EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG F. Igazgatóság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal DG(SANCO) 2013-6889 MR VÉGLEGES VÉGLEGES JELENTÉS A MAGYARORSZÁGON 2013. NOVEMBER 18 29. KÖZÖTT AZ ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZEREK, KÜLÖNÖSEN A HÚS, A TEJ, ILLETVE A HÚSIPARI TERMÉKEK ÉS A TEJTERMÉKEK BIZTONSÁGÁRA KITERJEDŐ HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK TEKINTETÉBEN AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTAL HOZOTT NYOMON KÖVETÉSI INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE CÉLJÁBÓL FOLYTATOTT ELLENŐRZÉSRŐL Az illetékes hatóság által adott tájékoztatás alapján a jelentéstervezetben szereplő ténybeli hibák kijavítása megtörtént, a tisztázásul szolgáló részletek lábjegyzetként jelennek meg. Csak az angol nyelvű szöveg hiteles

Összefoglalás A jelentés az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (ÉÁH) által Magyarországon 2013. november 18. és 29. között végzett ellenőrzés eredményét ismerteti. Az ellenőrzés fő célkitűzése az volt, hogy értékelje az állati eredetű élelmiszerek gyártására és tárolására kiterjedő hatósági ellenőrzéseket, valamint az állati eredetű élelmiszerek, különösen a hús, a tej, illetve a húsipari termékek és a tejtermékek biztonságára kiterjedő hatósági ellenőrzések tekintetében az illetékes hatóságok által hozott nyomon követési intézkedéseket. A hatósági ellenőrzések rendszere általában véve hatékony. Az ÉÁH ellenőrzési csoportja megállapította, hogy a felkeresett létesítmények többsége az előírásokat megfelelően betartja. Az ellenőrzési csoport mindazonáltal számos megállapítást tett: A hatósági ellenőrzések kockázati alapon történő meghatározásához használt szoftverrendszer az engedélyezett létesítmények és állattartó telepek kezelése tekintetében nem felel meg a célnak. A magyar hatóságok ezt elismerték, és tisztában vannak azzal, hogy ez megnehezíti a helyzet áttekintését. A probléma megoldása folyamatban van, és az engedélyezett létesítményekre vonatkozóan meghatározták a minimális ellenőrzési gyakoriságot, a tejgazdaságok esetében viszont ezt nem tették meg. Az állatok leölésük során való védelméről szóló 1099/2009/EK rendelet teljes körű végrehajtására vonatkozóan nem írtak elő egyértelmű határidőt. Noha az ellenőrzési csoport az állatok jólétére vonatkozóan súlyos szabálytalanságot nem állapított meg, az ellenőrzés során látott gyakorlatokon a szükséges képzés biztosítása javíthatna. A bemutatott engedélyezési dokumentációk és az engedélyezett létesítmények jegyzékei számos hiányosságra világítottak rá, például arra, hogy olyan tevékenységeket engedélyeznek, amelyeket nem végeznek, és az ilyen engedélyek hitelességét a hatósági nyilvántartásba vételt megelőzően központilag nem ellenőrzik, ami az ÉÁH ellenőrzési csoportja által kiemelt esetben azt eredményezte, hogy adminisztrációs hiba miatt három létesítmény úgy szerepel a nyilvántartásban, hogy mechanikusan lefejtett marhahúst állít elő. A magyar hatóságok az élelmiszerekre vonatkozó mikrobiológiai kritériumok ellenőrzéséről szóló DG (SANCO)/2012-6356. számú ellenőrzési jelentésben megfogalmazott korábbi ajánlások végrehajtása tekintetében megfelelő előrelépést értek el. A nagy nyomáson készült, mechanikusan lefejtett húst tartalmazó termékek címkézése az egyik legnagyobb magyar feldolgozónál nem volt megfelelő, mivel ezt az anyagot a címkén a hústartalom részeként tüntették fel. Az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság által erre vonatkozóan a közelmúltban kiadott hivatalos közleményt követően az illetékes hatóságok semmiféle nyomon követési intézkedést nem terveztek és nem hajtottak végre. Az illetékes hatóság Trichinella-vizsgálatot 114 laboratóriumban végzett. A laboratóriumoknak ugyanakkor alig több mint fele vesz részt minőségbiztosítási programban. A levágást megelőző és levágást követő vizsgálatok eredményeinek módszeres összegyűjtésére és az ezzel kapcsolatos visszajelzésekre vonatkozóan nem alakítottak ki rendszert. A magyar hatóságok tisztában vannak a fenti hiányosságok többségével, és az ellenőrzés lefolytatását megelőzően már elkezdték a helyzet orvoslására irányuló intézkedések megtételét, azonban erre vonatkozóan semmiféle határidőt nem jelöltek ki. Érdeklődésre tarthat számot a hatósági ellenőrzések végrehajtására vonatkozóan kialakított új díjszabási rendszer, mivel a módszer jelentősen eltér a többi tagállamban alkalmazott módszerektől, és a levont tanulságokat

fel lehetne használni az erre a területre vonatkozó jelenlegi szabályozási keret hiányosságainak orvoslására. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok kezelése érdekében az ellenőrzési csoport számos ajánlást fogalmazott meg az illetékes hatóságnak.

Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS...1 2 CÉLKITŰZÉSEK...1 3 JOGALAP...2 4 HÁTTÉR...2 5 MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK...3 5.1 ILLETÉKES HATÓSÁGOK... 3 5.1.1 AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE... 3 5.1.2 AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÖTTI ÉS AZ AZOKON BELÜLI KOORDINÁCIÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS... 3 5.1.3 ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÁSOK LÉTESÍTMÉNYEINEK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE / ENGEDÉLYEZÉSE... 3 5.1.4 A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK RANGSOROLÁSA... 4 5.1.5 HATÓSÁGI MINTAVÉTEL ÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLAT... 5 5.1.6 AZ ELLENŐRZÉSEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK... 6 5.1.7 VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK... 6 5.1.8 A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK ÉS ELJÁRÁSOK ELLENŐRZÉSE ÉS FELÜLVIZSGÁLATA... 7 5.1.9 RUGALMAS FELTÉTELEK ÉS ELTÉRÉSEK BEVEZETÉSE... 7 5.1.10 A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK ELVÉGZÉSÉÉRT FIZETENDŐ DÍJAK... 7 5.2 A HIGIÉNIAI SZABÁLYOKNAK A LÉTESÍTMÉNYEK SZINTJÉN AZ ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÓK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BETARTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK... 8 5.2.1 ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNLEGES HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK... 8 5.2.2 HACCP-ALAPÚ RENDSZEREK... 9 5.2.3 ÉLELMISZEREKRE VONATKOZÓ MIKROBIOLÓGIAI KRITÉRIUMOK... 10 5.2.4 NYOMON KÖVETHETŐSÉG, CÍMKÉZÉS ÉS AZONOSÍTÓ JELÖLÉS... 12 5.2.5 ÉLELMISZERLÁNCRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK... 13 5.2.6 LEVÁGÁST MEGELŐZŐ ÉS LEVÁGÁST KÖVETŐ VIZSGÁLAT... 13 5.2.7 ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI JELÖLÉSEK... 15 5.2.8 AZ ÁLLATOK KÍMÉLETE A VÁGÁS VAGY A LEÖLÉS SORÁN... 15 5.2.9 A TEJTERMELŐ GAZDASÁGOK ELLENŐRZÉSE ÉS A NYERS TEJ ELLENŐRZÉSE BEGYŰJTÉSKOR 16 5.2.10 AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEKRE VONATKOZÓ ELLENŐRZÉSEK... 17 5.2.11 A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK DOKUMENTÁLÁSA... 18 6 ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK...19 7 ZÁRÓ ÉRTEKEZLET...20 8 AJÁNLÁSOK...20 1. MELLÉKLET: JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK...22 IV

A JELENTÉSBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Rövidítés DG SANCO ÉÁH EK EU HACCP MSM NÉBIH SCC TPC Magyarázat Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal Európai Közösség Európai Unió Veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok Mechanikusan lefejtett hús Magyar központi illetékes hatóság (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) Szomatikus sejtszám Összcsíraszám (csíraszám 30 C-on)

1 BEVEZETÉS Az ellenőrzésre az ÉÁH tervezett ellenőrzési programjának keretében 2013. november 18 29. között került sor Magyarországon. Az ellenőrzési csoport az ÉÁH két ellenőréből állt. Az ÉÁH ellenőrzési csoportját az ellenőrzés során a magyar központi illetékes hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) képviselői kísérték. A központi illetékes hatósággal közösen Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumban, 2013. november 18-án nyitó értekezletet tartottak. Ezen az értekezleten az ÉÁH ellenőrzési csoportja megerősítette az ellenőrzés célkitűzéseit és ütemtervét, valamint az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása érdekében kiegészítő információkat kért. 2 CÉLKITŰZÉSEK Az ellenőrzés fő célkitűzése az volt, hogy értékelje az állati eredetű élelmiszerek gyártására és tárolására kiterjedő hatósági ellenőrzéseket, valamint az illetékes hatóságok által a DG(SANCO)/2008-7817 MR végleges és a DG(SANCO)/2012-6356 MR végleges jelentésekben megfogalmazott ajánlásokra válaszul hozott nyomon követési intézkedéseket az alábbiak tekintetében: az illetékes hatóság szervezete és működése; az élelmiszer-ipari vállalkozók állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó általános és különleges higiéniai szabályoknak való megfelelésére kiterjedő hatósági ellenőrzések; és az élelmiszer-biztonsági és technológiai higiéniai kritériumokra kiterjedő hatósági ellenőrzések. Az ellenőrzés során a 178/2002/EK, a 852/2004/EK, a 853/2004/EK, a 854/2004/EK, a 882/2004/EK és a 2073/2005/EK rendelet keretében különösen a háziasított patás állatok húsára, a nyúlhúsra, a darált húsra, húskészítményekre, az MSM-re, a húsipari termékekre, a nyers tejre és tejtermékekre kiterjedő hatósági ellenőrzéseket értékelték. E célkitűzések megvalósítása érdekében az ellenőrzés ütemterve az alábbi értekezleteket és látogatásokat tartalmazta: 1. táblázat ILLETÉKES HATÓSÁGOK Illetékes hatóságok Megjegyzések Központi 1 Nyitó és záró értekezlet Kerületi 1 Egy kerületi hivatalnál tettek látogatást. Ezenkívül a létesítmények helyszíni ellenőrzéséért felelős regionális (megyei) és helyi (kerületi) hatóságokkal is megbeszélést folytattak. ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÁSI / -FELDOLGOZÁSI / -FORGALMAZÁSI TEVÉKENYSÉGEK Vágóhidak 4 2 sertésvágóhíd; 1 nyúlvágóhíd és 1 mindenfajta vörös húst előállító vágóhíd Daraboló üzemek 4 3 vágóhíd mellé települt üzem Darált húst / húskészítményt 3 Vágóhíd mellé települt létesítmény 1

előállító létesítmény Húsipari termékeket előállító létesítmények Hűtőházak 1 Tejipari létesítmények 4 4 3 vágóhíd mellé települt létesítmény Tejtermelő gazdaság 1 Tejipari létesítmény mellé települt kecskegazdaság 3 JOGALAP Az ellenőrzésre az uniós jogszabályok általános rendelkezései és különösen a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikke értelmében került sor. A hivatkozott uniós jogszabályok teljes körű felsorolása az 1. mellékletben szerepel. A jelentésben hivatkozott uniós jogi aktusok adott esetben a legutóbb módosított változatot jelentik. 4 HÁTTÉR Az állati eredetű élelmiszerek biztonságára vonatkozó korábbi ellenőrző látogatásra 2008. április 15. és 2008. április 25. között került sor Magyarországon, és ennek eredményeiről a DG(SANCO)/2008-7817 MR végleges jelentés számol be. Ez a jelentés a következőkben összegzett ajánlásokat annak érdekében fogalmazta meg, hogy a magyar illetékes hatóság biztosítsa, hogy a tejgyűjtő központokat engedélyezik, a nyers tejre vonatkozó előírásokat betartják, a hatósági engedélyezési eljárás és a hatósági bizonyítványok között kapcsolat áll fenn; az élelmiszerekre vonatkozó mikrobiológiai kritériumokra és a HACCPalapú eljárásokra kiterjedő ellenőrzéseket fejlesztik; a Trichinella-vizsgálatokat kizárólag az engedélyezett módszerrel végzik; a sütni való kolbász elnevezésű hagyományos terméket a megfelelő osztályozás szerint a húskészítmények közé sorolják; a kábításra és a vágásra vonatkozó előírásokat betartják; a vízvizsgálatokat a jogi követelményeknek megfelelően végzik, és végül gondoskodnak arról, hogy az állati melléktermékek kereskedelmi okmányai a jogszabályokban előírt valamennyi szükséges információt tartalmazzák. A korábbi ajánlásokat hivatalosan lezárták, és az ÉÁH ellenőrzési csoportjának az volt a feladata, hogy az ajánlások operatív végrehajtását az illetékes hatóság hivatalaiban és a létesítményekben tett látogatások alkalmával ellenőrizze. A magyar hatóságok a korábbi ajánlásoknak megfelelően meghozták a szükséges intézkedéseket, és azokat a sütni való kolbász osztályozására vonatkozó ajánlás kivételével végre is hajtották. Az élelmiszerekre vonatkozó mikrobiológiai kritériumok hatósági ellenőrzését illetően 2012-ben egy további ellenőrzést végeztek, amelynek eredményeként számos ajánlást fogalmaztak meg (a részleteket lásd a DG(SANCO)/2012-6356 MR végleges jelentésben). Az ajánlásokban foglaltak teljesítése érdekében tett intézkedések végrehajtásának értékelése részét képezi ennek az ellenőrzésnek, és az ezzel kapcsolatos megállapításokat az élelmiszerekre vonatkozó mikrobiológiai kritériumokról szóló fejezet tartalmazza. 2

