Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXX/1. (2012) pp. 323 334. A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE KÁRPÁTI ORSOLYA Az ásványi nyersanyagok egy ország legfontosabb kincsei, megőrzésük érdekében jól szervezett, hatékony, modern közigazgatási tevékenységre, nyilvántartás-vezetésre van szükség. Jelen tanulmány célja, hogy az elmúlt fél évszázad nyilvántartás-vezetésében bekövetkezett változásokat bemutassa. Az első szerkezeti egység foglalkozik az ásványi nyersanyagok nyilvántartásának múltjával (1953 2007). A második fejezet tartalmazza a ma hatályos szervezetrendszerre vonatkozó joganyag elemzését, illetve az elmúlt több mint fél évszázad eredményeinek összegzését. Az utolsó nagyobb szerkezeti egységben a nyilvántartás-vezetés jövőbeli kilátásai kerülnek bemutatásra. Kulcsszavak: természeti erőforrás, nyilvántartás, ásványi nyersanyag, természeti erőforrások nyilvántartása, ásványi nyersanyagok nyilvántartása. The topic of my essay is the history of the registration of mineral raw materials. As the examination of the whole system of registration concerning the natural resources exceeds the size of the essay, I intend to deal only with the registration of mineral raw materials. In my essay I would like to highlight the major fields of the registration of mineral raw materials in Hungary. Therefore in the first chapter the past of this type of registration will be introduced. Concerning the history of mineral raw materials registration the institution managing these registrations and the development of these organs will be examined. Secondly, the present system of the registration activity and the most important registration concerning mineral raw material will be presented. The third part of my essay deals with the future of the registration of mineral raw materials. Keywords: natural resources, mineral raw material, registration, registration of natural resources, registration of mineral raw materials. Témafelvetés A Föld természeti erőforrásai fontos szerepet játszanak a népesség túlélésében és fejlődésében. Minden ország számára lényeges, hogy ezen erőforrásokról naprakész nyilvántartással rendelkezzen. A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. 1 Jelen tanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült el. This research was carried out as part of the TAMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 project with support by the European Union, co-financed by the European Social Fund. Dr. KÁRPÁTI ORSOLYA PhD-hallgató Miskolci Egyetem ÁJK, Közigazgatási Jogi Tanszék jogkorsi@uni-miskolc.hu 1 Magyarország Alaptörvénye Alapvetés: P) cikk.
324 Kárpáti Orsolya A természeti erőforrás alatt A környezet- és természetvédelmi lexikon szerint az adott időpontban, illetve időszakban meghatározott közösség rendelkezésére álló azon erőforrásokat értjük, amelyek vagy teljesen függetlenek az emberi akaratlagos tevékenységtől, vagy meglétük elválaszthatatlanul és döntő módon a természeti tényezők függvénye. Fizikai jellemzőik szerint elsődlegesen mint ki nem meríthető (pl.: nap- és szélenergia) és mint kimeríthető (ásványi nyersanyagok és a faállomány) természeti erőforrások csoportosíthatóak. A kimeríthető természeti erőforrások szintén két csoportba sorolhatóak: megújuló (erdő) és nem megújuló (kőolajkészlet) természeti erőforrások. 2 A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény meghatározása szerint természeti erőforrás: a mesterséges környezet kivételével társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői. 3 A természeti erőforrások körébe tartozik a napenergia, a szélenergia, az ásványi nyersanyagok, a faállomány, a talaj és a víz. Ezen erőforrások közül a tanulmányban az ásványi nyersanyagok kerülnek górcső alá. Az ásványi nyersanyagok egy ország legfontosabb kincsei, megőrzésük érdekében jól szervezett, hatékony, modern közigazgatási tevékenységre, nyilvántartás-vezetésre van szükség. 4 Jelen tanulmány célja, hogy az elmúlt fél évszázad nyilvántartás-vezetésében bekövetkezett változásokat bemutassa, a szervezeti változások állnak a vizsgálat középpontjában. 1. A természeti erőforrások nyilvántartásának 5 múltja A természeti erőforrások nyilvántartása témakörön belül az ásványi nyersanyagok 6 nyilvántartása, a nyilvántartást vezető szerv és jogutódjai kerülnek jelen fejezetben bemutatásra. A hangsúlyt a modern kori nyilvántartásokra helyezve az intézményi változásokat az 1950-es évektől tekintem át. 2 Környezet- és természetvédelmi lexikon L Z, (szerk.: Láng István) Akadémia Kiadó, Budapest, 2002, 423. 3 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 4. 3. pont. 4 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról (továbbiakban: 267/2006 (XII.20.) Korm.r.) 2. (5) bek. 5 A tanulmányban az adatbázis és a nyilvántartás kifejezéseket szinonim fogalmakként használom. Az adatbázis : önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek elemeihez elektronikus eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni. 5 (96/9/EK irányelv az adatbázisok jogi védelméről 1. cikk) Míg a nyilvántartás: előre meghatározott szempontok szerint összegyűjtött és rögzített, azaz rendszerezett információk (adatok) együttese. Jelentősége, hogy áttekintést biztosít a nyilvántartott objektumok felett, lehetővé téve ezáltal a döntések gyors és megalapozott meghozatalát. 5 (TORMA András: Az információs társadalom közigazgatási jogi alapkérdései, in.: Magyar közigazgatási jog Általános rész, XVII. Fejezet, (szerk.: Fazekas Marianna Ficzere Lajos), Osiris Kiadó, Budapest, 2005, 620 621.). 6 Ásványi nyersanyag: a földkéregnek azok a szilárd, folyékony vagy gáznemű alkotórészei, amelyeknek bányászati művelettel történő kitermelése vagy hasznosítása a népgazdaság számára szükséges. (1960. évi III. törvény a bányászatról 2. (1) bek. /továbbiakban: 1960. évi Bt./) Ásványi nyersanyag például: a feketeszén, a barnaszén, a lignit, a tőzeg, az ércek, a gránit, a homokok, a kavics, a grafit, a márvány, a kőolaj, a földgáz, a nemesgázok stb. (9/1961. (III. 30.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény végrehajtásáról 1. (1) bek. /továbbiakban: 9/1961 (III. 30.) Korm. r./).
