SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár? A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.30. pontja alapján a természetbeni juttatások közül adómentes az, amelyet a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára a - rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult - szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában évi 19 ezer forint értékig terjedően juttat (adómentes iskolakezdési támogatás). Amennyiben a tanulóra tekintettel családi pótlékot folyósítanak, akkor az iskolakezdési támogatás adómentesnek minősül. Ha saját tulajdonú ingatlan kerül eladásra milyen bevallási és adófizetési kötelezettségeim vannak? Mi a teendő, ha az értékesített ingatlan ára magasabb mint az új megvásárolt ingatlané? Jövedelemnek számít -e, ha az értékesített ingatlan árából nem vásárolok egy másik ingatlant? Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adókötelezettségére vonatkozó alapvető szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 59-63. -ai tartalmazzák. Az ingatlan eladásából származó jövedelemnek a bevétel és a költségek különbözetét kell tekinteni, melynek megállapításához az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni: - az ingatlan megszerzésére fordított összeget, - a szerzéssel és az átruházással kapcsolatban felmerült kiadásokat (pl. illeték, ügyvédi költség), - az esetleges értéknövelő beruházásra fordított összeget. Ha az ingatlant a szerzéstől számított öt éven túl adják el, a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve, akkor a fentiek szerint kiszámított jövedelem a 6. évtől számítva minden évben további 10 százalékkal kevesebb. A számított jövedelem megállapítása során az összeg tehát annak megfelelően csökkenthető, hogy az ingatlan megszerzésétől számítva az átruházásra mikor került sor. Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználása esetén lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető, vagyis az így megszerzett jövedelem azon része utáni adót nem kell megfizetni, vagy a befizetett adó visszajár, amelyet a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelme megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon belül, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított. 1
Az értékesítést az adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásban kell feltüntetni és a kedvezmény is ezen bevallásban érvényesíthető, ha a lakáscélú felhasználás a bevallás benyújtásáig (május 20-ig) megtörténik. Ellenkező esetben az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezmény majd az adó visszaigénylésével érvényesíthető. Amennyiben tehát a magánszemélynek az ingatlan értékesítéséből jövedelme keletkezik, akkor azt még lakáscélú felhasználás esetén is be kell vallania (akkor is, ha adófizetési kötelezettsége nem keletkezik). 3/2006/09 Ingatlan eladásából származó, üdülő házas övezetben lévő telek, illetve az ott épített családi ház építésébe befektetett jövedelem mentesül-e az SZJA alól? Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználása esetén lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető, vagyis az így megszerzett jövedelem azon része utáni adót nem kell megfizetni, vagy a befizetett adó visszajár, amelyet a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelme megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon belül, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított. Az Szja tv. 63. (2) bekezdése határozza meg a lakáscélú felhasználás fogalmát. Lakáscélú felhasználásnak minősül az a) pont alapján többek között a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ill. a b) pont alapján a belföldön fekvő lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett időtartamon belül lakást épít, építtet. A lakás fogalmát az Szja tv. 3. 73. pontja határozza meg, mely szerint lakás az ingatlannyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház. A fentiek alapján az üdülőre fordított kiadás és a nem lakóteleknek minősülő telek megvásárlása lakáscélú felhasználásnak nem minősül, így lakásszerzési kedvezmény az üdülő (üdülőtelek) megszerzésére tekintettel nem érvényesíthető. 4/2006/09 Ha a cégautót 07. 13-án értékesítettem, akkor a 07. havi cégautó adót és annak járulékait hogyan kell befizetnem? Az egész havit kell befizetnem, vagy a napokra jutót? Ha ugyanabban a hónapban vásároltam pl. 07.20-án egy új cégautót, akkor arra is töredék adót kell fizetnem július hónapra? A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 70. (7) bek. alapján az adókötelezettség tekintetében minden olyan hónap, amelyben a kifizető - bármely rövid időtartamra - magáncélú használatot biztosított (tett lehetővé), egész hónapnak számít. A cégautó-adó fizetésére kötelezett kifizető személyében bekövetkezett változás esetén az új kifizetőt a változás hónapját követő hónaptól terheli a cégautó-adóval összefüggő minden adókötelezettség. 2
