TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Összehasonlító elemzés a felsőoktatási alágazat keretében folyó képzések képesítési és kimeneti követelményeiről az OKKR kidolgozása szempontjából egészségügyi, agrár, gazdasági, műszaki és informatikai képzési terület Készítette: Hollós Sándor, Dóka Ottó, László Gyula, Jobbágy Ákos, Gábor András Pillérvezető: Temesi József Elemiprojekt-vezető: Ütőné Visi Judit Alprojekt: Országos Képesítési Keretrendszer Elemi projekt: 2. Az OKKR felsőoktatási szintjei leírásának előkészítése Feladat sorszáma: 2. 2. 2. Dátum: 2010. március 9.
Tartalomjegyzék Hollós Sándor: Orvos- és egészségtudományi képzési terület képzési és kimeneti követelményeinek áttekintése és elemzése az Európai Képesítési Keretrendszer és a készülő Országos Képesítési Keretrendszernek történő megfeleltetés szempontjából. 4 A vizsgálat célja. 4 A vizsgálat tárgya. 4 A vizsgálat módszere és körülményei. 6 A vizsgálat és eredményei. 7 Megállapítások. 12 Megbeszélés. 12 Következtetések, javaslatok. 14 Irodalom. 15 Dóka Ottó: Az agrárképzési terület képzési és kimeneti követelményeinek (KKK) elemzése az OKKR szintkövetelményeinek és deskriptorainak szempontjából. 16 Előzmények. 16 A mezőgazdasági mérnöki alapszak elemzése. 19 Javaslat a mezőgazdasági mérnöki alapszak KKK-inak átdolgozására. 21 Az agrármérnöki mesterszak elemzése. 21 Javaslat az agrármérnöki mesterszak KKK-inak átdolgozására. 23 László Gyula: Az OKKR és a KKK-k összevetése a gazdaságtudományi képzési területen. 24 1. Az OKKR-tervezet és a KKK-k szemléletmódja. 24 1.1 Átállás a tartalomszabályozásról a kimeneti szabályozási elvre. 24 1.2 A deskriptorok. 27 2. A KKK-k koncepciója és struktúrája. 31 2.1 Felsőfokú szakképzés. 31 2.2 Alapképzési szakok. 36 2.3 Mesterképzési szakok. 39 3. A kompetenciák tartalma és megfeleltethetősége. 44 3.1 Felsőfokú szakképzés. 44 3.2 Alapképzési szakok. 45 3.3 Mesterképzési szakok. 48 4. Összegzés. 51 2
Függelékek. 52 1. függelék A végzettségi szinteket leíró általános jellemzők (2006). 52 2. függelék A Gazdálkodási menedzserasszisztens FSZ-képzés szakmai és vizsgakövetelményei. 53 3. függelék A Kereskedelmi szakmenedzser FSZ-képzés szakmai és vizsgakövetelményei (kivonat, a program vázlata). 57 4. függelék A Kereskedelem és marketing alapképzési szak Képzési és kimeneti követelményei. 64 5. függelék A Marketing mesterképzési szak Képzési és kimeneti követelményei. 66 6. függelék A BA-képzések kimeneti követelményei. 69 7. függelék A BA-képzések képesítési követelményei. 78 8. függelék Az MA-képzések kimeneti követelményei. 81 9. függelék Az MA-képzések képesítési követelményei. 95 Jobbágy Ákos: A műszaki képzési terület képzési és kimeneti követelményeinek elemzése. 99 Függelék. 101 Javaslat a 15/2006. OM rendelet szövegének módosítására. 101 Gábor András: Az informatika képzési terület ágazati képesítési követelmények vizsgálata. 107 3
Hollós Sándor: Orvos- és egészségtudományi képzési terület képzési és kimeneti követelményeinek áttekintése és elemzése az Európai Képesítési Keretrendszer és a készülő Országos Képesítési Keretrendszernek történő megfeleltetés szempontjából A vizsgálat célja Választ kapni arra, hogy az orvos- és egészségtudományi felsőoktatási képzési terület jelenleg létező Képzési és kimeneti követelményei (KKK) leírásukban mennyire feletethetőek meg a jelenleg érvényesnek tekintett Európai Képesítési Keretrendszerre (EKKR) épülő, ahhoz szándékaiban illeszkedni kívánó, készülő Országos Képesítési Keretrendszernek (OKKR). Kérdések:»» A KKK-k és a képesítési keretrendszerek fogalomtára, nómenklatúra használata összeegyeztethető, összehasonlítható, transzferálható-e?»» A KKK-ban a kompetenciák megjelölése (deskriptív lista) mellett leírt formatív és szummatív elemek (inkluzíve lista) mennyiben utalnak további elvárt kompetenciákra, illetve mennyiben pontosítják a megjelölt adott kompetencialistát?»» A deskriptív módon megjelenített kompetenciák a tervezett OKKR mely szintjére sorolhatóak be, milyen átlagértéket-átlagszintet képviselnek?»» Az inkluzíve kompetenciaelemekkel együtt ez miként módosul?»» Szükséges, javasolt-e az inkluzíve elemek deskriptív megjelenítése a továbbiakban KKK-k és az OKKR közötti transzparencia, komparabilitás érdekében?»» Ezek hatása a megvalósuló képzési programok autonómiájára, Európai Felsőoktatási Térségben való helyzetének támogatására A vizsgálat tárgya A 245/2004-es Kormányrendelet a felsőoktatás alapképzési (Bachelor, 1. ciklus) szakstruktúrában az alábbi négy alapszakot határozta meg az orvos- és egészségtudományi képzési területen: 1. ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 2. EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK 3. EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 4. ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAP- KÉPZÉSI SZAK A kormányrendelet az alapszakok szakirányi kimeneteit is meghatározta: 4
Ápolás és betegellátás alapképzési szak szakirányai: ápoló, dieteteikus, gyógytornász, mentőtiszt, szülésznő Egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak szakirányai: népegészségügyi ellenőr, védőnő Egészségügyi szervező alapképzési szak szakirányai: egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező, egészségturizmus-szervező Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak szakirányai: orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika, orvosi kutatólaboratóriumi analitika, képalkotó diagnosztikai analitika, optometria 1 A képző, akkor még Egészségügyi Főiskola -i karok a képzési kimeneti követelményeket az Egészségügyi Bologna Albizottsággal szoros együttműködésben közös konszenzus szerint dolgozták ki 2005- ben. Az új alapképzések 2006 szeptemberében indultak el a MAB által történt jóváhagyás után, az egyidejűleg elvégzett engedélyezési eljárás alapján. A Bologna-reform magyarországi előre eltervezett menetrendje szerint az alapképzésekre épülő mesterképzések alapítására az alapképzési KKK-k elfogadása után került/kerül sor. A mesterképzési szakstruktúrát jogszabályi rendelet előre elvileg nem határozta meg, annak képzési területen belüli kialakítását a képző intézményekre bízta. Ezért ez a szakstruktúra a továbbra is egységes osztatlan képzési rendszerben működő orvos, fogorvos, gyógyszerész mesterképzések kivételével folyamatosan módosul, fejlődik. Jelenleg az orvos- és egészségtudományi képzési terület mesterképzési szakstruktúrája az alábbi: 1. EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA MESTERKÉPZÉSI SZAK 2. