TERV MÛLEÍRÁS 2010. MÁRCIUS

BALATONAKALI Község Településrendezési terv részleges módosítása TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÛLEÍRÁS 2010. MÁRCIUS 03.

BALATONAKALI, Településszerkezeti terv Készítette Balatonakali község önkormányzata megbízásából a Planteus Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft. 2010-ben Generál tervezõ: Felelõs tervezõ: Településtervezés: Planteus Kft. 8273 Monoszló, Fõ u. 23. Németh Ferenc okl. építészmérnök vezetõ településtervezõ TT-1 19-0221/2001 Planteus Kft. Németh Ferenc okl. építészmérnök vezetõ településtervezõ TT-1 19-0221/2001 Varga Orsolya településmérnök Planteus Kft. Auer Jolán vezetõ terület- és településtervezõ TT1, TK1 01-5003 TÁJOLÓ-TERV KFT. Építészet: Németh Ferenc okl. építészmérnök Tájrendezés, Auer Jolán TT1, TK1 01-5003 zöldfelület rendezés, Jaczenkó Judit okl. tájépítész mérnök környezetalakítás: TT1, TK1 01-5156 Sigmond Katalin, okl. tájépítészmérnök Fehér Andrea, gyakornok, munkatárs TÁJOLÓ-TERV Kft Gáz közmû tervezés: Villamos közmû tervezés: Vízi közmû tervezés: Közlekedéstervezés: Petrika László okl. gépészmérnök, BSZFG/19-0002 Szurmai Zoltán okl. villamosmérnök V-1/19-0065, HSz-2/19-0065, HTr-2/19-0065, HK-2/19-0065, HV-2/19-0065 Arnold György okl. üzemmérnök V3-a/19-0118 Sturcz Mihály okl. építõmérnök TR-k-T/19-0117 2

I. HATÁROZAT TERVEZET./2010. sz. önkormányzati határozat Balatonakali község Képviselõ Testülete 2010...-i hatállyal megállapítja az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.. (3) bekezdésének b) pontja alapján Balatonakali község településszerkezeti tervét és leírását. A településszerkezeti terv és leírás a határozat mellékletei: 1. sz. melléklet: Balatonakali község településszerkezeti terve részleges módosításának szöveges leírása 2. sz. melléklet: Balatonakali község részlegesen módosított településszerkezeti tervlapja M 1: 10 000 tervlap,...... jegyzõ polgármester 3

1. sz. melléklet II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Balatonakali község településszerkezeti terve szöveges leírása Balatonakali Község Önkormányzat Képviselõ-testülete az 1990. évi LXV. Törvény 16. -a, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7. -ának (3) bekezdés b) pontja és az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII.20.) számú Kormányrendelet 3. -ának (2) bekezdése alapján meghozza Balatonakali község településszerkezeti tervének módosításáról szóló határozatát. A változások jellege miatt Balatonakali község településrendezési tervének alátámasztó munkarészei érvényben maradnak és csak a csatolt kiegészítésekkel módosulnak. 1. A határozat hatálya 1) A határozat hatálya a teljes közigazgatási területre érvényes, melyen belül módosítja az 5. pontban felsorolt területeket. 2) A határozat részét képezi módosított településszerkezeti tervlap: SZE (M = 1 : 10000). 3) A határozatban, illetve a tervlapokban foglaltaktól való eltérésre csak a határozat és a tervlap egyidejû módosításával van lehetõség. 2. Tervi elõzmények, egyeztetési szempontok A hatályos településrendezési terv az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl (OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletnek megfelelõen készült, azonban a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló módosított 2000. évi CXII. Törvénynek valamint a 35/2004. (XII. 30.) TNM rendeletnek nem minden területen felelt meg. Tájékoztató a környezeti vizsgálatról Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet 1..(3) bekezdése értelmében a településrendezési tervek és HÉSZ kisebb módosítása esetén a rendelet szerinti környezeti vizsgálat szükségességét a tervmódosítás várható környezeti hatása jelentõségének eseti meghatározása alapján kell eldönteni. Összevonva a településrendezési tervezési és környezeti vizsgálati eljárást, a 2009. áprilisában kiküldött Elõzetes ismertetõ szolgálta egyben a 2/2005.(I.11.) Korányrendelet 4..(2) bekezdése értelmében a tervezendõ területen a várható környezeti hatás jelentõségének, illetve a környezeti vizsgálat szükségességének eldöntéséhez szükséges vélemény kikérését a környezet védelméért felelõs szervektõl 1. Az anyag az elõzetes vélemények figyelembe vételével továbbdolgozásra került, és a közbensõ véleményezési eljárásra került kiküldésre 2009. novemberében. 1 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete II. pont 4

A hiánypótlást követõen beérkezett vélemények alapján a környezeti vizsgálat lefolytatását a környezet védelméért felelõs szervek, elfogadták a település álláspontját, nevezetesen, hogy nem szükséges a vizsgálat lefolytatása. 3. A településszerkezeti terv elemei A településszerkezeti terv a település területén építési szempontból: a. beépítésre szánt területeket, illetve b. beépítésre nem szánt területeket határoz meg. A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik: a.) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint: Lakóterület: Kertvárosias Lke Vegyes terület: Településközpont vegyes terület Vt Gazdasági terület: Kereskedelmi, szolgáltató Gksz Üdülõterület: Üdülõházas Üü Hétvégi házas Üh Különleges terület: Strand Kst Vízi-közlekedési, sport és turisztikai Kki Temetõ Kt Sport terület Ksp b.) beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint: Közlekedési és közmû terület: - országos és helyi közutak Kö-u - vasút területe Kö-v Zöldterület: Zöldterületek Z Erdõterület: Védelmi erdõ Ev Védelmi rendeltetésû bokorerdõs terület Evb Mezõgazdasági terület: Borvidéki mezõgazdasági terület Má-b1 Borvidéki mezõgazdasági terület Mk-b2 Korlátozott használatú mezõgazdasági terület Mk-ko Vízgazdálkodási terület: a Balaton vízmedre V vízmûvek területe V-v tómedren kívüli vízgazdálkodási terület V-t másodlagos erdõterület V-e Beépítésre nem szánt különleges terület: Sportterület Kk-sp Tüzép terület Kk-t 5

