A műszaki színvonal emelésének egyes kérdései a fűrésziparban

A műszaki színvonal emelésének egyes kérdései a fűrésziparban LONKAIJÁNOS Népgazdaságunk lendületes fejlődése megköveteli, hogy a fűrészipar elmaradottságát is megszüntessük és a kapitalistáktól átvett elavult üzemeket korszerű fűrészüzemekkel cseréljük fel. Szükséges ez annak következtében, hogy a tőkés üzemeknek helytelen a földrajzi telepítése, alacsony a gépesítési foka és jellemző az is, hogy tervszerűtlen az épületek és munkahelyek elhelyezése. Nem gondoskodtak a tőkések kulturális és szociális létesítményekről sem. Mindez azt bizonyítja, hogy a tőkéseket csak a profit fokozása érdekelte. A felszabadulás óta fűrésziparunk jelentős fejlődésen ment keresztül. Kialakult a rendelkezésre álló nyersanyag és a szükséges gépi kapacitás közötti egyensúly, bekövetkezett a termelés nélkülözhetetlen koncentrációja, javult a munkagépek teljesítőképessége és megkezdődött a munkaigényes és a nehéz testi munkát igénylő munkafolyamatok gépesítése is. E mélyreható változások következtében a munka termelékenysége is jelentősen emelkedett és csökkent a termelés költsége. Ez a fejlődés azonban nem kielégítő. Ahhoz, hogy a fűrészipar valóban szocialista fűrésziparrá fejlődjék, további mélyreható változásokra van szükség. Ilyenek : a fűrésziparnak a nyersanyagforrások közelében való fokozatos elhelyezése ; a termelés további koncentrációja ; a fűrészport és a fahulladékot is hasznosító faipari kombinátok létesítése, ahol a komplex gépesítés is megvalósul ; az új technika és technológia alkalmazása ; a gépi feldolgozás kapacitásával arányban álló korszerű rönk- és áruterek létesítése; a munka jobb megszervezése ; a faanyag feldolgozásának gazdaságosabbá tétele ; a munkások technikai és kulturális színvonalának emelése és mindezek alapján a termelékenység csökkentése mellett. további jelentős emelése az önköltség Ezen célkitűzéseknek megvalósítása kettős feladatot jelent. Egyrészt szükséges új üzemek létesítése, másrészt pedig korszerűsítenünk kell a meglevő fűrészüzemeket. E két feladatot azonban nem választhatjuk el egymástól. Ahol a legkorábban létesül nagyteljesítményű faipari kombinát, ott a meglevő fűrészek korszerűsítése felesleges. Ahol a tervezett kombinát a második vagy a harmadik ötéves terv időszakában épül fel, ott a meglevő fűrészüzemek korszerűsítése szükséges. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a következő évek beruházási és felújítási keretét a faipar távlati fejlesztési tervének figyelembevételével használja fel a fűrészipar. A meglévő üzemek indokolt korszerűsítésénél a minimális befektetésekkel biztosítható maximális eredményjavulást kell elérni. Ha ez egyes esetekben mégis nagyobb összegű beruházást igényelne, szem előtt kell tartani, hogy a beszerzett eszközök

döntő része a később létesülő faipari kombinátokba legyen áttelepíthető. Ezért a fejlesztés célkitűzései túlnyomórészben az alábbiak legyenek : meggyorsuljon és könnyebbé váljék a vasúti kocsik kirakása ; előrelendüljön a belső anyagmozgatás gépesítése ; emelkedjék a munkagépek teljesítménye és javuljon a gépi munka aránya az árutéren. Mindez azonban nem meríti ki az összes lehetőségeinket. A kisebb-nagyobb beszerzések mellett fel kell használnunk még meglévő rejtett tartalékainkat is és el kell érnünk, hogy az adott berendezések legnagyobb fokú kihasználását biztosítva így is jelentősen emeljük a termelési kultúra színvonalát. Ez a színvonalemelés a következőkkel érhető el : 1. Fokozni kell a minőségi termelést. Szakszrrűbbé kell tenni a gömbfának minőségi és vastagsági osztályok szerinti osztályozását, eredményesebbé kell tenni a fülledékeny faanyagok védelmét, emelni kell a fűrészelés, szélezés és darabolás színvonalát, kíméletesebbé kell tenni a készáru kezelését és javítani kell a máglyázás módszerét.. Biztosítani kell a népgazdaság tényleges szükségleteivel koordinált maximális készárukihozatalt. Gondosabban kell előkészíteni a gömbfát a felfűrészelés előtt, le kell szorítani az azonos peng^beosztással felfűrészelésre kerülő gömbfák vastagsági mérethatárait, emelni kell a prizmás vágással termelt fűrészáruk mennyiségét, fokozni kell a sudarlóssági zónában a vékonyabb szelvényáru termelést és kötelezővé kell tenni a szélezetlen árunak kisebb hosszakban való székezését is. Olyan pengebeosztást kell az élesvágásnál alkalmazni, amely szélezés esetén a minimumra csökkenti a léc, a sudarlósság és a kérges széldeszka miatti veszteséget, ha pedig a szélezés szükségtelen, a szélezetlen deszkáknál az egy oldalon történő bemérésből adódó veszteségeket. 