A SOMLÓ-MARCAL-BAKONY TÉRSÉG KITÖRÉSE

A SOMLÓ-MARCAL-BAKONY TÉRSÉG KITÖRÉSE Somló-Marcalmente-Bakonyalja Leader Térség Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2007-2013

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 4 II. Stratégia célja... 7 III. Gazdasági, társadalmi és környezeti helyzet elemzése... 8 III.1. A térség általános jellemzıi... 8 III.2. A térség környezeti állapotának leírása... 11 III.3. A térség hátrányos helyzető településeinek bemutatása... 12 III.4. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából... 13 III.5. A térség jelentısebb non-profit szervezeteinek jellemzése... 14 III.6. A térség foglalkoztatottsági helyzete... 14 III.7. A térség demográfiai helyzete... 15 III.8. A térség infrastrukturális adottságai... 17 III.9. Helyzetelemzés (Swot)... 17 III.10. Gazdaságfejlesztési koncepció, szolgáltatásfejlesztés, életminıség javítás... 19 III.11. Fenntarthatóság... 20 III.12. Esélyegyenlıség... 20 IV. A stratégia általánosan... 21 V. Stratégia részletesen... 22 V.1. Helyi termékek és kapcsolódó szolgáltatások támogatása a piacra jutásig... 22 V.1.1. Helyi termékeket elıállító induló társaságok, vállalkozók, ıstermelık támogatása... 22 V.1.2. Helyi termékeket elıállító már mőködı társaságok, vállalkozók, ıstermelık támogatása... 23

3 V.2. Turizmussal kapcsolatos fejlesztések és szolgáltatások támogatása... 24 V.2.1. Turisztikai szolgáltatásokat népszerősítı, programszervezı feladatok ellátásának támogatása... 24 V.2.2. Turisztikai területen tevékenykedı vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése... 25 V.2.3. A Leader térség turisztikai szempontból jelentıs épített és kulturális örökségeinek megújítása... 25 V.2.4. Értékkel bíró rendezvények támogatása... 26 V.3. Megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések támogatása... 27 V.3.1. A megújuló energia felhasználását elınyben részesítı települési, vállalkozási és háztartási szintő fejlesztések támogatása... 27 V.4. A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások továbbfejlesztése, bıvítése... 28 V.4.1. Önkormányzati közfeladatokkal kapcsolatos szolgáltatások helyben vagy mikrorégiós szinten tartását célzó fejlesztések támogatása... 28 V.5. A vidéki örökség megırzése és korszerősítése... 28 V.5.1. Speciális helyi termékek elıállításának, népszerősítésének ösztönzése... 29 V.5.2. Somló-Marcalmente-Bakonyalja Leader Akciócsoport Közhasznú Egyesület által készíttetett szakértıi dokumentációnak megfelelı települési utcaképet javító fejlesztések támogatása... 29 V.5.3. Helyi természetvédelmi értékek megóvásával kapcsolatos fejlesztések... 30 V.6. Képzés és megjelenés támogatása... 31 V.6.1. Vidéki megélhetés javítását célzó képzések szervezése, lebonyolítása... 31 V.6.2. Egységes térségi megjelenést célzó kiadványok elkészítésének, megjelenésének támogatása... 31 V.6.3. Rendezvényeken, kiállításokon történı megjelenés támogatása... 32 VI. Fı fejlesztési prioritások és intézkedések viszonya és ütemezése, illetve a teljes stratégia várható hatása... 33 VII.Az esélyegyenlıség és a fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában... 34 VIII. Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai... 34 IXA stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerő mőködés bemutatása 35

4 Bevezetés A Somló-Marcalmente-Bakonyalja Leader térség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájára azért van szükség, hogy megfelelı és használható keretet biztosítson a településein élık és azokon tevékenykedı önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek részére egy eredményeket hozó és fejlıdést generáló fejlesztési program végrehajtásához. A Stratégia a magyar vidékfejlesztési program 2007-2013 közötti stratégiai keretei alapján készült, és a helyi lehetıségek szerinti megoldási javaslatokat tartalmazza. A 60 településre megalakuló Leader térségünk képviseletét szinten minden mikrorégióból, településrıl a legmeghatározóbb önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek vezetıi látják el. Ezen vidékfejlesztési feladat, stratégia, program kidolgozására az Európai Unió Leader+ programjában sikeresen részt vevı Somló-Marcalmente Leader+ Akciócsoportból alakult és felbıvült Somló-Marcalmente-Bakonyalja Leader Akciócsoport Közhasznú Egyesület vállalta magára. Esetünkben egyértelmően elmondható, hogy az Európai Unió rendeletei és elvárásai alapján 2004. évtıl kezdıdıen helyi szereplıkkel, alulról induló kezdeményezés eredményeképpen alakult ki jelen egyesületi tagságunk. Egyesületünk által képviselt Leader térség az alábbi települések közigazgatási területét határolja le: Adásztevel, Adorjánháza, Apácatorna, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonypölöske, Bakonyság, Bakonyszücs, Bakonytamási, Béb, Borszörcsök, Csehbánya, Csót, Csögle, Dabrony, Dáka, Devecser, Doba, Döbrönte, Egeralja, Farkasgyepő, Ganna, Homokbödöge, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kispirit, Kisszılıs, Kolontár, Külsıvat, Lovászpatona, Magyargencs, Magyarpolány, Mezılak, Mihályháza, Nagyalásony, Nagydém, Nagypirit, Nagytevel, Nemesgörzsöny, Nemesszalók, Németbánya, Nóráp, Pápa (külterületével), Pápadereske Pápakovácsi, Pápasalamon, Pápateszér, Pusztamiske, Somlójenı, Somlószılıs, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Takácsi, Tüskevár, Ugod, Városlıd, Vid.

