KARD ÉS TOLL 2006/2 A hivatásos állomány nyugdíjrendszere * Kovács Mária nyá. alezredes A rendszerváltást követõen bekövetkezett társadalmi változást, szükségszerûen követte a hadsereg szinte folyamatos átszervezése, létszámának jelentõs csökkentése, illetve a jogi szabályozás párhuzamos a hivatásos katonák nyugdíjrendszerét is érintõ változtatása. Az önkéntes haderõ szervezése idõszakában is számos kérdést vet fel a nyugdíjazás témakörében. A szervezeti változásban érintett vagy nem érintett, de a tervezett vélt, valós folyamatos változásokban bizonytalanná vált állomány számára, ma talán még idõszerûbb a hatályos jogszabályokban való eligazodást segítõ tanulmány publikálása. A szerzõ az eredeti cikk felépítését követve igyekszik pótolni a közel két évtizedes lemaradást, kiemelten a nyugdíjrendszer legjelentõsebb elemének, a szolgálati nyugdíj bemutatására vállalkozik. 1 The Hungarian regime change had brought about a social change, due to which an army reform became necessary. Reorganisations are put into effect on an almost constant basis, a considerable proportion of soldiers have been dimissed, changes in the legal structure are implemented parallelly including changes in the professional soldiers pensioning system. But a volunteer-based army also raises the question of pensioning. In the continuous organisational changes whether or not they have been included, planned, proposed or already in effect the profession of a soldier has become insecure. Therefore, the publication of this study is yet more opportune, inasmuch as it guides the reader through legal rules in effect. The author makes up arrears of more than two decades, relying on the framework of the original article. The complete pensioning system is on the study here, especially its most essential element, service pension. A rendszerváltozás, az alkotmányos demokrácia kiépítése mellett a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok indokolttá tették a munka világá -ra vonatkozó korszerû jogszabályok megteremtését. Az átalakuló, munka világát érintõ jogi kodifikációs tevékenység folyamatában jelentõs változást az 1992-es év jelentett. A versenyszférára vonatkozóan a megújult Munka Törvénykönyve 2, a közigazgatás területét a köztisztviselõk jogállásáról szóló 3, a közszolgálat területét a közalkal- * Észrevételek Dr. Frecska Miklós alezredes Kovács Mária: Jogosultságok a nyugdíjkorhatáron túl címû; a Honvédelem XXXIX évfolyam 1988/10. számában (103 121. o.) megjelent cikkhez 1 Lásd még: Galló István Pintér Ferenc: Jogszabályok a nyugállományú katonákért; Új Honvédségi Szemle, 2002. 56. évf. 11.sz., (107 112. o.), Galló István Pintér Ferenc: A nyugállományú katonákról; Humán Szemle, 1998.14.évf.;4. sz. (8 15. o.) 2 A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (Mtv.) 3 A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992.évi XXIII. törvény (Kt.) 74
KOVÁCS MÁRIA: A hivatásos állomány nyugdíjrendszere mazottak jogállásáról 4, az ügyészségi dolgozók szolgálati viszonyáról 5 valamint a rendõrségrõl 6 külön törvény született. A teljes átalakítás alatt álló honvédelem viszonyainak szabályozására a fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyát szabályozó törvény tervezése a honvédelemrõl szóló törvény elfogadásával kezdõdött meg és vált részévé a munka világát szabályozó törvényalkotási folyamatnak. Az elsõ mûhelymunkák a külön törvényben való szabályozás elgondolásának megvalósítására indultak meg, egy törvényben a honvédség vagy a fegyveres erõk, míg egy másik törvényben a többi fegyveres szerv hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyának szabályozására került volna sor. A fegyveres erõk és fegyveres testületek hivatásos állománya szolgálati viszonyáról szóló 1971.