A természeti erőforrások nyilvántartásának múltja, jelene és jövője 325 Az ásványvagyon nyilvántartásának rendszerezett formája 1956-ban jelent meg. Ezen év januárjában adták ki az 1955. január 1-jei állapotnak megfelelő első teljes körű készletmérleg és ásványvagyon nyilvántartást. Ezt követően minden év január 1-jén kibocsátásra kerül az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás és készletmérleg. Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás valamennyi hasznosítható ásványi nyersanyagot tartalmazza, például kőolaj, földgáz, kőszén, bauxit stb. Az éves mérlegben az ásványi nyersanyagra vonatkozó legfrissebb adatok követhetők nyomon: a nyersanyag fajtája, előfordulásának helye; státusza (bányászati joggal védett, vagy szabad területen található); az ásványvagyon mennyisége; az előző évben bekövetkezett változások; a bányászati jog birtokosa és a gazdasági értékelés. 7 Az első Országos Ásványvagyon Nyilvántartást az Országos Földtani Főigazgatóság (továbbiakban: OFF) mint központi földtani hatóság készítette el. Az 1955. február 1-jei hatállyal felállított OFF feladata volt az ásványi nyersanyag készletbecslése, illetve a készletbecslés ellenőrzése, jóváhagyása, és nyilvántartása. Az OFF ellátta továbbá az ország összes készletszámítási földtani anyagának megőrzését, a földtani dokumentációs anyag összegyűjtését, rendszerezését. 8 Az OFF hatósági jogköréről és feladatairól szóló 1051/1956 (VI. 3.) MT határozat (továbbiakban: 1051/1956 (VI. 3.) MT hat.) értelmében az OFF feladat- és hatáskörébe tartozott az ásványi nyersanyagkészlet és készletváltozások, illetve a földtani dokumentációk nyilvántartási módjának meghatározása. 9 A nyilvántartás módjának megállapításán túl az OFF irányította és ellenőrizte az állami szerveknek az ásványi nyersanyagkészletek lelőhelyének, minőségének és mennyiségének megállapítására, valamint nyilvántartására irányuló tevékenységet. 10 Tehát Magyarország ásványi nyersanyagának országos nyilvántartása az OFF feladata volt, azonban az OFF által meghatározott egyes ásványi nyersanyagok nyilvántartását az illetékes minisztérium vezette. 11 Az OFF volt az első olyan földtani feladatokat ellátó központi földtani hatóság Magyarországon, amely a teljes ásványvagyonra kiterjedő, azok készletében éves szinten bekövetkező változásokat valósághűen tükröző országos nyilvántartást hozott létre és vezetett. Ezen földtani hatóság fogta össze és koordinálta az ásványvagyon nyilvántartását 1955-től 1964- ig, határozta meg a nyilvántartás vezetésének kereteit, módját, irányította, ellenőrizte az állami szervek ásványi nyersanyag nyilvántartó tevékenységét. Az 1964. június 1-jétől az OFF általános jogutódja a Központi Földtani Hivatal (továbbiakban: KFH) mint országos hatáskörű, központi irányító és ellenőrző hatóság látta el az ásványvagyon nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. Az 1013/1964. (V. 4.) Kormányhatározat (továbbiakban: 1013/1964. (V. 4.) Korm. hat.) rendelkezett a KFH hatásköréről, szervezetéről és működéséről. Ezen határozatra alapozva a KFH irányította és ellenőrizte az ásványi nyersanyagkészlet-mérlegek elkészítésével kapcsolatos munkálatokat, illetve éven 7 KONTSEK Tamás FODOR Béla: Az országos ásványvagyon nyilvántartáshoz szolgáltatott adatok ellenőrzése, Földtani kutatás: földtani szakmai folyóirat, 2001/1, 22. 8 1024/1955 (II. 20.) MT határozat az Országos Földtani Főigazgatóság felállításáról 2. f) pont (továbbiakban 1024/1955 (II. 20. ) MT hat.) 9 1051/1956 (VI. 3.) MT hat. 1. g) h) pont 10 1960. évi Bt. 13. (1) bek. 11 9/1961 (III. 30.) Korm. r. 14. (2) bek.