5 Somló-Marcalmente-Bakonyalja Leader térség elhelyezkedése a Közép-dunántúli régióban: Somló-Marcalmente-Bakonyalja Leader Akciócsoport területe Komárom Esztergom megye megye Veszprém megye Fejér megye

6 Somló-Marcalmente-Bakonyalja Leader térség térképe: Somló-Marcalmente-Bakonyalja Helyi Közösség által lefedett terület GEMARA SK Helyi Közösség által lefedett terület Általunk még nem lefedett, de a GEMARA SK-által lefedett, viszont a kilépések miatt közös határral, folytonossággal nem rendelkezı leszakadt települések területe

7 I. Stratégia célja Stratégiánk célja, hogy összhangban az uniós és hazai vidékfejlesztési tervvel és vonatkozó közösségi és hazai dokumentumokkal kijelölje a helyi agrár-vidékfejlesztés irányait, célkitőzéseit, meghatározza ezek sikeres elérésnek módját és eszközeit. Leader térségünk rendelkezik mindazon problémákkal, adottságokkal, lehetıségekkel, melyek a rendszerváltást követı folyamatok eredményeképpen a legtöbb térséget jellemzik. A munkahelyek hiánya, a mezıgazdasági tevékenységek leépülése, a meghatározó munkahelyeket adó vállalatok megszőnése jelentıs, behozhatatlannak tőnı hátrányt okoztak. Mára nyilvánvaló, hogy az elmúlt és megváltozott dolgokban történı görcsös kapaszkodás nem viszi elıbbre a térség helyzetét. Tagságunk egy átgondoltabb, meglévı értékeinket és lehetıségeinket jobban megragadó, elıremutatóbb fejlesztési stratégiát tőzött ki célul: a turizmusban rejlı lehetıségek mellett az összefogást, a helyi és speciális termékek elıtérbe helyezését, a megélhetés javítását és a helyben megtermelt jövedelmek térségünkben tartását. A minden lényeges elemet, szektort érintı összehangolt fejlesztések, együttmőködések ösztönzése révén térségünk minden tagja (nık, férfiak), a kisebbségi csoportok mind lehetıséget kapnak arra, hogy megtalálják helyüket az általunk generált lehetıségek között. Minden településen nem valósulhatnak meg azonos fejlesztések, ugyanakkor figyelünk arra, hogy egy-egy régiós fejlesztés alkalmával a lehetıséggel nem bíró kistelepülések is részesei lehessenek a projekt által generált hatásnak. Stratégiánk kidolgozása során számtalan nehézségbe ütköztünk, mely miatt nem teljesen a szándékunk és tudásunk szerinti formában végezhettük el a munkát. Ilyen például, hogy normál körülmények között elıre ismernünk kellett volna az IH iránymutatásait, vonatkozó miniszteri rendeleteket. Ezzel szemben a módosítások sora folyamatos és helyenként érthetetlen módon utólag fogalmazódik meg. További probléma, hogy szerintünk nem megfelelı keretek közé szorítja a stratégia készítését az internetes felületre, egyedi őrlapba történı felviteli lehetıség. A HPME kiválasztási korlát pedig egyértelmően torzítja stratégiánk lényegét. Legnagyobb problémának mégis azt tartjuk, hogy az egész folyamat fordítottan és nagyon szakmaiatlan módon lett kitalálva. Normál körülmények között a stratégia kidolgozása során kerülnek meghatározásra a prioritások, intézkedések. Ezzel szemben nekünk a meghatározottak szerint kész, már meghirdetett intézkedésekre kell utólag kidolgozni a stratégiát. Ráadásul ezen meghirdetett intézkedések összhangban sincsenek elképzeléseinkkel és láthatóan politikai támogatásgyőjtés céljával fogalmazódtak meg. Ugyanakkor a pénzügyi háttér sem tisztázott, hiszen a Bizottság 2006/636/EK, majd azt módosító 2008/609/EK, valamint a 1698/2005/EK, a Bizottság által elfogadott ÚMVP-vel ellentétes miniszteri rendeletek, tájékoztatások látnak napvilágot, melyek szerint a rendelkezésre álló összeg már egyáltalán nincs összhangban a fentiekben foglaltakkal. Sıt mára már a IV. tengely LEADER forrásai is felosztásra kerültek az I-III. tengely intézkedései között, de a stratégiánknak ennek ellenére tartalmaznia kell azokat.

