K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S"

Átírás

1 K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2012.

2 IMPRESSZUM Környezeti értékelés a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Megbízó: Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács Szakmai koordinátor: Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. Témafelelős: Dr. Pálvölgyi Tamás Szerzők: Dr. Czira Tamás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Csete Mária Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Csite András HÉTFA Kutatóintézet Dr. Pálvölgyi Tamás Env-in-Cent Kft. Dr. Péti Márton területpolitikai szakértő, geográfus A jelen dokumentum hivatkozása: A fedlapon Bernáth Aurél: Kisörsi táj c. képe (1940) Pálvölgyi T., Czira T., Csete M., Csite A. és Péti M., Környezeti értékelés a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia Stratégiai Környezeti Vizsgálatához. Env-in-Cent Kft., Budapest NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 2

3 Tartalomjegyzék IMPRESSZUM...2 Tartalomjegyzék...3 Rövidítések jegyzéke...5 BEVEZETÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA A környezeti értékelés kidolgozásának körülményei Az SKV Környezeti Értékelés kidolgozásának és egyeztetésének szervezése Kapcsolódás a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia tervezési folyamatához A kidolgozás során tett javaslatok hatása a Kerettratégiára Együttműködés a Kidolgozó és az SKV készítők között a Környezeti Értékelés kidolgozása során A szakhatósági és társadalmi egyeztetés során tett javaslatok hatása a Stratégiára Az SKV javaslatok hatása a Stratégiára Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója Az érintettek bevonása, a vélemények és figyelembevételük módja A felhasznált adatok, információk megbízhatósága Az alkalmazott módszertan bemutatása A módszertannal szemben támasztott követelmények Az alkalmazott módszertan bemutatása A NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA A Keretstratégia céljai és tartalmának vázlatos ismertetése A Keretstratégia koncepcionális keretei A Keretstratégia célrendszere A Keretstratégia vizsgált beavatkozásai Kapcsolódás más stratégiai dokumentumokhoz - szakpolitikai koherencia vizsgálata Kapcsolódás az Alkotmányhoz Kapcsolódás a gazdaság- és fejlesztéspolitikákhoz Kapcsolódás a területpolitikához Kapcsolódás az agrár- és vidékpolitikához, vízpolitikához Kapcsolódás a környezetpolitikához Kapcsolódás a klímapolitikához Kapcsolódás energia- és közlekedés politikákhoz Kapcsolódás társadalom és humán erőforrás politikákhoz Kapcsolódás K+F, innovációs politikához Kapcsolódás fenntartható fejlődési stratégiai dokumentumokhoz A NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA FENNTARTHATÓSÁGI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA A Keretstratégia közpolitikai jellegének és helyzetértékelésének környezeti vonatkozásai A fenntartható fejlődés definíciójának értékelése A nemzeti erőforrások értékelése A hajtóerők értékelése Az átmenet kulcsterületeinek értékelése NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 3

4 3.2. A Keretstratégia célrendszerének fenntarthatósági értékelése A Keretstratégia környezeti teljesítménye - válaszok a környezetre veszélyes hajtóerőkre A Stratégia eszközrendszerének, az átmenet kulcsterületein meghatározott beavatkozások környezeti értékelése Környezeti szempontú kockázat elemzés: a negatív hatású végrehajtási elemek azonosítása A Keretstratégia végrehajtása során valószínűsíthető környezeti hatások Levegőkörnyezetet érintő hatások A felszíni és felszín alatti vizek állapotára, valamint az árvízvédelemre gyakorolt hatások Hatások a talajra és a földtani közegre Az éghajlatváltozás megelőzésével és következményeivel kapcsolatos hatások A környezeti katasztrófa-kockázattal, környezetbiztonsággal kapcsolatos hatások Természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területeket érintő hatások Hatások a biológiai sokféleségre, az erdőket érintő hatások Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások A környezettudatosság és fenntarthatóbb életmód elterjedésének várható alakulása A területhasználatra, térszerkezetre gyakorolt hatások A tájgazdálkodásra, a táji eltartóképességre, természeti és kulturális táji erőforrásokra, tájképre gyakorolt hatások A természeti erőforrások megújulására, térbeli hasznosítására gyakorolt hatások A települési környezetminőségre, épített környezetre, kulturális örökségre gyakorolt hatások A Keretstratégia végrehajtásának átfogó hatása A végrehajtás kumulatív hatása A valószínűsíthető környezeti konfliktusok azonosítása Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a Keretstratégia végrehajtásának elmaradása esetén JAVASLATOK A KERETSTRATÉGIA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE A beavatkozások fenntarthatóbbá tételét szolgáló javaslatok (új intézkedések) A fellépő hatások mérséklését célzó (kompenzáló, javító) intézkedések A KERETSTRATÉGIA INTÉZMÉNY- ÉS MONITORING RENDSZERÉNEK ÉS INDIKÁTORAINAK ÉRTÉKELÉSE A fenntarthatóság intézményeinek értékelése A fenntarthatóság kulcsindikátorainak értékelése KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ MELLÉKLETEK melléklet: A fenntartható fejlődés környezeti szempontú értékrendje melléklet. Fenntarthatósági értékelő mátrix melléklet. Környezeti teljesítményértékelő mátrix NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 4

5 Rövidítések jegyzéke CSR DRS EKFS EMVA IVS NAT NATéR NÉP NÉS NFFS NFFT NKIS NKP NVS OFK OHT OKTVF OTK OTrT SKV ÚMFT ÚMVP ÚSzT ÜHG VKI Corporate Social Responsibility (vállalatok társadalmi felelősségvállalása) Duna Régió Stratégia Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Integrált Városfejlesztési Stratégiák Nemzeti Alaptanterv Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Nemzeti Éghajlatváltozási Program Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkársága Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Vidékstratégia Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Hulladékgazdálkodási Terv Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Országos Területfejlesztési Koncepció Országos Területrendezési Terv Stratégiai Környezeti Vizsgálat Új Magyarország Fejlesztési Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Új Széchenyi Terv üvegházhatású gázok Víz Keretirányelv NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 5

6 BEVEZETÉS A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ELŐZMÉNYEI ÉS JOGI HÁTTERE A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkársága (NFFT), mint a A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia) c. dokumentum (a továbbiakban Keretstratégia) felelős kidolgozója kezdeményezte a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szerinti környezeti értékelés elkészítését és a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását. A Keretstratégia közvetlen előzménye a 2007-ben elfogadott a gyarapodó tapasztalatok és a gyorsan változó feltételrendszer fényében felülvizsgálatra és átdolgozásra szoruló Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint a hazai fenntarthatatlan folyamatokat és állapotokat feltáró, problémaösszegző, az Országgyűlés által 2009-ben megismert dokumentum: Jövőkereső A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak. Különös jelentőséget ad a Keretstratégiának a január 1- jével hatályba lépő új Alaptörvényünk, amely számos rendelkezésében kötelezettségeket ír elő a fenntarthatóság területén. A Keretstratégia jelen változatának kidolgozását széleskörű szakpolitikai egyeztetés előzte meg. Az NFFT Szakmai Egyeztető Munkabizottságának iránymutatása alapján kialakított változatot többek között megtárgyalta az Országos Környezetvédelmi Tanács és az NFFT plenáris ülése, megtörtént az előzetes minisztériumközi egyeztetése. A Keretstratégia kidolgozása az érintett szakmai, és civil érdekeltek bevonásával történt. Az NFFT Titkársága a Rendelet 7 ( 1) - (6) bekezdéseiben foglaltak szerint benyújtotta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek (OKTVF)-nek véleményezésre az SKV tervezet tematikáját. A jelen környezeti értékelés a tematikára érkezett vélemények szempontjainak figyelembevételével készült. A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT CÉLJA, TÁRGYA, JELLEGE A Keretstratégia legfontosabb feladata, hogy az érdekeltek bevonásával hozzájáruljon egy nemzeti konszenzus kialakulásához a fenntarthatóságról. A fenntarthatóság ugyanis nem egyszerűen, sőt nem is elsőrendűen politikai és kormányzási kérdés. Mindenekelőtt az egyes személyeknek, családoknak, üzleti vállalkozásoknak, civil szerveződéseknek kell olyan célokat, értékeket követniük, oly módon meghozni mindennapos döntéseiket és olyan innovatív kezdeményezésekbe belevágniuk, amelyek biztosíthatjuk erőforrásaink megmaradását és bővülését. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 6

7 Jelen koncepció a közpolitikai döntéselőkészítő-döntéshozási rendszerben koncepcióként vagy keretstratégiaként funkcionál. Keretet ad, célokat, prioritásokat vázol más döntéshozók számára, hogy az ágazati stratégiákban olyan cél-eszköz-határidő-pénzügyi forrás rendszert tudjanak az adott szakágazatban megalkotni, ami más ágazati stratégiákkal együtt, azokkal összhangban, érdemben tudja szolgálni a fenntarthatóság felé való átmenetet. Az SKV eljárás a Keretstratégia kidolgozásának keretében kerül lefolytatásra. A stratégiai környezeti vizsgálat célja az, hogy a Keretstratégiáról a környezeti hatásokon túl a gazdasági, társadalmi és fenntarthatósági vonatkozások figyelembe vételével, független, komplex, szisztematikus és átlátható értékelést biztosítva segítséget nyújtson a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia környezeti és fenntarthatósági teljesítményének javításához. Az SKV tárgya a Keretstratégia cél- és eszközrendszerének, a nemzeti erőforrások helyzetének, valamint az azt meghatározó hajtóerőknek az értékelése. A tervezett SKV jellegét tekintve elsősorban javaslattevő eszköz, mely a Keretstratégiával kapcsolatos beavatkozások környezeti hatását és fenntarthatóságát szándékozik értékelni és javítani. Megítélésünk szerint a Keretstratégia kidolgozásnak nyílt tervezési folyamata megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy az SKV által feltárt javaslatokról érdemi döntések szülessenek, ugyanis az integrált SKV megközelítéssel mód nyílik a kidolgozással párhuzamos észrevételek (így az SKV javaslatok) azonosítására és a Keretstratégia véglegesítése során történő figyelembevételére. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiához készülő SKV végső célja egy olyan környezeti értékelés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz a Keretstratégia környezeti teljesítményének javítására, a fenntarthatóság környezeti szempontjainak erősítésére. Az NFFT Titkársága a Keretstratégia végső változatának kialakításakor figyelembe veszi az SKV környezeti értékelés eredményeit és vállalja, hogy a Keretstratégiát a környezeti jelentés és a partnerségi észrevételek összegzésével együtt nyújtja be az Országgyűlés elé. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 7

8 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1. A környezeti értékelés kidolgozásának körülményei Az SKV Környezeti Értékelés kidolgozásának és egyeztetésének szervezése Az NFFT Titkársága az SKV kidolgozását és a folyamat lefolytatását független, az SKV témakörében és a fenntarthatósági politikákban járatos szakértőkre bízta (SKV Munkacsoport), a munkacsoport tevékenységét az Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda koordinálja. Az SKV Munkacsoport tagjai átfogó szakterületi kompetenciákkal rendelkeznek, többek között a környezetgazdaság, környezetértékelés, humán- és gazdaságtudományok, terület- és vidékfejlesztés, környezetpolitika, fenntartható fejlődés, klímavédelem, alkalmazkodás és felkészülés területein. A társadalmi részvételi folyamatot a NFFT Titkársága szervezi. Az SKV kidolgozásának folyamata a koncepció és a munkaterv NFFT Titkársága általi jóváhagyását követően január elején vette kezdetét; az NFFS elemezhető változatát az SKV munkacsoport szakértői január 17-én kapták meg Kapcsolódás a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia tervezési folyamatához A Keretstratégia kidolgozásának, egyeztetésének és módosításának folyamata lényegesen befolyásolta az SKV munkatervét. A környezeti értékelés kidolgozását meghatározó fontosabb tényezők az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A Keretstratégia kidolgozásának feszített ütemterve jelentősen beszűkítette a jelen környezeti értékelés kimunkálására fordítható időt. Számos fontos részletkérdés (ezeket a jelen környezeti értékelésben külön jelezzük) tudományos igényességű, alaposabb elemzést igényelt volna, de idő hiányában ezek kivitelezésére nem volt mód. Különösen lényeges lenne többek között (bár ez nem az SKV feladata) a fenntarthatóság és az alkalmazkodás összefüggéseinek vizsgálata, a fogyasztói igények, életmód és szemlélet hosszú távú alakulásának elemzése, valamint az évtizedes időskálán előretekintő társadalmi-gazdasági forgatókönyvek megléte. 2. Mind a Keretstratégia kidolgozását, mind az ahhoz készülő SKV értékelést jelentősen megnehezíti, hogy a kapcsolódó ágazati stratégiák, koncepcionális tervdokumentumok eltérő szerkezetben, összehangolatlan célrendszerrel készülnek. A környezeti értékelés egyik lényeges feladata lenne a Keretstratégia és más, kapcsolódó koncepcionális 1 A jelen környezeti értékelés megállapításai az NFFS 3.0 ( ) változatára vonatkoznak. E változat az NFFS korábbi egyeztetéseinek, társadalmi vitájának javaslatait részben tartalmazza. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 8

9 dokumentumok környezeti kölcsönkapcsolatainak feltárása, azonban, e koncepciók összehangolt tervezési elvei híján ez az értékelés legfeljebb részben készíthető el A kidolgozás során tett javaslatok hatása a Kerettratégiára Együttműködés a Kidolgozó és az SKV készítők között a Környezeti Értékelés kidolgozása során A Környezeti Értékelés kidolgozásának rövid időre szabott időtartama alatt folyamatos és intenzív szakmai párbeszéd folyt az SKV munkacsoport és a Keretstratégia kidolgozói között. A Keretstratégia végső kidolgozása során teljesült az SKV együtt-tervezési követelménye; azaz nem véglegesített, változtathatatlan szövegek utólagos értékelése folyt, hanem a Kidolgozónak lehetősége nyílott a környezeti és fenntarthatósági szempontok figyelembevételére. A NFFT Titkárság nyílt és konstruktív hozzáállással segítette az SKV munkacsoport tevékenységét és a jogszabályi kötelezettségeken messze túlnyúló pozitív hivatali magatartás számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a környezeti értékelés elkészült A szakhatósági és társadalmi egyeztetés során tett javaslatok hatása a Stratégiára Az egyeztetések során felmerült szempontokat és véleményeket az NFFS kidolgozói és az SKV készítők mérlegelték és azok túlnyomó részét figyelembe vették a Keretstratégia, illetve az SKV Környezeti Értékelés véglegesítése során Az SKV javaslatok hatása a Stratégiára Az NFFS kidolgozói elkötelezték magukat amellett, hogy a Keretstratégia véglegesítése során gondosan mérlegelik az SKV javaslatokat. A Környezeti Jelentés véglegesítésének időpontjáig számos SKV javaslat beépült az NFFS aktuális változatába Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója A társadalmi részvétel szempontjából meghatározó jogi kereteket a Rendeleten kívül többek között az Aarhusi és az Espoo-i egyezmények, illetve több magyar jogszabály adja meg, a tematika ezeknek a jogforrásoknak a követelményeire, illetve elveire épül. A társadalmi részvételi folyamatot az SKV munkacsoport közreműködésével az NFFT Titkársága szervezi. A társadalmi részvételi folyamat főbb tervezett elemei a következők: NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 9

10 Információhoz való hozzáférés és a véleményezés biztosítása: A nyilvános dokumentumok az NFFT honlapján 2 érhetők el. Külön kérésre a kulcsdokumentumokat papíron, vagy CD-n sokszorosítva, postai úton is eljuttathatók. Nyilvánosság tájékoztatása a sajtón keresztül: A Rendelet bekezdése szerint a környezeti értékelés véleményezési felhívására az NFFT Titkársága sajtónyilatkozatot ad ki, illetve egy országos napilapban fizetett hirdetést tesz közzé. Közvetlen megkeresések: A legfontosabb szakmai, tudományos, érdekképviseleti és civil szervezeteket véleményük kikérése céljából közvetlenül is megkeressük a környezeti vizsgálat egyeztetési fázisában. Partnerségi Konferencia: A Keretstratégiát és az SKV Környezeti Jelentést egy nyílt konferencián kívánjuk egyeztetni. A meghívottak kb szervezet és intézmény. A találkozón szóban, illetve honlapon és levélen keresztül írásban is lehet reagálni a dokumentumokra. A szóbeli hozzászólásokat jegyzőkönyvben rögzítjük. Országos Környezetvédelmi Tanács: Kezdeményezzük, hogy a környezeti értékelési dokumentumot megtárgyalja az OKT. A beérkező vélemények figyelembevétele: A beérkezett véleményeket feldolgozzuk és a vizsgálat résztvevői figyelembe veszik a dokumentumok véglegesítésekor Az érintettek bevonása, a vélemények és figyelembevételük módja Az SKV Környezeti Értékelés és a Keretstratégia a társadalmi egyeztetési időszakban folyamatosan elérhető volt az NFFS honlapján. A dokumentumokat megküldtük az NFFS Munkabizottságnak (melynek minisztériumok képviselői a tagjai), melynek április 2-i ülése részletesen megvitatta azt. A Munkabizottság tagjainak észrevételeit, javaslatait figyelembe vettük az SKV Környezeti Értékelés véglegesítése során. Az NFFS-t és az SKV Környezeti Értékelést az NFFT Titkársága az egyeztetési időszakban megküldte az ÁNTSZ és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség számára; a beérkezett javaslatokat beépítettük a SKV Környezeti Értékelés végleges változatába. Az NFFS-t és az SKV Környezeti Értékelést április 5-i ülésén megtárgyalta az Országos Környezetvédelmi Tanács; az ott felmerült az SKV-t érintő javaslatok, észrevételek szintén beépültek a jelen dokumentumba A felhasznált adatok, információk megbízhatósága A környezeti értékelés legfőbb információs bázisa a Keretstratégia volt, így az ebben foglalt adatok használata alapvetően meghatározza az SKV megbízhatóságát is. A dokumentum egyes részei tartalmaznak forrás megjelöléseket, ám pontos hivatkozásokkal 2 NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 10

11 több helyütt adós marad a Keretstratégia. Számos esetben egyáltalán nem találunk forrás megjelölést egy-egy információra, így nehezen eldönthető, hogy mely adatok tekinthetők: hivatalos adatnak (pl. nemzeti statisztikákból, ágazati tervdokumentumokból), tudományos közleményekből, háttértanulmányokból átvett adatnak, a kidolgozók saját becslésének. 1. javaslat Javasoljuk, hogy a Keretstratégia véglegesítése során a felhasznált adatok és információk nyomonkövethető hivatkozással jelenjek meg (pl. lábjegyzetben), oly módon, hogy világosan elkülönüljön a szakirodalmi információ, a nemzeti statisztikai rendszerből, illetve ágazati tervdokumentumokból származó indikátorok és a Keretstratégia saját becslései. Lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy mind a Keretstratégia, mind a környezeti értékelés egyes részleteinek (megállapításainak) bizonytalansága számottevően csökkenthető, ha egyes kulcskérdésekben (pl. a fogyasztói attitűd befolyásolásának lehetőségei, modellezésen alapuló társadalmi-gazdasági jövőképek, komplex fenntarthatósági indikátorok fejlesztése, a területi tervezési összhang módszertani szempontjai stb.) autentikus tudományos műhelyek kivitelezésében kutató-elemző munkák készülnének. A tudományos elemzési igényeket a környezeti értékelésben külön jelezzük. Az NFFS 7. fejezetében a fenntarthatóság 25 kulcsindikátorát mutatja be. Lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy a kulcsindikátorok mellett szükség van a nemzeti erőforrások állapotának, igénybevételének és tendenciájának nyomon követésére is a fenntarthatóság felé való átmenet során. Szintén igény mutatkozik egy olyan integrált térinformatikai rendszerre, amely alkalmas a fenntartható fejlődéssel, a környezeti elemekben és a nemzeti erőforrásokban bekövetkező változásokkal továbbá az azokhoz való alkalmazkodással és felkészüléssel kapcsolatos információk megjelenítésére. 2. javaslat Javasoljuk, hogy az NFFS végrehajtása keretében: (1) készüljön témafeltáró tanulmány a nemzeti erőforrások állapotának, igénybevételének és tendenciájának nyomon követésére alkalmas kompozit indikátorokról, (2) meg kell vizsgálni, hogy az NFFS kulcsindikátorai hogyan integrálhatók a jelenleg kidolgozás alatt álló Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerhez (NATéR). NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 11

12 1.5. Az alkalmazott módszertan bemutatása A módszertannal szemben támasztott követelmények Megközelítésünkben az SKV nemcsak zöld tükör (azaz nemcsak az NFFS környezeti, fenntarthatósági szempontú értékelésének, átvilágításának eszköze), hanem egyben zöld motor is (azaz a Keretstratégia kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését környezeti irányba befolyásoló erő). Ez akkor teljesíthető, ha az alkalmazott módszertan megvizsgálja, hogy a releváns fenntarthatósági és környezeti célok milyen mértékben integrálódnak a fenntarthatósági politikába. A vonatkozó jogszabályok 3 figyelembevétele alapján a környezeti integrációt is lehetővé tevő SKV módszertannak az alábbiakat kell biztosítania: elemzési támogatást kell nyújtania ahhoz, hogy az NFFS lehetővé tegye a megelőzés elvének következetes érvényesítését, a nem megelőzhető környezeti hatások mérséklését, a tervezési folyamat környezeti, fenntarthatósági szempontú befolyásolását, alternatívák, javaslatok kidolgozását és életciklus szemléletű elemzését, fenntarthatósági értékrend meghatározását, ezek jelentőségének elemzését Az alkalmazott módszertan bemutatása Az alkalmazott SKV módszertan a GRDP kézikönyv 4 alapján olyan elemzési-értékelési keretet alkot, amely feltárja, hogy a tervnek milyen közvetlen, vagy közvetett hatása lehet a környezetre, milyen környezeti változások várhatók a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a bekövetkező hatások, illetve van-e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható jelentős károkat. Az elemzési-értékelési módszertan arra korábban kidolgozott 5 és alkalmazott 6 megközelítésre épít, hogy a fenntarthatósági politika stratégiai szintjét (céljait, célkitűzéseit) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk, 3 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról; 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról; 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i egyezmény kihirdetéséről 4 Handbook on SEA for Cohesion Policy , Greening Regional Development Programmes Network February 2006, Exeter, UK 5 Pálvölgyi T., Tombácz E. (2004) Módszertan a regionális fejlesztések stratégiai környezeti vizsgálatára. In: Strukturális alapok és fenntarthatóság. Magyar Természetvédők Szövetsége, 2004, Budapest 6 Fleischer T., Szlávik J., Baranyi R., Branner F., Nagypál N., Füle M., Kósi K. Pálvölgyi T., Princz-Jakovits T., Szlávik P. (2005) A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata. Közlekedéstudományi Szemle LV. évfolyam 2. szám, Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai és Terv stratégiai környezeti vizsgálata (PriceWaterhouseCoopers Kft. és Env-in-Cent Kft. 2006) Halászati Operatív Terv stratégiai környezeti vizsgálata. (Env-in-Cent Kft. 2007) Balaton Régió Fejlesztési Stratégia és Részletes Fejlesztési Terv stratégiai környezeti vizsgálata (VÁTI Kht. és Env-in-Cent Kft. 2008) Regionális Területfejlesztési Operatív Programok stratégiai környezeti vizsgálata (VÁTI Kht. és Env-in-Cent Kft. 2008) NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 12

13 míg a Keretstratégia konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. Megjegyezzük, hogy a környezeti és fenntarthatósági teljesítményértékelés nem helyettesíti az objektív indikátorokon, monitoringon, modellezésen alapuló tudományos vizsgálatokat, viszont ráirányíthatja a figyelmet egyes elemzési, kutatási feladatok fontosságára. MÓDSZERTAN A TERV FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKELÉSÉHEZ A Keretstratégia egyértelműen azonosítható cél- és eszközrendszert vázol fel; világosan elkülöníthetők a koncepcionális szintű célkitűzések és a konkrétabb beavatkozások. A Környezeti Értékelés kidolgozása során a Keretstratégia készítőivel együttműködve javaslatot tettünk az NFFS cél-hierarchiájának kismértékű módosítására, melyről részletesen a 2.1. fejezetben számolunk be. A Keretstratégia ily módon azonosított céljainak fenntarthatóságát a következő módszerrel vizsgáltuk: 1. Több korábbi tanulmány, publikáció alapján 7 meghatároztuk a hazai viszonyokra adaptált fenntarthatósági értékrendet. (Szem előtt tartva a vizsgálataink tárgyát, az értékrend kialakítása során a fenntarthatóság környezeti dimenziójára fókuszáltunk.) A fenntarthatósági értékrend a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szemléletmódot, ellenőrzési kritériumokat, viszonyítási alapot kíván rögzíteni. Az SKV Környezeti Jelentés keretében a fenntarthatósági értékelést a fenntarthatósági értékrend környezeti pillérére végeztük el (ld. 1. melléklet). 2. A fenntarthatósági értékrend természetesen nem tekinthető abszolút fenntarthatósági kinyilatkoztatásnak, és ennek alapján nem lehet ítéletet alkotni a Keretstratégia fenntarthatósága fölött. Pusztán arra tekintjük alkalmasnak, hogy a célokat, mintegy relatív etalonhoz, ehhez mérjük. 3. A Keretstratégia céljainak (ld fejezet) a fenntarthatósági értékrendnek való megfelelését egy-egy standard hatásmátrixban vizsgáljuk, oly módon, hogy az SKV 7 Fenntarthatósági értékrendhez felhasznált irodalom: Pálvölgyi T., Csete M., A magyarországi természeti erőforrások állapota és fenntartható hasznosításukat befolyásoló tényezők. Gazdálkodás 56, Péti M., A territorial understanding of sustainability in public development, Environmental Impact Assessment Review, Volume 32, Issue 1, Pages NFFT, A fenntartható vidék- és agrárstratégia irányainak kidolgozása. ENVIDÉK Konzorcium NFFT, Jövőkereső - a Nemzeti Fenntartható Fejődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak Strategic Environmental Assessment and Climate Change: Guidance for practitioners, 2007, UK Climate Change Programme Gyulai I., A biomassza-dilemma. Magyar Természetvédők Szövetsége, ISBN-10: évi jelentés a Fenntartható Fejlődési Stratégia eddig elért eredményeiről. Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek COM(2007) 642 Gyulai Iván Vágvölgyi Gusztáv, Szilvácsku Zsolt, Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fenntarthatósági és természetvédelmi szempontú vizsgálata. Magyar Természetvédők Szövetsége Tombácz Endre, Pálvölgyi Tamás, Gyulai Iván, Szilvácsku Zsolt, Fleischer Tamás, Mozsgai Katalin, Magyar Emőke, Stratégiai Környezeti Vizsgálat a Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához. VÁTI Kht. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 13

14 munkacsoport kollektív szakértői értékelésével a fenntarthatósági megfelelőséget minden egyes értékrend elemre -2 és +2 közötti értékekkel jellemezzük. 1. táblázat. Értékelési pontrendszer 2 pont amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen támogatja a szempont teljesülését 1 pont amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve támogatja a szempont teljesülését 0 pont amennyiben a beavatkozás a összességében semleges hatást gyakorol a szempont teljesülésére NR ha a beavatkozás nem érinti a szempont teljesülését? ha a beavatkozás hatása nem megítélhető -1 pont amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve veszélyezteti a szempont teljesülését -2 pont amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen veszélyezteti a szempont teljesülését A fenntarthatósági értékelés eredményeit a 3.1. fejezetben mutatjuk be. MÓDSZERTAN A PROGRAM KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Mint arra korábban utaltunk, a Keretstratégia konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk, avégett, hogy képet nyerhessünk arról, hogy az intézkedések hogyan felelnek meg egy - a Nemzeti Környezetvédelmi Programon, és más környezetvédelmi stratégiai dokumentumokon alapuló - környezeti, környezetpolitikai szempontrendszernek. A Keretstratégia környezeti teljesítményét a következő módszerrel vizsgáljuk: 1. A releváns környezetpolitikai dokumentumok alapján 8 meghatároztunk egy a fenntarthatóság felé való átmenet beavatkozásainak értékelésére alkalmas környezeti szempontrendszert (ld. 2. táblázat). A szempontrendszer figyelembe veszi a megelőzés, újrahasznosítás (újrahasználat), ártalmatlanítás környezetpolitikai prioritásait. 2. A Keretstratégia intézkedéseit kollektív szakértői értékeléssel összevetettük a környezeti szempontrendszerrel és a környezeti teljesítményt minden egyes intézkedésre -2 és +2 közötti értékekkel jellemeztük. (Az értékelési pontrendszer megegyezik a 2. táblázatban bemutatottal.) 3. Hasonlatosan a fenntarthatósági értékelésnél említettekhez, itt is megjegyezzük, hogy a pontozásos értékelés nem az egyes intézkedések környezeti teljesítményének általános megítélésére szolgál, hanem az SKV javaslattevő jellegének eleget téve a negatív értékekkel azokra környezeti szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol az intézkedések részleteinek meghatározásánál a környezeti szempontokat határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz a módszertan nem a környezetbarát - környezetkárosító dimenzióban kívánja a beavatkozásokat elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő 8 Harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 14

