a vadgazdálkodásban A genetika a vadászok számára misztikus Német tradiciók az agancs nagysága genetikailag determinált a gyenge egyedek selejtezésével az agancs javítható Selejtezés = válogatás = válogató vadászat Franz Vogt kisérletei (gímszarvas és őz) Táplálékkal való ellátás Mennyiség és minőség Több generáción keresztüli hatás (anyai hatás) Szezámmag pogácsa miért a legjobb? Az öröklődés legfontosabb alapfogalmai Genotípus X környezet interakció A környezet meghatározó Genotípus X környezet interakció A genotípus és a környezet kölcsönhatása Együttesen felelősek az élőlény meglévő, kifejeződő tulajdonságainak összességéért, a fenotípusért (megjelenési forma) Az ökológust a genotípusoknak a varianciája, illetve az eltérő fenotípusokban való kifejeződése foglalkoztatja. A vadászat a kiugró értékek előfordulása a kapitális trófeák a rekordok érdeklink Hogyan lehet több, nagyobb trófeát előállítani Válogató vadászat A mennyiségi és minőségi tulajdonságok Különbségüket a vadászati irodalom másként értelmezi: A trófeák értékelésekor jó minőségen elsősorban a nagyobb méretű vagy tömegű agancsot, szarvat, koponyát, bőrt stb. értik. Ezek azonban mérhető, tehát valójában mennyiségi tulajdonságok állományon belüli kifejeződésük az örökletes alap és a környezet kölcsönhatásának jellegétől függ. Következmény: Amikor egy szarvasállományt jó vagy kiváló minőségűnek neveznek, ez genetikai értelemben nem feltétlen jelent minőségi különbget. Az állományban az agancsok mérete, tömege egyrészt a genetikai háttértől, másrészt pedig a környezeti feltételektől függ. A genotípusok változatosságával kapcsolatos fogalmak Ökotipus Nagy térségben elterjedt fajok populációi gyakran a fenotípusos jellegek sorozatát mutatják pl. kisebb nagyobb, korábban később A sorozat egyes tagjai élőhelyük speciális jellemzőihez alkalmazkodottnak tűnnek pl. a gímszarvasnál a skóciai és a kárpáti szarvas Genetikai háttere van, mert a sorozat tagjai közti különbségek rendszerint akkor is megmaradnak, ha az élőlény új környezetbe kerül és utódaik is öröklik azt.
A genotípusok változatossága ökotípus Az ellés időpontjának meghatározottsága fehérfarkú szarvas esetében A genotípusok változatossága ökotípus Az agancstisztítás időpontjának meghatározottsága fehérfarkú szarvas esetében A genotípusok változatossága ökotípus Az agancslevetés időpontjának meghatározottsága fehérfarkú szarvas esetében Az állattenyésztési ismeretek vadászati alkalmazása Selejtezés = válogató vadászat Örökölhetőség (öröklődhetőség) a tulajdonságok örökölhetőségének ismerete az állomány hatékony tenyésztésének (szelekciójának) egyik alapfeltétele. Szelekciós differenciál A tenyésztésre kiválasztott egyedek és a populáció egésze közötti átlag különbsége Mekkora képezhető egy vadászott nagyvadállományban? Szelekciós előrehaladás (az eredményesség) Az öröklődhetőség és a szelekciós differenciál függvénye Szelekció és előrehaladás A válogató vadászat kérdőjelei Selejtezés = válogató vadászat Formalista állattenyésztés maradványa Hiányzó elemek: Igen keveset ismerünk a trófeajellemzők öröklődéséről a szelektív vadászat eredményességét nem lehet megbecsülni Természetes környezetben, de különösen az erdei élettérben a rejtőzködési lehetőségek következtében a szelekció megfelelő hatékonysága nem biztosítható A fejlett szarvasmarha-tenyésztésben a bikák töredékét (kevesebb, mint 1%) használják termékenyítésre Az állattenyésztésben a nőivar szelekcióját a hímekével azonos fontosságúnak tekintik A válogató vadászat eredményessége nem mérhető (az egymást követő nemzedékek tényleges származási és rokonsági viszonyai ismeretlenek)