8 II. Gazdasági, társadalmi és környezeti helyzet elemzése A Somló-Marcalmente-Bakonyalja Leader Akciócsoport Közhasznú Egyesület Helyi Közösség települései az Ajkai és Pápai Kistérségek területén a Közép-Dunántúli régió, s ezen belül Veszprém megye északnyugati részén, az egykori közigazgatási egységek, a pápai és ajkai járás területén találhatók. A Közösség területe három földrajzi egységre tagozódik. A Kisalföld, ezen belül a Marcal mente és Somló környéke, illetve a Dunántúli-középhegység ezen belül is a Bakony egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban. A települések többségét a Pápa-devecseri-sík foglalja magába. A másik jellemzı tájegység az elıbb említett területtıl keletre található Bakonyalja, a völgyekkel szabdalt dombos átmenet a Bakony és a Kisalföld között. Nyugaton a Marcal-medence a Kemeneshát a Marcal-völggyel, keleten pedig az Északi-Bakony települései. A kisalföldi területeken a tengerszint feletti magasság száz-százhúsz méter között változik, míg a Bakonyban Farkasgyepő környékén egészen ötszáz méterig emelkedik. III.1. A térség általános jellemzıi A Somló-Marcalmente-Bakonyalja Leader Akciócsoport Közhasznú Egyesület Helyi Közösségének területe alapvetıen két statisztikai kistérség településeit foglalja magában. Turisztikai szempontból mindkét kistérség települései közel azonos jellemzıkkel és adottságokkal bírnak. Tulajdonképpen a kulturális és gazdag épített örökség, illetve a kiemelkedı természeti adottságok jellemzık a településekre. Ezen területen csupán az összefogás, szervezettség és az információs helyek hiánya okoz problémát. Foglalkoztatás szempontjából az elmúlt két évtized rossz döntéseinek hatására a jellemzı mezıgazdasági szektor munkaerı felvevı képessége elenyészıvé vált. Ugyanakkor más szektorok a helyi adottságok és meglévı hátrányok miatt nem tudtak megerısödni. Ezáltal a lakosságnak egyre távolabb kell lakóhelyétıl munkába járni. A jellemzıen elöregedı vidéki lakosság nem képes ezen hatásokra megfelelıen reagálni, ezért az egyre nehezedı anyagi helyzet rányomja bélyegét a közösségi szemléletre. A vidéki lakosság körében érezhetı különbség tapasztalható az Ajkai és Pápai kistérségek vonatkozásában. Ez alapvetıen a vidéki, idısebb átlagéletkorú lakosság összetétel miatt válik nyilvánvalóvá, mely egyértelmően az elmúlt 4-5 évtized hozadéka. Ajka kistérség településein élıknek évtizedeken keresztül átlagnál magasabb egzisztenciát nyújtó munkahelyet biztosított az Ajka és környékén mőködı bauxit és szénbányák. Ezzel ellentétben Pápa kistérség településein a mezıgazdaság mellett a szaktudáshoz kötött iparos tevékenységek jelentették a megélhetési formát. Ennek hatásai mai napig érezhetık a településeken. Jellemzıen jól prosperáltak az elmúlt két évtized fejlesztéseibıl az iparos múltat és gondolkodásmódot öröklı települések, ezen belül is kiemelkedıen teljesítettek a közösségi szellemüket, összefogási hajlamukat hagyományosan megtartó német kisebbségi települések. Bizonyos mikrorégiós településcsoportok fejlıdését ugyanakkor nagyban befolyásolta a fentrıl érkezı, de meg nem valósuló politikai ígéreteknek való vezetıi hiszékenység. Az egyébként azonos érdekő kistelepülések vezetéseinek érthetetlen széthúzása

9 nem tette lehetıvé, hogy komoly, eredményeket is hozó vidékfejlesztés valósulhasson meg a térségben. Ez elsısorban Ajka kistérségben lévı településcsoportokra igaz. Az Európai Unió szerint a helyi kezdeményezéseken alapuló Leader Akciócsoportok valóban alkalmasak lehetnének arra, hogy a két kistérség elöregedı, nehéz helyzetben lévı települései számára kiutat mutasson és valós vidékfejlesztés révén élhetı vidéki térséggé alakulhasson. Ennek csupán a mostani hungarikum Leader papír- és statisztikai gyár, és politikai pozíció osztogatás az akadálya. TÉRSÉG LAKÓNÉPESSÉGE NEM ÉS ÉLETKOR SZERINT

10 Ajkai kistérség Pápai kistérség lakos település terület lakos település terület Adásztevel 874 1 853 Adorjánháza 485 1 1142 Apácatorna 204 1 729 Bakonyjákó 709 1 4718 Bakonykoppány 223 1 683 Bakonypölöske 420 1 1104 Bakonytamási 428 1 2049 Bakonyság 86 1 856 Bakonyszücs 375 1 3521 Béb 238 1 704 Borszörcsök 437 1 1180 Csehbánya 283 1 1283 Csót 1114 1 2002 Csögle 710 1 1691 Dabrony 424 1 1700 Dáka 637 1 2540 Devecser 5197 1 6411 Doba 521 1 2122 Döbrönte 259 1 1079 Egeralja 250 1 894 Farkasgyepő 387 1 1005 Ganna 308 1 1547 Homokbödöge 757 1 1615 Iszkáz 404 1 1574 Kamond 441 1 2050 Karakószörcsök 338 1 711 Kerta 698 1 1546 Kisberzseny 110 1 529 Kispirit 102 1 496 Kisszılıs 142 1 649 Kolontár 869 1 2172 Külsıvat 813 1 1931 Lovászpatona 1337 1 4990 Magyargencs 580 1 3801 Magyarpolány 1283 1 2697 Mezılak 1065 1 2157 Mihályháza 815 1 2152 Nagydém 753 1 1332 Nagyalásony 554 1 1401 Nagypirit 320 1 1017 Nagytevel 581 1 1441 Nemesgörzsöny 746 1 1925 Nemesszalók 1005 1 2056 Németbánya 95 1 1219 Nóráp 226 1 758 Pápa 907 1 9170 Pápadereske 295 1 571 Pápakovácsi 598 1 1392 Pápasalamon 379 1 1396 Pápateszér 1279 1 3074 Pusztamiske 479 1 1782 Somlójenı 329 1 815 Somlószılıs 715 1 1946 Somlóvásárhely 1189 1 2321 Somlóvecse 106 1 493 Takácsi 956 1 1913 Tüskevár 604 1 1701 Ugod 1479 1 6 279 Városlıd 1446 1 2227 Vid 168 1 317 ÖSZESEN: 19 060 28 44 383 20 472 32 71 046

