Jogesettár Bírósági határozatok, ok száma MK 113. számú MK 35. számú MK 31. számú MK 30. számú Jogesetek ismertetése A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma a megőrzési hiány tekintetében kimondta, hogy a munkavállaló megőrzési felelőssége esetén a jegyzéket vagy elismervényt az átadás-átvétel tényének utólagos igazolása nem pótolja. Továbbá, ha a munkavállaló az átadás-átvétel időpontjában a dolgot kifogás nélkül vette át és utóbb arra hivatkozik, hogy az átvett dolog mennyisége és közölt minősége eltéréseket mutat, vagy a dolog nem azonos az átvételi jegyzéken vagy elismervényen feltüntetett dologgal, mindezek hitelt érdemlő bizonyítása őt terheli. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma szerint egyetemleges felelősség megállapítása esetén bármelyik kötelezettől az egész tartozás behajtható. Ilyen esetben sor kerülhet arra, hogy az egyik egyetemleges kötelezett megtérítési igényt támaszt egyetemlegesen kötelezett adóstársával szemben azon az alapon, hogy az egymás közötti viszonyra tekintettel őt a munkáltatónak kifizetett összegnél kisebb összeg terheli. A kormánytisztviselők egymás közötti viszonyában a megtérítési igény tárgyában keletkezett vita nem minősül munkaügyi jogvitának. A kormánytisztviselők közti vita a kártérítési alapeljárástól független. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma döntése alapján nem kell a munkáltatónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. A kármegosztás arányát a sérült közrehatásának mértéke dönti el. A felelősség mérve nem azon alapul, hogy a munkáltatót is terheli-e vétkesség, és ha igen, ez milyen arányban áll a munkavállaló vétkességével. A kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása milyen mérvű volt. A munkáltató vétkessége tehát enyhíti a munkavállaló vétkes magatartásának megítélését. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma megállapította, hogy amennyiben a munkavállaló különleges testi adottsága vagy betegsége mellett a munkakörét maradéktalanul el tudta látni, a munkáltatót teljes kártérítési felelősség terheli, függetlenül attól, hogy a felelősségi körébe eső ok miatt milyen mértékű munkaképesség-csökkenés következett be. Erre tekintettel a bíróság a munkáltató teljes mértékű kártérítési felelősségét állapította meg abban az esetben, amikor a munkakörét ellátni képes dolgozó a munkahelyi baleset miatt a másik szemét is elvesztette.
MK 29. számú MK 26. számú A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma kimondta, hogy a munkáltató csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár olyan okból következett be, amely nem volt kapcsolatban a működésével, és elháríthatatlan volt. Ha a kár a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, de az azt előidéző konkrét ok és a munkáltató tevékenysége között nincs okozati összefüggés, a kár a munkáltató működési körén kívülinek minősül. Elháríthatatlannak tekintendő az az ok, amely a technika adott szintjén a rendelkezésre álló idő alatt nem hárítható el. A munkáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartása miatt következett be. Annak megállapításánál, hogy a károsodás kizárólagos oka a károsult munkavállaló magatartása volt-e, figyelembe kell venni az adott munkavégzés sajátos körülményeit is. Amennyiben a balesetet a dolgozó figyelmetlensége, ügyetlensége, a technológiai előírások, az óvó rendszabályok megszegése, a munkavégzés során bekövetkezett rosszullét vagy egyéb személyi adottság okozta, ez még nem jelenti feltétlenül, hogy a károsodásnak ezek voltak a kizárólagos okai. Ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a munkavállaló magatartására vezethető vissza, hanem abban a munkáltató működési körébe eső vagy a munkáltató működési körébe nem eső, de részéről objektíve elhárítható ok is közrehatott, a munkáltató nem mentesülhet a felelősség alól. Ebben az esetben a kármegosztás alapjául a dolgozó vétkes magatartása szolgálhat. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma ezen ában kimondta, hogy a károk megelőzése érdekében a munkavállaló nem tesz feltétlenül eleget ez irányú kötelezettségének, ha a károk előidézésére alkalmas hiányosságokat jelenti. Váratlanul előálló, halasztást nem tűrő és a dolgozó anyagi erejét meg nem haladó beszerzés, valamint kisebb munkák elvégzése a munkavállalónak is kötelessége. Mindig az eset összes körülményeitől függően kell elbírálni elvárható-e a munkavállalótól, hogy a kárenyhítés, megelőzés érdekében a költségek előlegezése mellett intézkedjék. MK 20. számú A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma szerint, ha a köztisztviselő a közigazgatási szervnek anyagi kárt is okozott, és a köztisztviselővel szemben a fegyelmi eljárás alapján anyagi hátránnyal járó fegyelmi büntetést szabtak ki, ez nem akadálya a köztisztviselő kártérítési felelősségre vonásának. Az anyagi hátránnyal járó fegyelmi büntetések alkalmazása nem zárja ki, illetve egymagában nem teszi mellőzhetővé a kárt is okozó köztisztviselő kártérítési felelősségre vonását. Az anyagi hátránnyal is járó fegyelmi büntetés nem jelent egyet a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megsértésével okozott kár megtérítésével.
