EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

Átírás

1 Ref. Ares(2013) /12/2013 EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG F. Igazgatóság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal DG(SANCO) MR FINAL VÉGLEGES JELENTÉS A MAGYARORSZÁGON MÁJUS KÖZÖTT A BAROMFIHÚS ÉS A BAROMFIHÚSBÓL KÉSZÜLT TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ÉS FORGALOMBA HOZATALÁNAK ELLENŐRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ÉLELMISZER- BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÉRTÉKELÉSE CÉLJÁBÓL VÉGZETT ELLENŐRZÉSRŐL Az illetékes hatóság által adott tájékoztatás alapján a jelentéstervezetben található ténybeli tévedések helyesbítésre kerültek; a tisztázásul szolgáló részletek lábjegyzetként jelennek meg. Csak az angol nyelvű szöveg hiteles

2 Összefoglalás A jelentés az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal által Magyarországon május 7. és 17. között a baromfihús és a baromfihúsból készült termékek előállításának és forgalomba hozatalának ellenőrzésére szolgáló élelmiszer-biztonsági rendszerek értékelése céljából végzett ellenőrzés eredményét mutatja be. A jelentés azt állapította meg, hogy a baromfihús és a baromfihúsból származó termékek tekintetében átfogó, jól dokumentált hatósági ellenőrzési rendszer működik. A feltételek a létesítmények szintjén ugyan általában véve kielégítőek voltak, a rendszer azonban a működésében tapasztalható hiányosságok miatt csak korlátozottan hatékony. E hiányosságok elsősorban a levágást megelőző és levágást követő vizsgálatok terén jelentkező problémákban, a mechanikusan lefejtett hús előállításának és címkézésének nem megfelelő felügyeletében, az elégtelen állatjóléti feltételekben, a nem megfelelő végrehajtási intézkedésekben és a hatósági személyzet hiányos képzésében nyilvánulnak meg. A jelentés a feltárt hiányosságok és elégtelenségek korrigálása és a hatósági ellenőrzési rendszer működésének javítása érdekében számos ajánlást fogalmaz meg a központi illetékes hatóság számára.

3 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS CÉLKITŰZÉSEK JOGALAP HÁTTÉR KORÁBBI FVO-ELLENŐRZÉS TERMELÉSI INFORMÁCIÓK MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK JOGSZABÁLYOK ÉS VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK ILLETÉKES HATÓSÁG A TERMELÉS ÉS A FORGALOMBA HOZATAL HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE ELLENŐRZÉS A GAZDASÁGOK SZINTJÉN ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK LEVÁGÁST MEGELŐZŐ ÉS LEVÁGÁST KÖVETŐ VIZSGÁLAT ÁLLATJÓLÉTI FELTÉTELEK A LEVÁGÁS SORÁN ELLENŐRZÉSEK A LÉTESÍTMÉNYEK SZINTJÉN AZ ÉLELMISZEREKRE VONATKOZÓ MIKROBIOLÓGIAI KRITÉRIUMOK ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÓ ÁLTALI TELJESÍTÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE HATÓSÁGI MINTAVÉTEL A NYOMONKÖVETHETŐSÉG ELLENŐRZÉSE, CÍMKÉZÉS, AZONOSÍTÓ JELÖLÉS ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI RIASZTÁSI RENDSZER (RASFF) LABORATÓRIUMOK ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK ZÁRÓÉRTEKEZLET AJÁNLÁSOK MELLÉKLET: JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK...26 III

4 A JELENTÉSBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Rövidítés EU FVO HACCP IH KIH MSM NÉBIH Magyarázat Európai Unió Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal Hazard Analysis Critical Control Points (Veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok) Illetékes hatóság Központi illetékes hatóság Mechanikusan lefejtett hús Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal RASFF Rapid Alert System for Food and Feed (Élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer) VM Vidékfejlesztési Minisztérium

5 1 BEVEZETÉS Az ellenőrzésre az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (FVO) tervezett ellenőrzési programjának keretében május 7. és 17. között Magyarországon került sor. Az FVO ellenőri csoportja a Hivatal két ellenőréből állt. Az illetékes hatóság képviselői az ellenőrzés teljes időtartama alatt elkísérték az ellenőri csoportot. 2 CÉLKITŰZÉSEK Az ellenőrzés célja annak vizsgálata volt, hogy a baromfihús és a baromfihúsból előállított termékek hatósági ellenőrzésére az uniós jogszabályokkal összhangban kerül-e sor. E célkitűzés megvalósítása érdekében az ellenőri csoport az alábbiak szerint járt el: a központi illetékes hatósággal (KIH) közösen május 7-én Budapesten nyitóértekezletet tartottak. Ezen az értekezleten az ellenőrök megerősítették az ellenőrzés célkitűzéseit és ütemtervét, emellett bekérték az ellenőrzés kielégítő lebonyolítása érdekében szükségesnek ítélt kiegészítő információkat. Az alábbi helyszíneket látogatták meg: Az illetékes hatóság látogatásai KIH 1 Nyitó- és záróértekezlet IH-k 2 Megyei és járási hatóságok Laboratóriumi látogatások Hatósági 1 Regionális laboratórium Elsődleges termelés Gazdaságok 1 Brojlercsirke-tenyésztő üzem Élelmiszer-feldolgozó létesítmények Vágóhidak 3 Egy a brojlercsirkék, egy a pulykák és egy a libák és kacsák esetében Darabolóüzemek 5 Két önálló, három vágóhidak mellett működő Előkészített húst előállító 3 Darabolóüzemek mellett működő létesítmények Baromfitermékeket előállító 3 Két önálló, egy vágóhíd mellett működő létesítmények Mechanikusan lefejtett húst 3 Darabolóüzemek mellett működő (MSM) előállító létesítmények Darált húst előállító létesítmények 2 Darabolóüzemek mellett működő 3 JOGALAP Az ellenőrzésre az uniós jogszabályok általános rendelkezései és különösen a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikke értelmében került sor. 1