11 III.2. A térség környezeti állapotának leírása A jó elképzelések mentén kialakuló NATURA 2000 program kissé nem érthetı módon településeinken már láthatóan legalább annyi problémát fog okozni, mint amennyi értéket terveztek vele megvédeni. A védett állat és növényfajok, erdık és gyepek, és vizes élıhelyek védelme érdekében NATURA 2000 területek bıvítése során nem érezhetı a megfelelı átgondoltság és a helyi települési érdekek és lakosság szempontjainak a figyelembe vétele, megfelelı mérlegelése. A vízminıség és mennyiség szempontjából térségünk gazdagnak mondható. Az ivóvízzel elszórtan, alapvetıen a kutak tervezési hiányosságai miatt vannak problémák. Klímaváltozás hatásai alapvetıen térségünkben még nem érzékelhetıek, a CO2 kibocsátás a térség településein nem jelent problémát, határozottan elenyészı. Ugyanakkor az Ajkai Erımő nem megfelelı üzemeltetése és az általa megújuló energia felhasználásként feltüntetett fatüzelésővé átalakítása térségünkben súlyos károkat okozó, haszonorientált erdıirtást eredményezett. Ezen erdıirtás hatással van környezetünkre, a települések jövıbeni turisztikai és gazdasági lehetıségeire és egyértelmően vidéki térségünk indokolatlan és bőnös kizsákmányolását eredményezi. Tájkép, tájszerkezet, tájhasználat, tájkarakter, egyedi táji elemek, értékek: a Bakony annak nyugati lábainál, az egyedülálló Somló hegy és annak térsége, illetve a csodálatos Marcal menti települések nyúlványa olyan csodálatos természeti egységet képeznek, melyet látni kell, melynek levegıjét be kell szívni ahhoz, hogy érezhetıvé váljék mindazon hatásuk sokasága, melyek összességében jellemzik térségünket. A mezıgazdasági területeink, földjeink állapotáról jellemzıen az mondható el, hogy a bérmővelésre kiadott, kizsákmányoló földmővelést folytató bérmunkások és külföldi bérlık kivételével szántóföldjeink állapota megfelelı, azon a meghatározó magyar mezıgazdasági vállalatok és vállalkozások, illetve gazdálkodók gondos gazda módjára tevékenykednek. Az uniós elıírásokat folyamatosan bevezetı hulladékgazdálkodó konzorciumok a hulladékkezelést megfelelıen végzik, és vezetik be a legkorszerőbb elvárásoknak megfelelıen. A kistelepülések önkormányzatai számára viszont továbbra is gondot jelent az illegális lerakók megszüntetése és a legálisan, de a környezetet nem kímélı módon tevékenységüket folytató hulladékkereskedık környezetkárosító hatása. Ajka közvetlen környezetét kivéve térségünkre a nagyon tiszta levegı, településeinkre a tisztaság és csend jellemzı. A természeti erıforrásokat pozitív módon használják a mezıgazdasági termelést folytató vállalkozások és gazdálkodók. Negatív módon térségünk természeti erıforrásait Ajka városának rosszul üzemeltetett erımőve használja azáltal, hogy erdeinket pusztítja. Összességében térségünk környezeti állapota megfelelı, de haszonorientált szereplık megjelenése miatt veszélynek van kitéve.

12 III.3. A térség hátrányos helyzető településeinek bemutatása A térség hátrányos helyzető települési alapvetıen két csoportra bonthatók. Az egyik csoport: melyek közelében megfelelı munkahely nem áll rendelkezésre, ezen településeken jellemzı a roma kisebbséghez tartozó lakosság számának túlsúlya. Ezen településeken a lakosság átlagéletkora a térségi átlaghoz képest alacsony, a munkanélküliség viszont ezzel ellentétesen nagyon magas. A másik csoportban jellemzı az elöregedı lakosság és a folyamatos elvándorlása a fiataloknak. Alapvetıen mindkét csoport esetében a helyi megélhetés, elérhetı szolgáltatások hiánya okozta a csökkenési folyamatot. Ugyanakkor amíg néhány település ezen folyamatok ellenére is megırizte varázsát, természeti értékeik megfelelı módon kiemelte (Bakonykoppány, Bakonyszücs, Csót, Homokbödöge, Lovászpatona, Németbánya), addig más településeken az elhagyatottság, üresen pangó játszóterek, összedılı félben lévı házak ábrándítják ki az oda látogatókat. Néhány település, mint pl. Nagypirit, Kispirit, Csögle nagyobb településektıl meglévı távolsága folytán szinte elzárt közösséget képezve megırizte mezıgazdasági gazdálkodó tevékenységét és lakosság megtartó erejét. Leader térségünk hátrányos besorolású települései: Adorjánháza, Apácatorna, Bakonypölöske, Bakonykoppány, Bakonyszücs, Borszörcsök, Csót, Csögle, Homokbödöge, Kisberzseny, Kispirit, Kisszılıs, Külsıvat, Lovászpatona, Magyargencs, Mihályháza, Nagypirit, Nemesgörzsöny, Németbánya, Pápasalamon, Pusztamiske, Somlójenı, Somlóvecse, Vid Mivel pályázati rendszereink és operatív programjaink kidolgozása során kivétel nélkül megkülönböztetett és más településekkel és más településekkel szemben elınyt élvezı besorolást kapnak a jogszabály szerint hátrányos helyzetőnek minısített településeink, néhány dolgot fontosnak tartunk megjegyezni: Mivel ezen hátrányos helyzető település besorolás évek óta kedvezményeket, támogatási intenzitásban történı jelentıs különbséget, alapvetı pályázati lehetıséget és számtalan plusz forrást eredményez, az adatok hitelességének és aktualitásának ellenırzése nélküli egyszerő őrlapkitöltés alapján történik, nyilvánvalóan adódik a lehetıség, hogy ezen célok elérése érdekében az adatszolgáltatás részrehajló, szubjektív és jogosulatlan elıny megszerzésére irányuló ferdítéseket tartalmaz. Az esetleges nem szándékos hibák kiküszöbölésére, feltárására, sincs lehetıség, hiszen ezen adatszolgáltatás mellé megfelelı kontroll kidolgozására nem került sor. Ugyanakkor a két éves elmaradásban használt alapadatok egyáltalán nem tükrözhetik a pályázatok végrehajtásakor fennálló térségi összetételt. Jelen gazdasági és társadalmi hatások, melyek az önkormányzatokat és kistelepülésen élı családokat kiemelten hátrányosan érintik, egy éven belül is rendkívül nehéz helyzetbe hoznak egy-egy települést. Bizonyos fejlesztési lehetıségek csupán hátrányos helyzető településeken történı megvalósíthatósága nem szolgálhatja egy térség felemelkedésének céljait, hiszen egy