4. A településszerkezeti tervlap elemeinek értelmezése 1) A településszerkezeti tervlap - e határozat elõírásainak megfelelõen értelmezését részben a tervlap (jelkulcs), részben jelen szövegrész tartalmazza. 2) A tervlapok köztelezõ és irányadó elemeket egyaránt tartalmaznak. A kötelezõ elemektõl a jóváhagyásukat követõen azok módosítása nélkül eltérni nem lehet. Az irányadó elemek betartása nem kötelezõ, azok csak a továbbtervezés irányainak meghatározására szolgálnak. 3) Kötelezõ elemek: - közigazgatási határ, - belterületi határ, - területfelhasználási egységek - közutak (fõforgalmi út, forgalmi út, gyûjtõút), - vasút - megszûnõ jogi partvonal - területfelhasználást jelentõsen befolyásoló védõtávolságok, védõsávok, - védett természeti területek (Balaton-felvidéki Nemzeti Park határa), - ökológiailag érintett természeti területek, - Natura 2000 területek - régészeti terület határa - hely mûvi (történeti) értékvédelmi terület határa 4) Irányadó elemek: - kiszolgáló utak, - kerékpárút, - közlekedéshez kapcsoló egyéb jelek, - a 3) pont alatt nem szereplõ egyéb elemek, illetve jelek. 5. A változtatás jellege, szerepköre Ennek megfelelõen Balatonakali község képviselõ testülete az alábbi területeken területfelhasználási egység változást ill. HÉSZ módosítást kért. 1. 617/2, 617/5, 617/6 és 617/7 hrsz-ú telkek: Jelenleg: Kök Tervezett: Lke-6 ill. Z-1 A Máv Zrt-tõl vásárolt, jelenleg kötöttpályás közlekedési területek falusias lakóterületté minõsítése került átvezetésre, melyhez a Nemzeti Közlekedési Hatóság írásos hozzájárulását adta. A 617/5 és 617/7 hrsz-kon lehatárolásra került a beépítésre kijelölt terület 10%-ának megfelelõ területû zöldterület részben a szennyvízátemelõ környezetében, részben a 617/5 hrsz telek nyugati felén lévõ vízgazdálkodási terület (vízelvezetõ árok) szomszédságában. A 617/2 telket érintõ közterület szélesítés mértéke csökkentésre került, mely így is azonos szélességû (ill. a csomópontban szélesebb) a környezetében meglévõ, használatos utcaszélességeknek. 2. 236/1-2, 236/4-5, 1615 hrsz telkek: Jelenleg: Üh-1 Tervezett: Lke-3 6

A hatályos terven hétvégiházas üdülõterület lakóterületi átsorolásra került, mely a jelenlegi felhasználásából adódóan vált indokolttá. Környezetében településközpont vegyes, üdülõ és az 1. sz. változás értelmében lakóterületek helyezkednek el. 3. ÜH-3, ÜH-4 övezet paramétereinek változásai: Az övezetek által jelzett területek beállt szövetet alkotnak, rendkívül alacsony telekosztással, kis alapterületû csoportházas beépítéssel. Az épületek intenzívebb kihasználása, bõvítésük jogos igény a tulajdonosok részérõl, és ennek rendezett, egységes formában történõ megvalósítása csak tetõtérbeépítés, magastetõ kialakításával lehetséges. A beépítés paramétereinek intenzifikálása a módosítás során csak az OTÉK által megengedett mértékig történt, ezenkívül az épületcsoportok bõvítésének módját az egységes utcakép és a megfelelõ légtérarányok megtartása érdekében igen szigorú építészeti elõírásokkal korlátoztuk. 4. 0118/7 hrsz telek: Jelenleg: Ev Tervezett: Kk-sp A módosítás érvényesíti a telek jelenlegi funkcióját, kivett terület ami sportterületként mûködik. A Btv U1 (Települési) területként kezeli. 5. 060/5-7 hrsz telkek: Jelenleg: Ev Tervezett: Kk-t ill. Köu A módosítás érvényesíti a telek jelenlegi funkcióját, kivett terület ami tüzépként mûködik. A Btv U1 (Települési) területként kezeli. A 71-es út és a 061 ill. 03 hrsz utak csomópontjába tervezett körforgalom helyigénye valamint a szükséges csomóponttávolságok miatt átgondolásra került a telkek megközelítését szolgáló közterületrendszer. 6. 065/8, 065/15 hrsz telket feltáró kiszabályozott út: A hatályos terven a lakó és üdülõterületet feltáró út 072 hrsz úttal való csatlakozásánál a tervezett szabályozási szélesség leszûkítése történt meg. 7. 615/2, 616/1-2, 626 hrsz telkek: Jelenleg: K-k1 Tervezett: Üü-4 A hatályos terven különleges kemping területfelhasználású területek a változtatás során üdülõházas területûre változtak. A part menti telkek esetében átvezetésre kerültek a 35/2004. (XII.30.) TNM rendelet elõírásai. Üü-4 jelû övezetet a hatályos terv és HÉSZ még nem tartalmaz, minden ehhez tartozó elõírás bõvítésnek számít. 8. 1614/1 hrsz telek részlete Jelenleg: Ev Tervezett: Kk-sp A terv a meglévõ üdülõterületek szomszédságában biztosít sportterületet, beépítésre nem szánt területként. 9. 122/33, 0122/38, 0122/37 hrsz-ú telkek Jelenleg: Kszk-1 Tervezett: Üh-6 A hatályos terven különleges terület-szabadidõközpont övezetbe sorolt telkek a jelenlegi használatnak megfelelõen hétvégiházas üdülõterület övezetbe kerülnek. Üh-6 jelû övezetet a hatályos terv és HÉSZ még nem tartalmaz, minden ehhez tartozó elõírás bõvítésnek számít. A település dél-keleti felén található terület a Balaton partvonala és a vasút között fekszik. Elhelyezkedésébõl adódóan a szabályozási tervnek biztosítania kellett a terület vasút által generált terhelés elleni védelmét, valamint a part mentén a telken belüli védõterületet. 10. 085/10-58 hrsz telkek részlete Jelenleg: Mk-b1 Tervezett: Ev 7

A hatályos terven borvidéki mezõgazdasági területként szereplõ terület egy részén, a lakóterületek védelme érdekében véderdõ sáv került kijelölésre. 11. 582, 585, 586 hrsz-ú ingatlanok Jelenleg: Üh-5 Tervezett: Lke-6 A hatályos terven hétvégiházas üdülõterületként szereplõ ingatlanok kertvárosias lakóterületbe történõ módosítása történt. 12. 111/2 hrsz út folytatása: A hatályos terv meghosszabbítja a Pacsirta utcáig a fizikailag és alaptérképen is meglévõ 111/2 hrsz-ú utat. Ez a módosítás során megszûnik a tulajdonosok kérésével összhangban, mivel kialakítása indokolatlan és kihasználatlan lenne. 13. 625/4 hrsz-ú telek: Jelenleg: Z-0 Tervezett: Z-0 ill. Z-2 A hatályos tervben a telek zöldterület (Z-0) övezetben van, az övezet megosztása során zöldterület (részben Z-0, részben Z-2) övezetre változik. 14. A 71 sz. fõút 40 méteres szabályozási szélességének csökkentése 30 méterre azokon a belterületi szakaszokon, ahol az lakó, üdülõ vagy vegyes területeket érint. A csökkentés indoka, hogy az esetleges kisajátítás igen költséges és fölösleges lenne. 15. 503/3-4 és 0108/13 hrsz-ú ingatlanok: A gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató (Gksz-1) övezetbe tartózó területen az építési hely és a beültetési kötelezettségû sáv módosítása történt. Az övezetre vonatkozó szabályozási elõírások bõvültek, módosultak. 16. 06 hrsz-ú telek részlete: Jelenleg: Kszk-2 Tervezett: Üü-5 A hatályos terven részben zöldterület (Z-2), részben Különleges terület szabadidõközpont (Kszk-2) övezetekbe sorolt terület különleges területi része módosul, üdülõházas üdülõterület (Üü-5) övezetbe kerül. Üü-5 jelû övezetet a hatályos terv és HÉSZ még nem tartalmaz, minden ezekhez tartozó elõírás bõvítésnek számít. 17. A 35/2004. (XII. 30.) TNM rendelet alapján a vízparti sáv szabályozásának felülvizsgálata megtörtént, néhány kötelezõ érvényû és tájékoztató elem feltüntetésre került. 6. Az eddig hatályos Szerkezeti terv mûleírás az alábbi új övezetekkel egészül ki: Az Üh övezet bõvült az Üh-6 övezettel, melyen a Btsz-nek megfelelõen a valós funkciók és épületek által megkövetelt szabályozást kapott. A hétvégi házas területen telkenként legfeljebb két üdülõegységes üdülõépületek helyezhetõk el. A meglévõ hétvégiházas üdülõterületek beállt területek, fejlesztésük nem indokolt. Itt a minõségi üdülés feltételeit kell megteremteni. 8