Agancsméretek örökölhetősége Fehérfarkú szarvas Agancssúly örökölhetősége Fehérfarkú szarvas és gímszarvas (farmi) Ágak száma Terpesztés Agancssúly Körméret Szárhossz Az agancsjellemzők örökölhetősége alacsony Csak a hímivart válogatjuk Kicsi a szelekciós differenciál (<30-40%) Miért eredménytelen genetikai értelemben a selejtezés A válogató vadászat alapelvei nem hibásak Csupán az állattenyésztési értelemben vett tenyészkiválasztás és előrehaladás feltételei hiányoznak A vadásznak feladata, hogy: az állományból a beteg, gyenge küllemű a hierarchiában hátra szorult egyedeket eltávolítsa mert ezzel hozzájárul az egészségesebb állomány kialakításához Homogénebb fenotípus Tehát kárt valószínűleg nem okoz Mikor és mennyire működik? Fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus) a nyársas bikák vadászatának kerülése/tiltása Nagyon erős szelekciós nyomás a nagy agancsúság ellen Miért fontos ez? Nagy bikákat kilövik a gyengék szaporítanak Öröklődnek-e a kis agancsok? (szelekciós előnyt is jelent?) Ha igen, akkor feltételezhető, hogy az agancsfejlesztés genetikai háttere romlott az elmúlt évtizedekben az USAban Mikor és mennyire működik fehérfarkú szarvas Erős korreláció van Az agancs nagysága/minősége és a testtömeg, illetve a tápláltsági állapot között (a testtömeg a tápláltsági állapot indexe) Fehérfarkú szarvas - genetikai variabilitás szerepe Fehérje polimorfizmus vizsgálata (gélelektroforézis módszerével) A mai DNS és egyéb technikákhoz viszonyítva ez olyan, mint nokedli-szaggatóval a homokot szitálni A változatosság előnyei több lókuszos variabilitás nagyobb testtömeg nagyobb agancsméretek (tömeg, hossz, ágak száma) nagyobb Boon-Crockett pontszám (+16.8%) nagyobb reproduktív értékek
Mikor és mennyire működik fehérfarkú szarvas Kisagancsúság öröklődése apai vonalak nyomon követése (karámban tartott szarvasok) Kisérlet: nyársas bikák nyársas utódaival való visszakeresztezés Eredmény: a genetikai háttérnek nagy szerepe van testtömeg agancsméretek a kisebb agancsokra való szelekció igen sikeres volt Az anya hatása azonos fonosságú a nyársas bikák F1 lányai több nyársas bikát szültek az anyai nagyapa tulajdonásait továbbörökítették Ld. Franz Vogt kisérletei (gímszarvas és őz) Gímszarvas (Rum) Kor hatása: 50.7% Öröklés hatása: 17.3% Adott év hatása: 14.2% (tápláltság) Születési év hatása: 1.4% Egyéb hatás: 16.4% A szarvasfélék agancsának növekedése a kor függvényében egy szabályos pályát követ Gím erősebben, őz kevésbé Ahhoz, hogy az agancs nagy legyen, a bikát hagyni kell megöregedni... (a reménytelit különösen) Fehérfarkú szarvas Kor - tápláltság Dél-Texas szelekciós kisérlet (melyik bikát lehet/kell fiatal korban lőni?) a fiatal bikák kilövését minimalizálni kell a bikáknak meg kell öregedniük a nagy agancshoz a környezeti tényezők dominánsak csapadék táplálékforrások táplálék mennyiség/minőség Nyársas vs. villás első agancs A 4.5 éves kori pontszám eloszlása első agancsúként nyársas és villás bikák között A nyársas (spike) bikák kifejlett korukban és kisebb agancsúak A villás (fork) bikák kifejlett korukban is nagyobb agancsúak Az első agancs már jelzi a későbbi agancsok nagyságát Nyársas vs. villás első agancs A 1.5 éves és a 4.5 éves kori testtömeg eloszlása első agancsúként nyársas (spike) és villás (fork) bikák között; a nagyobb súlyú bikáknak mindkét időpontban erősebbek az agancsai! Vagyis, a kisebb és a villás agyancsú bika lőhető! Nyársas vs. villás első agancs Az agancs körméretek alakulás 4.5 éves korú bikák esetében Az első agancsúként nyársas (spike) bikák agancsai vékonyabbak Az első agancsúként villás bikák (fork) agancsai vastagabbak Nincs kiegyenlítődés Aki kicsi, az kicsi is marad Aki nagy, az nagyobb lesz