A fentiek alapján a kérdéses esetben az adott hónapra teljes összegű cégautó-adót kell fizetni mindkét gépjármű után. 5/2006/09 Az EKHO-val adóztatott munkabért figyelembe kell-e venni az adójóváírásra való jogosultsági határ vizsgálatánál? Az Szja tv. 3. 75. pontja határozza meg az éves összes jövedelem fogalmát. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 13. (5) bek. alapján a magánszemély jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétele egészét az Szja tv. 3. -ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelme megállapításánál beszámítja. A fentiek alapján az Szja tv. 33. adójóváírásra vonatkozó szabályai szerinti jogosultsági határ meghatározása során az ekho alapját is figyelembe kell venni. ADÓZÁS RENDJE Az elektronikus úton történő bevallásokból a tagok részére történt kifizetések kimaradtak így önellenőrzés benyújtása vált szükségessé. Meg kell e fizetni az önellenőrzési pótlékot, mivel a legutolsó APEH tájékoztató szerint az elektronikus bevallásokkal kapcsolatban előforduló hibákért 2006. októberig türelmi időt kaptak az adózók? Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) 168. (1) bekezdése alapján ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. A 2006. október 01-ig tartó türelmi idő nem vonatkozik az önellenőrzési pótlékra. Az adózás rendjéről szóló törvényt módosító 2005. évi CLXIII. törvény 27. (11) bekezdésének a 2006. évi LXI. törvénnyel módosított rendelkezései alapján az Art. 172. (16) bekezdés rendelkezésében foglaltak után mely szerint ha a munkáltató, illetőleg a kifizető a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifizetésről teljesítendő bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata mulasztási bírságot kiszabni a 2006. április 01-től elektronikus bevallásra kötelezett adózók esetében 2006. október 01-től, a kötelezettséget 2006. évben választók esetében az első bevallás benyújtásától számított 6 hónapot követően, a 2007. január 01-től kötelezett adózók esetében 2007. július 01-től lehet. Kinek kell 2007. január 01-től havi adó és járulékbevallást benyújtani? A 2007. január 1-jétől a havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett az az adózó aki/amely 3
kifizető és munkáltató, (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképző iskolai tanuló tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, a Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője, vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott, de 2006. májustól nem kötelezett a havi adó- és járulékbevallás benyújtására és nem is választotta azt. 3/2006/09 2006. évben az előtársasági időszakról milyen bevallásokat kell benyújtani és mikor? 2006. évben az előtársasági időszakról a 06083 számú az éves és a soron kívüli bevallás benyújtására kötelezett adózók államháztartással szemben fennálló személyi jövedelemadó, járulék, hozzájárulás és egyéb kötelezettségeiről elnevezésű bevallást kell benyújtani a cégbejegyzésről szóló végzés jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon belül. Amennyiben a végzés 2006. szeptember 1-jét követően emelkedik jogerőre, a 06084-es bevallást kell beadni. Az általános forgalmi adó bevallást (0665/650/651/310/320) és a bevallást az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben (0603) a cégbejegyzésről szóló végzés jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon, a társasági adó bevallást (0629/ELŐ) 90 napon belül kell benyújtani. 4/2006/09 Édesanyám nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki nem rendelkezik számítógéppel, így internetes kapcsolattal sem. Rá is vonatkozik-e a 2007. január 1-étől kötelező elektronikus bevallás? Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 237. (3) bekezdése alapján a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem kötelezett sem elektronikus bevallás, sem havi adatszolgáltatás benyújtására, ha nem minősül kifizetőnek, munkáltatónak. Ennek értelmében 2007-től változatlan formában és módon teljesítheti adókötelezettségét a nevezett adózói kör. 5/2006/09 Ha valamely adózónak a 0619-es bevalláson szereplő adók tekintetében nincs kötelezettsége és éves bevalló, akkor nem is kell beküldeni a bevallást nullásan? Ha egy kisebb Bt-nek 499 FT a szakképzési hozzájárulási adókötelezettsége 2006 1. félévre, tehát ez kerekítve 0 eft, akkor be kell küldenie a bevallást 0-san vagy nem, ha más adókötelezettsége itt a 0619-esen nincs? A 0619-es bevallást az éves bevallásra kötelezettnek (ideértve az eltérő üzleti év szerint adózót és az egyéni vállalkozót is), valamint az előtársaságnak kell benyújtani a kulturális járulékról, a rehabilitációs hozzájárulásról, az innovációs járulékelőlegről, valamint a szakképzési hozzájárulásról, ha ezen adónemek alanya és havi, negyedéves, féléves bevallási kötelezettsége van. Amennyiben nem alanya a fenti adónemeknek, a bevallást nem kell benyújtani. Amennyiben az említett adózó ugyan alanya a 4 adónem valamelyikének, de az adott időszakra nincs adófizetési kötelezettsége, a nullás bevallást is be kell adnia. 4
6/2006/09 Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésekor milyen adatszolgáltatási, bevallási kötelezettség van és milyen nyomtatványon tehetjük meg? Amennyiben az egyéni vállalkozó éves bevalló volt, abban az esetben a 06583 számú bevallást kell benyújtani a tevékenység lezárásához, illetőleg amennyiben alkalmazottat foglalkoztatott a 06083 számú bevallást is a megszűnést követő 30 napon belül. Amennyiben a megszűnésre 2006. szeptember 1-jét követően kerül sor, a 06084, 06584-es bevallásokat kell beadni. Amennyiben havi, illetőleg negyedéves bevalló volt, abban az esetben a 0608 és a 0658 számú bevallásokat kell benyújtania (2006. szeptember 1-jét követően a 06082, 06582-es bevallásokat). Amennyiben általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, a 0665/650/651/310/320. számú bevallást is be kell nyújtani. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az EVA magába fogja-e foglalni a házipénztár adót? Az evás vállalkozás nem alanya a házipénztár adónak, tekintettel arra, hogy a házipénztár adóról szóló 2006. évi LX. törvény 2. (1) bekezdése és a 3. (1) bekezdése alapján adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adózó. A fentiekre tekintettel az eva hatálya alá tartozó adózók nem alanyai a házipénztár adónak, függetlenül attól, hogy bevételi nyilvántartást vagy kettős könyvvitelt vezetnek. Az EVA törvény hatálya alá 2003-ban léptünk át, kettős könyvvitelt vezettünk. Jelenleg is kettős könyvvitelt vezetünk. A felhalmozódott (előző évek) eredményét, valamint 2006 évi eredményt szeretnénk a tagok között osztalékként kiosztani, akkor van-e, illetve lesze SZJA, osztalékadó fizetési kötelezettsége a magánszemélynek? A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó eva alanyra a számviteli törvényben és a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott osztalék(előleg) fizetési előírások vonatkoznak. Akkor van lehetőség évközi osztalékelőleg fizetésére, ha a taggyűlés által elfogadott, a számviteli törvény szerint készített közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének nem lesz akadálya. A korábbi évek eredménytartaléka kizárólag akkor vonható be az osztalékfizetésbe, ha a tárgyévi eredmény nem elegendő az osztalék kifizetésére, ez tehát azt jelenti, hogy kizárólag a korábbi évek eredménytartaléka nem vonható be az osztalékfizetésbe. Amennyiben a társaság evás időszaki eredménytartalékot fizet ki, abban az esetben osztalékadó fizetési kötelezettség (Szja törvény alapján ) nem merül fel, mert az eva kiváltja a tagnak jutatott osztalék utáni személyi jövedelemadót. Ha azt megelőző időszaki 5