3. Meg kell javítania havi gyártás-programmozást. Meg kell szüntetni az általában" való termelést és pontosan specifikált fűrészelési tervet kell havonként kidolgozni. Ezt a tervet a pengebeosztástól és a feldolgozásra kerülő gömbfa méretosztályainak átlagvastagságától függően úgy kell kidolgozni, hogy az 1 m 3 gömbfából kikerülő választékok készárukihozatala is megállapítható legyen. A programmozásnál az előző havi elmaradásokat is figyelembe kell venni. 4. Meg kell szüntetni a termelőberendezések szűk kapacitását és csökkenteni kell a hasznos és tűzifaként értékesíthető hulladékok mennyiségét. Ki kell dolgozni, hogy bármely gyártmányösszetétel esetében mennyi kör-, inga- és szalagfűrészre van szükség és a meglevő gépparkból vagy a termelésből kivont elhasznált gépek felújításával mielőbb pótolni kell a hiányzó segédgépeket. 5. Eredményesebbé kell tenni a tervszerű megelőző karbantartást. Ki kell dolgozni a nagy-, közép- és kisjavítások, a szerkezeti és pontossági vizsgálatok és az alkatrészgyártások normáit és azok alkalmazását kötelezővé kell tenni. El kell érni, hogy a nagyjavítások ciklusa állandóan emelkedjék. A gépállásokat a minimumra kell csökkenteni. 6. Biztosítani kell a műszaki vezetők közreműködését a tervlebontásnál. A tervszámokat úgy kell lebontani, hogy a kiadott munkabér arányos legyen a termelési feladatokkal. A lebontás vegye figyelembe az üzemek eltérő műszaki adottságait és az ennek következtében változó gyártástechnológiákat is. A béralapot gyártmányonként kapják meg az üzemek. A feszített tervszámok realitását a műszaki-szervezési intézkedési tervek végrehajtásával kell biztosítani. 7. Meg kell szüntetni a hó végi rohammunkát. Egyenletessé vagy egyenletesen emelkedővé kell tenni a napi termelést és az adott gyártmán} 7 összetételt véve alapul a termelőberendezés ingadozásmentes kapacitás-kihasználását kell biztosítani. A termelés alapvető feladatának a munkaigényes cikkek 100%-os tervteljesítését kell tekinteni.

8. Ki kell szélesíteni a munkaversenyt. Ennek irányításába a műszaki vezetőket is be kell vonni. Még jobban kell biztosítani, hogy a tervnek a teljesítése és a felajánlások teljesítése azonos feladat legyen. E felsorolt feladatok közül igen jelentős a népgazdaság tényleges szükségleteivel koordinált maximális készárukihozatal biztosítása. Ezért az alábbiakban ezzel a kérdéssel foglalkozom. I. Fenyőfák készárukihozatala Legértékesebb faanyagaink egyike a fenyőfa. Ez részben abból adódik, hogy a fenyőfűrészáru-szükségletünk évről évre emelkedik, másrészt pedig annak következménye, hogy hazai fenyőgömbfa-termelésünk jelentéktelen mértékben fedezi fenyőfűrészáru-szükségletünket. Ebből ered jelentős importszükségletünk is. Mindez a hazai és import eredetű fenyőgömbfa leggazdaságosabb feldolgozását teszi szükségessé. Megengedhetetlen, hogy ne takarékoskodjunk a fontos nyersanyaggal és akaratlanul is csökkentsük a készárukihozatalt. A fenyőgömbfa gazdaságos feldolgozásának számos előfeltétele van. így a többi közt igen döntő a korszerű vágástechnika alkalmazása és ezen keresztül a maximális készárukihozatal biztosítása. A Szovjetunióban számos kutató és tudományos munkatárs foglalkozik a maximális készárukihozatal kérdéseivel. így H. L. Feldman, D. Zs. F. Sapiro, G. G. Titkov, N. N. Gutermann, G. D. Vlaszov, P. P. Akszenov és sokan mások. A következőkben a Szovjetunió élenjáró tudományos és gyakorlati eredményeinek felhasználásával a fenyőgömbfa gazdaságos feldolgozásának kérdéseit fogom ismertetni. A) A maximális kihozatalok elmélete Ennek kidolgozása H. L. Feldman és D. Zs. F. Sapiró nevéhez fűződik. Lényege a következő : Bármely gömbfavastagság esetében optimális szélességben kell kifűrészelni a deszkákat. Ugy kell kifűrészelni a deszkákat, hogy azok optimális hosszúsága egyenlő legyen a pythagorasi zónában a gömbfa hosszával, a. sudarlóssági zónában pedig a kiszámított hosszakkal. Ezen feltételeket az alábbi képletek fejezik ki : a) a fűrészáru optimális szélessége a pythagorasi zónában a sudarlóssági b == a deszka szélessége d = a gömbfa felső átmérője D = a gömbfa alsó átmérője a = a távolság a deszka külső lapjától a gömbfa körszelvényét felező átmérőig. Pythagorasi zónának annak a körnek a területét nevezik, amelynek sugara : ahol : T /l-5d* O-tTÖ* ~ V ~ ~~~ d = a gömbfa felső átmérője D a gömbfa alsó átmérője. így a pythagorasi zóna átmérője a d/d viszonytól függ. A gömbfa felső átmérőjének a pythagorasi zóna határain kívül eső részét sudarlóssági zónának nevezik.