A hétvégiházas üdülõterületen egyre növekvõ számban jelennek meg lakófunkciójú épületek is illetve ezek építési igénye, azonban az OTÉK nem ad lehetõséget vegyes övezet kialakítására. 2 A tervezett Üh-6 övezet szemléletével azonosul az övezet általános elõírásaival. Telekméretében tér el csupán a többi üdülõházas területtõl, azokkal azonos léptékû mind a beépíthetõség intenzitása, módja, funkciója. Kk-sp övezet: mely az OTÉK beépítésre nem szánt különleges övezetének felel meg, és a meglévõ sportpályák területét a Btsz-nek megfelelõ szabályozással látja el, valamint új sportpálya területet jelöl ki az üdülõterületek szomszédságában. A rendezési terv módosítása a módosuló tervet a különleges beépítésre nem szánt terület területfelhasználási kategóriával, és így ezzel az övezettel is bõvíti. Az övezetben annak rendelésszerû használatát szolgáló (sportolási célú létesítmények épületei, továbbá az ezekhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, kiszolgáló építmények) helyezhetõk el maximálisan a OTÉK által meghatározott 2 %-os maximális beépítettséggel. Az övezet jellemzõen nem igényel intenzív beépítést, zöldfelületi ellátottságának mértéke pedig az egyes konkrét területek esetében eltérõ lehet. Nagyrészt már meglévõ sportpályáknak a jelen funkciójuknak megfelelõ területfelhasználási kategóriába történõ besorolása érdekében történt a területflhasználás változtatás, egy ízben azonban az üdülõterületek nyugati felén, azokat kiszolgáló sport funkciójú terület újonnan került kijelölésre. Kk-t övezet: mely a meglévõ tüzép telek jelenlegi funkciójának érvényesítésére szolgál. A rendezési terv módosítása a módosuló tervet a különleges beépítésre nem szánt terület területfelhasználási kategóriával, és így ezzel az övezettel is bõvíti. Az övezet a település belterületéhez kapcsolódó tüzép terület speciális szabályozását érvényesíti. Az övezetben annak rendelésszerû használatát szolgáló (raktározási és kereskedelmi funkciójú építmények) helyezhetõk el maximálisan a OTÉK által meghatározott 2 %-os maximális beépítettséggel. Az Üü övezet bõvült az Üü-4 és Üü-5 övezettel. Az Üü-4 övezet a Btv. lehetõségeivel élve kemping és strand övezetekbõl az új üdülõházas funkcióinak megfelelõ övezetekbe kerül. Továbbra is összhangban van a TNM rendeletek elõírásaival. Az Üü-5 övezetben a Btsz. Ü-1 övezetének elõírásai érvényesülnek, mely övezeteken a minõségi turizmus funkciói helyezhetõk el: szálloda, szállodaként üzemeltetett több egységes üdülõházak és kiszolgáló építményei. Üdülõházas üdülõterületen olyan üdülõépületek helyezhetõk el, melyek elhelyezkedésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülõi kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. 3 2 Vonatkozó részlet az érvényben maradó, hatályos,. elfogadott TSZT leírásból. 3 Vonatkozó részlet az érvényben maradó, hatályos,. elfogadott TSZT leírásból. 9

A meghatározott új övezetek elõírásaiban és jellegükben nem térnek el a meglévõ üdülõterületektõl. III. Alátámasztó munkarészek Tájrendezési, zöldfelület-rendezési javaslat, táji, természeti értékek védelmének biztosítása A településrendezési tervek jelen módosításainak többsége a település egyes területein a jelenlegi használat és a terület szabályozásának összhangba hozását célozza, illetõleg a magasabb rendû tervekkel való összhang megteremtését. Jelentõs új fejlesztés a 16. sz. módosítás beruházási programja, mely a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervével (továbbiakban BTrT) összhangban turisztikai fejlesztést tervez a területen, valamint a 8. sz., a belterület nyugati részének sportolási, rekreációs ellátását biztosító módosítás. A tervezési területek elhelyezkedése, táji adottságai A módosítással érintett területek közül az 1-3, 6-8, 10-15. sz. módosítások belterületen helyezkednek el, a 4., 5., 9., és 16. módosítások külterületen. Az 1-3, 6., 11., ill. 12. belterületi módosítások esetében a táj-, és zöldfelület-rendezési munkarész a település klimatikus adottságainak javítását, a településképi értékek megõrzését, értékes lakó és üdülõkörnyezet kialakulását célozzák. A többi fejlesztési terület esetén tekintettel arra, hogy a tervezési területek környezete természeti értékekben gazdag, a tájrendezési javaslat egyrészt a táji, természeti értékek védelmének biztosítására, továbbá a fejlesztésekkel kapcsolatos zöldfelületi fejlesztési feladatok megfogalmazására irányul. A tervezési területet és környezetét az alábbi táji, természeti értékek érintik: Nemzetközi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területek - NATURA 2000 terület, az egyes fajok és élõhelyek védelmét szolgálja, illetve az ún. Ramsari terület 4, - mindkét védelem a Balaton vízfelületét és partvonalát érinti, mely a 7, 9, 13-as fejlesztési területekkel határos. Országosan védett természeti terület a térségben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 5, mely határos a 4. 8. és 9. fejlesztési területekkel. Egyéb természeti értékekben gazdag területek a Balaton és a parti zóna nádasterületei, melyek védelmét a 22/1998. (II.13.) Korm. rendelet biztosítja, szintén a 7, 9, 13-as fejlesztéseket érinti, Országos ökológiai hálózat területei, melyek a 4, 7, 13, 16.-es területekkel határosak Nemzeti Park, Natura 2000 terület, országos ökológiai hálózat, vagy egyéb természet védelmét szolgáló területi kategória közvetlenül tehát nem érinti a fejlesztési területeket, azonban közelségükre való tekintettel kiemelt figyelmet kell szentelni nekik. A módosítások térségében értékes, sérülékeny, megõrizendõ tájalkotó elemként említendõk még a szõlõkataszteri területek, az 5. sz. fejlesztési területtel II. osztályú szõlõkataszteri terület határos. A külterületet érintõ módosítások szép táji környezetben helyezkednek el, érzékenyek továbbá tájképi, településképi és természetvédelmi szempontból a Balaton parti területek. A tervezett belterületi módosítások a jelenlegi állapothoz képest jelentõs zöldfelületi változást 4 a nemzetközi jelentõségû vadvizekrõl, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyérõl szóló ramsari egyezmény alá tartozó terület 5 31/1997. (IX.23.) KTM rendelet 10