15 eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely eszközöket, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani. A környezeti teljesítmény értékelés során alkalmazott szempontrendszer az alábbi: 2. táblázat. Környezeti teljesítmény értékelés szempontrendszere E1 E2 E3 E4 E5 E6 E7 E8 E9 E10 E11 E12 E13 E14 E15 E16 E17 E18 E19 A légszennyezés és zaj csökkentése, különösen a helyi levegőminőség javítása a hő- és villamos erőművek környezetében A globális légszennyező hatások (szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid kibocsátások) csökkentése, fosszilis energiahordozók alkalmazásának mérséklése Felszíni vizek védelme: a vizek jó ökológiai állapotának megőrzése, szennyvíz kibocsátások, vízkivételek mérséklése Felszín alatti vizek védelme, különösen a sérülékeny vízbázisok vonatkozásában Talaj és földtani értékek védelme: hulladék keletkezésének megelőzése és minimalizálása Natura 2000 és érzékeny természeti területek védelme, védett országos és helyi jelentőségű természeti területek oltalma, biológiai sokféleség megóvása Tájkép megóvása, táji értékek optimális hasznosítása, a beépítettség (zöldmezős) mérséklése Erdők természetvédelme: természetközeli fafaj faösszetételű erdők megtartása, zöldfelületek feldarabolódásának csökkentése Havária helyzetek elkerülése; energiaipari, szállítási szennyezési vészhelyzetek megelőzése, kockázat mérséklése Megújuló energiaforrások használata arányának növelése, komplex környezetgazdálkodási, ipari ökológiai rendszerek kialakítása Anyag- és energiatakarékosság növelése Emberi egészség védelme, toxikus anyagok kibocsátásának megelőzése, környezeti szempontú életminőség és az élelmiszer-biztonság növelése A környezettudatosság növelése, fenntartható fogyasztási szokások elterjesztése A környezetbarát közlekedési formák elterjesztése (gyalogos, vasút, közösségi közlekedés) Épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség megóvása Környezetvédelmi infrastruktúra fenntartható fejlesztése: települési környezetminőség javítása, az élhető környezet feltételeinek megteremtése és javítása, a Környezetvédelmi K+F és innováció elősegítése Környezet-állapot monitoring és megfigyelés előmozdítása Határokon átterjedő környezeti hatások mérséklése (légszennyezés, vízszennyezés, hulladék) NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 15

16 2. A NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA 2.1. A Keretstratégia céljai és tartalmának vázlatos ismertetése A Keretstratégia koncepcionális keretei 9 A nemzeti fenntartható fejlődési koncepció (keretstratégia) célja, hogy távlatos, az egész nemzetet összefogó irányt adjon az egyéni és közösségi cselekvések számára annak érdekében, hogy a mindenkori jó élet alapfeltételeit biztosító nemzeti humán, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrásokat mennyiségi és minőségi értelemben is fenntartsuk, gyarapítsuk. A Keretstratégia önmagában is az intergenerációs szolidaritás erősítésének eszköze, mert a fenntarthatóságra való átmenet céljainak elérését szolgáló jogintézmények elvi alapját jelenti, javaslatokat és ajánlásokat fogalmaz meg a döntési jogosítványokkal rendelkező társadalmi szereplőknek, kommunikációs felületet és egyeztetési platformot képez azzal, hogy a társadalom tagjai közt tematikus párbeszédet kezdeményez és folytat, ezzel hozzájárul a felelősségtudat erősítéséhez. A Keretstratégia nem egyszeri konszenzust akar teremteni, hanem időről-időre megteremti önmaga felülvizsgálatának, az aktuális helyzethez való alkalmazásának lehetőségét. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉRTELMEZÉSE A fenntartható fejlődés fogalma két részből áll: tartalmazza az ember fejlődésére, a boldog és értelmes életvitel előmozdítására való igényét, azt, hogy kívánjuk az egyéni jó élet feltételeinek (biztonság, egészség, stb.) javulását, továbbá szeretnénk a közjót is gyarapítani. A jó életen nem pusztán az anyagi gyarapodást, s főleg nem az önmagáért való fogyasztás vég nélküli növelését értjük, hanem az ember teljességének fejlődését, annak szellemi és lelki vonatkozásaival együtt. A fenntarthatóság a jó élet feltételeinek javítása elé feltételeket, korlátokat állít: a fejlődés nem alapulhat a jó élet alapjainak, a közösség erőforrásainak a felélésén. A fenntarthatóság először is azt jelenti, hogy a gazdasági tevékenységek során figyelembe vesszük és érvényesítjük az ökológiai korlátokat: belül maradunk a Föld környezeti eltartó- 9 A jelen fejezet a Keretstratégia vezetői összefoglalója alapján készült. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 16

17 képességén, a természet adományait mértékletesen használjuk. Másodszor a gyarapítható, fejleszthető humán, társadalmi és gazdasági erőforrások terén gondoskodunk ezen erőforrások megfelelő mennyiségi és minőségi állapotának fenntartásáról, bővítéséről, minőségeik javításáról. A fenntarthatóság kritériumának érvényesítése a fentiek alapján azt eredményezi, hogy a fejlődést a jövőben nem lehet a természeti erőforrások korlátlan felhasználására (például a véges fosszilis energiahordozók egyre fokozódó kitermelésére vagy a talajok megújulóképességén túlmenő élelmiszertermelésre) vagy az eladósodásra alapozni, hanem meg kell találni a társadalmi jólét létrehozásának innovatívabb útjait. A fenntarthatóságnak van közvetlen politikai értelmezése is. A modern demokráciák egyik szerkezeti problémája a döntések hosszú távú következményei és a döntéshozók rövid időhorizontja közötti feszültség. Azaz képesek vagyunk a ma problémáit a jövő generációk kontójára, a nemzet hosszú távú érdekeinek sérelmére megoldani. Egy fenntartható társadalomban intézményes korlátok, megoldások léteznek a hosszú távú hatások figyelembevételére, a nemzeti erőforrások megőrzésére, fejlesztésére. A fenntarthatósági politikai metaforája tehát a jövő nemzedékek eladósításának megakadályozása. A fenntarthatósági politika a jövővel kapcsolatos kockázatok ésszerű mérséklését célzó politikai cselekvések együttese. HELYZETKÉP: NEM FENNTARTHATÓ FOLYAMATOK A világban és Magyarországon is számos és súlyos következménnyel fenyegető olyan folyamatot láthatunk, amiket egyértelműen fenntarthatatlannak kell minősítenünk. Globális folyamatok: Az emberiség a 20. század második felére olyan gazdálkodási termelési és fogyasztási módot alakított ki, amely egyre gyorsuló ütemben éli fel az emberi létezés alapját jelentő természeti környezet elemeit, kipusztítva más fajokat a Föld felszínéről, megváltoztatva az éghajlatot, jelentősen megcsapolva a nem megújuló nyersanyag- és energiaforrásokat. A rendelkezésünkre álló kutatási eredmények, megfigyelések világosan jelzik, hogy számos területen átléptük a Föld környezeti eltartóképességének határait. Mára világossá vált, hogy sem a ma élő hét milliárdnyi, sem a 2050 környékén várható kilenc milliárdnyi ember számára a jelenleg általánosan használt technológiákkal és jellemző fogyasztási szemlélettel képtelenség kielégíteni a szükségleteket ehhez a rendelkezésünkre álló Föld nem lenne elegendő. A társadalmaknak változtatniuk kell céljaikon: a jólét növelése mellett kiemelten fontos lesz azon feltételek, korlátok megállapítása, melyeket figyelembe kell venni, nem szabad átlépni a jólét kiterjesztése során. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 17

18 Az erőforrások helyzete Magyarországon: Hazánkban mind a négy nemzeti erőforrásunk területén kedvezőtlen folyamatok a meghatározók. Humán erőforrások: Magyarország népessége veszélyes ütemben fogy. A gazdasági fejlődéshez, a fenntartható módon működő gazdaság kialakításához szükséges innovációk kifejlesztését megalapozó tudás gyarapításában lemaradóban vagyunk az ezen a téren elöljáró országokhoz képest. A magyar emberek egészségi állapota is rosszabb, mint ami gazdasági fejlettségi szintünkön elvárható lenne, s rosszabb, mint a szomszédos országokban. Hazánkban jelentősek e területeken is a regionális egyenlőtlenségek, s a tudás gyarapításának vagy az egészség megőrzésének jelentős akadálya a szegénység, a társadalmi kirekesztettség. Társadalmi erőforrások: A magyar társadalomban a fenntartható fejlődés szempontjából meglehetősen ellentmondásos, pozitív és negatív elemeket egyaránt magában foglaló kulturális környezet alakult ki. Tiszteljük a munkát és a teljesítményt, fontosnak tartjuk a takarékosságot és a személyes felelősségvállalást, normakövetést, valamint a természet tiszteletét. Negatívum a hedonista szemléletmód, a kockázatvállalás elutasítása, és ehelyett az államra való túlzott hagyatkozás. A társadalmi együttműködés területén, nemzetközi összehasonlításban alacsony mind az emberekbe, mint az intézményekbe vetett bizalom, ugyanakkor magas a családba és a szűkebb személyes környezetbe vetett partikuláris bizalom. Természeti erőforrások: A nemzetközi tendenciákkal megegyezően hazánkban is egyre kisebb területre szorul vissza a természetes környezet. Magyarország területe természetes ökoszisztéma-szolgáltatásainak mintegy 90%-át már elvesztettük, s a természetes területek felszámolása, beépítése továbbra is nagy ütemben folytatódik. A termőföld Magyarország kiemelkedően fontos erőforrása, termékenységét azonban fizikai, kémiai és biológiai degradációs folyamatok (talajszerkezet-romlás, szikesedés, erózió, szervesanyag-tartalom csökkenése, stb.) veszélyeztetik. Számos levegő- és vízszennyezési problémával küzdünk, s számolnunk kell az éghajlatváltozásból eredő kedvezőtlen következményekkel is. Gazdasági erőforrások: A magyar vállalkozói kultúra számos eleme támogatja a vállalkozói tevékenységet, s mára kiformálódott a vállalkozói gazdaságot átszövő bizalomerősítő személyes kapcsolatok rendszere is. Magas ugyanakkor a magyar gazdaság nemzetközi kitettsége, a külföldi tőkétől és nyersanyagoktól való függése, amihez jelentős, a külföld felé való eladósodottság társul. A fenntartható gazdasági fejlődést veszélyeztetik a szabályozás egyenetlenségei is. A közösségi infrastruktúra helyenként rendkívül lepusztult állapotban van, s nemzetközi összehasonlításban alacsony a vállalkozások K+F és innovációs tevékenysége ill. a foglalkoztatottság szintje. A közkiadások legnagyobb tételét jelentő jóléti rendszer (az életpálya-finanszírozás intézménye) is fenntarthatatlan, jelentős implicit adósságot hárít a jövő nemzedékekre. A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ VALÓ ÁTMENETET TÁMOGATÓ ÉRTÉKEK A nemzeti erőforrások terén mutatkozó, fenntarthatónak nem minősíthető állapotok javítása a fenntarthatatlan irányba vezető folyamatok, ok-okozati kapcsolatok gyökerének, NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 18

19 alapvető okainak kezelését igényli. A tüneti kezelés bár a jelenben könnyebben elviselhető helyzetet teremthet hosszú távon nem segít, a problémák újratermelődnek. A Keretstratégia szemléletében a fenntarthatóság felé való átmenet célja a közjó tartós biztosítása, a jó élet lehetőségének alapjait jelentő erőforrásaink hosszabb távú megóvását a rövid távú érdekekkel egyensúlyba hozó kormányzás, szabályozás és gazdálkodás. A fenntarthatóság felé való átmenet középpontjába pedig az eddigi ágazati megközelítés helyett az embert és a közösségeket kell helyezni. Az a nemzet lehet hosszú távon is folyamatosan sikeres, azaz lehet képes állandósítani a jó élet megélésének magas szintű feltételeit és lehetőségeit, amelyik értékeiben, politikai kultúrájában és mindennapi cselekvéseiben megjelenik a hosszú távú hatások mérlegelésének szándéka és képessége, s ennek a mérlegelésnek a nyomán bölcs, kiegyensúlyozott döntéseket hoz. A fenntarthatóság felé való átmenet végén egy olyan harmonikus, értékkövető és értékőrző magyar társadalom sejlik fel, melyben a boldogulás alapja az anyagi értékek mellett az egészség, a tudás, az erkölcs (mely többek között hiten, bizalmon és tiszteleten alapul), valamint a családi, közösségi és a nemzeti összetartozás. A fenntartható társadalom tagjai számára fontosak a mértékletesség, a takarékosság értékei. A nemzet tagjai között kölcsönös és erős bizalom áll fenn. A siker kulcsa a kitartó munka, a találékonyság, a fejlesztésre való készség és a gazdasági tevékenységek címzettjei felé való empátia, s nem az adócsalás, a korrupció vagy a járadékvadászat. A megtakarítás, a vagyongyarapítás fontosabb a fogyasztásnál, a meglévő élvezete a szerzésnél. A fenntarthatóság szempontjából pozitív értékek megerősítésében fontos szerepet kapnak a művészetek, a tág értelemben vett kulturális tevékenységek, a határainkon túl élő magyarokkal való kapcsolattartás. Az egyének életmódja elősegíti az egészség megőrzését, az emberek kihasználják a folyamatosan bővülő oktatási lehetőségeket és nyitottak az élethosszig tartó tanulásra. A tudás a nemzet valamennyi tagja számára megszerezhető, s biztosítja a személyek számára a boldogulás esélyegyenlőségét, a társadalom számára pedig azt, hogy mindenki tehetsége, szorgalma a közjó javára is válik. A tudományos kutatás és a vállalati innováció megbecsült tevékenységek, amiken gazdasági fejlődésünk alapszik. A társadalom intézményei támogatják az erős és tartós párkapcsolatokat, védik a családot. Olyan gazdasági, vállalatvezetési, illetve felsőoktatás-szervezési kultúra alakul ki, ami támogatja a szülők számára a gyermekvállalás és a munka, valamint gyermekvállalás és a felsőfokú tanulmányok összeegyeztetését. Az állam kiterjedt gyermekjóléti intézményhálózattal segíti ebben a családokat. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 19

20 A gazdaság az ökológiai korlátain belül működik. A fenntartható fejlődés a természeti erőforrásokkal való olyan tartamos, értékvédő gazdálkodást jelent, ami lehetővé teszi az emberek boldogulását anélkül, hogy a gazdasági fejlődés lerombolná a sokféleséget, a komplexitást és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Az emberek tisztelik a természetet, természeti értékeinket, a helyi közösségek felismerik a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokból adódó lehetőségeiket, termelésüket, energiafelhasználásukat és fogyasztásukat erre alapozva szervezik meg. Sokrétű, gazdag gazdasági kapcsolatok szövik egybe várost és vidékét, az egymással szomszédos, majd a távolabbi településeket, amik biztos alapját adják Magyarország nemzetközi gazdaságba való bekapcsolódásának. Ma sok területen a magyar nemzetre nem a fenntarthatóságot szolgáló pozitív vonások a jellemzők, de nem szükségszerű, hogy mindez így is maradjon. Politikai akarattal, társadalmi támogatással, hagyományainkból való merítéssel és megfelelő intézmények működtetésével a jövő generációk érdekeivel is összhangban álló fejlődési pályát találhatunk. A fenntartható társadalom megvalósítása természetesen nem megy egy csapásra, az első lépések megtételéhez ugyanakkor hatékony lehetőségek állnak rendelkezésünkre. A fenntarthatóság felé átmenettel kapcsolatos alapvető értékeket Magyarország új Alaptörvénye is rögzíti, a Q) cikkben nevesítve a fenntartható fejlődés elvét. A Nemzeti hitvallás kinyilvánítja az utánunk következő nemzedékek életfeltételeinek védelmezését, a kultúra fenntartását. A jövő nemzedékek érdekeinek védelmére a 30. cikk az alapvető jogok biztosának külön helyettesét rendeli. Az L) cikk védi a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A P) és a XXI. cikkek a természeti erőforrások, valamint a kulturális értékek védelmének, fenntartásának és a jövő nemzedékek számára való megőrzésének kötelességét állítják elénk. A 38. cikk szerint a nemzeti vagyon védelme a természeti erőforrások megóvását, a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevételét is szolgálja. Az X. és XI. cikkek a tanuláshoz és a művelődéshez való jog biztosításán keresztül jelzik a tudás gyarapításának fontosságát. A XX. cikk a testi és lelki egészséghez való jogot biztosítja. Az N) cikk kimondja a fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét. A 36. és 37. cikkek gátat szabnak az államadósság növekedésének, a 44. cikkben létrehozott Költségvetési Tanács pedig őre e rendelkezés betartásának A Keretstratégia célrendszere Mint azt az fejezetben ismertettük, a Keretstratégia fenntarthatósági értékelését az NFFS célrendszerének magasabb ; stratégiai szintén végezzük el. Az NFFS 5. fejezetében feltüntetett célokat egyes esetekben összevontuk. (A szögletes zárójelben szereplő kódszám az NFFS 1. sz. táblázattal való kapcsolatot teremti meg.) NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 20

21 3. táblázat. A Keretstratégia célrendszere 1. HUMÁN ERŐFORRÁS - népességében stabil, egészséges, a kor kihívásainak megfelelő készségekkel és tudással rendelkező emberek alkotta társadalom Demográfia 1.1. Közép távon reális a születések számának növelése, a halandóság csökkentése, ezek eredményeképpen a népességfogyás lelassítása, hosszú távon a népességszám stabilizálása [C1.3] 1.2. Mivel a társadalom öregedése [A1.1] nem elkerülhető, fontos az idős emberek egészségének megőrzése [C ], a társadalmi együttműködésben való szerepük lehetőségének biztosítása [C1.4] A súlyos problémát jelentő elvándorlás lefékezéséhez szükség van a kritikus mértékben érintett szakmákban versenyképes munkabérek biztosítására [C1.2] Egészség 1.4. A halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás 1.5. A betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmódtól függő krónikus nem fertőző megbetegedések számának csökkentése [C1.10], az egészségkockázatos magatartási formák [C1.9] arányának, valamint a környezeti kockázati tényezők [C3.6] megelőzése és csökkentése Tudás 1.6. Olyan oktatás-nevelés-képzés (és kulturális intézményrendszer) kialakítása, amely egyfelől fejleszti az értékeket, erkölcsi normákat, érzelmeket, a közösségekhez való kötődést, rendszerszemléleti képességet ad, másfelől biztosítja a munkavégzéshez szükséges tudás, készségek és kompetenciák elsajátítását, a társadalmi tanulás új formáinak létrejöttét, kialakítja az életen át tartó tanulásra való igényt [C1.5] A minőségi oktatást szolgálja az oktatásban töltött idő növelése [C1.6] és az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése [C1.7] Cél továbbá, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődés fő forrásává a tudás [C1.8] és az innováció váljon [C4.5], s hogy növekedjen a foglalkoztatható emberek száma [C4.6] 2. TÁRSADALMI ERŐFORRÁSOK: Fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítása, a fenntartható társadalom szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák és attitűdök erősítése. [C2.2] A bizalom infrastruktúrájának erősítése 2.1. A korrupció és a gazdasági járadékvadászat elleni fellépés, a normák betartásának biztosítása, a társadalmigazdasági kapcsolatok befolyásoló állami szabályzórendszer stabilitásának megteremtése, a kormányzás kiszámíthatóságának erősítése. [C2.4] Munka társadalmi körülményei 2.2. A munkakörülményekkel való elégedettség, örömérzés növelése, a munkahelyi stressz csökkentése a szervezeti kultúra fejlesztésével [C2.5] 2.3. A társadalmi kirekesztettség mérséklését [C2.1] célzó programok segítségével a munkába bevonható polgárok körének bővítése, a foglalkoztatottság javítása [C4.6]. A családi értékek erősítése 2.4. Párkapcsolatokhoz, házassághoz kapcsolódó értékek támogatása (nevelésben, civil szervezetek és egyházak segítségével) [C1.1 és C2.3]. A múlt örökségének ápolása, kulturális szolgáltatások fejlesztése 2.5. A társadalmi kohézió erősítése, a bizalom újratermelése, működőképes közösségi hálózatok fenntartása, a fenntarthatósággal kapcsolatos értékek erősítése. [C2.6] 3. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK: A környezeti eltartóképesség mint a gazdálkodás korlátjának érvényesítése [C3.1 és C3.2] Biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások 3.1. Az Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megőrzése, az ökoszisztéma-szolgáltatások degradációjának megakadályozása [C3.5] 3.2. A talaj termőképességének fenntartása Az embert érő környezeti terhelések csökkentése NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 21

22 3.3. Az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátások szabályozása. [C3.6] Nem megújuló természeti erőforrások 3.4. Az ásványkincsekkel és energiahordozókkal való beosztó, ésszerű gazdálkodás. [C3.3] 4. GAZDASÁGI (FIZIKAI) ERŐFORRÁSOK: A vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése 4.1. A vállalkozások fenntartható fejlődéséhez szükséges üzleti környezet fejlesztése [C4.4], a bizalom infrastruktúrájának erősítése [C4.3], az innovációs ráfordítások és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése [C4.5], a környezetterhelést csökkentő technológiák elterjedésének ösztönzése [C3.2-3] Költségvetési politika 4.2. Az államadósság ésszerű szintre csökkentése, prudens költségvetési gyakorlat tartósítása. [C4.7] Életpálya-finanszírozás 4.3. A korosztályos egyensúly fokozatos visszaállítása. [C4.8] Gazdasági önrendelkezés 4.4. Az önrendelkezés megfelelő szintjének fenntartása a gazdaságpolitikai döntésekben. A fizikai tőke szelektív gyarapítása, a közösségi tőkejavak amortizációjának pótlása. A hazai tőkebefektetők arányának fokozatos növelése, a külföldi kitettségünk csökkentése Lokalizáció és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kihasználása közötti ésszerű arány megteremtése. A helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése [C4.1-2] 3. javaslat Javasoljuk, hogy az NFFS célrendszere egészüljön ki "magas szintű" célkitűzésekkel, prioritásokkal a következő tématerületeken: (1) alkalmazkodás a változásokhoz (2) értékmegőrzés, értékteremtés A Keretstratégia vizsgált beavatkozásai Mint azt az fejezetben ismertettük, a Keretstratégia környezeti teljesítmény értékelését az NFFS végrehajtási szintjén végezzük el. Az NFFS kb. 70 beavatkozást határoz meg; ezeket pedig tovább szűkítettük azokra, amelyek releváns és közvetlen környezeti hatással járnak. (Nyilván bármely beavatkozásnak lehet áttételes, tovagyűrűző hatása a környezeti elemekben és rendszerekben, ezek nyomon követésére azonban a jelen vizsgálat keretében nem vállalkoztunk.) Az NFFS 5. fejezetében feltüntetett beavatkozásokat, feladatokat egyes esetekben összevontuk. 4. táblázat. A Keretstratégia környezeti teljesítményértékelés keretében vizsgált beavatkozásai T1.14 A tudást előállító intézményrendszer hatékonyságának növelése, a munkavégzéshez szükséges tudás, készségek és kompetenciák átadására T1.15 Az egyetemeken, kutatóintézetekben, illetve azok együttműködésével végzett K+F+I tevékenységek támogatása T1.17, T1.20, T1.22, T1.23 Népegészségügyi programok, egészségtudatos magatartás és annak közvetítése T2.1 Egyéni felelősségvállalás a társadalom intézményeiben és a hátrányos helyzetű csoportokért (pl. önkéntesség), a társadalmi felelősségvállalás mintáinak közvetítése T2.3 Jogkövető magatartás NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 22

23 T2.8 A társadalmi szervezetek támogatása a civil társadalom önszerveződésének segítéséért T2.7, T2.10 A társadalmi kohéziót erősítő programok (a társadalmi kirekesztettség mérséklését célzó programok segítségével a munkába bevonható polgárok körének növelése, kiemelt egészségügyi és oktatási programok indítása a leszakadó térségekben) T2.13 Az oktatási intézményrendszer szerepének erősítése az identitás, az értékek és a helyi kötődés kialakításában T2.16 A kormány- és köztisztviselők, valamint az oktatási intézményekben foglalkoztatottak (nevelők, tanárok, vezetők) fenntarthatósági továbbképzése T3.1 A környezettudatos magatartás, egyéni felelősségvállalás az egyes környezeti ártalmak csökkentésére, a szűkös erőforrások korlátozott felhasználására; környezettudatos magatartásminták közvetítése a következő generációknak T3.2 A környezeti ártalmak csökkentésének támogatása T3.3 Környezetkímélő technológiák használatára való áttérés T3.4 A környezeti fenntarthatóság céljának befogadása a szervezetek értékrendjébe T3.5 Környezettudatosságra növelésére irányuló kampányok; a környezeti károk megelőzésére és mérséklésére irányuló tevékenységek; javaslattétel a kormányzati szerveknek T3.6 A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadásának erősítése a közoktatásban T3.7 Megújuló energiaforrások felhasználásának és előállításának támogatása (pl. kisvállalkozások biomasszafelhasználása) T3.8 Kék gazdaság vállalati kutatás-fejlesztés, innováció, egyetemi alap- és alkalmazott kutatások támogatása a hulladékkezelés, szennyvízgazdálkodás, megújuló energiaforrások tekintetében, ökologikus termelési és fogyasztási rendszerek támogatása T3.9 A környezeti fenntarthatóság értékrendjének közvetítése T3.10 Zöldgazdasági reformok: a szabályozási, adózási, támogatási rendszereken keresztül az energia- és anyagfelhasználás megfelelő beárazása T3.11 A kritikus állapotban lévő erőforrások esetében normatív, korlátozó előírások bevezetése, esetlegesen az erőforrás-felhasználás teljes tilalma T3.12 A környezeti hatásvizsgálatok elvi alapjainak megteremtése, a szükséges módszertanok kidolgozása T3.13 A környezeti fenntarthatósági szempontokat meg kell jeleníteni Magyarország stratégiai jelentőségű helyi és ágazati tervezési dokumentumában, valamint az ágazati szabályozásában T4.6 A helyi gazdasági kapcsolatok erősítésére eszközök bevezetése, a lokális ellátási láncok fejlesztése T4.8 A tudás előállításának biztosítása, a kutatás-fejlesztés, innováció támogatása a vállalati szférában 2.2. Kapcsolódás más stratégiai dokumentumokhoz - szakpolitikai koherencia vizsgálata Kapcsolódás az Alkotmányhoz Magyarország Alaptörvénye 10 a fenntarthatóságot kiemelt jelentőségű értékként fogadja el. A Nemzeti Hitvallás közös feladatként határozza meg ember alkotta örökségünk és természeti értékeink ápolását, védelmét. Az Alaptörvény hangsúlyozza, hogy a politikai közösség tagjai felelősséget viselnek az utódokért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Az Alaptörvény P) cikke az állam és a politikai közösség tagjainak kötelességül írja elő a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a 10 Magyarország Alaptörvényét az Országgyűlés április 18-i ülésnapján fogadta el. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 23

24 kulturális értékek védelmét, fenntartását és a jövő nemzedékek számára való megőrzését. Az Alaptörvény elismeri, hogy a fenntartható fejlődés érdekében Magyarországnak együtt kell működnie a világ valamennyi népével és országával [Q) cikk]. Az Alaptörvény 38. cikke kimondja, hogy a nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. Az Alaptörvényben megfogalmazottak és a Keretstratégia a fenntarthatóság korábbi megközelítéseihez képest kibővített perspektívájú víziója összhangban állnak egymással, amit jelez, hogy a Keretstratégia a fenntarthatóság felé való átmenet végén egy olyan harmonikus, értékkövető és értékőrző magyar társadalom vízióját rajzolja fel, melyben a boldogulás alapja az anyagi értékek mellett az értékteremtő munka [Alaptörvény M) cikk], az egészség [XX. cikk], a tudás [X. és XI. cikkek], az erkölcs, valamint a családi, közösségi és a nemzeti összetartozás [Nemzeti hitvallás, L.) cikk]. A Keretstratégia Alaptörvényhez való kapcsolásának szándékát az is jelzi, hogy a Keretstratégia főszövege az Alaptörvényből vett idézettel kezdődik. A Keretstratégia az I. Bevezetés c. fejezetben részletesen bemutatja az Alaptörvény releváns cikkeit, s az Alaptörvény által a fenntarthatóság szempontjából releváns négy erőforráscsoporthoz kapcsolódóan megfogalmazott értékeket, célokat és intézményeket. A Keretstratégia által megfogalmazott célok elérését, valamint a fenntarthatósági intézményrendszer kibővítését szolgáló eszközök egy része megjelenik az Alaptörvényben is, így az Alaptörvény 30. cikke ahogy azt a Keretstratégia I. Bevezetés és 6.6. Alkotmányos szabályok c. fejezetei is kiemelik a jövő nemzedékek érdekeinek védelmére az alapvető jogok biztosának külön helyettesét rendeli. Az Alaptörvény 36. és 37. cikkei gátat szabnak az államadósság növekedésének [Keretstratégia Makrogazdasági egyensúly megőrzésével kapcsolatos céljai], a 44. cikkben létrehozott Költségvetési Tanács pedig őre e rendelkezés betartásának [Keretstratégia 6.6. Alkotmányos szabályok fejezet] Kapcsolódás a gazdaság- és fejlesztéspolitikákhoz ÚJ SZÉCHENYI TERV (ÚSZT) A 2011 januárjában közzétett ÚSzT a talpra állás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programjaként a Kormány gazdasági programjának legfőbb céljait fogalmazza meg, amelyeket az Európai Unió Kohéziós és Strukturális Alapjai és a hazai költségvetés finanszíroz. Az ÚSzT egyben a korábbi Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) újragondolása is, amely a stratégiai fókuszokat hét programterületre összpontosítja, és NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 24

