KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2020 c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2013.

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2020 c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2013.

IMPRESSZUM Környezeti értékelés az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Megbízó: Szakmai koordinátor: Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. Témafelelős: Dr. Pálvölgyi Tamás Szerzők: Dr. Bartus Gábor PhD. okl. vegyészmérnök egyetemi adjunktus Kálmán Rita okl. környezetmérnök Kulcsár Katalin okl. környezetmérnök Dr. Pálvölgyi Tamás PhD, okl. meteorológus, egyetemi docens Szabó Éva Enikő okl. biológus, település- és területfejlesztési szakértő Dr. Békésné Dr. Minárovits Zsuzsanna környezetvédelmi szakjogász Kovács Ágnes okl. környezetmérnök Magai Zsolt okl. környezetmérnök Simon Andrea okl. környezetmérnök Varga Ágota okl. vegyészmérnök A jelen dokumentum hivatkozása: Pálvölgyi T., Bartus G., Békésné M. Zs., Kálmán R., Kovács Á., Kulcsár K., Magai Zs., Simon A., Szabó É.E. és Varga Á. 2013. Környezeti értékelés az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2020 Stratégiai Környezeti Vizsgálatához. Env-in-Cent Kft., Budapest OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 2

TARTALOMJEGYZÉK IMPRESSZUM...2 TARTALOMJEGYZÉK...3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...5 BEVEZETÉS...6 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA...8 1.1. A környezeti értékelés kidolgozásának körülményei...8 1.1.1. Az SKV Környezeti Értékelés kidolgozásának és egyeztetésének szervezése... 8 1.1.2. Kapcsolódás az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezési folyamatához... 9 1.2. A kidolgozás során tett javaslatok hatása az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre...9 1.2.1. Együttműködés a Kidolgozó és az SKV készítők között a Környezeti Értékelés kidolgozása során. 9 1.2.2. A szakhatósági és társadalmi egyeztetés során tett javaslatok hatása a Koncepcióra... 10 1.2.3. Az SKV javaslatok hatása a Koncepcióra... 10 1.3. Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába... 10 1.3.1. A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója... 10 1.3.2. A környezet védelméért felelős szervek bevonása... 11 1.3.3. Az érintett nyilvánosság bevonása... 11 1.3.4. Vélemények és figyelembevételük módja... 11 1.4. A felhasznált adatok, információk megbízhatósága... 11 1.5. Az alkalmazott módszertan bemutatása... 12 1.5.1. A módszertannal szemben támasztott követelmények és háttér... 12 1.5.2. Módszertan az Országos Hulladékgazdálkodási Terv fenntarthatósági értékeléséhez... 13 1.5.3. Módszertan az Országos Hulladékgazdálkodási Terv környezeti teljesítményének értékeléséhez... 15 2. AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2020 ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA... 20 2.1. A Terv céljai és tartalmának vázlatos ismertetése... 20 2.2. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv általános értékelése... 22 2.3. Kapcsolódás más stratégiai dokumentumokhoz... 26 2.3.1. Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz és az Országos Területrendezési Tervhez... 26 2.3.2. Kapcsolódás az Új Széchenyi Tervhez és a Nemzeti Reform Programhoz... 28 2.3.3. Kapcsolódás a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz és az Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiához... 31 2.3.4. Kapcsolódás a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiához és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához... 35 2.3.5. Kapcsolódás egyes ágazati stratégiákhoz... 38 3. AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV FENNTARTHATÓSÁGI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA... 43 3.1. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv céljainak fenntarthatósági értékelése... 43 3.2. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv eszközeinek környezeti teljesítményértékelése... 48 3.3. Környezeti szempontú kockázat elemzés: a negatív hatású programelemek azonosítása... 51 OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 3

3.4. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtása során valószínűsíthető környezeti hatások... 51 3.4.1. Levegőkörnyezetet érintő hatások... 51 3.4.2. Hatások a felszíni és felszín alatti vizekre... 52 3.4.3. Hatások a talajra és a földtani közegre... 53 3.4.4. Az éghajlatváltozás megelőzésével és következményeivel kapcsolatos hatások... 54 3.4.5. A környezeti katasztrófa-kockázattal kapcsolatos hatások... 55 3.4.6. Természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területeket érintő hatások... 56 3.4.7. Az erdőket érintő hatások... 57 3.4.8. Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások... 57 3.4.9. A valószínűsíthető környezeti konfliktusok azonosítása... 59 3.4.10. A környezettudatosság várható alakulása... 60 3.4.11. A területhasználatra, térszerkezetre gyakorolt hatások azonosítás... 61 3.4.12. A tájgazdálkodásra, a táji eltartó képességre gyakorolt hatások... 62 3.4.13. A természeti erőforrások megújulására, térbeli hasznosítására gyakorolt hatások... 63 3.4.14. A települési környezetminőségre gyakorolt hatások... 64 3.5. Az Orszégos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásának átfogó hatása... 64 3.5.1. A végrehajtás kumulatív hatása... 64 3.5.2. Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a Terv végrehajtásának elmaradása esetén... 65 4. JAVASLATOK AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE... 67 4.1. A beavatkozások fenntarthatóbbá tételét szolgáló javaslatok (új intézkedések)... 67 4.2. A fellépő hatások mérséklését célzó "kompenzáló" beavatkozások... 68 5. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK AZ OOSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ÉS MÁS STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK SZÁMÁRA... 71 5.1. Más stratégiai dokumentumokba illeszthető intézkedések... 71 5.2. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervbe illeszthető intézkedések... 71 5.3. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásához kapcsolódó intézkedések... 72 6. AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV MEGVALÓSÍTÁSI FELTÉTELRENDSZERÉNEK ÉS INDIKÁTORAINAK ÉRTÉKELÉSE... 75 KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ... 76 MELLÉKLETEK... 77 1. melléklet. A fenntarthatóság felé való átmenet célrendszere a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia alapján... 77 2. melléklet. Az OHT fenntarthatósági értékelése... 79 3. melléklet. Az OHT környezeti teljesítmény értékelése... 95 OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 4