eredménytartalékból történik az osztalékfizetés, akkor a Szja tv. 66. szerint szerint kell eljárni. 3/2006/09 A könyvelő szerint a vállalkozásba befolyt jövedelem - az EVA befizetése után - nem vehető fel adómentesen, csak az osztalék. Minden további pénz jövedelemként való kivétele SZJA-köteles. Amennyiben személyes közreműködés címén vesz fel jövedelmet, abban az esetben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni. Az Eva tv. 18. (5) bekezdése alapján a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. Tehát amennyiben a tag a tagi jogviszonyra tekintettel szerez bevételt, az nem minősül jövedelemnek, azt a személyi jövedelemadó bevallásában nem kell szerepeltetni valamint személyi jövedelemadót sem fizet utána, vagyis amennyiben osztalék kifizetése történik melynek forrása az evás időszakban keletkezik, akkor nem merül fel az osztalék kifizetésének vonatkozásában adófizetési kötelezettség. JÁRULÉK, EGÉSZSÁGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS 67% rokkantnyugdíjasként, mint alkalmazott dolgozom. Mennyire érintenek az új szabályok? A társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXX. tv. (a továbbiakban Tbj.) jelenleg hatályos 25. -a szerint a saját jogú nyugdíjas (pl. rokkantsági nyugdíjas) foglalkoztatott személy nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot nem fizet. 2006.szept.1-től a Tbj. 25. -a úgy változik, hogy a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 %), nyugdíja folyósításának szünetelése esetén pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizet. A saját jogú nyugdíjas nyugdíjjárulékot nem fizet. Gazdálkodó szervezet (mint szakmai gyakorlaton foglalkoztató) és egy főiskola (mint gyakorlati képzést szervező) között megkötött \"Együttműködési megállapodás gyakorlati képzés nyújtására\" szerződés alapján egy hallgató 2,5 hónapos, munkaviszonynak nem minősülő nyári szakmai gyakorlatát végzi a foglalkoztatónál. Az együttműködési megállapodás alapján a minimálbér időarányos része illeti a hallgatót, melyet a gazdálkodó fizet. Keletkezik-e biztosítással járó jogviszonya a fent leírt szerződés alapján a hallgatónak? Tanulószerződéses jogviszonynak minősül-e a tanuló foglalkoztatása a fenti szerződés alapján? Ha nem, akkor milyen típusú jövedelem kifizetés történik a szerződés alapján? Egyéb önálló tevékenység, vagy egyéb összevonandó jövedelem? A Tbj. 5. (1) bek. c) pontja alapján biztosított a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, aki után a járulékokat a tanulószerződésben meghatározott díj 6
után kell megfizetni. Tanulószerződés a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. szerinti tanulószerződés. Esetében az Szja tv. 3. 72. f) pontja szerint kell eljárni. Adóterhet nem viselő járandóság a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész. Ebben az esetben adó és járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn. Az adóterhet nem viselő járandóság felett nyújtott juttatás egyéb jövedelem, ami után a kifizetőt adó és százalékos mértékű eho fizetési kötelezettség terheli. 3/2006/09 Nem kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó, heti 20 órás munkaviszonnyal (bére bruttó 120000 Ft), mekkora összeg után kell minimum TB járulékot fizetnie? 2006.szeptembertől a minimum járulékalap csak az egyéni vállalkozóra vonatkozik, vagy az alkalmazott munkabérére is? Ha a vállalkozó jövedelem kivétje, vagy az alkalmazott bére ennél kevesebb /pl.70000 Ft/ milyen módon lehet ezt bejelenteni? A 2006. évi LXI. tv. 103. -a kiegészítette az adózás rendjéről szóló törvény(art)17. -át a 17/A. -al. E szerint az 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 5. (1) bek. a) pontja szerinti biztosított (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony stb.) foglalkoztatója, a társas vállalkozás és a biztosított egyéni vállalkozó (evás is)az adószámának, valamint az általa foglalkoztatott biztosított személy adóazonosító jelének feltüntetésével elektronikus úton, az elektronikus bevallásra egyébként nem kötelezett az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentést tehet az adóhatóságnak a járulékalapot képező jövedelem, illetve adóelőleg alap mértékéről a Tbj. 20. (2) bekezdésében, 27. (1) bekezdésében, 29. (1) bekezdésében és 29/A. (1) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettség teljesítése érdekében. A bejelentést a foglalkoztatóvá válást, a vállalkozói igazolvány kiváltását, illetve a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül lehet beadni. Az Art. 17/A. -át beiktató rendelkezés a kihirdetéssel lép hatályba azzal, hogy első alkalommal a Tbj. 5. (1) bek. a) pontja szerinti biztosítottat foglalkoztató, a társas vállalkozás és az egyéni vállalkozó a bejelentést 2006. október 12-ig teheti meg. 2006. szept. 