nem okoznak. A fentiekbõl következõen a tervezési területeken a tájhasználat változás, a tervezett beruházások megvalósítása során a természeti, tájképi értékek megtartása a fõ célkitûzés, a tervezés során olyan feltételek meghatározása szükséges tehát, amelyek révén a térség biológiai sokfélesége megõrizhetõ. A természeti értékek megõrzése érdekében olyan építési szabályok kerültek megfogalmazásra, melyek a természeti értékek védelmét célozzák, e szerint az érintett területeken: növénytelepítés az adott termõhely adottságainak megfelelõ honos fa- és cserjefajokkal történhet, az új épületek, építmények kialakítása során a helyben hagyományos építészeti formavilágot, és anyaghasználatot, illetve a természetes anyagok használatát kell elõnyben részesíteni. Az egyes módosításra kerülõ területek táj- és természetvédelmi, zöldfelületi adottságai Az 1. sz. tervezési terület korábbi MÁV közlekedési terület, dél felõl vasút, észak felõl üdülõterületek határolják. A terület egy részén lakóépületek állnak, más része parlagterület. A 2. sz. módosítás övezeti átsorolás, üdülõterületbõl lakóterületbe. A beépítési paraméterek lényegesen nem változnak, így a terület jellegének, zöldfelületi borítottságának változása sem várható. 3. sz. módosítás üdülõterületi övezet beépítési paramétereinek módosítása az OTÉK által megengedett maximális beépíthetõségig. A módosítás a jelenlegi beépítettséghez igazodik. A 4. terület a település keleti határán, a 71. sz. fõút déli oldalán található sportterület. Tõle keletre üdülõterületek, nyugatra beerdõsödõ egykori szõlõk találhatók. A hatályos településrendezési terv tévesen erdõként kezeli. A módosítás célja a jelenlegi használatnak megfelelõ övezetbe való átsorolás. A területet a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Terve települési térségben hozza. Az 5. sz. módosítás tervezett gazdasági terület - a belterülettõl északnyugatra, a 71. sz. fõút északi oldalán található. Tájképi szempontból kitett, szõlõhegy és védelmi erdõ övezi. Földhivatali besorolás szerint a terület kivett, telephely, jelenlegi használata is ennek megfelelõ. A hatályos településrendezési terv tévesen erdõként kezeli. A módosítás célja a jelenlegi használatnak megfelelõ övezetbe való átsorolás. A területet a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Terve települési térségben hozza. A 6. sz. területen a tervezett lakóterületeket feltáró út szabályozási vonala kerül módosításra. A lakóterület beépülése még nem kezdõdött meg, a módosítás következtében az út mentén kialakítható zöldfelületek rendelkezésére álló terület csökken. A 7. sz. módosítások a meglévõ kempingeket érintik, melyek a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Terve 2008. évi módosításának értelmében kerülnek átsorolásra magasabb beépítést megengedõ övezetbe. A 8. sz. tervezett szabadidõs és sportterület a hatályos tervben védõ erdõ besorolású, földhivatali nyilvántartását és jelenlegi használatát tekintve lazán becserjésedett legelõ mûvelési ágú telken valósulna meg. A BTrT elõírja, hogy a települések közigazgatási területén az erdõterület nagysága összességében nem csökkenhet. Megvizsgáltuk, hogy Balatonakali területén hol van optimális hely az erdõterületek pótlására, a vizsgálat eredményeként a 10. sz. módosítási terület alkalmas erdõ kijelölésre. A 9. sz. terület a hatályos településrendezési terv szerint különleges szabadidõközpont területe. Északról a vasúttal, nyugatról nádassal, keletrõl stranddal határos, hétvégi házas hasznosítású. A módosítás célja a jelenlegi használatnak megfelelõ övezetbe való 11

átsorolás. A területet a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Terve települési térségben hozza. 10. sz. módosítás a belterület északi szélén településvédelmi erdõterületté alakul, mely a 8. sz. módosításból adódó erdõpótlási kötelezettségen túl a lakótelkek és a mezõgazdasági terület funkcionális és vizuális elválasztását szolgálja. A terület jelenleg szõlõmûvelés alatt áll. 11. sz. módosítás hétvégiházas üdülõterület három telkének átsorolása kertvárosias lakóterületbe. A telkek jelenleg parlagterületek, beépülõfélben lévõ üdülõterületi környezetben. 12. sz. módosítás a 111/2 hrsz-ú tervezett út szabályozásának módosítása a jelenlegi használatnak megfelelõen, zsákutcás kialakításúra. Jelenleg településközponti vegyes övezet része, burkolt felület. 13. sz. módosítás a belterület nyugati részén lévõ zöldterület besorolású strandterület kis részének magasabb beépíthetõséget megengedõ zöldterületbe történõ átsorolása. 14. sz. módosítás a 71 sz. fõút 40 méteres szabályozási szélességének csökkentése 30 méterre a belterület középsõ részén. 15. sz. módosítás kereskedelmi-szolgáltató övezetbe tartózó területen az építési hely és a beültetési kötelezettségû sáv módosítása, az övezet szabályozási elõírásainak bõvítése. A jelenleg még be nem települt gazdasági területen a beültetési kötelezettségû sáv a 71. sz. fõút mentén 15-rõl 5 m-re csökkent, az építési új hely pedig épületek helyének kiválasztására nagyobb szabadságot biztosít. A terület jelenleg parlag, gyepes, cserjés. A 16. sz. módosítás a belterülettõl nyugatra, a 71. sz. fõút déli oldalán található, partközeli terület. Jelenleg gyepes, módosítása turisztikai fejlesztési célú, a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervével összhangban. Táj-, zöldfelület-rendezési javaslatok A kialakításra kerülõ mûvi létesítmények tájba illesztése a táji adottságokhoz illeszkedõ zöldfelület-kialakítás, valamint az épületek, építmények anyagainak, arányainak, színeinek, valamint az épületek helyének helyes megválasztása épületek, egyéb mûvi elemek melletti növénytelepítés révén érhetõ el. A tervezett módosításokkal érintett területeken kialakításra kerülõ épületek, építmények kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelõ, tájba illõ építészeti kialakítással (tájba illõ anyag- és formahasználat) és magastetõvel létesíthetõk, melyet részletesen szabályoz a helyi építési szabályzat. A nagyobb volumenû, a tájképre jelentõsebb hatást gyakorló épületek tájba illesztését az engedélyezési tervhez csatolt látványtervvel kell igazolni. A tájba illesztés elõsegítése miatt a meglévõ növényzet minél nagyobb arányú megtartására kell törekedni. A növények az épületek helyenkénti eltakarásával elõsegítik az épületek beilleszkedését a tájba, illetve megakadályozzák, hogy az épületek a tájat uraló elemmé váljanak. Ennek érdekében az épületek elhelyezésénél törekedni kell a meglévõ fák különös tekintettel a honos növényegyedek védelmére. A tervezési területeken a tervezett létesítmények kialakításával egyidejûleg a zöldfelület rendezésre is gondot kell fordítani. A zöldfelület-fejlesztést az ökológiai szempontok, az esztétikai szempontok és a tájba illesztési szempontok alapján javasolt megvalósítani. Valamennyi építési övezetre vonatkozóan meghatározásra került a minimális zöldfelületi borítottság, egyes építési övezetekben a biológiai aktivitás érték szinten tartása miatt elõírásra került a többszintû növényzet aránya is. Természetközelibb, a környezetébe jobban illeszkedõ növényzet szabálytalan szegélyû, többszintes növényzetbõl, fa- és cserjecsoportokból 12