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE BAT BEP EU Hgt HKI Ht K+F K+F+I KFI Stratégia KKV KSH LE NAV NÉS NFFS NFFT NKIS NKP II NKP-3 NR NRP NVS OFTK OGY OHT OHÜ OKT OKTVF OMP OTrT SKV ÚSzT VM legjobb elérhető technika legjobb környezetvédelmi gyakorlat Európai Unió hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény Hulladék Keretirányelv hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény kutatás-fejlesztés kutatás-fejlesztés-innováció Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs stratégia kis- és középvállalkozás Központi Statisztikai Hivatal lakosegyenérték Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia Második Nemzeti Környezetvédelmi Program Harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program nem releváns Nemzeti Reform Program Nemzeti Vidékstratégia Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Magyar Országgyűlés Országos Hulladékgazdálkodási Terv Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Országos Környezetvédelmi Tanács Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Országos Megelőzési Program Országos Területrendezési Terv stratégiai környezeti vizsgálat Új Széchenyi Terv Vidékfejlesztési Minisztérium OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 5

BEVEZETÉS A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ELŐZMÉNYEI ÉS JOGI HÁTTERE A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) közreműködésével, mint az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2020 (OHT) c. dokumentum (a továbbiakban Terv) felelős kidolgozója ezúton kezdeményezi a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szerinti környezeti értékelés elkészítését és a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását. Az elmúlt időszakban a hazai hulladékgazdálkodás terén számos jelentős változás történt. 2013. január 1-jével hatályba lépett a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht), a 98/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, más néven a Hulladék Keretirányelvet 1 (a továbbiakban: HKI) átültetve és a magyar hulladékgazdálkodási ágazatot megújítva számos új fogalmat, elvet, célt és intézkedést vezetett be. A Ht. hatálybalépésével egyidejűleg szükségessé vált a teljes jogszabályi környezet megújítása, átláthatóvá tétele. A Ht. lehetővé tette a környezetvédelmi és közérdekűségi szempontok érvényesítését a teljes hulladékgazdálkodási tevékenység során. A közszolgáltatási díjszámítás terén a Ht. új díjmegállapítási modellt vezetett be, a Ht. az EU-s irányelvi célkitűzések megvalósításában is jelentős szerepet játszik. A lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése érdekében mint hatékony gazdasági szabályozó eszközt bevezette a hulladéklerakási járulékot, valamint a hulladékhierarchiának megfelelve a hulladékképződés megelőzésére és csökkentésére intézkedéseket fogalmazott meg. Ezen felül a Ht. szakmapolitikai célkitűzései között szerepel a rendelkezésre álló hasznosítási kapacitás minél több hulladékáram tekintetében történő növelése. A fenti célkitűzések megvalósítása azonban kizárólag hosszú távú stratégiai tervezés mellett képzelhető el, ehhez a jelenlegi hulladékgazdálkodási helyzet feltárása, az egyes célok pontos meghatározása, intézkedések megfogalmazása szükséges. A Ht. alapján a hulladékgazdálkodás országos tervezése az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a továbbiakban: OHT) és az ennek részét képező Országos Megelőzési Program (a továbbiakban: OMP) keretén belül valósul meg. A VM a Rendelet 7 ( 1) (6) bekezdéseiben foglaltak szerint benyújtotta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek (OKTVF) és más, 1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/98/EK IRÁNYELVE a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 6

környezet védelméért felelős szerveknek véleményezésre az SKV tervezet tematikáját. A jelen környezeti értékelés, a tematikára érkezett vélemények szempontjainak figyelembevételével készült. A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT CÉLJA, TÁRGYA, JELLEGE A HKI előírja, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak egy vagy több hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük. A tervezési időszak igazodva az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakához 7 évre módosult. Így az OHT, mint a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek és a Ht. céljainak elérését biztosító dokumentum, a következő 2014-től 2020-ig terjedő pénzügyi tervezési időszakra vonatkozó szakmapolitikai célokat és feladatokat is kijelöl. Az SKV eljárás az OHT kidolgozásának keretében kerül lefolytatásra. A stratégiai környezeti vizsgálat célja az, hogy a Tervről a környezeti hatásokon túl a gazdasági, társadalmi és fenntarthatósági vonatkozások figyelembe vételével független, komplex, szisztematikus és átlátható értékelést biztosítva segítséget nyújtson az OHT környezeti és fenntarthatósági teljesítményének javításához. Az SKV tárgya a Tervben megfogalmazott célkitűzések és feladatok értékelése. Az SKV jellegét tekintve elsősorban javaslattevő eszköz, mely a Tervvel kapcsolatos beavatkozások fenntarthatósági és környezeti hatását szándékozik értékelni és javítani. Megítélésünk szerint az OHT kidolgozásának nyílt tervezési folyamata megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy az SKV által feltárt javaslatokról érdemi döntések szülessenek, ugyanis az integrált SKV megközelítéssel mód nyílik a kidolgozással párhuzamos észrevételek (így az SKV javaslatok) azonosítására és a Terv véglegesítése során történő figyelembevételére. Az SKV végső célja egy olyan környezeti értékelés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz az OHT környezeti teljesítményének javítására, valamint a hulladékgazdálkodás terén a fenntartható fejlődés érvényesítésére. Az VM és az OHÜ a Terv végső, kormány elé kerülő változata kialakításakor figyelembe veszi az SKV környezeti értékelés eredményeit és vállalja, hogy a stratégiát a környezeti értékelés és a partnerségi észrevételek összegzésével együtt nyújtja be a Kormány elé. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 7