6 A jelentésben említett uniós jogi aktusok teljes körű felsorolása a mellékletben található, és adott esetben azok a legutóbb módosított változatra vonatkoznak. 4 HÁTTÉR 4.1 KORÁBBI FVO-ELLENŐRZÉS Korábbi baromfi-ellenőrzése 2008-ban, a Magyarországon folytatott általános ellenőrzés keretében került sor (DG(SANCO) ). A baromfiágazatot illetően az általános ellenőrzésről készült jelentés a meglátogatott üzemekben jelentkező problémákra és az élelmiszer-ipari vállalkozók által alkalmazott HACCP-rendszerekkel, az ivóvíz minőségének hatósági ellenőrzésével és az élelmiszer-adalékanyagok használatával kapcsolatos kisebb hiányosságokra világított rá. Az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság címen elérhető internetes oldalán közzétett jelentés számos ajánlást fogalmazott meg az illetékes hatóságok számára. Az általános ellenőrzés baromfiágazatot érintő részének folytatásaként elvégzett újabb vizsgálat igazolta, hogy a javasolt korrekciós intézkedéseket végrehajtották a meglátogatott üzemekben uralkodó körülmények orvoslására, emellett pedig az illetékes hatóság írásbeli garanciákat adott a többi ajánlás végrehajtására. 4.2 TERMELÉSI INFORMÁCIÓK A központi illetékes hatóság arról számolt be az ellenőri csoportnak, hogy 2012-ben Magyarországon közel tonna csirkehúst és ehető csirkebelsőséget, kacsa-, libaés gyöngytyúkhúst és ezek ehető belsőségeit és tonna pulykahúst és ehető pulykabelsőséget termeltek. 5 MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 5.1 JOGSZABÁLYOK ÉS VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének e) pontja és 8. cikke. A 853/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének d) pontja, 1. cikkének (4) bekezdése és 10. cikke. A 98/34/EK irányelv. Megállapítások Az élelmiszer-ipari létesítmények hatósági ellenőrzésének végrehajtásához szükséges hatáskört az élelmiszertörvény és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról (NÉBIH) szóló kormányrendelet biztosítja. A hatósági ellenőrzési rendszer alkalmazása különböző kormányrendeleteken és a központi illetékes hatóság által kiadott iránymutatásokon és utasításokon alapul. Az utóbbi szabványos működési eljárásokat, több ellenőrző listát és a különböző ellenőrzésekhez használt vizsgálati sablonokat foglal magában. A szabványos működési eljárásokban emellett külön fejezet szól a baromfiipari létesítményekben dolgozó hatósági állatorvosok feladatairól (többek között az élelmiszerláncra 2

7 vonatkozó információk szolgáltatásáról, a gazdaságokban végzett, levágást megelőző vizsgálatokról, a levágást követő vizsgálatokról, valamint a napi feladatokról). A központi illetékes hatóság ezenfelül számos dokumentumot tett közzé a közelmúltban a létesítmények szintjén végzendő hatósági ellenőrzések egyéb vonatkozásairól, ideértve a következőket: Egyedi iránymutatások a baromfihús vizsgálatáról és a hatósági felügyelő személyzet (hatósági állatorvosok és hatósági segédszemélyzet) feladatköréről. Iránymutatások az élelmiszer-ipari vállalkozók által figyelemmel kísért mikrobiológiai kritériumok hatósági felügyeletéről. Iránymutatások a kis kapacitással működő húsipari létesítmények ellenőrzési gyakoriságának megváltoztatásáról. Útmutatók az élelmiszer-ipari vállalkozók HACCP-alapú eljárásaira kiterjedő ellenőrzések lefolytatásáról. A magyar baromfiipar higiéniai körülményeire vonatkozó jogi követelmények vizsgálata során az ellenőri csoport megállapította, hogy nemzeti jogszabály (52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet) vonatkozik azokra a termelőkre, amelyek a gazdaságban levágott baromfi kis mennyiségű húsával közvetlenül látják el a végső fogyasztót vagy a végső fogyasztót friss húsként ilyen hússal közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményeket (a 853/2004/EK rendelet 1. cikkének (4) bekezdése alapján). Erről a nemzeti jogszabályról Magyarország nem értesítette a Bizottságot és a tagállamokat, holott ez a 98/34/EK irányelv értelmében kötelező. Egy másik nemzeti jogszabály (75/2011. (VII. 29.) VM rendelet) az alacsony forgalmú baromfivágóhidak működéséről szól (a 853/2004/EK rendelet 10. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján). Erről a nemzeti jogszabályról Magyarország nem értesítette a Bizottságot és a tagállamokat, holott ez a 853/2004/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése értelmében kötelező. Következtetések Az ágazatban végzett hatósági ellenőrzésekre vonatkozó magyar jogi szabályozás mélyreható vizsgálatára nem került sor, az ellenőri csoport által megvizsgált jogszabályok rendelkezései ugyanakkor általában véve összhangban vannak az uniós követelményekkel. A gazdaságban történő vágásról és az alacsony forgalmú baromfiipari létesítményekről szóló nemzeti szabályokról még nem értesítették a Bizottságot és a többi tagállamot. 5.2 ILLETÉKES HATÓSÁG Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 4., 6., 8., 54. és 55. cikke. A 854/2004/EK rendelet I. mellékletének III. szakasza, különösen a III. és IV. fejezet. Megállapítások A baromfihús és a baromfihúsból származó termékek ellenőrzésért felelős központi illetékes hatóság a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) alá tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az ellenőrzéseket megyei szinten 19 kormányhivatal (az Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságok), járási szinten pedig 198 Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal végzi. A Vidékfejlesztési Minisztérium a stratégiai tervezésért, a nemzetközi ügyekért és a jogszabályok 3

8 kidolgozásáért felel. A NÉBIH elnöke a Vidékfejlesztési Minisztérium országos főállatorvos-helyettese. A Vidékfejlesztési Minisztériummal fennálló közvetlen közigazgatási kapcsolat ellenére a NÉBIH függetlennek tekinthető, és saját költségvetéssel rendelkezik. Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság NÉBIH-en belüli feladatai közé tartozik a képzések szervezése, útmutatók és szakmai állásfoglalások kidolgozása, a felügyeleti/mintavételi tervek kialakítása, a járási szinten gyűjtött adatok értékelése, valamint a média és a szakmai szervezetek tájékoztatása. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságok a megyei szintű döntésekért, a megyei szintű adatgyűjtésért és az adatok első kiértékeléséért, a mintavételi számok járásoknak történő kiosztásáért, a központi hatóságnak szóló jelentések készítéséért, engedélyek kiadásáért és a járások személyzete által végzett munka ellenőrzéséért felel. Az élelmiszer-ipari vállalkozók létesítményeinek hatósági ellenőrzését, a vágóhídi húsvizsgálatot és a hatósági mintavételt rendszerint az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalok végzik járási szinten január 1-jétől az élelmiszerlánc ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat ellátó összes megyei és járási hatóság a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervének részét képezi. Ezek a hivatalok a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazgatási irányítása alatt állnak, a megyei és járási élelmiszerügyi hatóságok viszont a NÉBIH működési és szakmai irányítása alá tartoznak. A NÉBIH és a megyei kormányhivatalok viszonya közvetlen utasításon és lefelé irányuló felügyeleti rendszeren alapul. A felügyeleti vizsgálatokat (amelyek már az új igazgatási szervezet január 1-jei bevezetése előtt is voltak) a NÉBIH (központi szint) végzi megyei szinten (úgynevezett szakmai belső ellenőrzések), és a megyei kormányhivatalok végzik járási szinten (az élelmiszer-ipari létesítmények közös ellenőrzése formájában). E rendszerint átfogó vizsgálatok és belső ellenőrzések elvégzését az ellenőri csoport igazoltnak találta és 2012 között a baromfiágazatban 41 szakmai belső ellenőrzésre került sor (ebből 34- et közös helyszíni ellenőrzéssel együtt végeztek el). Az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal ezen ellenőrzése során a létesítmények szintjén feltárt hiányosságok némelyike a NÉBIH szolgálatai által végzett belső ellenőrzésekről készült jelentésekben is szerepel. Az egyik meglátogatott megyében (ahol jelentős a baromfiállomány és számos élelmiszer-ipari vállalkozó tevékenykedik) azonban a hatósági ellenőrök száma kevesebb volt a vágóhidak számánál, ami rontja a hatósági ellenőrzések színvonalát, ahogy az a jelentés további részéből is kiderül majd. Az érintett megyei kormányhivatal igazgatója által szolgáltatott adatok szerint (az emlősök vágásával foglalkozó létesítményekkel együtt) összesen 38 vágóhíd működött, az állatorvosok száma pedig 28 volt (valamint öt járási hivatalvezető). A levágást megelőző baromfivizsgálatot rendszerint a gazdálkodóval szerződéses viszonyban álló magán-állatorvosok végezték el a gazdaságok szintjén. Az ellenőri csoport megállapította, hogy ezeket az állatorvosokat nem az illetékes hatóság jelölte ki arra, hogy a nevében végrehajtsák a gazdaságok hatósági ellenőrzését, ez pedig nincs összhangban a 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakasza V. fejezetének A. (3) pontjával, amely összefügg a 854/2004/EK rendelet 2. cikkének g) pontjával. Az állatorvosok feladatkörére vonatkozóan nincs engedélyezési eljárás vagy jogszabályi előírás, különösképpen az összeférhetetlenség megelőzésére szolgáló rendelkezések hiányoznak (a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja). Képzés A hatósági személyzet képzése a lépcsőzetesség elvén alapul, amely a teljes hatósági ellenőrzési láncra kiterjed. Központi szinten (a NÉBIH-nél) tartják az egyenként félnapos tanfolyamokat (2011-4