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI MESTERKÉPZÉSI SZAK 3. EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK 4. ÁLTALÁNOS ORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS 5. FOGORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS 6. GYÓGYSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS 7. TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK 8. KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK 9. ÁPOLÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK 10. KLINIKAI LABORATÓRIUMI KUTATÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK 11. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK A képzési terület mesterképzési szakai a Népegészségügyi mesterképzési szak kivételével jelenleg nem rendelkeznek szakirányi kimenetekkel. Népegészségügyi mesterképzési szak szakirányai: népegészségügyi felügyelő, epidemiológia, környezet- és foglakozás-egészségügyi, egészségfejlesztés szakirányok A szakirányú továbbképzések alapítása nem szabályozott jelenleg rendeleti szinten, az az intézményi autonómia körébe tartozik. Ezekről megbízható, részletes listát nem találtam. Az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Regisztrációs Központ honlapján létezik egy felsorolás a regisztrált képzésekről, de eb- 1 Az optometria szakirány az eredeti rendeletben nem szerepelt, az az alapszak a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán történő indítási engedélyezésével egy folyamatban szak-alatti szakirányként került elfogadásra. 5
ben a pontos beazonosítás a rövidítések alkalmazása következtében nem volt lehetséges. Az intézményi honlapok áttekintése során a szakterület alábbi szakirányú továbbképzési programjait találtam meg: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar: Addiktológiai konzultáns, akut betegellátó, Egészségügyi projektmenedzser, Klinikai és kórházüzemeltető szakmérnök Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar: Interdiszciplináris közösségi munka, Alkalmazott szociális gerontológia Felsőfokú szakképzések tekintetében jelenlegi adataim szerint egy intézményben (Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar) folyik 5.5. Képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens képzés, melynek szakmai képesítési követelményei az OKJ-s KKK-k elvárásai szerint készültek el, és nem e dolgozat vizsgálódásának a tárgya. A doktori programok képzési és kimeneti követelményeiről semmiféle adattal nem rendelkezem jelenleg. Ezekre vonatkozó utalást sem a MAB, sem a képző intézmények honlapján nem találtam. A vizsgálat módszere és körülményei A KKK-k egységes formai és tartalmi elemeinek csoportosítása: A KKK-k kivétel nélkül MAB-szabályozás szerint többé-kevésbé részletezett, tételesen felsorolt kimeneti kompetencialistát tartalmaznak: Ide sorolható a MAB szakindítási útmutatóból: Az elsajátítandó szakmai kompetenciák (kapcsolódva a szakirányokhoz) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek és a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírása. A képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános kompetenciái. Ezen elemeket a továbbiakban deskriptív elemeknek nevezem, mert tételesen közvetlenül utalnak a kompetenciára. A MAB-szabályozás szerint a KKK-k számos egyéb elemet tartalmaznak, melyek a képzési program kereteire és elvárt tartalmi elemeire vonatkoznak, de ezen elemek megvalósítása természetükből adódóan bizonyos kompetenciákat eredményeznek, számos esetben olyanokat, melyek az adott KKK tételes ( deskriptív ) kompetencialistájában meg sem jelennek. Ezeket a KKK-k inkluzív kompetenciaelemeinek nevezem. Ide sorolható a MAB szakindítási útmutatóból például: Az alapképzési/mesterképzési szak képzési célja Nyelvi követelmények Elmélet/gyakorlat aránya Főbb tanulmányi területek Például: elmélet/gyakorlat aránya, nyelvi követelmények megadásából joggal lehet következtetni a tudáskompetenciák mellett elsajátítandó készség- és nézet- kompetenciára, tanulási képességre stb. Tekintetbe kell venni azt a tényt is, hogy főleg az alapszakok esetében az első BSc alapszakok létesítése során MAB elvárásai szerint a KKK-k még nem követelték meg az általános kompetenciák tételes felsorolását. 6
További nehézséget jelent, hogy az az OKKR, amelyhez illeszteni kell a képzési terület KKK-it jelenleg nem létezik. Ami létezik: EFT-KKR, továbbá a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási képzési szintek (felsőfokú szakképzés [FSZ], alapképzés, mesterképzés, doktori képzés). Az Ftv. 245/2004. végrehajtási rendeletének melléklete tartalmazta az Ftv.-ben megjelölt képzési szintek szintleírásait. A 245/2004. Kormányrendeletet felülíró 289/2005. Kormányrendelet melléklete azonban már csak az alap- és mesterképzési szint szintleírásait tartalmazza, FSZ- és doktori képzés szintleírásról nem intézkedik, és sem korábban, sem jelenleg semmiféle jogszabályi utalás nincs a szakirányú továbbképzések szintleírásaira. Egyetlen lehetséges út marad ezért a megfelelési vizsgálat elvégzésére, melyhez az e projektben szintén közreműködő Derényi András A felsőoktatás által alkalmazott deskriptorok megfeleltetése az EKKR descriptorainak (2007. május 27.) Beszámoló az OKKR I. munkacsoport tevékenységéről 8. számú mellékleteként rendelkezésemre bocsátott publikációjában foglaltakat kívánom felhasználni. Derényi András igen áttekinthető formában készített táblázata az OKKR I. munkacsoportja által nevesített deskriptorok szerint:»» Tudás»» Nézetek, attitűdök»» Készségek, képességek»» Autonómia, felelősségvállalás Csoportosította felsőoktatási szintek szerint (FSZ, alapképzés, mesterképzés, doktori képzés) a felsőoktatási szintleírások egyes elemeit, melyek mellett egyúttal egyenként megjelölte azt a képzési szintet, melyhez véleménye szerint az EKKR-szintezésben tartozik. Vizsgálatomban a képzési területhez tartozó KKK-t sorra véve, e módszerrel kívánom csoportosítani és szintezni a nevesített kompetenciaelemeket egyenként, majd az egyes kompetenciacsoportokban átlagot számolva, illetve a KKK teljességére is átlagolva kívánok az elvi lehetséges megfeleltetésre választ adni. A KKK-kban csak inkluzíve megjelenő, a kompetenciákat csak promotáló elemek vonatkozásában csak egy deskriptív összefoglalásra merek vállalkozni. A kapott eredményeket a továbbiakban megpróbálom elemezni és a nemzetközi irodalomban ajánlott szakterületi rankekkel összevetni. A vizsgálat és eredményei A munka első szakaszában mintegy pilot study -ként egy alapképzés: Ápolás, betegellátás alapképzési szak KKK-it vizsgálom. A deskriptív kompetencialista osztályozása (KKK 7. pontja) (sorok: közös és az egyes szakirányok speciális kompetenciái, oszlopok: kompetenciacsoportok, számok a kompetencia megnevezések mellett: EKKR-szinteknek történő megfelelőség Derényi A. dolgozatában bemutatott módszer szerint) 7