1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1. A környezeti értékelés kidolgozásának körülményei 1.1.1. Az SKV Környezeti Értékelés kidolgozásának és egyeztetésének szervezése Az OHÜ az SKV kidolgozását és a folyamat lefolytatását független, az SKV témakörében és a hulladékgazdálkodásban járatos szakértőkre bízta (SKV Munkacsoport), a munkacsoport tevékenységét az Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. koordinálja. 1. táblázat. SKV munkacsoport tagjai a) SKV munkacsoport OHT kidolgozói Szakpolitikai felügyelet Tervezési szakértő Tervezési koordináció László Tibor Zoltán (Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettes) Tóth Szilvia (Vidékfejlesztési Minisztérium hulladékgazdálkodási referens) Kertész-Káldosi Zsuzsanna (Vidékfejlesztési Minisztérium hulladékgazdálkodási referens) b) SKV munkacsoport Független Értékelő Panel Környezetgazdasági, fenntarthatósági szakértő Jogi, államigazgatási szakértő Hulladékgazdálkodási szakértő Hulladékgazdálkodási szakértő Környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási szakértő Hulladékgazdálkodási szakértő Fenntarthatósági és klímapolitikai szakértő, SKV szakmai koordinátor Környezetvédelmi és iparfejlesztés értékelési szakértő Természetvédelmi, területfejlesztési és társadalmi egyeztetési szakértő Környezetértékelési, környezetbiztonsági szakértő Dr. Bartus Gábor PhD, okl. vegyészmérnök egyetemi adjunktus Dr. Békésné Dr. Minárovits Zsuzsanna környezetvédelmi szakjogász Kálmán Rita okl. környezetmérnök Kovács Ágnes okl. környezetmérnök Kulcsár Katalin okl. környezetmérnök Magai Zsolt okl. környezetmérnök Dr. Pálvölgyi Tamás PhD, okl. meteorológus, egyetemi docens Simon Andrea okl. környezetmérnök Szabó Éva Enikő okl. biológus, település- és területfejlesztési szakértő Varga Ágota okl. vegyészmérnök Az SKV Panel tagjai átfogó szakterületi kompetenciákkal rendelkeznek, többek között a hulladékgazdálkodás, fejlesztéspolitika, biológia, környezetgazdaság, környezetértékelés, területfejlesztés, környezetpolitika, fenntartható fejlődés, klímavédelem területein. A társadalmi részvételi folyamatot a Vidékfejlesztési Minisztérium szervezi. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 8

Az SKV kidolgozásának folyamata az OHT és az SKV munkaterv VM általi jóváhagyását követően szeptember elején vette kezdetét; a Terv elemezhető változatát az SKV munkacsoport szakértői szeptember 16-án kapták meg 2. 1.1.2. Kapcsolódás az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezési folyamatához A Terv kidolgozásának, egyeztetésének és módosításának folyamata lényegesen befolyásolta az SKV munkatervét. A környezeti értékelés kidolgozását meghatározó fontosabb tényezők az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Az OHT kidolgozásának feszített ütemterve jelentősen beszűkítette a jelen környezeti értékelés kimunkálására fordítható időt. Számos fontos részletkérdés (ezeket a jelen környezeti értékelésben külön jelezzük) tudományos igényességű, alaposabb elemzést igényelt volna, de idő hiányában ezek kivitelezésére nem volt mód. Különösen lényeges lenne többek között (bár ez nem az SKV feladata) a fenntarthatóság és a hulladékgazdálkodás indikátor-alapú összefüggéseinek vizsgálata, a fogyasztói igények, életmód és szemlélet hosszú távú alakulásának elemzése, valamint a 2020-ig előretekintő társadalmi-gazdasági forgatókönyvek megléte. 2. Mind az OHT kidolgozását, mind az ahhoz készülő SKV értékelést jelentősen megnehezíti, hogy a kapcsolódó ágazati stratégiák, koncepcionális tervdokumentumok eltérő szerkezetben, összehangolatlan célrendszerrel készülnek. A környezeti értékelés egyik lényeges feladata lenne az OHT és más, kapcsolódó koncepcionális dokumentumok környezeti kölcsönkapcsolatainak feltárása, azonban, e koncepciók összehangolt tervezési elvei híján ez az értékelés legfeljebb részben készíthető el. 1.2. A kidolgozás során tett javaslatok hatása az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre 1.2.1. Együttműködés a Kidolgozó és az SKV készítők között a Környezeti Értékelés kidolgozása során A Környezeti Értékelés kidolgozásának rövid időre szabott időtartama alatt folyamatos és intenzív szakmai párbeszéd folyt az SKV munkacsoport és a Terv kidolgozói között. A Terv végső kidolgozása során teljesült az SKV együtt-tervezési követelménye; azaz nem véglegesített, változtathatatlan szövegek utólagos értékelése folyt, hanem a Kidolgozónak lehetősége nyílott a környezeti és fenntarthatósági szempontok figyelembevételére. A VM és az OHÜ nyílt és konstruktív hozzáállással segítette az SKV munkacsoport tevékenységét 2 A jelen környezeti értékelés megállapításai az OHT azon változatára vonatkoznak, amelyet a VM az OHÜ közreműködésével dolgozott ki és adott át 2013. szeptember 16-án az SKV készítőknek. A hatósági és partnerségi egyeztetések során felmerült észrevételek figyelembe vételéről a 1.2.2. fejezetben számolunk be. Az SKV javaslatok figyelembevételének módját az OHT 2013. @-i változata alapján vizsgáltuk. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 9

