lakás üzemeltetője közvetlenül felhasználhatja szerződésszegés esetén követelésének kielégítésére. (4) Amennyiben az óvadékból történő kielégítést követően a lakásbérleti jogviszony a szerződő felek között fennmarad, úgy a lakás üzemeltetője az óvadék kiegészítésére, illetve pótlására jogosult. Ezen kiegészítésnek, illetve pótlásnak a lakás bérlője a felszólítást követő 5 banki napon belül köteles eleget tenni. (5) Az óvadék visszajár, ha a lakásbérleti szerződés megszűnt és az óvadékból való kielégítésre jogalap nincs. Állami támogatás felhasználásával épített vagy felújított lakás bérbeadása 16. *4 (1) Az állami támogatás felhasználásával épített vagy felújított épületben lévő lakás bérlőjének kiválasztása a Vagyongazdálkodási Bizottság által kiírt pályázat útján történik. (2) A Pipa utca 3., a Mártírok u. 14. szám alatti tetőtérben, továbbá a Balassi u. 2. szám alatt állami támogatással felépült lakóingatlanokban lévő lakásokra pályázatot nyújthatnak be a 9. -ban előírt feltételeknek megfelelő azon személyek, akik - egy szobás lakás vonatkozásában: egyedülállók, maximum egy gyermekes, 45 év alatti fiatal házasok, illetve maximum két gyermekét egyedül nevelő igénylők, - több szobás lakás vonatkozásában: 45 év alatti fiatal házasok, kettő vagy több gyermekes házasok, gyermeküket egyedül nevelő igénylők. (3) További feltétel, hogy az igénylők a pályázat benyújtásának időpontjában minimum 2.000,- Ft összegű lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkeznek és vállalják, hogy ezen szerződést a bérleti jog fennállásának időtartama alatt maradéktalanul teljesítik, valamint a bérleti jog megszűnését követően lakásproblémájukat vásárlással, vagy építkezéssel oldják meg. (4) Az állami támogatás felhasználásával épített, vagy felújított épületben lévő lakás a pályázatot elnyert bérlő részére legfeljebb 5 évre adható bérbe. (5) Az állami támogatás felhasználásával épített, vagy felújított épületben lévő bérbe adandó lakásra kiírt pályázatnak értelemszerűen tartalmaznia kell a 8. (1)-(3) bekezdésében leírtakat. (6) A pályázat benyújtására vonatkozóan a 8. (4) bekezdésében foglaltak az irányadóak. (7) Az állami támogatás felhasználásával épített, vagy felújított épületben lévő lakás bérleti díj megállapításánál a 32. paragrafust kell alkalmazni. 17. *5 (1) Az állami támogatás felhasználásával épített vagy felújított épületben bérbeadandó lakásra kiírt pályázat feltételeit a 8. (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Vagyongazdálkodási Bizottság írja ki és bírálja el. (2) A pályázat meghirdetésére a 8. (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Vagyongazdálkodási Bizottság írja ki és bírálja el. (3) Óvadék kikötése esetén értelemszerűen a 15. paragrafusban foglaltakat kell alkalmazni. A lakások bérbeadása szolgálati jelleggel 18. (1) A lakást szolgálati jelleggel annak lehet bérbeadni, aki az Önkormányzat költségvetési intézményeinél vagy a Polgármesteri Hivatalnál határozatlan idejű közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban áll.