1-től a Tbj. 27. szerint a társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után 29 % tb. járulékot fizet. A tb. járulékot a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 125000 Ft, 2007.jan.1-től 131000 Ft minimum járulékalap után kell megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a társas vállalkozás az Art. 17/A. - ában meghatározott bejelentés esetén a tb. járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg. 2006. szept.1-től a Tbj. 29. szerint az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havonta legalább 125000 Ft, 2007.jan.1-től legalább 131000 Ft minimum járulékalap után fizeti meg a tb. járulékot. Ha a vállalkozói kivét nem éri el a minimum járulékalapot, az Art 17/A. -ában meghatározott bejelentés esetén az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér után fizeti meg a tb. járulékot. Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányadó alapját képező jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot, az Art 17/A. -ában meghatározott bejelentés esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg a tb. járulékot. 7
Az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozása mellett heti 20 órában dolgozik, mint főfoglalkozású egyéni vállalkozó a Tbj. 29. alapján kötelezett járulékfizetésre. 4/2006/09 A társas vállalkozás főfoglalkozású tagja is élhet-e a az Art. 17/A meghatározott bejelentés lehetőségével akár, mint Kft tagja, akár, mint EVA hatálya alá tartozó Bt. beltagja, vagy Kkt. tagja? Mi vonatkozik, a Kft., Bt., ügyvezetését ellátó nyugdíjas kiegészítő tevékenységet folytató tagjára, figyelembe véve, hogy utánuk a társaság megfizeti a 10%, illetve 2007.01.-töl 16% járulékot? A 2006. évi LXI. tv. 103. -a kiegészítette az adózás rendjéről szóló törvény(art)17. -át a 17/A. -al. E szerint az 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 5. (1) bek. a) pontja szerinti biztosított (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony stb.) foglalkoztatója, a társas vállalkozás és a biztosított egyéni vállalkozó (evás is)az adószámának, valamint az általa foglalkoztatott biztosított személy adóazonosító jelének feltüntetésével elektronikus úton, az elektronikus bevallásra egyébként nem kötelezett az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentést tehet az adóhatóságnak a járulékalapot képező jövedelem, illetve adóelőleg alap mértékéről a Tbj. 20. (2) bekezdésében, 27. (1) bekezdésében, 29. (1) bekezdésében és 29/A. (1) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettség teljesítése érdekében. A bejelentést a foglalkoztatóvá válást, a vállalkozói igazolvány kiváltását, illetve a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül lehet beadni. Az Art. 17/A. -át beiktató rendelkezés a kihirdetéssel lét hatályba azzal, hogy első alkalommal a Tbj. 5. (1) bek. a) pontja szerinti biztosítottat foglalkoztató, a társas vállalkozás és az egyéni vállalkozó a bejelentést 2006. október 12-ig teheti meg. Tehát a bejelentést a társas vállalkozásnak kell megtenni. 2006. szept. 1-től a Tbj. 27. szerint a társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után 29 % tb. járulékot fizet. A tb. járulékot a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 125000 Ft, 2007.jan.1-től 131000 Ft minimum járulékalap után kell megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a társas vállalkozás az Art. 17/A. - ában meghatározott bejelentés esetén a tb. járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg. 2006.szept.1-től a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem. 5/2006/09 Milyen formában kell bejelentést tenni arról, hogy a mindenkori jövedelmem nem haladja meg a mindenkori minimálbért; és így vehessem a társadalombiztosítási járulékhoz törvényben biztosított kedvezményt? A bejelentést az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17/A. (1) és (2) bekezdése alapján a foglalkoztatónak kell megtenni a 06T1031-es adatlapon. Letölthető a apeh internetes web lapjáról az adatbejelentők, adatmódosítók résznél. A bejelentést akkor kell megtenni, ha a társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. (1) bekezdés a) pontjában említett munkaviszonyban dolgozó biztosítottak járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum járulékalap 2006. szeptember 1-től 8