326 Kárpáti Orsolya ként elkészítette az országos ásványi nyersanyagkészlet-mérlegeit. 12 A KFH elnöke a hatáskörébe tartozó ügyekben, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben általános érvényű utasításban szabályozhatta a földtani kutatások nyilvántartási módszereit, a földtani kutatást végző szervek adatszolgáltatási kötelezettségét, az ásványi nyersanyagkészletek, illetve készletváltozásoknak az illetékes minisztériumoknál való nyilvántartási rendszerét. 13 Lényeges változás nem történt az ásványvagyon nyilvántartását illetően az 1964 1989 közötti időszakban. A KFH az OFF általános jogutódjaként ugyanazon feladat- és hatáskörökkel rendelkezett. Minimális eltérés a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a 1013/1964. (V. 4.) Korm. hat. meghatározta a KFH elnökének utasításadási jogkörét, míg az OFF felállításáról, illetve hatósági jogköréről rendelkező MT határozatok nem rendelkeztek a Főigazgatóság vezetőjének effajta utasítási jogköréről. A rendszerváltást követően átalakult a központi földtani hatóság szervezete. A KFH mint jogalkotó hatóság megszűnt, feladatkörét korlátozottan a Magyar Geológiai Szolgálat (továbbiakban: MGSZ) vette át. Az 1960-es Bányatörvényt felváltotta az 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (továbbiakban: Bt.), mely jogszabály 1993. június 12-én lépett hatályba. A Bt. hatályba léptető és átmeneti rendelkezései értelmében az ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, valamint az ásványi nyersanyag-gazdálkodás vonatkozásában a Magyar Bányászati Hivatal (továbbiakban: MBH) a Központi Földtani Hivatal jogutódja, míg az állami földtani, földtani kutatási feladatait és a szakhatósági feladatokat a Magyar Geológiai Szolgálat vette át. 14 Az MBH ásványvagyon gazdálkodás hatósági felügyeleti tevékenysége és az MGSZ országos ásványvagyon nyilvántartási feladata szoros kapcsolatban állt egymással, mivel az MGSZ Ásványvagyon Nyilvántartási Osztálya szakvéleményezési joggal részt vett a bányakapitányságok és a MBH által vezetett ásványvagyon gazdálkodással kapcsolatos államigazgatási ügyekben. Az MGSZ által kiadott szakvélemények a bányahatóságokat azonban nem kötötték a határozatiak kiadásánál. 15 A földtani kutatási és az ásványvagyon nyilvántartással kapcsolatos feladatok zökkenőmentes ellátása érdekében a Bt. kötelezte az állami bányavállalatokat, illetve az állami költségvetésből finanszírozott kutatásokban részvevőket, hogy a tevékenységük során keletkezett földtani adatokat, ásványvagyon számításokat és nyilvántartásokat bocsássák az MGSZ rendelkezésére. 16 Az MGSZ 1994. január 1-jén kezdte meg működését, örökölte meg a KFH állami földtani feladatait, például az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás vezetését. 17 A MGSZ legfontosabb feladatai közé tartozott az előbb említett ásványvagyon rendszeres nyilvántartása illetve az Országos Földtani és Geofizikai Adattár (továbbiakban: OFGA) működtetése. 1953 óta évente készül el Magyarország ásványi nyersanyagvagyona c. kiadvány, melyet 1994-től 2007-ig az MGSZ Ásványvagyon Nyilvántartási Osztálya készített el. 1989 előtt ezen dokumentáció mint titkos anyag körülbelül 30 40 példányban készült el. A MGSZ felállításától az ásványvagyon éves összesítését térítésmentesen küldik el az érdekelt hatóságoknak, minisztériumoknak, egyetemeknek, külföldi geológiai szolgálatoknak. Eleinte 12 1013/1964. (V. 4.) Korm. hat. 2. d), f) pont. 13 1013/1964. (V. 4.) Korm. hat. 5. a) d) pont. 14 Bt. 50. (11) bek. 15 KONTSEK Tamás GOMBÁRNÉ FORGÁCS Gizella: Az ismert, nyilvántartott ásványvagyon változása Magyarországon 1993-2003, Földtani kutatás: földtani szakmai folyóirat, 2003/4, 25. 16 Bt. 50. (2) bek. 17 KONTSEK GOMBÁRNÉ FORGÁCS: i. m. 25.