13 mikrorégión belül az egyéb hatások együttes ismerete alapján lehet eldönteni, hogy az adott fejlesztés melyik településen szolgálja leginkább a mikrorégió, illetve a térség fejlıdését, ezáltal a tıle akár 5 km-re fekvı hátrányos helyzető településen élık legjobb munkahelyhez jutását, tehát csak a helyi viszonyok pontos ismerete alapján lehet eldönteni, hogy egy adott támogatási igény helyszínéül megjelölt település okán érdemes-e támogatni a projektet. Fentiek alapján tehát aggályos az a megközelítés, hogy bizonyos pályázatokat csak hátrányos helyzető településeken lehessen megvalósítani, illetve csak az ezen településeken megvalósuló fejlesztések szolgálják lakóik érdekeit. III.4. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából A térség helyzete a vállalkozások szempontjából nagyon sokrétő. Tervezési szempontból a céljaink szerint mindenképpen kiemelést érdemelnek a mezıgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, gazdálkodók. Ebbıl szinte minden mikrorégióban találhatunk néhány nagyobbat, illetve minden településen változó összetételben vállalkozókat, ıstermelıket. A nagyobb mezıgazdasági vállalkozások ma már nemcsak a helyi, országos gazdasági és egyéb változásoknak vannak kitéve, hanem az uniós elvárások, szabályok és elıre nem látható változások hatásait is megfelelıen kezelniük kell. Nem szerencsés, hogy elıre nem látják a várható piaci történéseket, néhány esetben a kommunikált piaci várakozásokkal ellentétes folyamat következik be. A gazdálkodók és ıstermelık esetében jellemzı problémaként jelentkezik az összefogás hiánya és termékeiknek a piacra jutási nehézsége. A szolgáltatói szektor térségünkben alapvetıen az önkormányzati fenntartású intézményekre és a turisztikai jellegő szolgáltatásokra fokuszálható. Az önkormányzati feladatok ellátását végzı szolgáltatók jellemzıen a finanszírozás csökkenésébıl adódó nehézségeket próbálja folyamatosan orvosolni. A megfogalmazott és végrehajtás alatt lévı koncentrálási irányelvek még nehezebb helyzetbe hozzák ezen szolgáltatásoknak helyet adó településeket, hiszen ezen rosszul átgondolt, nem vidéki központokba, hanem városokba koncentráló folyamatok tovább lehetetlenítik el településeink helyzetét. A turisztikai területen tevékenykedı szolgáltatások alapvetıen jó helyzetben vannak, csupán a szervezettség, egységes infrastrukturális háttér hiányzik az eredményességhez. Térségünk kis- és középvállalkozóira általánosságban jellemzı, hogy a magas közterhek nem állnak arányban a városokhoz képest jellemzıen alacsonyabb piaci lehetıségekkel.

14 ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK SZÁMA 2005 Mezıgazdaság, vad-, erdı,- hal-gazdálkodás Ipar Ebbıl feldolgozó ipar Építıipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügy, közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombizt. Oktatás Egészségügyi, szoc. Ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ORSZÁG ÖSSZESEN 97081 750635 688544 129477 326203 78517 216079 56 678 208 703 317 067 254 526 217 893 80 921 Közép-Dunántúl 12326 124498 113982 13513 28431 8235 18598 3 292 17 823 24 454 22 874 20 427 6 520 Veszprém 3222 32558 29805 4445 9274 3623 6748 1 134 4 029 8 585 8 112 7 547 2 165 SMB LEADER 1074 10853 9935 1482 3091 1208 2249 378 1343 2862 2704 2516 722 III.5. A térség jelentısebb non-profit szervezeteinek jellemzése Térségünkben minden nonprofit szervezet jelentıs és kiemelkedı tevékenységet folytat. Alapvetı jellemzıjük, hogy közösség összetartó, -építı, érdekérvényesítı és 1-1 speciális feladatot felölelı tevékenységet folytatnak. Többségük kistelepüléseinken élık részére nyújt szervezett szabadidı- és sporttevékenységet, illetve közbiztonsági feladatot látnak el. Az önkormányzati anyagi lehetıségek csökkenése miatt az utóbbi években jellemzıen szerényebb lehetıségek között kell tevékenységüket folytatni, hiszen mőködésükhöz szükséges költségeket általában az önkormányzatok támogatás formájában fedezték. A helyi rendezvények szervezésében viszont jelentıs szerepet vállalnak. Tevékenységük és programjaik mindenképpen meghatározó elemei térségünk településeinek. Több civil szervezet kiemelt tevékenysége közé tartozik a környezetünk védelme, hosszú távú megóvása. Ezen szervezeteknél az esélyegyenlıség nem kiemelt statisztikai bekezdés, hanem természetes módon elfogadott helyzet. Több civil szervezet kifejezetten a hátrányos helyzetben lévı családok, fogyatékosok, kisebbségek támogatására alakult. Német ajkú településeinken kivétel nélkül megtalálhatók a helyi kisebbségi hagyományokat ırzı és ápoló aktív nonprofit szervezetek. Mivel ezen szervezeteket helyi érdekeket felvállaló és azokat önzetlenül képviselı lakosok alkotják, jellemzıen felvállalják a nehéz sorsú családok, kisebbségek, fogyatékkal élık felkarolását is. III.6. A térség foglalkoztatottsági helyzete Térségünk foglalkoztatottsági helyzete a statisztikai adatok alapján is eléggé kiábrándító és a további elvándorlást kifejezetten ösztönzı mutató. Ennél sajnos még rosszabb a helyzet, hiszen ezen mutatók a tényleges valóságot tükrözik. A statisztikai mutatókat javítani szolgáló közmunka programok, statisztika számítási irányelvek nem jelentenek megoldást