Ápolás-betegellátás alapszak Közös alapozás Ápoló szakirány KKK-kban megjelölt kompetenciák osztályozása az EKKR-szint megjelölésével Tudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Ismerik az egészség fogalmát és kritériumait, valamint az ember szomatikus, pszichés és szociális állapotának sajátosságait (6.), az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelmének és az egészség helyreállításának tudományos alapjait az egészségügyi és szociális ellátás szervezeti felépítését, informatikai alapjait, finanszírozási rendszerét, közép és hosszú távú célkitűzéseit (5.) pszichés és szociális állapotának sajátosságait; Ismerik az egészségügyi és szociális intézményrendszert (5.), az egészséges szervezet működését, az egészségkárosodások etiológiai tényezőit, megelőzésük lehetőségeit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusát (6.), a gyakoribb betegségek diagnosztikájában alkalmazott vizsgáló módszereket (5.), a gyakoribb betegségek kezelési módozatait, a prevenció, a rehabilitáció lehetőségeit (5.), a betegellátás (gondozás) során előforduló nosocomialis ártalmakat, a megelőzés és az elhárítás módjait, a hygiene szabályait (6.) megelőzés és az elhárítás módjait, valamint a higiéné szabályait lehetőségét Képesek az egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelősséggel részt venni (6.), saját szakterületükön a menedzsment feladatokat ismerik (4 5.), Képesek az egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelősséggel részt venni. (3.), részt venni az egészségügyi és/vagy szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munka folyamataiban (6.), szükség esetén elsősegélynyújtást biztosítani és a szakképzettségének megfelelő intézkedést hozni (4.), egészségnevelő feladatok ellátására, továbbá az informatikai eszközök és módszerek alkalmazására, továbbá a dokumentációs feladatok ellátására (5.), önálló és szakmai csoportban munkaszervezésre, munkavégzésre, interperszonális kapcsolatok kialakítására és fenntartására (5 6.), saját szakterületükön összefüggések felismerésére, az eredmények, tapasztalatok értékelésére, valamint az elméleti és gyakorlati oktatásban való részvételre (5.), személyiségének és szakmai felkészültségének folyamatos, tervszerűen tudatos fejlesztésére (5.) Képesek segítséget nyújtani az egészségügyi és szociális szolgáltatások elérésében (5.), a beteg (gondozott) sajátos szükségleteinek a feltárására (6.), az ápolási diagnózis felállítására és a prioritások alapján történő szakszerű feladatellátásra (6.), együttműködésre az egészségügyi és szociális szolgáltatások tervezésében, fejlesztésében, lebonyolításában (6.), az ápolási modellek megválasztására, azok alkalmazására (6.), Autonómia, felelősségvállalás Képesek az egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelősséggel részt venni (6.) Képesek ápolási folyamat megvalósításához szükséges információk, erőforrások feltárására, felhasználására (6.) 8
Ápolás-betegellátás alapszak Dietetikus szakirány Gyógytornász szakirány KKK-kban megjelölt kompetenciák osztályozása az EKKR-szint megjelölésével Tudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Ismerik az egészséges táplálkozás Ismerik a követelményeit, a helytelen különböző táplálkozás egészségkárosító üzemeltetők hatását, a megelőzés módjait és (önkormányzat, lehetőségeit (5.), a gyakoribb vállalko- betegségek és betegségtípusok zási formák) etológiai tényezőit, fontosabb által működtetett morfológiai és funkcionális élelme- jellemzőit, patomechanizmusait zési üzemek és a dietoterápia lehetőségeit (6.), menedzsment az élelmezési üzemre vonatkozó feladatait, az általános követelményeket, a korszerű alapellátás, ételkészítési technológiákat gondozás és a diétás konyhatechnológia (hospice, eljárásait, alkalmazási lehetőségeit home care) (6.),, az ételek tápanyag-összetételét, szerepét, fel- az ételkészítés során abban adatait (4 5.), végbemenő változásokat és a tápanyagok szerepét az egészséges és a beteg ember táplálkozásában (6.), az élelmezés területén adódó nosocomialis ártalmakat, azok megelőzésének, kiküszöbölésének módjait, valamint az élelmezéshigiéné előírásait (6.) Ismerik az egészséges szervezet működését, az egészségkárosító hatásokat (6.), a gyakori betegségek etiológiai tényezőit, a megelőzés lehetőségeit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusait (5.), a mozgásszervi betegségek belgyógyászati, pszichiátriai, sebészeti, neurológiai, ortopédiai és más betegségek fizioterápiás gyógyító eljárásait (6.), a fizioterápiában használatos orvostechnikai berendezések, gyógyászati segédeszközök működési elvét és gyakorlati alkalmazását (5.), a betegellátás kapcsán előforduló nosocomialis ártalmakat, azok megelőzésének, kiküszöbölésének módjait, valamint a kórházhigiéné előírásait (6.) Képesek az élelmezési üzemek vezetésére, továbbá egyéni és csoportos dietetikai szaktanácsadásra (5.), a kulturált étkeztetés feltételeinek és körülményeinek kialakítására (5.), feladatkörükben az élelmezési üzem munkafolyamatainak megszervezésére és az élelmezési szolgálat irányítására (6.), a gondozó team tagjaként a dietetikai és táplálási feladatok ellátásra (5.) Képesek a mozgásrendszer funkcionális vizsgálatára és elemzésére, a mozgásszervi státus felvételére, dokumentálására, valamint az egészséges mozgásképesség kritériumainak megállapítására (6.), a mozgásszervi betegségek belgyógyászati, pszichiátriai, sebészeti, neurológiai, ortopédiai és más betegségekben a saját vizsgálatra épülő fizioterápiás gyógyeljárások alkalmazására, az orvos diagnózisa alapján és az orvosi kezelésbe illeszkedően (6.) Autonómia, felelősségvállalás Képesek táplálkozási és élelmezési szakemberként a dietoterápia önálló művelésére(5.), Képesek fizioterápiás és rehabilitációs terv önálló készítésére és rehabilitációs programok végrehajtására (6.), 9