5 MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 5.1 ILLETÉKES HATÓSÁGOK 5.1.1 Az illetékes hatóságok kijelölése A 882/2004/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy a tagállamok kijelölik a rendeletben meghatározott hatósági ellenőrzésekért és célokért felelős illetékes hatóságokat. Ez a cikk megállapítja az illetékes hatóságok működési kritériumait is. Az illetékes hatóságok kijelölését és a hatósági ellenőrzések magyarországi rendszerének leírását az országprofil tartalmazza. Az ÉÁH az élelmiszerekre kiterjedően 2013. október 14 18. között általános ellenőrzést folytatott (a részleteket lásd a DG(SANCO)/2013-6840 MR végleges jelentésben), amelynek keretében felülvizsgálták és frissítették az országprofilt, többek között a központi illetékes hatóság szervezeti felépítésében a közelmúltban bekövetkezett változásokkal. Az egyik ilyen változás eredményeként a Kockázatértékelési Igazgatóság a kockázatkezelésért is felelős NÉBIH égisze alá került. Az országprofil a következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/food/fvo/controlsystems_en.cfm?co_id=hu 5.1.2 Az illetékes hatóságok közötti és az azokon belüli koordináció és együttműködés A 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése előírja az illetékes hatóságok közötti hatékony és eredményes koordinációt, valamint együttműködést. A rendelet 4. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy ha egy illetékes hatóságon belül egynél több egység jogosult hatósági ellenőrzések végzésére, hatékony és eredményes koordinációt és együttműködést kell biztosítani a különböző egységek között. Az illetékes hatóságon belül a különböző szintek közötti együttműködési és koordinációs tevékenységek leírását a Magyarországra vonatkozó országprofil tartalmazza, és az ÉÁH ellenőrzési csoportja megállapította, hogy az egyes szintek ennek megfelelően működnek. 5.1.3 Élelmiszer-ipari vállalkozások létesítményeinek nyilvántartásba vétele/engedélyezése A 882/2004/EK rendelet 31. cikke előírja, hogy a tagállamok állapítsanak meg eljárásokat az élelmiszer- és takarmányipari létesítmények nyilvántartásba vétele / engedélyezése, valamint a nyilvántartásba vétel feltételeinek való megfelelés felülvizsgálata és az engedélyek visszavonása terén. Az engedélyezési dokumentációk az ÉÁH által felkeresett valamennyi létesítményben 3

rendelkezésre álltak. Az engedélyezési dokumentációkból egyértelműen kiderült, hogy az engedélyeket milyen állatfajokra és eljárásokra adták ki, illetve hogy mekkora a megengedett legnagyobb kapacitás. Az ÉÁH ellenőrzési csoportja mindazonáltal megjegyezte, hogy a kiadott engedélyek számos esetben a tevékenységek szélesebb körére vonatkoznak, mint amit a létesítményekben ténylegesen végeznek (például az egyik esetben az engedély vajfeldolgozásra szólt, holott az élelmiszer-ipari vállalkozó nem is rendelkezett vajgyártáshoz szükséges berendezéssel és a HACCP-alapú eljárásai erre a tevékenységre nem is terjedtek ki). Egy másik esetben az élelmiszer-ipari vállalkozó az engedélyben szereplő létesítményét az engedély módosítása vagy az engedélyben szereplő infrastruktúrák leírását tartalmazó tervrajz nélkül új berendezésekkel és felszerelésekkel (helyhez kötött önálló hűtő-tároló egységekkel) bővítette. Az ÉÁH ellenőrzési csoportja az ellenőrzés előkészítése során megállapította, hogy az engedélyezett élelmiszer-ipari létesítmények hivatalos jegyzékében három olyan létesítmény szerepel, amely részére engedélyezték a mechanikusan lefejtett marhahús előállítását. A magyar központi illetékes hatóság ugyanakkor tisztázta, hogy ez csak egy adminisztrációs hiba, és ilyen jellegű tevékenységet nem végeztek. Ez mindenesetre azt bizonyítja, hogy a megyei illetékes hatóságok által a nyilvántartásba vételért felelős magyar központi illetékes hatóság számára az engedélyek kiadásához szolgáltatott információkat azok hitelességének ellenőrzése nélkül vitték fel a rendszerbe. A magyar központi illetékes hatóság tökéletesen tisztában volt azzal a ténnyel, hogy a kiadott engedélyek hatálya eltér a ténylegesen végzett tevékenységektől és kifejtette, hogy ez a helyzet amiatt a (mára már hatályon kívül helyezett) díjszabási rendszer miatt alakult ki, amelyben az élelmiszer-ipari vállalkozóknak a nyilvántartásba történő felvételért, illetve az engedélyek módosításáért (nyilvántartásba történő felvétel, új tevékenységek felvétele, tevékenységek megszüntetése) jelentős díjat kellett fizetniük. Ez azt eredményezte, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók a lehető legtöbb tevékenységre kérték meg az eredeti engedélyt. Ezenkívül a régi díjszabási rendszer miatt nem törölték azokat a tevékenységeket, amelyeket már nem végeztek. Az új díjszabási rendszer megszüntette ezeket a negatív ösztönzőket. Az ÉÁH által a baromfitermékeket előállító létesítmények ellenőrzése tárgyában a közelmúltban lefolytatott ellenőrzés során hasonló megállapítás született (a további részleteket lásd a DG (SANCO)/2013-6691 MR végleges jelentésben), amelynek eredményeként javasolták, hogy az engedélyeket tegyék naprakésszé. Az ÉÁH ellenőrzési csoportjának kifejtették, hogy a baromfitermékeket előállító létesítmények esetében az engedélyezési dokumentáció és a ténylegesen végzett tevékenységek összehangolása érdekében megtették a szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor a vörös húsokat és tejtermékeket előállító létesítmények esetében a helyzet megyénként változó, és a magyar központi illetékes hatóság nem jelölt ki határidőt annak biztosítására, hogy a hiányosságokat valamennyi engedélyezett létesítmény esetében maradéktalanul orvosolják. 5.1.4 A hatósági ellenőrzések rangsorolása A 882/2004/EK rendelet 3. cikke előírja, hogy a hatósági ellenőrzések rendszeres elvégzését a kockázatok alapján és megfelelő gyakorisággal biztosítsák. Az ellenőrzéseket az előállítási és a feldolgozási lánc bármely szakaszában, általában előzetes figyelmeztetés nélkül kell elvégezni. Az ellenőrzéseket az EU-ból exportált termékek, az EU-ba behozott termékek és az EU piacán forgalomba hozott termékek esetében egyaránt ugyanolyan alapossággal kell elvégezni. 4