b) A deszkák hosszúsága a sudarlóssági zónában : l- D * 4 a " ahol : ~ 3 D ~- d l = a deszka optimális hosszúsága = a gömbfa hossza D = a gömbfa alsó átmérője <í = a gömbfa felső átmérője a = a távolság a deszka külső lapjától a gömbfa bütüjének átmérőjén áthaladó szimmetrikus síkig. A fáradságos matematikai számítások elkerülése érdekében D. Zs. F. Sapiro tanár táblázatokat és diagrammokat dolgozott ki a maximális kihozatalok kiszámításához. Ilyen grafikonokat szerkesztett G. G. Titkov és M. N. Guterman is. E grafikonok segítségével könnyen állapítható meg a fűrészáru-kihozatal abszolút maximuma. A maximális kihozatalok elméletének azonban igen nagy hátránya van. Ez abban mutatkozik, hogy az elmélet alapkövetkeztetései nem használhatók fel teljesen a specifikált fűrészáruk termelésénél. A fűrészáru-kihozatal abszolút maximuma ugyanis csak a legnagyobb térfogathozamot biztosítja, de nem adja minden esetben azt a méretmegoszlást, amely a népgazdaságnak igénye. Ezért olyan eljárásra van szükség, amely a kettős feladat optimális megoldását teszi lehetővé, iiyen eljárás az, ha a gömbfa feldolgozását az összes tényezők kölcsönhatásának figyelembevételével tervezzük meg. A népgazdaság szükségleteivel koordinált maximális kihozatalok elmélete A szocialista gazdaság szükségletekre termel. Ezért a gömbfát úgy kell feldolgozni, hogy a térfogathozam a legmegfelelőbb méretű és minőségű fűrészáru előállítása mellett a maximális fűrészáru-kihozatalt is adja. Ennek előfeltételei túlnyomórészben P. P. Akszenov könyve nyomán a következők : 1. Meg kell határozni a népgazdaság különféle ágainak minőség, szélesség, vastagság és hosszúság szerint pontosan specifikált igényeit.. Ki kell dolgozni a gömbfák feldolgozásánál keletkező veszteségek mértékét : a) a fűrészpor miatt, b) a túlméretek miatt, c) a szélezésnél a csúcsbütün leeső lécek miatt, d) a sudarlósság miatt, e) a kérges széldeszkák miatt. 3. Ki kell dolgozni, hogy a különböző minőségű és méretű gömbfák feldolgozásánál milyen esetekben kell a prizmázást, illetőleg az élesvágást alkalmazni. 4. Ki kell dolgozni, hogy maximálisan milyen vastagsághatárok mellett fűrészelhető fel a gömbfa. 5. Ki kell dolgozni, hogy a vállalatok eltérő specifikációjú fűrészáru termelésénél elért kihozatal hogyan hasonlítható össze azonos alapon. 1. A népgazdaság szükségleteinek megállapítása A faanyag-takarékosságot igen jelentős mértékben mozdítja elő az, ha minden megrendelő megadja specifikált igényeit és a fűrészüzemek az így igényelt anyagot termelik ki. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy fűrésziparunk a specifikáció szerinti fűrészárutermelésre térjen át. Ez az új termelési mód két szempontból döntő jelentőségű. Egyrészt így kerülhető el a továbbfeldolgozó üzemeknél jelentkező igen jelentős darabolási, hasítási és szélezési veszteség, másrészt pedig a felhasználásnak megfelelő méretekben való termelés

következtében az elsődleges feldolgozásnál elérhető fűrészárukihozatal is emelkedni fog. Elsősorban a hosszú fűrészáruigényléseket kell felülvizsgálni. Megengedhetetlen, hogy a továbbfeldolgozó üzemek hosszú méretű fűrészárut igényeljenek olyan esetekben is, amikor a rövidebb áru is megfelel. Ezt nem szabad megengedni azért sem, mert ez veszélyezteti az indokolt igénylések kielégítését is. A Szovjetunió fűrészipara a különféle felhasználó szektorok fűrészáru-szükségletét pontosan elhatárolt hosszúsági méretek szerint biztosítja. Ezt az alábbi adatok mutatják : Fűrészáru-szükséglet 1000 1100 000 100 3000 3100 mm-ig mni-től o/ /o o/ /o o/ /o 0/ /o Vagongyártás 16,0 11,1 39,6 33,3 Gépkocsigyártás 3,5 1,4 50,5 4,6 0-as Koinbájn 5ó, 8,5 13,4 4,9 15-ös Kombájn # 5,8 8.6 8,3 37,3 Burgonvaosztályőzó gép 30,1 49,8 5,4 14,7 Lóhere-cséplőgép 46,0 37,3 4,7 1,0 Bútoripar (ebédlőasztal, íróasztal, tálaló, ruha- és fehérneműszekrény, könyvszekrény, konyhaasztal) 36,6 6,4 1,0 Ha figyelembe vesszük, hogy a láda- és építőiparban is igen jelentős mértékben használható fel a rövidméretű fűrészáru, úgy megállapítható, hogy a Szovjetunióban így nálunk is a fűrészáruknak mintegy 37 40%-a használható fel rövidméretű fűrészáruként. Ennek igen nagy a jelentősége. A rövidméretű fűrészáru fokozottabb előállítása a hazai és import eredetű fenyőgömbfa gazdaságosabb feldolgozását teszi lehetővé 4s így fokozza a fűrészáru-kihozatali. Ezt az alábbiak mutatják : 0 cm felső átmérőjű gömbfából termelt különböző hosszúságú élesvágással termelt fűrészáru térfogathozama : a) hosszúság : 6 m vastagság szélesség 35 5 19 16 180 140 80 80 mennyiség db Ös köbtartalom m 3 0,0756 0,040 0,018 0,0064 0,14 Kihozatal : 61,8% b) hosszúság : 3 m vastagság szélesség köbtartalom mm mm ség db m 3 35 10 0,0441 35 180 0,0378 5 180 0,070 5 140 0,010 19 140 0,01596 19 80 0,0091 16 80,5 0,0064 Összesen : 0,16136 Kihozatal : 70,1% c) hosszúság : vastagság szélesség mm mm 35 0 35 00 35 180 5 190 5 170 5 140 19 150 19 10 19 80 16 80 mennyiség db,5 köbtartalom m 3 0,0308 0,080 0,05 0,0190 0,0160 0,0140 0,01140 0,0091 0,00608 0,00640 Összesen : 0,16600 Kihozatal : 7,1%