9 ben öt, 2012-ben négy volt), amelyek anyagát az élelmiszer-biztonság és a hatósági ellenőrzés különböző szempontjai képezik. Az e tanfolyamokon tartott előadások anyagát a későbbiekben a megyei és járási tisztviselők számára megyei szinten szervezett tanfolyamokhoz használják fel. Megyei szinten mindkét meglátogatott hivatal rendelkezett a szervezett képzések dokumentációjával. Az ellenőri csoport eltéréseket tapasztalt a hatósági ellenőrök tudásszintjében a meglátogatott járások között. A legtöbb esetben a hatósági ellenőrök ismerték a napi feladataik ellátása során alkalmazott uniós jogszabályi előírásokat, de bizonyos kérdésekben (mikrobiológiai kritériumok, élelmiszer-adalékanyagok használata, címkézés, a 853/2004/EK rendeletben a baromfihús-ipari létesítményre vonatkozóan meghatározott követelmények) nem rendelkeztek elegendő tudással. Az ellenőri csoport több olyan esetet tárt fel, amelyben a hatósági ellenőrök nem észleltek e kérdéssel kapcsolatos hiányosságokat. A helyi hatóságok hozzászólnak ugyan a képzési témakörök kiválasztásához, azonban semmi sem igazolja azt, hogy képzési program elfogadása az így nyert adatok összevetésén vagy elemzésén alapulna. A központi illetékes hatóság arról tájékoztatta az ellenőri csoportot, hogy 2013 júniusában megváltozik a képzési rendszer, és a tanfolyamokat közvetlenül megyei szinten, a NÉBIH oktatóinak részvételével szervezik majd. Az ellenőri csoport azt is megállapította, hogy a hatósági segédszemélyzet képzése nem minden esetben felelt meg a 854/2004/EK rendelet I. melléklete III. szakasza IV. fejezete B. részében meghatározott követelményeknek. Egyik esetben a hatósági segédszemélyzet egy nem sokkal korábban (három hónappal az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal ellenőrzése előtt) felvett munkatársa a 854/2004/EK rendeletben foglalt követelmények ellenére mindössze a hatósági állatorvos által tartott (120 órás) korlátozott munkahelyi képzésen vett részt. Audit A 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerinti belső auditokat a NÉBIH elnökének felügyelete alatt álló Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság végzi. A baromfiágazattal kapcsolatosan azonban eddig még sem belső, sem külső auditra nem került sor. Az előírások be nem tartása esetén végrehajtandó intézkedések és az ellenőrzések hatékonysága Megvannak a megfelelő jogszabályi rendelkezések ahhoz, hogy az illetékes hatóságok az előírások be nem tartása esetén intézkedjenek, illetve szankciókat alkalmazzanak. Az ellenőri csoportot tájékoztatták ezen intézkedések részletes kategorizálásáról és a bírságok mértékéről. Az ellenőri csoport ugyanakkor feltárt olyan eseteket is, amikor a helyi illetékes hatóságok nem követték megfelelően az említett rendelkezéseket: Az egyik megvizsgált dokumentált esetben az illetékes hatóság engedélyével került forgalomba baromfihús (700 vágott pulykatest) annak ellenére, hogy sem levágást megelőző, sem levágást követő vizsgálatot nem végeztek (a 854/2004/EK rendelet I. melléklete II. szakasza V. fejezetének (1) a) pontja). Bírság (200 EUR) kiszabására került sor, ami nem tekinthető sem arányosnak, sem visszatartó erejűnek (a 882/2004/EK rendelet 55. cikke). Nem alkalmaztak szankciókat élelmiszer-ipari vállalkozók ellen a 2073/2005/EK rendeletnek (élelmiszer-biztonsági kritériumok) nem megfelelő termékek előállításáért (a részletek az fejezetben olvashatók). Az illetékes hatóság azonban információkat szolgáltatott az ellenőri csoport számára olyan bírságokról, amelyeket e 5

10 termelőre szabtak ki egy későbbi időpontban, amikor más helyi hatóságok hatósági mintavételezést hajtottak végre a piacon (a kiskereskedőknél). A bírságokat a kiskereskedés helye szerinti területért felelős megyei hatóság szabta ki. A hatósági ellenőrzés hatékonyságát tovább rontotta az is, hogy a hatósági ellenőrök bizonyos esetekben csak korlátozott mértékben ismerték az élelmiszer-ipari vállalkozók által végzett tevékenységeket: Az egyik meglátogatott létesítményben a hatósági állatorvosnak nem volt tudomása arról, hogy a létesítmény előkészített húst és fagyasztott termékeket is előállít. Következésképpen az e termékekkel kapcsolatos ellenőrzéseket nem végezték el, és e tevékenységekből fakadó hiányosságokat sem rögzítették a hatósági ellenőrző látogatások során (például az előkészített húsból történő mikrobiológiai mintavétellel és a hús fagyasztására vonatkozó követelmények ellenőrzésével). Egy másik hasonló esetben az illetékes hatóság tudta nélkül a létesítmény olyan részében állítottak elő előkészített húst, amely csak húskészítmények előállítására rendelkezett engedéllyel, így itt nagyobb volt a szennyeződés kockázata. Az ellenőri csoport ezenkívül hiányosságokat tárt fel számos meglátogatott létesítményben, köztük olyanokban is, amelyek már régóta üzemelnek (a részleteket lásd az fejezetben), e hiányosságokat azonban a hatósági ellenőrzéskor nem észlelték vagy nem jelentették, következésképpen végrehajtási intézkedésekre sem került sor. Következtetések Az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal ellenőrzésének hatálya alá tartozó tevékenységek hatósági ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságokat a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően jelölik ki, és e hatóságok megfelelő hatáskörrel rendelkeznek a jogszabályok végrehajtásának biztosításához. A rendszer hatékony működését veszélyezteti, hogy nem észlelnek vagy nem jelentenek régóta fennálló problémákat, és nem ismerik kellőképpen az élelmiszer-ipari vállalkozók engedélyezett létesítményekben folytatott tevékenységeit. Az előírások be nem tartása esetén végrehajtott intézkedések és az alkalmazott szankciók nem minden esetben visszatartó erejűek és hatékonyak. Annak ellenére, hogy szerveznek tanfolyamokat, az illetékes hatóságok személyzete sem megyei, sem járási szinten nem rendelkezik elegendő tudással a fontos uniós követelményekről. A gazdaságok szintjén a levágást megelőző vizsgálatot végző magán-állatorvosokra vonatkozó hatósági engedélyezési eljárás hiányzik, ráadásul az összeférhetetlenség elkerülését célzó rendelkezések sincsenek. 5.3 A TERMELÉS ÉS A FORGALOMBA HOZATAL HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE Ellenőrzés a gazdaságok szintjén Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 3. cikke. A 852/2004/EK rendelet I. melléklete. A 854/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése. Megállapítások A baromfigazdaságokat központi adatbázisban tartják nyilván, amelyet a NÉBIH Állattenyésztési 6