25 ennek érdekében alakítja át a fejlesztési programokon keresztül a hazai támogatáspolitikát is. A Keretstratégia szempontjából nagy jelentőségű, hogy ÚSzT kiemelt prioritásként foglalkozik a zöldgazdaság-fejlesztéssel, és hangsúlyozza, hogy a zöldgazdaság a természeti környezettel, mint erőforrással a korábbi időszakokhoz képest sokkal hatékonyabban és takarékosabban gazdálkodik. A Zöldgazdaság Fejlesztési Program célterületei a zöldenergia, az energiahatékonyság, a zöldoktatás, a foglalkoztatás és szemléletformálás és a zöld K+F+I. Ezek a Keretstratégiának is kulcsterületei, melyek kiemelt támogatása nélkül a fenntarthatóság irányába vezető átmenet nem valósítható meg. Ugyanakkor az ÚszT az Otthonteremtés, Vállalkozásfejlesztés, Tudomány Innováció Növekedés, Foglalkoztatás, valamint Közlekedésfejlesztés programterületein keresztül is szolgálhatja Magyarország fenntartható fejlődési pályára állítását. A kulcskérdés azonban az, hogy mekkora támogatást allokál a mindenkori Kormány e területekre, illetve biztosítja-e azt, hogy az egyes fejlesztési célterületek csak akkor juthassanak a közösségi és hazai forrásokhoz, ha azok nem sértik a fenntartható gazdasági és társadalmi rendszerek kialakítását, vagy fenntartását. Emellett eszköz oldali kulcskérdés az is, hogy mely kedvezményezetti körök, mekkora támogatásintenzitással, milyen konstrukciók révén kerülnek a támogatáspolitika fókuszába, azaz, hogy valóban azok a fejlesztések kerüljenek előtérbe, ahol a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredmények realizálhatók, úgy, hogy a természeti tőke ne sérüljön, a társadalmi, gazdasági erőforrások tartósan gyarapodjanak és egyben pénzügyi fenntarthatóságuk is biztosított legyen. Az NFFS fő feladata ezért, hogy egyfajta iránytűként szolgáljon a hazai fejlesztéspolitika számára, amely funkcióját a közötti tervezés kapcsán kell betöltse. Az Európai Unió 2010 nyarán indította útjára a válságból való kilábalást előmozdító Európa 2020 Stratégiát, amely három kulcsterületet jelöl ki: innováció és tudásalapú növekedés; fenntartható növekedés; befogadó növekedés. Az Európa 2020 Stratégia végrehajtása érdekében a tagállamok évente nemzeti reformprogramot alkotnak és ennek teljesülését folyamatosan monitorozzák. Magyarország Nemzeti Reformprogramja öt kulcsterületet azonosít: foglalkoztatás; K+F+I; klímaváltozás és energiahatékonyság; oktatás; NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 25

26 szegénység. A nemzeti reformprogram gyakorlatilag az NFFS végrehajtási eszközrendszereként is felfogható, hiszen mind az öt kulcsterületen azokat a célkitűzéseket és hozzárendelt eszközöket azonosítja, amelyek az NFFS helyzetértékelése alapján a mai fenntarthatatlan helyzetből való kilábalást hosszú távon, az eddigiektől eltérő eszközök alkalmazásával próbálják biztosítani. A lakossági, közintézményi és KKV szektort átszövő adósságválság, az alacsony foglalkoztatottság, a K+F+I elégtelen szintje, a természeti erőforrásokkal való nem megfelelő gazdálkodás, az oktatásban a hátrányos helyzetűek felkarolása, az életen át tartó tanulás preferálása, a leszakadó társadalmi rétegek felemelése, a rossz egészségi állapot, és nem megfelelő korszerkezet javítása mind megoldandó területek. Az NFFS stratégia jellegénél fogva nyilván ambiciózusabb lehet, de egyben elfogadása esetén újabb impulzusként is szolgálhat egyes nemzeti reformintézkedések orientálására. MAGYAR NÖVEKEDÉSI TERV A Magyar Növekedési Terv a Kormány által jelenleg még nem elfogadott dokumentum, amely rövidtávon (kormányzati ciklusra vonatkozóan) kiutat kíván mutatni a magyar gazdaságot recesszióba taszító válságból, mindezt importkiváltó gazdaságpolitikával, az ÚSzT forrásainak hatékonyabb felhasználásával, illetve Magyarország újraiparosításával kívánja biztosítani. Mint rövid távú és célzott gazdaságpolitikai intézkedéseket tartalmazó dokumentum, hajlamos úgy terelni a döntéshozók gondolkodását, hogy bizonyos szempontokat mellőz, vagy azok érintőleges hatásait csak általánosságban mutatja be, s ezáltal azt a veszélyt hordozza magában, hogy az amúgy sem fenntartható alrendszerek további károkat szenvedhetnek. Bár a Magyar Növekedési Terv is Magyarország fenntartható fejlődési pályára állítást célozza, azonban ezt a konzultációs változat még nem túl egzakt és kiérlelt formában teszi, így e terv hosszú távú hatásai nehezen megjósolhatók, a felsorolt eszközök kevéssé értékelhetők. A terv kihangsúlyozza, hogy erőforrás hatékony gazdasági szerkezet kialakítása a cél, a felhasznált alapanyagok, energia és a kibocsátások mennyiségének csökkentése révén, és ez energetikai szempontból az energiatakarékosság, és energiahatékonyság, valamint a megújuló energia felhasználás növelésével, míg egyéb természeti erőforrások tekintetében az újrahasznosítást preferáló hulladékgazdálkodási gyakorlat kialakításával érhető el. Ugyanakkor érdemben nem ütközteti az újraiparosítás és az importfüggőségcsökkentésének szempontjait az ebből feltételezhetően következő hazai alapanyagok és energiaforrások. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 26

27 DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA A Duna Régió Stratégia (továbbiakban: DRS) a Duna-vízgyűjtő területhez tartozó országok makroregionális fejlesztési stratégiája, melynek alapvető célkitűzése a régió fenntartható fejlesztésével összhangban a térség természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelme. A magyar uniós elnökség ideje alatt április 13-án fogadták el a DRS-t. A 2009-ben elfogadott Balti-tenger régió stratégiája után ez az EU második makroregionális fejlesztési stratégiája. A DRS előkészítése során szem előtt tartották a szubszidiaritás elvét, továbbá az harmonizál az EU 2020-ig tervezett stratégiájával, mivel a fenntarthatóság elveire épülő integrált megközelítést tartalmaz és társadalmi együttműködésen alapul. A Keretstratégia beavatkozásai összhangban állnak a Duna Régió Stratégiával, végrehajtásuk összehangolása kedvező szinergikus hatásokat eredményezhet. 4. javaslat Javasoljuk, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tűzze napirendjére és alakítson ki álláspontot a közötti programozási időszakra vonatkozó nemzeti fejlesztési terv kidolgozásának helyzetéről, a fenntarthatóság felé való átmenet gyakorlati megvalósításának elősegítése érdekében. 5. javaslat Javasoljuk, hogy a foglalkoztatási programok kialakítása és lebonyolítása során preferált támogatást élvezzenek a jelentős közösségi hasznosságú, környezet- és természeti erőforrás-kímélő tevékenységek. A foglalkoztatási kultúraváltást az állami és az üzleti döntéshozók számára indított célzott szemléletformálási programokkal is célszerű segíteni. 6. javaslat Javasoljuk, a magyarországi turisztikai régiók turizmusfejlesztési stratégiáinak felülvizsgálatát a Keretstratégia célkitűzései és beavatkozásai figyelembevételével, annak feltárása érdekében, hogy azok vajon mennyiben segíthetik elő a fenntarthatóság felé való átmenetet Kapcsolódás a területpolitikához ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTK) Az OTK releváns üzenetei közül kiemelhető, hogy bevezeti a tájszemlélet és a fenntarthatóság elvét, valamint fenntartható térhasználati elveket is megfogalmaz. Átfogó céljai közé tartozik a "fenntartható térségfejlesztés és örökségvédelem". Területi céljai környezeti elemeket is hordoznak, melyek közül egyesek (Balaton térség, Duna- és Tisza mente, vidékies térségek) kifejezetten a célterület fenntarthatóságának helyreállítására irányulnak, döntően környezeti intézkedésekkel. Az OTK többpólusú, fenntartható NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 27

28 térszerkezetet vázol, továbbá szorgalmazza a térségi fenntarthatósági keretstratégiák készítését és a területi tervek stratégiai környezeti vizsgálatát. Az OTK megfogalmazza a térségi fenntarthatóság kritériumait: a térségek erőforrásainak hasznosítását, valamint az anyag-, energia-, jövedelem-, és tudásáramlási folyamatok térségben tartását. Ez a megközelítés a Keretstratégiában csak az ország területének egészére vonatkoztatva van jelen. Ezért javasolható, hogy az NFFS szorgalmazza az egyes térségek fenntarthatóságát, valamint térségi fenntartható fejlődési stratégiák készítését. A fenntarthatóság felé való átmenet szempontjából kritikus térségeket a Keretstratégiában is fontos lenne megemlíteni (Balaton, Budapesti Agglomeráció, kedvezőtlen szegregációs jelenségekkel szembesülő vidékies térségek). Tudás és egyes jövedelemtípusok tekintetében pedig az ország területén túl, a kárpát-medencei magyarság településterülete lehetne a térszervezés tere az OTK szerint (a Keretstratégiában sok utalás van a határon túli magyarságra, de nincs speciális fenntarthatósági térként megjelenítve). Az OTK megújítása is támaszkodhat az NFFS üzeneteire (NFFS T3.13.), különösen a komplex, társadalmi és gazdasági jelenségekre is kiterjedő fenntarthatósági személetre (az OTK-ban a fenntarthatóság környezet-orientált). Így érdemes felülvizsgálni az OTK helyzetfeltárását, céljainak kijelölését és eszközeinek meghatározását. ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV (OTRT) Az OTrT jogszabályi normaszövegben határozza meg az ország területhasználati rendjét. A területhasználat kialakításának céljai között szerepel a fenntarthatóság biztosítása is, az OTrT legtöbb szabályozási övezete természet- vagy környezetvédelmi céllal került kijelölésre. Az OTrT szabályozása az erőforrások védelmét szolgálja, a Keretstratégiával összhangban áll. Ugyanakkor az OTrT és általában a terület- és településrendezés nem válhatott a fenntarthatóság érvényesítésének erős eszközévé: ad-hoc politikai vagy gazdasági érdekek gyakran átírják szabályozásaikat. E mögött az a metodikai probléma is meghúzódhat, hogy a területrendezés térképi ábrázolásait nem közösségi fejlesztési elgondolások jelölik ki. Az NFFS szorgalmazhatja a területrendezési, területfejlesztési és fejlesztéspolitikai tevékenységek összehangolását, így lehet csak következetesen (hatékonyan) érvényesíteni a területpolitika fenntarthatósági üzeneteit. ORSZÁGOS FEJLESZTÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓ (OFK) Az OFK releváns üzenetei közül kiemelhető, hogy a fenntartható fejlődést alapelvként kezeli, a környezetminőség pedig jövőképének része. Céljai között szerepel az ökológiai mintaállam létrehozása és a testi-lelki egészség biztosítása. Kiemelhető a "befektetés a környezetbe" prioritáscsoportja (környezeti károkozás csökkentése, megmaradt erőforrások NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 28

29 védelme, ökológiai gazdálkodás), de más prioritásaiban is vannak fenntarthatóságot szolgáló tevékenységek. Mindez a Keretstratégiával összhangban áll. Az OFK helyzetfeltárásában megjelenik az atomizáció és a magánéleti kapcsolatok gyengesége, mely a Keretstratégiában is hangsúlyosabban szerepelhetne a társadalmi erőforrások nem fenntartható folyamatai között. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK (IVS) Az IVS-k hiánypótló településfejlesztési módszertant képviselnek: integráltan kezelik a városfejlesztési és településrendezési kérdéseket. Ugyanakkor az IVS-ek fenntarthatósági üzenetei nem állnak össze rendszerré, alárendelt bennük a környezeti fenntarthatóság és egyes speciális városi fenntarthatósági kérdések (mint pl. a város-vidék kapcsolatrendszer vagy a fenntartható városszerkezet). Kötelező elemeik között vannak fenntarthatósági szempontból jelentősek is (pl. erőteljes gazdasági fenntarthatóság, egyéni motorizáció csökkentése, antiszegregáció). Az IVS-k fenntarthatósági impulzusokat kaphatnának az NFFS-től, az NFFS pedig felvethetné a fenntarthatósági alapokon nyugvó hazai várospolitika szükségességét. 7. javaslat Javasoljuk, hogy a Keretstratégia a következő területpolitikai ajánlásokat tartalmazza: (1) A területpolitikai tervezés térjen ki a térségi fenntarthatóság fogalomkörére, különösen a fenntarthatóságukban kritikus állapotú hazai térségek fenntarthatóságának helyreállítására (pl. Balaton, Budapest Agglomeráció), továbbá segítse elő a fejlesztési, területfejlesztési és területrendezési tervezés integrációját. (2) Készüljön jogszabály és útmutató a térségi fenntartható fejlődési stratégiák készítésére, valamint a területi és települési tervek esetében stratégiai környezeti vizsgálat kidolgozására. (3) Készüljön témafeltáró elemzés, majd annak eredményei alapján cselekvési terv a kárpát-medencei magyarság településterületének fenntartható fejlesztésére. (4) Készüljön el az NFFS térségi alábontásának stratégiai keretei. E keretrendszernek az NFFS céljai és beavatkozásai alapján, az eltérő természeti, földrajzi, táji és társadalmigazdasági feltételek figyelembevételével a területpolitikai tervezésbe célszerű beépülnie. 8. javaslat Javasoljuk, hogy az NFFS célrendszerét alapul véve a várhatóan növekvő városi lélekszám figyelembevételével a Kormány dolgozzon ki erős fenntarthatósági alapokon nyugvó egységes várospolitikát az Élhető, Fenntartható Város Koncepció keretében. 9. javaslat Javasoljuk, hogy az NFFS térjen ki a társadalmi kapcsolatok meggyengülésére és az elmagányosodásra, valamint foglalkozzon egy esetleges minőségi gazdasági szerkezetváltozás környezeti/fenntarthatósági hatásaival. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 29

30 Megjegyezzük, hogy a jelen fejezetben vizsgált koncepciók és tervek rendszeres felülvizsgálata többek között a as uniós fejlesztési ciklus programozása keretében években esedékessé válik. Ily módon ezen aktualizálási feladat lehetőséget kínál a Keretstratégia üzeneteinek adaptálására (NFFS T3.13. szerint) Kapcsolódás az agrár- és vidékpolitikához, vízpolitikához ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 11 (ÚMVP) Az ÚMVP az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet alapján készült. Alapvető célja a magyar mezőgazdaság versenyképességének javítása, a vidéki lakosság életszínvonalának emelése, a jelenlegi foglalkoztatottsági szint megőrzése. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési célra az EMVA-ban rendelkezésre álló forrásokat négy stratégiai tengely köré csoportosították. Az I. tengely ( A mezőgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása ) az alapanyag-termeléssel és feldolgozással összefüggő fejlesztési feladatokat foglalja össze, melyek közül az alábbi intézkedésekhez kapcsolódó források a Keretstratégia célkitűzéseivel összhangban támogathatják a fenntarthatóság felé való átmenetet, többek között a szakképzési, támogatási tevékenységek, termelőcsoportok létrehozásának támogatása, innováció révén. A II. tengely ( A környezet és a vidék állapotának javítása és fejlesztése ) a mezőgazdaságban a környezet védelmével összhangban álló gazdálkodás fejlesztésével, az erdők telepítésével és védelmével összefüggő intézkedéseket foglalja magába. A III. tengely ( Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése ) a vidéki élet minőségének javítását és a vidéki gazdaság diverizfikálását célozza, melyek a Keretstratégiában megfogalmazott nemzeti erőforrások megőrzéséhez és fenntartható fejlesztéséhez több ponton is kapcsolódnak leginkább a vidéki térség népességmegtartó képességének, az életkörülmények javításával, valamint a kulturális és természeti értékek megőrzésével. A IV. tengely a LEADER közösségi kezdeményezésen és kistérségi összefogáson alapuló és megvalósuló programokat és fejlesztéseket támogatja, melyek szintén hozzájárulhatnak a fenntarthatóság felé való átmenet kezdő lépéseihez. NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA ÉS DARÁNYI IGNÁC TERV Az SKV környezeti értékelés írásakor a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) még nem került a Kormány által megtárgyalásra, a január 16-án érvényes verzió képezi a vizsgálatunk tárgyát. A Nemzeti Vidékstratégia (továbbiakban: NVS) a 2. oldal 1. ábráján közli évi XVII. Törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdései NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 30

31 az NVS helyét a hazai fejlesztési stratégiák, szakpolitikai tervek és programok között, ahol szembeötlő a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia hiánya, holott a két stratégia között számos ponton egymást erősítő célkitűzések figyelhetők meg. Az NVS felhívja a figyelmet a fenntartható gazdálkodás szükségességére, a természeti erőforrások és értékek megőrzésére, a tájfenntartás, az ivóvízbázisok, a talajok védelmének fontosságára; a vidéki, helyi közösségek szerepére, a vidéki életfeltételek romlására és egy világos jövőképen alapuló célok és intézkedések szerepére a vidéki térségek felemelkedésében. Az NVS szerint az átfogó cél elérése, vagyis a vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása érdekében a stratégia megvalósítása során három horizontális szempontot szükséges szem előtt tartani, mégpedig a fenntarthatóságot, a területi-és társadalmi kohéziót, valamint a vidék-város kapcsolatokat. Célszerű lenne az NVS-t a Keretstratégiában szereplő négy nemzeti erőforrás mentén is vizsgálni az egymást erősítő hatások feltérképezése érdekében. Az NVS megvalósításának hangsúlyos, rövid távú feladatait az NVS végrehajtási programja, a Darányi Ignác Terv (továbbiakban: DIT) tartalmazza, melyek közül a fenntarthatósági átmenet nézőpontjából kiemelendők az alábbi programok előkészítése: tanyafejlesztési, demográfiai földprogram, ökológiai gazdálkodási, vidékfejlesztési együttműködések a Kárpát-medencei határon túli magyarsággal. A DIT időszakra vonatkozó tartalma összhangban áll a korábban bemutatott IV. tengelyhez tartozó ÚMVP intézkedésekkel. 10. javaslat Javasoljuk a Nemzeti Vidékstratégia értékelését a Keretstratégiában szereplő négy alapvető nemzeti erőforrással kapcsolatban megfogalmazott célok mentén, a fenntarthatóság felé való átmenetet erősítő szinergikus hatások feltérképezése érdekében. 11. javaslat Javasoljuk a vállalkozás-ösztönzési, foglalkoztatási, vidékfejlesztési és az adópolitikák következetesen és összehangoltan támogassák az egészséges, minősített magyar élelmiszer piacra jutását. VÍZPOLITIKA, VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS A rendelkezésre álló vízkészlet megőrzése egyértelmű nemzetgazdasági érdek, ami a fenntarthatóság felé való átmenet megvalósításához nélkülözhetetlen és amelyet a Víz Keretirányelv (VKI) 12 is tükröz. A VKI előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot. A VKI-nak megfelelően egy új fogalom, a jó ökológiai állapot/potenciál került bevezetésre a víztestekkel kapcsolatban. Ezek közül prioritást élveznek a vizek jó /60/EK Víz Keretirányelv NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 31

32 állapotának (természetes vizek esetén a jó ökológiai állapot, mesterséges és erősen módosított vizek esetén a jó ökológiai potenciál) eléréséhez, ezen belül a hazai vízkészletek mennyiségi és minőségi védelméhez, fenntartható használatához kapcsolódó intézkedések. A Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv is a jó ökológiai potenciált állítja a középpontjába, vagyis a jövőre koncentrál, annak fényben jelöli ki és határozza meg a fejlesztések irányvonalát az egyes országokon és a teljes vízgyűjtőn belül, a fenntarthatóság figyelembevételével. További célja a vízgazdálkodási kérdések egyéb szakpolitikákba történő integrálása. Az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv tervezése és megvalósítása során javasolt fejlesztési szempontok között szerepelt többek között a tartalomra vonatkozó szerkezeti javaslatok esetében az értékalapú tervezés és a fenntarthatóság biztosítása is; továbbá a jogi szabályozással kapcsolatban merült fel a kiemelt mechanizmusok összehangolt szabályozása esetében az integrált (fenntarthatósági fókuszú) hatásvizsgálatok szerepének fontossága, mely a Keretstratégia eszközrendszerével is összhangban áll Kapcsolódás a környezetpolitikához NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NKP) A harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) adja Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét a közötti időszakra. Az NFFS ennél jóval messzebb tekint, ugyanakkor célszerű lenne, ha az NKP a jövőben az NFFS-ből levezethető, a természeti tőkére vonatkozó fenntarthatósági célokat és a javasolt eszközrendszert integrálná. A jelenleg érvényes NKP egyik átfogó célterülete a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése, amely többek között magába foglalja az erőforrástakarékos termelést, a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentését, a környezeti nevelés, szemléletformálás megvalósítását az élethosszig tartó tanulás teljes folyamatában, a környezeti információkat biztosító rendszerek fejlesztését és terjesztését, amelyek az NFFS-nek is fontos célkitűzései. Az NKP- felülvizsgálatakor különös figyelmet kell szentelni a következő, az NFFS-ből levezethető célkitűzések integrálására: az ökoszisztéma-szolgáltatások degradációjának megakadályozása; természeti erőforrás felhasználási korlátok érvényesítése; termelési technológiai korlátok vagy termék szabványok érvényesítése; a természeti erőforrások használatának megfelelő beárazása; Ez utóbbi már a harmadik NKP rövid és középtávú céljai között is szerepel az energiahordozók esetében (földgáz, elektromos áram). A fogyasztói díjszabás felülvizsgálata és átalakítása, az energiatakarékosság és energiahatékonyság ösztönzése, valamint a teljes NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 32

33 előállítási-szolgáltatási költség fedezése a fenntartható erőforrás-használat alapkritériumai. Az ökoszisztéma szolgáltatások rendszeres felmérése az NKP-ban is megjelenítendő fontos eszköz kell legyen. Javasolt az NKP felülvizsgálatakor az NFFS mellékletében a környezetpolitika számára meghatározott ajánlások figyelembevétele. ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV (OHT) A re vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv (az előző OHT felülvizsgálata) stratégiai céljai (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) közül a korábban hulladékként jelentkező anyagok gazdaságban történő továbbhasznosítása a zárt anyagciklusok kialakítása és újrahasznosítás révén az NFFS egyik fontos üzenete is egyben. Az ökologikus termelési és fogyasztási rendszerek kialakítása és támogatása fenntartható hulladékkezelés folyamatának alappillére kell legyen. Az OHT-ban megfogalmazott pénzügyi, szemléletformáló, intézményrendszeri javaslatok és ösztönzők, valamint az anyagában történő újrahasznosítást elősegítő szelektív gyűjtőrendszerek preferálása szintén a fenntartható hulladékgazdálkodást segítik elő. Az egyik legfontosabb közös stratégiai üzenet, hogy az ártalmatlanítás során a lerakás felől elmozdulás kell az energetikai hasznosítás felé, azaz a hulladék másodnyersanyagként történő hasznosítása előtérbe kerül, segítve ezzel pl. a mezőgazdaságból megújuló energiaforrásként kikerülő hulladékok hasznosítását. NEMZETI KÖRNYEZETTECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (NKIS) A közötti időszakra szóló Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia a zöldgazdaság, az ökoinnováció, és a környezeti ipar fejlesztését, valamint az ezekhez hozzájáruló innovatív technológiák elterjesztését holisztikus szemlélettel kezelő tervdokumentum. Megvalósításának legfontosabb eszközei a szemléletformálás és oktatás, az adórendszer zöldítése, a zöld közbeszerzés és a támogatási rendszerek ésszerűsítése, a környezetközpontú innováció és a monitoring. Az NKIS az OHT-hoz képest sokkal erőteljesebben a megelőzést helyezi az előtérbe, és ehhez olyan eszközöket rendel, mint az ökológiai tervezés, a környezettudatos gyártás, és termékek, az innovációk fizikai megvalósítása. Ezek alapján az NKIS valóban a fenntartható fejlődés szempontjait integráló dokumentum, sőt annak megelőző tervezési aspektusai ( vállalati szintű ökotervezés) az NFFS-ben is jobban hangsúlyozandók lehetnének például a környezetpolitika számára adott ajánlásoknál. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 33

34 Kapcsolódás a klímapolitikához NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA (NÉS) A NÉS szerint az éghajlatváltozás a magyar nemzetgazdaságot fenyegető, cselekvésre kényszerítő kockázat. Ennek figyelembe vétele a fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciójában is ajánlott, célszerű szem előtt tartani a lehetséges kapcsolódási pontokat, különös tekintettel a szinergikus hatásokra. A NÉS Magyarország középtávú klímapolitikájának három fő cselekvési irányát jelöli ki: az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelően intézkedéseket irányoz elő, az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése, és növekedésének megelőzése érdekében; a már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit tartalmazza; az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítása, a klímatudatosság erősítése. A NÉS tíz alapelve közül az első helyen szerepel a fenntarthatóság, miszerint a stratégia intézkedései gyelembe veszik a jövő nemzedékek éle eltételeit, igényeik kielégítésének feltételeit. A NÉS célkitűzése szerint a megfogalmazo intézkedések nemcsak makrogazdasági hasznokkal járnak, hanem jelentős megtakarításokat eredményeznek az energiafogyasztás területén, mindezeken túl erősí k a társadalmi kohéziót, fokozzák a lakosság biztonságérzetét és elősegí k a fenntarthatóságot. NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM (NÉP) A NÉS végrehajtására első alkalommal a időszakra készült el a NÉP, mely tartalmazza: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben, illetve a Kiotói Jegyzőkönyvben az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére, illetve korlátozására, e gázok nyelőinek erősítésére irányuló, kötelezettségek teljesítésének fő intézkedéseit, ezek menetrendjét és fő finanszírozási forrásait; az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás szükséges lépéseit, az ahhoz szükséges főbb intézkedéseket és azok finanszírozási forrásait; a hazai kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz kapcsolódó kutatási prioritásokat és a szükséges kutatások finanszírozási forrásait /2008. (III.20.) OGY Határozat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 34

35 A klímaváltozás nem szerepel kiemelt helyen a Keretstratégiában, azonban a NÉS és NÉP intézkedései kapcsolódjanak azok akár a mitigációhoz, akár az adaptációhoz vagy a klímatudatossághoz többnyire a fenntarthatósági átmenethez kapcsolódó célokkal egymást erősítő jellegűek lehetnek, melyek pozitív környezeti hatásokat eredményeznek (lásd fejezet). Fontos, hogy ezek a szinergikus hatások az érintettek számára is egyértelművé váljanak a hatékony gyakorlati megvalósítás érdekében. Az ENSZ nemzetközi tudóscsoportjának február végén nyilvánosságra hozott jelentése szerint 14 a klímaváltozás természeti sokszínűségre gyakorolt hatása szempontjából Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országa. Továbbá a Jelentés a mielőbb nemzeti, vállalati és egyéni szintű cselekvés szükségességre is ráirányítja a figyelmet mégpedig annak érdekében, hogy mielőbb rá lehessen találni egy fenntarthatóbb fejlődési útra. Az IPCC Negyedik Értékelő Jelentése 15 szerint a fenntarthatóság megvalósításának egyik legnagyobb veszélye a globális klímaváltozás. További nemzetközi kutatások szerint a klímaváltozás és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolat körkörös jellegű 16, mivel a klímaváltozás befolyásolja a fenntartható fejlődés lehetőségeit, míg a különböző fejlődési pályák eltérően befolyásolják a klíma jövőbeli alakulását. Ebben a tekintetben a fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciójának szempontjából a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos sérülékenység, és az adaptációs képesség a legfontosabb területek, míg a klímaváltozás szempontjából a fejlődési utak által meghatározott emissziós szintek és megelőzési stratégiák a fő befolyásoló tényezők az említett körkörös kapcsolatban. A Keretstratégia négy alapvető nemzeti erőforráshoz kapcsolódó célrendszerének elemei közül mindegyiket érinthetik a klímaváltozás várható hatásai, illetve az azokhoz való alkalmazkodás. Különösen szembetűnő az éghajlatváltozás említésének hiánya az adaptáció tekintetében, mivel a Keretstratégiában a változásokhoz való alkalmazkodás az egyik súlyponti kérdés a fenntarthatóság felé való átmenet megvalósításában. 12. javaslat Javasoljuk, hogy a Keretstratégia hangsúlyosabban jelenítse meg a klímapolitikával, különösen az alkalmazkodással kapcsolatos kölcsönkapcsolatokat. (Ld. még 27. javaslat a fejezetben). 14 Scientific Expert Group on Climate Change (2007): Confronting Climate Change: Avoiding the Unamnagable and Managing the Unavoidable. [Rosina M. Bierbaum, John P. Holdren, Michael C. McCracken, Richard H. Moss, and Peter H. Raven (eds.)] Report prepared for United Nations Comission on Sustainable Development. Sigma Xi, Research Triangle Park, NC, and the United Nations Foundation, Washington, DC. 144 p. 15 IPCC (2007) Climate Change 2007 The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the IPCC. (ISBN Hardback; Paperback) 16 Mohan Munasinghe, 2003: Climate Change and Sustainable Development Linkages: Points of Departure from the IPCC TAR. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 35