125.000 forint, 2007. január 1-től 131.000 forint összegét akkor a foglalkoztató e bejelentés alapján a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg. 6/2006/09 Svédországban tartózkodom és 11 %-os egészségbiztosítási járulék fizetésére megállapodást kötöttem. Olvastam egy cikket, miszerint ha munkaviszonnyal rendelkező biztosított személy hozzátartozója, eltartottja vagyok, nem kell külön fizetnem a hozzájárulást. Igaz-e amit a cikkben írtak, illetve ha igen, az eddig befizetett összeget visszaigényelhetem-e valamilyen módon. A társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXX. törvény 39. (2) bekezdése szerint annak a belföldi személynek, aki biztosított eltartott hozzátartozójának minősül nem kell 11 %-os egészségbiztosítási járulékot fizetnie. A változásbejelentésére a 061021 adatlap szolgál. Ha a bejelentéskor sem kellett volna a fenti járulékot fizetnie, akkor a nyomtatvány 4 rovatában 5 kóddal jelölje és ez esetben a járulékfizetési kötelezettség megszűnésének időpontja meg kell, hogy egyezzen a tévesen bejelentett 11 %-os járulékfizetési kötelezettség kezdő időpontjával. Ezzel a változásbejelentéssel törli az illetékes adóigazgatóság az adózó folyószámlájáról a tévesen befizetett egészségbiztosítási járulékot. Átvezetési kérelemmel (0617) tudja az ezután fennálló túlfizetést visszaigényelni. 7/2006/09 Mellékállású evás egyéni vállalkozó az eddigi járulékok közül (nyugdíj-, vállakozói, stb) melyiket és milyen százalékban fizeti? Amennyiben nem keletkezik bevétele a következő negyedévben kell-e járulékot fizetnie? A jelenleg hatályos társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 29/A. (4) bek. szerint az evás egyéni vállalkozó, akinek egyidejűleg heti 36 órát elérő foglalkoztatása áll fenn, az eva tv-ben meghatározott adóalap 4 százaléka után fizeti meg a járulékokat. 2006. szeptember 1-től a Tbj. módosult, a 31. (1) bek. szerint a több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási-, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. A Tbj. 31. (4) bek. alapján, az (1) bek. meghatározott járulékalaptól eltérően a társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem - eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv-ben meghatározott adóalap 4 %-a -, ha a társas vállalkozó, az egyéni vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, ill. közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Vagyis az eva adóalap 4 százaléka után meg kell fizetnie a 29 % tb. járulékot, 4 % (szept.1-től 6 %) egészségbiztosítási járulékot, 8,5 % nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagnál 0,5 % nyugdíjjárulékot és 8 % tagdíjat. Amennyiben az egyéni vállalkozó heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban áll, a 2%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése alól mentesül. A tanulói jogviszony melletti egyéni vállalkozó 6%-os egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett. Vállalkozói járulékot heti 36 órás alkalmazás esetén nem kell fizetni. 9
8/2006/09 Egy EVA-s BT beltagja, aki nyugdíjas és nem vesz ki jövedelmet, milyen járulékot (ehot) fizet? A jelenleg hatályos 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 36. -a szerint a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó (nyugdíjas) után 5 % mértékű baleseti járulék fizetésére kötelezett. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködés alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem. Jövedelem hiányában baleseti járulékot fizetni nem kell. Amennyiben a tag a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, a társaságnak meg kell fizetni az 1950 Ft tételes eho-t, függetlenül attól, hogy a tag vesz-e ki jövedelmet vagy sem. A Tbj. módosulása következtében 2006. szept. 1-től a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás 10 % mértékű (2007.jan.1-től 16 %)egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem. Az eho fizetési kötelezettség nem változik. 