évi 10.tvr. helyébe lépõ, új szolgálati törvényt közel öt éves, a szabályozási koncepciót érintõ, vitákkal kísért szakmai elõkészítõ munka elõzte meg. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényt (Hszt.) az Országgyûlés 1996. május 14-én fogadta el,1996. szeptember 1-jén lépett hatályba. A katonákat megilletõ, ez idáig alacsonyabb szinten szabályozott társadalombiztosítási típusú ellátórendszer szabályait ugyan szokatlan módón a szolgálati viszonyon alapuló társadalombiztosítási ellátások alcímmel, külön fejezetben, törvényi szintre emelte. A törvény az egyéb közszolgálati törvényektõl eltérõen tartalmazta a társadalombiztosítás rendszereihez igazodó, de sajátos intézményeket magába foglaló szolgálati nyugdíjrendszer szabályai mellett, a rokkantsági nyugdíj és a hátramaradó hozzátartozókat megilletõ ellátórendszer szabályait is. A törvény hatálybalépését követõen több alkalommal módosult. A módosítások alapvetõ oka: a Magyar Honvédség mûködését érintõ jogszabályi környezet változásai, a NATO-hoz való csatlakozás, valamint az egységes jogértelmezés követelménye alapozta meg. Ezek az okok vezettek arra, hogy a Magyar Honvédség állományára, szolgálati jogviszonyára vonatkozó törvényi szabályozás újra napirendre kerüljön. A jelenleg is hatályos 2001. évi XCV. törvény, a honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról, 2002 január elsején lépett hatályba. A törvény a szolgálati viszonyon alapuló társadalombiztosítási ellátások tekintetében új elemet, kedvezményt nem vezet be 7. Általános tudnivalók A szolgálati viszonyon alapuló társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot, annak megállapítását, az ellátások folyósításának szabályait, az eljárás rendjét a honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi 4 A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény (Kjt.) 5 Az ügyészségi szolgálati viszonyról és ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994.évi LXXX. törvény (Üjt.) 6 A Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 7 Megjegyzés: Sajnálatos tény, hogy a törvény indoklásában a munkajogi kategóriába tartozó: a szolgálat felsõ korhatára 57 év, és a szolgálati nyugdíj felsõ korhatára 57 évre történõ emelésével járó változások szövegrésszel, megtévesztésre alkalmas állapot alakult ki. 75
KARD ÉS TOLL 2006/2 XCV. törvény (továbbiakban : Hjt.) XIV. fejezete 8, valamint a végrehajtására kiadott 8/2002 HM rendelet (továbbiakban: Hjt.vhr.) rögzíti. A nyugdíjjogosultságot megalapozó szolgálati idõ számítására vonatkozó szabályokat a törvény XX. fejezete 9 tartalmazza. A jogosultság elbírálásra, az ellátások megállapítására, határozatba foglalásra a kapott felhatalmazás alapján a Honvédelmi Minisztérium Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóság hatáskörébe tartozik, illetékessége: országos. A szolgálati viszonyon alapuló társadalombiztosítási eljárás, jellemzõen hivatalból indul. A hivatalból és kérelemre induló ügyekben hozott határozattal kapcsolatos, hatáskört és a jogorvoslatot a törvény, szintén a XIV. fejezetben rögzíti. 10 A nyugdíjjogosultság: meghatározott feltételek együttes meglétének megállapítása esetén, az ellátás megállapításának lehetõségét jelenti. A vizsgálandó feltételek: szolgálati idõ, életkor, egészségi állapot, katonai szolgálatra, egészégi okok miatti alkalmasság, a megváltozott munkaképesség mértéke, szolgálati viszony megszûnése. A Hjt. nem különíti el a jogosultsági és a folyósítási feltételeket. Ellátási nemekhez tartozóan jelöli meg a jogosultsághoz szükséges feltételeket, vagy nem rögzíti azokat. Ez utóbbi esetben, az általános polgári szabályok alkalmazása