11 Igazgatósága működtet és frissít. A nyilvántartási rendszer gazdaságalapú. A baromfigazdaságokban végzett hatósági ellenőrzések gyakoriságát központilag határozzák meg, és az ellenőri csoport értesülése szerint a gazdaságokat átlagosan háromévente egyszer látogatják meg. Hatósági ellenőrzésből származó jelentések nem álltak rendelkezésre a meglátogatott gazdaságban, mivel az csak 2012 végén kezdte meg működését. Az ellenőri csoport megvizsgálta az illetékes hatóságok által a gazdaságok szintjén a hatósági ellenőrzéséhez használt szabványos ellenőrző listát, kitérve az uniós jogszabályok vonatkozó követelményeire (biológiai biztonsági feltételek, nyilvántartás vezetése, szalmonella-önellenőrzések alkalmazása és állatjóléti feltételek). A meglátogatott gazdaságban a körülmények kielégítőek voltak, a gazdaság megfelelő biológiai biztonsági intézkedéseket alkalmazott, és nyilvántartást vezetett a vonatkozó termelési adatokról. Az ellenőri csoport megállapította, hogy korlátozottan álltak rendelkezésre dokumentált információk a szárnyasoknak adott gyógyszerekről, a gyógyszerelés okáról, a kezelés időtartamáról vagy a beadott gyógyszeradagról, az alkalmazott kereskedelmi készítménytről vagy az élelmezésegészségügyi várakozási időről, holott ez a 852/2004/EK rendelet I. melléklete A. részének (8) pontja értelmében kötelező. Az ellenőri csoport által a meglátogatott vágóhidakon megvizsgált, élelmiszerláncra vonatkozó információs dokumentumok mindazonáltal minden esetben tartalmaztak információkat az alkalmazott kezelésekről és a vonatkozó élelmezés-egészségügyi várakozási időről. A meglátogatott gazdálkodó a gazdaságban az egyszerre betelepítés, egyszerre kitelepítés rendszerét alkalmazza, amelynek keretében több (legalább öt) kitelepítést hajtanak végre a szárnyasok 38 és 52 napos kora között. A szalmonellamintákat a szárnyasok 28 napos korában veszik le, a mintavétel eredményeit pedig az élelmiszerláncra vonatkozó információs dokumentumokba foglalják bele. Az ellenőri csoport azonban megállapította, hogy amennyiben az állatokat 49 napos koruk után küldik vágóhídra, a mintavétel és a vágás közötti idő meghaladja az uniós jogi szabályozásban előírt három hetet (a 200/2012/EU rendelet melléklete 2.1. pontjának a) alpontja). Ez ugyan csak korlátozott számú szárnyast érint, azonban minden tétel esetében megismétlődik. Az ellenőri csoport figyelmét emellett az sem kerülte el a meglátogatott gazdaságban, hogy az élelmiszerláncra vonatkozó információs dokumentumok nem mindig tartalmazták a gyógyszerelésre vonatkozó adatokat annak ellenére, hogy egyes esetekben a szárnyasok a hizlalás során gyógykezelésen estek át, holott ennek az információnak a rögzítése a 853/2004/EK rendelet II. melléklete III. szakasza 3. pontjának c) alpontja értelmében kötelező. A gazdaságban megvizsgált esetekben mindazonáltal tiszteletben tartották az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. A szárnyasokat a gazdaság egészségügyi helyzetéért és a levágást megelőző vizsgálatért felelős állatorvos által kiállított egészségügyi bizonyítvány és az élelmiszerláncra vonatkozó információs dokumentum kíséretében szállítják a vágóhídra. Következtetések A hatósági ellenőrzések keretében azt vizsgálják a baromfigazdaságokban, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozó betartja-e a 852/2004/EK rendelet előírásait. Az állomány-nyilvántartások esetenként nem tartalmazták az összes szükséges információt az állatgyógyászati készítmények használatáról Engedélyezési eljárások Jogi követelmények A 852/2004/EK rendelet 6. cikke. A 853/2004/EK rendelet 4. cikke. 7

12 A 882/2004/EK rendelet 31. cikkének (2) bekezdése. Megállapítások Az engedélyezett létesítmények, többek között a baromfivágóhidak és a darabolóüzemek jegyzéke nyilvánosan elérhető a NÉBIH weboldalán. Az élelmiszer-ipari vállalkozóknak létesítmény engedélyezése iránti kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatósághoz, mielőtt az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzést végezne. A NÉBIH szerint az új létesítmények számára csak feltételes engedély adható abban az esetben is, ha teljesen megfelelnek az infrastruktúrára és a felszereltségre vonatkozó összes követelménynek. Csak akkor kaphatnak teljes körű engedélyt, ha már üzemelnek, és az összes előfeltétel ellenőrizhető. A feltételes engedély legfeljebb hat hónapra szólhat. Az engedélyezési dokumentumok emellett a felsorolt tevékenységek esetében megengedett kapacitásokat is tartalmazzák. Az ellenőri csoport szinte minden meglátogatott létesítményben észlelt eltéréseket a NÉBIH jegyzékében szereplő engedélyezett tevékenységek és azon tevékenységek között, amelyek végzésére a létesítmény a hivatalos engedélyezési dokumentumok szerint engedélyt kapott. Bizonyos esetekben ezek az eltérések annak ellenére még mindig fennállnak, hogy a tevékenységek engedélyezése óta hosszú idő (öt hét év) telt el. Az illetékes hatóság álláspontja szerint ezt a problémát az okozhatja, hogy nem megfelelő a kommunikáció a megyei és a központi szint között. Az ellenőri csoport például megállapította, hogy: A létesítmény különféle baromfifajok levágására és darabolására rendelkezett engedéllyel, az élelmiszer-ipari vállalkozó valójában azonban kizárólag libák és kacsák vágását végezte az elmúlt hét évben, egyéb fajok feldolgozásához nem rendelkezett felszerelésekkel. Emellett az előkészített húsok előállítása annak ellenére szerepelt még a NÉBIH engedélyezett létesítményekről vezetett jegyzékében, hogy a megyei illetékes hatóság visszavonta az erre a tevékenységre vonatkozó engedélyt. A központilag rendelkezésre álló információk több létesítmény esetében olyan tevékenységekre vonatkoznak, amelyeket valójában nem engedélyeztek. A NÉBIH jegyzéke szerint más létesítmények több baromfifajjal is foglalkoznak, holott a megyei illetékes hatóság csak egy faj feldolgozását engedélyezte számukra. Az ellenőri csoport emellett megállapította, hogy az egyik, a jegyzék szerint mechanikusan lefejtett hús előállításával foglalkozó létesítmény esetében az engedélyezési dokumentum a húspép kifejezést használta e termék meghatározására (a címkézéssel kapcsolat részletek az fejezetben találhatók). Ez az elnevezés szerepelt a késztermék címkéjén is, amikor a terméket más gyártókhoz küldték. Következtetések Megvannak a létesítmények engedélyezésére szolgáló eljárások. A rendszer a jelenlegi formájában garantálni tudja, hogy az engedélyezett létesítmények központilag vezetett jegyzéke a 882/2004/EK rendelet 31. cikke (2) bekezdése f) pontjának megfelelően pontos és naprakész információkat tartalmazzon az e létesítményekben végzett tevékenységekről. Egy esetben az engedélyezési dokumentumban szereplő meghatározás nem volt összhangban a 853/2004/EK rendelet I. mellékletével (a címkén mechanikusan lefejtett hús helyett húspép szerepelt) Levágást megelőző és levágást követő vizsgálat Jogi követelmények 8

