A fokozott veszéllyel járó tevékenység két esetköre nyert a Ptk-ban konkrét szabályozást: 1. környezetet veszélyeztető tevékenység

Átírás

1 345. (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. A vétkesség nélküli felelősség legtipikusabb fajtája a veszélyes üzemek ún. tárgyi felelőssége. A kártérítési felelősség megállapításának itt is feltétele a jogellenesség, a kár és az okozati összefüggés bizonyítása. A felelősség tehát kimentő jellegű. A veszélyes üzem fenntartója a károkért akkor is felel, ha őt, illetve megbízottját a kár bekövetkeztével öszszefüggő vétkesség nem terheli. A törvény a veszélyes üzem fogalmát nem definiálja és az ilyen jellegű tevékenységet taxatíve nem is sorolja fel. A fokozott veszéllyel járó tevékenység lényege, hogy csekély hiba is aránytalanul súlyos károkat eredményezhet. A kártérítési felelősség veszélyes üzem esetében csak akkor áll fenn, ha a kár a veszélyt jelentő elemmel áll közvetlen okozati összefüggésben. Az általános alakzat és a speciális felelősség viszonya: - hiányzik a jogellenesség: azonban a kártérítés általános szabályaiból fakad, hogy minden károkozás jogellenes, amely nem minősül jogszerűnek; ez az elv érvényesül itt is - szűkebb az alanyi kör - szűkebb kimentési ok A bírói gyakorlatban veszélyes üzemnek számít: a) gépi erővel hajtott jármű b) gépi erővel működő gazdasági üzem c) villamosenergiát termelő és átalakító üzem (bánya, gázmű, vízmű) d) bizonyos gépek (pl. cséplőgép, traktor, szecskavágó, daráló, gőzfűrész) alkalmazása (de háztartási és gyógykezelés során használt orvosi gépeké nem!) e) robbanóanyag, sugárzó anyag, mérgező anyag, lőfegyver készítése, tartása, használata f) építkezés, tetőfedés, árokásás, kútásás, kavics- és homokkitermelés, fakivágás A fokozott veszéllyel járó tevékenység két esetköre nyert a Ptk-ban konkrét szabályozást: 1. környezetet veszélyeztető tevékenység évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 103. (1) A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait (Ptk ai) kell alkalmazni. (2) Ha a károsult az (1) bekezdés szerinti kártérítési igényét nem kívánja érvényesíteni a károkozóval szemben - a károsult erre vonatkozó és az elévülési időn belül tett nyilatkozata alapján - a miniszter a környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat javára az igényt érvényesítheti (1) A jogsértő tevékenységért való felelősség a büntetőjogi és szabálysértési jogi felelősség kivételével - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, illetőleg folytatták. (2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli. (3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a nem helyhez kötött (mozgó) környezetszennyező forrás tulajdonosára és birtokosára (használójára) is. 1

2 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 81. (1) Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyv aiban foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni. (2) A természet védelmének szabályai megszegésével okozott kár magában foglalja: a) a tényleges vagyoni kárt, b) az elmaradt hasznot, c) a károkozás felszámolásával kapcsolatban felmerült indokolt költséget, d) a természeti állapot és minőség károsodásából eredő, illetve e) a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejeződő nem vagyoni kárt. (3) Károkozás esetén elsősorban a természetbeni helyreállítást kell megkísérelni, és a kár ebben az esetben - hacsak a helyreállítást nem a károkozó végzi - magában foglalja az eredeti állapot helyreállításának költségeit is. (4) A (2) bekezdés e) pontja alapján a társadalom vagy csoportjainak életkörülményei romlásából fakadó nem vagyoni kár megtérítése iránt keresetet az ügyész indíthat [60. (2) bekezdés], és a megítélt kártérítést a környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat részére kell megfizetni. 2. vadállat tartása 351. (1) Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. (2) Vadállat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat. Állattartónak minősül az, aki állatot birtokában vagy felügyelete alatt tart. Közömbös, hogy az állattartó tulajdonos-e vagy valamilyen jogviszony folytán kerül az állat a birtokába. Állattartó az is, aki az állatot csak ideiglenesen tartja őrizetében. Vadállatnak csak az olyan állatot lehet tekinteni, amely a természetes vadságából eredő valamely tulajdonságánál fogva jelent veszélyt emberekre és dolgokra akkor is, ha valakinek a tartásába kerül. Ugyanakkor nem minősül vadállatnak a megbokrosodott, megvadult háziállat. Meg kell különböztetni a vadállatokat a vadon élő állatoktól is. A vadon élő állatok által okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályokat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény tartalmazza (lásd az évi LV. törvényt). A vadállat tartójának kártérítési felelősségére a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott kárért való felelősségi szabályt, tehát a Ptk át kell alkalmazni. A vadállat tartója a felelősség alól csak annak bizonyításával mentheti ki magát, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. ÜZEMBENTARTÓ Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának (üzembentartónak) azt kell tekinteni, aki a veszélyes üzemet fenntartja, tartósan üzemelteti, és akinek felügyelete, irányítása, ellenőrzése és a veszélyforrás elleni különleges védekezésre való kötelezettsége mellett a veszélyes üzemi tevékenység megvalósul. Az üzembentartói minőség ismérvei között nincs feltétlenül ügydöntő jelentősége annak, hogy a veszélyes üzem kinek az érdekében működik. Az üzembentartó nem feltétlenül azonos a közvetlen károkozóval, de nem feltétlenül üzembentartó a veszélyes üzem tulajdonosa sem. Üzembentartó személy általában az, aki a veszélyforrással rendelkezni jogosult. Ha az üzembentartói minőség elválik a közvetlen károkozó személyétől, az üzembentartó a veszélyes üzemre vonatkozó szabályok szerint, a közvetlen károkozó pedig az általános felelősségi szabályok szerint egyetemlegesen felelhet a károsulttal szemben. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha a károkozó nem az üzembentartó alkalmazottja vagy az üzemben tartó szövetkezet tagja. Ilyenkor harmadik személlyel szemben a 2