A természeti erőforrások nyilvántartásának múltja, jelene és jövője 327 papír alapon vezették ezt a nyilvántartást, majd 1973-tól fokozatosan megkezdődött valamennyi nyersanyagra vonatkozó releváns adatnak a digitális rögzítése. 18 Az OFGA működtetése körében az MGSZ minden földtani kutatás eredményét vagy eredménytelenségét bizonyító dokumentum hozzáférhetővé tételét biztosította azért, hogy a kutatási eredmények akár 100 év elteltével is visszakereshetőek legyenek. 19 Az OFGA az 1952. január 15-én megalakult Magyar Állami Földtani Intézet (továbbiakban: MÁFI) Földtani Adattárának és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (továbbiakban: ELGI) Geofizikai Adattárának összevonásával jött létre. Az MGSZ által kialakított OFGA a már kialakított hagyományos nyilvántartási- és katalógusrendszerekre alapozva került továbbfejlesztésre. Fontos ismét megemlíteni a Bt. korábban már említett rendelkezését, mely kötelezte az állami bányavállalatokat, illetve az állami költségvetésből finanszírozott kutatásokban részvevőket, hogy a tevékenységük során keletkezett földtani adatokat, ásványvagyon számításokat és nyilvántartásokat bocsássák az MGSZ rendelkezésére. 20 Ezen ásványi adatvagyon átvétele több éves, fokozatos rendelkezésre bocsátást jelentett. Az 1993 1994 között elvégzett előzetes felmérések alapján nem volt kivitelezhető ezen hatalmas adatállomány azonnali átvétele a volt állami bányavállalatoktól, illetve az érintett gazdálkodó szervektől, tekintettel arra, hogy az MGSZ nem rendelkezett az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Ennek következtében 1994-től fokozatosan kerületek a Bt.-ben előírt adatállományok az MGSZ-hez: 1994-ben az MGSZ átvette a volt Országos Érc- és Ásványbányák dunántúli adattárát, illetve a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet jelentéstárát. 1995-ben a Geoprospect Kft kezelésében lévő földtani-geofizikai dokumentumállományának jelentős része került át hozzá. 1996-ban a Terratest Kft. által felajánlott geofizikai anyagok kerültek az MGSZ-hez. 1997-ben a Mátraaljai Szénbányák VERTEX Kft. által kezelt dokumentumok, illetve a volt Bányászati Kutató Intézet adattári anyaga épült be az OFGA-ba. 1998-ban a volt Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat teljes kutatási jelentései, fúrási dokumentációi, karotázsszelvényei jutottak az MGSZ birtokába. 1999-ben jelentős mennyiségű földtani dokumentációs anyag átvételét kellett megoldania az MGSZ-nek, pl.: Recskei Ércbányák Rt. teljes földtani adattárának átvételét. 2000-ben és 2001-ben nagyobb mennyiségű dokumentációt vett át a Mol Rt.-től. 2002-ben átvette a Bakonyi Bauxitbánya Kft. adatállományát. 21 18 KONTSE GOMBÁRNÉ FORGÁCS: i. m. 26. 19 KONTSEK GOMBÁRNÉ FORGÁCS: i. m. 26. 20 Bt. 50. (2) bek. 21 ERDÉLYI Gáborné Ó. KOVÁCS Lajos: Az Országos Földtani és Geofizikai Adattár 10 éve számokban és képekben, Földtani kutatás: földtani szakmai folyóirat, 2004/4 5.