a követendõ. Az ellátások folyósításával kapcsolatosan csak a speciális esetek szabályainak rögzítése történt meg. A nyugellátásban részesíthetõk, jogosultak körét alapvetõen két nagy csoportba lehet sorolni: a) akik saját személyükben szereztek jogosultságot nyugellátásra azzal, hogy legalább 25 év szolgálati idõvel rendelkeznek, vagy katonai szolgálatra egészségi okból alkalmatlanná váltak és a munkaképesség-csökkenésük mértéke (mkcs.) legalább 67%-ot eléri ekkor a katona korára, a szerzett szolgálati idejére tekintet nélkül, vagy a szolgálatteljesítés során szerzett sérülés, foglalkozási ártalom okozta betegség miatti mkcs. alapozza meg a jogosultságot, illetve b) akik nem saját személyükben, hanem hivatásos, illetve nyugállományú hozzátartozójuk halálával válnak nyugdíjra jogosulttá. (Ekkor az elhalt, korára, egészségi állapotára és szolgálati idejére tekintet nélkül!) 8 Lásd: Hjt. 200 215 9 Lásd.: Hjt. 261., valamint a már a törvény hatályba lépését megelõzõen megállapított jogosultság esetén: 259 (1 2) bekezdése az irányadó 10 Hjt., 212. (1) Az e törvény alapján járó nyugellátások és baleseti járadék megállapításáról elsõ fokon a honvédelmi miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt. (2) A határozat ellen a kézbesítéstõl számított 15 napon belül a honvédelmi miniszterhez fellebbezés nyújtható be. A honvédelmi miniszter határozata ellen a kézbesítésétõl számított 30 napon belül keresettel a bírósághoz lehet fordulni. 76
KOVÁCS MÁRIA: A hivatásos állomány nyugdíjrendszere Nyugellátások és a nyugdíjjogosultság alapja: A hivatásos állomány tagja saját jogán szolgálati és rokkantsági valamint szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset, betegség esetén bekövetkezett rokkantsága alapján, baleseti rokkantsági nyugdíjra szerezhet jogosultságot. A sajátjogon megállapítható nyugellátások közül csupán a szolgálati nyugdíj az az ellátás, melynél a szolgálati idõ képezi a jogosultság alapját. A rokkantsági típusú nyugdíjra való jogosultságnak nem a szolgálati idõ, hanem a jelentõsen megváltozott munkaképesség vagy minõsített munkaképesség csökkenés képezi a jogosultság alapját. A szerzett szolgálati idõnek azonban kettõs szerepe van, mert szolgálati nyugdíjra való jogosultság alapfeltétele mellett a megállapításra kerülõ nyugellátás összegszerûségére is jelentõs hatással van. A szolgálati nyugdíj Szolgálati nyugdíjra szerez jogosultságot az aki, szolgálati viszonyban ténylegesen 25 évet tölt el. 1996. szeptember elseje óta, tehát a szolgálati nyugdíj jogosultságnak csupán ez az egy feltétele van, nyugdíj korhatár nincs. A szolgálati viszonyban tényleges töltött idõket megítélésre vonatkozóan annak van jelentõsége, hogy az adott személy 1996. szeptember 1-jén hivatásos szolgálat viszonyban (a tovább szolgálóként vagy szerzõdés alapján szolgálatot teljesítõ személyre más szabály vonatkozik) állt-e; és a vizsgálat idõpontjában van-e 25 év szolgálati ideje. Ha hivatásos szolgálati viszony létesítésére 1996. augusztus 31-ét követõen került sor, a nyugdíjjogosultságot, csak a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és szerzõdéses katonai, a fegyveres szerveknél hivatásos szolgálati, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél 1998. január 1-jét megelõzõen hallgatói (növendéki) viszonyban töltött idõ alapoz meg. (Hjt. 261. (1) bek.). Fontos megjegyezni: a szolgálati viszonyban töltött idõt az állományba-vétel napjától, a szolgálati viszony megszûnésének napjáig kell figyelembe venni. A szolgálati viszonyban töltött idõt a szolgálati nyugdíjra való jogosultság szempontjából csak a jogviszony szünetelése 11 csökkentheti. Tehát nem befolyásoló tényezõ, ha a hivatásos állomány tagjának nincs szolgálatteljesítési kötelezettsége. Ennek eseteit a Hjt. A szolgálati viszony tartalma alcímû VIII. fejezete tartalmazza. 