15 településeink munkahelyeinek a hiányára, csupán papíron lehet velük bizonyos eredményeket évrıl-évre felmutatni. Az, hogy egy adott településen néhány hónapra nem segélyt, hanem ároktisztításért, segélyhez hasonló összegő bért nyújt az önkormányzat, nem oldotta meg a helyi foglalkoztatottság problémáját. Térségünkben nem érezhetı, hogy a meghirdetett munkahelyteremtı támogatások valóban megfelelı helyre kerültek és tartós munkahelyeket teremtettek volna. A gazdasági recesszió hatásai ugyanakkor nagyobb vállalatainknál (pl. Pápai Hús Rt.) komoly negatív hatást válthatnak ki településeinken a munkahelyek megszőnésével. Az ilyen munkahelyek megszőnését követıen a szinte kilátástalan helyzetbe került családok nem találnak más kiutat, mint a térségbıl történı elköltözést. A mezıgazdasági foglalkoztatottság óriási csökkenése komoly problémát okoz településeink számára. Akadnak olyan falvak, ahol szinte a teljes termıterületet egy termelı, alkalmazott nélkül, multinacionális felvásárlókkal kötött szerzıdés alapján bérbe mőveli. Ezáltal a településen élıket szinte teljesen kizárja a mezıgazdasági jellegő megélhetési formákból. A folyamatot egy oldalról jól bemutatja a jellemzıbb állatállományok számának az alakulása. 100 ha mezıgazdasági területre jutó állatállomány 200 180 160 szarvasmarha 1980 182 140 120 100 80 60 sertés 1980 62,9 szarvasmarha 1996 73,6 szarvasmarha 2005 64,3 40 20 0 sertés 1996 21,1 sertés 2005 14,4 III.7. A térség demográfiai helyzete A térség demográfiai helyzetét az alábbiak szerint tudjuk jellemezni: Általánosságban jellemzı a települések elöregedése, a megélhetési problémák és munkahelyek hiánya miatti elvándorlás, mely a napjainkban bekövetkezı kisiskolák mesterséges megszüntetésével várhatóan tovább fog romlani. Ezen folyamat következménye, hogy a megüresedı ingatlanok egyre rosszabb állapotba kerülnek, elértéktelenednek. Ezen

16 ingatlanok átlag fölötti értéken történı megvásárlása csupán a sokgyerekes, egyébként is szociális nehézségekkel küszködı, jellemzıen roma kisebbséghez tartozó családok által történik, melynek hátterében valószínősíthetıen a szociálpolitikai támogatás 90%-os aránya feltételezhetı. Ezen folyamattal viszont a kistelepülések helyzete tovább romlik, hiszen ezen családok késıbbi megélhetéséhez újabb támogatási forrásokat kell találni. Tehát tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy a településeink demográfiai helyzetének alakulását nagyban befolyásolják a bankok gazdaságpolitikai szempontjai. A lehetıségekkel rendelkezı, minimum középfokú végzettséget szerzı fiatalok jellemzıen városokban és ma már elmondható, hogy külföldön keresnek megélhetést maguknak. Felmérésünk szerint egy 100 fı huszonöt év alatti rendelkezı településrıl átlagban már 12-18 fiatal dolgozik külföldön és ez a folyamat várhatóan tovább fog erısödni. Tehát összességében elmondható, hogy az elöregedési folyamat megállítására kidolgozott programok nélkülözhetetlenek egy jó vidékfejlesztési programból. Lakosság és terület nagysága LEADER térségünkben a két kistérségbıl 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 Ajkai kistérség 19060 lakos Pápai kistérség 20472 lakos Ajkai kistérség 44383 ha Pápai kistérség 71046 ha Népesség összetétele életkor alapján LEADER térségünkben 1 598 568 2020 12428 4106 0 5000 10000 15000 20000 25000 0-2 éves 3-5 éves 6-14 éves 15-59 éves 59 éves felett