Ápolás-betegellátás alapszak Mentőtiszt szakirány KKK-kban megjelölt kompetenciák osztályozása az EKKR-szint megjelölésével Tudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Ismerik a hazai egészségügy szervezeti felépítését és intézményrendszerét; ezen belül a mentőellátás helyét, szerepét és kapcsolatrendszerét (5), a hazai mentőellátás szervezetét, működését és a vonatkozó jogszabályokat (5.), a mentésben használatos korszerű eszközöket, gyógyszereket, kötszereket és műszereket (5.), a sürgősségi ellátást igénylő betegségeket és helyzeteket (5.) Alkalmasak a sürgősségi betegellátás körülményei között szükségessé váló egyes orvosi beavatkozások szakszerű és biztonságos elvégzésére (5.), tömeges balesetek és megbetegedések, illetve katasztrófa helyszínén a kompetenciájukba tartozó mentőfeladatok ellátására (5.), az ismeretek szakszerű alkalmazására valamennyi oxiológiai ellátást igénylő esetben a helyszínen, illetve a sürgősségi betegellátás rendszerében gyógyintézeti keretek között, elsősorban sürgősségi osztályon (6.) Autonómia, felelősségvállalás Ismerik az operatív mentőmunka szolgálati, működési és magatartási szabályait (6.), alkalmasak a sürgősségi betegellátás körülményei között szükségessé váló egyes orvosi beavatkozások szakszerű és biztonságos elvégzésére (3.), tömeges balesetek és megbetegedések, illetve katasztrófa helyszínén a kompetenciájukba tartozó mentőfeladatok ellátására (3.), munkacsoport munkájának a megszervezésére (6.), elsősegélynyújtás oktatására, mentőápolók és mentő-gépkocsivezetők képzésében és továbbképzésében való részvételre (4.) 10
Ápolás-betegellátás alapszak Szülésznő szakirány KKK-kban megjelölt kompetenciák osztályozása az EKKR-szint megjelölésével Tudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Ismerik a legfontosabb élettani folyamatokat, a kóros állapotokat, veszélyhelyzeteket, a nőgyógyászati és szülészeti sürgősségi tennivalókat; az orvos által használt beavatkozásokat és technikákat, az emocionális változásokat és azok jelentőségét (5 6.), az orvosi standardok lehetőségeit és azok korlátait, a szülészeti protokollt, a nő- és anyavédelem törvényi szabályozását, valamint e körben meglévő egészségügyi és szociális forrásokat, a tiszta és aszeptikus technikák elveit és gyakorlatát, az emberi szexualitás folyamatát és problémáit, a reproduktív egészséggel kapcsolatos etikai megfontolásokat, a kulturális különbözőségeket, a gondozási alternatívákat (6.), a terhesség felismerésének módszereit, a terhes nő környezeti és foglalkozási veszélyeit, a genetikai veszélyeket, a magzat növekedését és fejlődését, a különböző szűrőmódszerek indikációit és kivitelezését, az RH-negatív nők speciális gondozási szükségleteit, a terhesség alatti veszélyeket (6.), a normális női életciklusokat, a női reproduktív rendszerek problémáinak okait és kezelésük módját, az öregedés anatómiai és fiziológiai jelenségeit, a menopauza hatását a fizikális és mentális egészségre, az előrehaladott korú nők szűrő és diagnosztikus tesztjeit (6.) Alkalmasak a szülés vezetésére, az újszülött ellátására szülés után, az anya-újszülött korai közvetlen kapcsolatának biztosítására (5.), a gyermekágyas megfigyelésre, gondozásra, a szoptatás segítésére, a hazabocsátással kapcsolatos feladatok ellátására (tanácsadás, kóros tünetek felismerése, intézkedés) (5 6.), terhesgondozási feladatok végzésére (5.), általános ápolási feladatok végzésére (5.), feladatkörében biztonságos higiénés környezet megteremtésére (egészségügyi technika, eszközök, műszerek ismerete és szakszerű használata, fertőtlenítési és sterilizálási eljárások alkalmazására (5.), nőbetegek gondozására, ápolására, speciális kezelésére, szülészeti és nőgyógyászati műtéteknél segédkezésre, műtétre váró betegek előkészítésére (5.), kommunikációra a terhes és szülő nővel, azok családjával, felvilágosításra és tanácsadásra a fogamzásgátlással és a családtervezéssel kapcsolatban (5 6.) Autonómia, felelősségvállalás Ápolás-betegellátás alapszak KKK-kban megjelölt kompetenciák besorolási szintjeinek átlaga Tudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Autonómia, felelősségvállalás Közös alapozás átlaga (5,33) 5,5 5,0 4,8 6 Ápoló szakirány átlaga (5,73) 5,4 5,8 6 Dietetikus szakirány átlaga (5,14) 5,8 4,5 5,25 5 Gyógytornász szakirány átlaga (5,94) 5,8 6 6 Mentőtiszt szakirány átlaga (4,91) 5 5,33 4,4 Szülésznő szakirány átlaga (5,5) 5,9 5,1 Szakirányok szintátlaga a teljes képzési programra vetítve (a közös alapozást is belevéve): Ápoló: 5,53 Dietetikus: 5,24 Gyógytornász: 5,64 Mentőtiszt: 5,12 Szülésznő: 5,42 11
Megállapítások 1. A vizsgált alapszakok kompetenciái nagy többséggel a Tudás és Készségek-képességek csoportba tartozik (52 elem), ennek mintegy ötöde a Nézetek-attitűdök és Autonómia-felelősségvállalás csoportokba tartozó elemek száma (12 elem). 2. A listázott kompetenciaelemek szakirányonkénti megoszlása is igen eltérő. 3. A KKK-ban megfogalmazott szummatív és tartalmi elvárások további kompetencia-elemekre irányuló elvárásokat rejtenek magukban a szakterületen gyakorlott programfejlesztő oktatók számára. Ezen inkluzíve megjelenő kompetenciaelemek feldolgozása a fenti módszerrel nem lehetséges, de mindenképpen utalnak arra, hogy a listákban megjelenített kompetenciáknál a KKK lényegesen többet vár el a nézet-attitűd ás autonómia-felelősségvállalás csoportokban is. A teljesség igénye nélkül: a gyakorlati képzésben kötelezően megszerzendő kreditek magas száma, a nyelvi követelmények külön pontban megfogalmazott tartalma, a képzésben kötelezően előírt ismeretkörök, szakmai személyiséget fejlesztő tréningek, mindezek kreditszámmal történő súlyozása, a szakdolgozat magas kreditszáma.»» A hivatkozott kormányrendelet-mellékletekben lévő szintleírásokban részletezett több kompetenciaelem a vizsgált KKK-ban semmilyen módon nem azonosítható be, nincs meg. A teljesség igénye nélkül: saját tevékenysége kritikus értékelése, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazása, információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni. Megbeszélés A vizsgált KKK EKKR szintjei és EKKR/OKKR kompetenciaklaszterek szerinti vizsgálata a jelenlegi KKK-struktúrák, elvárások és létező kidolgozott, megalapított szakágazati képzési programok szempontjából is számos problémát vetnek fel. A kormányrendeleti szintleírások és az EKKR 5 8. szintjei nem fedik le egymást teljesen. Lényeges átfedések vannak. A kormányrendeleti szintleírás a TUNING-projekt általános kompetencialistájához áll talán a legközelebb, mely 153 felsőoktatási intézmény 11 képzési területének oktatói (subject area), a munkáltatók és munkavállalók szakmai szervezetei, valamint a kliensek képviselőinek konszenzusa alapján alakult ki. Számos lisszaboni kulcskompetenciára is utal. Számos elemet azonban más megközelítésben fogalmaz meg, illetve számos elemet utalásszerűen sem tartalmaz. Ilyenek a teljesség igénye nélkül: gazdálkodás az idővel, másság, eltérő kultúra elfogadása, képesség nemzetközi környezetben történő munkavégzésre, tanulásra, más nemzetek szokásainak a megértése, önkritika képessége. Ennek a ténynek magyarázata lehet, hogy a hazai szintleírás lényegében 2004-ben született, míg a TUNINGkonszenzus legkorábban 2007-től ismerhető. A szakterület szempontjából állásfoglalásom szerint a TUNING-ajánlások tekinthetők etalonnak, mert az első olyan áttekintő nemzetközi kompetenciaelemzés, mely a formális kereteken túlmenően valóban az elért képességeket, intellektuális és gyakorlati, személyiségi elemeket veszi figyelembe a kompetencia elemek definiálása és csoportosítása terén. Európa-szerte jelenleg is probléma a kompetenciák eltérő rendszerezése. Csak a hazai viszonyoknál maradva hivatkozom a szakképzés ágazati kompetenciarendszere és a felsőoktatási (hiányos) szintleírások jelenlegi összeegyeztethetetlenségére, mely az átjárhatóság egyik akadálya. Az egységes OKKR lehet az a híd, amely a kettő közötti transzfer egy sarokeleme lehet. Ehhez azonban a fogalmak tisztázása 12