328 Kárpáti Orsolya A Magyar Geológiai Szolgálat Információs Központ (továbbiakban: MGSZ IK) főosztályának osztály szinten működő egysége, az OFGA MGSZ IK rendelkezik az ország legnagyobb és legösszetettebb adategyüttesével. 22 Az OFGA teljes, hagyományos dokumentumállománya 2004-ben, az MGSZ működésének 10. évében 4800 polcfolyómétert jelentett. 23 Az MGSZ-nek kiemelten jelentős feladata ezen földtani és geofizikai adatok, dokumentációs anyagok országos hatáskörű gyűjtése, kezelése és az adatszolgáltatás. Annak érdekében, hogy az adatok az arra jogosult személyek számára gyorsan és egyszerűen elérhetőek legyenek, az MGSZ-nek már a 90-es években el kellett kezdenie korszerűsíteni az adatbázisaikat, a hagyományos nyilvántartások mellett kialakítani szöveges-táblázatos és térképalapú adatbázisokat, továbbá az új infokommunikációs technológiai vívmányokat beépíteni a Szolgálat mindennapi munkájába. 24 A következő adatbázisok kialakítása bizonyítja, hogy az MGSZ informatikai rendszere működésének 10. évfordulójáig, milyen hatalmas változáson, fejlődésen ment keresztül: 1995-re elkészül az országos geofizikai megkutatottsági adatbázisok egy része, 1996-ban MGSZ csatlakozik az internetre, 1997-ben megjelenik az MGSZ első honlapja, elkészül az OFGA állományát egységesen nyilvántartó adatbázis-kezelő program, elkészül a bányatelek adatbázis frissített változata, amely a továbbiakban évente aktualizálásra kerül, 1998-ban OFGA-ban befejeződött az adattári fúrásnyilvántartó kartonok adatainak számítógépre vitele, 1999-re naprakésszé vált a geológiai megkutatottsági adatbázis, 2002-ben a geológiai megkutatottsági adatbázist a térinformatikai adatrendszerbe integrálták, 2003-ra elkészült az útépítésre alkalmas ásványi nyersanyagok megkutatott lelőhelyeinek és reménybeli területeinek országos adatbázisa. 25 Az MGSZ Információs Központja rendelkezik az ország legnagyobb és legösszetettebb elsődleges földtani adategyüttesével, melynek számottevő részét az MGSZ gondozza, bizonyos részállományokat pedig az MGSZ Területi Hivatalai, a MÁFI, az ELGI, valamint a volt állami vállalatok utódszervezetei tárolnak. Az adathordozó fajtája szerint az adatok három csoportba sorolhatóak: a papír alapú, a számítógépes állományok, illetve a MÁFI által kezelt fúrásmag-, kőzet-, anyagvizsgálati minták együttese. 26 A papír alapú állományokon belül elkülönültek a nyilvántartással rendelkező állományok (jelentések, pl.: területi jelentések, geofizikai jelentések, folyó kutatások, KFH jelentései; fúrási dokumentációk, pl.: vízkutató fúrások, szénhidrogén-kutató fúrások, ásottkút adatgyűjteménye) és a nyilvántartással nem rendelkező állományok (ezen adatok rendszerezetlenül kerültek az adattárba). A második csoportba a számítógépes adatbázisok tartoznak, melynek részét képezik a nyilvántartási adatbázisok és a térinformatikai adatbázisok. A nyilvántartási adatbázisok 22 CHIKÁN Gézáné: A Magyar Geológiai Szolgálat részére történő földtani adatszolgáltatás eredménye és tapasztalata, Földtani kutatás: földtani szakmai folyóirat, 2002/4, 25. 23 ERDÉLYI Ó. KOVÁCS: i. m. 5. 24 KOVÁCS P. Gábor: Az MGSZ informatikai rendszerének fejlődése: 10 év krónikája, Földtani kutatás: földtani szakmai folyóirat, 2004/1, 11. 25 KOVÁCS P. Gábor: i. m. 13 15. 26 Ó. KOVÁCS Lajos KOVÁCS P. Gábor: Adatforrásaink a Magyar Geológiai Szolgálat információbázisa, Földtani kutatás: földtani szakmai folyóirat, 2002/3, 7.
A természeti erőforrások nyilvántartásának múltja, jelene és jövője 329 körébe tartozik a Jelentések nyilvántartása, a Fúrási alapnyilvántartás, Mélyfúrási alapadatok, Vízkutató fúrások, Szénhidrogén-kutató fúrások, Vállalatok által kezelt fúrásadatok. A Térinformatikai adatbázisok pedig a Földtani megkutatottsági adatbázis, a Geofizikai megkutatottsági adatbázis, a Fúrásnyilvántartási térinformatikai adatbázis, az Ásványvagyon-nyilvántartási térinformatikai adatbázisok, a Környezetföldtani térinformatikai adatbázisok. 27 Az ásványvagyon nyilvántartását az OFF (1955 1964), a KFH (1964 1994) és a MGSZ (1994 2007) végezte. A nyilvántartás-vezetés modernizációja és egyszerűsítése terén a legnagyobb lépéseket az MGSZ tette, hiszen a Szolgálat indította el az adatbázisok elektronizálásának folyamatát. 2. A természeti erőforrások nyilvántartásának jelene 2007. január 1-jétől a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) gondoskodik az ásványvagyon 28 nyilvántartásáról. Az MBFH központi hivatal, amelynek irányítását a bányászati ügyekért felelős miniszter (nemzeti fejlesztési miniszter) látja el. Az MBFH élén az elnök áll, székhelye Budapesten van, területi szervei pedig a bányakapitányságok. Az MBFH látja el az állam bányászati és földtani feladatait. 