36 Kapcsolódás energia- és közlekedés politikákhoz ENERGIAPOLITIKA A magyar energiapolitika kereteit a Nemzeti Energiastratégia 17 jelöli ki, melynek célja a nemzeti energia- és klímapolitika közti összhang megteremtése, a gazdasági fejlődés és a környezeti szempontok összehangolása és az energiapiaci szereplők által elfogadható jövőkép kialakítása. Az Energiastratégia útmutatóként kíván szolgálni hazánk hosszú távú energia ellátásának biztosításához és klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez. Az Energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket. A Nemzeti Energiastratégia több stratégiai ponton is kapcsolódik a Keretstratégiához. A dokumentum megállapítja, hogy a súlyosbodó környezeti hatások és a fosszilis energiaforrásoktól való függés, illetve azok rendelkezésre állásának növekvő bizonytalansága előrevetíti az energetikai szektorban bekövetkező paradigma- és struktúraváltást. Szintén kiindulópontként rögzíti, hogy a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés megkívánja a környezetvédelem és a hosszú távú gazdasági fejlődés ügyének összekapcsolását is. Csak így biztosítható a szociális jólét, a jövő generációk igényeinek kielégítése, valamint természeti, társadalmi és kulturális értékeink megőrzése. A Keretstratégia több ponton is kiemeli az energetika jelentőségét a fenntarthatóság felé való átmenet során. A nemzeti erőforrásokhoz kapcsolódó helyzetértékelés hangsúlyozza, hogy nemzeti erőforrás-gazdálkodás a korlátozó beavatkozások mellett a kimerülő, élettelen természeti erőforrások (ásványkincsek, energiahordozók) esetében magába kell foglalja a távlati erőforrás-ellátottság fenntarthatóságának biztosítására (pl. stratégiai készletek, vagy készlet-felhalmozási kapacitások létrehozására, többirányú beszerzési források biztosítására) irányuló lépéseket is. A Keretstratégia megfelelő hangsúlyokkal kezeli az energiatakarékosság, a megújuló energiahordozók fenntartható hasznosítása, az energiaszegénység és az ellátásbiztonság, illetve az ásványvagyon-gazdálkodás kérdéseit is. ([C3.3 cél, H2.2. hajtóerő, T3.7, 3.8, 3.10 intézkedések]. Ugyanakkor nem ad egyértelmű iránymutatást a nemzeti energiapolitika számára, hogy a fenntartható energiagazdálkodás valójában mit takar, milyen energiapolitikai célok és eszközök vonatkozásában kell az integráltságot tovább erősíteni. 13. javaslat Javasoljuk, hogy az Energiastratégia végrehajtási keretrendszerének kidolgozása során készüljön tudományos igényességű életciklus elemzés (LCA) az egyes primerenergiahordozók ökológiai lábnyomáról, víz lábnyomáról és karbon lábnyomáról /2011. (X. 14.) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 36

37 KÖZLEKEDÉSPOLITIKA Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 18 (EKFS) a közlekedés helyzetét alapvetően befolyásoló horizontális tényezők között kiemeli a közlekedés globális hatását, az ÜHG-kibocsátást. Az EU-ban az ipar, a háztartások és a szolgáltató (tercier) szektor energiafelhasználása hosszú távon csökkenő tendenciájú, a közlekedés az egyetlen lényeges energiafogyasztó ágazat, ahol az energiafogyasztás növekszik. Magyarországon is ez a tendencia érvényesül, bár kisebb mértékben. Az EKFS a személy és áruszállítás tekintetében is stratégiai célként kezeli a közösségi közlekedés EU átlag feletti megőrzését, elsősorban az externális költségek csökkentése érdekében. Fontos terület a fenntartható mobilitás biztosítása, részben a közösségi közlekedés előnyben részesítésén, részben az energiahatékonyság javításán és az alternatív energiaforrások alkalmazásának bevezetésén keresztül. Az áruszállításban a célok között szerepel még a vasút és a kombinált áruszállítás ösztönzése. Ugyanakkor az EKFS nem jelöl meg közvetlen, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzést, beavatkozást vagy indikátort. A Keretstratégia általában megfelelő hangsúlyokkal kezeli a közlekedés viszonyrendszerét a fenntarthatósággal, megjelenik a helyzetértékelésben és a T3.13 intézkedés keretében 2020-ig kitekintő fenntartható közlekedési stratégia kidolgozását irányozza elő. Ugyanakkor nem foglalkozik a lokális gazdaság megerősödéséből eredő helyi mobilitási igények növekedésével, illetve ennek lehetséges kezelésével. 14. javaslat Javasoljuk, kidolgozni a helyi gazdasági kapcsolatok fenntartható fejlesztésének szempontrendszerét, különös tekintettel a helyi erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra és a mobilitási igények mérséklésére Kapcsolódás társadalom és humán erőforrás politikákhoz CSALÁD- ÉS SZOCIÁLPOLITIKA A Keretstratégia Magyarország fenntarthatóság felé való átmenetének egyik legsúlyosabb problémájaként azonosítja a népesedési folyamatok kedvezőtlen voltát [ fejezet], ami a gyermekszegénység mértékének növekedésével is együtt jár [ fejezet]. Magyarország népessége mintegy harminc éve csökken, ami elsősorban a születések európai összehasonlításban is igen alacsony számára és az európai viszonylatban kiemelkedően magas halandóságra vezethető vissza. E kedvezőtlen folyamatokat napjainkban a kivándorlás is erősíti. A drámai demográfiai helyzet okai közt a Keretstratégia kiemelt figyelmet szentel az alacsony gyermekvállalási hajlandóságnak, amit /2006 (VII. 28.) Korm. rendelet 3. (6) bekezdése alapján NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 37

38 részben a házasságkötések számának visszaesése és a házasság nélküli együttélések terjedése okoz. A Keretstratégia kiemeli, hogy az élettársi kapcsolatok a házasságnál nagyobb valószínűséggel bomlanak fel, s az ilyen kapcsolatokból született gyermekek száma messze elmarad a házasságban élő párok termékenységétől. A szegénység kockázatának különösen kitettek a három- vagy többgyermekes családok és az egyszülős háztartások. A Keretstratégia a fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés kulcskérdésének tartja a kedvezőtlen demográfiai trendek befolyásolását, pozitív irányú módosításukat. Középtávon célként tűzi ki a születések számának növelését, a halandóság csökkentését és ennek eredményeként a népességfogyás lelassítását. Hosszú távon a Keretstratégia nem tartja irreálisnak a népességszám-csökkenés megállítását, azonban jelzi, hogy a lakosság öregedésével hosszú távon is számolni kell, s biztosítani kell az idős emberek egészségének megőrzését, társadalmi együttműködésben való részvételük lehetőségét. A Keretstratégia a demográfiai célok elérése érdekében ajánlásokat fogalmaz meg a családoknak, a nonprofit szervezeteknek és a vállalkozásoknak, ill. javaslatokat a kormányzás különböző szintű aktorainak [5. fejezet]. A családpolitika prioritásaként a következőket [M1. táblázat] javasolja: Fejleszteni kell (sűrűségében és minőségében is) a gyermekvállalás és a munka összeegyeztethetőségét támogató intézményeket, különösen a bölcsődéket. Figyelembe kell venni az egyéni gyermeknevelési erőfeszítéseket (a felnevelt gyermekek számát és iskolázottságát) a nyugdíj-megállapítás szabályaiban. A támogatási rendszerekben prioritást kell adni a gyermekvállalást támogató társadalmi értékeket (pl. párkapcsolatok tartóssága és erőssége) erősítő civil szervezeteknek, egyházaknak. A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának támogatása A munkával kapcsolatos jogszabályokban a gyermekeket nevelők védelme A családjogban az erős szülői jogosítványok és a felelősség, az elköteleződés támogatása. Az Országgyűlés a évi CCXI. törvényben (A családok védelméről) a Keretstratégia által megfogalmazott prioritásokhoz illeszkedő szabályozást fogadott el, ami kimondja, hogy a gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. A törvény 1. paragrafusa azt is kimondja, hogy Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását. A törvény meghatározza a szülők kötelezettségeit és jogait, és a foglalkoztatás terén védelmet biztosít a családnak és a gyermekvállalásnak. A törvény 22. paragrafusa kinyilvánítja, hogy az állam a gyermeket nevelő családok munkából szerzett jövedelme után fizetendő közterhek megállapításánál figyelembe veszi a gyermekvállalással NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 38

39 és -neveléssel együtt járó költségeket. Ugyanakkor egyelőre nem került sor a nyugdíjrendszer olyan jellegű átalakítására, hogy a nyugdíj-megállapítás során az egyének gyermeknevelési erőfeszítései figyelembevételre kerüljenek. A Keretstratégia a szociálpolitika, ill. a felnövő generációk életkilátásai és minősége szempontjából fontos szakpolitikai területekre (ifjúság- és drogpolitika) vonatkozóan nem fogalmaz meg célokat és irányokat. A Keretstratégia továbbfejlesztése során indokolt átgondolni, hogy ezen ágazatok érintettjeinek részvételével milyen, a jövő generációk életlehetőségeit javító javaslatok dolgozhatók ki. 15. javaslat Javasoljuk, hogy az NFFT tűzze napirendjére a szociál-, az ifjúság- és a drogpolitika értékelését és alakítson ki állásfoglalást a jövő generációk érdekeinek erőteljesebb figyelembevételére. OKTATÁSPOLITIKA A Keretstratégia a köznevelés kérdéskörének kiemelt figyelmet szentelve vázolja fel a humánerőforrás tudásállományának jellegzetességeit. Iskolarendszerünk legnagyobb problémájaként [ fejezet] a Keretstratégia a belépéskor meglevő társadalmi különbségek növelését, a családi háttérből eredő társadalmi egyenlőtlenségeket felerősítését azonosítja. Ennek egyrészt az a következménye, hogy az általános iskolát elvégzők jelentős része nem szerez a munkapiacon hasznosítható tudást, de az is, hogy a legtehetségesebb és legjobb teljesítmény mutatók aránya nem éri el a nemzetközi átlagot. Köznevelésünkben és felsőoktatásunkban így mindenképp átfogó szerkezeti, szocializációs és a képzési tartalomra, módszerekre vonatkozó változásokra van szükség. A fenntarthatóság felé való átmenet végpontján a Keretstratégia olyan oktatási-nevelésiképzési rendszer létrejöttét vizionálja, amely egyfelől fejleszti az értékeket, erkölcsi normákat, érzelmeket, a közösségekhez való kötődést, rendszerszemléleti képességet ad, másfelől biztosítja a munkavégzéshez szükséges tudás, készségek és kompetenciák elsajátítását. A Keretstratégia célként fogalmazza meg, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődés fő forrásává a tudás és az innováció váljon. Ehhez kapcsolódóan az NFFS a következő ágazati prioritásokat fogalmazza meg [M1. táblázat]: Fokozatosan növelni kell az oktatásban eltöltött idő hosszát. Javítani kell az oktatás minőségét, hatékonyságát, a köz- és felsőoktatásból kikerülő tanulók a munka világában tudják jobban alkalmazni ismereteiket, rendelkezzenek megfelelő kompetenciákkal. Csökkenteni kell az oktatási rendszer szelektivitását. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 39

40 Az oktatás-nevelés egész rendszerében biztosítani kell az egészségtudatos magatartási formák megismertetését, az ezzel kapcsolatos értékek megerősítését. A fenntarthatósági ismeretek átadása a közoktatásban például az ilyen ismeretek Nemzeti Alaptantervben való nevesítése. Programot szükséges indítani a lakosság pénzügyi tudatosságának növelésére. Az oktatási közpolitikák csak részben teremtik meg az oktatásban a fenntarthatósági képzés stratégiai és jogi feltételeit. A Nemzeti Köznevelési Törvény 19 - illeszkedve a Keretstratégia célrendszeréhez kimondja, hogy a köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A törvény a pedagógus különös kötelességeként határozza meg, hogy a gyermekeket, tanulókat egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje. A törvény 16 éves korig tartó tankötelezettséget határoz meg a korábban érvényes 18. életévvel szemben, ami önmagában csökkentheti az oktatásban eltöltött idő hosszát. Ugyanakkor figyelembe kell azt is venni, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatása, a munkapiacon használható tudással való ellátása csak kevésbé függ össze a tankötelezettség hosszával, sokkal inkább befolyásolja azt a köznevelési rendszer működésének hatékonysága. E téren komoly előrelépéseket szükséges tenni, hogy a rendszer hiányosságai (pl. szelektivitás) megszűnjenek. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) 20 a műveltségterületek között közös követelményként fogalmazza meg a környezeti nevelést, melynek fogalmát kiterjeszti a fenntarthatóság pedagógiájára is, az Óvodai Nevelés Alapprogramja 21 kiemeli a környező világ tevékeny megismerését, A Nemzeti Felsőoktatási Törvény 22 a korábbi felsőoktatási törvénytől eltérően nem fogalmaz meg fenntarthatósági jellegű elvárásokat az intézmények működésével szemben. Egyelőre nem tűnik tisztázottnak, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek és értékek felnövő generációknak történő átadásában felsőoktatási rendszerünk milyen szerepet fog játszani. Míg innovációpolitikai szempontból kedvező irányú változásnak tekinthető az államilag finanszírozott felsőoktatási keretszámok műszaki és természettudományi képzés irányába történő 2012 eleji elmozdítása, a felsőoktatási kapacitások tervbe vett csökkentése a magasan képzett szakemberek számának és évi CXC. törvény /2003. (VII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alakalmazásáról /1996. (VIII. 28) Kormányrendelet az Óvodai nevelés alapprogramjának kiadásáról évi CCIV. törvény NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 40

41 arányának középtávon jelentkező csökkenésével járhat együtt, ami ellentétes a Keretstratégia céljaival. EGÉSZSÉGPOLITIKA A Keretstratégia a humán erőforrások fenntartható fejlesztésének területén jelentős hangsúlyt helyez Magyarország egészségi állapotának bemutatására [ fejezet] és az egészségi helyzet javítása érdekében teendő lépésekre [5. fejezet]. A Keretstratégia megállapítja, hogy egészséggel kapcsolatos mutatószámok (pl. születéskor várható élettartam, morbiditási mutatók) értékei a humánerőforrás rossz fizikai állapotát mutatják. A helyzet elsődleges okaként a Keretstratégia a széles körben elterjedt egészségkárosító szokásokat (pl. nem megfelelő táplálkozás, egészségkárosító szokások elterjedése, mozgásszegény életmód) azonosítja, aminek kialakulásában a korábbi népegészségügyi programok hatástalansága is szerepet játszott. A Keretstratégia középtávú céljai közt megfogalmazza a halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózást, az életmódtól függő krónikus nem fertőző megbetegedések számának, valamint az egészségkockázatos magatartási formák arányának, ill. a környezeti kockázati tényezők csökkentését. E célok elérése érdekében a Keretstratégia az egészségpolitika irányítóinak a következőket javasolja [M1. táblázat]: Felül kell vizsgálni és módosítani az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramját, ki kell dolgozni a végrehajtásának fenntarthatósági szempontú monitoring, értékelési és jelentés rendszerét. Kiemelt egészségügyi programok indítása a leszakadó térségekben. Prevenciós programok, szűrések indítása, támogatása. Káros termékekkel kapcsolatos tájékoztatás, azok tiltása vagy adóztatása. Egészségtudatos magatartásmintákat közvetítő programok támogatása (pl. az oktatási intézményrendszeren keresztül). A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikáért Felelős Államtitkársága által kidolgozott Semmelweis Terv a népegészségügyi helyzet javítására önálló program és akcióterv kidolgozását írja elő. A Terv a Keretstratégiával összhangban megfogalmazza, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása, egészségének fejlesztése társadalmi prioritás. Minden magyar állampolgárnak alapvető emberi joga az elérhető legkedvezőbb egészségi állapot. A jó egészség önmagában is jelentős egyéni és társadalmi érték, ugyanakkor egyéni és társadalmi erőforrás is. A lakosság jó egészsége a fenntartható gazdasági növekedés záloga. A Terv hangsúlyozza, hogy a korábbi népegészségügyi programok egyik legnagyobb problémája és egyben megvalósításuk akadálya a források nem megfelelő alakulása volt. A kidolgozás előtt álló Nemzeti Népegészségügyi Program NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 41

42 átfogó szervezeti átalakítást, új egészségfejlesztési és szűrőprogramok indítását, a területi egyenlőtlenségek csökkentését, a népegészségügyi termékdíj bevezetését (ún. chipsadó ), és a nemdohányzók védelmének erősítését írja elő. A Semmelweis Terv előírja a nemzeti környezetegészségügyi akcióprogram folytatását is. Ezek a célok csak akkor érhetők el, s a konszenzussal kidolgozott eszközök csak akkor működtethetők eredményesen, ha a programok megvalósítására szemben a korábbi időszakra jellemzőekkel megfelelő volumenben állnak majd rendelkezésre közforrások. 16. javaslat Javasoljuk, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Program részeként induljon hosszú távú szemléletformáló program az egészségtudatos, fenntartható fogyasztási formák elterjesztésére Kapcsolódás K+F, innovációs politikához A Keretstratégia fejezete részletesen foglalkozik a gazdasági innováció fenntarthatóságban játszott szerepével, s kiemeli, hogy hazánknak az innováció új fázisára van szüksége, amely lehetővé teszi, hogy a gazdasági erőforrások bővülésével ne nőjenek a természeti erőforrásokra gyakorolt negatív hatások, tiszteletben tartsuk a természet, a természetes folyamatok által megszabott ökológiai korlátokat. A Keretstratégia célrendszerében [5. fejezet] mind a humán erőforrások fenntartható fejlesztésében, mind a nem megújuló természeti erőforrásokkal való beosztó, ésszerű gazdálkodás kialakításában, mind pedig a gazdasági erőforrások fejlesztésében megjelenik az innováció. A Keretstratégia által alkalmazott eszközök (ajánlások és javaslatok) között hangsúlyos helyen jelennek meg a K+F+I tevékenységek, így pl. a környezetterhelést csökkentő technológiák elterjedésének ösztönzésében, a kék gazdaság kialakításában. A tudásalapú gazdaság és tanulás társadalmi eredményességének mutatói (monitoring indikátorok) között helyet kaptak a Kutatási, fejlesztési és innovációs ráfordítások [I4.]. A Keretstratégia melléklete a K+F+I politika feladataként a stratégiaalkotás és a támogatások hatékonyságának növelését jelöli meg [M1. táblázat]: Felül kell vizsgálni a tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiát, ki kell dolgozni a végrehajtásának fenntarthatósági szempontú monitoring, értékelési és jelentés rendszerét. Prioritást kell biztosítani a társadalmi, gazdasági, környezeti kihívások kutatásának és a kihívások megválaszolását célzó modellkísérleteknek. A tudás előállításának biztosítása, a kutatás-fejlesztés, innováció támogatása a vállalati szférában. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 42

43 Az egyetemeken, kutatóintézetekben, illetve azok együttműködésével végzett K+F+I tevékenységek támogatása. A évekre vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégia 23 átfogó célkitűzése szerint Magyarországnak olyan országgá kell válnia, ahol a gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció, és a vállalatok a globális piacon versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal jelennek meg. Magyarország Kormánya 2011 elején indította útjára az Új Széchenyi Tervet, melynek 5. sorszámot viselő programja (Tudomány Innováció 24 ) a tudomány- és innovációpolitika közti főbb feladataival foglalkozik. A korábbi TTI stratégiát kiegészítve az ÚSZT innovációs programja az innovációt a fenntartható fejlődés egyik fő hajtóerejeként határozza meg, egyben kinyilvánítja, hogy a Program egyik legfontosabb célja a fenntartható gazdasági, társadalmi fejlődés biztosítása. Az ÚSZT innovációs programjának konkrét célja, hogy Magyarország K+F+I ráfordítása folyamatos növekedéssel az évtized közepére elérje a Bruttó Hazai Termék 1,5%-át, 2020-ra pedig megközelítse a 2%-ot. Az innovációs teljesítmény területén az EU átlag elérését határozza meg a program. Az ÚSZT a Keretstratégia tematikájához kapcsolódva külön fejezetet szentel az energetikai és környezetvédelmi K+F+I tevékenységek fejlesztésének, amiben többek között célként jelöli meg a a klímavédelmi célok elérése érdekében a CO 2 kibocsátás csökkentését, a megújuló energiahordozók fokozottabb alkalmazását, az energiatakarékosság, az energiafelhasználás hatékonyságának növelését, és a hosszú távú gazdaságos, környezetkímélő és biztonságos villamosenergia ellátás biztosítását. Az Új Széchenyi Terv innovációpolitikai céljai és alkalmazásra javasolt eszközei összhangban állnak a Keretstratégia helyzetértékelésével, céljaival és eszközeivel. Az innovációpolitika fenntarthatósági megközelítésű átalakítását ugyanakkor támogathatja, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium innovációpolitikáért felelős államtitkársága és az NFFT között érdemi párbeszéd és együttműködés alakul ki a jövőben. Innovációpolitikai szempontból kedvező irányú változásnak tekinthető az államilag finanszírozott felsőoktatási keretszámok műszaki és természettudományi képzés irányába történő 2012 eleji elmozdítása. Ugyanakkor a felsőoktatási kapacitások tervbe vett csökkentése a magasan képzett szakemberek számának és arányának középtávon jelentkező csökkenésével járhat együtt, ha nem kerül sor a felsőoktatás képzési hatékonyságának növelésére /2007. (IV. 5.) Korm. határozat a évekre vonatkozó tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiájáról 24 NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 43

44 17. javaslat Javasoljuk, hogy az adórendszer és a gazdaságfejlesztési támogatások kezeljék prioritásként a KKV-k környezetvédelmi és erőforrás-takarékossági innovációit. 18. javaslat Javasoljuk, hogy a terület- és vidékfejlesztési programok vegyék figyelembe és hangsúlyosan támogassák a térségi innovációs programok megvalósítását Kapcsolódás fenntartható fejlődési stratégiai dokumentumokhoz Az EU 2006-ben elfogadott és 2009-ben felülvizsgált Fenntartható Fejlődési Stratégiájának minden lényeges fenntarthatósági és környezeti üzenete megtalálható a Keretstratégiában. Megjegyezzük, hogy a évi felülvizsgálat az államadósság témáját nyomatékosította az EU FFS-ben, és ez a Keretstratégiában is hangsúlyos téma. Ugyanakkor csak közvetett környezeti vonatkozású a nemzetközi szolidaritás kérdése a Keretstratégiában kisebb hangsúlyokkal bír, mint az EU FFS-ben (az EU FFS erre indikátort is kijelöl, a harmadik világbeli országoknak jutatott segélyek összegének GDP-ből való részesedését, és hozzá célértéket is meghatároz). E hiányt viszont a Keretstratégiában alkalmazott határon túli magyar kontextus némileg tompítja. Az EU FFS-ben nem található meg az a térségi alapú fenntarthatósági megközelítés sem, melyet az ország szintjén az NFFS vall (ld. minél inkább önmagát szervezze az ország, minél kevésbé legyen kiszolgáltatott külső, pl. külpiaci tényezőknek). A különbség érthető, hiszen az EU egyik fő alapelve a szabad piaci elvek érvényesítése, mely gyakran lehet ellentétes e térségi fenntarthatósági elvekkel. A Keretstratégiában, a jelenlegi helyzetben viszont nagyon is indokolt ez a megközelítés. Magyarország 2007-es Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiája alapvetően egy ágazati megközelítésű dokumentum. A jelenlegi Keretstratégia ennél átfogóbb, éppen ezért alapvetően több fenntarthatósági és környezeti kérdéskörre tér ki, mint a 2007-es stratégia. Néhány olyan (csak közvetve környezeti vonatkozású) szempont említhető, mely a 2007-es FFS-ben előfordult, és a Keretstratégiában is helyet kaphatna. Ilyen pl. az ipari ökoszisztémák és a másodlagos nyersanyagpiacok kialakítása, mely a Keretstratégiában szereplő integrált termelési rendszerek (T4.6.) része lehet. A 2007-es NFFS továbbá klímabarát településszerkezeti, városok élhetőségére, zöldfelületi rendszerére, közlekedésére vonatkozó részletes ajánlást is tartalmaz, helyzetelemzése is kitér a városi élhetőségi kérdésekre. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 44

45 3. A NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA FENNTARTHATÓSÁGI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA 3.1. A Keretstratégia közpolitikai jellegének és helyzetértékelésének környezeti vonatkozásai A fenntartható fejlődés definíciójának értékelése A NFFS tervezete előremutató, kritérium-alapú fenntarthatósági definícióból indul ki, szakít az átfogó tervezési gyakorlatban mára már meghaladott pilléralapú megközelítéssel (mely a gazdasági, társadalmi és környezeti pillérekből kiindulva írja le fenntarthatósággal kapcsolatos elképzeléseket). A kritériumok jobban kezelik az átfogó tervezések integrált kihívásait, melyek csak ritkán köthetők csak társadalmi vagy csak gazdasági stb. tényezőkhöz. Szintén pozitív, hogy üzeneteit nem hagyományos csoportosításban (pl. eszköz típusok vagy ágazatok), hanem a címzettek (ld. családok, kormányzat stb.) szerint fejti ki. Az NFFS fenntarthatóság koncepciója ugyanakkor mégis visszanyúlik a hagyományos gazdasági, társadalmi és környezeti terrénumokhoz, ezek mentén írja le az erőforrásokat (kiegészítve az intézményrendszerrel). Talán ebből is fakad, hogy a Keretstratégia nem tartalmazza Magyarország és a magyarság világos, pontokba szedett fenntarthatósági értékrendjének megfogalmazását (mely független a gazdasági, társadalmi és környezeti megfontolásoktól, hiszen egy-egy értékrendi pont azokat mind érintheti). Természetesen minden lényeges értékrendi üzenet megtalálható az NFFS-ben, de csak a hosszú, összetett struktúrájú szövegrészekből válogatható össze. Az alkalmazott erőforrás / hajtóerő / felelősségi szint szerkezete ugyan jól átgondolt és védhető struktúrát ad, de áttekinthető értékrendet csak körvonalaz. 19. javaslat Javasoljuk, hogy a Keretstratégia: (1) tömör és áttekinthető szerkezetben fogalmazza meg a Magyarország fenntarthatósági értékrendjét, (2) deklarálja, hogy a közvetített értékrendje pártpolitikától független, az általánosan elfogadott fenntarthatósági szakmai értékrendi elemek hazai adaptációja, egyfajta nemzeti minimum, (3) a környezet, környezeti elemek, természeti értékek és természeti erőforrások stb. kifejezések alkalmazása során vegyék figyelembe a jogszabályi fogalomértelmezéseket A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 4, Természet védelméről szóló évi LIII. törvény 4. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 45