Az eredmény tehát az, hogy a rövidebb hosszakban történő szélezés jelentős mértékben emeli a kihozatali és ezért anélkül, hogy veszélyeztetve lenne a specifikált igények kielégítése a faanyagbázis kiszélesítése is biztosítható. Ugyanígy igen döntő az indokolt minőségi, vastagsági és szélességi igények felmérése is.. A gömbfák feldolgozásánál keletkező veszteségek felentős veszteségeket okoz a fűrészpor, a szélezésnél leeső léc, a sudarlósság és a kérges széldeszka. Ezért igen döntő, hogy ezeket a veszteségeket a minimumra csökkentsük. A veszteségcsökkentés módja elsőrorban az, hogy ezeknek a veszteségeknek mértékét változó gömbfavastagság, pengebeosztás és vágásmód mellett megállapítsuk. Fűrészporveszteség. Gyakorlati célokra a szelvényáru keresztmetszet területére Vonatkoztatott faanyaga felhasználási együttható segítségével állapítható meg. Ennek képlete :. ahol : Af = (a + c)(b + c) a b Kp ----- a szelvényáru keresztmetszet területe szerint számított faanyagfelhasználási együttható, a = a deszkák vastagsága, b = a deszkák szélessége, c = a résbőség. Az így kiszámított értékek azt mutatják, hogy a szabványméretű fűrészáru előállításánál 1,04 1,7 között váltakozik a faanyagfelhasználás együtthatója. A fűrészporveszteség tehát 4 7%. A szélességi és vastagsági méreteknek megfelelő együtthatók értékeit 3 mm-es résbőség mellett az alábbi táblázat tartalmazza : Vastagság mm Szélesség 90 100 110 10 130 140 150 160 170 180 190 00 0 40 m i 1 i m é t e r 13 1,7 1,6 1,6 1,6 1,5 1,5 1,5 1,5 16 1, 1, 1, 1, 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,0 1,0 1 19 1,19 1,19 1,18 1,18 1,18 1,18 1,18 1,17 1,17 1,17 1,17 1,17 1,17 1,17 1,17 1,16 1,16 1,16 1,16 1,16 1,16 1,15 1,15 1.15 1,15 5 1,16 1,15 1,15 1,15 1,14 1,14 1,14 1,14 1,14 1,14 1,14 1,13 1,13 1,13 30 1,13 1,13 1,13 1,13 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,11 1,11 1,11 35 1,1 1,1 1,1 1,11 1,11 1,11 1,11 1,11 1,10 1,10 1,10 1,10 40 1,11 1,11 1,10 1,10 1,10 1,10 1,10 1,10 1,09 1,09 1,09 45 1,10 1,10 1,10 1,09 1,09 1,09 1,08 1,08 1,08 1,08 1,08 50 1.09 1,09 1,09 1,08 1,08 1,08 1,08 1,08 1,08 1,07 1,07 1,07 1,07 60 1,08 1,08 1,08 1,08 1,07 1,07 1,07 1,07 1,07 1,07 1,07 1,06 70 1,07 1,07 1,07 1,07 1,06 1,06 1,06 1,06 1,06 80 1,07 1,07 1,07 1,07 1,06 1,06 1,06 1,05 1,05 1,05 85 1,07 90 1,07 1,06 1,06 1,06 1,06 100 1,06 1,06 1,06 1,06 1,05 1,05 1,05 1,05 1,04 1,04 Ezek az értékek azt is mutatják, hogy a fűrészipari vállalatok nem egyenlő feltételek mellett dolgoznak, ha a termelési tervbe beállított fűrészáru specifikációi különbözőek és az előírt kihozatal mégis azonos. 1,09

Túlméretek miatti veszteség Ennek megállapítása is igen döntő. A felesleges túlméretek csökkentik ugyanis a fűrészárukihozatalt, a szűk túlméret vagy annak teljes elhagyása pedig a felhasználóknál okoz igen jelentős anyagveszteséget. Ezen túlmenően a mérethiányos áru selejtnek is számít. A túlméretek szükséges nagysága változik a deszkák vastagsága és szélessége szerint. Minél kisebb a deszkák vastagsága és szélessége, viszonylagosan annál nagyobb túlméretre van szükség. Ezért igen fontos, hogy minden esetben az optimális túlméreteket használjuk. Ezeket az alábbi táblázat tartalmazza : Vastagság Túlméret Vastagság Túlméret mm mm mm mm 13 0,7 80 3,0 16 0,8 85 3, 19 0,9 90 3,3 1,0 100 3,6 5 1, 10 4,1 30 1,4 140 4,6 35 1,5 160 5, 40 1,7 180 5,7 45 1,9 00 6, 50,0 0 6,8 55, 40 7,3 60,4 60 7,8 70,7 80 8,4 Ezek az értékek azt is mutatják, hogy a faanyag beszáradási vesztesége a fűrészáru térfogatának változó részét teszi ki. Pl. ha a 13x80 és a 100x0 mm-es szelvényű fűrészáru térfogatához viszonyított veszteségeket számítjuk ki, a következő eredményt kapjuk : (I3-f07)(80 + 3) = 1 0 9 3 13-80 (100 + 3-6)(0 + 1 8) = 1 ( ) 6 8 100-00 Az első esetben tehát 9,3%, a második esetben 6,8% a fűrészelt áru térfogatvesztesége. Ez a példa^ isj mutatja, mennyire fontos a helyes túlméretek alkalmazása. Lécveszteség Ez abból adódik, hogy a szélezetlen deszka lapjai nem egyforma szélességűek. A gömbfa ugyanis olyan változatos alakú mértani test, amely a legjobban egy csonka forgásparaboloidhoz hasonlít. A lécveszteség a következő képlettel számítható ki : ahol : h = i/v a ]/r (a + í) h = a léc magassága, r = a gömbfa bütüsugara, a = a távolság a gömbfa bütüt felező átmérőjétől a deszkák belső lapjáig, t = a deszkák vastagsága.