és egységes használata szükséges, továbbá egy olyan útmutató, amely standardizálja azt, hogy a KKKkban valóban minden kompetenciacsoport megjelenjen. Intézményi és oktatói és számos egyéb szempontból is üdvözölhető az oktatáspolitika azon szándéka, miszerint a képzési programok kidolgozásában minden eddiginél nagyobb szabadságot kíván adni az intézményeknek, támogatva a felsőoktatás piacosodását, a karakteres, helyi sajátosságokat felmutató programok fejlesztését. Ennek azonban nem feltétlenül kívánatos következménye lehet az a jelenség, hogy az egyes kompetenciaelemek definiálása igen gyakran rendkívül általános, az ismeret elem az esetek döntésében nem kapcsolódik az egyéb kompetenciacsoportok tevékenységi, döntési, felelősségi szintjeihez. Utóbbiakra igen indirekt módon az esetek egy részében az inkluzíve elemekből lehet csak következtetni. Mindez nehezen értelmezhető még a gyakorlott oktató programfejlesztők számára, s meggyőződésem, hogy a munkáltatók és az érdekelt hallgatók számára pedig semmitmondó. A cél és a társadalmi igény pedig ugyanakkor az, hogy a munkáltató és a munkavállaló a kompetenciák megértése és átlátása birtokában dönthessen. Jó példaként idézem a TUNUNG Ápolói munkacsoport által megfogalmazott specifikus ápoló kompetenciák a képzés első ciklusára (BSc) vonatkozó egy részletét: Hatáskörök/illetékességek/feladatok, amelyek az ápolók professzionális értékeihez és szerepéhez kapcsolódnak»» Képes a professzionális, etikai, szabályozó és törvényi normák szerint működni és felismeri valamint reagál a morális/etikai dilemmákra a napi tevékenysége során.»» Képes holisztikus, toleráns, gondoskodó, érzékeny és előítéletektől mentes módon praktizálni, biztosítva, hogy a különböző egyének és csoportok jogai, hite és kívánságai nem sérülnek.»» Képes nevelni, elősegíteni, támogatni és bátorítani az egészséges, haldokló, beteg, fogyatékos, lelki és testi problémákkal küszködő népesség, közösség, csoportok és egyének egészségét, jólétét és kényelmét.»» Tisztában van az ápoló különböző szerepeivel, felelősségeivel és feladataival.»» Képes a szerepét a népesség/betegek igényeihez igazítani a hatásos reagálás érdekében. Képes ellenszegülni a fennálló rendszerek ellen, amennyiben az szükséges és helyénvaló, hogy kielégítse a népesség/betegek igényeit.»» Képes elfogadni a felelősségét a személyes tanulása és professzionális fejlődése tekintetében az értékelés módszerét úgy alkalmazva, hogy az tükrözze és fejlessze a teljesítményét és előmozdítsa a szolgáltatás minőségét. Hatáskörök/illetékességek/feladatok, amelyek az ápolói gyakorlathoz és a klinikai döntésképességhez kapcsolódnak»» Képes átfogó és szisztematikus értékeléseket készíteni a páciensek számára megfelelő eszközök és keretek felhasználásával, figyelembe véve releváns fizikai, szociális, kulturális, pszichológiai, lelki és környezeti tényezőket.»» Képes felismerni és értelmezni az egészség/betegség, fájdalom vagy a rokkantság változó jeleit (értékelés, diagnózis).»» Képes megfelelni a páciensek szükségleteinek úgy, hogy megtervezi, végrehajtja és értékeli az ápolás megfelelő és személyre szabott programjait, együttműködve a páciensekkel, ápolóikkal, családjaikkal és egyéb egészségügyi, illetve szociális munkásokkal.»» Képes kritikusan megkérdőjelezni, értékelni, értelmezni és összefoglalni az adatok és információk forrásait, hogy megkönnyítse a betegek döntéseit.»» Képes megalapozott klinikai döntéseket hozni, hogy biztosítsa, a minőségi követelmények teljesülnek és a gyakorlat bizonyítékokkal megalapozott. 13
Szerencsés helyzet azonban, hogy a vizsgált KKK alapján indított programok tantárgyi kimeneteinek összességében azonban a KKK-nál több, részletesebb kimeneti kompetenciák mutatkoznak, a konkrét képzési programot többnyire mégiscsak elnevezésének megfelelő szintre beállítva. Ez a jelenség valószínűleg a hosszú hazai és nemzetközi oktatói tapasztalattal és oktatói elkötelezettséggel magyarázható. Példaként idézem a SE ETK BSc Ápoló képzési program nyelvi kimeneti kompetenciaelemeit (Oprics Borbála SE ETK lektorátus vezető engedélyével): Szakmai KKK vonatkozó kompetenciaeleme»» Az alapfokozattal rendelkező szakemberek képesek személyiségüknek és szakmai felkészültségüknek folyamatos, tervszerűen tudatos fejlesztésére.»» Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak hivatalos nyelvéből vagy orosz nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. Kompetenciák az intézményi program kimenetében»» Képesek konferenciákon angol/német nyelvű előadásokat, szakmai megbeszéléseket követni, rövidebb előadásokat tartani, poszterekhez magyarázatot adni, szakmai esetekről világos és folyékony leírást adni, szakmai véleményeket és cselekedeteket megindokolni, megmagyarázni»» Angol/német nyelven jól, akár anyanyelvi szinten beszélő kollegákkal szakmai kérdéseket megvitatni, betegekről, gyógymódokról, folyamatokról információt cserélni»» Külföldi betegekkel angol/német nyelven kommunikálni, egészségi állapotukra, betegségükre vonatkozó panaszaikat megérteni, szakmai kompetenciájuknak megfelelően tanácsot adni, őket pl.egy kezelés szükségességéről meggyőzni»» Képesek hosszú és összetett szakmai szövegeket átolvasni, azok gondolatmenetét megérteni, a lényeges információkat abból kiemelni»» Képesek az egészségügyre jellemző általános témákban leveleket, e-maileket, esetleírásokat, jelentéseket ill. emlékeztetőket írni / információkérés-adás, panaszkezelés, pályázatok, kongresszusi jelentkezések stb/. Az is többször előfordul, hogy ugyanazon kompetenciaelem több kompetenciacsoportba is besorolható, ez azonban az értelmezést nem zavarja véleményem szerint. Az OKKR kialakítása a szakágazaton belül is segítené a kompetenciák megnevezésre irányuló konszenzus kialakulását is. Következtetések, javaslatok»» Sürgető az OKKR megalkotása és szakágazati értelmezése, alkalmazása.»» Többi szakterületi KKK is vizsgálandó a részletesebb vélemény kialakítására.»» A vizsgálati módszer validálást igényel.»» A KKK-k a jelenlegi szintleírásnak sem felelnek meg maradéktalanul.»» A kompetenciák részletes deskriptív megjelenítése a minőségbiztosítás nélkülözhetetlen feltétele.»» A csak inkluzíve, indirekt megjelenítés esetlegessé teszi a minőséget, a nem szakemberek számára nem átlátható, a munkaadók nem értik, nem értékelik, a hallgató sincs tisztában saját kompetenciáival, mire alkalmas, és ez a piacképességet, a nemzetközi összehasonlíthatóságot rontja. 14