46 Környezeti szempontból a fenntarthatóság definíciója minden szükséges elemet hordoz. Sőt, üdvözlendő, hogy a környezeti dimenzió nem túlértékelt (ez a fenntarthatósági stratégiák gyakori problémája), így a megvalósítására is nagyobb esély kínálkozik. Ugyanakkor Magyarország fenntarthatóságát leginkább veszélyeztető konkrét környezeti tényezőket (pl. vízkincsünk, termőföldjeink sérülékenységét) a definícióban (vízióban) is érdemes kiemelni, nem csak a környezeti erőforrások tárgyalásánál A nemzeti erőforrások értékelése A jelen fejezetben áttekintjük a Keretstratégiának az alapvető nemzeti erőforrásokhoz kapcsolódó értékelését, különös tekintettel a fenntarthatósági átmenet fő veszélyeire. Vizsgálatainkban az SKV jellegéből adódóan elsősorban a környezeti szempontokra fókuszálunk. A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK HELYZETÉRTÉKELÉSÉNEK KÖRNYEZETI VONATKOZÁSAI Levegőkörnyezet Magyarországon a 90-es évektől tapasztalható jelentős csökkenés a légköri savasodást előidéző légszennyező anyagok (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, ammónia) kibocsátásában 26. Megállapítható, hogy a 2000-es évekre a légköri savasodását okozó gázok nem tekinthetők a fenntarthatóság felé való átmenet veszélyeztető tényezőinek. A helyzet a benzol, a nehézfém szennyezés vonatkozásában is kedvező képet mutat. Hazánkban a közlekedés eredetű PM10 (és annál kisebb méretű részecskék) és a nitrogén-oxid kibocsátások jelentik a fő veszélyt a levegőkörnyezet minőségére 27, de egyes térségekben a vegyes tüzelésű kazánok, illegális tüzelőanyagok használata is komoly helyi légszennyezési problémákhoz vezethet. Magyarország ÜHG és kéndioxid-kibocsátásának erőteljes csökkenése egyrészt a gazdasági szerkezetváltáshoz, másrészt a földgázfelhasználás magas arányához köthető 28. Az ÜHG-kibocsátás szintje jelenleg kedvező a nemzetközi kötelezettségek tekintetében, de célszerű körültekintően gazdálkodni az ebből adódott előnyös helyzettel. A Keretstratégiában a nemzeti erőforrások célrendszeréhez kapcsolódva a levegőkörnyezet minőségével összefüggésben legjelentősebb fenntarthatósági átmenetet segítő lépések a humán erőforrások egészségi állapotának célkitűzéseihez kapcsolódóan (C1.11, C1.10, C3.6), illetve a természeti erőforrások esetében az ökoszisztéma 26 Hazánk környezeti állapota. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, Természeti erőforrások fenntartása: a természeti erőforrások állapota a Kárpát-medencében, azok fenntartható hasznosítását befolyásoló tényezők állapota, valamint az éghajlatváltozás várható hatásainak becslése, és a felkészülés, alkalmazkodás lehetőségei az eddigi kutatási eredmények összefoglalása. Env-in- Cent Kft, Budapest, 2011, pp Jövőkereső: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkársága, Budapest, 2010, pp. 136, ISBN NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 46

47 szolgáltatások degradációjának megakadályozása (C3.5) és az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátások szabályozása esetében (C3.6) várhatók. Vizeink A magyarországi felszín alatti vizek kihasználtsága mintegy 70% körüli 29, amit mindenképpen célszerű szem előtt tartani a fenntarthatóság felé való átmenet lépéseinek tervezésekor, illetve az alkalmazkodás és megőrzés szempontjából is kiemelt jelentőségű. Hangsúlyozandó, hogy a klímaváltozás várható hatásainak következtében a jelenlegi készletek akár a felére is csökkenhetnek, valamint a vízkészletek egyenlőtlen eloszlása és a felszín alatti vizek természetes vízminőségének ivóvíz jogszabálynak való nem-megfelelősége is jelentős mértékben befolyásolhatja a Keretstratégiában bemutatott négy nemzeti erőforrás csoport állapotát. A felszíni vizek 95%-a külföldi eredetű, a fajlagos felszíni vízkészlet m 3 /év/fő körül alakul, ami az egyik legmagasabb érték Európában. A hazánk területére eső lefolyás hozzájárulása ehhez pedig a legkisebb a maga 600 m 3 /év/fő arányával. Továbbá kiemelendő, hogy Magyarország Európa egyik árvizektől leginkább veszélyeztetett országa. A Keretstratégia kiemeli, miszerint az éghajlatváltozás és a vízgazdálkodás integrált a fenntarthatóságot messzemenően figyelembevevő megközelítése indokolt, többek között a vízpótlás, a vízenergia hasznosítása, az öntözés, az ivóvízminőség javítás, árvíz- és belvíz-védelem, valamint az aszályvédelem területein. Hazánkban szinte minden fő víztípus megtalálható, ily módon Magyarország felszíni vizei világviszonylatban is igen változatosak, mely egyértelműen hozzájárul a vizes élőhelyek sokféleségéhez és nagyfokú biodiverzitást tesz lehetővé. A hazai vizes élőhelyek napjainkra jelentős mértékben lecsökkentek és többnyire a leginkább veszélyeztetett ökológiai rendszerek közé tartoznak, mivel igen érzékenyek a legkülönfélébb hatásokra 30. A vízi ökoszisztémákat veszélyeztető tényező többsége emberi beavatkozáshoz köthető (beépítettség növelése, szabálytalan beépítések, szennyezés, turizmus, öntözés, árvízi és belvízi védekezés és létesítmények stb.), de a klímaváltozás várható hazai hatásai közül a felmelegedés-szárazodás is kiemelt veszélyforrásnak számít, akárcsak az özönvíz szerű esőzések. A Keretstratégia fenntarthatósági jövőképében az emberek tisztelik a természetet, természeti értékeiket, a helyi közösségek felismerik a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokból adódó lehetőségeiket, termelésüket, energiafelhasználásukat és fogyasztásukat erre alapozva szervezik meg. Magyarország természeti értékekben gazdag, magas fokú biodiverzitás jellemzi. Ezen természeti örökségünk megőrzése és az alkalmazkodási lehetőségeik támogatására való törekvés a Keretstratégia gondolatiságával 29 Köztestületi Stratégiai Programok Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok. (Szerk. Somlyódy L.) Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2011, ISBN A magyarországi vadvizek világa. Hazánk Ramsari területei. (Szerk.: Tardy János) Alexandra Kiadó, NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 47

48 is egybevág. Magyarország természeti adottságai, természeti erőforrásai sokszínűek és egyediek. Sajátos bioregionális egység a Pannon régió, amit az Európai Unió is elismer önálló biogeográfiai régióként, s amely jelentős mértékben hozzájárul az európai közösség természeti tőkéjéhez. Mai ismereteink szerint mintegy 2800 edényes növényfaj, 200 mohafaj és 42 ezer állatfaj lelhető fel Magyarországon, és ezek közül körülbelül % tartozik a veszélyeztetettek közé. Európa védett fajainak közel fele a Kárpát-medencében található, az élőhelyek és fajok sokszínűségét kifejezi az is, hogy az ország területének 21%-a Natura 2000 terület, ami az EU-tagállamok között magas aránynak számít. 31 Talaj A talaj a gyors ütemben felélt erőforrások közé tartozik, melynek pusztulási üteme többszöröse az újratermelődésének. A Kárpát medence talajai eredetük tekintetében a rendkívül érzékeny talajok közé tartoznak. Csak az erózió miatt globálisan évente 26 milliárd tonna talajt veszítünk el 32. Magyarország területét 80-85%-ban mezőgazdasági művelésre alkalmas talajok fedik, a termőföld az ország igen fontos erőforrása, mellyel összhangban áll a Keretstratégiában megfogalmazott a fenntarthatóság felé való átmenet számos célkitűzése. Megállapítható, hogy hazánkban a nagy termőképességű talajok kiterjedése jelentős. A fenntarthatóság felé való átmenet megvalósításában veszélyt jelenthet, hogy a termőterület aránya hosszabb időszakot tekintve folyamatosan csökkent, elsősorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében 33. Európában az egy főre jutó termelésre alkalmas föld nagysága Magyarországon a legnagyobb. A talaj állapotának romlása nemcsak a termesztési feltételeket, hanem a mezőgazdaság versenyképességét is hátrányosan érintheti. 34 Erdők, gyepterületek Az erdők környezeti és jóléti funkciói, valamint ökoszisztéma-szolgáltatásokban betöltött szerepe egyre inkább felértékelődni látszik. 35 Az erdők elsődleges funkciójuk szerint termelési-gazdasági, szociális és üdülési, esztétikai és védelmi kategóriákba sorolhatók 36. A védelmi rendeltetésű erdők közé tartoznak a vízvédelmi, talajvédelmi, településvédelmi stb. 31 Természeti erőforrások fenntartása: a természeti erőforrások állapota a Kárpát-medencében, azok fenntartható hasznosítását befolyásoló tényezők állapota, valamint az éghajlatváltozás várható hatásainak becslése, és a felkészülés, alkalmazkodás lehetőségei az eddigi kutatási eredmények összefoglalása. Env-in- Cent Kft, Budapest, 2011, pp Jövőkereső: a Nemze Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkársága, Budapest, 2010, pp. 136, ISBN GKI, Fenntartható Fejlődés Évkönyv. Budapest, Gazdaságkutató Intézet, 2010, Budapest 34 Természeti erőforrások fenntartása: a természeti erőforrások állapota a Kárpát-medencében, azok fenntartható hasznosítását befolyásoló tényezők állapota, valamint az éghajlatváltozás várható hatásainak becslése, és a felkészülés, alkalmazkodás lehetőségei az eddigi kutatási eredmények összefoglalása. Env-in- Cent Kft, Budapest, 2011, pp Jövőkereső: a Nemze Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkársága, Budapest, 2010, pp. 136, ISBN Magyar Tudománytár 3. kötet. Növény, állat, élőhely. (Szerk.: Láng I.- Bedő Z.-Csete L.) MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó, 2003 NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 48

49 erdők és a védett területen lévők is, melyek kiterjedése és aránya növekvő tendenciát mutat 37, ami kedvez a fenntarthatóság felé való átmenet gyakorlati megvalósításának. Magyarországon közö került kidolgozásra a Nemze Erdőprogram (NEP), melyet a 1110/2004. sz. Kormányrendeletben fogadtak el a közö időszakra vonatkozóan. A NEP alapvető célkitűzései között szerepel a természetközeli stabil ökoszisztémák és a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás szükségessége, mely összhangban áll a Keretstratégiában megfogalmazott célkitűzésekkel. Magyarországon az erdőállomány, a fa hozamok folyamatosan növekvők és jó minőségűek, ugyanakkor az erdőés vadgazdálkodás számára kedvező feltételeket a klímaváltozás hatásai és más körülmények (szárazodás, savas esők, kártevők, erdőtüzek, falopás stb.) veszélyeztetik 38. A megújuló energiaforrások felhasználása iránt egyre növekszik az érdeklődés, ám a hazai agroökológiai tájak érzékenysége, sérülékenysége, tűrő és regenerálódó képessége igen differenciált képet mutat, amivel célszerű tudatosan számolni a különféle fejlesztési elképzelések kidolgozásakor. A gyepterületek hozzátartoznak a magyar tájhoz, annak szerves részét képezik. Hazánkban megfigyelhető a nem mezőgazdasági gyepek iránti igény felerősödése 39, ugyanakkor a gyepterületek csökkenése igen kedvezőtlen, mivel ezek a füves területek számos ritka és védett fajnak szolgálnak élőhelyül. Jelenleg a gyepterületek a mezőgazdasági művelési területből kb. 8,25%-ot tesz ki, mely aránya 2008 óta még mindig csökkenő tendenciát mutat. 40 A gyepterületek csökkenésének okai és jelenleg is veszélyeztető tényezői közé sorolható: a települések szétterülése, terjeszkedése, melynek jellemző eszköze a belterületbe vonás, az ipari területek bővülése, útépítések területfoglalása, és az erdőterületek kiterjedésének növekedése. A hazai gyepek megőrzését és alkalmazkodási lehetőségeiket segíthetik a Keretstratégiában szereplő célkitűzések közül a biodiverzitás, a megújuló természeti erőforrásokra (C3.5) vonatkozó előirányzatok, különös tekintettel a természetes területek beépítési sebességének csökkentése. A Keretstratégia szerint a fenntarthatóság felé való átmenet középpontjába az embert és a közösségeket kell helyezni, mely szempontból a gyepekhez kapcsolódó kulturális, táji-esztétikai értékek megőrzése és segítségével a helyi identitás erősítése lehet kiemelt jelentőségű, mely összhangban áll az értékőrző magyar társadalom jövőképével is. 37 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal kiadványa: Erdővagyon, erdő- és fagazdálkodás Magyarországon, A Fenntartható Vidék- és Agrárstratégia irányainak kidolgozása a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megalapozásához. Pálvölgyi et al., 2010, pp Magyar Tudománytár 3. kötet. Növény, állat, élőhely. (Szerk.: Láng I.- Bedő Z.-Csete L.) MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó, OGY, /2009. (XII. 9.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról ( ) NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 49

50 A HUMÁN ÉS A TÁRSADALMI ERŐFORRÁSOK HELYZETÉRTÉKELÉSÉNEK KÖRNYEZETI VONATKOZÁSAI A Keretstratégia 4. fejezete részletesen bemutatja a négy erőforráscsoport jelenlegi magyarországi helyzetét. A hasonló fenntarthatósági stratégiák koncepcióját részben kiegészítve a Keretstratégia a humán, a természeti és a gazdasági erőforrások mellett külön fejezetbe foglalva elemzi a társadalmi erőforrások helyzetét, melyeket a következőképp definiál: az erkölcsi normák és értékek, az egyének közötti kapcsolatok és bizalom, valamint az egyének alkotta szerveződések, intézmények, továbbá a művészeti tevékenységek alkotják a nemzet kultúráját: társadalmi erőforrásait. A társadalmi erőforrások külön csoportként történő kezelését az is indokolja, hogy ezek nélkülözhetetlenek a többi erőforrásfajta jó hasznosításáról szóló döntések meghozatalában. A Keretstratégia környezeti értékelése szempontjában a társadalmi erőforrásoknak azért van jelentős szerepük, mert az emberek gondolkodásmódja elősegítheti vagy épp akadályozhatja a fenntarthatóság felé való átmenet folyamatát: a takarékosság, a hosszú távra tervezés, az ésszerű kockázatvállalás és az innovativitás értékei a fenntarthatóság alapvető erőforrásai közé tartoznak. A humán, természeti és gazdasági tőke fenntartása és bővítése gyakorlatilag mindig emberek együttműködését feltételezi. Mivel kooperáció nincs bizalom nélkül, a bizalmat támogató attitűdök, normák és intézmények nélkül szintén nincs fenntarthatóság. Magyarországon azonban mind általában az emberekbe, mind az intézményekbe vetett bizalom nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony. A magyar emberek bizalmatlanok egymással, a politikai szervezetekkel, az állami intézményekkel és a vállalkozásokkal szemben is. A Keretstratégia ajánlásaival és javaslataival e helyzeten is változtatni kíván. A humán és a társadalmi erőforrások néhány eleme tartalmaz környezeti vonatkozásokat: 1. A magyar népesség relatíve rossz egészségi állapotának bemutatásakor a Keretstratégia érintőlegesen említést tesz a környezeti kockázati tényezőkről (vízminőség, légszennyezettség), melyek egyrészt a nagyvárosi, másrészt a más szempontból is hátrányos helyzetben élő népesség életminőségét rontják. A Keretstratégia nem foglalkozik az élelmiszerbiztonság kérdésével, ami annyiban tekinthető relevánsnak, hogy a nem kellően egészségtudatos táplálkozás az alacsony árú, ám rossz minőségű, kedvezőtlen élettani hatású élelmiszerek fogyasztásával együtt jelentős befolyást gyakorol az életminőségre. 2. A társadalmi különbségek jelentőségének, a társadalmi kohézió problémáinak és a szegénység arcainak bemutatásakor a Keretstratégia foglalkozik az energiaszegénységgel, ami a háztartások energiakiadásának összkiadáson belüli magas szintje jelez. További vizsgálatokat igényel, hogy az elmúlt években megnövekedett energiakiadásokra milyen válaszokat adtak a családok, s ezek közül a hagyományos faés széntüzelésre való áttérés milyen környezeti hatásokkal járt. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 50

51 3. A humán és társadalmi erőforrások helyzetének értékelésekor a Keretstratégia készítői foglalkoztak a természet tiszteletének és a környezetvédelem általános társadalmi megítélésével. Korábbi vizsgálatokból merítve kimutatták, hogy a magyarok általában tisztelik a természetet, s nagy fontosságot tulajdonítanak a környezetvédelemnek, ám ezeknek az értékeknek az érvényesítéséről könnyen lemondanak mindennapi életükben, ha pillanatnyi önérdekük azt kívánja. Anekdotikus tapasztalatokból tudjuk, hogy a különböző környezet- és természetkárosító szabályszegések mögött gyakran ez a fajta pillanatnyi önérdekkövetés áll, amiben csak akkor következhet be változás, ha egyrészt a szocializáció során tovább erősödnek a természeti-környezeti értékek, másrészt pedig a szabályszegés költsége (pl. a büntetések és a társadalmi elutasítás révén) a maihoz képest jelentősen megemelkedik. A természet- és környezetkárosító magatartás egyes mintáinak előfordulása a társadalom peremére sodródott rétegek mindennapi megélhetéséhez szükséges források megteremtésével is összefüggésbe hozható, ill. e családok kiszolgáltatottságára ráépülő bűnözői stratégiákkal. A Helyzetértékelés megfelelő tudományos megalapozottságú, átfogó vizsgálatok és hely hiányában csak érintőlegesen foglalkozik a környezettudatosság, a fenntartható fogyasztási szokások mértékével, a környezetbarát közlekedési formák elterjedtségével. A Keretstratégia továbbfejlesztésekor az empirikus megalapozottság növelése szempontjából hasznos lehet egy nagyobb léptékű, környezettudatosságot vizsgáló felmérés elkészítése. A GAZDASÁGI ERŐFORRÁSOK HELYZETÉRTÉKELÉSÉNEK KÖRNYEZETI VONATKOZÁSAI A gazdasági erőforrások helyzetét bemutató fejezetek abból a problémából indulnak ki, hogy a nagymértékű külső eladósodás és a hazai gazdaságszerkezet kettőssége (hazai tulajdonú, belső piacra termelő kisvállalkozások és exportpiacokra termelő külföldi tulajdonú nagyvállalatok) jelentős mértékben megnövelte az ország kiszolgáltatottságát, korlátozza verseny- és alkalmazkodó képességét. Ezt jól jelzi, hogy míg 1990-ben a magyar államadósság GDP-arányosan még 66,2 százalékon állt, 1990 és 1995 között 20 százalékponttal emelkedett től az államadósság hat éven keresztül folyamatosan csökkent, és 2001-ben érte el a mélypontját: 52,2 százalékot. A bruttó államadósság től folyamatosan növekedett, 2010 végére elérte a 80,2 százalékot, s mindeközben a munkavállalás, megtakarítás és gyermekvállalás, valamint a hosszú távú gazdasági növekedés közti egyensúlytalanság tovább erősödött. A gazdasági erőforrások bemutatásakor a Keretstratégia részletesen elemzi a vállalkozói tőke, a foglalkoztatottság és foglalkoztathatóság, a gazdasági innováció ill. az eladósodás, az életpálya finanszírozás és a tőkeállomány helyzetét és problémáit. A Keretstratégia hangsúlyozza, hogy noha a magyar kultúrának számos eleme támogatja a vállalkozói tevékenységet, a vállalkozói tőke gyarapításának legfőbb akadályait a vállalkozókról a közvélekedésben élő negatív sztereotípiák, a vállalkozások értékteremtő együttműködését NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 51

52 támogató jogi, kormányzati intézményrendszer gyengeségei, a velük szembeni bizalomhiány képezik. Hazánkban öt munkaerőpiaci szempontból veszélyeztetett célcsoport azonosítható: az alacsonyan képzettek, a megváltozott munkaképességűek, az 50 éven felüliek, a fiatal pályakezdők, valamint a kisgyermekes nők. E csoportok közül az alacsonyan képzettek jelentik a leginkább sérülékeny csoportot, hiszen az alacsony képzettség minden további csoporton belül növeli az inaktivitás esélyét. A tárgyalt gazdasági erőforrások alcsoportjai jellemzően közvetett környezeti vonatkozásokkal rendelkeznek, közvetlen összefüggés és kapcsolat leginkább a K+F és az innováció helyzetének bemutatásakor azonosítható. A Keretstratégia kimondja, hogy az innováció új fázisára van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaság erőforrások bővülésével ne nőjenek a természeti erőforrásokra gyakorolt negatív hatások, tiszteletben tartsuk a természet, a természetes folyamatok által megszabott ökológiai korlátokat. A környezetvédelmi K+F és innováció mai állapotával ugyanakkor a helyzetértékelés csak áttételesen, a tágabb innovációpolitikai kontextusba illesztve foglalkozik A hajtóerők értékelése A hajtóerőket a Keretstratégia a nemzeti fenntarthatósági politika alapelemének tekinti, azáltal, hogy azonosítja azokat az okokat (hajtóerőket), amelyek az egyes erőforrások degradálásához vagy gyarapításához hozzájárulnak. A degradáló hajtóerők visszafogását vagy a gyarapító hajtóerők támogatását az NFFS prioritásként kezeli. Különösen előremutató, hogy a Keretstratégia a nemzeti erőforrások állapotát, az azokat befolyásoló hajtóerőket, valamint a lehetséges válaszintézkedéseket egységes szemléletben és szerkezetben kezeli. A Keretstratégia a következő hajtóerőket azonosítja. 1. HUMÁN ERŐFORRÁS Demográfia 5. táblázat. Az NFFS által azonosított hajtóerők H1.1 Párkapcsolatok erősségének és tartósságának csökkenés H1.2 A gyermekvállalási kor kitolódása H1.3 A gyermeknevelés magas alternatív költsége (munka és gyermeknevelés nehéz összeegyeztethetősége) H1.4 Az életpálya-finanszírozásban a gyermekek juttatásai csökkennek H1.5 Az itthoni boldogulással való elégedetlenség H1.6 Egyes szakmákban jelentős EU-szintű munkabér-különbség Tudás H1.7 Az oktatásban eltöltött idő H1.8 Az oktatás-nevelés minősége H1.9 Az oktatási rendszer szelektivitása Egészség H1.10 Egészségmagatartásbeli defektusok (dohányzás, alkoholizmus, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód) H1.11 Stresszgazdag munkahelyi környezet NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 52

53 H1.12 Zavarásokkal (pl. zaj) terhelt, szennyezett levegőjű lakókörnyezet 2. TÁRSADALMI ERŐFORRÁSOK H2.1 Az egyének gondolkodásmódja, értékrendje, attitűdjei, vallásossága H2.2 A társadalmi intézmények szerkezete, minősége H2.3 Civil szféra vitalitása H2.4 Az értékeket közvetítő kulturális intézmények száma és minősége 3. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK H3.1 A gazdasági aktivitás nagysága H3.2 Az alkalmazott technológiák minősége (anyag- és energiaintenzitás) H3.3 Fogyasztási minták 4. GAZDASÁGI (FIZIKAI) ERŐFORRÁSOK: A vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése H4.1 A hazai vállalkozások alacsony átlagos technológiai szintje H4.2 A külföldi beruházást a hazai tulajdonosokkal szemben előnyben részesítő szabályok H4.3 A gazdasági szereplők közötti bizalom alacsony szintje, a személyes kapcsolatok túlsúlya Makrogazdasági egyensúly H4.4 Költségvetés elsődleges egyenlegének hiánya H4.5 A növekedés, valamint a reálkamatláb viszonya H4.6 Demográfiai deficit a társadalom öregedése H4.7 Érdekképviseleti deficit az életpálya-finanszírozási többlettel rendelkező generációk közül az idősek szavazóképesek, a gyermekek nem H4.8 A szocialista tervgazdaság öröksége, a gazdasági tőke felélése 20. javaslat A Keretstratégia által azonosított hajtóerők sorába a következő kiegészítéseket javasoljuk: Mobilitási igények növekedése. A magyar gazdaság többszörös függőségi (kiszolgáltatottsági) helyzete. A beépítettség növekedése, az infrastrukturális fejlesztések túltervezése (bebetonozott költségek) és a lock-in hatás. A társadalom környezeti, fenntarthatósági értékrendje. Tartósan fennálló szegénység (vidéki szegénység, városi gettósodás, energiaszegénység) Az átmenet kulcsterületeinek értékelése A fenntarthatóság felé való átmenet céljainak kijelölése a mai helyzet alapos feltárására és fenntarthatósági értékelésére épül, s a célok és eszközök rendszerét a mai fenntarthatósági problémák megoldására építi rá a Keretstratégia. A fenntarthatóság felé való átmenet átfogó célja a közjó tartós biztosítása, a jó élet lehetőségének alapjait jelentő erőforrások hosszabb távú megóvását a rövidtávú érdekekkel egyensúlyba hozó kormányzása, szabályozása és gazdálkodása. A fenntarthatóság felé való átmenet középpontjába a Keretstratégia a ma élő embert és a közösségeket, ill. a jövő generációit NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 53

54 helyezi. A fenntarthatósági politikát a Keretstratégia a jövő generációk erőforrásait bővítő beruházásokat ösztönző, valamint az ezeket az erőforrásokat felélő döntéseket visszaszorító politikai cselekvések együtteseként értelmezi. Az átmenet kulcsterületeinek kijelölése során a Keretstratégia abból indul ki, hogy a ma Magyarországa távol van attól az állapottól, ami kielégítené a fenntarthatóság követelményeit, ezért a fenntartható fejlődési pálya elérése fokozatosan, lépésről-lépésre valósítható meg. A célok kijelölésekor a Keretstratégia azokra a fenntarthatóságot szolgáló területekre koncentrál, ahol nagy valószínűséggel a leghatékonyabban lehet a fenntarthatatlansághoz vezető okokat felszámolni vagy intenzitásukat mérsékelni. A humán erőforrások fenntartható fejlesztése kapcsán a Keretstratégia célként tűzi ki a népességében stabil, egészséges, a kor kihívásainak megfelelő készségekkel és tudással rendelkező emberek alkotta társadalom kialakítását. E cél teljesülése elengedhetetlen feltétele annak, hogy Magyarország stabilitása és fenntarthatósága biztosított legyen, növekedjen a kor kihívásaihoz való alkalmazkodóképessége. A népesedési célok hozzájárulnak a vidéki és a városi térségek stabilitásának és vonzó élhetőségének megteremtéséhez, az itt élők életminőségének javulásához. Az egészséggel kapcsolatos célok teljesülése feltételezi a környezetszennyezés csökkentését, az egészségkárosító kibocsátások megelőzését. A Keretstratégia célként tűzi ki a szegénység és az etnikai alapú kirekesztettség csökkentését is, ami kedvezően hathat a vidék megtartóképességének növekedésére, a területi különbségek csökkentésére. Ugyanakkor a humánerőforrások állományának gyarapodása és minőségének javulása kockázatokat is hordoz a tekintetben, hogy a jólét bővülése az ökológiai lábnyom növekedésében is jelentkező fogyasztásbővüléssel járhat együtt. E fenntarthatósági szempontból negatív következmények csak akkor előzhetők meg, ha elterjednek a fenntartható fogyasztási szokások, a kimerülő készletekkel való egyre takarékosabb, a megújulókkal pedig egyre értékvédőbb gazdálkodás formái. A társadalmi erőforrások bővítése kapcsán megfogalmazott specifikus célok a ma élő és a jövő generációk közti szolidaritás megteremtését szolgálják. A Keretstratégia ajánlásaival és javaslataival a fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítását, a fenntartható társadalom szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák és attitűdök, az intra- és intergenerációs közösségi összetartozás megerősítést kívánja szolgálni. A célok közt hangsúlyos helyet foglalnak el a természeti értékek megőrzését és a környezettudatosságot erősítését szolgálók. A Keretstratégia nagy hangsúlyt helyez a szabályok követését támogató közösségi normák megerősítésére és a norma- és szabályszegés különböző megnyilvánulásainak (korrupció, járadékvadászat, önérdekből elkövetett természet- és környezetkárosítás) előfordulását, jelentőségét csökkentő specifikus célok megfogalmazására. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 54