5 (2) A lakást szolgálati jelleggel csak a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony fennállásának időtartamára lehet bérbeadni. (3) A (2) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakás üzemeltetője részére visszaadni. 19. (1) A lakás bérbeadása iránti kérelmet az Önkormányzathoz kell benyújtani. (2) A kérelem elbírálásáról a munkáltató véleményének beszerzését követően a Vagyongazdálkodási Bizottság dönt. (3) Szolgálati jelleggel bérbeadott lakás bérleti joga nem cserélhető, az albérletbe nem adható. A lakások bérbeadása városérdekből 20. *6 (1) Nem kell pályázati eljárást lefolytatni a városérdekből bérbeadott lakás esetében. (2) Városérdekből lakás a település gazdálkodó és szolgáltató egységeinél nélkülözhetetlen munkakört betöltő, valamint rendvédelmi feladatot ellátó személyek, illetve ilyen munkakörökből nyugdíjba vonult személyek részére adható bérbe. (3) Lakás városérdekől történő bérbeadása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. A lakásbérlet szabályai 21. (1) A lakásbérleti szerződést a Vagyongazdálkodási Bizottság által nyertesnek nyilvánított pályázóval, illetve a kijelölt bérlővel a Vagyongazdálkodási Bizottság által megjelölt üzemeltető köti meg az előírt határidőn belül. (2) Amennyiben a nyertes pályázó illetve a kijelölt bérlő az előírt határidőn belül a bérleti szerződést nem köti meg és késedelmét a szerződés megkötésére előírt határidő lejártát követő 5 munkanapon belül nem igazolja, úgy kell tekintetni, hogy a lakásra nem tart igényt. (3) A lakásbérleti szerződés tartalmát jelen rendelet előírásainak alkalmazása mellett az üzemeltető határozza meg. 22. (1) Bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a Vagyongazdálkodási Bizottságtól. (2) Szolgálati jelleggel biztosított lakás bérlőjének kizárólag csak olyan személy lehet a bérlőtársa, akinél a 18. (1) bekezdés feltételei fennállnak. (3) Bérlőtársi szerződést kell kötni a házastárs lakásba történő beköltözésének időpontjától függetlenül a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére. 23. A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezt a feltételt a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell, azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni a Vagyongazdálkodási Bizottságnak. 24. A Vagyongazdálkodási Bizottság mint bérbeadó, illetve a lakás üzemeltetője a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését egy naptári éven belül kivéve a rendkívüli káreseményt, valamint a vészhelyzet fennállását négy alkalommal jogosult ellenőrizni. 25. *7
6 (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik. (2) Abban az esetben, ha a bérlő vállalja, hogy a bérleményébe olyan új nyílászárót építtet be, mely megfelel a 7/2006.(V.24..) TNM rendelet 1. számú mellékletében rögzített határoló és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelményeket tartalmazó értékeknek és az erről szóló tanúsítványt bemutatja, illetőleg az új nyílászáró megjelenése megegyezik a korábbival, vagy az épület többi nyílászárójával, abban az esetben a cserével kapcsolatos számlával igazolt költségeinek 50 %-át a bérleti díjból lelakhatja. III. fejezet BÉRBEADÓI HOZZÁJÁRULÁSOK ESETEI Lakáscsere 26. A lakás bérleti jogának másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára történő cseréjéhez a Polgármester írásbeli hozzájárulása szükséges. Jogcím nélküli lakáshasználat 27. *8 (1) A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat köteles fizetni, mely a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. (2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj amennyiben a jogcím nélküli használó másik lakásra nem tarthat igényt szociális alapon biztosított lakás esetén a lakásra megállapított lakbér 100 %-kal növelt összege, egyéb esetekben a lakbér háromszorosa. Befogadás 28. (1) A bérlő lakásba más személyt házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője kivételével csak a Polgármester írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. (2) A bérbeadói hozzájárulás feltétele az, hogy az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a bérlő a lakásba csak a Ptk. 685. paragrafusában meghatározott olyan személyt fogadhat be, aki Sátoraljaújhely városban tanulmányokat folytat, illetve munkaviszonyban áll; a befogadó bérlő írásbeli kérelmében vállalja, hogy a befogadott személyt a lakásba 3 napon belül bejelenti és a befogadott személy nyilatkozik arról, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a lakást 3 napon belül elhagyja. Albérlet 29. (1) A lakás bérlője a lakás egy részét határozott időre, legfeljebb egy évre, kizárólag lakás céljára adhatja albérletbe a Polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával. (2) Az albérletbe adás iránti kérelemhez csatolni kell az írásbeli albérleti szerződést, és az albérlő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az albérleti szerződés megszűnésekor a lakást 3 napon belül elhagyja. Lakásbérleti jogviszony folytatása 30.