alakítható ki. A táj karakterének megõrzése a táj jellegének megfelelõ, a természetes növényzethez jobban illeszkedõ honos fajok, illetve ezek fajtáinak alkalmazásával segíthetõ elõ. Honos fajok alkalmazását az is indokolja, hogy a számukra kedvezõ életfeltételek között hamarabb elérik az emberi szemet gyönyörködtetõ kifejlett állapotukat, s gondozásuk során kevesebb idõ- és költségráfordítást igényelnek, mint a hazánkban a természetközeli élõhelyeken nem élõ, külföldrõl behozott, exóta fajok. Ezek alkalmazása a külterületi fejlesztések esetén különösen fontos. Belterületi növénytelepítés során a mûvi környezethet alkalmazkodva magasabb díszítõértékû, esetlegesen idegenhonos fajok, fajták alkalmazásai is megengedhetõ. Az egyes módosításra kerülõ területekre vonatkozó részletes zöldfelület-rendezési; -fejlesztési javaslatok: Az 1-3, 11-12. fejlesztési területek már beépített területek közrefogásában találhatók, esetükben a meglévõ értékes, fás növényzet lehetõség szerinti megtartására és az épületek környezetének elsõsorban esztétikai és funkcionális szempontú rendezésére, a falu meglévõ zöldfelületi rendszerébe történõ beillesztésére kell kiemelt hangsúlyt fektetni. Az 1. területen a közeli vasút káros környezeti (zaj, rezgés) hatásai miatt a tömb déli oldalán cca. 10 m szélességben háromszintû, zárt védõnövényzet telepítése szükséges. Az épületeket, építményeket a helyi építészeti hagyománynak megfelelõ formavilággal, természetes anyagok használatának elõnyben részesítésével kell kialakítani. A 4, 5, 7, 9, 10, 13, 15. területek tájképvédelmi szempontból érzékeny területen helyezkednek el, ezért a tervezett hasznosítások megvalósítása során a táji adottságok és a táji, természeti értékek figyelembe vételére különös hangsúlyt kell fektetni. A 4., 5., és 9.-es területek a BTrT Térségi jelentõségû tájképvédelmi területével határosak, a 10. sz. terület érinti azt. A 4-es terület (0118/7 hrsz) sportterület mûvelési ágú és hasznosítású telek. A módosítás során jelenlegi funkciójának megfelelõ övezetbe kerül átsorolásra. A terület jelenleg cca. 35-40 % zöldfelületi borítottságú, melynek fele gyep, fele fás növényzet. A zöldfelület tovább nem csökkenthetõ. Javasoljuk a 71. sz. fõút mentén védõnövényzet telepítését, egyrészt a 71. sz. nagy forgalmú fõút sportolókat érõ környezeti ártalmainak mérséklése érdekében, másrészt klimatikus és esztétikai okokból. Klimatikus, és a játék körülményeinek kellemesebbé tétele érdekében (É-D-i tájolású pályák, a déli napsütéstõl való védelem érdekében) javasoljuk a teniszpályák déli oldalán fasor telepítését. Értékes mandula fasor található a sportpálya mellett Fövenyes vm. felé tartó út két oldalán. Javasoljuk a fasor megõrzését és egyedi tájértékként való védelmét. Az 5. sz. fejlesztés gazdasági telephely, mely kis mértékben bõvül déli irányban. A terület tájképi szempontból kitett a 71. sz. útról jól feltárul kedvezõtlen látványa. A település kapujában helyezkedik el a terület, fogadja az ide látogatókat, áthaladókat. Közvetlen szomszédságában II. osztályú szõlõkataszteri területek találhatók. A település- és tájkép védelmi, valamint a környezõ érzékeny területhasználatoktól való funkcionális elválasztás érdekében a déli és nyugati telekhatár mentén 5 m széles beültetési kötelezettségû területet jelöltünk ki, melyet 3 szintû fa-, cserje és gyepszinttel is rendelkezõ növényzettel kell betelepíteni. 6. sz. területen tervezett út szabályozási vonala módosul. Javasoljuk az út mentén két oldali fasor telepítését. A 7, 9 és 13-as területeken környezetrendezési, tájrendezési feladatként jelentkezik a vizek és vízparti élõvilág védelmének biztosítása, ökológiai szerepének fenntartása. Ennek érdekében a Szabályozási terven összhangban a Vízpart Rehabilitációs Szabályozási tervvel - a partvonaltól, illetve a nádas szélétõl 15-30 m széles védõterület került lehatárolásra, melyen belül épület nem helyezhetõ el. A védõterületen zöldfelület alakítandó ki, kizárólag a területen honos, az ökológiai adottságoknak megfelelõ növényfajok felhasználásával, pihenõpark 13