»» A KKK-k nincsenek konzekvens figyelemmel az általános képesítési követelményekre. Javasolt az ún közös kompetenciák ezekkel történő módosítása, vagy legalább a képzési szintet jellemző általános kompetenciákra történő hivatkozás.»» Konszenzus a kompetenciák nevezéktanában, csoportosításában. Irodalom Képzési és kimeneti követelmények. www.okm.hu Derényi András: A felsőoktatás által alkalmazott deskriptorok megfeleltetése az EKKR deskriptorainak. Munkaanyag, 2007. május 27. TUNING Educational Structures in Europe. Universities Contribution to the Bologna Process Pilot Project Phase II Report Book. Report from the Commission to the Council, The European Parlament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. Report on progress in quality assurance in higher education. Brussels 21.9.2009. 15
Dóka Ottó: Az agrárképzési terület képzési és kimeneti követelményeinek (KKK) elemzése az OKKR szintkövetelményeinek és deskriptorainak szempontjából Előzmények A kétciklusú képzés bevezetésével a duális képzésre vonatkozó képesítési követelmények mind az egyetemi, mind a főiskolai szintű képzések tekintetében érvényüket vesztették, illetve kifutó rendszerben érvényüket vesztik. Az új képzési rendszer bevezetése nemcsak elnevezésben (az eddigi képesítési követelmények helyett képzési és kimeneti követelmények [KKK]), hanem mind formai, mind tartalmi szempontból a követelményrendszerek megújítását követelték meg. Az új KKK (alapszakokra) tartalmi és formai követelményrendszerének általános, minden képzési területre kiterjedő megfogalmazása 2002 2003-ban történt. Az időpont a jelenlegi elemzés szempontjából azért fontos, mert az EKKR és ennek következtében az OKKR szintleírásai és azok deskriptorai csak az utóbbi időben, illetve napjainkban kerültek megfogalmazásra és leírásra, azaz a KKK-k, illetve ezt megelőzően az egyes szaklétesítési kérelmek egyáltalán nem vették, nem tudták figyelembe venni sem az EKKR, sem az OKKR szintleírásait és azok deskriptorait. Természetesen felmerülhet az a kérdés, hogy mit illesszünk mihez? Figyelembe véve azonban azt a tényt, hogy az OKKR-nek valamilyen módon harmonizálnia kell az EKKR-rel egyébként pont a legfontosabb értékét veszítené el az OKKR kialakítása, célszerűnek az tűnik, ha a meglévő KKK-t dolgozzuk át, hozzuk arra a szintre szerkezetileg, formailag és tartalmilag egyaránt, amely egy adott OKKR- és így egy EKKR-szintnek feleltethető meg, illetve egyértelmű megfeleltetést eredményez. A KKK-k alapját jelentő szaklétesítési kérelmek tartalmi és formai kialakítása általánosan, minden képzési területre kiterjedően, országos testületek, szervezetek (MRK Bologna Bizottsága, Nemzeti Bologna Bizottság, szakterületi vezetői konferenciák, MAB stb.) véleményezésével alakultak ki. Az egyes képzési területekre és képzési ágakra vonatkozóan nem készültek KKK-k. A KKK-k alapját képező szaklétesítési dokumentumokat az agrárképzési területen az egyes intézményekből összeállt konzorciumok készítették el a MAB honlapján ma is megtalálható határozatok alapján (2004/3/II/3. sz. MAB határozat az alapképzési és a MAB 2005/5/IV/2. sz. határozata a mesterképzési szakokokra vonatkozóan). Ezen dokumentumok két pontja releváns a jelenlegi elemzés szempontjából, az alapszakokra vonatkozóan: 9. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák (kapcsolódva a szakirányokhoz) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek és a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírása 10. A képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános kompetenciái 16
a mesterszakokra vonatkozóan: 9. Az előzményként elfogadott alapszakok megnevezése, valamint a kritérium ismeretkörök és kreditértékek meghatározása (előtanulmányi feltételek) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, illetve kreditkövetelmények 11. A képzés eredményeként elvárt általános és szakmai kompetenciák A mesterszakokra vonatkozó 9. pont értelemszerűen azt kell, hogy jelentse, hogy az elfogadott vagy részben elfogadott alapszak kompetenciáit szükségesnek és meglévőnek tételezi fel a befogadó mesterszak, ezért az itt megfogalmazottak szintén az adott mesterszak kompetenciáihoz tartoznak. Az agrárképzési területen a vonatkozó KKK-k a szaklétesítési dokumentumok jelentősen leszűkített változataként jelentek meg. Valószínűnek tűnik, hogy a részletesebb szaklétesítési kérelmek további hasznos információkat tartalmaznak az OKKR szempontjából, ezek azonban nyilvánosan nem állnak rendelkezésre, habár a MAB és nyilván az OKM rendelkezik az összes elfogadott szak anyagával. Az egyes intézményekben megvalósuló, tényleges képzéseket a szakindítási kérelmek tartalmazzák. Ezekre vonatkozóan a MAB 2007/7/III/2. sz. (frissítés: 2008/9/IX.) határozata (és az ezt megelőző határozatok), valamint a 289/2005. sz. Kormányrendelet az irányadó. Alapszakok esetén ennek II. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása, a szak tanterve és a tantárgyi programok leírása, a kompetenciák elsajátíttatásának terve, az ellenőrzés módjai című pontjában szereplő 3. pont vonatkozik azon kompetenciák elsajátítására, amit a kérelemben be kell mutatni: 3. Kompetenciák elsajátíttatása Mutassák be az alapszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának megvalósítási tervét. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, oktatási módszereik és gyakorlatuk.) Mesterszakok indítására ugyancsak a fenti határozatok vonatkoznak, és ezen dokumentum II. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása. A belépés feltételei, a mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása, a kompetenciák elsajátíttatásának terve, az ellenőrzés módjai című pont 4. pontja vonatkozik azon kompetenciák elsajátítására, amit mesterszak indítási kérelemben be kell mutatni: 1. Kompetenciák elsajátíttatása Mutassák be a mesterszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének megvalósítási tervét. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, oktatási módszereik és gyakorlatuk.) Annak vizsgálata, hogy a KKK-k mennyiben felelnek meg egy kompetenciaalapú követelményrendszernek, illetve a KKK-k egy meghatározott szempontrendszer (Falus Iván és Setényi János: 8 lépés az alapszakok képzési és kimeneti követelményeinek vizsgálatában http://www.kreditlap.hu/kkk/letoltes/8_lepes. doc) szerinti kritikai elemzése megtörtént a A felsőoktatási és a munkáltatói oldal együttműködése a mesterszintű képzési és kimeneti követelmények kidolgozásában című projekt keretében. E projekt keretében a fenti szempontrendszer szerint az agráralapszakok közül a mezőgazdasági mérnöki és az élelmiszermérnöki alapszakok kerültek elemzésre, amelyek A kidolgozott alapszakok kritikai elemzése, a felhalmozott tapasztalatok összegzése címen, a következő weboldalon részletesen megtalálhatók: http://www.kreditlap.hu/kkk/letoltes/agrar_szakok_elemzese.doc 17