55 A természeti erőforrások fenntartható fejlesztésének átfogó célja olyan specifikus célokra bomlik a Keretstratégiában, mint a gazdálkodásban a környezeti eltartóképesség korlátjának érvényesítése, az Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megőrzése, az ökoszisztéma-szolgáltatások degradációjának megakadályozása, a talaj termőképességének fenntartása, a természetes területek beépítési sebességének csökkentése, a megújuló erőforrásokkal a fenntartható hozamon alapuló gazdálkodás érvényesítése. A Keretstratégia javasolja az embert érő környezeti terhelések csökkentését, az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátások át, ill. a nem megújuló ásványkincsekkel és energiahordozókkal való beosztó, ésszerű gazdálkodás érvényre juttatását. A gazdasági erőforrások fenntartható fejlesztése területén a Keretstratégia az ország kiszolgáltatottságát csökkentő, takarékos, az államadósságot csökkentő gazdaságpolitikát és az életpálya finanszírozás területén a korosztályos egyensúly fokozatos helyreállítását fogalmazza meg specifikus célokként. Emellett a Keretstratégia kiemeli, hogy a lokalizáció és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kihasználása közötti ésszerű arányt kell kialakítani és a helyi gazdasági kapcsolatokat (pl. város és vidéke) erősíteni szükséges. A Keretstratégia e kérdésben a lokalizáció, a verseny- és az alkalmazkodóképesség közti racionális egyensúly kialakítását fogalmazza meg célként. A Keretstratégia célként fogalmazza meg továbbá a K+F, kék és zöld innováció erősítését, az anyag- és energiaintenzív termékek és szolgáltatások körétől az anyag- és energiaszegény, tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába történő elmozdulást. A vállalkozói értékek elfogadottságának és elterjedtségének növelését hangsúlyozó cél a természet és a környezet, a ma élők és a jövő generációk érdekeit nem sértő, értékeiket pedig gyarapító jó gazda szemlélet elterjedését fogalmazzák meg. A fenntarthatóság felé való átmenet előmozdítására a következő javaslatokat tesszük: 21. javaslat Javasoljuk, hogy készüljön az NFFS figyelembevételével helyzetértékelő jelentés az OGY számára a bevándorlás lehetséges tendenciáiról, kockázatairól, majd az alapján készüljön a Kárpát-medence egészének demográfiai folyamatait figyelembe vevő hosszú távú migrációs stratégia. 22. javaslat Javasoljuk, hogy a Keretstratégia a vizsgált családi takarékossági anomáliákhoz hasonlóan térjen ki a közszféra pazarlásaira is (pl. az önkormányzati és állami presztízsberuházások, állami, önkormányzati tulajdonú közszolgáltató vállalatok működése stb.). 23. javaslat Javasoljuk, hogy a fenntarthatóság felé való átmenet előmozdítására készüljön értékelés és útmutató a hazai iparfejlesztési és befektetés-ösztönzési politika számára. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 55

56 24. javaslat Javasoljuk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének részeként, az NFFS értékrendje alapján, jöjjön létre egy olyan új közmegegyezés (Társadalmi Szerződés), melyben a gazdaság és a társadalom szereplői, valamint a közhatalom gyakorlói elfogadják, hogy a változó természeti, világpolitikai és gazdasági körülményekhez reziliens alkalmazkodás, hosszú távú stratégiai tervezés és párbeszéd szükséges. 25. javaslat Javasoljuk, hogy készüljön Fenntartható Fejlődés Útmutató a közösség-építési célú gazdaság- és vidékfejlesztési programok kidolgozói számára A Keretstratégia célrendszerének fenntarthatósági értékelése Jelen fejezetben a Keretstratégia célrendszerét (ld fejezet, 3. táblázat) vizsgáljuk a fenntarthatóság szempontjából, melyhez a fejezetben bemutatott módszertant és az 1. mellékletben összegezett fenntarthatósági értékrendet alkalmaztuk. Mint fentebb hangsúlyoztuk, a fenntarthatósági értékelést szem előtt tartva az SKV jellegét és a Keretstratégia átfogó jellegét a fenntarthatóság környezeti dimenzióiban vizsgáltuk. A Keretstratégia céljainak fenntarthatósági értékelő mátrixát a 2. mellékletben mutatjuk be. Hangsúlyozzuk, hogy a fenntarthatósági értékelés nem a célok általános megítélésére szolgál, hanem az SKV javaslattevő jellegének eleget téve azokra a fenntarthatósági szempontokra (értékrend elemekre) hívja fel a figyelmet, ahol a célok megfogalmazásában a fenntarthatóság szempontjait határozottabban kellene megjeleníteni. Az értékelések az SKV kidolgozásakor rendelkezésre álló ismeretek és információk alapján készültek. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ ÉS MEGFELELŐ FELTÉTELEKKEL JELENTŐSEN JAVÍTHATÓ CÉLKITŰZÉSEK 1.6. Olyan oktatás-nevelés-képzés (és kulturális intézményrendszer) kialakítása, amely egyfelől fejleszti az értékeket, erkölcsi normákat, érzelmeket, a közösségekhez való kötődést, rendszerszemléleti képességet ad, másfelől biztosítja a munkavégzéshez szükséges tudás, készségek és kompetenciák elsajátítását, a társadalmi tanulás új formáinak létrejöttét, kialakítja az életen át tartó tanulásra való igényt [C1.5] A minőségi oktatást szolgálja az oktatásban töltött idő növelése [C1.6] és az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése [C1.7] A gazdasági-társadalmi fejlődés fő forrásává a tudás [C1.8] és az innováció váljon [C4.5], s hogy növekedjen a foglalkoztatható emberek száma [C4.6] A társadalmi kohézió erősítése, a bizalom újratermelése, működőképes közösségi hálózatok fenntartása, a fenntarthatósággal kapcsolatos értékek erősítése. [C2.6]. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 56

57 3.1. Az Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megőrzése, az ökoszisztéma-szolgáltatások degradációjának megakadályozása [C3.5] Talaj termőképességének, valamint talajhigiénés és környezetegészségügyi állapotának fenntartása 3.3. Az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátások szabályozása. [C3.6] Az ásványkincsekkel és energiahordozókkal való beosztó, ésszerű gazdálkodás. [C3.3] A vállalkozások fenntartható fejlődéséhez szükséges üzleti környezet fejlesztése [C4.4], a bizalom infrastruktúrájának erősítése [C4.3], az innovációs ráfordítások és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése [C4.5], a környezetterhelést csökkentő technológiák elterjedésének ösztönzése [C3.2-3] Az önrendelkezés megfelelő szintjének fenntartása, a hazai tőkebefektetők arányának fokozatos növelése A helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése [C4.1-2] Lokalizáció és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kihasználása közötti ésszerű arány megteremtése. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL KISEBB JELENTŐSÉGŰ VAGY BIZONYTALAN MEGÍTÉLÉSŰ CÉLKITŰZÉSEK 1.1. Közép távon reális a születések számának növelése, a halandóság csökkentése, ezek eredményeképpen a népességfogyás lelassítása, hosszú távon a népességszám stabilizálása [C1.3] Mivel a társadalom öregedése [A1.1] nem elkerülhető, fontos az idős emberek egészségének megőrzése [C ], a társadalmi együttműködésben való szerepük lehetőségének biztosítása [C1.4] A súlyos problémát jelentő elvándorlás lefékezéséhez szükség van a kritikus mértékben érintett szakmákban versenyképes munkabérek biztosítására [C1.2] A halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás A betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmódtól függő krónikus nem fertőző megbetegedések számának csökkentése [C1.10], az egészségkockázatos magatartási formák [C1.9] arányának, valamint a környezeti kockázati tényezők [C3.6] megelőzése és csökkentése A társadalmi kirekesztettség mérséklését [C2.1] célzó programok segítségével a munkába bevonható polgárok körének bővítése, a foglalkoztatottság javítása [C4.6]. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 57

58 KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL GYENGE RELEVANCIÁJÚ CÉLOK 2.1. A korrupció és a gazdasági járadékvadászat elleni fellépés, a normák betartásának biztosítása, a társadalmi-gazdasági kapcsolatok befolyásoló állami szabályzórendszer stabilitásának megteremtése, a kormányzás kiszámíthatóságának erősítése. [C2.4] A munkakörülményekkel való elégedettség, örömérzés növelése, a munkahelyi stressz csökkentése a szervezeti kultúra fejlesztésével [C2.5] Párkapcsolatokhoz, házassághoz kapcsolódó értékek támogatása (nevelésben, civil szervezetek és egyházak segítségével) [C1.1 és C2.3] Az államadósság ésszerű szintre csökkentése, prudens költségvetési gyakorlat tartósítása. [C4.7] A korosztályos egyensúly fokozatos visszaállítása. [C4.8] A Keretstratégia környezeti teljesítménye - válaszok a környezetre veszélyes hajtóerőkre A Stratégia eszközrendszerének, az átmenet kulcsterületein meghatározott beavatkozások környezeti értékelése A jelen fejezetben a Keretstratégia konkrétabb beavatkozásait (ld fejezet, 4. táblázat) vizsgáljuk a környezeti teljesítmény szempontjából, melyhez a fejezetben bemutatott módszertant alkalmaztuk. A beavatkozásokat környezeti szempontból a következő csoportosításban vizsgáljuk: jelentős, közvetlen pozitív környezeti hatású beavatkozások, mérsékelt környezeti hatású beavatkozások, környezeti teljesítmény szempontjából közvetett hatású beavatkozások. A Keretstratégia környezeti teljesítményértékelő mátrixát a 3. mellékletben mutatjuk be. Hangsúlyozzuk, hogy az értékelés nem a beavatkozások általános környezeti megítélésére szolgál (hiszen annak eszköze a beruházások engedélyezési fázisban készülő környezeti hatástanulmány) hanem az SKV javaslattevő jellegének eleget téve azokra a szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol a beavatkozások tervezése és a közöttük való választás során a környezeti hatások fokozott figyelembevétele kívánatos. Az értékelések az SKV kidolgozásakor rendelkezésre álló ismeretek és információk alapján készültek.(az egyes környezeti elemekre, rendszerekre gyakorolt hatás részletesen vizsgáljuk a 3.4. fejezetben.) JELENTŐS, KÖZVETLEN POZITÍV KÖRNYEZETI HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK T3.3 Környezetkímélő technológiák használatára való áttérés. T3.2 A környezeti ártalmak csökkentésének támogatása. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 58

59 T3.11 A kritikus állapotban lévő erőforrások esetében normatív, korlátozó előírások bevezetése, esetlegesen az erőforrás-felhasználás teljes tilalma. T3.8 Kék gazdaság vállalati kutatás-fejlesztés, innováció, egyetemi alap- és alkalmazott kutatások támogatása a hulladékkezelés, szennyvízgazdálkodás, megújuló energiaforrások tekintetében, ökologikus termelési és fogyasztási rendszerek támogatása (technológia). T3.10 Zöldgazdasági reformok: a szabályozási, adózási, támogatási rendszereken keresztül (pl. az energia- és anyagfelhasználás megfelelő beárazása). MÉRSÉKELT KÖRNYEZETI HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK T2.13 Az oktatási intézményrendszer szerepének erősítése az identitás, az értékek és a helyi kötődés kialakításában. T3.1 A környezettudatos magatartás, egyéni felelősségvállalás az egyes környezeti ártalmak csökkentésére, a szűkös erőforrások korlátozott felhasználására; környezettudatos magatartásminták közvetítése a következő generációknak. T3.6 A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadásának erősítése a közoktatásban (kormányzat). T3.9 A környezeti fenntarthatóság értékrendjének közvetítése. T3.5 Környezettudatosságra növelésére irányuló kampányok; a környezeti károk megelőzésére és mérséklésére irányuló tevékenységek; javaslattétel a kormányzati szerveknek. T3.12 A környezeti hatásvizsgálatok elvi alapjainak megteremtése, a szükséges módszertanok kidolgozása. T2.7, T.10. A társadalmi kohéziót erősítő programok. T2.3 Jogkövető magatartás. T3.7 Megújuló energiaforrások felhasználásának és előállításának támogatása. T3.13 A környezeti fenntarthatósági szempontokat meg kell jeleníteni Magyarország stratégiai jelentőségű helyi és ágazati tervezési dokumentumában, valamint az ágazati szabályozásában. T4.6 A helyi gazdasági kapcsolatok erősítésére eszközök bevezetése, a lokális ellátási láncok fejlesztése. KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNY SZEMPONTJÁBÓL KÖZVETETT HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK T1.14 A tudást előállító intézményrendszer hatékonyságának növelése, a munkavégzéshez szükséges tudás, készségek és kompetenciák átadására. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 59

60 T1.15 Az egyetemeken, kutatóintézetekben, illetve azok együttműködésével végzett K+F+I tevékenységek támogatása. T2.1 Egyéni felelősségvállalás a társadalom intézményeiben és a hátrányos helyzetű csoportokért (pl. önkéntesség), a társadalmi felelősségvállalás mintáinak közvetítése. T2.16 A kormány- és köztisztviselők, valamint az oktatási intézményekben foglalkoztatottak (nevelők, tanárok, vezetők) fenntarthatósági továbbképzése. T2.8 a társadalmi szervezetek támogatása a civil társadalom önszerveződésének segítéséért. T3.4 A környezeti fenntarthatóság céljának befogadása a szervezetek értékrendjébe (civil, egyházi szervezeteknek ajánlás). T4.8 A tudás előállításának biztosítása, a kutatás-fejlesztés, innováció támogatása a vállalati szférában. T1.17, T1.20, T1.22, T1.23 Népegészségügyi programok, egészségtudatos magatartás és annak közvetítése Környezeti szempontú kockázat elemzés: a negatív hatású végrehajtási elemek azonosítása A Keretstratégia nem tartalmaz egyértelműen negatív hatású végrehajtási elemet. 3.4 A Keretstratégia végrehajtása során valószínűsíthető környezeti hatások Levegőkörnyezetet érintő hatások Magyarországon a 90-es évektől tapasztalható jelentős csökkenés a légköri savasodást előidéző légszennyező anyagok (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, ammónia) kibocsátásában 41. Megállapítható, hogy a 2000-es évekre a légköri savasodását okozó gázok nem tekinthetők a fenntarthatóság felé való átmenet veszélyeztető tényezőinek. A helyzet a benzol, a nehézfém szennyezés vonatkozásában is kedvező képet mutat. Hazánkban a közlekedés eredetű PM10 és a nitrogén-oxid kibocsátások jelentik a fő veszélyt a levegőkörnyezet minőségére 42, Magyarország ÜHG és kéndioxid-kibocsátásának erőteljes csökkenése egyrészt a gazdasági szerkezetváltáshoz, másrészt a földgázfelhasználás magas arányához köthető 43. A Keretstratégiában a nemzeti erőforrások célrendszeréhez kapcsolódva a levegőkörnyezet minőségével összefüggésben legjelentősebb 41 Hazánk környezeti állapota. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, Természeti erőforrások fenntartása: a természeti erőforrások állapota a Kárpát-medencében, azok fenntartható hasznosítását befolyásoló tényezők állapota, valamint az éghajlatváltozás várható hatásainak becslése, és a felkészülés, alkalmazkodás lehetőségei az eddigi kutatási eredmények összefoglalása. Env-in- Cent Kft, Budapest, 2011, pp Jövőkereső: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkársága, Budapest, 2010, pp. 136, ISBN NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 60

61 fenntarthatósági átmenetet segítő lépések a humán erőforrások egészségi állapotának célkitűzéseihez kapcsolódóan (C1.11, C1.10, C3.6), illetve a természeti erőforrások esetében az ökoszisztéma szolgáltatások degradációjának megakadályozása (C3.5) és az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátások szabályozása esetében (C3.6) várhatók A felszíni és felszín alatti vizek állapotára, valamint az árvízvédelemre gyakorolt hatások Magyarország felszíni vizeinek nem megfelelő állapotáért leggyakrabban a vizeket érintő szennyezések, a természetes vízjárást és a mederformát megváltoztató beavatkozások, az esetenként nem fenntartható vízhasználat és területhasználat a felelős. 44 A felszíni és felszín alatti vizeinket egyaránt érintő, a legelterjedtebbnek tekinthető vízminőségi probléma a szerves anyagok, a nitrogén és a foszfor túlzott mértékű megjelenése. 45 A felszín alatti vizek állapotára pedig kockázatot jelentenek a felszínről beszivárgó szennyezések. A különféle szennyezés miatt a vízfolyásoknak csupán nyolc, az állóvizeknek a tizenhét százaléka éri el az uniós Víz Keretirányelv (VKI) által megfogalmazott jó ökológiai állapotot. 46 A magyarországi felszíni és felszín alatti vizek minősége nagymértékben függ az országhatáron túli hatásoktól, mely a Keretstratégiában megfogalmazott intézkedések hatásainak mértékét is befolyásolja. Továbbá hazánk Európa árvizektől leginkább veszélyeztetett országa, melynek jelentőségét a Keretstratégia is kiemeli. A Keretstratégiában szereplő eszközök közül a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a legjelentősebb mértékben a környezeti ártalmak csökkentésének támogatására (T3.2), a környezetkímélő technológiákra való áttérés (T3.3), valamint a kritikus állapotban lévő erőforrásokra vonatkozó korlátozó, tiltó rendelkezések (T3.11) tervezett bevezetésére vonatkozó elképzelések támogathatják. A Keretstratégiában bemutatott további intézkedések közül pedig az előzőekhez képest kisebb mértékű, de pozitív hatást gyakorolhat a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az árvízvédelemre a környezeti fenntarthatóság értékrendjének közvetítése és az ezzel kapcsolatos ismeretek átadásának erősítése, továbbá a stratégiai jelentőségű helyi és ágazati tervezésbe és szabályozásba történő beépítése (T3.9, T3.6, T3.13); a kék és zöld gazdaság megvalósulását elősegítő intézkedések (T3.8, T3.10); a környezeti hatásvizsgálatokkal 44 Természeti erőforrások fenntartása: a természeti erőforrások állapota a Kárpát-medencében, azok fenntartható hasznosítását befolyásoló tényezők állapota, valamint az éghajlatváltozás várható hatásainak becslése, és a felkészülés, alkalmazkodás lehetőségei az eddigi kutatási eredmények összefoglalása. Env-in- Cent Kft, Budapest, 2011.pp MTA, Köztestületi Stratégiai Programok Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok. (Szerk. Somlyódy L.) Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2011, ISBN Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 61

62 kapcsolatos módszertanok elvi megalapozása és kidolgozása (T3.12); a környezettudatos és a jogkövető magatartás (T3.1, T2.3) javítása. A pozitív környezeti hatások erősítéséhez járulhat hozzá a Keretstratégiában javasolt Megyei Fenntarthatósági és Természeti Erőforrás Tanácsok létrehozása. A megújuló erőforrások felhasználásának és előállításának támogatásához (T3.7) kötődően a felszíni vizek jó ökológiai állapotának védelme megvalósulni látszik, azonban a felszín alatti vizek esetében ennek megítélése kérdéses. Továbbá a környezeti hatások irányultsága nem állapítható meg egyértelműen a helyi gazdasági kapcsolatok erősítésére javasolt eszközök bevezetésével, a lokális ellátási láncok fejlesztésével kapcsolatban (T4.6) Hatások a talajra és a földtani közegre Magyarország területének %- át mezőgazdasági művelésre alkalmas talajok fedik, ezért a termőföld az ország kiemelkedően fontos erőforrása. Az előnyös hazai természe ado ságok mia a kedvező talajok aránya jó, a nagy termőképességű talajok kiterjedése jelentős. A fenntarthatóság felé való átmenet megvalósításában veszélyt jelenthet, hogy a termőterület aránya hosszabb időszakot tekintve folyamatosan csökkent, elsősorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében. 47 Magyarország talajait tekintve egyedülálló helyzetben van, mivel az egy főre jutó termelésre alkalmas föld nagysága az európai országok közül a legmagasabb értékekkel rendelkezik. A talaj állapotának romlása nemcsak a termesztési feltételeket, hanem a mezőgazdaság versenyképességét is hátrányosan érintheti. 48 A fentiekkel összhangban a Keretstratégia célkitűzései között is megjelenik a talajhoz kapcsolódó értékek megőrzése, termőképességének fenntartása, valamint talajhigiénés és környezetegészségügyi állapotának fenntartása (C3.4), és a természetes területek beépítési sebességének csökkentése. A Keretstratégiában bemutatott intézkedések közül pozitív hatást gyakorolnak a talajra és a földtani közegre a környezeti fenntarthatóság értékrendjének közvetítése és az ezzel kapcsolatos ismeretek átadásának erősítése, valamint a stratégiai jelentőségű helyi és ágazati tervezésbe és szabályozásba történő beépítése (T3.9, T3.6, T3.13); a megújuló erőforrások felhasználásának és előállításának támogatásához (T3.7); a kék és zöld gazdaság megvalósulását elősegítő intézkedések (T3.8, T3.10); a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatos módszertanok elvi megalapozása és kidolgozása (T3.12); a környezettudatos és a 47 GKI, Fenntartható Fejlődés Évkönyv. Budapest, Gazdaságkutató Intézet, 2010, Budapest 48 Természeti erőforrások fenntartása: a természeti erőforrások állapota a Kárpát-medencében, azok fenntartható hasznosítását befolyásoló tényezők állapota, valamint az éghajlatváltozás várható hatásainak becslése, és a felkészülés, alkalmazkodás lehetőségei az eddigi kutatási eredmények összefoglalása. Env-in-Cent Kft, Budapest, 2011.pp. 114 NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 62

63 jogkövető magatartás (T3.1, T2.3); valamint a társadalmi kirekesztettség mérséklését (T2.7) és az oktatási intézményrendszer szerepének erősítése az identitás, az értékek és a helyi kötődés kialakításában (T2.13). A talajok tekintetében jelentős pozitív hatások azonosíthatók a Keretstratégiában szereplő eszközök közül a környezeti ártalmak csökkentésének támogatására (T3.2), a környezetkímélő technológiákra való áttérés (T3.3), valamint a kritikus állapotban lévő erőforrásokra vonatkozó korlátozó, tiltó rendelkezések tervezett bevezetése esetében (T3.11). 26. javaslat Javasoljuk, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia irányozza elő egy Nemzeti Talajvédelmi Stratégia kidolgozását és rendszeres felülvizsgálatát, mely lehetővé teszi a talajvédő gazdálkodás és területhasználat fenntarthatósági kritériumainak meghatározását és a legjobb gyakorlatok összegyűjtését Az éghajlatváltozás megelőzésével és következményeivel kapcsolatos hatások A Keretstratégiában ugyan nem szerepel kiemelt helyen a klímaváltozás várható hazai hatásainak mérséklése, vagy az azokhoz való alkalmazkodás, illetve a klímatudatosság növelése, azonban mivel ezek több szálon is kapcsolódnak a fenntarthatóság felé való átmenet tervezett lépéseihez, számos esetben tetten érhetők az éghajlatváltozás megelőzésével és következményeivel kapcsolatos hatások mérsékléséhez is hozzájáruló tervezett intézkedések, teendők. A Keretstratégiában vázolt, környezeti szempontból egyértelműen releváns beavatkozások közül az éghajlatváltozás megelőzésével és következményeivel kapcsolatban pozitív hatás feltételezhető a környezettudatos magatartás, egyéni felelősségvállalás az egyes környezeti ártalmak csökkentésére, a szűkös erőforrások felhasználására, környezettudatos magatartásminták közvetítése a következő generációk számára (T3.1); a környezeti ártalmak csökkentésének támogatása (T3.2); a környezettudatosság növelését célzó kampányok (T3.5); a környezeti fenntarthatóság értékrendjének közvetítése és az ismeretek átadásának erősítése (T3.9, T3.6); a kék és zöld gazdaság kialakítását erősítő elképzelések (T3.8, T3.9); a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatos módszertanok elvi megalapozása és kidolgozása (T3.12); a kritikus állapotban lévő erőforrásokra vonatkozó korlátozó, tiltó rendelkezések (T3.11), valamint a fenntarthatóság stratégiai jelentőségű helyi és ágazati tervezésbe és szabályozásba történő beépítése (T.13.) esetében. A környezeti szempontból releváns beavatkozások közül kiemelt jelentőségű a környezetkímélő technológiákra való áttérés (T3.3), valamint a megújuló erőforrások felhasználásának és előállításának támogatásához (T3.7) kötődő intézkedések. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 63

64 A környezeti szempontból gyengén, vagy potenciálisan releváns, a Keretstratégiában tervezett eszközökhöz kötődően az alábbiak esetében várható kisebb mértékű pozitív hatás: jogkövető magatartás (T2.3); a helyi gazdasági kapcsolatok erősítésére javasolt eszközök bevezetésével, a lokális ellátási láncok fejlesztésével kapcsolatban (T4.6); valamint az oktatási intézményrendszer szerepének megerősítése (T2.13) esetében. 27. javaslat Javasoljuk, hogy készüljön témafeltáró tanulmány a fenntarthatóság és a klímaváltozás összefüggéseinek feltérképezésére, valamint a szinergikus hatások feltárására a fenntarthatóság felé való átmenetet elősegítő kihasználása érdekében A környezeti katasztrófa-kockázattal, környezetbiztonsággal kapcsolatos hatások A Keretstratégia fokozott figyelmet szentel a környezeti katasztrófa helyzetek kialakulásának megakadályozására, hatásainak mérséklésére. Az erózió, árvizek, szárazodás, extrém időjárási események várható gyakoribbá válása azonban nem csak a természeti rendszerekben, hanem az épített környezetre nézve is komoly kockázatot jelent. A környezetterhelés és -szennyezés jelentős kockázatokat hordoz magában az emberi egészségre nézve is, amelyek közül a legjelentősebbek az ivóvíz minőséget, a levegő kémiai szennyezettségét, és a települési szmog helyzetek kialakulásáért felelős szálló por szennyezés mértékét befolyásoló tevékenységek. Ezért különösen fontosak azok a célkitűzések, amelyek a jövőben valószínűleg bekövetkező károk megelőzésére, valamint a kritikus infrastruktúrák tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének és támogatásának fenntarthatósági szempontjaira hívják fel a figyelmet. A stratégia végrehajtási eszközrendszerében a környezeti ártalmak csökkentésének támogatása, a környezetkímélő technológiák használatára való áttérés teljes mértékben a környezetbiztonság fokozását és a környezeti kockázatok megelőzését szolgálja, és hangsúlyos szerepet kap környezetvédelmi technológiákhoz kapcsolódó K+F és innováció eszközrendszerén belül is, azonban itt jelentős elmozdulásra lesz szükség a GDP arányos finanszírozási arány növelése érdekében. Az éghajlatváltozás várható kockázatainak befolyásolására és értékelésére a stratégia javaslatot tesz a projektszintű karbonlábnyom és a komplex éghajlat-változási kockázat elemzés módszereinek bevezetésére, amely üdvözlendő. Szükséges e vizsgálatok megfelelő térségi szintű módszertanának kialakítása is, valamint e tevékenységek kiterjesztése a környezeti, társadalmi és gazdasági rendszereket érő és veszélyeztető hatásokhoz történő alkalmazkodást elősegítő, adaptációs kockázatelemző és értékelő módszerek hazai bevezetése is. A hatásviselők, azaz a lakosság, a természeti és épített környezet, a kritikus infrastruktúrák sérülékenységének jelenlegi mértékét, és a várható hatásokhoz történő alkalmazkodásra való felkészülést egy nemzeti alkalmazkodási stratégia és ezt támogató információbázis létrehozásával is érdemes elősegíteni. Mindezek mellett a társadalmi NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 64

65 tudatformálás, az egyéni és közösségi felelősség-vállalás fokozása, a környezeti fenntarthatóság értékrendjének közvetítése, és ezek értékké válása a stratégia kulcsüzenetei és javasolt eszközei is, amelyek segíthetik a környezetbiztonság szintjének növelését, akár önkéntes, akár hivatásos tevékenységek formájában is testesülnek meg a végrehajtás során. 28. javaslat Javasoljuk a várható társadalmi, gazdasági és környezeti változások történő alkalmazkodás elősegítése érdekében (1) kockázatelemző és értékelő módszertan és adatbázis kialakítását és bevezetését, térségi szinten is (2) Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia kidolgozását. 29. javaslat Javasoljuk felmérni egyes leszakadó térségek, kirekesztett társadalmi csoportok sérülékenységét a természeti és ipari katasztrófa helyzetekre. E felmérés alapján térség- illetve társadalmi csoport specifikus alkalmazkodási és felkészülési tervek kidolgozását javasoljuk Természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területeket érintő hatások A Keretstratégiában egyértelműen megjelenik a különféle természetvédelmi oltalom alatt álló területek, természeti erőforrások és a természeti környezet értékeihez kapcsolódóan a megőrzés szerepének fontossága és alapvető szükségessége, mely nélkül valójában elképzelhetetlen a fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciójának megvalósítása, mivel ezek biztosítják a társadalmi-gazdasági működés alapjait megteremtő alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Magyarország növényzet-alapú természeti tőke indexe 9,9%, ami a természetes ökoszisztéma-szolgáltatások 90% körüli elvesztését jelzi. 49 Ez egyértelműen alátámasztja a Keretstratégia intézkedéseinek végrehajtása következtében várhatóan fellépő pozitív környezeti hatások további erősítését. Az ország területének csupán 0,6%-át fedi természetesnek tekinthető növényzet 50, mely értékek megőrzésében kulcsszerepet játszanak a védett területek. A védett természeti értékek, az élőhelyek csökkenése és fragmentálódása, csökkenti a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodási lehetőségeket. A Keretstratégiában bemutatott intézkedések legtöbb esetben pozitívan érintik a védett természeti területeket. Ilyen tervezett intézkedések például: a környezeti ártalmak csökkentése (T3.2); környezettudatos magatartás (T3.1); a környezeti fenntarthatóság értékrendjének közvetítése és az ezzel kapcsolatos ismeretek átadásának erősítése, valamint 49 Czúcz B., Molnár Zs., Horváth F., Botta-Dukát, The natural capital index of Hungary Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.): MÉTA (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) Program NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 65