jelleggel. A 7-es és 13-as területek a település felõl is kitettek, emiatt esztétikus kialakításukra errõl az oldalról is fontos odafigyelni. A fejlesztési területeken a kerítéseket min 50%-ig áttört módon kell kialakítani, zárt kerítés csak élõsövénybõl létesíthetõ, illetve zajvédelmi okokból (ld. környezetvédelmi munkarész). Az épületeket, építményeket a helyi építészeti hagyománynak megfelelõ formavilággal, természetes anyagok használatának elõnyben részesítésével kell kialakítani. A 10. fejlesztési terület tervezett településvédelmi erdõsáv megvalósítása. Alapvetõen az 5. és 8. sz. fejlesztésbõl eredõ BTSZ szerinti zöldfelület-pótlási kötelezettség miatt kerül kijelölésre, megvalósítása azonban környezet és tájesztétikai okokkal is indokolható: Az erdõsáv elsõdleges feladata a lakó és mezõgazdasági területek funkcionális elválasztása, a szõlõterületekrõl eredõ porszennyezés megkötése, a lakókertek kedvezõbb klimatikus környezetének megteremtése. Szolgálja a bel- és külterület esztétikai elválasztását is. Területén kizárólag táj- és termõhelyhonos növényzet alkalmazása javasolt. A 15. sz. módosítás keretében a meglévõ gazdasági terület szabályozása alakul át, a 71. sz. út felé esõ oldalon kijelölt beültetési kötelezettségû terület mérete jelentõsen csökken. A növénysávnak fontos szerepe van, mivel a terület településképi szempontból kitett a 71. úton ez fogadja a kelet felõl a községbe látogatókat, vagy áthaladókat. Hogy a kellõ takarás biztosítva legyen, a növénysávot több (fa, cserje és gyep) szinttel kell kialakítani. A 8. sz. fejlesztés belterületi beépített területekkel közvetlen határosan valósulna meg, különleges beépítésre nem szánt sportterület, mely a település nyugati üdülõterületei sportolási és szabadidõs igényeinek ellátását szolgálja. Zöldfelületrendezésénél elsõsorban a sportolási céloknak megfelelõ zöldfelületi kialakításra kell hangsúlyt fektetni (sportpályák játékigényeknek megfelelõ árnyékolása), ugyanakkor az utcafronti telekhatár mentén a települési zöldfelületi rendszerbe való szerves illeszkedést is meg kell oldani. Javasolt a területet parkosított jelleggel megvalósítani kertépítészeti terv alapján. A fejlesztési terület északi részét a 71. sz. fõút zaj és levegõterhelése érinti. Bár a rendezési terv véderdõ sávval választja el az utat a sport funkciótól, az érzékeny területhasználat miatt javasolt a nagyobb mozgásigényû tevékenységeknek a terület déli részén helyet adni és az északi oldalon dúsabb növényzetet és kiszolgáló funkciókat elhelyezni. A 16. sz. beruházás a minõségi fejlesztést szolgálja, a rekreációs lehetõségek bõvítését célozza. A tervezett létesítmények laza beépítéssel, jelentõs zöldfelületbe ágyazva helyezendõk el, kialakításukkal egyidejûleg a terület zöldfelület-rendezését is meg kell valósítani, többségében tájhonos növényfajok felhasználásával. A terület zöldfelülete kertépítészeti terv alapján alakítandó ki, melyben a funkcionális és esztétikai szempontok mellett az ökológiai és védelmi szempontokra is kiemelt hangsúlyt kell fektetni, tekintettel a szomszédos ökológiai hálózat magterületére és Nemzeti Parkra. A növénytelepítés során táj- és termõhely-honos, az ökológiai adottságoknak megfelelõ növényfajok alkalmazandók. Magasabb díszítõértékû növények az épületek közvetlen környezetében telepíthetõk, elsõsorban a honos fajok fajtái közül. Kerülendõk az idegenhonos örökzöldek, pl. tuja fajták, hamisciprusok, kínai borókák, stb. A fejlesztési terület északi részét a 71. sz. országos fõút 50 m-es védõtávolsága érinti. Ezen belül lakóépület elhelyezését kerülni kell, illetve épület elhelyezése csak az illetékes közútkezelõ hozzájárulásával lehetséges. Az üdülõterület védelme, továbbá környezetbe illesztése, a 71. sz. fõútról feltáruló látvány védelme érdekében a terület északi telekhatára mentén legalább 25 m széles sávot védõerdõ jellegû növénytelepítéssel kell kialakítani. Javasolt alkalmazandó honos fafajok: 14

molyhos tölgy (Quercus pubescens), csertölgy (Quercus cerris), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), gyertyán (Carpinus betulus), (Fraxinus ornus), (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), korai juhar (Acer platanoides), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), tatár juhar (Acer tataricum), vadkörte (Pyrus pyraster), vadalma (Malus sylvestris), kislevelû hárs (Tilia cordata), nagylevelû hárs (Tilia paltyphyllos), ezüsthárs (Tilia tomentosa), barkóca berkenye (Sorbus torminalis), érdeslevelû mezei szil (Ulmus procera), madárcseresznye (Cerasus avium), zselnicemeggy (Padus avium), cseresznyeszilva (Prunus cerasifera), csepleszmeggy (Cerasus fruticosa), sajmeggy (Cerasus mahaleb), erdei fenyõ (Pinus sylvestris) a vizek (tó) környezetében: kocsányos tölgy (Quercus robur), mézgás éger (Alnus glutinosa), gyertyán (Carpinus betulus), magas kõris (Fraxinus excelsior), nyír (Betula pendula), kecskefûz (Salix caprea), hamvas fûz (Salix cinerea), fehér fûz (Salix alba), fekete nyár (Populus nigra), közönséges mogyoró (Corylus avellana), simalevelû mezei szil (Ulmus minor), vénic szil (Ulmus laevis), vadalma (Malus sylvestris), zselnicemeggy (Padus avium) Javasolt alkalmazandó honos cserjefajok: cserszömörce (Cotinus coggygria), mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), cseregalagonya (Crataegus laevigata), fagyal (Ligustrum vulgare), ostorménbangita (Viburnum lantana), varjútövisbenge (Rhamnus catharticus), húsos som (Cornusmas), veresgyûrû som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus), kökény (Prunus spinosa), mogyoró (Corylus avellana), gyepûrózsa (Rosa canina), ükörke lonc (Lonicera xilosteum), lonc (Lonicera korolkowii), közönséges boróka (Juniperus communis) a vizek környezetében: hamvasfûz (Salix cinerea), törékeny fûz (Salix fragilis), mandulalevelû fûz (Salix triandra), csigolyafûz (Salix purpurea), veresgyûrû som (Cornus sanguinea), fekete galagonya (Crataegus nigra), kányabangita (Viburnum opulus), kutyabenge (Frangula alnus), varjútövisbenge (Rhamnus catharticus), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), mogyoró (Corylus avellana), tatár juhar (Acer tataricum), fekete bodza (Sambucus nigra), vörös ribiszke (Ribes rubrum), hamvas szeder (Rubus caesius), borostyán (Hedera helix), erdei iszalag (Clematis vitalba) 15

Biológiai aktivitás érték változás Az Étv. 8.. 2) b) pontja elõírása szerint az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejûleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminõsítés elõtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A törvényi szabályozás biztosítja, hogy új beruházások ne járjanak a település ökológiai viszonyainak radikális romlásával. A biológiai aktivitás érték számítását a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet határozza meg. Balatonakali tervezett új beépítésre szánt területe az 1. sz. módosítás, megvalósulása következtében biológiai aktivitás érték csökkenés nem lesz, tekintettel arra, hogy a BTSZ 18. (1) bekezdése értelmében a terület 10 %-t közhasználatú zöldterületként kell kialakítani. A biológiai aktivitásérték így bekövetkezõ alakulását az alábbi táblázatban mutatjuk be: sorszám terület nagyság (ha) biológiai aktivitás értéke jelenlegi besorolás biológiai aktivitási érték tervezett területhasználat értékmutató értékmutató értékkülönböze t 1. 0,97 Lke 3 2,91 Kök 1,4 1,36 +1,55 0,11 Z 6 0,66 Kök 1,4 0,15 +0,51 össz: 3,57 1,51 +2,06 A táblázatból látható, hogy a tervezett módosítást megelõzõ biológiai aktivitásérték a tervezett zöldfelületi elemek révén a módosítást követõen is biztosítható. 16