PK 44. számú PK 37. számú A károsultnak a kártérítés módozatai között nincs választási lehetősége, legalábbis olyan értelemben, hogy ehhez a bíróság kötve volna. - szögezte le a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma ában. A bíróságnak akkor is vizsgálnia kell, hogy lehetséges-e az eredeti állapot helyreállítása, ha a károsult kifejezetten kártérítést kér. E tekintetben nem érvényesül a kereseti kötöttség elve. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma jelen a határozza meg közelebbről, mit is jelent a közrehatás fogalma. A Kollégium szerint a kártérítési felelősség körében elsősorban a károkozásban való közrehatás felróhatóságának van jelentősége, azaz melyik fél magatartásának felróhatósága minősül egy adott ügyben nagyobbnak. A feltárt tényállás alapján a nagyobb mértékű károkozó magatartással a marasztalásnak is arányban kell állnia. EBH2004.1062 A fegyelmi tanács elnökére vonatkozó konkrét összeférhetetlenségi okot a törvény nem fogalmaz meg, de ha annak fennállása megállapítható, önmagában még nem ad okot a fegyelmi határozat eljárási okból történő hatályon kívül helyezéséhez. Mindazon által a fegyelmi határozat megalapozottsága, a büntetés mértékének arányossága vizsgálatánál ezt a körülményt is figyelembe kell venni. Ez az elvi bírósági határozat értelemszerűen alkalmazandó a kártérítési tanács elnökére is, mivel a fegyelmi eljárás lebonyolítására irányadó jogszabály vonatkozik a kártérítési eljárásra is. EBH2003. 901 EBH2001. 474 A beosztásból való felfüggesztés idejére visszatartott illetményt a kamataival együtt utólag ki kell fizetni a hivatásos állomány tagjának, ha a fegyelmi eljárásban a felelősségét nem állapították meg. Szabadságmegváltás címén nem jár távolléti díj a beosztásból való felfüggesztés idejére, ha arra a távolléti díjat megfizették. Döntését a Legfelsőbb Bíróság arra alapította, hogy a visszatartott illetményt mindazokban az esetekben ki kell fizetni, amikor a hivatásos állomány tagjával szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója nem hozott fegyelmi vétséget megállapító határozatot. A fegyelmi eljárás szabályai irányadóak a kártérítési eljárásra is, ezért az illetmény kifizetésének szabályait figyelembe kell venni a kártérítési eljárás során alkalmazott állásból felfüggesztés esetében is. Ez az elvi bírósági határozat kimondja, hogy a fegyelmi tárgyalást csak akkor lehet megtartani és az ügyet érdemben elbírálni, ha a felet és képviselőjét szabályszerűen értesítették, azonban ennek ellenére a tárgyaláson nem jelentek meg. A bíróság kifejtette, hogy amennyiben az eljárás alá vont köztisztviselő a fegyelmi eljárásban jogi képviselővel jár el, az erről szóló meghatalmazást pedig a munkáltató rendelkezésére bocsájtotta, akkor súlyos eljárásjogi szabálysértésnek minősül, ha a jogi képviselőt a munkáltató nem értesítette a fegyelmi tanács
tárgyalásáról és az távollététben került megtartásra. A kártérítési eljárás esetében is alkalmazni kell a fegyelmi eljárásra előírt előzőekben idézett rendelkezéseket, ezért azok megsértése ugyanolyan jogkövetkezményekkel jár, mint a fegyelmi eljárás esetében. Azaz a súlyos eljárásjogi szabályok megsértése miatt a kártérítési határozattal szemben benyújtott közszolgálati panaszt is megalapozottnak fogja tekinteni a Kormánytisztviselői Döntőbizottság. BH2003.431 BH2003. 132 BH2002. 413 BH2002.285 Fő szabályként a munkáltatói (kártérítési) jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt a felfüggesztésről, ha a kötelezettségszegés súlya, vagy jellege ezt indokolja. A munkáltatónak döntését nem kell indokolnia, mivel a törvény e tekintetben nem ír elő indokolási kötelezettséget. A felfüggesztés időtartamát illetően sincs törvényi kitétel, ezért a felfüggesztés a fegyelmi/kártérítési eljárás befejezéséig fenntartható. Egy közalkalmazottal szembeni fegyelmi eljárás megítélése képezte az alapját e bírósági határozatnak. Az eljárás alkalmával megállapításra került, hogy a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló határidő megsértése önmagában elegendő ok