3 közvetlen károkozó nem felel, felelőssége csak a munkáltatóval, illetőleg a szövetkezettel szemben a munkajogi, illetőleg szövetkezeti jogi felelősségi szabályok szerint állapítható meg. A szigorú felelősség tehát azt a személyt terheli, aki a veszélyes üzemi tevékenység folytatója, akinek az érdekében a tevékenység folyik: aki az üzemet működteti akinek érdekében az üzem működik aki a veszélyes üzemre vonatkozó alapvető döntéseket meghozza aki a fokozott veszélyforrás elleni különös védekezésre köteles Ha több személy a tulajdonos, akkor vizsgálni kell, hogy ténylegesen melyikük tekinthető a veszélyes üzem üzembentartójának. Gyakran előfordul, hogy a veszélyes üzemet átengedik másnak: a tartós átengedés együtt jár az üzembentartói minőség átszállásával (bérlet, lízing), az ideiglenes átengedés nem. A veszélyes üzem jogtalan használata problémás; feketefuvar esetében az üzembentartói minőséget változatlannak szokták tekinteni, jogtalan eltulajdonítás esetében a biztosító általában csak az eltulajdonítóval szemben léphet fel (az eredeti üzembentartóval szemben nem) - annál is inkább, mert az eltulajdonítás adott esetben elháríthatatlan külső oknak is tekinthető. KIMENTŐ OKOK 345. (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. A felelősség alóli mentesülésnek kettős feltétele van: a kár oka elháríthatatlan legyen kívül essék a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén A kimentés szigorú feltételei miatt nevezik ezt a felelősségi formát vétkességtől független tárgyi (objektív) felelősségnek. Elháríthatatlan külső ok lehet: az erőhatalom (vis maior), ha az üzem körén kívül lép fel (pl. földrengés, árvíz, háború) a károsult elháríthatatlan külső közrehatása harmadik személy elháríthatatlan külső cselekménye más külső erő erőhatalomnak nem minősülő, de elháríthatatlan hatása (pl. állat) A Ptk. felelősséget csökkentő okról is rendelkezik: (2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott. (3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik. (4) A kártérítési követelés három év alatt elévül. A károsult közreható magatartásának felróhatóságát a veszélyes tevékenység folytatójának kell bizonyítania. 3