9/2006/09 Start-kártyával rendelkező személy foglalkoztatásánál is 125000 Ft. a minimum járulékalap? A társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 26. (8) bek. szerint a foglalkoztató a Start kártyával rendelkező biztosított foglalkoztatása alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének a külön törvényben meghatározottak szerint tesz eleget. Vagyis a munkáltató legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 1,5-szeres, felsőfokú végzettségnél 2-szeres összegének megfelelő összegű járulékalap után érvényesítheti a Start kedvezményt. A biztosított által fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (egyéni járulékok) alapja a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem. A minimum járulékalap és a tényleges járulékalap különbözete után fizetendő egyéni járulékok megfizetésének kötelezettsége a foglalkoztatót terheli. Amennyiben a foglalkoztató nem él az Art. 17/A. szerinti bejelentés lehetőségével, a START- kedvezménnyel érintett járulékalap és a minimum járulékalap különbözete után a TB járulékot az általános szabályok szerint kell megfizetni. EGYÉB ADÓK, HOZZÁJÁRULÁSOK EVA-s vállalkozóknak kell-e bevallást teljesíteniük a szakképzési hozzájárulás előlegről, ha kell milyen gyakorisággal és milyen nyomtatványon? A 2005. évi CLXIII. tv. 9. (2) bek. szerint az Eva törvény 16/A. (4) bekezdésének a szakképzési hozzájárulás bevallására vonatkozó rendelkezésétől eltérően az adóalany a 2006. évre vonatkozó szakképzési hozzájárulás bevallási kötelezettségét az Eva törvény 2005. dec. 31-én hatályos rendelkezése szerint teljesíti, vagyis bevallását a 0643-as bevalláson fogja teljesíteni. 10
Bt beltagja tagi jogviszonyára tekintettel havi bruttó járandósága után kell-e fizetnie (bevallani) szakképzési hozzájárulást. A bérköltség fogalmát a számvitelről szóló tv. 79. (2) bek. határozza meg. E szerint bérköltség minden olyan kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is. Tehát a személyes közreműködés ellenértéke után meg kell fizetni a szakképzési hozzájárulást. TÁRSASÁGI ADÓ A Társasági adóról szóló törvény 7. (1) s) pontjában szereplő jogdíj utáni kedvezmény vonatkozik az építészeti tervek díjára is. Ez esetben a számlában (és természetesen a hozzá tartozó szerződésben is) a tervezési díjat meg kell osztani a tényleges munkavégzés és a vagyoni értékű jog díjára. Az így kiállított és kiegyenlített számla alapján a vagyoni értékű jog díjának 50%-a csökkenti az adózás előtti eredményt. Amennyiben igénybe veszem ezt a kedvezményt, akkor nem alkalmazhatom a Tao. törvény 19. (3) bekezdésben szereplő társaságiadó-mértéket. Ez a kedvezmény de minimis támogatásnak minősül? A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. (1) bekezdésének s) pontja szerint a társasági adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt csökkenti a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka, figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra. A kapott jogdíjjal összefüggésben csak akkor élhet a társaság az említett adózás előtti eredményt csökkentő tétel érvényesítésével, ha a számlában a szolgáltatást megbontva tünteti fel és számolja el. Ez azt jelenti, hogy a számlának tartalmaznia kell, hogy milyen összeget képvisel a jogdíj értéke és az egyéb címen elszámolandó bevétel. Amennyiben a számlán ez tételesen nem került nevesítésre, abban az esetben nincsen lehetőség az adóalap-kedvezmény igénybe vételére. A fent nevezett kedvezmény nem minősül de minimis kedvezménynek, ezért lehetőség van a Tao. tv. 19. (3) bekezdésében említett kedvezményes társasági adókulcs használatára, amennyiben minden egyéb jogszabályi feltételnek is eleget tesz a társaság. Az egyik megbízónk (továbbiakban Kft.) tulajdonosa 50%-ban egy német társaság. A másik 50% belföldi magánszemély tulajdonában van. A német társaság egyidejűleg a Kft. szállítója is. A német tulajdonos úgy döntött, hogy a Kft. tartozásának egy részét elengedi. Erre azért került sor, mert Kft. rámutatott folyamatos árfolyamveszteségére és különféle behozatallal kapcsolatos problémáira. A kötelezettség elengedése a tartozás mérséklésével történt: az elengedett összeget a német fél meghatározta, majd az kompenzálásra kerül. A kötelezettség elengedése nem szerződésen alapult és nem is minősült a kötelezettség gyors teljesítéséhez (skontó), hanem a fent említett problémák miatt adódott. Az elengedett kötelezettséget a Kft. az eredmény javára elszámolta. A kérdés az, hogy a Kft. az elengedett kötelezettség értékével csökkentheti-e adóalapját? Milyen bizonylatot kell (és milyet nem szabad) kiállítania a német félnek, hogy az adóalap csökkentés feltételei fennálljanak? 11