7 A lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződés megkötéséhez a bérbeadó részéről írásbeli hozzájárulás szükséges, melynek megadása, megtagadása a Polgármester hatáskörébe tartozik. 31. (1) A Törvény keretei között a bérleti jogviszony folytatásának elismerése a Polgármester hatáskörébe tartozik. (2) Határozott idejű lakásbérleti szerződés esetén a bérleti jogviszony folytatása kizárólag az eredeti lakásbérleti szerződés lejártának időpontjáig terjedhet. IV. fejezet A LAKBÉR 32. *9 (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadásnál a havi lakbér mértéke a lakás komfortfokozata és alapterülete alapján a) összkomfortos lakás esetén 250 Ft/m 2 b) komfortos lakás esetén 180 Ft/m 2 c) félkomfortos lakás esetén 110 Ft/m 2 d) komfort nélküli lakás esetén 70 Ft/m 2 (2) A havi lakbér mértékét növelni kell a) 10 %-kal, amennyiben a lakás a Mártírok útja, Esze Tamás utca a Jósika utcáig, az Arany János utca az Illyés Gyula utcáig, a Kisfaludy utca, az Árpád utca a Kisfaludy utcától, a Vasvári Pál utca a Posta-köz, a Kazinczy utca, a Mártírok útjáig körülhatárolt körzeten belül fekszik, b) 10 %-al amennyiben a lakás külső hőszigeteléssel rendelkezik, c) 8 %-kal, amennyiben a lakás bekerített udvarral és kapuval ellátott ingatlanon fekszik, d) 15 %-kal az egy vagy kétlakásos családi házas jellegű lakás esetében. (3) A havi lakbér mértékét csökkenteni kell a) 15 %-kal, ha a lakás alagsorban van, b) 10 %-kal, ha a lakás kedvezőtlen műszaki állapotú (aládúcolt, legalább 40 %-os mértékben vizes, salétromos), c) 10 %-kal, ha a lakás az elmúlt 20 évben nem került teljes felújításra. (4) A (2) és (3) bekezdés alapján alkalmazandó növelés illetve csökkentés mértéke együttesen is legfeljebb 25-25 % lehet. (5) További 5-5 %-kal mérsékelni kell a bérleti díjat, amennyiben a bérlő a Törvény 10. (1) bekezdés pontjainak teljesítését a bérlő bérbeadótól átvállalja. Ezen átvállalt kötelezettség teljesítését évente felül kell vizsgálni, s amennyiben bérlő az átvállalt kötelezettségnek felszólítás ellenére nem tesz eleget, úgy a lakbérmérséklés megszűnik. (6) Szociális helyzet alapján bérbeadott lakás esetén a lakbértámogatás mértékét, a jogosultság feltételeit és eljárási szabályait az Önkormányzat szociális rendelete tartalmazza. (7) Az állami támogatás felhasználásával épített vagy felújított lakások bérbeadása esetén a lakbér jelen paragrafus (1)-(6) bekezdésében foglaltak alapján kerül megállapításra 33. A költségelven bérbeadott lakás lakbérének mértékét a Törvény 34. (2) bekezdésében meghatározott alapvető jellemzői, továbbá a Törvény 10. és 13. (1) bekezdésének rendelkezései alapján a Képviselő-testület úgy köteles megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek. 34. *10 (1) A piaci alapon bérbeadott lakás lakbére a lakás komfortfokozata és alapterülete alapján összkomfortos lakás esetén 400 Ft/m 2
8 komfortos lakás esetén 350 Ft/m 2 (2) Szolgálati jelleggel bérbe adott lakások esetén a lakbér mértéke a 32. (1) bekezdése alapján megállapított lakbér 20 %-al növelt összege, míg a városérdekből bérbe adott lakás esetén a lakbér mértéke a 32. (1) bekezdése alapján megállapított lakbér 50 %-al növelt összege. 35. A 32-34. paragrafusokban foglaltak szerint megállapított lakbér összege nem tartalmazza az általános forgalmi adó, a villamosenergia, a víz- és csatorna, fűtés-, melegvíz, a szemétdíj-, antenna és kábeltelevízió díjakat. V. fejezet A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE 36. *11 (1) A lakásbérleti szerződés megszűnik, ha a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, b) a lakás megsemmisül, c) az arra jogosult felmond, d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, e) a bérlő a lakását elcseréli, f) a bérlő a lakását minimum 6 hónapot meghaladó időre elhagyja és ismeretlen helyre költözik, g) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították, h) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti, i) A bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik. (2) Megszűnik a lakásbérleti jogviszony a 16. (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően a 16. (2) bekezdésben foglalt esetekben akkor is ha: a) a bérlő sátoraljaújhelyi munkaviszonya önhibájából szűnik meg, b) a bérlő sátoraljaújhelyi munkaviszonya önhibáján kívül szűnik meg, és a megszűnést követő 6 hónapon belül újabb munkahelyet Sátoraljaújhelyben nem létesít. 37. (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel úgy is megszüntethető, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. (2) Ha a bérlő másik lakásként kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét is elfogadja, úgy a két lakás éves lakbére közötti különbség 15-szörösére jogosult. (3) Ha a bérlő másik lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke a lakás éves bérleti díjának az ötszöröse. (4) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a hatáskört a Polgármester gyakorolja. Lakásbérleti szerződés felmondása 38. (1) A lakásbérleti szerződés felmondása a Vagyongazdálkodási Bizottság hatáskörébe tartozik. (2) A lakásbérleti szerződést írásban a Törvény 24. (1) bekezdésében felsoroltak esetén lehet felmondani. 39. (1) A Törvény 26. (1) bekezdés szerinti felmondás esetén a Polgármester a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet. (2) A pénzbeli térítés mértéke a határozatlan időre kiadott lakás éves bérleti díjának négyszerese.