29 Az MBFH elsőfokú hatáskörébe tartozik az ásványi nyersanyagokkal 30 foglalkozó nyilvántartások vezetése. Ennek keretében működteti a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárat, a mélyfúrási magminta gyűjteményt, az Állami Ásványvagyon Nyilvántartást, valamint a Földtani és Bányászati Információs rendszert; vezeti az országos ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartást; a földtani szakértők nyilvántartását; a bányajáradék nyilvántartását. 31 1953 óta folyamatosan minden év elején kibocsátásra kerül az Állami Ásványvagyon Nyilvántartás, jelenleg az MBFH égisze alatt. Ezen Nyilvántartás több mint 3700 ismert lelőhely 37,5 milliárd tonna földtani és 24,4 milliárd tonna kitermelhető vagyonát foglalja magában. A hazai ásványi nyersanyagvagyon mérlegszerű nyilvántartása a bányavállalkozók kötelező adatszolgáltatásain és a bányakapitányságok határozatain alapul. 32 Az ásványvagyont nyersanyagonként és ezen belül előfordulásonként tartják nyilván. A nyilvántartás tartalmazza az ásványvagyon mennyiségére és minőségére; az ásványvagyonban bekövetkezett évenkénti változásra vonatkozó adatokat; a termelést a kutatás, az éves jelentések szerint; valamint a bányabezáráskor visszahagyott ásványvagyont. 33 27 Ó. KOVÁCS KOVÁCS P.: i. m. 7 12. 28 Ásványvagyon : az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. (Bt. 49. 2. pont) 29 267/2006. (XII. 20.) Korm. r. 1 2.. 30 Ásványi nyersanyag : olyan ásványi anyag, mely a fennálló tudományos-technikai fejlettségi szinten hasznosítható. Nem minősül ásványi nyersanyagnak a külön törvény hatálya alá tartozó talaj és halmazállapotától függetlenül a víz. (Bt. 49. 1. pont). 31 267/2006. (XII. 20.) Korm. r. 5.. 32 Bt. 22. (7) bek., 25.. 33 http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=72&lng=1 (2012-05-23)
330 Kárpáti Orsolya Az MBFH nyilvántartásai közé tartozik a bányatelkek nyilvántartása, a kutatási területek adatbázisa és a bányászati területek nyilvántartása. A földtani kutatások adatainak megőrzésére a mai Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (továbbiakban: MÁFGBA) a korábbi OFGA hivatott. A teljes állomány, kb. 200 000 kötet fizikai mérete meghaladja a 3300 polcfolyómétert. Az MÁFGBA feladata a földtani, geofizikai, bányászati kutatások eredményeinek megőrzése, az adatok megfelelően szabályozott kiadása. A MÁFGBA szöveges és térinformatikai adatbázisok összessége. A szöveges adatbázisok az alfanumerikus állomány rögzítésére szolgálnak, ilyen adatbázis a Jelentés-nyilvántartás, a Mélyfúrási alapadatok és a Fúrásnyilvántartás. A térinformatikai adatbázisok lehetővé teszik a numerikus és a szöveges háttéradatok hozzákapcsolását bármely grafikus térképelemekhez (a Geológiai megkutatottság, a Geofizikai megkutatottság és a Fúrási adatbázisok tartoznak ezen csoportba). 34 Az alábbi táblázat tartalmazza az egyes nyilvántartástípusokat és azok időbeli lefedettségüket. Adatbázis/Nyilvántartás Bányatelkek adatbázisa Kutatási területek adatbázisa Jelentés-nyilvántartás (MÁFGBA Szöveges Fúrás-nyilvántartás (MÁFGBA Szöveges Mélyfúrási alapadatok (MÁFGBA Szöveges Szénhidrogén megkutatottság (MÁFGBA Térinformatikai Ércföldtani megkutatottság (MÁFGBA Térinformatikai Nemfémes nyersanyagok megkutatottsági adatbázisa (MÁFGBA Térinformatikai Argeológiai megkutatottsági adatbázis (MÁFGBA Térinformatikai Építésföldtani megkutatottsági adatbázis (MÁFGBA Térinformatikai Környezetföldtani megkutatottsági adatbázis (MÁFGBA Térinformatikai Vízföldtani megkutatottsági adatbázis (MÁFGBA Térinformatikai Egyéb megkutatottság (MÁFGBA Térinformatikai Geoelektromos megkutatottság (MÁFGBA Térinformatikai Gravimetriai megkutatottság (MÁFGBA Térinformatikai Időbeli lefedettség 1958-tól a mai napig 1990-től a mai napig 1839-től a mai napig 1825-től a mai napig az adatbázisban található fúrások befejezésének dátuma: 1851. 02. 18. 1992. 12. 23. 1927 2004 1930 2004 1910 2004 1931 2004 1951 2004 1958 2004 1914 2004 1908 2004 1938 2004 1934 2003 34 http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=67&lng=1 (2012-05-23)