66 a stratégiai jelentőségű helyi és ágazati tervezésbe és szabályozásba történő beépítése (T3.9, T3.6, T3.13); a kék és zöld gazdaság megvalósulását elősegítő intézkedések (T3.8, T3.10); a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatos módszertanok elvi megalapozása és kidolgozása (T3.12); a jogkövető magatartás (T2.3); valamint a társadalmi kirekesztettség mérséklését (T2.7) és az oktatási intézményrendszer szerepének erősítése az identitás, az értékek és a helyi kötődés kialakításában (T2.13). Különösen a Natura 2000 területek állapotának és területi lefedettségének megőrzésére vonatkozó törekvések tekintetében hangsúlyozandó, hogy a megújuló erőforrások felhasználásának és előállításának támogatásához (T3.7) kapcsolódó környezeti hatások iránya nem egyértelműen meghatározható. 30. javaslat Az EU Biodiverzitás Stratégia 2020 c. dokumentummal összhangban javasoljuk egy magyar stratégia kidolgozását a hazai biológiai sokféleség csökkenésének megállításának és az alkalmazkodási lehetőségek javításának érdekében Hatások a biológiai sokféleségre, az erdőket érintő hatások A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012 áttekintő helyzetértékelést ad a nemzeti erőforrások helyzetéről, melyeket négy alapvető erőforrás szerint csoportosít. Ezek közül kiemelendő a természeti erőforrások megfelelő mennyiségi és minőségi állapotának szükségessége és megőrzése, mely az emberi fejlődés alapját teremti meg. A Keretstratégia a nemzeti erőforrások állapotának áttekintését követően az azokat meghatározó tényezőket is feltérképezi, melyekre vonatkozóan a fenntarthatósági célkitűzésekkel összhangban álló lehetséges válaszintézkedéseket fogalmaz meg. Magyarországon között került kidolgozásra a Nemzeti Erdőprogram (NEP) 51 a közötti időszakra vonatkozóan. A NEP alapvető célkitűzései között szerepel a természetközeli stabil ökoszisztémák és a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás szükségessége, mely összhangban áll a Keretstratégiában megfogalmazott célkitűzésekkel, továbbá a javasolt Megyei Fenntarthatósági és Természeti Erőforrás Tanácsok létrehozásával is. A Keretstratégia eszközrendszerében bemutatottak közül számos elem érinti a biológiai sokféleség megőrzését és az erdők védelmét. Megállapítható, hogy a fenntarthatóság felé való átmenet érdekében tervezett lépések alapvetően jótékony hatást váltanak ki a biodiverzitás, az ökoszisztéma-szolgáltatások és az erdők természetességének megőrzésére vonatkozóan. A biológiai sokféleségre és az erdőkre gyakorolt pozitív hatások tekintetében /2004. sz. Kormányrendelet NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 66

67 leginkább a környezeti ártalmak csökkentése (T3.2); környezettudatos magatartás (T3.1); a környezeti károk megelőzésére és mérséklésére irányuló tevékenységek (T3.5); a környezeti fenntarthatóság értékrendjének közvetítése és az ezzel kapcsolatos ismeretek átadásának erősítése, valamint a stratégiai jelentőségű helyi és ágazati tervezésbe és szabályozásba történő beépítése (T3.9, T3.6, T3.13); a kék és zöld gazdaság megvalósulását elősegítő intézkedések (T3.8, T3.10); a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatos módszertanok elvi megalapozása és kidolgozása (T3.12); a jogkövető magatartás (T2.3) meghatározó, valamint a társadalmi kirekesztettség mérséklését (T2.7) és az oktatási intézményrendszer szerepének erősítése az identitás, az értékek és a helyi kötődés kialakításában (T2.13) szintén meghatározó jelentőségű. Mind a biodiverzitás, mind az erdők esetében a legjelentősebb pozitív hatás várhatóan a kritikus állapotban lévő erőforrásokhoz kapcsolódó normatív, korlátozó előírások és az egyes erőforrások felhasználására vonatkozó tilalom bevezetéséhez (T3.11) köthető. Az erdők állapotának megőrzésével kapcsolatban a Keretstratégiában megfogalmazott a megújuló erőforrások felhasználásának és előállításának támogatása (T3.7) következtében kis mértékű negatív hatás detektálható. Továbbá kérdéses a lokális ellátási láncok támogatásának (T4.6) erdőkhöz kötődő környezet hatásainak iránya. 31. javaslat A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése érdekében: (1) Javasoljuk, hogy megújuló erőforrások felhasználásának és előállításának támogatása érdekében kidolgozott intézkedések vegyék figyelembe az erdők megőrzésének, ökoszisztéma-szolgáltatásinak fontosságát. (2) Az erdőket érintő hatások minimalizálása érdekében a 2004-ben elfogadott Nemzeti Erdőprogram felülvizsgálata szükséges különös tekintettel a közjóléti és védelmi rendeltetésű, magas természetességű erdők megőrzésére és bővítésére, továbbá a fenntartható erdőgazdálkodást ösztönző rendszer magántulajdonú erdőkre vonatkozó feltételrendszerének kidolgozására. (3) A mezőgazdasági alapú megújuló energiahordozók alkalmazását csak korlátokkal szabad szorgalmazni. A projektek előkészítése során a környezetvédelmi engedélyeztetés részeként életciklus elemzést is tartalmazó fenntarthatósági elemzést szükséges készíteni. (4) A helyi gazdasági kapcsolatok erősítésére tervezett eszközök bevezetése esetében gondos környezeti vizsgálat javasolt. (5) Az ország számos térségében a környezet- és természetkárosító bűnözés új formái jelentek meg (illegális falopás, illegális hulladékkereskedelem, -lerakás- és -égetés), mely jelenségek okai, összefüggései egyelőre kevéssé ismertek. Javasoljuk, hogy az NFFT katalizátorként működjön közre a rendőrség, a polgárőrség, a tulajdonosok és a települési önkormányzatok összefogásával megvalósuló bűnmegelőzési programok kialakításában. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 67

68 Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások A ma élő és a jövő generációk egészségének és életminőségének javítása a Keretstratégia egyik fontos célja. Az emberi egészség a Keretstratégia értelmezése szerint a betegség és fogyatékosság hiányával és ezen túlmenően a fizikai, mentális és szociális jólléttel együttesen jellemzett állapot, vagyis az alkalmazott átfogó megközelítés tartalmazza a tágabb értelemben vett életminőség elemeit is. A Keretstratégia az erőforrásokat áttekintő fejezetekben részletesen is bemutatja a mai magyar generációk egészségi állapotát (4.1.3.) és az életminőség nem megfelelő szintjét jelző egyik dimenziót, a szegénységet (4.1.4.), amit a társadalmi adaptációt, a társadalmi szintű munkamegosztásban való részvételt, az emberek velük született képességeinek és tehetségének kibontakoztatását akadályozó jelenségként határoz meg. A Keretstratégia megállapítja, hogy az egészséggel kapcsolatos mutatószámok a humánerőforrás kimondottan rossz fizikai állapotát jelzik. Ennek a helyzetnek az elsődleges okai a széles körben elterjedt egészségkárosító szokások (testmozgás hiánya, dohányzás, rossz táplálkozási szokások, alkoholfogyasztás). A helyzetértékelés azt is megállapítja, hogy az egészségi állapot környezeti kockázati tényezői között a legjelentősebbek az ivóvíz helyenként rossz minősége és a levegő kémiai és biológiai szennyezettsége (por ill. pollenek). A Keretstratégia felvillantja az SKV tematikájához szorosabban is kapcsolódó energiszegénység jelenségét is, aminek mértékére nincsenek egyelőre megbízható hazai információk. A Keretstratégia a humánerőforrások területén a ma élők egészségi állapotának javítása érdekében célként fogalmazza meg a halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózást, az életmóddal összefüggő krónikus nem fertőző megbetegedések számának csökkentését, az egészségkockázatos magatartási formák és a környezeti kockázati tényezők csökkentését [5. fejezet]. Eszközként az egészségtudatos magatartás elterjesztését, a munkahelyi stressz csökkentését, a munkakörülmények javítását, prevenciós programok, szűrések indítását, az egészségre káros termékekkel kapcsolatos tájékoztatást, tiltást és adóztatást fogalmaz meg. A Keretstratégia kiemelt hangsúlyt helyez az egészségtudatos magatartásformák gyermek- és fiatalkorban történő népszerűsítésére, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítására. A Keretstratégia céljai és eszközei tehát a ma élők és a jövő generációk egészségére és életminőségére egyaránt kedvező hatást gyakorolhatnak. Látni kell azonban, hogy a Keretstratégia a szemléletformálás (ajánlás) és a politikai döntéshozók irányába történő javaslattétel eszközét tudja alkalmazni a célok elérése érdekében. Ezek az eszközök szerény erejük folytán nem teszik lehetővé, hogy a Keretstratégia elfogadása önmagában érdemben befolyással legyen a megváltoztatni kívánt folyamatokra. A kérdés az, hogy a Keretstratégia NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 68

69 kommunikációja, partnerség-építése során az abban megjelenő célok elfogadására és az eszközök alkalmazására mekkora társadalmi fogadókészség mutatkozik A környezettudatosság és fenntarthatóbb életmód elterjedésének várható alakulása A Keretstratégiában a környezettudatosság erősítése és a fenntartható életmód elterjedése a természeti erőforrások megőrzésének és mainál fenntarthatóbb használatának fontos eszközeként jelenik meg. Ezt az is jelzi, hogy mind a családoknak, egyéneknek, mind a civil és egyházi szervezeteknek megfogalmaz e kérdéskörben ajánlásokat a stratégia [T.3. eszközök], mind pedig a központi és helyi kormányzás szereplőinek javasolja a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadásának erősítését a közoktatásban, ill. a környezeti fenntarthatóság értékrendjének közvetítését. A Keretstratégia a helyzetértékelés fejezetében áttekinti a környezetvédelem támogatottságát és a környezetvédelmi akciókban való lakossági részvételt, s megállapítja, hogy a környezet és a természet védelmét, megőrzését fontos értéknek tartják a magyarok, ám ez irányú aktivitásuk nemzetközi összehasonlításban alacsony. A helyzetértékelés az öko-címke használatával részletesebben is foglalkozik, ám nem elemzi azoknak a helyi vidékfejlesztési kezdeményezéseknek, helyi termékeknek, helyi piacoknak, hungarikumoknak a helyzetét, amik a fenntartható életmód elterjedésében közvetítőként működnek ill. fogyasztásukkal a mindennapi életben is érvényesülhet a fenntarthatóság. Ez a hiány részben azzal magyarázható, hogy a hazai fejlesztési gyakorlatban a környezetvédelmi hátterű programok és a helyi erőforrások fenntartható használatára épülő vidékfejlesztési programok között nem alakultak egyelőre ki az egymás erősítésére alkalmas szinergiák. Igaz az is, hogy egyelőre nem készültek olyan értékelések, amik a 2004 óta a környezettudatosság és a fenntartható életmód terjesztését szolgáló fejlesztéspolitikai beavatkozások eredményességét és hatékonyságát vizsgálták volna. E hiátus miatt nem tudható, hogy az alkalmazott fejlesztési eszközök (támogatások) valóban hatottak-e a lakosság fenntarthatósággal kapcsolatos gondolkodására és mindennapi életvezetésére. A Keretstratégiában megfogalmazott célok és eszközök így vélhetően segíthetik a környezettudatosság és a fenntarthatóbb életmód elterjedését. Csakúgy mint minden más hatás esetében, itt is az a kérdés, hogy a Keretstratégia szerény eszközrendszere alkalmas lesz-e érdemi változások előidézésére. Ezt segítheti, ha az NFFT kezdeményezőként lép fel a környezetvédelmi és a vidékfejlesztés irányító hatóságai közti együttműködés kialakításában. A környezettudatosság és a fenntartható életmód elterjedésének méréséhez indokolt a fenntarthatósági értékrendszer-indikátor részletes kidolgozása, annak a fenntartható NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 69

70 életvezetési minták elterjedésének mérését is lehetővé tevő kialakítása, illetve a lakossági véleményvizsgálatok rendszeres időközönként történő megvalósítása. 32. javaslat Javasoljuk, hogy (1) az alap-, közép- és felsőfokú képzési programokba következetesen épüljenek be a természet erőforrásokkal, azok fenntartható hasznosításával kapcsolatos tudáselemek és képességek, (2) a felsőoktatás és a felsőfokú szakképzés finanszírozási modelljei hangsúlyosan vegyék figyelembe a távokatatás (e-learning) költség- és közlekedés-kímélő lehetőségeit. 33. javaslat Javasoljuk, hogy készüljön iparág-specifikus útmutató a dolgozók és a beszállítók környezettudatosságának mérésére és javítására. 34. javaslat Javasoljuk, hogy az NFFT indítson programot (kereshető adatbázist és fórumot) a környezetkímélő technológiákra való átérés jó vállalati gyakorlatáról. 35. javaslat Javasoljuk, hogy a vidékies és kertvárosi térségekben a település-szépítő programok ("tiszta udvar rendes ház" mozgalmak) beépítését a környezeti szemléletformáló programokba A területhasználatra, térszerkezetre gyakorolt hatások Az NFFS csak viszonylag kevés közvetlen területhasználati üzenettel rendelkezik, az NFFS szándékai a területhasználatra és a térszerkezetre többnyire neutrális vagy jótékony hatással bírnak. Kivételt képez a megújuló energiák szorgalmazása, ahol a biomassza, mint energiahordozó kellő korlátozó kritériumok nélküli felhasználása kedvezőtlen erdei és mezőgazdasági monokultúrákhoz, és az élelmiszertermelés területének zsugorodásához vezethet. A beépített területek növekedésére a Keretstratégia helyzetfeltárása aggodalommal tekint, de e probléma a céloknál és beavatkozásoknál kevéssé, illetve csak az indikátorok között köszön vissza. Az NFFS nem érinti, hogy a napjainkban már széles körben alkalmazott kényszerű kompenzációk, pl. erdősítések, bár garanciát adhatnak egyes területhasználati kategóriák kiterjedésének változatlanságára, de az ökológiai állapot a fellépő fragmentáció miatt így is károsodhat. A fenntarthatóbb országos térszerkezet szintén NFFS üzenet lehetne, ill. a témát az NFFS területpolitikai tervdokumentumok feladatkörébe utalhatja. A Keretstratégia explicit módon erőforrásvédelmi szempontból tartalmaz ilyen utalást (ld. T3.13.). Ennek főbb elemei: a Budapest ellenpólusaiként megjelenő valódi nagyvárosi szerepkörök; a policentrikus városhálózat; az egymás számára kölcsönösen szolgáltató, egyensúlyban lévő város-vidék NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 70

71 kapcsolatrendszer (jelenleg csak a gazdasági vonatkozása van az NFFS jövőképében); továbbá a törekvés a fenntarthatóságukban súlyosan sérült térségek helyreállítására (Balaton, Budapesti agglomeráció, területi etnikai szegregáció káros következményei), és arra, hogy az ország egy térsége se maradjon ki a társadalmi munkamegosztásból (hátrányos helyzetű térségek jelenleg csak oktatási és egészségügyi téren szerepelnek T2.10.) 36. javaslat Javasoljuk, hogy a helyzetértékelésben feltárt kedvezőtlen beépítettségi tendenciák figyelembevételével a Keretstratégia: (1) tűzzön ki célt a beépítettség korlátozására, (2) határozzon meg beavatkozási eszközt a beépítettséget kompenzáló, kiegyenlítő területhasználatok biztosítására A tájgazdálkodásra, a táji eltartóképességre, természeti és kulturális táji erőforrásokra, tájképre gyakorolt hatások A Keretstratégia egyértelműen rögzíti, hogy a természet védelme nemcsak a védett területekre vonatkozhat, hanem tágabb értelemben a táji örökség megőrzése is a részét képezi. A Keretstratégia célkitűzései között szerepel a Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megőrzése is (C3.5). A nem védett tájak megőrzésének és a fenntarthatóság felé való átmenet fő veszélyei közé tartozik a hagyományos tájszerkezet és a tájjelleg fenntartásához szükséges tevékenységek támogatásának hiánya, a nem védett táji értékek eltűnése és a nem táji adottságokhoz illeszkedő kedvezőtlen mezőgazdasági szerkezet. Ezen veszélyek bekövetkezési valószínűségének mérséklése mind az értékek megőrzésében, mind az alkalmazkodás lehetőségeinek javítása érdekében fontos. A tájgazdálkodásra, a táji eltartóképességre, természeti és kulturális táji erőforrásokra, tájképre az alábbi, a Keretstratégiában rögzített intézkedések kisebb mértékben ugyan, de pozitív hatást gyakorolnak: a környezeti ártalmak csökkentése (T3.2); környezettudatos magatartás (T3.1); a környezeti fenntarthatóság értékrendjének közvetítése és az ezzel kapcsolatos ismeretek átadásának erősítése, valamint a stratégiai jelentőségű helyi és ágazati tervezésbe és szabályozásba történő beépítése (T3.9, T3.6, T3.13); a zöld gazdaság megvalósulását elősegítő intézkedések (T3.8); a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatos módszertanok elvi megalapozása és kidolgozása (T3.12); a jogkövető magatartás (T2.3); valamint a társadalmi kirekesztettség mérséklését (T2.7). Jelentősebb mértékű pozitív környezeti hatást gyakorolhat a táji örökség megőrzésében az oktatási intézményrendszer szerepének erősítése az identitás, az értékek és a helyi kötődés kialakításában (T2.13). A kék gazdaság kialakításának támogatására vonatkozó kezdeményezések (T3.8), szintén a kiemelt jelentőségű intézkedések közé sorolhatók. A Keretstratégiában NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 71

72 megfogalmazottak szerint ezek alapvetően olyan beavatkozások, melyek esetében az ökológiai, tájfenntartó gazdálkodás a környezeti folyamatokba illeszkednek, azaz a tradicionális biológiai, illetve mechanikai módszerek alkalmazására épülnek, és mellőzik a környezetre és egészségre veszélyes anyagok, technológiák használatát. Az ökológiai mezőgazdaság termelési módszerei nagy szerepet játszanak a biodiverzitás és a kultúrtáj fenntartásában, a táji örökség megőrzésében. 37. javaslat Javasoljuk az alkalmazkodási lehetőségek támogatása érdekében, a hazai táji, tájképi értékek kataszterének, értékleltárának elkészítését, különös tekintettel a nem védett területekre A természeti erőforrások megújulására, térbeli hasznosítására gyakorolt hatások Az NFFS egyértelműen kedvezően hat a természeti erőforrások megújítására, hiszen ez a stratégia egyik hangsúlyos törekvése. A Keretstratégiában szorgalmazott fokozott önerőre támaszkodás ugyanakkor a meglévő természeti erőforrások intenzívebb hasznosításához és degradációjához vezethet, kellő korlátok nélkül (korlátokra utal az NFFS pl. a jövőképében). A térbeli hasznosítás terén sem lehet kedvezőtlen hatásokat azonosítani, de e téren erősíthetők a pozitív hatások. Az alábbi ajánlások növelhetik az NFFS hazai térségek erőforrás-gazdálkodására gyakorolt jótékony hatását: A felelősségvállalás és az öngondoskodás (T2.6., T2.8.) ne csak általában, hanem a helyi/térségi közösségeken keresztül valósuljon meg. Az oktatási rendszer a helyi kötődést, identitást, ismereteket növelje (a T2.13. táblázatos bejegyzésben megjelenik, de leírásában nem). Több tevékenység is utal a helyi, térségi gazdaságszervezésre (T4.3. és T4.6.). Mindezt érdemes cél és jövőképi szintre is emelni A települési környezetminőségre, épített környezetre, kulturális örökségre gyakorolt hatások Az NFFS törekvései alapvetően kedvező hatásokat gyakorolnak a települések környezetminőségére. Ugyanakkor néhány ponton kockázatok mutathatók ki, melyek megfelelő szabályozói környezettel mérsékelhetők. Magyarország energiahordozóinak ismeretében az önerőre támaszkodó erőforrásfelhasználás, valamint a megújuló energiák (biomassza) használatának fokozása a szálló por kibocsátását és egyes légszennyező anyagok lokális koncentrációját növeli. Az épületek fűtése esetében a földgáz felhasználásról tűzifára, vagy más szilárd biomasszára átállás bár NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 72

73 egyértelmű gazdasági és térségi (helyi gazdaságfejlesztési) fenntarthatósági előnnyel jár, valószínűsíthetően növeli a települési légterhelést. A következmények mérséklése érdekében gondosan kell kialakítani a családok, közösségek, vállalkozások tüzelőanyag felhasználásának szabályait (pl. erőművek helykiválasztása, üzemelési ideje, tüzelőanyagok, csővégi kibocsátás-csökkentési előírások). A műemléki védelem alatt álló épületek energiahatékonysági rekonstrukciója a kulturális örökség (védett épületek és településképek) degradációjával járhat. A helyi gazdaság megerősödése növelheti a települések környezetterhelését, veszélyeztetheti a kulturális örökséget és településképet, többek között a növekvő beépítéssel, kibocsátással és a zajjal. A konfliktusok elkerülése érdekében az adott térség funkcióihoz illeszkedő helyi gazdaságfejlesztést célszerű preferálni, megfelelő szabályozói, területhasználati korlátokkal (pl. üdülőkörzetben fehérjefeldolgozó üzemet nem érdemes nyitni). 38. javaslat Javasoljuk, hogy az a települési környezet tisztasága és az épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség megóvása érdekében: (1) az engedélyező hatóságok számára készüljön útmutató a térségi fenntarthatóságot javító energetikai és vállalkozásösztönzési fejlesztésekhez az örökségvédelmi szempontokat érvényesítő megvalósítás kritériumairól (2) induljanak szemléletformáló kampányok a városvédő szervezetek bevonásával A Keretstratégia végrehajtásának átfogó hatása A végrehajtás kumulatív hatása A Keretstratégia intézkedései révén több területen is kedvező hatással lesz a környezetre és ezek közül optimális esetben lesznek egymás hatását erősítő, pozitív szinergikus hatások. A Keretstratégia jelenlegi formájában a levegő minőségére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának volumenére összességében pozitív hatást gyakorol, de a biomassza korlátok nélküli energetikai célú hasznosítása terén, illetve ha a lokális gazdaság az erőforrástakarékosság erőteljes ösztönzése nélkül épül ki, úgy a helyi és regionális légszennyező anyag kibocsátás és a karbon mérleg kapcsán kedvezőtlen tendenciák is kibontakozhatnak. A felszíni és felszín alatti vizekre, valamint a talajok, a termőföld és a földtani közeg állapotára összességében szintén pozitív hatású a Keretstratégia. A természeti erőforrások megőrzésére irányuló célok és beavatkozások esetében egyértelműen erős pozitív hatással számolhatunk. Ugyanakkor a helyi gazdasági kapcsolatok erősítését célzó eszközök NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 73

74 bevezetése, illetve a lokális ellátási láncok fejlesztése megfelelő input-oldali erőforrástakarékosságot ösztönző szabályozókörnyezet híján kedvezőtlen kibocsátásokra vezethet az érintett környezeti elemek vonatkozásában. Az élővilágra (ezen belül kiemelten az erdőkre és a gyepekre), a biológiai sokféleség és táji értékek megóvására a Keretstratégia összességében egyértelműen pozitív hatást gyakorol. Ugyanakkor a megújuló energiahordozók alkalmazása megfelelő kritériumrendszer nélkül potenciális kockázatokra vezethet. Az erdei biomassza (különösen a tűzifa) alacsony hatásfokú erőművi használata, az agroüzemanyagok nagytáblás termesztése és az energetikai ültetvények jelentős ökológiai és fenntarthatósági aggályokat vetnek fel. A szélerőművek telepítése a madárvilág veszélyeztetésével jár és a táji értékek degradációját vonhatja maga után, a naperőművek nagy területigénye a szintén jelentős hatásokat gyakorolhat az érintett terület élővilágára. A Keretstratégia összességében egyértelműen pozitív hatást gyakorol az emberi egészségre, a környezettudatosságra, a környezet-orientált innovációra és a települési környezetminőségre. A népegészségügyi és a társadalmi kohéziót erősítő programok, az oktatási intézményrendszer, a K+F+I, a kulturális örökség megóvása és a szennyezésmegelőzés megerősítését szolgáló beavatkozások jelentősen előmozdíthatják a a tágabb értelembe vett környezetminőség javítását. Igen lényegesnek tartjuk a környezeti fenntarthatóság értékrendjének megerősítésével kapcsolatos beavatkozásokat a környezetminőség hosszú távú javítása szempontjából. E kedvező hatások azonban csak akkor jelentkeznek, ha átfogó, több ágazatra kiterjedő összkormányzati kampány indul a takarékos, értékvédő, pazarlást elitélő értékrend és életvitel népszerűsítésére. Szintén lényeges az állami és önkormányzati példaállítás szerepe a fenntarthatóság felé való átmenetben. Az elérendő célok megvalósításának fontos szereplője lehet a magas szakmai színvonalú, konstruktív partnerként elismert, a fenntartható fejlődést segítő államigazgatás, melyet a társadalom és a gazdasági élet szereplői is megbecsülnek A valószínűsíthető környezeti konfliktusok azonosítása Lényeges környezeti konfliktus nem azonosítható a Keretstratégia végrehajtása során Ugyanakkor ahogy erre a Környezeti Értékelés más munkarészeiben utaltunk két területen potenciális környezeti konfliktus merülhet fel: A lokális gazdaság kiépítése körültekintő szabályozás híján a helyi természeti erőforrások igénybevételének növekedését és a lokális környezetterhelések fokozódását vonhatja maga után, illetve a szennyezések térben vagy környezeti elemek közötti átterhelésekre vezethet. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 74

75 A megújuló energiahordozók alkalmazása megfelelő természeti, erőforrásgazdálkodási kritériumok, társadalmi-gazdasági feltételek figyelembevétele híján a természeti erőforrások megfogyatkozására és tovagyűrűző negatív hatásokra vezethet (melyek megfelelő feltételrendszerrel kezelhetők). 39. javaslat Javasoljuk, hogy a készüljön útmutató a "lokális hálózatosodás" gazdaságfejlesztési eszközeinek anyag- és energiatakarékos lehetőségeiről. 40. javaslat Javasoljuk, hogy a lokális gazdaság kiépítésével párhuzamosan a szabályozói környezet átalakítása során mérlegelésre kerüljön egy komplex input-oldali kvóta rendszer (pl. energia, víz, terület, ásványkincsek) kidolgozása. Az input-oldali kvóta rendszer bevezetése előtt részletes megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, többek között a következő szempontokkal: hatások a társadalom elszegényedettségére és túladóztatottságára, hitelfizetési képességére; különösen a sérülékeny társadalmi csoportokra (pl. nyugdíjasok, nagycsaládosok, fogyatékosok, halmozottan hátrányos helyzetűek stb.); makrogazdasági hatások: foglalkoztatásra, hazai KKV-k versenyképességére, inflációra, GDP-re, export- és importfüggésre, külkereskedelemre; ágazati hatások: a karbon-szivárgásra (leakage effect), az energia-intenzív iparágak külföldre településére; hatások a hazai területi folyamatokra, térségeink közötti társadalmi-gazdasági különbségekre, felzárkóztatásra, hot spot-ok kialakulása; potyautas hatások (szürke és feketegazdaság szerepe, csempészet, illegális energiakereskedelem, korrupció stb.); költségvetési hatások: a szabályozórendszer működtetésének költségei és forrásai 41. javaslat Javasoljuk, hogy a hazai természeti erőforrások igénybevételére (különösen a megújuló energiahordozók hasznosítására) készüljön a térségi természeti adottságokat és társadalmi-gazdasági szükségleteket figyelembevevő kritérium-rendszer. A kritériumrendszer kidolgozása során meg kell vizsgálni, hogy a hazai természeti erőforrások igénybevételének fenntarthatósági kritériumai, koráltai (esetleg tiltásai) milyen hatás gyakorolnak a határon túli igénybevételekre és az importra Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a Keretstratégia végrehajtásának elmaradása esetén A Keretstratégia hangsúlyos elemei a természeti erőforrások megőrzése, fenntartható hasznosítása, a társadalom értékrendjének, szemléletének pozitív irányú befolyásolása, a gazdasági környezet átalakításának igénye. A Keretstratégia végrehajtásának elmaradása visszavetné a fenntarthatóság felé való átmenetet, elmaradna az egyébként elérhető környezeti terhelések és igénybevételek csökkenésében megvalósuló előnyök. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 75

76 A Keretstratégia célja, hogy hozzájáruljon egy nemzeti konszenzus kialakulásához a fenntarthatóságról, mely keretében az egyes személyeknek, családoknak, üzleti vállalkozásoknak, civil szerveződéseknek kell olyan célokat, értékeket követniük, oly módon meghozni mindennapos döntéseiket és olyan innovatív kezdeményezésekbe belevágniuk, amelyek biztosíthatják erőforrásaink megmaradását és bővülését. Lényeges, hogy e beavatkozások elmaradása elodázná a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szemléletváltást, az elsődleges hajtóerők kedvezőbb alakulását. A Keretstratégia jelentős lépéseket irányoz elő a közpolitikai döntéselőkészítődöntéshozási rendszer átalakítására. Keretet ad, célokat, prioritásokat vázol más döntéshozók számára, hogy az ágazati stratégiákban olyan cél-eszköz-határidő-pénzügyi forrás rendszert tudjanak az adott szakágazatban megalkotni, ami más ágazati stratégiákkal együtt, azokkal összhangban, érdemben tudja szolgálni a fenntarthatósági átmenetet. Ezen célok és beavatkozások elmaradása nem biztosítaná a fenntarthatósági politika integráltságát és nem tenné lehetővé a Keretstratégia közpolitikai elkötelezettségének megvalósítását. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 76