9 (3) A (2) bekezdésben meghatározott összegű pénzbeli térítés összegét bérbeadó bérlő részére a lakás üresen, tisztán, beköltözhető állapotban történő leadását követő 8 napon belül köteles kifizetni. Amennyiben bérlőnek lakbértartozása van, illetve a lakást nem előírásszerűen adja le, úgy bérbeadó jogosult a lakbértartozást valamint a lakás tiszta, beköltözhető állapotát biztosító munkálatok ellenértékét a pénzbeli térítés összegéből levonni. VI. fejezet A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI 40. *12 (1) A helyiségek felett a tulajdonosi jogokat a Vagyongazdálkodási Bizottság gyakorolja. (2) Önkormányzati tulajdonú üres helyiséget figyelemmel Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2004. (III.22.) rendelet 16. (7) bekezdésében foglaltakra pályázat útján kell hasznosítani. 41. (1) A helyiség hasznosítására irányuló pályázati kiírás tartalmazza a) az Önkormányzat nevét, címét b) a bérbeadásra meghirdetett helyiség címét, területét, komfortfokozatát, műszaki jellemzőit c) a helyiség felhasználásának célját, az abban folytatható tevékenység meghatározását d) a bérbeadást időtartamát e) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét f) a helyiség megtekintésére nyitva álló időpontot g) a minimális bérleti díj összegét, événkénti emelésének módját és mértékét h) a bérleti díjba beszámítható a leendő bérlő költségén elvégzendő építési munkákat i) a pályázat elbírálásának módját, határidejét, a pályázat versenytárgyaláson történő lebonyolítását. (2) A pályázat meghirdetésére a 8. (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. 42. (1) Az írásban benyújtott pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a) a pályázó nevét, székhelyét, levelezési címét, tevékenységének megnevezését b) kötetlen rendeltetés esetén a tervezett felhasználás célját c) nyilatkozatát a pályázati feltételek elfogadásáról. (2) A pályázat elbírálása során csak azokat a pályázati ajánlatokat lehet figyelembe venni, amelyeket a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelően nyújtottak be. 43. (1) A pályázatot versenytárgyalás útján kell lebonyolítani, ahol a licit növekvő bérleti díjra irányul. (2) A bérleti szerződés azzal a pályázóval köthető meg, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését és a pályázat egyéb feltételeit vállalja. 44. (1) A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik bérlő tűrési kötelezettsége mellett a) az épület központi berendezéseinek javításáról, cseréjéről, b) az életveszélyt okozó, az ingatlan állagát veszélyeztető, a helyiség rendeltetésszerű használatát akadályozó hibák kijavításáról. (2) A bérlet tartama alatt a bérlő gondoskodik
10 a) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, megvilágításáról, a szemét elszállíttatásáról b) a helyiség felszerelésében, a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről c) a helyiség burkolatának felújításáról, pótlásáról és cseréjéről d) az általa kizárólagosan használt illetve üzemben tartott központi berendezések karbantartásáról e) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat karbantartásáról, beleértve a kirakatszekrényt is. 45. (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles bérlőnek átadni. (2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor eltérő megállapodás hiányában az eredeti állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni. A helyiség bérleti jogának átruházása 46. *13 (1) A bérlő a helyiség bérleti jogának átruházásakor, illetve albérletbeadáskor köteles a bérbeadó hozzájárulását kérni. A hozzájárulás iránti kérelméhez köteles csatolni a bérleti jog átruházásáról szóló-- megállapodást is, valamint mindkét fél egyéni vállalkozói igazolványát, vagy hiteles cégbírósági kivonatot. E mellett az új bérlő, illetve albérlő köteles nyilatkozni arról, hogy a helyiségben milyen tevékenységet kíván folytatni. (2) A hozzájárulás nélkül történő átruházás, illetve albérletbe adás a bérleti jogviszony felmondását vonja maga után. (3) Amennyiben a bérlő a helyiség bérleti jogával határozott időre rendelkezik, úgy azzal a bérleti jog átruházásakor, illetve albérletbe adáskor csak a határozott idő