Pl. ha 4 cm átmérőjű gömbfából 30 mm vastag deszkát fűrészelünk ki és az első deszka külső lapja 50, a másik deszkáé pedig 100 mm távolságra van a gömbfa bütüátmérőjétől, a következő eredményt kapjuk: h\ = )/l_0 0 _ T/ÍÖZ1 (0 + 30) = 9 m m h, = I/10 _ 7Ö- _ J/10 (70 + 3Ö7 = 31 mm A lécveszteség tehát annál nagyobb, minél távolabb van a deszka külső lapja a gömbfa bütü-átmérőjétől. A lécveszteség a fűrészelt áru vastagságától is függ. így pl. ha azonos vastagságú gömbfából 30 mm vastag deszka helyett 0 mm-es deszkát fűrészelünk, a lécveszteség 0 mm távolságban a bütü-átmérőtől 7 mm, 70 mm távolságban pedig 3 mm. A veszteségcsökkenés tehát az első esetben 3%, a második esetben 6%. Mindez azt mutatja, hogy a lécveszteség abban az esetben csökken, ha a deszkákat optimális szélességben fűrészeljük ki. Minél kisebb a szélső deszkák vastagsága, annál jobban csökken a lécveszteség. A legvastagabb centrális deszkák vastagsága a következő képlettel számítható ki ; ahol : t, P = Vr (r-~xj* t n p _= a centrális deszkák legnagyobb vastagsága, r = a gömbfa sugara, x = a megengedett lécveszteség. Pl. ha 0 cm vastag gömbfa esetén a lécveszteséget 7 mm-ben vesszük fel, a centrális deszkák vastagsága : t n v = j/r (r 7) = J/100 (100 7) = 37 mm A lécveszteség maximális csökkentése a széldeszkák vastagságát is meghatározza. Ezért különféle vastagságú gömbfák felfűrészelésénél az előnyös széldeszka-vastagságok a következők : 14 cm gömbfa vastagságig 13 mm 16 0 cm gömbfa vastagságig 16 mm 30 cm gömbfa vastagságig 19 mm ezen felül mm Sudarlósság miatti veszteség Ez abból adódik, hogy a szélezetlen deszkák a gömbfa sudarlóssága következtében a csúcstól a törzsvég felé kiszélesednek. Ez fokozza a szélezés faanyagveszteségét. A szélezetlen deszkák szélessége a bütücsűcs átmérőjétől bármely távolságra az alábbi képlettel számítható ki : 0 r t = ^ _ ( 4 a + ^ - _ Z. ^ ahol : b x = a deszka vastagsága x távolságban a gömbfa csúcsvégétől, d = a gömbfa felső átmérője, D = a gömbfa alsó átmérője, a = a távolság a deszka külső lapjától a gömbfa bütü-átmérőjét felező vertikális síkig, L a gömbfa hossza, x = a távolság a csúcsbütütől a deszkaszélesség mérési pontjáig.