és a jogszabályi kötelezettségeken túlnyúló pozitív hivatali magatartás számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a környezeti értékelés elkészült. 1.2.2. A szakhatósági és társadalmi egyeztetés során tett javaslatok hatása a Koncepcióra E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra. 1.2.3. Az SKV javaslatok hatása a Koncepcióra E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra. 1.3. Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába 1.3.1. A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója A társadalmi részvétel szempontjából meghatározó jogi kereteket a Rendeleten kívül többek között az Aarhus-i és az Espoo-i egyezmények, illetve több magyar jogszabály adja meg, a tematika ezeknek a jogforrásoknak a követelményeire, illetve elveire épül. A társadalmi részvételi folyamatot az SKV Értékelő Panel közreműködésével a VM és az OHÜ szervezi. A társadalmi részvételi folyamat főbb tervezett elemei a következők: Információhoz való hozzáférés és a véleményezés biztosítása: A nyilvános dokumentumok a Kormány honlapján érhetők el. A honlapon elérhetőek a munka aktuális jóváhagyott anyagai, ezekhez bárki, bármilyen szakaszban véleményt küldhet, amelyet az SKV Értékelő Panel szakértői megkapnak, és figyelembe vesznek. Külön kérésre a kulcsdokumentumok papíron, vagy CD-n sokszorosítva, postai úton is eljuttathatók. Nyilvánosság tájékoztatása a sajtón keresztül: A Rendelet 8. 5. bekezdése szerint a környezeti értékelés véleményezési felhívására a VM sajtónyilatkozatot fog kiadni, illetve egy országos napilapban fizetett hirdetést tesz majd közzé. Közvetlen megkeresések: A legfontosabb szakmai, tudományos, érdekképviseleti és civil szervezeteket véleményük kikérése céljából közvetlenül is megkeressük a környezeti vizsgálat egyeztetési fázisában, illetve partnerségi műhelybeszélgetést szervezünk. Országos Környezetvédelmi Tanács, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács: Kezdeményezzük, hogy az OHT-t és a környezeti értékelési dokumentumokat megtárgyalja az OKT. A beérkező vélemények figyelembevétele: A beérkezett véleményeket feldolgozzuk és a vizsgálat résztvevői figyelembe veszik a dokumentumok véglegesítésekor. A találkozón szóban felszólaló és időben, írásban észrevételt benyújtó, írásos választ kap a véleményére. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 10

1.3.2. A környezet védelméért felelős szervek bevonása E fejezet az SKV szakhatósági, minisztériumi egyeztetése után kerül megírásra. 1.3.3. Az érintett nyilvánosság bevonása E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra. 1.3.4. Vélemények és figyelembevételük módja E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra. 1.4. A felhasznált adatok, információk megbízhatósága A környezeti értékelés legfőbb információs bázisa az OHT volt, így az ebben foglalt adatok használata alapvetően meghatározza az értékelés megbízhatóságát is. A dokumentum egyes részei tartalmaznak forrás megjelöléseket, ám pontos hivatkozásokkal adós marad a Terv. Számos esetben egyáltalán nem találunk forrás megjelölést egy-egy számadatra, így nehezen eldönthető, hogy mely adatok tekinthetők: hivatalos adatnak (pl. KSH, EUROSTAT adatok) tudományos közleményekből, más szakpolitikai dokumentumokból átvett adatnak a kidolgozók saját becslésének. 1. javaslat Javasoljuk, hogy az OHT véglegesítése során a felhasznált adatok és információk nyomonkövethető hivatkozással jelenjenek meg (pl. lábjegyzetben), oly módon, hogy világosan elkülönüljön a szakirodalmi információ, a nemzeti és EU-s statisztikákból származó indikátorok és az OHT saját becslései. Lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy mind az OHT, mind a környezeti értékelés egyes részleteinek (megállapításainak) bizonytalansága számottevően csökkenthető, ha egyes kulcskérdésekben (pl. hulladékhierarchia fenntarthatósági kritériumai, a megelőzés, az újrahasznosítás és újrahasználat vidékfejlesztési, terület- és gazdaságfejlesztési összefüggései, a fogyasztás és a hulladék megelőzés kapcsolata stb.) autentikus tudományos műhelyek kivitelezésében kutató-elemző munkák készülnének. A tudományos elemzési igényeket a környezeti értékelésben külön jelezzük. Különösen fontosnak tartjuk, hogy olyan tudományos alapokon nyugvó módszertani fejlesztések induljanak, amelyek lehetővé tennék, hogy a hulladékgazdálkodás fenntarthatóságát indikátorokkal a szubjektív, szakértői értékelésnél kisebb bizonytalansággal vizsgálhassuk. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 11

1.5. Az alkalmazott módszertan bemutatása 1.5.1. A módszertannal szemben támasztott követelmények és háttér Megközelítésünkben a fenntarthatósági és környezeti szempontú értékelés nemcsak zöld tükör (azaz nemcsak az OHT környezeti, fenntarthatósági szempontú értékelésének, átvilágításának eszköze), hanem egyben zöld motor is (azaz az OHT kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését környezeti irányba befolyásoló erő). Ez akkor teljesíthető, ha az alkalmazott módszertan megvizsgálja, hogy a releváns fenntarthatósági és környezeti célok milyen mértékben integrálódnak a hulladékgazdálkodási szakpolitikába. A vonatkozó jogszabályok 3 figyelembevétele alapján a környezeti integrációt is lehetővé tevő módszertannak az alábbiakat kell biztosítania: elemzési támogatást kell nyújtania ahhoz, hogy az OHT lehetővé tegye a megelőzés elvének következetes érvényesítését, a nem megelőzhető környezeti hatások mérséklését, a tervezési folyamat környezeti, fenntarthatósági szempontú befolyásolását, alternatívák, javaslatok kidolgozását és életciklus szemléletű elemzését, a hulladékgazdálkodásra jellemző környezeti problémák és értékek meghatározását, ezek jelentőségének elemzését a fejlesztéspolitikai törekvések szempontjából. Az alkalmazott módszertan a GRDP kézikönyv 4 alapján olyan elemzési-értékelési keretet alkot, amely feltárja, hogy a Tervnek milyen közvetlen, vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti változások várhatók a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a bekövetkező hatások, illetve van-e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható jelentős károkat. Az elemzési-értékelési módszertan arra korábban kidolgozott 5 és alkalmazott 6 - megközelítésre épít, hogy a hulladékgazdálkodás stratégiai szintjét (céljait, célkitűzéseit) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk, míg a Terv konkrétabb eszközeit és feladatait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. 3 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról; 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról; 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i egyezmény kihirdetéséről 4 Handbook on SEA for Cohesion Policy 2007-2013, Greening Regional Development Programmes Network February 2006, Exeter, UK 5 Pálvölgyi T., Tombácz E. (2004) Módszertan a regionális fejlesztések stratégiai környezeti vizsgálatára. In: Strukturális alapok és fenntarthatóság. Magyar Természetvédők Szövetsége, 2004, Budapest 6 Fleischer T., Szlávik J., Baranyi R., Branner F., Nagypál N., Füle M., Kósi K. Pálvölgyi T., Princz-Jakovits T., Szlávik P. (2005) A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata. Közlekedéstudományi Szemle LV. évfolyam 2. szám, 47-55 Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai és Terv stratégiai környezeti vizsgálata (PriceWaterhouseCoopers Kft. és Envin-Cent Kft. 2006) Halászati Operatív Terv stratégiai környezeti vizsgálata. (Env-in-Cent Kft. 2007) Balaton Régió Fejlesztési Stratégia és Részletes Fejlesztési Terv stratégiai környezeti vizsgálata (VÁTI Kht. és Env-in-Cent Kft. 2008) Regionális Területfejlesztési Operatív Programok stratégiai környezeti vizsgálata (VÁTI Kht. és Env-in-Cent Kft. 2008) Nemzeti Energiastratégia stratégiai környezeti vizsgálata (Env-in-Cent Kft. 2011) OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 12