17 III.8. A térség infrastrukturális adottságai Leader térségünk vonatkozásában lényeges különbség tapasztalható az Ajkai és Pápai kistérségek települései között. Míg a Pápai kistérség településein az elmúlt két évtizedben jelentıs és szinte teljesen lefedı infrastrukturális fejlesztések történtek, addig Ajka kistérség vonatkozásában csupán a városhoz közvetlenül tartozó településeken történtek jelentısebb fejlesztések. Ugyanakkor megállapítható, hogy a vidéki kistelepüléseink hálózat függıvé tétele a világ energia helyzetét látva és ezen belül Magyarország átlag feletti gázfüggıségét ismerve nem biztos, hogy szerencsésnek bizonyulnak. Térségünk településein teljes mértékben hiányoztak az önellátó település szemléletet tartalmazó fejlesztések. Más országok gyakorlatával ellentétben ezen fejlesztések során nem törekedtek a hosszú távú, átgondolt fenntarthatóság biztosítására. Ebbıl adódóan néhány éven belül településeinken élı családok a vezetékes energia függıségük miatt lényegesen nehezebb helyzetbe kerülhetnek, mint szomszédos uniós tagállamaink hasonló településein élı családok. Az egyre magasabb villamos energiai árak is további megoldások kidolgozását tennék szükségessé, hiszen az alacsony átlagjövedelem miatt településeinken élı családok láthatóan nem lesznek képesek ezt a jövıben finanszírozni. A vállalkozások és szolgáltatások megfelelı minıségben történı tevékenységét alapvetıen meghatározza a mai kor igényeinek megfelelı szélessávú Internet kapcsolat megléte. Néhány települést kivéve jellemzı, hogy a megfelelı szélessáv biztosítására alkalmas kábelhálózat csupán a település fıutcáján vagy még azon sem érhetı el. Ennek ellensúlyozására megfelelı technológiák (vezeték nélküli, mikrohullámú Internet szolgáltatás) léteznek, melyek mielıbbi elıtérbe helyezése elengedhetetlenül szükséges térségünkben. Településeinken az önkormányzati utak állapota egyre rosszabb, helyenként eredeti funkcióra nem alkalmas. A csökkenı finanszírozásuk miatt viszont az önkormányzatoknak egyáltalán nincs lehetısége felújításukra, de már szinten tartásukra sem. Néhány mikrorégióban, mint például Marcal menti településeken, az állami utak állapota is folyamatosan rossz, elfogadhatatlan. III.9. Helyzetelemzés (Swot) GAZDASÁGI Megfelelı mérető, fekvéső és minıségő mezıgazdasági termıterületek, Hungarikum elıállítására alkalmas történelmi borvidék található a TERMÉSZETI /ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ERİSSÉGEK Több tájvédelmi körzet található a közösség területén, Földrajzi szempontból nagy változatosságok (síkságtól a folyó völgyeken keresztül a HUMÁN Mezıgazdaságban járatos és azt jól ismerı lakosság él a településeken, A lakosság jelentıs része rendelkezik megfelelı mérető földterülettel a kisebb gazdaságok

18 GAZDASÁGI területen, Hatalmas lehetıségeket kínáló erdıterületekkel rendelkezik a térség. Megfelelı infrastruktúra hiánya, Túl nagy birtokszerkezetek, Megfelelı tıke hiánya. Termékek helyi feldolgozásának támogatása, Növekvı igény a biztonságos, egészséges, a térségünk jellemzıit magában hordozó helyi termékek és szolgáltatások iránt, A helyben termelıdı megújuló energiaforrások kihasználása révén több pénz marad a térségben. A mezıgazdaság térvesztése, amit nem ellensúlyoznak gazdasági és egyéb tevékenységek Egyre több bérelt (500 ha feletti) birtokszerkezeten folyik termelés, bértermelés, mely a helyi lakosságnak egyáltalán nem biztosít megélhetési, kiugrási lehetıséget. TERMÉSZETI /ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG Bakony dombjáig) találhatók, ezáltal kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik az egész terület. Rengeteg épített örökség található a térségben. GYENGESÉGEK Megfelelı és egységes védelem és koncepció hiánya az épített örökségek, illetve a természeti értékek vonatkozásában, Szervezett programok, szervezı irodák hiánya a turizmus területén, Marketing és tájékoztatás hiánya. LEHETİSÉGEK A természeti és kulturális értékek felértékelıdésének kihasználása, ezáltal a turizmus bevételeinek növekedése Az épített örökség elıtérbe helyezése által térségünk vonzóbbá tétele, A nagyon sajátos környezeti adottságok és vonzóerı kihasználása programok és rendezvények szervezése által. FENYEGETÉSEK, KOCKÁZATOK A településkép rossz állapota, folyamatosan romló vagyonbiztonság. HUMÁN beindításához, Közösségi összefogásokra hajlamos, kezdeményezı közösségek. Szakképzettség hiánya, Mezıgazdasági irányultság, érdeklıdés jelenlétének hiánya, Helyi termelık és kereskedık szövetkezésének hiánya. Megfelelı helyi tapasztalat és hajlandóság a közösségi fejlesztési programok készítésére és megvalósítására, melyet nagyon hatékonyan ki lehetne használni Településeink lakossága fogékony a partnerségre és a helyi erıforrásokra, megoldásokra épülı fejlesztésekre Megfelelı mozgósítható munkaerı található településeinken Továbbra is erısödı a szegregáció, jellemzı a települések elöregedése.