lejártáig rendelkezhet. A határozott ideig történő bérleti jog átruházása, valamint a helyiség albérletbe történő adása esetén a bérleti jogviszony hátralévő időtartamától függően az új bérlő/albérlő az alábbi térítést köteles a bérbeadónak egyösszegben megfizetni. A térítési díj megfizetése nem mentesíti a bérlőt/ új bérlőt a bérleti díj megfizetése alól. 1 év, vagy annál rövidebb időtartam esetén 5 havi 1 évtől 3 évig 12 havi 3 évtől 5 évig 24 havi 5 évtől- 36 havi határozatlan időtartam esetén 48 havi bérleti díj összegének megfelelő térítést köteles bérbeadónak egyösszegben megfizetni. (4) A (3) bekezdésben megállapított térítési díj egyösszegben történő megfizetése helyett a Vagyongazdálkodási Bizottság részletfizetést engedélyezhet annak a bérlőnek, akinek a térítési díjfizetési kötelezettsége a 300.000.- forintot meghaladja és a helyiségben idegenforgalmi, vagy a városban hiányszolgáltatásnak minősülő tevékenységet végez - azzal a feltétellel, hogy hat havi bérleti díjnak megfelelő térítési díj egyösszegben való megfizetését, míg a fennmaradó térítési díj összegének megfizetését a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével vállalja. (5) Ezen részletfizetési kedvezményt elveszíti a bérlő, amennyiben az előírt havi részletfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy azon tevékenységet megszünteti, mely alapján részletfizetési kedvezményben részesült. Ezen esetekben köteles a még be nem fizetett térítési díj Ptk. szerinti kamattal növelt összegét bérbeadónak egyösszegben megfizetni. A kamatfizetés kezdő időpontja a hozzájárulás megadásának napja.
11 (6) A hozzájárulás megadásának előzetes feltétele a (3)-(5) bekezdésben megjelölt térítési díj megfizetésének vállalása. A Vagyongazdálkodási Bizottság köteles megtagadni a hozzájárulást a bérleti szerződés felmondási ideje alatt. A Vagyongazdálkodási Bizottság megtagadhatja a hozzájárulást, amennyiben a helyiségben folytatni kívánt tevékenység: - nem szolgálja a város lakóinak érdekeit, - nem melegkonyhás vendéglátóipari tevékenységnek minősül (kivéve a tájjelegű borozót) - valamint ha ellenkezik a városfejlesztési koncepcióval. (7) Albérletbe adás esetén a hozzájárulás megadásának további feltétele, hogy a bérlő az albérlet teljes időtartamára a bérleti díj 70%-kal megemelt összegének megfizetését vállalja. 47. (1) Önkormányzati helyiség bérleti joga csak másik önkormányzati helyiség bérleti jogára cserélhető. A kérelemhez csatolni kell a csereszerződést, ennek elmulasztása a cserével érintett bérleti jogviszonyok felmondásának alapjául szolgál. (2) A helyiségek bérleti jogának cseréje nem érinti a helyiségekre kötött bérleti jogviszonyok időtartamát. (3) Hozzájárulás esetén az egyes helyiségekre fennálló bérleti jogviszonyok még hátralévő tartamára az új bérlők bérleti szerződést kötelesek kötni. Ezzel egyidejűleg a két helyiség bérleti díja éves különbözetének 36 szorosát köteles a csere folytán nagyobb alapterülettel rendelkező bérlő megfizetni bérbeadó részére. 48. Határozatlan időre kiutalt, önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára történő lemondás esetén fizetendő térítési díj összegét a Képviselő-testület határozza meg. 49. Az önkormányzati helyiségre vonatkozó bérleti szerződések megkötése, a bérleti díjak beszedése, a helyiség átadásával és visszavételével kapcsolatos, továbbá a 44. (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a Képviselő-testület által kijelölt üzemeltető végzi. VII. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések 50. A bérbeadó, illetve az üzemeltető a jogszabály keretei között jogosult nyilvántartani és vezetni mindazokat a személyes adatokat, amelyeket a rendelet alapján a bérbeadás, a bérlet megszűnése, illetőleg a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében igényelt. 51. *14 (1) A rendelet a (2) bekezdés kivételével kihirdetése napján lép hatályba. (2) A rendelet 16. (3) bekezdése 2006. július 1. napján lép hatályba. (3) Ezen rendelet alkalmazása során - a közeli hozzátartozó alatt a Ptk. 685. b) pontjában foglaltakat, - egyedül élő személy alatt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat kell érteni.