Megjegyezzük, hogy a környezeti és fenntarthatósági teljesítményértékelés nem helyettesíti az objektív indikátorokon, monitoringon, modellezésen alapuló tudományos vizsgálatokat, viszont ráirányíthatja a figyelmet egyes elemzési, kutatási feladatok fontosságára. 1.5.2. Módszertan az Országos Hulladékgazdálkodási Terv fenntarthatósági értékeléséhez Az OHT célrendszere egyértelmű: a 3. fejezet Célkitűzések, feladatok, intézkedések és támogatási lehetőségek az egyes hulladékáramok és egyes hulladékgazdálkodási tevékenységek szerint c. táblázata átfogó célokat és szakterületi célkitűzéseket rögzít. (Ugyanakkor megjegyezzük, hogy az OHT egyéb a célrendszer teljességéhez tartozó stratégiai tervezési szempontokat nem tartalmaz.) A OHT ily módon azonosított átfogó céljainak és célkitűzéseinek fenntarthatóságát a következő módszerrel vizsgáltuk: 1. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 7 céljai alapján meghatároztuk a fenntarthatósági célrendszert (1. melléklet). E célrendszer megegyezik a Keretstratégia Függelékében ( A nemzeti erőforrások állapota és az azokat meghatározó tényezők, valamint a lehetséges válaszintézkedések vázlatos áttekintése ) található táblázat Cél (Válasz) oszlopával. 2. Az OHT átfogó céljai és célkitűzései alapján meghatároztuk a Terv fenntarthatósági értékelésre lehatárolt célrendszerét (ld. 2. táblázat). 2. táblázat. Az OHT átfogó céljai és célkitűzései Átfogó célok 1. Minden hulladékáram 1.1. Hasznosítási arányok növelése 1.2. Hulladékképződés csökkentése 1.3. Elkülönített gyűjtés kialakítása és fejlesztése 2. Oktatás, képzés, intézményrendszer, szemléletformálás, tájékoztatás 2.1. Gyorsan aktualizálható, frissíthető környezeti nevelési tananyagok, segédletek és az állam által nyújtott támogatási rendszerek elérése. Pontos információkhoz való hozzáférés 2.2. A hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása Önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 3. Települési szilárd hulladék 3.1. Elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése 3.2. A települési papír, műanyag, fém és üveg hulladék hasznosítását 2014-re összességében 35%-ra (NKP II.), 2020-ra 50%-ra kell növelni (HKI) 3.3. Hulladékgazdálkodási életciklus elemzések alkalmazása, a környezeti szennyezések és a nyersanyag felhasználás csökkentése érdekében 7 18/2013. (III.28.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 13