Környezetalakítási javaslat A módosítás tárgyát képezõ hatályos településrendezési tervek Helyi Építési Szabályzata tartalmaz a környezeti elemek és rendszereik védelmére, a települési környezetvédelemre vonatkozó elõírásokat, meghatározza továbbá a létesítmények elhelyezésének környezeti feltételeit. Jelen környezetalakítási alátámasztó munkarészben csak azokra a környezeti feltételekre, szükséges környezetvédelmi intézkedésekre hívjuk fel a figyelmet, melyek a tervezett módosításokkal kapcsolatosak. A tervezett területhasználatok az 5. és 15. területek kivételével - magas követelményeket támasztanak a terület környezetminõségével szemben. A kedvezõ környezetminõség biztosítása szigorú környezeti feltételek megfogalmazásával és betartásával érhetõ el. A módosításra kerülõ területek környezeti állapota Balatonakali település környezeti elemek, rendszerek érzékenysége és a környezetterhelés szempontjából érzékeny, illetve kevésbé terhelt területként jellemezhetõ. Környezeti szennyezésrõl a településen és a tervezési területeken nincs tudomásunk. Környezeti érzékenység szempontjából kiemelendõ a Balaton és parti savja a tervezéssel érintett területek közül. A tervezési területek a közigazgatási területen elszórtan helyezkednek el, egy részük belterületen, illetve annak közvetlen közelében, más részük a belterülettõl távolabb található. Valamennyi érintett terület környezeti állapota kedvezõnek minõsíthetõ. A település, így a módosítással érintett területek is, felszín alatti vizek és a földtani közeg szempontjából fokozottan, ill. kiemelten érzékeny felszín-alatti vízminõség-védelmi területen helyezkednek el. A felszíni vizeket tekintve az 1. A Balaton és vízgyûjtõje védett területe védett, érzékeny befogadók területi kategóriába tartoznak. A BTrT Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny területek övezete érinti a teljes települést. A település levegõminõsége kedvezõ: A 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint a település a 10. légszennyezettségi zónába (az ország levegõszennyezettség szempontjából külön kezelt térségein és városain kívüli területei) tartozik, ami a terület kedvezõ légszennyezettségi állapotát tükrözi, hiszen a 10. zóna az ország olyan területrészeit foglalja magában, ahol a légszennyezettség egyik fõbb légszennyezõ anyag tekintetében sem haladja meg az immissziós határértékeket (az alsó vizsgálati küszöb alatt, vagy az alsó és a felsõ vizsgálati küszöb között van). 14/2001 KöM-EüM-FVM együttes rendelet 2. sz. melléklete szerinti légszennyezettség szempontból ökológiailag sérülékeny területek találhatók a településen, ide tartozik az erdõterültek többsége, a település szõlõterületei, valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló területek. A tervezési területek egyike sem tartoznak közéjük, azonban a 4-es és az 5-s fejlesztés határos vele. Jelentõsebb légszennyezést okozó pontforrás a tervezési területek környezetében nem található. Vonalas légszennyezõ- és zajforrás a 71. sz. fõút, mely a 3., 4., 5., 8., 15., és 16. fejlesztési területeket érinti. Zajterhelési szempontból ki kell még emelni a 29. sz. Székesfehérvár Tapolca vasútvonalat, mely az 1.-es, 7.-es, 9-es, 13-as és 16-os fejlesztési területeket érinti. A környezeti elemek védelme, javasolt környezetvédelmi intézkedések, környezeti feltételek Érzékenységébõl adódóan a módosításra kerülõ területeken kiemelt figyelmet érdemel a földtani közeg védelme. A földtani közeg és a felszín alatti vizek védelme érdekében alapvetõ környezetvédelmi elvárás a megfelelõ szennyvíz- és hulladékkezelés. A szennyvízcsatorna- 17

hálózat a teljes belterületen kiépült, a lakossági szennyvízkezelés potenciális környezetkárosodást nem jelent. A fejlesztések környezeti feltételeként a HÉSZ meghatározza a csatornahálózatra való rákötést, a szennyvizek közcsatornába való vezetését. A belterülettõl távolabbi területeken, ahol a közcsatorna-hálózat kiépítése gazdaságtalan, bármely szennyvizet eredményezõ létesítmény csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerû csatorna-közmûpótló) megléte esetén létesíthetõ, a létesítményekben keletkezõ szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhetõ. A módosításra kerülõ területeken a vízminõség védelme érdekében a vizek bármilyen jellegû szennyezése tilos, hulladék, ill. szennyvizek a felszíni vizekbe nem vezethetõk. A 7. 9. és 13. fejlesztési területeken a tó parti sávját, a tó környezetében kialakításra kerülõ burkolt felületeket úgy kell kialakítani, hogy a felszínrõl a csapadékvizek összegyûjthetõk legyenek, a tavat befogadónak kijelölni nem lehet. A tópart rézsûinek megerõsítése, helyreállítása csak természetes anyagokkal történhet. A vizek öntisztulásának elõsegítése érdekében a felszíni vizek környezetében lévõ ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák megõrzését telken belül is biztosítani kell, sõt elõ kell segíteni, hogy a vízpartokon ilyen természetközeli társulások kialakuljanak. Ezt részletesen szabályozza a tárca nélküli miniszter 35/2004. (XII. 30.) TNM rendelete Balatonakali vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmány tervének elfogadásáról. A 7-es, 9-es és 16-os területeken nagyobb parkolási igény jelentkezésével kell számolni. A felszíni és felszín alatti vizek minõségének védelme érdekében a 20 gépkocsiállást meghaladó méretû parkoló esetén, a parkolót vízzáró burkolattal kell kivitelezni, amelyrõl a csapadékvíz összegyûjthetõ és az összegyûjtött csapadékvizeket olajfogó mûtárgyon átvezetve szabad csak továbbvezetni. Ún. Zöld parkoló nem létesíthetõ! Az 5. sz. fejlesztési területen tehergépjármûvek és munkagépek rendszeres közlekedésével kell számolni. A jármûvekbõl csöpögõ olaj, és egyéb szennyezések talajba, felszíni és felszín alatti vizekbe kerülésének megelõzése érdekében fontos a gazdasági terület fõ megközelítési és közlekedési útvonalain szilárd burkolat kialakítása, melyrõl a lefolyó vizek összegyûjthetõk. Az összegyûjtött csapadékvizeket olajfogó mûtárgyon átvezetve szabad csak továbbvezetni a befogadóba. Kiemelt figyelmet érdemel a probléma a szomszédos szõlõkataszteri területek védelme érdekében. A belterületi módosításra kerülõ területekrõl a keletkezõ kommunális szilárd hulladékot a település szervezett hulladékszállítási rendszerén keresztül rendezetten kell gyûjteni és környezetvédelmi engedéllyel rendelkezõ kijelölt hulladéklerakó helyre kell elszállítani. A külterületi létesítményekben a terület tulajdonosának, illetve üzemeltetõjének a feladata a hulladékok környezetet nem veszélyeztetõ módon történõ gyûjtése és kijelölt hulladéklerakó helyre történõ megfelelõ idõközönkénti elszállítása. A fejlesztési területek az mindegyike bekapcsolható a szervezett hulladékgyûjtésbe. Javasolt továbbá a szelektív hulladékgyûjtés megvalósítását elsõsorban a nagyobb látogató-forgalmat vonzó fejlesztéseknél, a 4-es, 7-9-es, ill. 16-s területeken. Az 5. terület szilárd hulladékai tevékenységébõl adódóan (TÜZÉP) speciálisak, többek között nagy mennyiségû csomagolóanyag keletkezésével lehet számolni. Javasolt a keletkezett anyagokat szelektíven gyûjteni. Az üzemeltetõ feladata a hulladékok környezetet nem veszélyeztetõ módon történõ gyûjtése és kijelölt hulladéklerakó helyre történõ megfelelõ idõközönkénti elszállítása Veszélyes hulladékok a módosításra kerülõ területek funkciójából adódóan várhatóan legfeljebb csak kis mennyiségben keletkeznek majd, elsõsorban háztartási eredetûek. Az 5. sz. 18