12 Azokban a beosztásokban, ahol a szolgálatteljesítés a szervezet tartósan fokozott igénybevételével jár, a szolgálati idõket kedvezményes kell számítani. 13 A kedvezményesen számított szolgálati idõt, a nyugdíjjogosultságot megalapozó szolgálati idõként kell figyelembe venni. Szolgálati nyugdíjra szerezhet jogosultságot az is, aki, szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött ideje a 25 évet nem éri el, de a jelenleg 57. életévben meghatározott felsõ korhatárának elérésekor szolgálati viszonyban már legalább 10 évet eltöltött, és rendelkezik a civil ellátórendszer szabályai szerint számított 25 év szolgálati idõvel. 11 Hjt., 54.. 12 Hjt., 77.., 96 103. 13 Hjt. 262.. 77
KARD ÉS TOLL 2006/2 A szolgálati nyugdíjra való jogosultság megállapítására tehát csak ebben a két esetben van lehetõség. Téves az az általánosan elterjedt értelmezés, hogy már 10 év tényleges szolgálatban eltöltött idõ a szolgálat felsõ korhatárának elérése elõtt megalapozza a speciális törvény szerinti szolgálati nyugdíjra való jogosultságot. Ugyan így téves az a feltételezés is, ha a katona a szolgálatra egészségi okok miatt válik alkalmatlanná, szintén elegendõ lenne a 10 év tényleges szolgálatban szerzett szolgálati idõ. Ugyan így nem alapoz meg jogosultságot, a munkáltató lépéskényszerébe tartozó felmentési ok, mint például a szervezeti változáskor megszûnõ beosztás miatt az ehhez kapcsolt felmentési lehetõség, illetve kényszer alkalmazását követõ jogviszony megszüntetése. A szolgálati nyugdíjjogosultság megállapításának esetei A nyugdíjjogosultság elbírálására a szolgálati viszony fennállása alatt, de legkésõbb szolgálati viszony megszüntetésére irányuló eljárás keretében kerül sor. Az elõbbi a nyugdíjjogosultság rögzítését és a rögzített nyugdíj megállapítását új intézmény rendszer célozza, míg az utóbbi, a szolgálati viszony megszûnése pillanatában vizsgálja a jogosultságot és a jogosultság megállapítása, a nyugdíj mint pénzellátás - megállapítására irányul. Nyugdíjjogosultság rögzítése, a nyugdíj megállapítása Nyugdíjjogosultság rögzítésének, a rögzített nyugdíj megállapításának intézményrendszerét a civil társadalombiztosítási ellátórendszerbõl vette át Hjt. A rendszer a polgári életben, a továbbdolgozás ösztönzését és ezzel a késleltetett, szolgáltatás nyújtás céljait szolgálta. Az elõrehozott öregségi nyugdíj konstrukció lehetõségének bevezetésével a célzott hatás nem valósult meg. A katonák esetében az új konstrukció jelenleg a kényszernyugdíjazásokra 14,a nyugdíjszámítás szabályaira, szolgálati viszonyra vonatkozó szabályozás diszharmóniájára, a nyugdíj reálértéken tartását célzó inflációkövetõ rendszerre alapozottan sem a szerzett jogok védelmét, sem a reális választás lehetõségét nem valósítja meg. A rendszer alapvetõen azt jelenti, hogy a szolgálati viszony tartalma alatt, a szolgálati nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idõt elérõk részre, határozatot kell kiadni. A határozat tartalmazza: a jogosultság meglétének tényét és a jogosultság megszerzésének pillanatában, annak a nyugdíjnak az összegét, amely az adott pillanatban a katonát megilletné. A rögzített nyugdíj a szolgálati viszony tényleges megszûnéséig amely, ha a jogosultság megszerzését követõ 365 nap elteltével következik be a mindenkori évenkénti nyugdíjemelés mértékével növekszik. A rögzített 14 Magyarázat: Kényszernyugdíjazás az az állapot, amely akkor következik be, ha a nyugdíjjogosultsággal rendelkezõ katona jogviszonyát meg kell szüntetni és ennek következménye a nyugdíj megállapításának kényszere. A katona tehát nem rendelkezik olyan joggal, hogy ne kérje a nyugdíj megállapítását. Csak arra van lehetõsége, hogy a megállapított ellátás folyósítását ne kérje. Ez azon az állapoton, hogy nyugdíjasnak számít, nem változtat. Nem fizethet nyugdíjjárulékot, ha egyébként biztosítással járó jogviszonyt létesít, így a nyugdíj újbóli megállapítását esetleges kiegészítésére sem szerezhet jogot. 78