4. A Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap 4.1. A szennyvíziszapban hasznosítható energia és növényi tápanyagok minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése, a talaj fokozott védelme. A szennyvíziszapok foszfortartalmának minél gazdaságosabb és hatékonyabb kinyerése. 4.2. Az iszap mezőgazdasági kihelyezésével kapcsolatban a környezeti biztonság javítása, a talaj fokozott védelme érdekében. 4.3. A 91/271/EGK Szennyvíz irányelvben foglalt határidős kötelezettségek teljesítése. 4.4. Szennyvíziszap hasznosítás elősegítése Gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 5. Csomagolási hulladék 5.1. A hasznosítás és anyagában hasznosítás növelése szükséges az Európai Unió által 2012-re meghatározott mértéken túl is, a települési szilárd hulladékon belüli elkülönített hulladékgyűjtést fokozni kell 5.2. A vegyes települési hulladék haszonanyagot jelentő csomagolási hulladék tartalmának tovább kell csökkennie 6. Gumiabroncs hulladék 6.1. A gumiabroncsok lerakásának elkerülése 6.2. Az újrahasználat előnyben részesítése, elősegítése, azaz az arra alkalmas gumiabroncsok újrafutózás útján történő hasznosítása 6.3. A hulladékká vált gumiabroncsok teljes körű gyűjtése és hasznosítása 7. Elemek, akkumulátorok 7.1. Az elemekre és a hordozható akkumulátorokra vonatkozó gyűjtési kötelezettség 2014-es teljesítése 7.2. Az átvett, visszavett elemeket, illetve akkumulátorokat teljes egészében, de típustól függően 50-75%-os hatékonysággal kell újrafeldolgozni 7.3. 2009/603/EK bizottsági határozata alapján az adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer megújítása 8. Elektromos és elektronikai berendezések 8.1. Az elért és a 2012/19/EU irányelvben meghatározott 4 kg/fő/év gyűjtött mennyiség tartása 8.2. Legkésőbb 2021-re (derogációs cél) a gyűjtésnek a kibocsátott mennyiség 65%-t el kell érnie 9. Gépjárművekből származó hulladékok 9.1. 2014. év végére az összes hulladékká váló jármű tömegarányát tekintve az újrahasználat és hasznosítás együttes arányának a 95%-ot, ezen belül az anyagában történő hasznosításának a 85%-ot, az energetikai hasznosításának a 10%-ot kell elérnie 9.2. Vissza kell szorítani a szürke- és fekete átvevő és bontó hálózatot 9.3. Rendezni kell a jogszabályi kereteket az utolsó üzembentartó adó- és biztosítás-fizetési kötelezettség területén, kiemelten fontos az átmeneti kivonási kategória feltételrendszerének rendezése Termelői felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 10. Veszélyes hulladék 10.1. A károsanyag-kibocsátás minimalizálása 10.2. A veszélyes hulladék hasznosításának fokozása, fejlesztése 10.3. A lakosság és a foglalkozásukból eredően esetlegesen kitett népességcsoportok szemléletformálása 11. Azbeszthulladék 11.1. Az azbesztet tartalmazó termékek eltávolítása és ártalmatlanítása 11.2. Az azbeszt környezetre gyakorolt negatív hatásának megszüntetése 12. Egészségügyi hulladékok, gyógyszerhulladék 12.1. Elkülönített gyűjtés, hasznosítás 13. Növényvédőszer hulladék és növényvédőszerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék 13.1. A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok, göngyölegek gyűjtési arányát tovább kell növelni 14. Hulladékolajok 14.1. A hulladékáram vonatkozásában felmerülő környezeti ártalmak csökkentése 15. PCB/PCT 15.1. A károsanyag-kibocsátás minimalizálása OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 14

16. Egyéb, gazdasági tevékenységekből származó, nem veszélyes hulladék 16.1. Hulladékkeletkezés csökkentése a korszerűbb ipari technológiák terjedésének előremozdításával, valamint gyártásoptimalizálással. 16.2. Hasznosítási arányok növelése 17. Építési-bontási hulladék 17.1. 2020-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítésének, újrafeldolgozásának és az egyéb, anyagában történő hasznosításának tömegében minimum 70%-ra növelése 17.2. Építési-bontási hulladék hasznosításából származó termék, anyag felhasználásának növelése 17.3. Az építési-bontási hulladékból származó termékek versenyképessé tétele 18. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok 18.1. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék és melléktermék biológiailag lebomló része a hulladékhierarchiának megfelelően elsősorban biológiai kezelésre kerüljön Egyéb hulladékáramok 19. Biológiailag lebomló hulladék 19.1. 2016. július 1-ig a hulladéklerakóba kerülő, biológiailag lebomló települési hulladék mennyiségét az 1995. évi szint 35%-ra szükséges csökkenteni 3. Az OHT átfogó céljainak és célkitűzéseinek a fenntarthatósági célrendszernek való megfelelését egy-egy standard hatásmátrixban vizsgáljuk, oly módon, hogy fenntarthatósági megfelelőséget minden egyes értékrend elemre -2 és +2 közötti értékekkel jellemezzük. 3. táblázat. Értékelési pontrendszer 2 pont amennyiben a célkitűzés egyértelműen, közvetlenül és jelentősen támogatja a szempont teljesülését 1 pont amennyiben a célkitűzés gyengén, vagy közvetve támogatja a szempont teljesülését 0 pont amennyiben a célkitűzés a összességében semleges hatást gyakorol a szempont teljesülésére NR ha a célkitűzés nem érinti a szempont teljesülését? ha a célkitűzés hatása nem megítélhető -1 pont amennyiben a célkitűzés gyengén, vagy közvetve veszélyezteti a szempont teljesülését -2 pont amennyiben a célkitűzés egyértelműen, közvetlenül és jelentősen veszélyezteti a szempont teljesülését A fenntarthatósági értékelés nem tekinthető abszolút fenntarthatósági kinyilatkoztatásnak, és ennek alapján nem lehet ítéletet alkotni az OHT fenntarthatósága fölött. Pusztán arra tekintjük alkalmasnak, hogy az OHT célokat, mintegy relatív etalonhoz, a fenntarthatósági célrendszerhez mérjük. A fenntarthatósági értékelés eredményeit a 3.1. fejezetben mutatjuk be. 1.5.3. Módszertan az Országos Hulladékgazdálkodási Terv környezeti teljesítményének értékeléséhez Mint arra korábban utaltunk, az OHT konkrétabb eszközrendszerét egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk, avégett, hogy képet nyerhessünk arról, hogy az intézkedések, feladatok hogyan felelnek meg egy a Nemzeti Környezetvédelmi Programon, OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 15