Ugyancsak a fenti projekt keretében készült egy javaslat a mesterszintű agrármérnöki szak tanulási eredményeinek, egy lehetséges szerkezetére és tartalmára vonatkozóan, amely megtalálható az alábbi oldalon: http://www.kreditlap.hu/kkk/letoltes/060601/doka.ppt Úgy ítélem meg, hogy az előzőek mindenképpen hozzátartoznak ahhoz, hogy az agrárfelsőoktatás OKKR szintleírásairól és deskriptorairól kritikai elemzést készítsünk az alábbi szempontrendszer alapján:»» Az EKKR-ben, az OKKR-tervezetben megfogalmazottak és a KKK-k szemléletének összevetése.»» Mit jelenítenek meg az OKKR lehetséges deskriptoraihoz kapcsolódóan (ismeret, képesség, autonómia, felelősségvállalás, nézetek és attitűdök) a KKK-k?»» Használható-e az OKKR tervezetében megjelenő deskriptor rendszer az ágazat képesítéseinek leírásához? Ha nem, mit kellene másként megfogalmazni?»» Alkalmas lehet-e az OKKR a tudományterületi sajátosságok kezelésére?»» A tanulási kimenetre történő utalás, a kompetenciaalapú megközelítés megjelenik-e a KKKban? Esetleges konkrét példák bemutatása. Mielőtt még a konkrét elemzésre rátérnénk, mindenképpen ide kívánkozik néhány általános megjegyzés: A szaklétesítési és a szakindítási dokumentumok követelményrendszerét figyelembe véve, mindegyik követelmény egyértelműen csak szakmai kompetenciát említ és követel meg. Nincsen szó autonómiáról, felelősségvállalásról, nézetekről stb. Az sem tekinthető mellékes körülménynek, hogy milyen képzéseket tekintünk az elemzés szempontjából felsőoktatásnak? A projekt négy szintet különít el:»» felsőfokú szakképzés,»» alapképzés,»» mesterképzés,»» doktorképzés. Tekintettel arra, hogy a felsőfokú szakképzésről külön készül egy átfogó elemzés, ezért jelen anyag erre nem tér ki. A doktorképzésekre vonatkozóan nem léteznek KKK-k, legalábbis az agrárképzési területen nem, ezért egyelőre nincs mit vizsgálni ezen a területen, illetve fontos megjegyezni, hogy amennyiben ezek kidolgozásra kerülnek, akkor az EKKR és OKKR leírásait figyelembe kell venni, hogy elkerüljük azt a később megoldandó problémát, hogy az elkészített anyagokat újra át kell alakítani a harmonizáció miatt. Sajnálatosnak tartom, hogy a szakirányú továbbképzések nem szerepelnek a felsőoktatás vonatkozásában, mert széles spektrumot képeznek és a képzésben részt vevők mérnöki szakokon messze meghaladják a doktorképzésben részt vevők számát, azaz sokakat érintenek, és ezek a képzések rendelkeznek KKK-kal. Annak ellenére, hogy a szakirányú továbbképzések nem jelentenek újabb végzettséget, valamit kell kezdeni velük az OKKR szempontjából. Egy további megjegyzés, hogy az agrárképzési terület feltételezhetően más képzési területekhez hasonlóan nem rendelkezik sem a képzési területre, sem a képzési ágakra vonatkozó általános KKKkal, hanem csak egy adott szakra vonatkozó KKK-val, aminek egyenes következménye, hogy az egyes KKK-k jelentős mértékben tartalmaznak nem szakspecifikus követelményeket, azaz a képzési területre, képzési ágra vonatkozó általános követelmények keverednek az adott alap- vagy mesterszakra jellemző speciális követelményekkel. Az előzőekben leírtak miatt a következőkben csak az alapszakok és mesterszakok KKK-ival foglalkozunk. 18
Az EKKR és OKKR szerkezete, szemlélete: az EKKR tudás, készségek, kompetenciák szerkezetre osztott, míg az OKKR tudás, nézetek és attitűdök, készségek és képességek, valamint autonómia, felelősségvállalás kategóriákra tagolódik. Mind az EKKR, mind az OKKR egyértelműen kompetenciaalapú kimenetek alapján határozzák meg a szinteket. Az agrárképzési terület KKK-iban (alap-, mesterszakon egyaránt) szerepel egy pont (általában a 7. pont), amely a képzési cél megfogalmazására és az elsajátítandó szakmai kompetenciákra vonatkozik. Ezen pont struktúrája és szemlélete alapszakok esetén általában olyan kategóriákat jelent, hogy az adott szakon végzett mérnök»» mit ismer,»» mire képes,»» mire alkalmas. Mesterszakok esetén az agrárképzési terület szintén tartalmaz egy pontot (általában a 7. pont), amely az adott szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat tartalmazza. A képzési cél leírását követően egységes struktúrával és szemlélettel kerültek megfogalmazásra a szakmai kompetenciák minden szakra (még az osztatlan képzésekre is) vonatkozóan, az alábbi módon:»» a képzés során elsajátítandó ismeretek,»» a mesterszakon végzettek mire alkalmasak,»» a szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek megnevezése. Mielőtt még egy konkrét alapszak és mesterszak elemzésére rátérnék, néhány további általános észrevétel az alapszakokkal kapcsolatban:»» Az alapszakok esetében a tudás kategóriája jelentősen meghaladja az elvártakat, legalábbis a KKK-ban megfogalmazottak szerint, amennyiben az alapszakoknak az EKKR és a tervezett OKKR 6. szintjét tekintjük megfelelőnek. Ez nyilvánvalóan annak a törekvésnek köszönhető, hogy az alap- és mesterszakok kidolgozása nem egy időben, egymásra épülve történt, és ezért a konzorciumok szinte mindent belezsúfoltak az alapszakokba.»» A KKK-ban felsoroltak nem különülnek el a készségek és képességek kategóriákra. Általában az igaz a kompetenciákra, hogy mindkét kategóriából tartalmaznak elemeket, de túlnyomó hányadát a képességek felsorolása jelenti.»» A nézetek, attitűdök, autonómia, felelősségvállalás kategóriákra vonatkozóan egyöntetűen minden KKK-ban ugyanaz az egy mondat szerepel, nevezetesen:»» Rendelkeznek a szakmai, szakmaközi együttműködés és kommunikáció képességével, az alkalmazók igényei felmérésének képességével, idegennyelv-tudással, felelősségtudattal. Az alábbiakban az agrárképzési terület egy alap- és mesterszak KKK-ja alapján megvizsgálom a KKK alapján történő besorolás lehetőségét az EKKR, illetve OKKR hatodik és hetedik szintjére. A választott két szak a mezőgazdasági mérnöki alapszak és ennek megfelelő egyenesági mesterszak, az agrármérnöki. A mezőgazdasági mérnöki alapszak elemzése A fentiekben leírt általános észrevételek, megjegyzések kivétel nélkül érvényesek a mezőgazdasági mérnöki alapszakra is. Tudáselemek A KKK kétségkívül felsorolja azokat az ismereteket, amelyek feltételei a mesterszakra történő belépésnek. Ebbe a körbe tartoznak az alábbiak, a mezőgazdasági mérnöknek rendelkeznie kell természettudo- 19