13 A 854/2004/EK rendelet 4. és 5. cikke. Megállapítások Levágást megelőző vizsgálat A központi illetékes hatóság arról tájékoztatta az ellenőri csoportot, hogy a levágást megelőző vizsgálatokat a gazdaságok szintjén végzik. Ez minden meglátogatott vágóhíd esetében így volt. A gazdaságok szintjén a szárnyasok vizsgálatát végző magán-állatorvos állítja ki az egészségügyi bizonyítványt, amely az élelmiszerláncra vonatkozó információs dokumentummal együtt kíséri a szárnyasokat a vágóhídra a 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakasza X. fejezetének megfelelően. A NÉBIH egységes sablonokat mutatott be mindkét dokumentumhoz. Az állatokat és a kísérő dokumentumokat az esetek többségében a hatósági segédszemélyzet ellenőrzi a vágóhídon. A vágóhídon végzett vizsgálat dokumentum-ellenőrzést (élelmiszerláncra vonatkozó információs dokumentum és egészségügyi bizonyítvány), a szállítmány azonosítását, az állomány vizsgálatát, valamint az állatjóléti feltételek ellenőrzését és az érkezéskor elhullva talált állatok (hatósági állatorvos általi) boncolását foglalja magában. Az ellenőri csoport által meglátogatott vágóhidak közül kettőben a vizsgálatot a hatósági segédszemélyzet végezte, a hatósági állatorvos pedig (aki mindig a vágóhídon tartózkodott) rendszeresen meggyőződött arról, hogy a segédszemélyzet megfelelően végzi-e a munkáját. A levágást megelőző vizsgálatok nyomon követésére szolgáló nyilvántartást megfelelően vezették mindkét említett vágóhídon. Az egyik vágóhíd esetében hivatalos dokumentumokkal támasztották alá, hogy a származási gazdaságok visszajelzést kaptak abban az esetben, ha a levágást megelőző vagy a levágást követő vizsgálatok problémákat tártak fel. Más volt a helyzet ugyanakkor azon a meglátogatott liba- és kacsavágóhídon, ahol a szárnyasokat éjjel (este 8 és reggel 6 óra között) vágják, a levágást megelőző vizsgálatokat pedig a hatósági segédszemélyzet végzi a hatósági állatorvos jelenléte nélkül. A hatósági állatorvos, aki éjszaka nem tartózkodik a vágóhídon, arról számolt be, hogy amennyiben probléma merül fel, a hatósági segédszemélyzet szükség esetén telefonon egyeztet vele, ha pedig a problémát nem sikerül telefonon keresztül elhárítani, akkor felkeresi a vágóhidat. Ezen eljárás meglétéről nem állt rendelkezésre írásos dokumentum, az ellenőri csoport pedig nem tudta megállapítani, mi történik abban az esetben, ha a kísérő dokumentumokban szabálytalanságokat találnak, és ilyenkor hogyan születik döntés a vágásról (a 854/2004/EK rendelet I. melléklete II. szakaszának II. és III. fejezete). Az ellenőri csoport által ezzel összefüggésben megvizsgált dokumentáció csak korlátozott számú, a levágást megelőző vizsgálat során felmerülő problémára, illetve ugyanekkor hozott korrekciós intézkedésekre terjed ki. Más adat nem támasztotta alá, hogy a hatósági állatorvos a 854/2004/EK rendelet I. melléklete III. szakasza II. fejezete (2) a) iii. pontjának megfelelően rendszeresen meggyőződjön arról, hogy a hatósági segédszemélyzet megfelelően végzi a munkáját. Az illetékes hatóság kockázatelemzést sem végzett annak érdekében, hogy a 854/2004/EK rendelet I. melléklete III. szakasza II. fejezetének (2) pontja szerint kiigazítsa, milyen gyakran tartózkodjon a hatósági állatorvos a vágóhídon. Levágást követő vizsgálat A meglátogatott vágóhidak közül kettőben a hatósági segédszemélyzet végezte a levágást követő vizsgálatot a hatósági állatorvos felügyelete mellett. A vágósor sebessége, a levágást követő vizsgálat helyén fennálló körülmények és az alkalmazott eljárások általában véve megfelelőek voltak. Az ellenőri csoport mindazonáltal megállapította, hogy: A két vágóhíd egyikében a hatósági segédszemélyzet nem dokumentálta a megállapításait a hatósági állatorvos számára, ha állati testeket tett félre további vizsgálatok elvégzése céljából (azt ugyanakkor jelezte, hogy a hatósági segédszemélyzet önállóan nem dobott ki tetemeket). 9