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 86. (3) bekezdésének h) pontja szerint az elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. (1) bekezdés ly) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkenthető az eredeti jogosult által elengedett kötelezettségnek az adóévben bevételként elszámolt összegével, amennyiben a kötelezettséget a Tao. tv. 7. (8) bekezdésében meghatározott személy engedte el. A külföldi személy által elengedett kötelezettségre is vonatkozik ez a rendelkezés. A német társaságnak nyilatkozni kell arról, hogy a fennálló kötelezettséget elengedi. A nyilatkozatnak kötött formája nincsen, azonban annak egyértelműen tartalmaznia kell, hogy milyen összegben, milyen dátummal és mely tranzakciókhoz kapcsolódóan történik meg a kötelezettség elengedése. A nyilatkozatot célszerű magyar nyelven is kiállítani, mert esetleges adóhatósági ellenőrzés során az adóellenőr a fordítást kérheti. 3/2006/09 Egy egészségügyi szolgáltató bt háziorvosi feladatokat lát el egy településen és az ellátottak után havi \"Bruttó köri támogatást\" kap, melyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár folyósít számára. Ez az OEP-től kapott havi járandóság értékesítés nettó árbevételeként vagy az egyéb bevételek között kapott támogatásként számolandó el. Ha az egyéb bevételek között abban az esetben csökkentheti-e a társasági adóalapját ez az összeg a TAO tv. 7. paragrafus (1) ly pontja alapján. A háziorvosi tevékenységet végző gazdasági társaság - az Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP) kötött finanszírozási szerződés alapján - az általa elvégzett egészségügyi szolgáltatás - OEP által megállapított - díját, mint az egészségügyi szolgáltatás ellenértékét köteles elszámolni és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 72. -ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az értékesítés nettó árbevételeként kimutatni. Ebben az esetben arról van szó ugyanis, hogy a háziorvosi ellátás díját nem a beteg, hanem a társadalombiztosítás fizeti meg a társaságnak. (Társadalombiztosítási támogatásban a beteg részesül, nem pedig a gazdasági társaság.) A gazdasági társaság - a finanszírozási szerződés alapján - az OEP-től kapott szolgáltatási díjat (kártyapénz, eseti díj, lakosságszám alapján fizetett fix összegű díj stb.) számlázni is köteles az OEP-nak. A fentiek alapján tehát adóalap kedvezmény igénybe vételére nincsen lehetőség az OEP-től kapott összeg után. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Magyar cég, orosz megbízó részére, Oroszország területén kíván humánpolitikai üzletviteli tanácsadást végezni, abban a formában, hogy a munka elvégzésével helyi illetőségű alvállalkozókat bíz meg. Az elvégzett munkáról a megbízónak állít ki számlát. Ebben az esetben van-e, és ha van, hogyan alakul az áfa fizetési kötelezettség? 12
Ha a szerződés tárgyát az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: áfa-törvény) 15. -a (5) bekezdésének d) pontja alá tartozó szolgáltatások képezik, a teljesítés helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye határozza meg. A teljesítés helye tehát Oroszország, így az ügyletek Áfa-törvény területi hatályán kívülinek minősülnek, melynek feltüntetésével a magyar belföldi társaság áfa felszámítása nélkül számlázhatja szolgáltatásait a megrendelő felé. Távol-Keletről importált árút Hamburgban vámkezeltek. A vámkezelésről EU-s határozatot kaptam, a kivetett vámot elutaltuk. A kérdés kell-e ill. hogyan kell ezt a határozatot ÁFA bevallásban ill. egyéb bevallásban / adatszolgáltatásban szerepeltetni. Amennyiben a termék más tagállamban kerül be a harmadik országból a Közösség területére, akkor teljesül a másik tagállamban az import, ha a terméket ott szabadforgalomba is helyezik. A 6. számú direktíva akként rendelkezik, hogy mentes az az import, amely közvetlenül Közösségen belüli értékesítéshez kapcsolódik. Levelében említett esetben az import ugyan Németországban teljesül, de végleges adófizetéssel nem jár, hanem adómentes, ha közvetlenül továbbszállítják Magyarországra. Magyarországon ilyenkor saját termékáthelyezés címén 7/B. - a szerint Közösségen belüli beszerzés történik. Az ügyletet a 0565-ös Áfa bevallásban az ügylet adómértékének megfelelően 12-15. sorokban kell feltüntetni, és az összesítő nyilatkozatban is kell szerepeltetni. 13