A természeti erőforrások nyilvántartásának múltja, jelene és jövője 331 Karotázs adatbázis (MÁFGBA Térinformatikai Földmágneses adatbázis (MÁFGBA Térinformatikai Szeizmikus adatbázis (MÁFGBA Térinformatikai Fúrási nyilvántartás (MÁFGBA Térinformatikai Mélyfúrási alapadatok (MÁFGBA Térinformatikai 1950. 08. 31. 1999. 09. 06. 1934 2003 2006.12.31 i állapot. Mérések ideje: 1968 2005. (2006-ban nem volt mérés!) 1825 2006 1851.02.18. 1992.12.23. 35 Ezen nyilvántartások bemutatása, részletes elemzése külön publikáció témája lehetne, ezért a terjedelmi korlátokra tekintettel az ásványvagyon nyilvántartások hatályos rendszere nem kerül most elemzésre. A 10/2010. (III. 3.) KHEM utasítás a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról meghatározza azon feladatokat, melyeket az MBFH szervezeti egységeinek el kell látnia annak érdekében, hogy az előbb említett adatbázisok, nyilvántartások vezetése zökkenőmentesen menjen végbe. Az MBFH szervezetén belül az informatikai feladatok ellátásában az Informatikai és Adatvédelmi Osztály és a bányakapitányságoknál kijelölt informatikai felelősökből álló szakmai munkacsoport vesz részt. 36 Az Informatikai és Adatvédelmi Osztály a Jogi és Igazgatási Főosztályon belül helyezkedik el. A Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője személyes hatáskörében eljárva irányítja az MBFH informatikai tevékenységét az Informatikai és Adatvédelmi Osztályon keresztül. Ennek keretében gondoskodik az informatikai eszközrendszer működtetéséről, fejlesztéséről, biztosítja a nyilvántartások számítástechnikai hátterét, kialakítja az MBFH elektronikus ügyintézési rendszerét, gondoskodik a rendszer működési feltételeinek biztosításáról, technikai támogatást nyújt az MBFH honlapjának működtetéséhez. 37 Az ásványi nyersanyagok nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátásában az Informatikai és Adatvédelmi Osztályon túl a Földtani és Adattári Főosztály, a Bányászati, Gázipari és Építésügyi Főosztály is közreműködik. A Földtani és Adattári Főosztály vezetője személyes hatáskörben eljárva gondoskodik a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, az Állami Ásványvagyon Nyilvántartás, valamint a földtani és bányászati információs rendszer működtetéséről. 38 A Földtani és Adattári Főosztály vezeti az ásványi nyersanyagvagyon és geotermikus energia országos, állami nyilvántartását, előkészíti az országos ásványvagyon-nyilvántartás közérdekű adatainak kiadását. 39 Ezen tevékenység elvégzésében meghatározó szerep hárul a Földtani és Adattári Főosztályon belül működő Ásványvagyon-gazdálkodási és Nyilvántartási Osztályra. 35 http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=1&lng=1 (2012-02-28) 36 10/2010. (III. 3.) KHEM utasítás a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban: 10/2010. (III. 3.) KHEM ut.) 37 10/2010. (III. 3.) KHEM ut. 38 10/2010. (III. 3.) KHEM ut. 39 10/2010. (III. 3.) KHEM ut.
332 Kárpáti Orsolya Az MBFH a működéséhez, a korszerű közigazgatási tevékenység ellátásához az előzőekben bemutatott nyilvántartásokat vezeti, melyek zökkenőmentes működése érdekében létrehozza és működteti a Bányafelügyelet Központi Adatbázisát (továbbiakban: BfKA). A BfKA részeit képezik az MBFH belső adatnyilvántartása és az MBFH internetes honlapja. 40 A BfKA működtetésében a Jogi és Igazgatási Főosztály vesz részt a Bányászati, Gázipari és Építésügyi Főosztály vezetőjével együttműködve. 41 Az ásványi nyersanyag nyilvántartás vezetésének múltjának és jelenének áttekintését követően az elmúlt több mint fél évszázad szervezeti változásai kerülnek összefoglalásra. Ezen időszak változásait 5 szempont (nyilvántartás tárgya, nyilvántartást vezető szerv, nyilvántartás technológiája, nyilvántartásmódok, nyilvántartások megnevezése) alapján hasonlítom össze. A nyilvántartás tárgya nem módosult a vizsgált időintervallumban. A nyilvántartott ásványi nyersanyagok változatlanok, de az információs technológia rohamos fejlődésének köszönhetően új típusú adatrögzítés is lehetővé vált, például a térinformatikai adatbázisok által, melyek lehetővé teszik a numerikus és a szöveges háttéradatok hozzákapcsolását bármely grafikus térképelemekhez. Ennek köszönhetően adott ásványi nyersanyagra vonatkozó adatok szélesebb körű rögzítésére van lehetőség. A nyilvántartást vezetését 5 10 évenként más-más közigazgatási szerv látta el. Az ásványvagyon nyilvántartását 1955 és 1964 között az OFF, 1964 és 1994 között a KFH, 1994 és 2007 között az MGSZ végezte, 2007. január 1-jétől pedig az MBFH végzi. A nyilvántartás technológiája gyökeresen megváltozott ebben az időszakban. A papír alapú nyilvántartásokkal párhuzamosan, részben azokat folyamatosan felváltva megjelentek az elektronikus információs rendszerek. A számítógépnek, az Internet megjelenésének köszönhetően a nyilvántartás vezetésének folyamata gyorsabb és egyszerűbb lett. A nyilvántartásmódok tekintetében a szöveges adatbázisok mellett megjelentek a térinformatikai adatbázisok. Bizonyos nyilvántartások elnevezése is változott a vizsgált időszakban. Az Országos Földtani Geofizikai Adattárat jelenleg Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárnak hívják. Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás pedig az Állami Ásványvagyon Nyilvántartás nevet viseli jelenleg. 40 10/2010. (III. 3.) KHEM ut. 41 10/2010. (III. 3.) KHEM ut.