14 A hatósági állatorvos nem minden esetben tudta megállapítani, hogy a 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakasza V. fejezete B. részének (1) b) pontjában előírt részletes vizsgálat céljából a hatósági segédszemélyzet által félretett állati testek mely tételből származtak. A hatósági állatorvos nem végezte el vagy nem dokumentálta az állati testek reprezentatív mintájának napi vizsgálatát (a 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakasza V. fejezete B. részének (1) a) pontja szerint). A liba- és kacsavágóhidakon kétféle, levágást követő vizsgálatot végeztek két különböző, erre kijelölt helyen a zsigerelés típusától függően: A késleltetve zsigerelt állati testek (a 12 órával korábban levágott, hízott máj előállítása érdekében tartott szárnyasok testei) esetében a levágást követő vizsgálat rendszerint reggel indul, azt a hatósági segédszemélyzet végzi el a hatósági állatorvos részleges felügyelete mellett. Hetente kétszer a reggeli órákban ugyanez a hatósági állatorvos ellenőrzi a járásban található másik (nem folyamatos liba- és kacsavágást végző) vágóhídon követett eljárásokat is, ezért nem tud mindig jelen lenni az ellenőri csoport által meglátogatott létesítményben végzett, levágást követő vizsgálatokon. Az ellenőri csoport ezenkívül megállapította, hogy a vizsgálatra kijelölt helyen (amely olyan területen található, ahol az állatokból még nem távolították el a májat) a hatósági segédszemélyzet nem tudta megvizsgálni az állati testekben található összes belső szervet (a 854/2004/EK rendelet I. melléklete I. szakasza II. fejezete D. részének (1) pontja). A rendes zsigerelési eljárás (rögtön a vágás után végzett zsigerelés) esetében a levágást követő vizsgálatot rendszerint reggel 4 és 6 óra között végzik anélkül, hogy jelen kelljen lennie a hatósági állatorvosnak, aki a reggeli órákban kicsit később vizsgálja meg a hatósági segédszemélyzet által félrerakott állati testeket. Az ellenőri csoport kevés információt talált arról, hogy a vizsgálatokat a hatósági állatorvos alaposan elvégezte (a hatósági segédszemélyzet nem készít dokumentumokat, amelyekben a megállapításairól beszámol a hatósági állatorvosnak, és a hatósági állatorvos által a kiselejtezett állati testeken végzett részletes vizsgálatokról és az általa végzett szúrópróbaszerű ellenőrzésekről sem készülnek dokumentumok). A levágást követő vizsgálatra kijelölt hely mindemellett nem volt kellően felszerelve (hiányoztak a szárnyas valamennyi részének vizsgálatát lehetővé tevő felszerelések, így a tükrök 1 is, a világítás nem volt kielégítő, hiányoztak a kések fertőtlenítésére szolgáló felszerelések), így nem biztosított megfelelő feltételeket a vizsgálathoz. Az ellenőri csoport kérése ellenére az illetékes hatóságok nem tudták igazolni, hogy kockázatelemzés alapján kiigazítják, milyen gyakran végezzenek ellenőrzéseket (vagyis milyen gyakran tartózkodjon hatósági állatorvos) a vágóhídon. Ezt azonban a 854/2004/EK rendelet I. melléklete III. szakasza II. fejezetének (2) pontja előírja, amely rendelkezés értelmében az illetékes hatóságnak kockázatelemzést kell végeznie a megközelítés kiigazítása érdekében (nem folyamatos vágás esetén), figyelembe véve a 2074/2005/EK rendelet VI. B. mellékletének 2. pontját. Következtetések Nem mindig biztosított, hogy a hatósági állatorvos a levágást megelőző és a levágást követő vizsgálatok során jelen legyen a vágóhídon. Az illetékes hatóság nem végzett kockázatelemzést 854/2004/EK rendelet I. melléklete III. szakasza II. fejezetének (2) pontjában biztosított rugalmasság (annak kiigazítása, milyen gyakran végezzenek ellenőrzéseket, vagyis milyen gyakran 1 A jelentéstervezetre adott válaszában az illetékes hatóság azt állította, hogy az ellenőrzés időpontjában a sor szóban forgó része üres volt, mivel azon nem végeztek tevékenységet. Emiatt a hordozható tükör valóban nem volt a helyszínen. A világítást és a fertőtlenítésére szolgáló felszereléseket azóta javították. 10

15 tartózkodjon a hatósági állatorvosa vágóhídon) kihasználása érdekében. A levágást megelőző vizsgálatokat általában véve a 854/2004/EK rendelet követelményeinek megfelelően végzik el. A hatósági állatorvos esetenként azonban nem gyakorol megfelelő felügyeletet a hatósági segédszemélyzet felett. A meglátogatott létesítmények többségében a levágást követő vizsgálatot nem a 854/2004/EK rendelet I. melléklete I. szakasza II. fejezete D. részében és III. szakasza I. fejezetében meghatározott általános követelményeknek, valamint a 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakasza V. fejezete B. részében meghatározott egyedi követelményeknek megfelelően végzik (a hatósági állatorvos csak korlátozott számú szárnyast vizsgál meg, hiányosságok tapasztalhatók a levágást követő vizsgálatra kijelölt helyeken, nem vizsgálnak meg minden belsőséget, a levágást követő tevékenységeket hiányosan dokumentálják) Állatjóléti feltételek a levágás során Jogi követelmények Az állatok leölésük során való védelméről szóló 1099/2009/EK tanácsi rendelet 3., 4., 5. és 17. cikke. Megállapítások Az összes meglátogatott vágóhíd rendelkezett állatjóléti tisztviselővel, akit az élelmiszer-ipari vállalkozó nevezett ki az 1099/2009/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően. Az ellenőri csoport mindazonáltal megállapította, hogy: Az élelmiszer-ipari vállalkozó által alkalmazott kábítási paraméterek egyik vágóhídon sem feleltek meg az 1099/2009/EK rendelet I. melléklete II. fejezete 6.3. pontjában előírtaknak. Ez két vágóhídon állatjóléti problémákhoz vezetett, mivel az állatok nagy arányban mutatták az eszmélet jeleit (a szárnyasok nyitogatták a csőrüket, csapkodtak a szárnyukkal, a szemük nyitva volt) a kábítási folyamat befejezése és a halál beállta közötti időszakban, ami ellenkezik az 1099/2009/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésében támasztott követelményekkel. Az 1099/2009/EK rendelet I. melléklete I. fejezetének 2. táblázatában ismertetett, elektromos vízfürdőre vonatkozó követelményeket számos egyéb esetben is megsértették (de nem az összes követelményt és nem az összes létesítményben): a szárnyasok kábítás előtti áramütéseket kaptak, csak a fejüket merítették a vízbe ahelyett, hogy a szárnyuk tetejéig vízbe eresztették volna őket, és hosszú idő telt el a kábítás és a leölés között. A kábítási paramétereket nem ellenőrizték megfelelően, holott ezt az 1099/2009/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése előírja. Az egyik meglátogatott létesítményben a nyomon követésről szóló dokumentumok adatai nem feleltek meg az ellenőri csoport látogatásakor tapasztalt tényleges feltételeknek és alkalmazott értékeknek. A kábítás és a leölés során felmerülő állatjóléti kérdésekkel a hatósági ellenőrzés rendszerint nem foglalkozott. Az ellenőri csoport által feltárt hiányosságokat az illetékes hatóság korábban nem állapította meg. Következtetések A meglátogatott vágóhidakon az állatok leölése során biztosított állatjóléti feltételek általában véve nem feleltek meg az 1099/2009/EK rendeletnek, és azokat a 854/2004/EK rendelet 5. cikkében megfogalmazott követelmények ellenére sem vetették alá hatósági ellenőrzésnek. 11