mányos, műszaki, mezőgazdasági és gazdasági ismeretekkel, valamint ezek elméleti alapjaival is, pontosan a második ciklusba történő belépés érdekében. A KKK módszertani kérdésekre egyáltalán nem tér ki, sem tanulás-módszertani, sem ismeretszerzés-módszertani kérdésekre. A megszerzett ismeretek alkalmazását illetően elsősorban arra tér ki a KKK, hogy milyen feladatok ellátására alkalmas egy mezőgazdasági mérnök. Ezek termelői, vezetői, irányítói és szervezési feladatok ellátását jelentik elsősorban, valamint a termeléssel kapcsolatos kereskedelmi és gazdasági folyamatok elemzését. Az információelemzés és -feldolgozás szintjére vonatkozóan még utalás sincs. A tudáselemeket illetően úgy ítélem meg, hogy a KKK kis kiegészítéssel megfelel a tervezett OKKR követelményeinek, sőt helyenként túlmutat azon. Nézetek, attitűdök Ebből a szempontból a KKK teljesen fehér foltnak tekinthető, hiszen azon túlmenően, hogy a mezőgazdasági mérnöknek rendelkeznie kell a mérnöki feladatok ellátásához szükséges kommunikációs készséggel és felelősségtudattal, semmilyen más konkrét kompetencia nincs megnevezve. Ellentmondásnak tűnik, hogy míg az előző pontban említett irányítási, vezetői alkalmasság elvárható egy mezőgazdasági mérnöktől, addig a személyes, egyénre jellemző tulajdonságokra vonatkozóan nincsenek megfogalmazva deskriptorok. Jelenlegi formájában a KKK egyáltalán nem írja le az OKKR szintjének megfelelően a nézeteket és attitűdöket. Teljes mértékű kiegészítés szükséges. Készségek, képességek A KKK kompetenciáit tekintve kétségkívül a legrészletesebbnek a képességek felsorolása tekinthető. Áttekintve ezeket, az állapítható meg, hogy általában jól vannak megfogalmazva, és a mezőgazdasági mérnökkel szemben elvárható készségeket és képességeket széles körűen leírják. Két terület megfogalmazása azonban nagyon hiányzik. Ismerve a munkavállalói oldal végzettekkel szemben megfogalmazott elvárásait általában az első két helyen említik az informatikai ismeretek alkalmazását és az idegennyelv-tudást célszerűnek tűnik a készségek, képességek ilyen irányú kiegészítése. Az utóbbi kiegészítéssel a KKK jól írja le az OKKR-nek megfelelő szintet. Autonómia, felelősségvállalás Ebben a vonatkozásban a KKK, hasonlóan a Nézetek, attitűdök elemekhez, semmilyen deskriptort nem tartalmaz. Még azt az általánosságot sem, hogy a mezőgazdasági mérnökök alkalmasak szakképzettségüknek megfelelő munkakör betöltésére, noha két olyan kompetencia is megfogalmazásra került, ami közvetetten ide sorolható. Ezek szerint alkalmasak:»» különböző méretű és jellegű mezőgazdasági vállalkozások termelői, vezetői, irányítói és szervezési feladatainak ellátására;»» mezőgazdasági termékek feldolgozásával, kereskedelmével foglalkozó vállalkozásokban, valamint szakigazgatási feladatok ellátására. Továbbképzésre, önálló tanulási folyamatok megszervezésére vonatkozóan semmi nem található a KKK-ban, hasonlóan a szakmai attitűdökhöz és személyes tulajdonságokhoz, együttműködési készségekhez. A KKK jelenlegi formájában gyakorlatilag semmit nem tartalmaz, ami alapján az OKKRszintbesorolás elvégezhető. 20
Javaslat a mezőgazdasági mérnöki alapszak KKK-inak átdolgozására Az alapképzési szakok KKK-i voltak az elsők a kidolgozás során, megelőzték pl. a 289/2005. sz. Kormányrendeletet. Ebből adódóan nem vették figyelembe a későbbi követelményeket, szerkezeti és tartalmi elemeket. A képzés tartalmaz egy teljesen összefüggő szemesztert a gyakorlati ismeretek megszerzésének érdekében, sajnálatos azonban, hogy ennek ellenére a KKK a gyakorlattal kapcsolatosan semmilyen konkrét kompetenciát nem fogalmaz meg a gyakorlati deskriptorok vonatkozásában. Ez is a pótolandó elemek sorába tartozik. Célszerűnek tartanám olyan kompetenciák megfogalmazását az OKKR deskriptorainak megfelelően, amelyek szerkezetileg három szintből állnak. Egyrészt azokból a deskriptorokból, amelyek a teljes agrárképzési területre vonatkoznának, másrészt az egyes képzési ágakra vonatkozóan, míg harmadrészt az egyes szakokra, szakspecifikusan. Ezek a szintek jól elkülöníthetők. Következményeként nem keverednének az általános kompetenciák a szakmai kompetenciákkal, jól áttekinthető volna, valamint jól mutatná a különbségeket az egyes szakok között. Valóban közelítene a kompetenciaalapú kimeneti megfogalmazáshoz. A jelenlegi agráralapszakok KKK-i átdolgozhatók, és helyenként jó alapot jelentenek az előzőek megvalósításához. Az agrármérnöki mesterszak elemzése Erre a szakra is igazak az előzőekben általánosan megfogalmazott megállapítások. Mivel a mesterszakok KKK-inak kidolgozása időben a vonatkozó kormányrendelet megjelenését követően történt, ezért ennek bizonyos jelei megtalálhatók a kompetenciák szerkezetében, illetve megfogalmazásában. Valószínűleg ennek köszönhető az, hogy az agrármérnöki mesterszak szakmai kompetenciái is a korábban említett három kategóriába sorolódtak. Tudás Az ide tartozó deskriptorokat a mesterszakon megszerezhető ismeretek tartalmazzák, illetve kellene, hogy tartalmazzák. Figyelembe véve az EKKR és OKKR hetedik szintjét megállapítható, hogy a KKKban megfogalmazottak nem felelnek meg ennek a szintnek. Ez a szint bizonyos szintű eredetiséget, az átlag feletti gondolkodásmódot és ismereteket követel meg, amelynek tükröződnie kellene a KKK-ban. A mesterszak lényegében előszobája a doktorképzésnek, aminek meg kellene jelennie a deskriptorokban. Ez nem így van. Legjobban talán úgy érzékeltethető, ha az alapszak hasonló kompetenciáival vetjük össze a mesterszak ezen elemeit. Az agrármérnöki mesterszakon megszerezhető ismeretek egyikéről sem lehet elmondani, hogy adott esetben nem lehetnének a mezőgazdasági alapszakon megszerezhető ismeretek. Ha csak a deskriptorokat látnánk és nem tudnánk, hogy mesterszakról van szó, illetve öszszekevernénk az alap- és mesterszakok ismeretre vonatkozó megfogalmazásait, nagy valószínűséggel állítható, hogy nem lehetne szétválasztani őket, hogy mi hova tartozik. Példa: alapszak esetén a megfogalmazás: A mezőgazdasági mérnök képes a»» természettudományi, műszaki, mezőgazdasági, technológiai, gazdasági és gazdálkodási ismeretek alkalmazására; az agrármérnök rendelkezik: 21