A természeti erőforrások nyilvántartásának múltja, jelene és jövője 333 Változások összegzése Nyilvántartás tárgya a nyilvántartott ásványi nyersanyagok köre az elmúlt 50 évben nem változott Nyilvántartást vezető szerv változott OFF MBFH Nyilvántartás technológiája Nyilvántartásmódok Nyilvántartások elnevezése elektronikus információs rendszerek megjelenése, gyorsabb, egyszerűbb eljárás térinformatikai nyilvántartások OFGA MÁFGBA Országos Ásványvagyon Nyilvántartás Állami Ásványvagyon Nyilvántartás 3. A természeti erőforrások nyilvántartásának jövője A nyilvántartások racionalizálása, fokozatos fejlesztése, ha szükséges, azok központosítása, illetve az elektronikus nyilvántartások létrehozása lépcsőzetesen megvalósulni látszik Magyarországon is az ásványi nyersanyagok tekintetében. Az infokommunikációs eszközök alkalmazásának megvannak azonban az árnyoldalai is. Áramingadozás, áramkimaradás, vírus, adatlopás, szoftver- vagy hardverhiba az elektronikusan rögzített adatok elvesztéséhez vezethet. Az effajta adatveszteség elkerülése érdekében a rögzített adatok másolatát más adathordozón, általában papíron vagy biztonsági másolaton célszerű tárolni. A biztonsági mentések segítenek az információs és kommunikációs technológiák veszélyeinek elkerülésében. 42 Az újabb infokommunikációs technológiák hatékonyabb kihasználása, a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítése, a nyilvántartások fokozatos korszerűsítése napról napra újabb kihívásokat jelentenek mind a nyilvántartást vezetők, mind a felhasználok számára. A legmodernebb technikai vívmányok nem csupán a magánszférára, az emberek közötti kommunikációra vannak jelentős hatással, hanem számottevően befolyásolják a közszféra működését is. Fontos az ásványvagyonra vonatkozó adatok megőrzése, gyors és egyszerű előhívhatóságának biztosítása, hiszen a szakszerűen kezelt, korszerűen rendszerezett adatbázisokba szervezett adatok jól használható forrásanyagul szolgálnak mind a jelen, mind a jövő nemzedékének. 43 A közeljövőben várható a MÁFGBA teljes újraszervezése. A MÁFGBA teljes állománya 200000 kötet és 3300 polcfolyóméter. Ezen adattárban rögzített földtani, geofizikai, bányászati kutatások eredményeinek megőrzése, az adatok megfelelően szabályozott kiadása indokolja a nyilvántartás korszerűsítését. 42 KOVÁCS P. Gábor: A földtani adatbázisok biztonsági mentése, Földtani kutatás: földtani szakmai folyóirat, 2002/3, 13. 43 http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=68&lng=1 (2012-05-23).
334 Kárpáti Orsolya Az ásványi nyersanyagokat nyilvántartó adatbázisok rendszere rendkívül kusza, a jövőben célszerűvé válhat ezen nyilvántartások egyszerűsítése, racionalizálása. Amennyiben az adatvédelmi szabályok lehetővé teszik a közigazgatási munka hatékonyabbá tétele érdekében fontos lenne annak lehetővé tétele, hogy az egyes nyilvántartások tudjanak egymással kommunikálni. A bányászati tevékenység bejelentés- és engedélyköteles tevékenység, mely gyakorlásának feltétele az Ingatlan-nyilvántartásba, a Földhivatal által vezetett nyilvántartásba való bejegyzés. Célszerű lenne, ha ezek a rendszerek, a TakarNet rendszer és a MÁFGBA átjárhatóak lennének, így megkönnyítenék a hatóság nyilvántartás-vezetését, illetve megfelelnének a szolgáltató közigazgatás által támasztott széles körű tájékoztatási kötelezettségnek.