Nyársas vs. villás első agancs Az agancs pontszámának összefüggése az 1.5 és a 4.5 éves kori agancsok alapján Az első agancsúként nyársas (spike) bikák pontszámai mindkét időpontban kisebbek (üres körök) Az első agancsúként villás bikák (fork) agancsai mindkét időpontban nagyobbak (fekete körök) Nincs kiegyenlítődés Aki kicsi, az kicsi is marad Beltenyésztés és "vérfrissítés" Nem minden az, aminek látszik! Szoros rokonságban párosított állatok apa X lánya, anya X fia, testvér X testvér Következmények: Termelési tulajdonságok leromlása, A szaporulat és az életképesség csökkenése, Halálos genetikai terheltség megjelenése. Albinizmus Sűrűségfüggő szabályozás Termelési tulajdonságok csökkenése A szaporulat és a felnevelés eredményességének csökkenése Aki nagy, az nagyobb lesz Beltenyésztés és "vérfrissítés" Nem minden az, aminek látszik! A beltenyésztés a genetikai egyöntetűség (homozigócia) növekedését és a változékonyság csökkenését okozza A populáció új feltételekhez való alkalmazkodó képessége romolhat Az egyedek életereje csökkenhet (mortalitás) Szaporodási képesség csökkenhet. A genetikai változatosság (heterozigócia) növelése = vérfrissítés (cseppvérkeresztezés) Idegen származású, lehetőleg kiváló tulajdonságú hímekkel való keresztezés (heterozigóta fölény elérése) A heterozigóta fölény negatív is lehet (Outbreeding depression) Bikák: A heterozigócia hatása Gímszarvas - Rum-sziget Pozitív kapcsolat van a heterozigózia mértéke és az életpálya alatti szaporodási siker (LBS) között A heterozigócia előnyös, de nem dönt el mindent! Tehenek: A heterozigócia hatása Gímszarvas - Rum-sziget Nincs egyértelmű kapcsolat a heterozigózia mértéke és az életpálya alatti szaporodási siker (LBS) között A heterozigócia előnyös lehet, de nem mutatható ki egyértelműen! Gímszarvas Genetikai variabilitás szerepe Genetikai különbségek feltételezése Különböző vérvonalak és törzsek élnek az országban (pl. Szederjei-féle szarvastörzsek és -járások) minőségi különbségek a törzsek között Elkülönítései szempontok: nagyobb testű, nagyobb agancsú és több ágszámú, csaposoknál hosszabb szárú Köller Joachim és Ernhaft József vizsgálatai Nincsenek markáns genetikai különbségek Az állományok genetikailag átfedenek Magas a heterozigócia foka (nincs beszűkülés)
Gímszarvas Fehérje polimorfizmusok vizsgálata G. Hartl és mtsai (Franciaország) a homozigóta IDH-2/125 enzim pozitivan korrelál a testmérettel és az agancstömeggel a homozigóta IDH-2/125 gyorsabb agancsfejlődés homozigóta ACP-1/100 és ME-1/90 kisebb csapos agancsok IDH = Izocitrat-dehidrogenaz ACP = Acidikus-foszfataz Gímszarvas Fehérje polimorfizmusok vizsgálata G. Hartl és mtsai (Magyarország) homozigóta IDH-2/100 átl. ágszám +2.29 homozigóta IDH-2/100 átl. agancstömeg +1350 g közös genetikai háttér agancstömeg ágszám pozitív korrelációja! homozigóta ACP-2/85 ágszám + 2.25 növekedés Egy nagy hatású gén? IDH = Izocitrat-dehidrogenaz ACP = Acidikus-foszfataz Vérfrissítés A vérfrissítést végzők feltételezései: Beltenyésztettség okozza egy-egy vadállomány leromlását Távoli területekről, rendszerint drágán vásárolt állatok kihelyezésével a genetikai változatosság növelhető A kedvező hatás látható Aggályoskodó kérdések Különbözik-e a genetikai leromlás a túlnépesedéstől??? (Nem) Helyes-e a diagnózis? (Nem) Függ-e a diagnózistól a kezelés eredményessége (Igen) Vérfrissétés A vérfrissítés alkalmazása a vadgazdálkodók régi rögeszméje Vadtelepítések különöböző forrásokból Államányjavítás Testméretek, forma-küllem stb. A sikertelenségének okai: A kibocsátott állatok száma a populáció egészéhez képest kicsi, szaporodási részesedésük és hatásuk elenyésző. A kibocsátott állatok az új környezeti feltételekhez nem tudnak alkalmazkodni és elpusztulnak. A kihelyezett állatok a területen él állomány szociális szerkezetébe, rangsorába nem tudnak beilleszkedni, ezért onnan elkóborolnak. Vérfrissétés A sikertelensé legfőbb okai: Az állományban a kedvezőtlen jelenségeket nem genetikai tényezők, hanem a környezet okozzák. Eleve gyengék az élőhely adottságai A túlnépsedés miatt jelentkeznek a kedvezőtlen változások A vérfrissítés, mint vadgazdálkodási beavatkozás nem javasolható. Az állományba kórokozók, betegségek és paraziták hurcolhatók be. Költséges, aminek megtérülési esélye kicsi.