a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére, ezért a fegyelmi eljárás lefolytatására vonatkozó határidők betartásának és a hozott fegyelmi határozat tartalmi hiányosságainak nincs jelentőségük a jogvita eldöntése szempontjából. Mindez azokban az eljárásokban bír kiemelkedő jelentőséggel, amikor a kártérítési és fegyelmi eljárás egy eljárás keretében kerül lebonyolításra. A leltárhiány megítélése kapcsán mondta ki a bíróság, hogy ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a hiány egy része ismert okból keletkezett, az nem tekinthető leltárhiánynak, amelynek összegét a bizonyítékok alapján, mérlegeléssel a bíróságnak kell megállapítania. A fegyelmi tárgyalást akkor lehet megtartani, ha arra a feleket szabályszerűen, a három munkanapos határidő megtartásával megidézték és az erről szóló igazolás (tértivevény) a fegyelmi tanács elnökének rendelkezésére áll. Amennyiben nem igazolható az idézés szabályos megtörténte, a tárgyalást új határnapra kell elhalasztani. A három munkanapos határidő garanciális jellegű, sem lerövidíteni, sem meghosszabbítani nem lehet. Ugyanakkor a bírósági gyakorlat rámutatott arra, hogy a határidő megsértése önmagában nem ad alapot a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére. Az értesítési kötelezettség szabályai kártérítési eljárás esetében is alkalmazandók, ezért a bírósági határozatban kimondott elveket is figyelembe kell venni.
BH2000. 513 Hivatkozott határozatában a bíróság kimondta, hogy a munkavállaló által elkövetett bűncselekménnyel okozott kár esetén az a körülmény, hogy a munkáltatónál jelentkező hiányosságok a bűncselekmény elkövetését megkönnyítették, nem szolgálhat a károkozó javára, e tekintetben a munkáltató közrehatása nem állapítható meg. BH1998. 150 BH1997. 502 BH 1996. 176 BH1995. 436 A megőrzési hiány egyik esetét szemlélteti e bírósági határozat. Az anyagbeszerzőt a részére átadott és általa kezelt pénz tekintetében teljes anyagi felelősség terheli. A munkavállaló az utcán tárolt saját gépkocsija ülésén elhelyezett és akár átmenetileg is őrizetlenül hagyott pénz más által történt eltulajdonítása esetén nem hivatkozhat a felelőssége alól való mentesítése érdekében arra, hogy a pénz eltűnését elháríthatatlan külső ok idézte elő. A bíróság ezen eseti döntésében rámutatott, hogy a munkáltató tárgyi felelősséggel tartozik a munkavállaló munkahelyre bevitt dolgaiban bekövetkezett kárért. E felelősség alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a munkavállaló megszegte a dolog elhelyezésére (őrzésére) vagy a bevitel bejelentésére vonatkozó szabályt. A konkrét perben nem fogadta el a bíróság annak a munkáltatónak a védekezését, akivel szemben a dolgozó azért érvényesített kártérítés iránti követelést, mert a motorkerékpárját lezárt állapotban a munkáltató őrzött tárolójából ellopták. A bíróság ugyanis megállapította, hogy nem volt hatályban olyan rendelkezés, mely a járművek bevitelét kifejezetten megtiltotta. Ennek hiányában pedig a felelősséget az általános szabályok szerint kell megállapítani. A vizsgálati szakaszban kiemelkedő feladata és kötelezettsége a vizsgálóbiztosnak a tényállás részletes, alapos felderítése. A vizsgálat alkalmával feltárt tényekről az eljárás végén összefoglaló véleményt kell írni. Ebből következően jogsértőnek tekinthető a fegyelmi eljárás, ha a vizsgálóbiztos az eljárásról nem készít véleményt. Vélemény hiányában ugyanis sem a munkáltatói (kártérítési) jogkör gyakorlója, sem a fegyelmi tanács nem tehet további intézkedéseket, mivel nem ismerhető meg, hogy milyen kötelezettségszegés miatt indult eljárás. A fegyelmi eljárásban közreműködő vizsgálóbiztos tekintetében rögzített megállapítások a kártérítési eljárásban kijelölt vizsgálóbiztosra is irányadók. A bíróság e határozatában kimondta, hogy a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazottal összefoglaló módon általában közölni kell az eljárás megindításáról szóló határozatban, hogy mely vétség elkövetését róják a terhére. Ha azonban ez nem történt meg, azt kell megvizsgálni, hogy ez a közlés a vizsgálóbiztos részére megtörtént-e, és a közalkalmazott a vizsgálóbiztostól és a vizsgálat során megtudhatta-e, milyen vétkes cselekmény miatt kívánják elmarasztalni. A bírósági határozat kitér a rendeltetésellenes joggyakorlás esetére is, eszerint: amennyiben a vizsgálóbiztos a