KOVÁCS MÁRIA: A hivatásos állomány nyugdíjrendszere nyugdíj, szolgálati viszony tényleges megszûnésekori értéke, a megszûnéskor érvényes szabályok alapján megállapított nyugdíj összegével versenyez. Annak a nyugdíjnak az összegét kell határozatban rögzíteni, amelyet a katona választ. A szolgálati nyugdíj összege A szolgálati nyugdíjra való jogosultság a szolgálati viszony megszûnésének megállapítását követõ naptári nappal kezdõdik. A nyugdíj megállapítása nyugdíjigény megnyílása a szolgálati viszony megszûnését követõ nappal következik be, a szolgálati nyugdíjra való jogosultság megszerzésének megállapítása után. A nyugdíj összegét, a nyugdíj mértékénél figyelembe vehetõ szolgálati idõ és a szolgálati viszony megszûnését közvetlenül megelõzõ 12 hónap alatt csak a szolgálati viszony keretében elért nyugdíjjárulék alapjául szolgáló illetménynek és illetmény jellegû juttatásoknak, 2013. január 1-jét megelõzõ megállapítás esetén, a számított személyi jövedelemadóval csökkentett összege, egy havi átlaga alapján, a társadalombiztosítási jogszabályokban, az öregségi nyugdíj megállapításánál elõírt korlátozások figyelembevételével kell megállapítani. A 2012. december 31-ét követõ idõponttól megállapításra kerülõ nyugdíj összegét: a nyugdíj mértékénél figyelembe vehetõ szolgálati idõ és a szolgálati viszony megszûnését közvetlenül megelõzõ 12 hónap alatt csak a szolgálati viszony keretében elért nyugdíjjárulék alapjául szolgáló illetménynek és illetmény jellegû juttatásoknak, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli, bruttó, egy havi átlaga alapján, a társadalombiztosítási jogszabályokban, az öregségi nyugdíj megállapításánál elõírt korlátozások figyelembevételével kell megállapítani. Magyarázatot igénylõ fogalmak: nyugdíj mértéke, nyugdíj mértékénél figyelembe vehetõ szolgálati idõ, szolgálati viszony keretében elért, számított jövedelemadóval csökkentett, = havi átlagkereset (2013. január 1-je elõtt), = havi átlagkereset jövedelem (2012. december 31-e után), társadalombiztosítási jogszabályokban elõírt korlátozások. Nyugdíj mértéke: A szerzett szolgálati idõhöz rendelt % érték, melyet táblázat tartalmaz. A figyelembe vehetõ egy havi átlagkereset és a % szorzatának eredménye adja a nyugdíj összegét. Nyugdíj mértékénél figyelembe vehetõ szolgálati idõ A nyugdíjjogosultságot megalapozó szolgálati mellet, minden olyan szolgálati idõ, a polgári társadalombiztosítási szabályok szerint szolgálati idõként elismerhetõ. A szolgálati idõt napokban kell meghatározni és az összeszámított napok száma és 365 nappal képzett, években megadott hányadosa a nyugdíj mértékét meghatározó szolgálati idõ. A hányados nem kerekíthetõ, a töredék napokat figyelmen kívül kell hagyni. (34 év 364 nap, 34 teljes évnek számít.) 79