A magyar központi illetékes hatóság kifejlesztett egy szoftverrendszert annak érdekében, hogy a nyilvántartásba vett és engedélyezett létesítmények hatósági ellenőrzését kockázati alapon tudják végezni. A cél az volt, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók megfelelési szintjének értékelésénél a vállalkozás teljesítményét, az előző ellenőrzés óta eltelt időt és a hatósági vizsgálatok eredményét is figyelembe vegyék. Ezen információk alapján és egy meglehetősen bonyolult algoritmus használatával az élelmiszer-ipari vállalkozókat pontszámok szerint rangsorolják, ami lehetővé teszi, hogy a hatósági ellenőrzéseket elsődlegesen a magasabb pontszámmal rendelkező vállalkozóknál végezzék. Annak érdekében, hogy az ellenőrzésbe az alacsonyabb pontszámmal rendelkező élelmiszer-ipari vállalkozókat is bevonják, véletlenszerű kiválasztást is alkalmaznak. A magyar központi illetékes hatóság ugyanakkor a záró értekezleten kifejtette, hogy a rendszer megfelelő működtetése még nehézségeket okoz. A szoftverrendszer hiányosságai, a szükséges információk mennyisége és az ellenőrzési gyakoriság meghatározásához alkalmazott algoritmus miatt a program nem felel meg a célnak. A magyar központi illetékes hatóság a probléma megoldása érdekében az engedélyezett létesítmények ellenőrzésének gyakoriságára vonatkozóan egy olyan minimális gyakoriságot határozott meg, amely lehetővé teszi a megyei és kerületi illetékes hatóságok számára, hogy az ellenőrzéseket az előzőekben ismertetett paraméterektől függően 2 8 évenként végezzék. A tejtermékeket előállító gazdaságokat két részre osztották: nagygazdaságok (> 50 szarvasmarha; > 200 juh vagy kecske) és kisebb gazdaságok. A szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó nagygazdaságokat évente legalább egyszer ellenőrzik, a kisebb gazdaságokat a megyei/kerületi illetékes hatóságok szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Következésképpen a kisebb tejtermelő gazdaságokra vonatkozóan a minimális ellenőrzési gyakoriságot nem állapították meg, ami azt eredményezheti, hogy sok ilyen gazdaságot egyáltalán nem ellenőriznek. 5.1.5 Hatósági mintavétel és laboratóriumi vizsgálat A 882/2004/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy az illetékes hatóságok megfelelő laboratóriumi kapacitással bírjanak vagy ahhoz hozzáférésük legyen. A rendelet 11. cikke megállapítja a mintavételi és analitikai követelményeket, a 12. cikk pedig előírja, hogy az illetékes hatóságnak ki kell jelölnie azokat a laboratóriumokat, amelyek a hatósági ellenőrzések során vett minták elemzését végezhetik. Az említett cikk az így kijelölt laboratóriumok akkreditálásának kritériumait is megállapítja. A magyar központi illetékes hatóság a tejre, a húsra, illetve a tejtermékekre és a húsipari termékekre vonatkozóan kockázatelemzés alapján éves mintavételi terveket dolgoz ki. A tervekben előírják a minták számát és a mintavételbe bevonandó létesítmények típusát, és a terveket a megyei illetékes hatóságokhoz továbbítják, amelyek a kerületi illetékes hatóságoknak még részletesebb terveket küldenek. A felkeresett megyei és kerületi hivatalokban bizonyítékokkal támasztották alá, hogy az éves mintavételi célkitűzéseket teljesítették. A hatósági mintavételek gyakorisága a felkeresett tejipari létesítmények esetében változó volt: egy kisebb tejüzemet évente egyszer, egy nagyobb létesítményt pedig havonta ellenőriztek. Nyers tejet a fogyasztóknak közvetlenül értékesítő kisebb tejüzemek esetében kockázatértékelések alapján, évente egy alkalommal vesznek mintát Listeria monocytogenes, Salmonella és Campylobacter sp. vizsgálata céljából. Az eredmények általában véve megfelelőek voltak, és bizonyítékokkal támasztották alá, hogy amennyiben kórokozót észlelnek, megteszik a szükséges nyomon követési intézkedéseket. 5

A felkeresett megyékben a hatósági mintákat referencia-módszerek alkalmazásával akkreditált hatósági laboratóriumokban elemzik. Az élelmiszer-ipari vállalkozók a vizsgálati eredményeket ha azok megfelelőek általában nem kapják meg, amennyiben azonban a kórokozók száma meghaladja a megengedett határértéket, a vállalkozókat megfelelően értesítik, és felkérik, hogy a kerületi illetékes hatóság által megtett szokásos intézkedéseken túlmenően tegyenek további lépéseket. 5.1.6 Az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos eljárások A 882/2004/EK rendelet 8. cikke előírja, hogy a hatósági ellenőrzéseket az illetékes hatóságok dokumentált eljárások szerint végezzék, amely eljárások információkat és utasításokat tartalmaznak a hatósági ellenőrzést végző személyzet számára. A magyar központi illetékes hatóság a vöröshús-ágazat és a tejipar területén végzendő hatósági ellenőrzésekre dokumentált eljárásokat dolgozott ki. A felkeresett illetékes hatóságnál rendelkezésre álltak az utasítások és eljárások, és azokat a vörös húsok és a tejipari termékek hatósági ellenőrzése során követték. Az eljárások az évente kétszer frissített iránymutatásokon és ellenőrző listákon, valamint azokon a körleveleken alapulnak, amelyeket a magyar központi illetékes hatóság a megyei és kerületi illetékes hatóságokhoz küld, és amelyek kiemelten foglalkoznak egyes területekkel. Rendelkezésre bocsátották azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztották, hogy a felkeresett megyék illetékes hatóságai a HACCP-alapú eljárásokra és a mikrobiológiai kritériumokra kiterjedő ellenőrzéseket a magyar központi illetékes hatóság által összeállított részletes ellenőrző listák alapján kezdték el lefolytatni. 5.1.7 Végrehajtási intézkedések A 882/2004/EK rendelet 54. cikke előírja, hogy az illetékes hatóság, amennyiben a szabályok be nem tartását állapítja meg, lépjen fel annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozó orvosolja a helyzetet. A rendelet 55. cikke kimondja, hogy a tagállamok megállapítják a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügy és az állatok kíméletének védelmével kapcsolatos más uniós rendelkezések megsértésekor alkalmazandó szankciókat, és minden szükséges intézkedést megtesznek ezek végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Az ÉÁH ellenőrzési csoportja megállapította, hogy a szabályok be nem tartása esetén lefolytatandó eljárásokat kidolgozták, a hiányosságokat a megfelelő intézkedésekkel együtt egyértelműen meghatározták, és a helyreállító intézkedések megtételére vonatkozó határidőt előírták. A magyar központi illetékes hatóság által az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer keretében kiadott riasztások esetén tett nyomon követési intézkedéseket alátámasztó bizonyítékokat rendelkezésre bocsátották. Az ÉÁH ellenőrzési csoportja ellenőrizte a 2012-ben kiadott riasztással kapcsolatban tett intézkedéseket. Az intézkedések keretében többek között előre be nem jelentett vizsgálatot végeztek (mind az élelmiszer-ipari vállalkozónál, mind a megyei és a kerületi illetékes hatóságnál), amely során nemcsak az eredetileg kijelölt élelmiszer-ipari vállalkozót ellenőrizték, hanem azokat a létesítményeket is, amelyek számára az adott terméket értékesítették. Az intézkedés során hasonló szállítmányokból is vettek hatósági mintát. 6