így pl. ha 0 cm felső és 6 cm alsó átmérőjű 6 m hosszú gömbfából 5 és 19 mm vastag deszkát úgy fűrészelünk ki, hogy az első deszka 65, a második deszka pedig 88 mm-re van a gömbfa bütü-átmérőjétől, akkor a 5 mm-es deszka szélessége a gömbfa vastagabb végén 73 mm-el, a 19 mm-es deszkáé pedig 98 mm-rel nagyobb, mint a gömbfa vékonyabb végén. Ezt a következő adatok mutatják : Hossztávolság A deszkák szélessége A szélesség növekedése a gömbfa felső lapjától 5 19 5 19 mm vastagságnál mm vastagságnál 0 15 93, 1 166 116 14 3 179 135 7 4 3 19 151 40 58 4 03 165 51 7 5 14 179 6 86 6 5 191 73 98 Ha ilyen esetben maximális kihozatalt kívánunk elérni, a deszkák optimális szélességét és hosszúságát kell kiszámítani. Ez az alábbi képletekkel történik : w ~-^Ta 3 D - -4a D cl így pl. a 19 mm vastag deszkák optimális szélessége és hosszúsága : b x = 110 mm, l c = 5,3 m. Ez azt mutatja, hogy a 19 mm vastag deszka felső végéből 0,7 m-t le kell vágni és az így megrövidített deszkát kell leszélezni. A 9,3 cm széles, 6 m hosszú, 19 mm vastag- deszka köbtartalma ugyanis 0,0106 m 3, a 11 cm széles, 5,3 hosszú, 19 mm vastag deszkáé pedig 0,01108 m 3. A sudarlóssági zónában termelt deszkák térfogathozamát így lehet fokozni abban az esetben, ha a hosszúméretű deszkák nem darabolhatok el. Kérges széldeszkák miatti veszteség Ez nemcsak faanyagveszteséget jelent, hanem az a veszély is fennáll, hogy ezek a deszkák a fűrészpengék közé szorulnak. Ezért ilyen esetekben a gépállás is elkerülhetetlen. Ezen veszteségek elkerülése érdekében szükséges, hogy a gömbfát a vastagabb végével kezdjük fűrészelni. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy ellenkező esetben a 3 m-nél rövidebb és 70 mm-nél vékonyabb kérges széldeszkák a fűrészpengék közt megakadnak. A vastagabb törzsvéggel történő fűrészelés a szükséges számú keretfűrészlapok beakasztására is ösztönöz. 3. Prizmázás és élesvágás A fenyőgömbfák élesvágása elavult eljárás. Ennek oka az, hogy az élesvágás nem teszi lehetővé a szükséges szélességű és hosszúságú fűrészáru termelését. Ezért nincs biztosítva a specifikáció szerinti termelés és a népgazdaság különböző szektorai

nem kapják meg azt az árut, amelyre szükségük van. A prizmázás azért is előnyösebb az élesvágásnál, mert a prizmázásnál a prizmán kívül eső részekből kizárólag deszkákat, az élesvágásnál pedig minden deszka szélezésénél lécet és léchulladékot kapunk. Igen hátrányos az is, hogy az élesvágással termelt deszkáknál jelentős veszteségeket okoz a túlméretekkcl íigyelembevett szabványméretekre való lekerekítés. Pl. ha egy szélezetlen deszka 1,3 cm széles deszkára szélezhető le és az előírt túlméret 7 mm, a deszka átadható mérete nem 0,6, hanem csak 0 cm lesz. Ez a veszteség olyan mértékű, amit nem szabad megengednünk. Ezért az élesvágás visszaszorítása igen döntő feladatunk. Legelőnyösebb akkor a prizmavágás, ha a prizma magassága az átmérő 0,707-ed része. így a prizma 63,6%-a a gömbfa felső átmérőjével számított területnek. A prizma magassága azonban az átmérő 0,6 0,8-ad része is lehet. Ez a specifikáció szerinti termelés fokozását teszi lehetővé és elősegíti a gömbfának minőségi osztályok szerinti feldolgozását is. Mind az előre-, mind a visszavágásnál a szélekre eső anyag térfogathozamának emelése céljából optimális szélességű deszkákat kell kifűrészelni. Itt a fix szélességek megtartása nem döntő, mert ezek úgyis kikerülnek a prizmákból. Ez is előnyt jelent az élesvágással szemben. A prizmázás a minőségi termelés vágásmódja. Itt válik lehetővé a minőségi termelés maximális fokozása. A gömbfát ugyanis öt minőségi osztályba lehet sorolni. Ezek az IA, IB, IIA, IIB és III. minőségi osztály. A minősítés alapja túlnyomórészben a fa göcsössége és a szálfából való kivágás helye. Azonos minőségi osztályon belül több övezetre lehet a gömbfa csúcsbütüjét elosztani, így pl. ha négy zónára osztjuk a gömbfa csúcsbütüjét, a központtól számítva az első övezet sugara 0,5, a másodiké 0,5 0,5, a harmadiké 0,5 0,75 és a negyediké 0,75 1. Ezek mindegyikéből eltérő minőségű fűrészáru kerül ki. Ezen szempontok figyelembevételével a specifikált fűrészárutermelésnél a fenyőgömbfák minőségi csoportosítása általában a következő : IA minőségi csoport Két minőségi zóna van. A központi zónahatár a gömbfaátmérő 0,3-ed része, a periféria övezet a gömbfaátmérő 0,3-ed részétől a gömbfa széléig terjed. A központi övezetből II. és III. osztályú fűrészáru kerül ki. A külső övezet anyaga válogatott és I. osztályú minőségű. IB minőségi csoport Két minőségi zóna van. A központi övezet a gömbfaátmérő fele. A külső zóna a gömbfaátmérő 0,5-od részétől a gömbfa széléig terjed. A központi övezetből II. és III. o., a külső övezetből válogatott és I. o. anyag kerül ki. HA minőségi csoport Két minőségi zóna Van. A két zóna határa a központtól számítva az átmérő 0,75-öd részénél van. Itt is a központi övezetből II. és III. o., a külső zónából válogatott és I. o. anyag kerül ki. IIB minőségi csoport Két minőségi zóna van. Ezek határvonala ugyanott fekszik, mint a IIA minőségi csoportnál. A központi övezet anyaga túlnyomórészben III. o., a külső övezeté II. és III. o. minőségű. III. minőségi csoport Csak egy övezet van. Anyaga II., III. és IV. o. minőségű.