KARD ÉS TOLL 2006/2 Szolgálati viszony keretében elért... Speciális szabály a hivatásos állományra vonatkozóan, amely azt jelenti, hogy a katona többes, a szolgálati viszonyán kívüli személyes munkavégzésbõl származó jövedelmét nem lehet a speciális törvény szerinti nyugdíj megállapítás során, annak összegének számítása során figyelembe venni. A beszámításnak, akkor sincs alapja, ha a törvényi szabályozás ellenére a foglalkoztató a nyugdíjjárulékot levonta. Számított jövedelemadóval csökkentett... A nyugdíj alapját, a nyugdíjjárulék megfizetésével igazolt bruttó kereset alapozza meg. A megállapított és folyósított nyugdíj nettó nyugdíj, és jelenleg a magánszemélyek jövedelmeinek, bevételének körében adómentességet élvez. Az eljárás során a nyugdíj alapjául figyelembe vehetõ átlagszámítási idõszak a nyugdíjazás közvetlenül megelõzõ 12 hónap bruttó keresetét kell naptári évenkénti arányosítás után végrehatott évesítéssel kiszámítani. Tehát valójában, nem törvényszerûen tényleges jövedelmi viszonyt megtestesítõ, számított éves bruttó jövedelmeket kell megállapítani. Az így megállapított fiktív, évenkénti jövedelmet, az adózásnál elõírt kulcsokkal naptári évenként, és a nyugdíj szabályoknál rögzített kedvezmények figyelembe vételével, szintén naptári évenként kell nettósítani. Az ilyen módon kapott évenkénti nettó jövedelmet kell az átlagszámítási idõszakra arányosítani. Az arányosított, most már nettó jövedelmek összege lesz az átlagszámítási idõszak számított jövedelemadóval csökkentett éves jövedelme. 2012. december 31-ét követõen a nettósítást nem kell végrehajtani. A számítás bonyolultnak tûnik, általában ez az a folyamat, amelynek megértése a legnagyobb gondot jelenti, ezért csupán a leegyszerûsített forma és nem a naptári napi arányosítás került bemutatásra. 15 Havi átlagkereset (2013. január 1-je elõtt), havi átlagkereset jövedelem (2012. december 31-e után) A feni eljárás eredményének egy havi átlaga, a nyugdíj alapját képezõ havi nettó átlagkereset, illetve 2012 után a bruttó kereset átlagkereset, jövedelem. Társadalombiztosítási jogszabályokban elõírt korlátozások Járulékfizetési felsõ határa A katonák részére legmagasabb összegû nyugdíj számított maximum nyugdíj megállapíthatóságának alapja, az adott évben naptári napra megállapított kereset, amely után a nyugdíjjárulék megfizethetõ. Ez a járulékfizetési felsõ határ. Összegét naptári évre vetítve kell megállapítani. A járulékot mindaddig meg kell fizetni, amíg annak összege az éves maximumot el nem éri. A járulékfizetési felsõ határ összege naptári évenként változik, ez az egyik oka a jelentõsen magasabb nyugdíjak megállapításának. 15 A polgári nyugdíjak esetében az átlagszámítási idõszak kezdete 1988. január 1., a fenti eljárást naptári évenként, a naptári napokat csökkentõ osztószámok figyelembe vételével kell végrehajtani. 80
KOVÁCS MÁRIA: A hivatásos állomány nyugdíjrendszere Degresszív sávozás (degresszió) A társadalombiztosítás ellátórendszerében még meglévõ, a biztosítottak egymás közötti szolidaritását megtestesítõ elem. Tartalmában azt jelenti, ha az 1 havi fiktív átlagkereset, az adott naptári évre megállapított összeget meghaladja, az alap összeget meghaladó rész az elõírtak szerint sávozandó. Az eljárás eredményeként kapott összeg, a nyugdíjszámításánál figyelembe vehetõ, havi átlagkereset. A megállapított nyugdíj teljes összegben, nem minden esetben folyósítható. A folyósításra vonatkozó alapot a szolgálati viszony megszûnésének módja határozza meg. Ennek részletes bemutatásával és nyugdíj rendszer további elemeinek ismertetésével a Kard és Toll sorozat következõ számában publikát A hivatásos állomány nyugdíjrendszere (II) címû tanulmány foglalkozik. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény [2] A honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról 2001. évi XCV. törvény [3] Dr. Frecska Miklós alezredes Kovács Mária: Jogosultságok a nyugdíjkorhatáron túl Honvédelem XXXIX évfolyam 1988/10, 103 121. o. [4] Galló István Pintér Ferenc: Jogszabályok a nyugállományú katonákért; Új Honvédségi Szemle, 2002. 56. évf. 11. sz., (107 112. o) [5] Galló István Pintér Ferenc: A nyugállományú katonákról; Humán Szemle, 1998. 14. évf.; 4. sz. (8 15. o.) 81