5.1.8 A hatósági ellenőrzések és eljárások ellenőrzése és felülvizsgálata A 882/2004/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy az illetékes hatóságok minden szinten biztosítják a hatósági ellenőrzések pártatlanságát, minőségét és következetességét, emellett biztosítják, hogy a hatósági ellenőrzések hatékonyak és megfelelőek legyenek. A 8. cikk kimondja, hogy az illetékes hatóságoknak a hatósági ellenőrzések hatékonyságának felülvizsgálatára, a helyreállító intézkedések hatékonyságának biztosítására, továbbá szükség esetén a dokumentáció frissítésére eljárások álljanak rendelkezésükre. A rendelet 4. cikke értelmében az illetékes hatóságoknak belső auditokat kell végezniük vagy végeztethetnek külső auditokat is. Az ilyen auditok esetében független ellenőrzést kell végezni, amelyet átlátható módon kell végrehajtani. Az éves átfogó auditok során a megyei illetékes hatóság a kerületi illetékes hatósággal együtt felülvizsgálta és értékelte a kerületi illetékes hatóságok tisztviselőinek munkáját. Az ÉÁH ellenőrzési csoportja ugyanakkor a tisztviselők munkájával kapcsolatban a jelentésekben nem talált semmiféle észrevételt. 5.1.9 Rugalmas feltételek és eltérések bevezetése A 2073/2005/EK rendelet 4. cikke arról rendelkezik, hogy ha azonban kockázatelemzés alapján indokolt és ennek megfelelően az illetékes hatóság engedélyezi, darált húst és előkészített húst kis mennyiségben előállító kisebb vágóhidak és létesítmények felmentést kaphatnak e mintavételi gyakoriságok követelménye alól. Az ÉÁH ellenőrzési csoportja megállapította, hogy a rugalmas feltételek és eltérések bevezetése a vágóhidak engedélyezése tekintetében a kis- és középvállalkozások esetében 2008-ban kezdődött, és 2011-ben a daraboló üzemekre is kiterjedt. Jelenleg mintegy harminc-negyven ilyen létesítmény rendelkezik engedéllyel. Az egyik ilyen létesítmény felkeresését és a magyar központi illetékes hatósággal folytatott megbeszéléseket követően az ellenőrzési csoport megállapította, hogy a rugalmas feltételek és eltérések alkalmazását további folyamatokra és termékekre is ki lehet terjeszteni, és az ilyen vállalkozásokra háruló adminisztratív terheket képzés, továbbá iránymutatás (pl. az élelmiszer-biztonsági napló) és más eszközök biztosításával tovább lehet csökkenteni, egyszerűsíteni vagy enyhíteni. 5.1.10 A hatósági ellenőrzések elvégzéséért fizetendő díjak A 882/2004/EK rendelet 26 28. cikkei előírják, hogy a tagállamok a hatósági ellenőrzések során felmerülő költségek fedezésére díjszabási rendszert alakítanak ki. Az ilyen díjszabási rendszernek figyelembe kell vennie, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók az előírásoknak milyen mértékben felelnek meg. A hatósági ellenőrzések során felmerülő költségek fedezésére a jelenlegi pénzügyi évtől kezdődően új díjszabási rendszert vezettek be. Ez az új rendszer hatályát tekintve igen nagyszabású, hiszen az 7

élelmiszer- és takarmányláncban működő valamennyi vállalkozásra kiterjed. A díjszabási rendszer szerint a díjat az adott élelmiszer-ipari vállalkozó összes pénzügyi eredményének 0,1%-ában állapítják meg, amelyhez hozzászámítják a vágóhidakon az állatállomány darabszáma alapján megállapított díjtételt (ami az uniós minimum mintegy fele). A díjszabási rendszer nem veszi figyelembe, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók az előírásoknak milyen mértékben felelnek meg. Ezt azzal indokolták, hogy a közvetlenül beszedett és elkülönített díjak révén a magyar központi illetékes hatóság az összes költség fedezését biztosítani tudja. Ezt a pénzalapot aztán újra elosztják, és 10%-ot kutatási és tudományos célra különítenek el. A fennmaradó 90%-ból 54%-ot a megyékhez utalnak, mivel a hatósági ellenőrzések elvégzéséért a megyei szint felel, 36% pedig a központi illetékes hatóságnál marad. Az illetékes hatóságokkal kapcsolatos következtetések A magyar hatóságok a hatósági ellenőrzések során felmerülő költségek fedezésére olyan díjszabási rendszert alakítottak ki, amellyel kapcsolatban az ÉÁH ellenőrzési csoportja megállapította, hogy azt az esetek többségében megfelelően alkalmazzák. A hatósági ellenőrzések kockázati alapon történő meghatározására szolgáló rendszer ugyanakkor az engedélyezett létesítmények tekintetében nem felel meg a célnak, és ez a tejtermékeket előállító gazdaságokkal kapcsolatban még inkább elmondható. A rendszer nem teszi lehetővé, hogy a hatósági ellenőrzések gyakoriságát teljes mértékben a kockázati paraméterek alapján határozzák meg, a tejtermékeket előállító gazdaságokat illetően pedig minimális ellenőrzési gyakoriságot sem biztosít. A bemutatott engedélyezési dokumentációk és az engedélyezett létesítmények jegyzéke számos hiányosságra világítottak rá, például arra, hogy olyan eljárásokat engedélyeznek, amelyeket nem végeznek, nem nyújtanak be olyan naprakész tervrajzokat, amelyen minden infrastruktúra szerepel, és az ilyen engedélyezési dokumentáció hitelességét a hatósági nyilvántartásba vételt megelőzően központilag nem ellenőrzik, ami az ÉÁH ellenőrzési csoportja által kiemelt esetben azt eredményezte, hogy adminisztrációs hiba miatt három létesítmény úgy szerepel a nyilvántartásban, hogy mechanikusan lefejtett marhahúst állít elő. 5.2 A HIGIÉNIAI SZABÁLYOKNAK AZ ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÓK ÁLTAL A LÉTESÍTMÉNYEK SZINTJÉN TÖRTÉNŐ BETARTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK 5.2.1 Általános és különleges higiéniai követelmények A 852/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy az elsődleges termelést és az ahhoz kapcsolódó műveleteket követően az élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának bármely szakaszát végző élelmiszer-ipari vállalkozók betartják a 852/2004/EK rendelet II. mellékletében megállapított általános higiéniai követelményeket. E rendelkezések az élelmiszer-előállító és -forgalmazó hely tisztán tartására, megfelelő állapotban tartására, elrendezésére, tervezésére, kivitelezésére, elhelyezésére és méretére vonatkoznak. A 853/2004/EK rendelet 3. cikke kimondja, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók betartják a rendelet II. és III. mellékletének különleges követelményeit. A 852/2004/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók különleges higiéniai intézkedéseket fogadnak el az élelmiszerekre vonatkozó mikrobiológiai kritériumok betartása, az élelmiszerekre vonatkozó hőmérséklet-szabályozási követelmények betartása, a mintavétel és a laboratóriumi vizsgálat tekintetében. 8