TÜZÉP területen építõipari tevékenységhez kötõdõen, valamint a 15. sz. gazdasági területen lehet számítani esetleges nagyobb mennyiségû veszélyes hulladékok keletkezésére. Kezelésük tekintetében a vonatkozó jogszabályok - 2000. évi XLIII. tv. és 98/2001. (VI.15.) Korm. rend. hatályos elõírásai szerint kell eljárni. A tervezett létesítmények kialakítása során külön odafigyelést igényel a bontási, illetve építési hulladékok kezelése, gyûjtésüket a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell megoldani, kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkezõ szervezeteknek adhatók át. Az építési és bontási hulladékok kezelésével kapcsolatos, építési tevékenység során felmerülõ kötelezettségeket a 45/2004. (VII. 26.) BM- KvVM együttes rendelet tartalmazza. A területek igénybevétele, épületek, létesítmények elhelyezése esetén a terület elõkészítése során a humuszos termõréteg védelmérõl, összegyûjtésérõl, megfelelõ kezelésérõl és újrahasznosításáról a tulajdonosnak gondoskodnia kell. A humuszt a lehetséges mértékig a zöldfelületek kialakításánál helyben kell felhasználni. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minõsített vagy szabványosított termék vagy anyag alkalmazható. A tervezési területeken jelentõsebb levegõterheléssel járó tevékenység, létesítmény megjelenésével nem kell számolni. Az esetleges levegõterheléssel, zajterheléssel járó tevékenységek, létesítmények elhelyezésekor a vonatkozó jogszabályokban - 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM foglalt, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében meghatározott kibocsátási határértékeket kell figyelembe venni. A 71. sz. út légszennyezése által terhelt 3., 4., 5., 8., 15. és 16. fejlesztési területeket érõ környezeti ártalmak csökkentése érdekében a zöldfelületi feltételeknél megfogalmazott védelmi növénytelepítés javasolt az út felõli oldalon. A tervezési területek környezeti zaj szempontjából többnyire kevéssé terheltek. Környezeti zajterhelés a településen közlekedésbõl származik, jelentõsebb környezeti zajjal érintett a vasút közelsége miatt az 1., 7., 9., 13. és 16.-os területek, a 71.-es sz. fõút miatt pedig a 3. 4. 8.-as, 15-s és 16-s területek. A 27/2008. KvVM-EüM rend. 3. sz. melléklete A közlekedéstõl származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendõ területeken meghatározza az egyes területfelhasználási egységeken megengedhetõ legmagasabb zajterhelést: A közlekedéstõl származó zaj terhelési határértékei a módosításra kerülõ területek zajtól védendõ területein Sorszám Zajtól védendõ terület Határérték (LTH) az LAM kö megítélési szintre* (db) az országos közúthálózatba tartozó fõutaktól, belterületi másodrendû fõutaktól, a vasúti fõvonaltól és pályaudvarától származó zajra Nappal (06-22 óra) Éjjel (22-06 óra) 1. Üdülõterület 60 50 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) 65 55 4. Gazdasági terület 65 55 * Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 1.1. pontja és 5. számú melléklet 1.1. pontja szerint. 19

Vasúti eredetû zajterhelés A 29. sz. Székesfehérvár - Tapolca vasútvonal az 1., 7., 9., 13. és 16. fejlesztési területekhez közel helyezkedik el, azokkal közvetlenül határos. Vizsgáltuk, hogy a környezeti zajterhelési határértékek a vasúttól milyen távolságban teljesülnek, átlagos tulajdonságú felszín esetén: zajvédelmi kategória 1.-es, üdülõterület (60/50 db, N/É) 2.-es, kertes lakóterület, zöldterület (65/55 db, N/É) Zajterhelési határértékek teljesülése a 29. sz. vasútvonal közelében Balatonakali térségében vasúttól mért távolság (m) vasúttól mért távolság (m) nappal éjjel 11,10 34,01 4,42 13,60 Az 1. terület tervezett kertvárosias lakóterület övezete, a 13. módosítás, valamint a 7. módosítások egyes részei zöldterület építési paramétereinek megváltozása (2. zajvédelmi kategória). A számítások szerint a lakóterületen nappali zajszint már a vasút felõli telekhatároknál is teljesül, míg az éjszakai csak a telekhatártól számított 2-6 m-nél. A szabályozási terven emiatt az újonnan kijelölt lakóterületen a tömb vasút felõli oldalán 5 m széles beültetési kötelezettségû terület került kijelölésre, melyen többszintes, zárt védõnövényzetet kell telepíteni. A zöldterület esetében a zajhatárérték nappal szintén a telekhatárnál teljesül, míg éjjel csak a telekhatártól számított 9 m-nél. A telkeken a határérték teljesülésének vonala feltüntetésre került melyen belül épületet elhelyezni nem lehet. A 7., 9., és 16.-s területek üdülõterületek (1. zajvédelmi kategória), a nappali határérték a telekhatártól számított 4-5 m körül teljesül, míg az éjszakai csak 26-28 m-nél. A 7. területeken lévõ épületek átlagosan 16 m-re helyezkednek el a vasúttól, azonban csak kiszolgáló funkciót látnak el (öltözõk, zuhanyzók, étkezõ). Amennyiben további épületelhelyezésre kerül sor, az zajtól védendõ helyiséget tartalmazó épületeket lehetõség szerint a telekhatártól számított 28 m-nél távolabb kell elhelyezni, vagy zajvédelmi intézkedésekkel kell biztosítani, hogy a határérték teljesüljön, melyet az építési engedélyezési eljárás során igazolni kell. A 9-es területen a vasúttól 8-20 m-re találhatók a meglévõ, elsõsorban üdülõházak. A nappali határérték az épületek homlokzata elõtt teljesül, az éjszakai határérték azonban meghaladja a megengedett mértéket. A zajvédelem érdekében a telek vasút felõli oldalán 5 m széles beültetési kötelezettségû terület került kijelölésre, melyen többszintes, zárt védõnövényzetet kell telepíteni. A 16. terület még nem beépített. Az éjszakai határérték a telekhatártól 25 m-re teljesül, javasoljuk az érintett területsávot zöldfelületként kialakítani. A szabályozási terven az egyes módosítási területeken az építési helyek oly módon kerültek kijelölésre, hogy az új épületek zajtól védendõ homlokzatai elõtt a zajterhelési feltételek teljesüljenek, ill. a HÉSZ tartalmazza a szükséges védelmi elõírásokat. Közúti eredetû zajterhelés A 71. sz. másodrendû fõút zajterhelésével 3., 4., 8., 15. és 16. területek érintettek. A 27/2008. KvVM-EüM rendelet 3. sz. melléklete alapján a 3. és 16. területek az 1.-es zajvédelmi kategóriába, a 15. terület a 4-es zajvédelmi kategóriába tartozik, a 4. és 8. terület területfelhasználására nem határoz meg határértéket a rendelet. Vizsgáltuk, hogy a környezeti zajterhelési határértékek az úttól milyen távolságban teljesülnek, átlagos és hangelnyelõ tulajdonságú felszín esetén: 20