16 5.3.5 Ellenőrzések a létesítmények szintjén Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 3. cikke. A 854/2004/EK rendelet 4. cikke. Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK rendelet. Megállapítások A létesítmények vizsgálatának/ellenőrzésének éves tervezése A létesítmények szintjén végzett hatósági ellenőrzéseket vagy teljes körű vizsgálatok vagy részleges ellenőrzések formájában szervezik. A teljes körű vizsgálatok gyakoriságát 2012 óta központilag határozzák meg az előző évi vizsgálatok eredményei alapján (a vizsgálatok eredményeit intranetes adatbázisba töltik fel a regionális és járási hatóságok). Ez a kiválasztási eljárás az összes élelmiszer-ipari létesítményre érvényes, és a vizsgálatok részleteit (a vizsgálandó létesítmények neveit) közvetlenül a központi illetékes hatóság küldi meg a járásoknak. A járási hatóságok által végzett részleges ellenőrzések (évente négy nyolc a baromfihús-ipari létesítményekben) eredményeit nem veszik figyelembe a teljes körű vizsgálatok gyakoriságának meghatározásakor. A létesítményekben végzett tevékenységekről rendelkezésre álló adatok emellett központi szinten nem mindig pontosak, mivel számos eltérés található az engedélyezett létesítmények jegyzékében (lásd az fejezetet). A központi illetékes hatóság szintjén rendelkezésre álló információk pontosságának javítása érdekében a NÉBIH fokozni kívánja az intranetes adatbázisban szereplő adatok részletességét. Az ellenőri csoport megállapította, hogy a teljes körű vizsgálatok központilag meghatározott gyakoriságát általában véve tiszteletben tartották. Általános megállapítások A meglátogatott létesítmények ugyan általában véve megfeleltek az uniós jogszabályoknak, azonban az ellenőri csoport a következő hiányosságokat tárta fel (nem az összes hiányosság volt tapasztalható mindegyik létesítményben): A 852/2004/EK rendelet II. melléklete I. fejezetének ellentmondó karbantartási problémák voltak tapasztalhatók a legtöbb meglátogatott létesítményben (megrongálódott falak és padlók, hibák a falak és a padlók illesztési pontjainál, nehezen tisztítható és fertőtleníthető területek, lepergő festék a fedetlen hús felett, piszkos vízzel teli, nehezen ürülő csatornalefolyók, rozsdás láncok használata a világítótestek felfüggesztésére a darabolóhelyiségben, elégtelen higiéniai körülmények bizonyos helyeken, például a felfüggesztett húsok szállítására használt folyosókon). A mosdókagylók nem voltak meleg vízzel ellátva, vagy a számuk nem volt elegendő (a 852/2004/EK rendelet II. melléklete I. fejezetének (4) pontja). Kisebb szennyeződések voltak tapasztalhatók a létesítmény szerkezeti elemeivel érintkező állati testeken (a 852/2004/EK rendelet II. melléklete IX. fejezetének (2) és (3) pontja). A fogyasztásra kész (ehető bélben lévő) húskészítmények a páraképződés okozta szennyeződés veszélyének voltak kitéve (a 852/2004/EK rendelet II. melléklete IX. fejezetének (3) pontja). E hiányosságok többségét már az illetékes hatóság is rögzítette, azonban kijavításukra az ellenőri 12

17 csoport látogatásáig sem került sor annak ellenére sem, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozó állítólag cselekvési terveket hajtott végre e téren. A meglátogatott létesítmények többségében ezenkívül olyan, régóta fennálló problémák voltak tapasztalhatók, amelyeket az illetékes hatóságok korábban nem észleltek (nem az összes hiányosság volt tapasztalható mindegyik létesítményben): A meglátogatott vágóhidak közül kettőben nem biztosítottak fedett váróterületet a szárnyasok számára (a 853/2004/EK rendelet III. melléklete II. szakasza II. fejezetének (1) pontja). Ugyanezen a két vágóhídon nem állt rendelkezésre a szárnyasok szállítóberendezéseinek tisztítására kijelölt hely (a 853/2004/EK rendelet III. melléklete II. szakasza II. fejezetének (6) a) pontja). A tisztítást a szárnyasok kirakására és felfüggesztésére használt területen végezték. Ugyanezen a korlátozott méretű helyen tárolják ismételt feltöltés előtt a megtisztított ládákat, így azok szennyeződésveszélynek voltak kitéve. A legtöbb meglátogatott darabolóüzemben nem volt elegendő berendezés az eszközök fertőtlenítésére, és nem alkalmaztak megfelelő fertőtlenítési eljárásokat (a 853/2004/EK rendelet III. melléklete II. szakasza II. fejezetének (1) e) pontja). Az egyik meglátogatott létesítményben a fedetlen termékek felett fémcsövek és elektromos vezetékek futottak. Ezek higiéniai állapota rossz volt, és nem lehetett őket megfelelően tisztítani. A műanyag ládákat védelem nélkül tárolták kültéren, így azok ki voltak téve a szennyeződés veszélyének. Az egyik létesítményben a nagy termelési volumen kedvezőtlenül befolyásolta az egészségügyi körülményeket és a higiéniai gyakorlatokat (például gátolta a műveletek folyamatosságát és a feldolgozóhelyiség darabolásra szánt hússal való folyamatos ellátását a 853/2004/EK rendelet III. melléklete II. szakasza III. fejezetének (1) a) pontjában előírtak ellenére). Az alkalmazott termelési rendszerek lehetővé tették, hogy a vágás-darabolás és a fagyasztás között eltelt maximális idő akár öt nap legyen. Következésképpen nem tekinthető úgy, hogy az említett tevékenységeket indokolatlan késedelem nélkül végezték el, és ezért ellentmond a 853/2004/EK rendelet III. melléklete II. szakasza V. fejezete (5) pontjának. Több eltérésre derült fény a mechanikusan lefejtett hús előállítását és címkézését illetően. Az esetek többségében az illetékes hatóság ezt nem észlelte (a részletek a címkézéssel kapcsolatosan az fejezetben, az engedélyezési eljárásokkal kapcsolatosan pedig az fejezetben olvashatók). Az ellenőri csoport azt is megállapította, hogy az élelmiszer-adalékanyagok húskészítményeket előállító baromfiipari létesítményekben való használatát az illetékes hatóság nem felügyelte egyik meglátogatott létesítményben sem, mivel az illetékes hatóság által végzett ellenőrzés hatálya erre rendszerint nem terjedt ki. Az ellenőri csoport emellett feltárta, hogy az előkészített húst előállító létesítmények közül kettőben nem engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokat használtak. A HACCP-alapú eljárásokkal kapcsolatos megállapítások Az összes meglátogatott létesítményben működtettek HACCP-rendszert. A HACCP-rendszerek vizsgálatához a hatósági ellenőrök rendszerint általános, központilag kidolgozott ellenőrző listát használtak (amely általános kérdéseket tartalmaz a HACCP-elvekről). Két, ugyanazon megyében található meglátogatott létesítményben szintén központilag kidolgozott, részletesebb és konkrétabb HACCP ellenőrző listát használtak. 13