A 854/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy az állati eredetű termékek tekintetében az illetékes hatóságok hatósági ellenőrzéseket végeznek annak igazolása érdekében, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók megfelelnek ezeknek a követelményeknek. A felkeresett létesítmények általában véve megfelelő infrastruktúrával és jól karbantartott berendezésekkel rendelkeznek. Az ÉÁH ellenőrzési csoportja által megállapított hiányosságok többségét a legutóbbi ellenőrzési jelentésekben is megjegyezték. Ezek a hiányosságok többnyire karbantartási problémákat takartak. Az ÉÁH ellenőrzési csoportja ugyanakkor néhány olyan hiányosságot is megállapított, amelyre a korábbi ellenőrzések nem derítettek fényt, és amelyek az alábbiak szerint foglalhatók össze: Két létesítményben a hússal teli műanyag ládák úgy voltak egymásra rakva, hogy a hús érintkezett a felette lévő láda aljával; egy tétel műanyag ládákban tárolt, azonosítás nélküli hús és belsőség volt az egyik hűtőben; két létesítményben piszkos rovarcsapdákat találtak, és két öltözőben szintén nem volt megfelelő a tisztaság. Számos létesítményben rozsdás szerkezeteket és berendezéseket találtak, az egyik tejüzemben pedig a pasztőrözési eljárás során alkalmazott nyomás mérésére szolgáló eszköz el volt törve. Az ÉÁH ellenőrzési csoportja az egyik húsfeldolgozó létesítményben további hiányosságokat állapított meg, például: repedések a padlókon és a falakon, hézagok a falak összeillesztésénél, a piszkos és a tiszta kosarak, illetve kerekes ládák nem voltak elkülönítve, páralecsapódások, a hűtőegységeket telezsúfolták termékekkel és a kartondobozok felületére szivárgott a víz, törött műanyag dobozok, nyitva volt az ablak egy olyan helyiségben, ahol nem volt rovarháló és amelyben a húskészítményeket csomagolták. A gyakori hatósági ellenőrzések során a hatósági állatorvos az említett hiányosságok egyikére sem derített korábban fényt. Következtetés Egy olyan létesítmény kivételével, ahol az ÉÁH ellenőrzési csoportja a megyei és a kerületi illetékes hatóságok által a hatósági ellenőrzéseik során tett megállapításoktól eltérően jelentős hiányosságokat állapított meg, a vizsgált élelmiszer-ipari vállalkozók az előírt higiéniai követelményeknek általában véve megfelelően eleget tesznek, az épületek szerkezete az előírásoknak megfelel, az illetékes hatóság rendszeresen észleli a hiányosságokat, és kéri a helyreállító intézkedések megtételét. 5.2.2 HACCP-alapú rendszerek A 852/2004/EK 5. cikkének megfelelően az élelmiszer-ipari vállalkozók a HACCP alapelvein alapuló folyamatos eljárást vagy eljárásokat vezetnek be, alkalmaznak és tartanak fenn. A 853/2004/EK rendelet II. mellékletének II. szakasza előírja a vágóhidakon alkalmazott HACCPalapú eljárásokra vonatkozó különleges követelményeket. A 854/2004/EK rendelet alkalmazási körébe tartozó valamennyi állati eredetű élelmiszer tekintetében végzett hatósági ellenőrzések keretében a HACCP-alapú eljárásokat is felül kell vizsgálni (a 854/2004/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének a) pontja és (5) bekezdése). A HACCP-alapú eljárásokat minden felkeresett élelmiszer-ipari vállalkozó bevezette. A HACCPalapú rendszerek kockázatelemzésen alapulnak, a termékekre vonatkozóan elkészítették a folyamatábrákat, meghatározták a kritikus szabályozási pontokat, és azok felügyeletét 9

dokumentálják. A hiányosságok észlelése esetén megtett helyreállító intézkedésekre vonatkozó bizonyítékokat rendelkezésre bocsátották. A felkeresett élelmiszer-ipari vállalkozók mindegyike vesz mintát az ivóvízből a saját ellenőrzése keretében. A mikrobiológiai vizsgálatok eredményei általában véve megfelelőek voltak. A nehézfémtartalomra vonatkozó vizsgálati eredmények számos, de nem minden élelmiszer-ipari vállalkozónál rendelkezésre álltak. Ugyanakkor egyik élelmiszer-ipari vállalkozó sem vizsgálta a víz növényvédőszer-tartalmát, és a vizsgálati eredményeket a vízművek sem tudták rendelkezésre bocsátani. Az ÉÁH ellenőrzési csoportja a következő megállapításokat tette: Az egyik felkeresett tejipari létesítményben a hőkezelésre vonatkozó dokumentáció nem volt elég részletes, mivel nem tartalmazta a pasztőrözési eljárás elkezdésének és befejezésének időpontját. Az eljárás elvégzéséért felelős személy ugyanakkor maradéktalanul tisztában volt a követelményekkel. Bizonyítékokkal támasztották alá, hogy a pasztőrözés hatékonyságát alkalikus foszfatáz alkalmazásával rendszeres ellenőrzik. Az egyik felkeresett vágóhídon az élelmiszer-ipari vállalkozó a mikrobiológiai mintavétel eredményeit nem használta fel a HACCP-alapú eljárások felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére, holott a hasított testekből vett minták nem kielégítő eredményei alapján a nem megfelelő zsigerelési eljárás miatt intézkedéseket kellett volna tenni. Az egyik élelmiszer-ipari vállalkozó egy olyan húsipari termék esetében, amelynek a gyártását nemrég kezdte meg, meghatározott bizonyos kritikus szabályozási pontokat, a felügyeletet azonban a megállapítottaktól jelentősen eltérő paraméterek szerint végezte. Rendelkezésre bocsátották azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztották, hogy az ellenőrzéseket lefolytató illetékes hatóság a HACCP-alapú eljárások ellenőrzését a közelmúltban összeállított ellenőrző lista alapján végezte. Némely esetben ennek eredményeként a hatóság olyan cselekvési tervet kért az élelmiszer-ipari vállalkozótól, amely a feltárt hiányosságok orvoslására irányul. Következtetés A felkeresett élelmiszer-ipari vállalkozók általában véve kidolgozták és megfelelően végrehajtják a HACCP-alapú eljárásokat, amelyek megfelelnek a jogi követelményeknek és a jogszabályokban foglalt határértékeknek. Az illetékes hatóságok a HACCP-alapú eljárásokat megfelelően ellenőrzik, és amennyiben szükséges, helyreállító intézkedéseket rendelnek el. Az ellenőrzési csoport ugyanakkor hiányosságokat állapított meg azzal kapcsolatban, hogy az ivóvíz esetében néhány paramétert nem vizsgálnak. 5.2.3 Élelmiszerekre vonatkozó mikrobiológiai kritériumok A 2073/2005/EK rendelet részletesen előírja, hogy az élelmiszereknek milyen mikrobiológiai kritériumoknak kell megfelelniük. A 2073/2005/EK rendelet 1. cikke kimondja, hogy az illetékes hatóság ellenőrzi a rendeletben megállapított szabályok betartását, illetve a kritériumok teljesülését. Ezek a szabályok és kritériumok kiterjednek a vágóhidakra, daraboló üzemekre, a kényszervágásra, a vadhús kezelésére, a nyers tejre és tejtermékekre, valamint más állati eredetű termékre vonatkozó követelményekre. Az ÉÁH 2012-ben vizsgálta az élelmiszerekre vonatkozó mikrobiológiai kritériumokra kiterjedő 10