12 (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 20/1999. (VII.1.), 36/1999. (X.22.), 19/2000. (IX.15.), 23/2000. (XI.14.), 27/2000. (XII.21.), 6/2002. (III.22.), 11/2002. (V.3.), 14/2003. (VI.23.), valamint a 24/2003. (XI.24.) rendeletekkel módosított 12/1998. (IX.30.)rendelet. (5) Jelen rendelet a lakosság széles körét érinti, ezért annak hiteles szövegét az önkormányzat hivatalos lapjában közzé kell tenni. (6) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Fedorné dr. Fráter Zsófia sk. címzetes főjegyző Szamosvölgyi Péter sk. polgármester Lezárva: 2012. november 30. Hiteles! Bakos Tóth Ildikó Szervezési referens Megjegyzés: *1 Az R. 9. (1) bekezdés a) pontját módosította a 22/2006. (VII.18.) rendelet, (3) bekezdéssel egészítette ki a 19/2007.(VI.05.) rendelet, az (1) bekezdés d) pontját hatályon kívül helyezte a 23/2007.(VII.6.) rendelet. *2 Az R. 14. -át módosította a 22/2006. (VII.18.) rendelet. *3 Az R. 15. (1) bekezdését módosította a 22/2006. (VII.18.) rendelet, majd a 36/2012.(XI.22.) rendelet. *4 Az R. 16. (3) bekezdését módosította az 1/2009.(I.23.) rendelet, a (2) és (4) bekezdését módosította a 14/2009.(III.19.) rendelet. *5 Az R. 17. (1) bekezdését módosította a 22/2006. (VII.18.) rendelet. *6 Az R. 20. (2) bekezdését módosította az 1/2009.(I.23.) rendelet. *7 Az R. 25..-át (2) bekezdéssel egészítette ki a 34/2009.(X.29.) rendelet. *8 Az R. 27. (2) bekezdését módosította a 36/2012.(XI.22.) rendelet. *9 Az R. 32. -át (7) bekezdéssel egészítette ki a 3/2007. (I.29.) rendelet, (1) bekezdését módosította a 32/2007.(IX.26.) rendelet, a 41/2010.(XII.16.) rendelet, és a 35/2011.(XII.14.) rendelet. A (2) bekezdését módosította a 41/2010.(XII.16.) rendelet, majd a 36/2012.(XI.22.) rendelet. Az (1) bekezdésben megállapított díjtételek 2013. január 1-től érvényesek. *10 Az R. 34. -t (2) bekezdéssel egészítette ki a 3/2007. (I.29.) rendelet,(1) bekezdését módosította a 3/2007.(I.29.) rendelet, majd 41/2010.(XII.16.) rendelet. Az (1) bekezdésben megállapított díjtételek 2011. február 1-től érvényesek. A (2) bekezdést módosította a 36/2012.(XI.22.) rendelet. *11 Az R. 36. (2) bekezdését módosította a 14/2009.(III.19.) rendelet. *12 Az R. 40. (2) bekezdését módosította az 1/2009.(I.23.) rendelet. *13 Az R. 46..(3) és (7) bekezdéseit módosította a 21/2009.(VI.30.) rendelet. *14 Az R. 51. -át (6) bekezdéssel egészítette ki a 39/2009.(XII.1.) rendelet.