18 A látogatások során az ellenőri csoport feltárt olyan eseteket, amikor az illetékes hatóságok pontatlanul értékelték az élelmiszer-ipari vállalkozó HACCP-tervét: Az egyik, füstölt húskészítményeket előállító létesítményben az előállítási folyamat füstölési fázisában nem kísérték figyelemmel a policiklikus aromás szénhidrogénekkel való szennyezettség mértékét. Erre a veszélyre nem tért ki a HACCP-terv, így az 1881/2006/EK rendelet melléklete 6. szakaszának pontjában meghatározott határértékek betartása sem biztosítható. Ugyanebben a létesítményben nem győződtek meg a húskészítmények esetében az élelmiszerrel érintkező anyagok biztonságos használatáról. Ebben az esetben a húskészítményeket műanyag fóliába csomagolták a főzési (forralási) eljárás előtt. Az élelmiszer-ipari vállalkozó nem tudta igazolni, hogy ezeknek az élelmiszerrel érintkező anyagoknak adott főzési hőfokon és meghatározott főzési időn keresztül történő használata nem eredményez kémiai szennyeződést. A meglátogatott vágóhidak HACCP-tervei nem tartalmaztak rendelkezéseket a szalmonellával fertőzött állományok levágására vonatkozóan. Az ellenőri csoport által megvizsgált egyik esetben az ilyen állomány levágását a nap elején, az egészséges szárnyasok levágása előtt végezték ugyanazon a vágósoron, megfelelő fertőtlenítés nélkül. Az ellenőri csoport által feltárt hiányosságok az illetékes hatóság jelentéseiben nem szerepeltek, ami kétségbe vonja, hogy a hatósági ellenőrök kellő ismeretekkel rendelkeznek a HACCP-rendszerekről. Következtetések A baromfihúst és a baromfihúsból származó termékeket szabályos és dokumentált hatósági ellenőrzési rendszerben ellenőrzik. A körülmények a meglátogatott létesítményekben általában véve kielégítőek voltak. Mindazonáltal fény derült számos olyan többek között néhány jelentősebb hiányosságra (a kialakítás vagy a berendezések régóta fennálló hiányosságai, az élelmiszer-adalékanyagok helytelen használata, a 853/2004/EK rendelet darabolóüzemekre vonatkozó egyedi követelményeinek be nem tartása), amelyet korábban nem jelentettek, ami miatt megkérdőjelezhető a hatósági ellenőrzések hatékonysága. A HACCP-rendszerek vizsgálatát rendszerint a hatósági ellenőrzések keretében végezték el. Az ellenőri csoport azonban talált hiányosságokat a HACCP kidolgozásában. A baromfihús-ipari létesítményekben nem végeznek hatósági ellenőrzéseket annak vizsgálata céljából, hogy az adalékanyagok használata megfelel-e az 1333/2008/EK rendelet követelményeinek Az élelmiszerekre vonatkozó mikrobiológiai kritériumok élelmiszer-ipari vállalkozó általi teljesítésének ellenőrzése hatósági mintavétel Jogi követelmények A 854/2004/EK rendelet 4. cikke. A 882/2004/EK rendelet 11. cikke. A 2073/2005/EK rendelet. Megállapítások Az élelmiszer-ipari vállalkozó mintavételi tevékenységei Egy kivétellel minden meglátogatott intézmény rendelkezett élelmiszer-ipari vállalkozói mintavételi 14

19 tervvel. A termékek, a víz és a felületek mikrobiológiai vizsgálatát az élelmiszer-ipari vállalkozó laboratóriumában vagy külső laboratóriumokban végezték. Az élelmiszer-ipari vállalkozók mintavételi terve legalább a jogszabályi követelményeknek megfelelt. A meglátogatott létesítményekben használt víz a helyszínen található kutakból származott. Az összes meglátogatott létesítményben rendszeresen vettek vízmintákat, és megvizsgálták azok mikrobiológiai és fizikai paramétereit a 98/83/EK irányelv követelményeinek megfelelően. Az ellenőri csoport a meglátogatott létesítmények többségében megfelelőnek találta a mikrobiológiai vizsgálat eredményeit. Pozitív eredmény esetén a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelő intézkedéseket tettek. Az ellenőri csoport például felülvizsgálta azt az esetet, amikor a vágott baromfitestek nyakbőréből vett minta pozitív eredményt mutatott a szalmonellavizsgálaton. Ebben az esetben a létesítményben megfelelő higiéniai intézkedéseket tettek, majd megfelelően tájékoztatták a gazdaságot, ahol korrekciós intézkedéseket hajtottak végre. Az ellenőri csoport a 2073/2005/EK rendelet követelményeinek végrehajtásával kapcsolatosan néhány hiányosságot tárt fel, amelyek a mintavételi egységek számához (öt helyett egy) és a nem validált vizsgálati módszerek alkalmazásához kötődtek. E hiányosságok többségét ugyanakkor az illetékes hatóság is észlelte, az élelmiszer-ipari vállalkozó pedig 2013 áprilisa óta korrigálta. Az egyik meglátogatott darabolóüzem és előkészített húst előállító üzem nem rendelkezett mintavételi tervvel, és a darabolt húsból nem vettek mintát, ami ellentmond a 2073/2005/EK rendelet követelményeinek és az ugyanezen rendelet I. melléklete 1. fejezetének pontjában megfogalmazott élelmiszer-biztonsági kritériumnak. Az előkészített húsokból ezenkívül csak a megelőző két hétben vettek mintákat, mivel az élelmiszer-ipari vállalkozó elmondása szerint csak a közelmúltban indult e termékek előállítása. A létesítmény termelési adatai alapján ugyanakkor már korábban is állítottak elő előkészített húst, mintát viszont nem vettek. Az illetékes hatóság tisztviselői úgy nyilatkoztak, hogy nem tudtak a korábbi tevékenységről annak ellenére, hogy a létesítményben már voltak rendszeres hatósági ellenőrzések. Hatósági mintavétel Több jól szervezett, baromfitermékeket érintő hatósági mintavételi program működik. Az éves mikrobiológiai felügyeleti tervet a központi illetékes hatóság készíti el és terjeszti a helyi hatóságok felé. A terv a kockázatokat veszi alapul, célja pedig az élelmiszer-ipari vállalkozó által az élelmiszer-biztonsági és technológiai higiéniai kritériumok tekintetében a 2073/2005/EK rendelet és a nemzeti jogszabályok szerint végzett mintavétel és vizsgálatok (például felmérés céljából végzett Campylobacter-vizsgálatok) ellenőrzése. A baromfihúsra vonatkozó egyéb mintavételi programok a maradékanyagokat és szennyező anyagokat (például poliklórozott bifenileket és dioxinokat) érintik. A mintavételi programok keretében a megyei hatóságok minden hónapban meghatározzák a gyűjtendő minták számát, egyúttal megadják a vizsgálandó paramétereket és a mintavétellel érintett árukat. Az ellenőri csoport megállapította, hogy a mikrobiológiai minták számának meghatározására vonatkozóan nincsenek definiált kritériumok. Elfogadhatatlan eredmények esetén a központi illetékes hatóság egyedi iránymutatásokat nyújtott a végrehajtandó korrekciós intézkedésekről. E körbe tartozik az ok azonosítása, a megismétlődés megelőzésére tett intézkedések, a nem megfelelő termékekkel kapcsolatosan hozott intézkedések és a szankciók alkalmazása. Az ellenőri csoport megállapította, hogy egy esetben a darált húson végzett szalmonellavizsgálat ugyan többször is pozitív eredményt mutatott, azonban csak általános korrekciós intézkedések (például a higiéniai program javítása) végrehajtását kérték az érintett élelmiszer-ipari vállalkozótól. Egyéb konkrét intézkedés (például a megismétlődés megelőzését szolgáló intézkedések, a HACCP-terv módosítása, a még forgalomban lévő termékek kivonása vagy visszahívása) megtételét nem követelték meg az illetékes hatóságok annak érdekében, hogy az élelmiszer-ipari 15