hatósági ellenőrzéseket (a részleteket lásd a DG(SANCO)/2012-6356 MR végleges jelentésben). Az ÉÁH ellenőrzési csoportja értékelte, hogy a magyar hatóságok a jelentésben szereplő kilenc ajánlás végrehajtása terén milyen előrelépést értek el. Az ellenőrzési csoport megállapította, hogy a magyar hatóságok elkezdték a cselekvési terv végrehajtását, és a központi illetékes hatóság a megyei és kerületi illetékes hatóságok számára előírta, hogy a pénzügyi év végéig (2014. március végéig) kell a szükséges célzott ellenőrzéseket lefolytatni, és szükség esetén a helyreállító intézkedéseket elrendelni. Mind a központi illetékes hatóság, mind a megyei illetékes hatóságok bizonyítékokkal támasztották alá, hogy a HACCP-vel és a mikrobiológiai kritériumokkal kapcsolatos képzést megszervezték. A szükséges intézkedések végrehajtásának mértéke az egyes illetékes hatóságoknál változó volt, míg egyes hatóságok a helyreállító intézkedéseket maradéktalanul végrehajtották, mások a végrehajtást még csak ezután kezdik el. A felkeresett élelmiszer-ipari vállalkozók többsége az élelmiszerekben előforduló kórokozók, valamint a technológiai higiéniai kritériumok vizsgálata céljából a HACCP-alapú eljárásaik megfelelő működésének ellenőrzésére mintavételt alkalmaznak. A saját ellenőrzéseik keretében a magyar jogszabályoknak megfelelően egyéb paraméterek vizsgálata céljából további mintavételt alkalmaznak (például vizsgálják a nyers tej aflatoxintartalmát). Az ÉÁH ellenőrzési csoportja ugyanakkor számos hiányosságot állapított meg: Az egyik felkeresett vágóhídon az élelmiszer-ipari vállalkozó az összcsíraszámot és az enterobaktériumok jelenlétét a hasított testekben nem megfelelő gyakorisággal vizsgálta, noha az eredmények szinte minden esetben meghaladták a megengedett határértéket. A felkeresett két kisebb tejüzemben az L. monocytogenes és a Salmonella kórokozók vizsgálata céljából a jogszabályokban előírt öt minta helyett egy mintát vettek. Ezt a kerületi illetékes hatóságok elfogadták, holott nem volt olyan dokumentáció, amely alátámasztotta volna, hogy megfelelő mennyiségben vett minták esetében korábban kielégítő eredmények születtek. Két felkeresett kisebb tejüzem nem alkalmazott tamponos mintavételt az L. monocytogenes kimutatása céljából, holott a termékeik (sajtok) elősegíthetik a kórokozó szaporodását. Az egyik felkeresett kisebb tejüzemben a pasztőrözött tejen végzett saját ellenőrzés a mikrobiológiai vizsgálatra nem terjedt ki. A magyar központi illetékes hatóság a nyitó és a záró értekezleten megerősítette azon álláspontját, miszerint a sütni való kolbász elnevezésű hagyományos terméket továbbra is a húsipari termékek és nem a húskészítmények közé sorolják, és közölte, hogy a további mikrobiológiai vizsgálatok költségeinek fedezésével kapcsolatos aggodalmak ebben a döntésben fontos szerepet játszottak. Számos kis- és közepes méretű létesítmény csökkentette a mintavételi gyakoriságot, ami a magyar központi illetékes hatóság iránymutatása alapján és az előírás szerinti gyakorisággal végzett mintavételeket követően a különböző szakaszokban az előírt gyakoriság 10%-ára csökkenhet. Következtetés A magyar központi illetékes hatóság az élelmiszerekre vonatkozó mikrobiológiai kritériumok ellenőrzéséről szóló DG(SANCO) 2012-6356 MR végleges ellenőrzési jelentésben megfogalmazott korábbi ajánlások végrehajtása tekintetében megfelelő előrelépést ért el. Az ÉÁH ellenőrzési csoportja ugyanakkor néhány olyan hiányosságot állapított meg, amely a felkeresett létesítményekben a mikrobiológiai kritériumokkal kapcsolatban továbbra is fennáll. A sütni való kolbász elnevezésű hagyományos termék húsipari termékként és nem húskészítményként való 11

osztályozásával kapcsolatos probléma változatlan. 5.2.4 Nyomon követhetőség, címkézés és azonosító jelölés A 178/2002/EK rendelet 18. cikke szerint a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek, az élelmiszer-termelésre szánt állatok, valamilyen élelmiszerbe vélhetően bekerülő egyéb anyagok útjának nyomon követhetőségét. Az élelmiszeripari vállalkozóknak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek révén azonosítani tudják a beszállítóikat, illetve azokat az egyéb vállalkozásokat, ahová a termékeiket szállítják. A 854/2004/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a nyomonkövethetőségi követelmények betartását minden engedélyezett létesítményben ellenőrizni kell. Az állati eredetű termékek azonosító jelölésére vonatkozó rendelkezések a 853/2004/EK rendelet 5. cikkében és a II. mellékletének I. szakaszában szerepelnek, az e követelményeknek való megfelelés ellenőrzését pedig a 854/2004/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdése írja elő. A 2000/13/EK irányelv 3. cikke a végső fogyasztóhoz eljutó élelmiszerek címkézésén feltüntetendő adatokat írja elő. Az 1760/2000/EK és az 1825/2000/EK rendelet a marhahús címkézésére vonatkozó különleges címkézési követelményeket írja elő. Az ÉÁH ellenőrzési csoportja a felkeresett létesítményekben a húsipari termékek és tejtermékek nyomon követhetőségét számos módszerrel vizsgálta. Az élelmiszer-ipari vállalkozók minden esetben össze tudták kapcsolni a kész- és félkész termékeket a megfelelő nyersanyaggal, azok beszerzési számláival és külső cégtől történő beszerzés esetén a közúti szállítást igazoló szerződésekkel (CMR fuvarlevelekkel). Azokban az esetekben, amikor saját előállítású nyersanyagot dolgoztak fel, az anyagot vissza tudták vezetni a vágás időpontjáig, illetve nyúlhús esetében a származási gazdasághoz. Minden késztermék külön-külön, illetve dobozban megfelelő azonosító jelöléssel rendelkezett. Bizonyítékokkal támasztották alá, hogy az illetékes hatóságok a hatósági ellenőrzéseik részeként vizsgálják a nyomon követhetőséget. Az ÉÁH ellenőrzési csoportja a következő megállapításokat tette: Az egyik nagy húsfeldolgozó létesítményben az élelmiszer-ipari vállalkozó olyan nyersanyagot vásárolt, amelyen egyértelműen fel volt tüntetve, hogy baromfiból vagy sertésből származó (nagy nyomáson készült) mechanikusan lefejtett hús, amelyet a vállalkozó később húsipari termékekben fő összetevőként vagy az egyik fő összetevőként használt fel. Az ilyen késztermékek egyedi címkézésén a mechanikusan lefejtett húst nem tüntették fel az összetevők között. Ráadásul azokban az esetekben, amikor a mechanikusan lefejtett hús volt az egyetlen hús a termékben, a mechanikusan lefejtett húst a címkén a hústartalom részeként tüntették fel. Ezt a problémát sem a hatósági állatorvos, sem a megyei hatóság nem jegyezte meg, illetve nem vetette fel a szokásos ellenőrzéseik során. Ezenkívül a magyar központi illetékes hatóság sem küldött körlevelet a mechanikusan lefejtett húst tartalmazó késztermékek címkézésével kapcsolatos hivatalos álláspontjáról, annak ellenére, hogy az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság közleményt adott ki ezzel kapcsolatban valamennyi tagállamnak (hiv.: Ares(2013)3237490-14/10/2013), illetve a baromfitermékeket előállító létesítmények ellenőrzése tárgyában a közelmúltban lefolytatott ellenőrzésről készült jelentésben hasonló megállapításokat és ajánlásokat tettek (a további részleteket lásd a DG (SANCO)/2013-6691 MR végleges jelentésben). Egy másik esetben, amikor az ellenőrzési csoport a késztermék címkéit használva vizsgálta a nyomon követhetőséget, megállapította, hogy a címkén 3,5%-os marhahústartalmat 12