BH1992.734 és BH1992.209 LB Mfv. E.10.450/2003. Mfv. E.10.773/2004. Mfv. II.11.178/2001. Mfv. II. 10.538/1999. vizsgálati szakaszban hónapokig nem zárja le a vizsgálatot, nem tesz javaslatot az eljárás felfüggesztésére, a bizonyítást nem folytatja le és ezáltal az eljárás alá vontat indokolatlanul, hosszú ideig bizonytalanságban tartja, cselekedetével megvalósítja a rendeltetésellenes joggyakorlást. A fegyelmi eljárás szabályai teljes mértékben alkalmazandók a kártérítési eljárásban is, ezért az irányadó bírósági gyakorlatot, döntéseket figyelembe kell venni a kártérítési eljárás jogszerű lefolytatás érdekében is. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésekor a munkáltató a Kttv.-ben előírtak szerint köteles eljárni. Köteles a kormánytisztviselő részére jogviszonya megszűnésével összefüggő iratokat, igazolásokat kiadni. Ennek elmulasztása az alábbi jogkövetkezményekkel járhat. A bíróságok az ismertetett ügyekben egyrészt megállapították, hogy az iratok kiadásának elmulasztása vagy megtagadása, illetve a helytelen adatközlés kártérítés-fizetési kötelezettséggel jár, másrészt kártérítés címén az elmaradt munkanélküli-ellátás megfizetésére kötelezték azt a munkáltatót, aki a szükséges igazolásokat a dolgozó többszöri kérelme ellenére is csak a munkaviszony megszüntetését követő 3 hónap elteltével és a valóságnál alacsonyabb béradatokkal kitöltve adta ki. Felfüggeszthető a fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegéssel összefüggésben büntető-, vagy szabálysértési eljárás indult és azok eredményének hiányában a fegyelmi kötelezettségszegés nem tisztázható. A fegyelmi eljárás felfüggesztése a büntetőeljárás jogerős befejezéséig akkor sem jogellenes, ha ez nem a vizsgálóbiztos javaslatára történt, hanem a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében önállóan hozta meg a döntést. A fegyelmi eljárás felfüggesztésének szabályai alkalmazandók a kártérítési eljárás során végrehajtott felfüggesztés esetében is. A fegyelmi tanács összetételének súlyos megsértését állapította meg ítéletében a bíróság, mivel az eljárás indokául szolgáló kötelezettségszegést a vizsgálóbiztos házastársa jelezte a munkáltatónak, míg a fegyelmi tanács egyik tagja a panaszt tevő testvére volt. A fegyelmi tanács által kitűzött tárgyaláson a vizsgálóbiztos a munkáltató képviseletében ismerteti az általa lefolytatott vizsgálat eredményét. Ha az eljárás alá vont a vizsgálóbiztos jelentését csak a fegyelmi tárgyalás kezdetekor kapta kézhez, biztosítani kell részére, hogy védekezését előterjeszthesse. A bíróság ezen ítéletében megállapította, hogy a vizsgálati jelentésnek a tárgyaláson való kézbesítése önmagában nem vonja maga után a határozat hatályon kívül helyezését. A bíróság fegyelmi eljárás tárgyában tett megállapításait kártérítési eljárás lebonyolítása esetén is figyelembe kell venni. Ha a kormánytisztviselő meghallgatására a vizsgálati szakban tartós akadályoztatása miatt nem kerül sor, a megállapításokat és a
bizonyítékokat írásban kell vele közölni. Az akadályoztatás jellegére figyelemmel kell lenni, mert sok esetben az eljárás alá vont védekezését írásban sem tudja előadni. Ebből következően az ilyen jellegű esetekben indokolt a fegyelmi eljárás felfüggesztése, mivel annak elmaradása esetén az eljárás alá vont jogai csorbulnának, így az megalapozná a fegyelmi eljárás jogellenességét. A fegyelmi eljárás szabályait pedig alkalmazni kell a kártérítési eljárás lefolytatása során. 2.Mf.21.685/2002/3. A fegyelmi eljárás szabályait alkalmazni kell a kártérítési eljárások esetén is. A hivatkozott ítéletben a bíróság kimondta, hogy a fegyelmi eljárás felfüggesztésével az eljárási cselekmények határideje is megszakad. A felfüggesztés időtartama alatt a munkáltató intézkedéseket nem foganatosíthat..