19 III.10. Gazdaságfejlesztési koncepció, szolgáltatásfejlesztés, életminıség javítás Helyi gazdálkodók és gazdálkodó szervezetek támogatásával próbáljuk meg ösztönözni İket arra, hogy egyedi, térségünkre jellemzı és a minıség szempontjait elıtérbe helyezı termékeket állítsanak elı, azokat összefogva próbálják meg értékesíteni, új piacokon bevezetni. Térségünk egyik erısségének számító környezeti, természeti és meglévı jelentıs kulturális, épített örökségeink kihasználásával egy új turisztikai koncepciót kívánunk létrehozni, helyi hálózatot kialakítva, annak szervezıi apparátusát létrehozva szeretnénk megteremteni a valósan kiajánlható lehetıségeinket. Annak érdekében, hogy ezek valóban színvonalasan megvalósulhassanak, növelnünk kell településeinken az alapszolgáltatások színvonalát. Meg kell ıriznünk és fejleszteni szükséges falvaink arculatát. Nagyon fontos, hogy a fejlesztések által megjelenı új munkahely lehetıségekre megfelelıen képzett emberek álljanak rendelkezésre. Ezért minden kapcsolódó és szükséges tudás elsajátításához a specifikus képzéseket támogatni kívánjuk. A várható energiaár növekedések miatt elınyös tendenciának számítana, ha térségünkben az egyébként rendelkezésre álló biomassza alapanyag (nagy erdıterületek, mezıgazdasági vagy állattartó üzemek) kiaknázásával csökkentenénk a térségünkbıl kiáramló szolgáltatási díjak arányát, illetve az itt élık lakásfenntartási, önkormányzatok intézménymőködtetési, továbbá a vállalkozások ezirányú költségeit. Ezáltal azt is elérhetnénk, hogy új vállalkozások települjenek térségünkbe. Ezáltal környezetünkre is jelentıs pozitív hatást gyakorolnánk. Minden intézkedésünknél kiemelt és meghatározó szerepet kapna a környezetvédelmi, esélyegyenlıségi és a kisebbségek integrációját elısegítı fejlesztési elképzelések, ezért ezt nem külön intézkedésként kívánjuk meghatározni, hanem minden egyes projekt ötletnek és fejlesztésnek tartalmaznia kell. A fenti célok megvalósításával kihasználnánk térségünk ismert erıforrásait, elısegítenénk helyi munkahelyek létesítését. A fejlesztések által több meglévı és ismert hiányosságunk kezelése valósulna meg, mint például: - Piacok megjelenése és a szövetkezések (pl. feldolgozó üzem létesítése) által nyújtott lehetıségek következtében új gazdálkodók jelenhetnének meg, akik a tulajdonukban lévı földterületet bérbe adás helyett inkább megmővelnék, ezáltal a túl nagy birtokszerkezetek csökkennének. - Hangsúlyt kapnának az épített örökségek, illetve a természeti értékeink az egységes koncepció által. - A turizmus területét szervezı hálózat és iroda, illetve ennek mőködése további fejlesztési elképzeléseket, munkahelyteremtı projekteket generálhat. - A felmerülı, igény szerinti szakterültekre képeznénk a szükséges munkaerıt, ezáltal célspecifikus eredményt érhetnénk el a munkanélküliség csökkentésében.

20 A Leader+ programunkban megvalósított, illetve részben megvalósítás alatt lévı turisztikai park és utaztató hálózat helyszíneit tovább bıvítenénk a felbıvült térségünk területére. Fejlesztési stratégiánk kidolgozása során felhasználjuk a Közép-Dunántúli, a Veszprém megyei, az ajkai és pápai kistérség meglévı fejlesztési, stratégiai terveit, koncepcióit és a Somló-Marcalmente Leader+ Akciócsoport fejlesztési tervét. III.11. Fenntarthatóság A fentiekben bemutatott helyzetelemzés, erısségek-hiányosságok bemutatásán kívül arra törekszünk a stratégia kidolgozása során, hogy a 2007-2013. tervezési idıszakban rendelkezésre álló erıforrásokkal egy olyan jelentıs és elıremutató fejlesztés valósuljon meg térségünkben, amely az ezt követı idıszakban önmőködıvé, nyereséget termelıvé teszi térségünket. Ennek érdekében a turisztikai jellegő fejlesztéseknek el kell érni azt a szintet, hogy egy új és visszajáró vendégkörrel stabilizálják a további fenntartható mőködést. A hozzá kapcsolódó vállalkozások és szolgáltatások megtalálják a helyüket a rendszerben és a megteremtett munkahelyeket hosszú távon biztosítani tudják. A gazdaságfejlesztés területén a meglévı gazdálkodó szervezetek hosszú távon tudjanak tervezni az Európai Unió, illetve a hazai piacokon. A megtámogatott ıstermelık és családi gazdálkodók, mikrovállalkozások elsısorban az erısségeink szerinti agráriumban találják meg a helyüket, biztosítsák ha kell szövetkezések útján az Európai Unió, a hazai és nem utolsó sorban a helyi piacon való értékesítés lehetıségét. Veszélyt jelenthet a nagy (bérelt) birtokrendszer, mely az itt megtermelt termékek nyereségét térségünkbıl kiviszi, illetve a várható külföldi, megfelelı tıkével rendelkezı tulajdonosi kör megjelenése. III.12. Esélyegyenlıség Térségünk településeinek 63%-án mőködik cigány kisebbségi önkormányzat, további 9,3%- on egyéb (fıként német) nemzetiségi kisebbségi önkormányzat. Az eddigi tapasztalatoktól eltérıen a fejlesztések során azt szeretnénk elérni, hogy nem külön jól hangzó, divatos képzésekkel és forrásokat felemésztı, de eredményt nem produkáló fejlesztésekkel próbáljuk az esélyegyenlıségi kérdéseket rendezni. Célunk határozottan az, hogy ezen kisebbségek valós integrációját segítsük elı az által, hogy minden egyes projektben, amelyben megadatik a lehetıség, igen is kerüljenek beépítésre azok a megvalósítható elemek, melyek által a kisebbségi szereplık megtalálják helyüket. A nık speciális helyzete miatt nagy hangsúlyt fektetünk a térségünkben tapasztalható részmunkaidıs foglalkoztatás támogatására. A hátrányos helyzető csoportok és települések esetében elsısorban a turisztikai jellegő fejlesztések jelenthetnek kitörési pontot. Ugyanakkor az agrárágazatban tevékenykedık számának növekedésével részükre is megnyílnak olyan munkalehetıségek, melyek nem feltételeznek magasabb iskolai végzettséget, illetve teljes értékő munkaerıt. A tervezés idıszakában különös figyelmet fordítunk arra, hogy a munkában részt vegyenek és valós problémáikat feltárva hatékonyan segítsék stratégiánk elkészítését.