tüntettek fel, holott az adott késztermék előállításakor marhahúst egyáltalán nem használtak fel. Ugyanebben a létesítményben egyes késztermékek előállításához mechanikusan lefejtett hús is felhasználtak, és az MSM-tartalmat a késztermék címkéjén megfelelően feltüntették. Következtetések Az élelmiszer-ipari vállalkozók olyan rendszerekkel rendelkeznek, amelyek biztosítják a termékek nyomon követhetőségét a nyersanyagokig visszamenőleg, illetve azokig a vevőkig, akik számára az adott termékeket értékesítették. Az ellenőrzési csoport megállapította, hogy az illetékes hatóságok ezt az általuk lefolytatott hatósági ellenőrzések részeként rutinszerűen vizsgálják. Míg az esetek többségében a termékek címkézése megfelelő volt, az egyik nagy húsfeldolgozó létesítmény esetében jelentős hiányosságot állapítottak meg azzal kapcsolatban, hogy a mechanikusan lefejtett húst a késztermék címkéjén a hústartalom részeként tüntették fel. A megyei és kerületi illetékes hatóságok nem derítettek fényt erre a problémára, annak ellenére, hogy az a termékek jelentős részét érintette. Ezenkívül az aktuális országprofil és a témával kapcsolatos bizottsági közlemények ellenére a mechanikusan lefejtett húst tartalmazó termékek megfelelő címkézésének biztosítása érdekében központi szinten semmiféle konkrét intézkedést nem tettek. 5.2.5 Az élelmiszerláncra vonatkozó információk A 853/2004/EK rendelet 3. cikke kimondja, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók betartják a rendelet II. és III. mellékletének vonatkozó rendelkezéseit. Különösen a vágóhidakat üzemeltető élelmiszer-ipari vállalkozóknak szükséges a vadak kivételével minden a vágóhídra küldött vagy szánt állat tekintetében kérniük, fogadniuk és ellenőrizniük az élelmiszerláncra vonatkozó információkat, és azok szerint kell eljárniuk. A 854/2004/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerint a hatósági állatorvos a vágóhidakon az élelmiszerláncra vonatkozó információk tekintetében is vizsgálatot végez. Valamennyi felkeresett vágóhídon lefolytatják az élelmiszerláncra vonatkozó információkkal kapcsolatos eljárásokat. Az élelmiszerláncra vonatkozó információkat az élelmiszer-ipari vállalkozók rendelkezésére bocsátják, és azokat a hatósági állatorvos vizsgálja. A rendelkezésre bocsátott információk tartalmazták a származási gazdaságban lévő állatállomány egészségi állapotára vonatkozó információkat is. Ezt az információt a gazdaságért felelős jogosult állatorvos bocsátotta rendelkezésre. Következtetés Az élelmiszerláncra vonatkozó információkat rendelkezésre bocsátják és megvizsgálják. 5.2.6 Levágást megelőző és levágást követő vizsgálat A 854/2004/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a hatósági állatorvos vizsgálatot végez, többek között az említett rendelet I. melléklete II. fejezetének I. szakaszában foglalt általános követelményekkel összhangban a levágás előtt minden állaton elvégzi a levágást megelőző vágóhídi élőállat-vizsgálatot és az ugyanezen rendelet I. melléklete II. fejezetének I. szakaszában foglalt általános követelményekkel, valamint a IV. szakasz különleges követelményeivel összhangban a levágást követő húsvizsgálatot. 13

A húsban előforduló Trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályokat a 2075/2005/EK rendelet állapítja meg. Az ÉÁH ellenőrzési csoportjának rendelkezésére bocsátották a jogi követelményeknek megfelelően a levágást megelőzően és azt követően elvégzett vizsgálatokra vonatkozó bizonyítékokat. A felkeresett nyúlvágóhídon a vágást követő vizsgálatok eredményeit módszeresen gyűjtötték, és végül visszaküldték a származási gazdasághoz, ismertetve azokat a legfontosabb okokat, amelyek miatt az élelmiszer-ipari vállalkozó a tételek átvételét elutasította, illetve feltüntetve az elutasított tételek kilogrammban kifejezett összsúlyát. Az ÉÁH ellenőrzési csoportja megállapította, hogy Trichinella-vizsgálatot 114 nem akkreditált laboratóriumban végeznek, amelyek többsége a vágóhidakon belül működik, és személyzetüket a hatósági szolgálatok biztosítják. Megállapították, hogy a laboratóriumokban a jóváhagyott módszereket alkalmazzák. Az ellenőrzési csoport mindazonáltal a következő megállapításokat tette: A levágást megelőző és levágást követő vizsgálatok eredményeiről a származási gazdasághoz nem küldenek rutinszerűen vagy rendszeresen visszajelzést valamennyi vörös húsú faj esetében. A jelenlegi rendszer szerint csak kivételes esetben küldenek jelentést: a hatósági állatorvos akkor értesíti a származási gazdaságot, ha a hatósági vizsgálat során jelentős és szokatlan körülményeket észlel. Működik az az adatbázis, amelybe a hatósági állatorvosok havonta elküldik a visszautasított tételekre vonatkozó (kilogrammban kifejezett) összesített adatokat, és bár a visszautasítás indokát az egyik mezőben fel kell tüntetni, az ellenőrzési csoport nem látott arra vonatkozó bizonyítékot, hogy ezt az információt feltüntették volna. A magyar központi illetékes hatóság nem alakított ki olyan minőségbiztosítási rendszert, amely garantálná, hogy minden Trichinella-vizsgálatot végző laboratórium részt vesz körvizsgálatokban. A központi illetékes hatóság a Trichinella-vizsgálatot végző magyar nemzeti referencialaboratóriummal együtt elkezdte vizsgálni az ügyet, annak lezárására azonban határidőt nem jelölt ki. Az egyik felkeresett, Trichinella-vizsgálatot végző laboratóriumban a sztereomikroszkóp nagyítása a gyanús alakú képződmények azonosításához szükséges 60 100-szoros nagyítás helyett mindössze 40-szeres volt. Következtetések A levágást megelőző és levágást követő vizsgálatokat a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelően hajtják végre. A vizsgálatok eredményeit ugyanakkor nem gyűjtik módszeresen, és nincs olyan eljárás, amelynek keretében ezekről az eredményekről az állatok származási gazdaságához visszajelzést küldenének. Ennek eredményeként a hatósági vizsgálatok során tapasztalt körülményeket központi szinten nem vizsgálják felül, és a hatósági vizsgálatok során tapasztalt körülményekről az állatok származási gazdaságait nem tájékoztatják rendszeresen. Ezenkívül noha a Trichinella-vizsgálatok keretében a szükséges fajokat ellenőrzik és a megfelelő módszereket alkalmazzák, számos laboratórium nem vesz részt a magyar központi illetékes hatóság és a nemzeti referencialaboratórium által szervezett körvizsgálatokban és minőségbiztosítási programban. 14