4 PK 38. szám A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatása közben keletkezett károk megtérítése körében a Ptk és aiban foglalt rendelkezések együttesen is alkalmazhatók. Veszélyes üzem károsodása esetén a veszélyes üzem üzembentartóját kártérítés megállapításánál a károkozó vagy az üzembentartó netáni felróható közrehatása mellett az üzem veszélyességét is figyelembe kell venni az üzembentartó terhére, amennyiben ez a veszélyes üzem károsodásában közrehatott. PK 39. szám Ha olyan személy, akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatása közben keletkezett kárát elháríthatatlan külső okként minősülő magatartásával maga idézte elő, a veszélyes tevékenység folytatója mentesül a kártérítési felelősség alól. Ha azonban elhárítható közrehatás esete áll fenn, akkor a veszélyes tevékenység folytatóját teljes felelősség terheli. Ilyen esetben a Ptk ának (2) bekezdése alapján kármegosztásnak akkor sincs helye, ha a károsult személy gondozója a felügyelet ellátása érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az új Ptk. koncepció szerint nem a gyakorlatnak, hanem törvénynek kell kimondani azt a szabályt, amely szerint a károsult közrehatása esetén a közrehatás arányának megállapításánál az üzem veszélyességét is értékelni kell. A károsulti magatartás értékelése: elháríthatatlan a felelősség nem áll be elhárítható + nincs felróható közrehatás a felelősség beáll elhárítható + van felróható közrehatás kármegosztás, ami a felróható közrehatás arányához igazodik (ha a károsult nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, akkor magatartása felróható) nem kell megtéríteni a kárt, ha az a károsult felróható magatartásából származott Az három éves elévülési határidő letelte után az általános felelősségi szabályra vagy más jogcímre alapítottan az általános elévülési időn belül felléphet a károsult a károkozóval szemben. BH II. Az erőhatalom olyan körülmény, amelynek károsító hatása objektíve mindenki számára elháríthatatlan (Ptk. 339., 345. ). BH A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatóját nem mentesíti a felelősség alól, ha a tevékenységre vonatkozó előírások betartásával, kellő előrelátással és óvatossággal el lehetett volna hárítani a kárt [Ptk (1) bek.]. BH Nem minősül a veszélyes üzemi tevékenység körén kívül eső, elháríthatatlan oknak, ha a mentőautó fékezése miatt a mentő utasa kárt szenved. [Ptk (1) bek., KRESZ 48. (5) bek., Pp (1) bek., 164. (2) bek.]. EBH Nem mentesül a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott kár megtérítése alól az, aki a károkozást objektíve elháríthatta volna (Ptk ). EBH A vadásztársaság a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség szabályai szerint felel azért a kárért, amely azáltal következett be, hogy a fegyverek kipróbálására kijelölt területen a biztonságos körülményeket nem biztosította (Ptk ). EBH Fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül a termékfeldolgozás így a szőlőcefre tarolása is, ha annak során veszélyes és ártalmas anyagok keletkeznek [Ptk (1) bek.]. BH A Volán-buszon harmadik személy által elhelyezett és felrobbant bomba következtében keletkezett kárért az üzembentartót helytállási kötelezettség nem terheli; a merényletet a veszélyes üzem működési körén kívül eső, elháríthatatlan oknak kell minősíteni [Ptk (1) bek.].1 EBH A fokozott veszéllyel járó tevékenység körébe tartozik a gépjármű kereke alól kilökődő, felpattanó kő által okozott kár [Ptk (1) bek., 346. (2) bek.]. 1 A kechup-os robbantó egy ügye kapcsán keletkezett a kártérítési per. 4

5 BH Ha a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásából eredő kár megtérítése iránti követelés elévült, a kárigényt a kártérítés általános szabályai szerint kell elbírálni [Ptk (1) bek., 345. ]. BH A robbanómotor és az általa működtetett légcsavar veszélyes üzemnek, tulajdonosa pedig üzemben tartónak minősül [Ptk (1) (2) bek.]. BH A tulajdonos kártérítési igényének jogalapja nem függ attól, hogy a károkozó folyamatos környezetszennyező magatartása a tulajdonszerzést megelőzően vagy azt követően történt-e [Ptk (1) bek., 355. (4) bek., 359. (1) bek.]. BH Autószerelő-műhelyben gyúlékony anyag (mosóbenzin) szabálytalan használata nem minősül fokozott veszéllyel járó tevékenységnek, de alapul szolgál a kártérítés általános szabályának alkalmazására [Ptk (1) bek., 339. (1) bek., 348. (1) bek.]. VESZÉLYES ÜZEMEK TALÁLKOZÁSA 346. (1) Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymásközti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. (2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni. (3) Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá, ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát felróhatóság hiányában mindegyik fél maga viseli. (4) Az üzemi balesetért való felelősség szabályait külön jogszabályok állapítják meg. 2 PK 40. szám A közös károkozók a károsulttal szemben akkor is egyetemlegesen felelnek, ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, és a károsult az egyik veszélyes tevékenység folytatójának a házastársa. BH A jobbra kanyarodó gépjármű fokozott veszéllyel járó tevékenységi körébe tartozó rendellenesség az, ha egy ott váratlanul megjelenő kutya miatt a gépkocsi vezetője másoknak kárt okozó manőverezésre kényszerül. [Ptk (2) és (3) bek.]. BH Fokozott veszéllyel járó tevékenység körében bekövetkezett rendellenesség vizsgálata során a közúton haladó gépkocsi esetében az adott időpontban fennálló közlekedési helyzetnek is jelentősége van [Ptk. 339., 345. (1) bek., 346. (2) bek.]. EBH A gépjármű működtetése körében felmerülő rendellenesség nem szűkíthető le a gépjárműre, mint a tevékenység eszközére, hanem felmerülhet az igénybe vett közút és a kialakult közlekedési helyzet viszonylatában is [Ptk (3) bekezdés]. EBH A vadnak gyorsforgalmi utakon való hirtelen felbukkanása, a vadászatra jogosult fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett elháríthatatlan oknak (rendellenességnek) minősül [Ptk (2) (3) bek.]. BH Önmagában a vad közúton való megjelenése nem értékelhető a vadásztársaság fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességként, a kártérítési felelősség alapja a kármegelőzési kötelezettség elmulasztása lehet [Ptk (2) (3) bek.]. BH Az alkalmazott tulajdonában levő és a munkáltató által fizetett költségtérítés ellenében munkavégzésre használt erőgép üzembentartója a munkáltató. Az erőgép munkaviszonnyal összefüggő használata során harmadik személynek okozott károkért a munkáltató nem az alkalmazottért való felelősség szabályai szerint, hanem mint a veszélyes üzem üzemben tartója tartozik felelősséggel [Ptk , Ptk ]. 2 Lásd a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvényt, és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletet. 5