és más környezetvédelmi stratégiai dokumentumokon alapuló környezeti, környezetpolitikai szempontrendszernek. Az OHT eszközrendszerét a 3. fejezet Célkitűzések, feladatok, intézkedések és támogatási lehetőségek az egyes hulladékáramok és egyes hulladékgazdálkodási tevékenységek szerint c. táblázat Feladatok és Intézkedések oszlopai tartalmazzák. Elemzési szempontból különös nehézséget jelent, hogy számos feladat túlzottan általános megfogalmazású, így ezek környezeti szempontú értékelése nem kivitelezhető. A környezeti teljesítményértékelés kidolgozása során az OHT készítőivel együttműködve javaslatot tettünk e feladatok megfogalmazásának pontosítására. Az OHT feladatai és intézkedései alapján meghatároztuk a Terv környezeti teljesítményértékelésre lehatárolt eszközrendszerét (ld. 4. táblázat) Átfogó célokhoz tartozó feladatok 4. táblázat. Az OHT által meghatározott feladatok 1. Minden hulladékáram 1.1. Az általános célkitűzések megvalósítása a rendelkezésre álló jogi és gazdasági eszközökkel 2. Oktatás, képzés, intézményrendszer, szemléletformálás, tájékoztatás 2.1. Egymásra épülő környezeti nevelési tananyagok, segédletek és az állam által nyújtható támogatások (elvi, anyagi) rendszerének kidolgozása 2.2. Az elméleti oktatás, nevelés kiegészítése interaktív tanulási, tanítási alkalmakkal Önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 3. Települési szilárd hulladék 3.1. Elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kiépítése 2015-ig 3.2. Újrahasználati központok kialakítása 3.3. Életciklus elemzések módszertanának beépítése a hulladékgazdálkodási jogi szabályozásba 4. A Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap 4.1. A szennyvíziszapok növényi tápanyagtartalmának kinyeréséhez szükséges jogszabályi, technológiai háttér megteremtése 4.2. Az iszap mezőgazdasági kihelyezésével kapcsolatban a vonatkozó határértékek szigorítása 4.3. 25.000 LE szennyezőanyag-terhelés feletti szennyvíztisztító telepeken a rothasztók kötelező kiépítése és a biogáz előállítás és hasznosítás kötelezővé tétele Gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 5. Csomagolási hulladék 5.1. Betétdíjas rendszerek működtetésének támogatása 5.2. 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszer felállítása 6. Gumiabroncs hulladék 6.1. A lerakási tilalmak folyamatos ellenőrzése és teljesítése 6.2. A használt gumiabroncsok átvételének ösztönzése 7. Elemek, akkumulátorok 7.1. Gyűjtési és hasznosítási arány növelése 7.2. Az adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer átalakítása az új európai szabályozásnak megfelelően 8. Elektromos és elektronikai berendezések 8.1. Az újrahasználat elősegítéséhez szükséges jogi eszközöket meg kell jeleníteni a termékdíjas és az ágazati szabályozásban 8.2. Iparágfejlesztés (hulladék mennyiségének csökkentése, hasznosítási arány növelése) OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 16

9. Gépjárművekből származó hulladékok 9.1. Hasznosítási kapacitások kialakítása (különösen egyes, gazdaságosan nem hasznosítható összetevők leválogatása műanyag, üveg, gumi, valamint a technológiai hulladékok energetikai hasznosítása) érdekében 9.2. Az újrahasználat elősegítéséhez szükséges jogi eszközöket meg kell jeleníteni az ágazati szabályozásban. Elő kell mozdítani a másodlagos (reciklált) anyagokból készült termékek piacra kerülését, pl. zöld közbeszerzések rendszerének bevezetésével. 9.3. Biztosítani kell a közlekedésbiztonsági szempontból kifogástalan állapotú, műbizonylatolt, számlával értékesített bontott alkatrészek térnyerését az ellenőrizetlen eredetű darabokkal szemben Termelői felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 10. Veszélyes hulladék 10.1. A gyűjtési kapacitások fejlesztése 10.2. Környezeti és egészségügyi tájékoztatás a veszélyes hulladék vonatkozásában 11. Azbeszthulladék 11.1. Felelősségi területek meghatározása az azbesztmentesítés vonatkozásában (pl. az azbeszttel kapcsolatos betegségek okozta halálozások megfigyelése és dokumentálása, EMMI) 12. Egészségügyi hulladékok, gyógyszerhulladék 12.1. A keletkező hulladékok típusának pontos meghatározása és elkülönített gyűjtése 12.2. A meglévő rendszerek műszaki állapotának, valamint a tevékenység jelenlegi logisztikájának felmérése 2014-re 13. Növényvédő szer hulladék és növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék 13.1. A lejárt szavatosságú, illetve hulladéknak minősülő növényvédő szerek pontos felmérése és biztonságos ártalmatlanítása (POP Nemzeti Intézkedési Terv és Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv feladata); A történelmi hulladék problémáját rendezni kell 13.2. Törekedni kell a növényvédő szer hulladékok újbóli felhalmozódásának megelőzésére 14. Hulladékolajok 14.1. A lakossági és kiskereskedelmi begyűjtési rendszer fejlesztése és az ezekhez kapcsolódó szemléletformáló kampányok lefolytatása 14.2. El kell terjeszteni a regenerálás alkalmazását 15. PCB/PCT 15.1. A legjobb elérhető technikák (BAT-ok) és a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok (BEP-ek) alkalmazása 16. Egyéb, gazdasági tevékenységekből származó, nem veszélyes hulladék 16.1. Hasznosítási lehetőségekre irányuló kutatómunka támogatása, majd a kutatások eredményeinek, és az alkalmazható hasznosítási módoknak elérhetővé tétele (pl. kiadványokban való közlése) az ipari szereplők részére 16.2. Vonatkozó jogszabályok szükség szerinti felülvizsgálata 17. Építési-bontási hulladék 17.1. Elkülönített bontás elterjesztése, hasznosító és kezelő kapacitások növelése, új végrehajtási rendelet kidolgozása, az építési-bontási hulladék hasznosítási arányának emeléséhez szükséges gazdasági és jogi eszközök megteremtése 17.2. A meglévő szakági útmutatók felülvizsgálata, újak készítése 17.3. A mélyépítési, vízépítési beruházásoknál a minimálisan kötelezően beépítendő építési-bontási hulladék hasznosításából származó termékre, anyagra vonatkozó előírás kidolgozása 17.4. Az önkormányzati és országos beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések rendszerének (zöld közbeszerzés), illetve a bányászati tevékenységet terhelő járulékok felülvizsgálata. 18. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok 18.1. Magas szintű kezelését biztosító infrastruktúra (kezelő létesítmények) kialakítása szükséges 18.2. A mezőgazdasági és élelmiszeripari biológiailag lebomló hulladékból, melléktermékekből előállított komposztok mezőgazdasági felhasználásának elősegítése Egyéb hulladékáramok 19. Biológiailag lebomló hulladék 19.1. Hasznosító kapacitások kiépítése, szemléletformálás OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 17