A IA és IB csoportba túlnyomórészben a közép- és csúcsrészi gömbfák tartoznak, amelyeknél a központi övezetet sokkal kevésbbé támadja meg a korhadás és a hasadás, mint a törzsvégi gombiaknál. A IIA és IIB csoportba a közepes göcsösségű törzsvégi, közép- és csúcsrészi fák, a III. csoportba az ezeknél göcsösebb gömbfák tartoznak. A különböző minőségű fűrészáru termelésének lehetősége ezzel magyarázható. Ezért szükséges azonban az is, hogy a különböző minőségű osztályokba tartozó gömbfáknál a prizmák magasságát minden esetben úgy válasszuk meg, hogy a kikerülő anyag szélességében ne keveredjék össze a válogatott és az I IV. osztályú fűrészáru. Ebben az esetben ugyanis nem tudjuk a minőségi termelést fokozni. A prizma magasságát úgy kell megválasztani, hogy a gömbfákból minél több válogatott és I. o. minőségű áru kerüljön ki. Mindez azt mutatja, hogy az IA, IB, IIA és IIB minőségi osztályba tartozó gömbfát mind a kihozatal növelése, mind a minőségi termelés fokozása céljából feltétlenül prizmázással kell feldolgozni. Prizmázni kell azonban a 4 cm-nél vastagabb III. o. gömbfa jelentős részét is. Itt is a specifikációnak megfelelő térfogathozam emelése a döntő, nem pedig az, hogy a keretfűrészek élesvágásra épített kapacitás-kihasználása legyen maximális minden áron, még az anyagveszteség árán is. Különösen áll ez olyan esetekben, amikor az üzemek csak egy-két műszakkal dolgoznak, tehát a visszavágások elvégzésére bőven áll rendelkezésre szabad kapacitás. 4. A gömb/avastagság határai 'pengebeosztásokként A műszaki vezetés alapvető követelménye a korszerű fűrészelési terv összeállítása, vagyis a fejlett gyártás-programmozás. Ezt a célt három főtényező határozza meg : a mennyiség, a specifikáció és a minőségi termelés. A fűrészelt anyag maximális mennyiségi hozama matematikai analízis kérdése. A minőségi termelés fokozása és a specifikáció szerinti termelés problémája azonban számos matematikai analízissel ki nem fejezhető tényezőtől függ. Ezért ezeket a kérdéseket a kísérleti fűrészelések adatai alapján kell eldönteni. A legjobban specifikált hozamoknak a mennyiségi és minőségi termeléssel való összefüggéseit így lehet meghatározni. Az optimális fűrészáru kihozataliért a fűrészüzem vezető főmérnöke felelős. A bármely pengebeosztás mellett elért kihozatali hivatalos okmány jellegével bíró és sorszámozással ellátott könyvbe be kell jegyezni. A vezető főmérnöknek ismernie kell a maximális mennyiségi kihozatalok elméletét is, mert enélkül nem képes arra, hogy az így kiszámított vagy a grafikonokról leolvasott kihozatalokat a specifikációval és a minőségi termeléssel egyeztesse. így pl. ha a maximális mennyiségi kihozatalok elmélete alapján a 0 cm felső átmérőjű prizma optimális pengebeosztása : 16-19-5-35-35 5 19-10 elengedhetetlenül szükséges, hogy ennek a minőségi termeléssel és a specifikációval Való egyeztetése úgy történjék, hogy a három főtényezőt véve alapul, a kihozatal optimális legyen. Igen fontos annak megállapítása is, hogy pengebeosztásokként milyen vastagsági határokkal fűrészelhető fel a gömbfa. Ez azért fontos, mert egyes üzemeknél téves nézetek uralkodnak és elhanyagolják a gömbfa vastagsági osztályozását. Ennek következménye, hogy alacsony a kihozatal a pallók a széles övezetből kerülnek ki, vagy a kérges széldeszkák vastagsága a 60 80 mm-t is eléri és veszélyben forog a specifikáció szerinti fűrészárutermelés is. Ezt az alábbi példa mutatja :

Vágásmód Gömbfa felső átm. cm. A deszka vastagsága mm A távolság a deszka külső lapjától a gömbfa bütü átmérőjéig mm A deszkák szélessége mm 19 0 1 cm átmérőjű gömbfánál Flesvágás.. 19 1 35 38 170 180 190 5 07, 130 140 160 19 90,1 60 90 100 16 109.9 60 100 110 A kérges széldeszkák m hosszúak Az eredmény tehát az, hogy 3 cm-es vastagságeltérések esetében is jelentősen változik a szelvényára szélessége. Ennél azonban sokkal döntőbb az, hogy a 3 cm-nél nagyobb veszteséghatárok esetében a kihozatal is jelentős mértékben csökken. 5. Összehasonlító alap az eltérő specifikációjú fürészárutermelésnél A fűrészáruk térfogathozamát a különféle veszteségek befolyásolják. E veszteségek azonban változnak a passzív és aktív tényezők szerint. Passzív tényezők a fűrészpor és a beszáradás, aktív tényezők a léc, a sudarlósság és a kérges széldeszka miatti veszteség. összehasonlító alapot akkor kapunk, ha a fűrészpor és beszáradás együttes veszteségét kiküszöböljük. Ezt az átszámítást az alábbi képlettel tudjuk elvégezni : ahol : K oy (a + Cj +o) (b + c + o) = a kiegyenlített faanyagfelhasználás együtthatója, a = a fűrészáru vastagsága, b = a fűrészáru szélessége, c{ = a vastagsági túlméret, C. ' a szélességi túlméret, o = a résbőség. a-b így pl. a 0 cm felső átmérőjű gömbfából kapott optimális szélességű és hosszúságú, valamint a 3 m hosszú és lehető legnagyobb szélességű deszkák hozama a következő : a) optimális szélességű és hosszúságú deszkák : egyeztetett vastagság szélesség mm hosszúság darab térfogathozam m 3 együttható egyeztetett hozam m 3 35 180 6000 0,0756 1,183 0,08943 5 140 6000 0,040 1,31 0,05170 19 80 6000 0,018 1,94 0,0355 16 80 500 0,0064 1,330 0,00851 Összesen : Kihozatal : 0,14 61.8% 0,17319 75,3%.