E1 E2 E3 E4 E5 E6 E7 E8 E9 Az OHT környezeti teljesítményét a következő módszerrel vizsgáljuk: 1. A releváns környezetpolitikai dokumentumok alapján 8 meghatároztunk egy a hulladékgazdálkodási intézkedések értékelésére alkalmas környezeti szempontrendszert (ld. 5. táblázat). A szempontrendszer figyelembe veszi a megelőzés, újrahasznosítás (újrahasználat), ártalmatlanítás környezetpolitikai prioritásait. E10 E11 E12 E13 E14 E15 E16 E17 E18 E19 E20 5. táblázat. Környezeti teljesítmény értékelés szempontrendszere A légszennyezés és zaj csökkentése, különösen a helyi levegőminőség javítása a hő- és villamos erőművek környezetében A globális légszennyező hatások (szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid kibocsátások) csökkentése, fosszilis energiahordozók alkalmazásának mérséklése Felszíni vizek védelme: a vizek jó ökológiai állapotának megőrzése, szennyvíz kibocsátások, vízkivételek mérséklése Felszín alatti vizek védelme, különösen a sérülékeny vízbázisok vonatkozásában Talaj és földtani értékek védelme Hulladék keletkezésének megelőzése és minimalizálása Natura 2000 és érzékeny természeti területek védelme, védett országos és helyi jelentőségű természeti területek oltalma, biológiai sokféleség megóvása Tájkép megóvása, táji értékek optimális hasznosítása, a beépítettség (zöldmezős) mérséklése Erdők természetvédelme: természetközeli fafaj faösszetételű erdők megtartása, zöldfelületek feldarabolódásának csökkentése Havária helyzetek elkerülése; energiaipari, szállítási szennyezési vészhelyzetek megelőzése, kockázat mérséklése Megújuló energiaforrások használata arányának növelése, komplex környezetgazdálkodási, ipari ökológiai rendszerek kialakítása Anyag- és energiatakarékosság növelése Emberi egészség védelme, toxikus anyagok kibocsátásának megelőzése, környezeti szempontú életminőség és az élelmiszer-biztonság növelése A környezettudatosság növelése, fenntartható fogyasztási szokások elterjesztése A környezetbarát közlekedési formák elterjesztése (gyalogos, vasút, közösségi közlekedés) Épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség megóvása Környezetvédelmi infrastruktúra fenntartható fejlesztése: települési környezetminőség javítása, az élhető környezet feltételeinek megteremtése és javítása, a Környezetvédelmi K+F és innováció elősegítése Környezet-állapot monitoring és megfigyelés előmozdítása Határokon átterjedő környezeti hatások mérséklése (légszennyezés, vízszennyezés, hulladék) 2. Az OHT feladatait összevetettük a környezeti szempontrendszerrel és a környezeti teljesítményt minden egyes intézkedésre -2 és +2 közötti értékekkel jellemeztük. (Az értékelési pontrendszer megegyezik a 2. táblázatban bemutatottal.) 3. Hasonlatosan a fenntarthatósági értékelésnél említettekhez, itt is megjegyezzük, hogy a pontozásos értékelés nem az egyes intézkedések környezeti teljesítményének általános megítélésére szolgál, hanem a jelen tanulmány javaslattevő jellegének eleget téve - a negatív értékekkel azokra a környezeti szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol az intézkedések részleteinek meghatározásánál a környezeti szempontokat határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz, a módszertan nem a környezetbarát - 8 Harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 18

környezetkárosító dimenzióban kívánja a beavatkozásokat elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely eszközöket, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 19

2. AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2020 ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA 2.1. A Terv céljai és tartalmának vázlatos ismertetése Korábban a 2003 és 2008 közötti időszakra a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 33. -a a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozását írta elő, amely a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénynek és a hulladékkal kapcsolatban a Hgt.- nek megfelelően készült el. A Magyar Országgyűlés 110/2002. (XII. 12.) OGY határozatával elfogadta az OHT I.-et. A 2009-2012 tervezési időszakra vonatkozó OHT II. tervezete ugyan elkészült, de a dokumentum elfogadására nem került sor, így ez az időszak tulajdonképpen lyukat jelent a hazai hulladékgazdálkodás tervezésében, a kidolgozott dokumentumban foglalt kötelezettségek végrehajtása nem volt számon kérhető. Ennek részbeni feloldására az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2020 tartalmazza a 2003-2008 közötti időszak eredményeit, valamint helyzetértékelést az eltelt időszakra vonatkozóan. A dokumentum magában foglalja továbbá a 2020-ig terjedő szakmapolitikai célkitűzéseket, a szakterületi célok eléréséhez szükséges intézkedéseket. Fentiek mellett a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 98/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, más néven a Hulladék Keretirányelv írja elő, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak egy vagy több hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük. Hazánkban a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény ülteti át az irányelvet a hazai jogi szabályozásba. A Ht. és annak végrehajtási rendeletei megteremtik a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek végzésének jogszabályi és egyben szakmai hátterét, biztosítva a környezetvédelmi és a lakossági szempontok érvényesülését. Az OHT célrendszerének alapját összhangban a HKI-vel és a Ht.-vel, a hulladékhierarchia rendszere képezi, amely előírja, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységek gyakorlása során meghatározott elsőbbségi sorrendet kell biztosítani. A megelőzés, mint az erőforrások használatának fenntartható és leghatékonyabb módja, az első helyet foglalja el. Ezt követi a hulladék újrahasználatra előkészítése, a hulladék újrafeldolgozása, a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint a hulladék ártalmatlanítása. A hulladékhierarchiában foglalt sorrendtől bizonyos hulladékáramok vonatkozásában el lehet térni, ha a választott megoldás az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja. Az életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzés OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 20