b) 3 m hosszú és a lehető legnagyobb szélességű deszkák vastagság szélesség mm hosszúság darab térfogathozam m hozam m egyeztetett 3 együttható 3 35 180 3300 0,0378 1,183 0,04471 35 10 3000 0,0441 1,179 0,05199 5 140 3000 0,010 1,31 0,0585 5 180 3000 0,070 1,4 0,03305 19 80 3000 0,0091 1,94 0.01177 19 140 3000 0,01596 1,70 0.007 16 80 500 0,00640 1,330 0,00851 Összesen : 0,16136 0,19615 Kihozatal : 70,1% i 85,% így az első esetben 13,5%, a második esetben 15,1% a fűrészpor és beszáradás együttes vesztesége. II. Lombosfák készaiukiliozatala A lombosfák feldolgozásánál is a specifikáció szerinti mennyiségi és minőségi termelés a főcél. Ezért itt is döntő a veszteségek megállapítása. Ezek : a fűrészpor, túlméret, sudarlósság, kérges széldeszka és szélezésnél a lécveszteség. A specifikációnak megfelelő mennyiségi és minőségi termelés fokozása érdekében a gömbfa vastagsági és minőségi osztályozása elengedhetetlenül szükséges. A penge- A gömbfa vastagsága cm 0 5 30 40 50 80 100 mm vastag szelvényárunál 0 59,50 60,50 6,05 54,45 1 60,75 61.80 63,5 56,0 60,95 63,05 64,40 57,90 3 63,00 64,5 65,50 59,55 4 64,00 65,30 66,45 61,00 5 64,95 66,0 67,35 6,45 6 65,65 66,95 68,55 63,55 7 66,30 67,65 68,90 64,60 8 66,90 68,5 69,60 65,60 9 67,45 68,80 70,5 66,55 30 68,00 69,35 70,85 67,50 31 68,50 69,90 71,45 68,30 3 68,95 70,40 7,00 69,00 33 69,40 70,85 7,55 69,70 34 69,80 71,5 73,00 70,35 35 70,15 71,65 73,45 71,00 36 70,55 7,15 73,90 71,55 37 70,90 7,55 74,30 7.05! 38 71,5 73,00 74,70 7,55 39 71,55 73,40 75,05 73,00 40 71,85 73,80 75,40 73,45 41 7,10 74,10 75,75 73,80 4 7,35 74,40 76,05 74,15 1 43 7,55 74,70 76,35 74,50! 44 7,70 74,90 76,60 74,80 45 7,90 75,15 76,90 75,10 65,5 66,55 67,80 68,95 69,95' 70,90 71,75 7,55 73,5 73,90 74,50 75,10 75,65 76,50 76,60 77,00 77,35 77,65 78.00 78,30 78,60 78.85 79,10 79,30 79,45 79,65 61,10 6,90 64,65 66,40 67,80 69,5 70.50 71,70 7,85 73,95 75,05 76,00 76,90 77.80 78,65 79,50 80,00 80,45 80,90 81,30 81,70 81,95 8,0 8,45 8,65 8,90 59,70 61.55 63.35 65,10 66,70 68,5 69,65 71,00 7,30 73,55 74,70 75,40 76,05 76,70 77,35 77,95 78,45 78,90 79,40 79,90 80,40 80,70 81,00 81,30 81,60 81.90

LONKAI JÁNOS- \ műszaki színvonalemelés a fűrésziparban 154 " beosztásonkénti vastagsághatárokat legalább 3 5 cm-re kell leszorítani. A minőségi osztályozásnál tekintettel kell lenni a görbeségre, villásnövésre, külpontosságra, bordás növésre, az álgesztre, gyűrűs elválásra, fagyrepedésre, stb. is. A szélezetlen lombos fűrészárunál elérhető kihozatali igen nagy mértékben befolyásolja a bemérés módja. A deszkáknál ugyanis a hosszközép keskenyebb oldalán, a pallóknál pedig a hosszközép mindkét oldalának átlagmérete alapján kell a szélességet bemérni. Ennek kihatásait a kihozatalra a Dóra Zoltán által kidolgozott adatok mutatják (lásd a táblázatot az előző oldalon). így világos, hogy a 40 mm-es deszkák termelésénél miért esik vissza igen sok esetben a kihozatal. E veszteségeket is el tudjuk azonban kerülni abban az esetben, ha az eltérő bemérés figyelembevételével úgy tervezzük meg a vágást, hogy a szélezetlen deszkák mindegyike optimális szélességű legyen. Ez azt jelenti, hogy a 40 mm-es deszkákat túlnyomórészben a gömbfák központi övezetéből kell termelni. A mennyiségi és minőségi kihozatal fokozása érdekében a különféle szektorok specifikált lombos fűrészáru-igényeinek megállapítása is elengedhetetlenül szükséges. A rövidméretű fűrészáruk termelése ugyanis itt is emeli a kihozatali és a minőséget. Meg kell vizsgálni a szélezett lombos fűrészáruk termelésének kiterjesztését is, mert ez csökkenti a felhasználóknál az anyagveszteséget, a fűrészüzemeknél pedig előmozdítja a bútorléc- és parkettfriz-termelést. így tudjuk emelni a műszaki vezetés színvonalát a lombos fűrészáruk termelésénél is.