77 4. JAVASLATOK A KERETSTRATÉGIA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE A jelen fejezetben összefoglaljuk és rendszerezzük a környezeti értékelés megelőző fejezeteiben vázolt javaslatokat. E részben tehát új javaslatot nem teszünk. (A javaslat előtti zárójeles szám a javaslat sorszáma.) 4.1. A beavatkozások fenntarthatóbbá tételét szolgáló javaslatok (új intézkedések) Az alábbiakban összefoglaljuk a Keretstratégiába illeszthető intézkedéseket. 1. Javasoljuk, hogy a Keretstratégia véglegesítése során a felhasznált adatok és információk nyomonkövethető hivatkozással jelenjek meg (pl. lábjegyzetben), oly módon, hogy világosan elkülönüljön a szakirodalmi információ, a nemzeti statisztikai rendszerből, illetve ágazati tervdokumentumokból származó indikátorok és a Keretstratégia saját becslései. 2. Javasoljuk, hogy az NFFS végrehajtása keretében: (1) készüljön témafeltáró tanulmány a nemzeti erőforrások állapotának, igénybevételének és tendenciájának nyomon követésére alkalmas kompozit indikátorokról, (2) meg kell vizsgálni, hogy az NFFS kulcsindikátorai hogyan integrálhatók a jelenleg kidolgozás alatt álló Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerhez (NATéR). 3. Javasoljuk, hogy az NFFS célrendszere egészüljön ki "magas szintű" célkitűzésekkel, prioritásokkal a következő tématerületeken: (1) alkalmazkodás a változásokhoz (2) értékmegőrzés, értékteremtés 7. Javasoljuk, hogy a Keretstratégia a következő területpolitikai ajánlásokat tartalmazza: (1) A területpolitikai tervezés térjen ki a térségi fenntarthatóság fogalomkörére, különösen a fenntarthatóságukban kritikus állapotú hazai térségek fenntarthatóságának helyreállítására (pl. Balaton, Budapest Agglomeráció), továbbá segítse elő a fejlesztési, területfejlesztési és területrendezési tervezés integrációját. (2) Készüljön jogszabály és útmutató a térségi fenntartható fejlődési stratégiák készítésére, valamint a területi és települési tervek esetében stratégiai környezeti vizsgálat kidolgozására. (3) Készüljön témafeltáró elemzés, majd annak eredményei alapján cselekvési terv a kárpátmedencei magyarság településterületének fenntartható fejlesztésére. (4) Készüljön el az NFFS térségi alábontásának stratégiai keretei. E keretrendszernek az NFFS céljai és beavatkozásai alapján, az eltérő természeti, földrajzi, táji és társadalmi-gazdasági feltételek figyelembevételével a területpolitikai tervezésbe célszerű beépülnie. 9. Javasoljuk, hogy az NFFS térjen ki a társadalmi kapcsolatok meggyengülésére és az elmagányosodásra, valamint foglalkozzon egy esetleges minőségi gazdasági szerkezetváltozás környezeti/fenntarthatósági hatásaival. 12. Javasoljuk, hogy a Keretstratégia hangsúlyosabban jelenítse meg a klímapolitikával, különösen az alkalmazkodással kapcsolatos kölcsönkapcsolatokat. (Ld. még 27. javaslat a fejezetben). 19. Javasoljuk, hogy a Keretstratégia: NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 77

78 (1) tömör és áttekinthető szerkezetben fogalmazza meg a Magyarország fenntarthatósági értékrendjét, (2) deklarálja, hogy a közvetített értékrendje pártpolitikától független, az általánosan elfogadott fenntarthatósági szakmai értékrendi elemek hazai adaptációja, egyfajta nemzeti minimum, (3) a környezet, környezeti elemek, természeti értékek és természeti erőforrások stb. kifejezések alkalmazása során vegyék figyelembe a jogszabályi fogalomértelmezéseket. 20. A Keretstratégia által azonosított hajtóerők sorába a következő kiegészítéseket javasoljuk: Mobilitási igények növekedése. A magyar gazdaság többszörös függőségi (kiszolgáltatottsági) helyzete. A beépítettség növekedése, az infrastrukturális fejlesztések túltervezése (bebetonozott költségek) és a lock-in hatás. A társadalom környezeti, fenntarthatósági értékrendje. Tartósan fennálló szegénység (vidéki szegénység, városi gettósodás, energiaszegénység). 21. Javasoljuk, hogy a Keretstratégia a vizsgált családi takarékossági anomáliákhoz hasonlóan térjen ki a közszféra pazarlásaira is (pl. az önkormányzati és állami presztízsberuházások, állami, önkormányzati tulajdonú közszolgáltató vállalatok működése stb.). 26. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia irányozza elő egy Nemzeti Talajvédelmi Stratégia kidolgozását és rendszeres felülvizsgálatát, mely lehetővé teszi a talajvédő gazdálkodás és területhasználat fenntarthatósági kritériumainak meghatározását és a legjobb gyakorlatok összegyűjtését. 36. Javasoljuk, hogy a helyzetértékelésben feltárt kedvezőtlen beépítettségi tendenciák figyelembevételével a Keretstratégia: (1) tűzzön ki célt a beépítettség korlátozására, (2) határozzon meg beavatkozási eszközt a beépítettséget kompenzáló, kiegyenlítő területhasználatok biztosítására. 42. Javasoljuk, hogy Keretstratégiáról szóló országgyűlési határozat adjon felhatalmazást a Kormánynak a cselekvési terv kidolgozására a fenntarthatóság felé való átmenet ágazati feladatairól 43. Javasoljuk, hogy a Keretstratégia mellékletében, a kiemelt ágazati feladatok között jelenjenek meg a klímapolitikai, illetve dekarbonizációs szempontok is, akár a leginkább érintett ágazat, az energetika részeként A fellépő hatások mérséklését célzó (kompenzáló, javító) intézkedések Az alábbiakban összefoglaljuk a más stratégiai dokumentumokba illeszthető intézkedéseket. 4. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tűzze napirendjére és alakítson ki álláspontot a közötti programozási időszakra vonatkozó nemzeti fejlesztési terv kidolgozásának helyzetéről, a fenntarthatóság felé való átmenet gyakorlati megvalósításának elősegítése érdekében. 5. Javasoljuk, hogy a foglalkoztatási programok kialakítása és lebonyolítása során preferált támogatást élvezzenek a jelentős közösségi hasznosságú, környezet- és természeti erőforráskímélő tevékenységek. A foglalkoztatási kultúraváltást az állami és az üzleti döntéshozók számára indított célzott szemléletformálási programokkal is célszerű segíteni. 6. Javasoljuk, a magyarországi turisztikai régiók turizmusfejlesztési stratégiáinak felülvizsgálatát a Keretstratégia célkitűzései és beavatkozásai figyelembevételével, annak feltárása érdekében, hogy azok vajon mennyiben segíthetik elő a fenntarthatóság felé való átmenetet. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 78

79 8. Javasoljuk, hogy az NFFS célrendszerét alapul véve a várhatóan növekvő városi lélekszám figyelembevételével a Kormány dolgozzon ki erős fenntarthatósági alapokon nyugvó egységes várospolitikát az Élhető, Fenntartható Város Koncepció keretében. 10. Javasoljuk a Nemzeti Vidékstratégia értékelését a Keretstratégiában szereplő négy alapvető nemzeti erőforrással kapcsolatban megfogalmazott célok mentén, a fenntarthatóság felé való átmenetet erősítő szinergikus hatások feltérképezése érdekében. 11. Javasoljuk a vállalkozás-ösztönzési, foglalkoztatási, vidékfejlesztési és az adópolitikák következetesen és összehangoltan támogassák az egészséges, minősített magyar élelmiszer piacra jutását. 13. Javasoljuk, hogy az Energiastratégia végrehajtási keretrendszerének kidolgozása során készüljön tudományos igényességű életciklus elemzés (LCA) az egyes primer-energiahordozók ökológiai lábnyomáról, víz lábnyomáról és karbon lábnyomáról. 14. Javasoljuk, kidolgozni a helyi gazdasági kapcsolatok fenntartható fejlesztésének szempontrendszerét, különös tekintettel a helyi erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra és a mobilitási igények mérséklésére. 15. Javasoljuk, hogy az NFFT tűzze napirendjére a szociál-, az ifjúság- és a drogpolitika értékelését és alakítson ki állásfoglalást a jövő generációk érdekeinek erőteljesebb figyelembevételére. 16. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Program részeként induljon hosszú távú szemléletformáló program az egészségtudatos, fenntartható fogyasztási formák elterjesztésére. 17. Javasoljuk, hogy az adórendszer és a gazdaságfejlesztési támogatások kezeljék prioritásként a KKV-k környezetvédelmi és erőforrás-takarékossági innovációit. 18. Javasoljuk, hogy a terület- és vidékfejlesztési programok vegyék figyelembe és hangsúlyosan támogassák a térségi innovációs programok megvalósítását. 22. Javasoljuk, hogy készüljön az NFFS figyelembevételével helyzetértékelő jelentés az OGY számára a bevándorlás lehetséges tendenciáiról, kockázatairól, majd az alapján készüljön a Kárpátmedence egészének demográfiai folyamatait figyelembe vevő hosszú távú migrációs stratégia. 23. Javasoljuk, hogy a fenntarthatóság felé való átmenet előmozdítására készüljön értékelés és útmutató a hazai iparfejlesztési és befektetés-ösztönzési politika számára. 24. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének részeként, az NFFS értékrendje alapján, jöjjön létre egy olyan új közmegegyezés (Társadalmi Szerződés), melyben a gazdaság és a társadalom szereplői, valamint a közhatalom gyakorlói elfogadják, hogy a változó természeti, világpolitikai és gazdasági körülményekhez reziliens alkalmazkodás, hosszú távú stratégiai tervezés és párbeszéd szükséges. 25. Javasoljuk, hogy készüljön Fenntartható Fejlődés Útmutató a közösség-építési célú gazdaság- és vidékfejlesztési programok kidolgozói számára. 27. Javasoljuk, hogy készüljön témafeltáró tanulmány a fenntarthatóság és a klímaváltozás összefüggéseinek feltérképezésére, valamint a szinergikus hatások feltárására a fenntarthatóság felé való átmenetet elősegítő kihasználása érdekében. 28. Javasoljuk a várható társadalmi, gazdasági és környezeti változások történő alkalmazkodás elősegítése érdekében (1) kockázatelemző és értékelő módszertan és adatbázis kialakítását és bevezetését, térségi szinten is (2) Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia kidolgozását. 29. Javasoljuk felmérni egyes leszakadó térségek, kirekesztett társadalmi csoportok sérülékenységét a természeti és ipari katasztrófa helyzetekre. E felmérés alapján térség- illetve társadalmi csoport specifikus alkalmazkodási és felkészülési tervek kidolgozását javasoljuk. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 79

80 30. Az EU Biodiverzitás Stratégia 2020 c. dokumentummal összhangban javasoljuk egy magyar stratégia kidolgozását a hazai biológiai sokféleség csökkenésének megállításának és az alkalmazkodási lehetőségek javításának érdekében. 31. A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése érdekében: (1) Javasoljuk, hogy megújuló erőforrások felhasználásának és előállításának támogatása érdekében kidolgozott intézkedések vegyék figyelembe az erdők megőrzésének, ökoszisztéma-szolgáltatásinak fontosságát. (2) Az erdőket érintő hatások minimalizálása érdekében a 2004-ben elfogadott Nemzeti Erdőprogram felülvizsgálata szükséges különös tekintettel a közjóléti és védelmi rendeltetésű, magas természetességű erdők megőrzésére és bővítésére, továbbá a fenntartható erdőgazdálkodást ösztönző rendszer magántulajdonú erdőkre vonatkozó feltételrendszerének kidolgozására. (3) A mezőgazdasági alapú megújuló energiahordozók alkalmazását csak korlátokkal szabad szorgalmazni. A projektek előkészítése során a környezetvédelmi engedélyeztetés részeként életciklus elemzést is tartalmazó fenntarthatósági elemzést szükséges készíteni. (4) A helyi gazdasági kapcsolatok erősítésére tervezett eszközök bevezetése esetében gondos környezeti vizsgálat javasolt. (5) Az ország számos térségében a környezet- és természetkárosító bűnözés új formái jelentek meg (illegális falopás, illegális hulladékkereskedelem, -lerakás- és -égetés), mely jelenségek okai, összefüggései egyelőre kevéssé ismertek. Javasoljuk, hogy az NFFT katalizátorként működjön közre a rendőrség, a polgárőrség, a tulajdonosok és a települési önkormányzatok összefogásával megvalósuló bűnmegelőzési programok kialakításában. 32. Javasoljuk, hogy (1) az alap-, közép- és felsőfokú képzési programokba következetesen épüljenek be a természet erőforrásokkal, azok fenntartható hasznosításával kapcsolatos tudáselemek és képességek. (2) a felsőoktatás és a felsőfokú szakképzés finanszírozási modelljei hangsúlyosan vegyék figyelembe a távokatatás (e-learning) költség- és közlekedés-kímélő lehetőségeit. 33. Javasoljuk, hogy készüljön iparág-specifikus útmutató a dolgozók és a beszállítók környezettudatosságának mérésére és javítására. 34. Javasoljuk, hogy az NFFT indítson programot (kereshető adatbázist és fórumot) a környezetkímélő technológiákra való átérés jó vállalati gyakorlatáról. 35. Javasoljuk, hogy a vidékies és kertvárosi térségekben a település-szépítő programok ("tiszta udvar rendes ház" mozgalmak) beépítését a környezeti szemléletformáló programokba. 37. Javasoljuk az alkalmazkodási lehetőségek támogatása érdekében, a hazai táji, tájképi értékek kataszterének, értékleltárának elkészítését, különös tekintettel a nem védett területekre. 38. Javasoljuk, hogy az a települési környezet tisztasága és az épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség megóvása érdekében: (1) az engedélyező hatóságok számára készüljön útmutató a térségi fenntarthatóságot javító energetikai és vállalkozásösztönzési fejlesztésekhez az örökségvédelmi szempontokat érvényesítő megvalósítás kritériumairól (2) induljanak szemléletformáló kampányok a városvédő szervezetek bevonásával. 39. Javasoljuk, hogy a készüljön útmutató a "lokális hálózatosodás" gazdaságfejlesztési eszközeinek anyag- és energiatakarékos lehetőségeiről. 40. Javasoljuk, hogy a lokális gazdaság kiépítésével párhuzamosan a szabályozói környezet átalakítása során mérlegelésre kerüljön egy komplex input-oldali kvóta rendszer (pl. energia, víz, terület, ásványkincsek) kidolgozása. Az input-oldali kvóta rendszer bevezetése előtt részletes megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, többek között a következő szempontokkal: NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 80

81 hatások a társadalom elszegényedettségére és túladóztatottságára, hitelfizetési képességére; különösen a sérülékeny társadalmi csoportokra (pl. nyugdíjasok, nagycsaládosok, fogyatékosok, halmozottan hátrányos helyzetűek stb.); makrogazdasági hatások: foglalkoztatásra, hazai KKV-k versenyképességére, inflációra, GDPre, export- és importfüggésre, külkereskedelemre; ágazati hatások: a karbon-szivárgásra (leakage effect), az energia-intenzív iparágak külföldre településére; hatások a hazai területi folyamatokra, térségeink közötti társadalmi-gazdasági különbségekre, felzárkóztatásra, hot spot-ok kialakulása; potyautas hatások (szürke és feketegazdaság szerepe, csempészet, illegális energiakereskedelem, korrupció stb.); költségvetési hatások: a szabályozórendszer működtetésének költségei és forrásai 41. Javasoljuk, hogy a hazai természeti erőforrások igénybevételére (különösen a megújuló energiahordozók hasznosítására) készüljön a térségi természeti adottságokat és társadalmigazdasági szükségleteket figyelembevevő kritérium-rendszer. A kritérium-rendszer kidolgozása során meg kell vizsgálni, hogy a hazai természeti erőforrások igénybevételének fenntarthatósági kritériumai, koráltai (esetleg tiltásai) milyen hatás gyakorolnak a határon túli igénybevételekre és az importra. 44. A környezettudatosság és a fenntartható életmód elterjedését szolgáló fejlesztéspolitikai beavatkozások hatékonyabbá tétele és a Keretstratégia céljainak jobb megvalósulása érdekében javasoljuk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa hangolja össze a Keretstratégia által javasolt eszközöket és az Új Széchenyi Terv által támogatott fejlesztési konstrukciókat. 45. Javasoljuk kidolgozni a helyi gazdasági kapcsolatok és a társadalmi kohézió fenntartható fejlesztésének szempontrendszerét és ezek összehangolt és monitorozott figyelembevételét a foglalkoztatás, a területfejlesztés, a vállalkozásfejlesztés és a vidékfejlesztés támogatási rendszereiben. 46. Ki kell dolgozni a hazai fenntarthatósági stratégiák eredményességét mérő és monitorozó mutatók és indexek egységes rendszerét, benne a nemzetközileg összehasonlítható mutatókkal, a területesíthető mérőszámokkal, valamint a kérdőíves formában beszerezhető információk mérőszámaival és a mindezekhez kapcsolódó metodikai útmutatókkal. Ennek keretében: (1) Fel kell térképezni az ország éghajlati sérülékenységének, és a változásokra adott reakciók társadalmi gazdasági alkalmazkodóképességet jellemző indexeit. (2) A fenntarthatósági értékrendszer kompozit indikátor [I7.] tematikájába javasolt beépíteni a fenntartható életvezetési minták elterjedtségét mérő kérdéseket. (3) Ki kell dolgozni a természetes területek fragmentációjának folyamatát és veszélyeit, mérő mutatószámokat is. (4) Komplex fenntarthatósági (élhetőségi települési) városi index kidolgozása szükséges NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 81

82 5. A KERETSTRATÉGIA INTÉZMÉNY- ÉS MONITORING RENDSZERÉNEK ÉS INDIKÁTORAINAK ÉRTÉKELÉSE 5.1. A fenntarthatóság intézményeinek értékelése A Keretstratégia a 6. fejezetében részletesen kifejti a fenntartható fejlődéssel, a jövő generációk érdekeinek érvényesítésével kapcsolatos tágabb értelemben vett intézményi feltételeket. Vizsgálja az intézményi megoldások lehetséges típusait; így áttekintést ad a jövő nemzedékek megszemélyesítésének; az alkotmányos és egyéb intézményi korlátok felállításának és az automatikus szabályozó mechanizmusok beépítésének lehetőségeiről, előnyeiről hátrányairól. A Keretstratégia helyesen hangsúlyozza a fenntarthatóság témájának a politikai döntésekben való megjelenítésének szükségességét. Ennek egyik feltételéül jelöli meg, hogy az érdekelt tudományos, civil és érdekvédelmi szervezetek, a média képviselői kezdeményezzék a fenntarthatósági tematikáról széleskörű dialógus elindítását. Másik feltételül a Keretstratégia felveti, hogy a fenntarthatóságot érintő jelentős súlyú döntések előkészítésekor készüljön fenntarthatósági hatásvizsgálat, s annak eredményei a nyilvánosság számára megismerhetők legyenek. Jelentős szerepet szán a Keretstratégia a gazdaság szereplőinek a fenntarthatóság felé való átmenet során. A nemzet humán és társadalmi erőforrásai tekintetében elsősorban az önkéntesség elvén nyugvó eszközökre (pl. vállalatok társadalmi felelősségvállalási (CSR) gyakorlata) helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor a természeti erőforrások kímélő használatában is az államnak már jóval több lehetősége nyílik az erőforrások központi védelmére (pl. megfelelő mértékű, az erőforrások használatát terhelő díjakkal vagy a termelési eljárásokra, termékekre vonatkozó közvetlen előírásokkal). A Keretstratégia több helyütt aláhúzza a döntések előzetes elemzése során alkalmazandó hatásvizsgálatok jelentőségét. Figyelemreméltó jogtechnikai megoldást vet fel, azáltal, hogy a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. -ának rendelkezéseit úgy értelmezi, hogy az ott megjelölt hatásvizsgálati kötelezettség a nemzeti erőforrásokra gyakorolt hatások vizsgálatát ( fenntarthatósági vizsgálatot ) is jelenti. Ugyanakkor a Keretstratégia adós marad ezesetben a jogérvényesítés (azaz a hivatkozott rendelkezés végrehajtása) lehetőségeinek ismertetésével. A Keretstratégia részletes javaslatokat tesz a decentralizált döntéselőkészítő, tanácskozó szervek (Megyei Fenntarthatósági és Természeti Erőforrás Tanácsok) NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 82

83 létrehozására, illetve a Kormány és az Országgyűlés különféle tanácsadó szervei közötti tematikus együttműködésre és feladatmegosztásra. A Keretstratégia a mellékletében részletezi azokat a stratégia-alkotási, jogintézményi, illetve intézményfejlesztési teendőket, amelyek garanciális alapot teremthetnének a fenntarthatósági politika mélyebb és szélesebb figyelembevételére más közpolitikák esetében. Ugyanakkor e javaslatok, ajánlások nem alkotnak cselekvési tervet, nem derülnek ki ezek időbeni egymásra épülése, prioritásaik. 42. javaslat Javasoljuk, hogy Keretstratégiáról szóló országgyűlési határozat adjon felhatalmazást a Kormánynak a cselekvési terv kidolgozására a fenntarthatóság felé való átmenet ágazati feladatairól 43. javaslat Javasoljuk, hogy a Keretstratégia mellékletében, a kiemelt ágazati feladatok között jelenjenek meg a klímapolitikai, illetve dekarbonizációs szempontok is, akár a leginkább érintett ágazat, az energetika részeként. 44. javaslat A környezettudatosság és a fenntartható életmód elterjedését szolgáló fejlesztéspolitikai beavatkozások hatékonyabbá tétele és a Keretstratégia céljainak jobb megvalósulása érdekében javasoljuk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa hangolja össze a Keretstratégia által javasolt eszközöket és az Új Széchenyi Terv által támogatott fejlesztési konstrukciókat. 45. javaslat Javasoljuk kidolgozni a helyi gazdasági kapcsolatok és a társadalmi kohézió fenntartható fejlesztésének szempontrendszerét és ezek összehangolt és monitorozott figyelembevételét a foglalkoztatás, a területfejlesztés, a vállalkozásfejlesztés és a vidékfejlesztés támogatási rendszereiben A fenntarthatóság kulcsindikátorainak értékelése A Keretstratégiában felsorolt kulcsindikátorok megfelelő jelzőszámai lehetnek a stratégia megvalósulásának, érvényesülésének. A stratégiában alkalmazott szemlélet szerint a négy erőforráscsoport (humán-, társadalmi, természeti- és gazdasági erőforrások témakörébe sorolt) osztályozott makro mutatói segítségével jellemezhetővé, monitorozhatóvá válik az ország egyes fenntarthatósági célkitűzéseinek érvényesülése. A hosszú távon érvényesülő folyamatokhoz tartozó kulcsindikátorok meghatározásának akkor van értelme, ha: valós képet alkotnak az ország belső viszonyairól, fejlődéséről, egységes módszertan alapján számíthatók, ugyanakkor, alkalmasak a nemzetközi összehasonlításra is. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 83

84 A kiválasztott mutatók ezeket a kritériumokat teljesítik, ugyanakkor célszerű lenne ezeket az indikátorokat úgy bemutatni a főfejezetben, hogy az a féle hektikusság, ami ezek összevetését jellemzi a szomszédos, vagy EU-s tagországi átlagokkal megszűnjön, azaz, minden indikátor esetében egységesen előálljon az összehasonlítható mutatók köre, áttekinthető, akár egységesen táblázatos formában. A társadalmi erőforrások mutatói esetében különös figyelmet kell szentelni annak, hogy a döntően kérdőíves felmérésekben, társadalmi vizsgálatokban előállított mutatók rendszeresen előállíthatók legyenek, egységes metodika alapján készüljenek. A kidolgozandó mutatók köre elsősorban a természeti erőforrásokra vonatkozik. Ezek közül pl. a talajokra, víztestekre vonatkozó egységesen számítható mutatókra országos szintű adatbázist ugyan létre lehet hozni, de a természeti erőforrások területi eltérései miatt erre egységes mutatószámot legalább is a közölt elképezések szerint képezni nem lehet. Célszerű lenne inkább olyan irányban fejleszteni a környezeti jellemzők értékelését, amelyek az egyes környezeti elemek, vagy rendszerek sérülékenységét, vagy veszélyeztetettségi szintjét jellemeznék, mert ezek ha nem is egyszerűen de modellezhetők, a terhelések, az állapot, az érzékenység a hatótényezők tükrében vizsgálhatók. A kidolgozandó mutatók közül hiányzik az éghajlati sérülékenységet, valamint az ezzel szorosan összefüggő társadalmi, gazdasági alkalmazkodóképességet leíró indexek szerepeltetése. Az indexek alkalmazása minden esetben felveti annak a kérdését, nem túl bonyolult-e előállíthatóságuk, minden résztényezőjük egységesen és rendszeresen előállítható-e, illetve eltérő területi szinteken is előállíthatók-e? Amennyiben ezek a feltételek megkérdőjeleződnek, el kell gondolkodni alkalmazhatóságukról. Bár az NFFS szándékoltan nem foglalkozik részleteiben a területi különbségekből adódó fenntarthatósági kérdésekkel, ezek a stratégia végrehajtásakor megkerülhetetlen kérdések lesznek. A törekvés egy helyen a stratégiában is felismerhető. A Horizontális teendők táblázatban a stratégiaalkotók is leírják: Összehangolt ágazati és területi fenntarthatósági indikátorok kifejlesztése. Célszerű tehát olyan mutatókat, indexeket kiválasztani, amelyek később a térségi stratégiákban is alkalmazhatók lesznek. Így érhető el, hogy az NFFS indikátorok és indexek alapjai legyenek a későbbi területi fenntarthatósági stratégiáknak és valóban ezeken alapuljon a térségi fenntarthatósági adatbázisok és jövőképek kidolgozása, és az ezekre épülő fenntarthatósági jelentések rendszerének kialakítása. Több NFFS indikátor esetében indokolt a térségi bontás, az indikátor értékének nagy (és csökkentendő) területi különbségei vagy téma szoros térségi fenntarthatósági összefüggései NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 84

85 miatt [pl. I1 (termékenység területi különbségek), I7 (helyi értékek ismerete/tisztelete), I10 (helyben fogyasztás), I3 (területi egészségi különbségek), I5 (térségi rendszerre vonatkozó ismeretek), I12 (térségi anyagáramok)]. 46. javaslat Ki kell dolgozni a hazai fenntarthatósági stratégiák eredményességét mérő és monitorozó mutatók és indexek egységes rendszerét, benne a nemzetközileg összehasonlítható mutatókkal, a területesíthető mérőszámokkal, valamint a kérdőíves formában beszerezhető információk mérőszámaival és a mindezekhez kapcsolódó metodikai útmutatókkal. Ennek keretében: (1) Fel kell térképezni az ország éghajlati sérülékenységének, és a változásokra adott reakciók társadalmi gazdasági alkalmazkodóképességet jellemző indexeit. (2) A fenntarthatósági értékrendszer kompozit indikátor [I7.] tematikájába javasolt beépíteni a fenntartható életvezetési minták elterjedtségét mérő kérdéseket. (3) Ki kell dolgozni a természetes területek fragmentációjának folyamatát és veszélyeit, mérő mutatószámokat is. (4) Komplex fenntarthatósági (élhetőségi települési) városi index kidolgozása szükséges. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 85

86 6. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ELŐZMÉNYEI, TÁRGYA ÉS CÉLJA A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkársága (NFFT), mint a A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia) c. dokumentum (a továbbiakban Keretstratégia) felelős kidolgozója hivatalosan kezdeményezte a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását és a környezeti értékelés elkészítését. Megközelítésünkben az SKV tárgya a Keretstratégia cél- és eszközrendszerének, a nemzeti erőforrások helyzetének, valamint az azt meghatározó hajtóerőknek az értékelése. Az SKV eljárás a Keretstratégia kidolgozásának keretében kerül lefolytatásra. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiához készülő SKV végső célja egy olyan környezeti értékelés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz a Keretstratégia környezeti teljesítményének javítására, a fenntarthatóság környezeti szempontjainak erősítésére. AZ SKV KIDOLGOZÁSÁNAK ÉS EGYEZTETÉSÉNEK SZERVEZÉSE Az NFFT Titkársága az SKV kidolgozását és a folyamat lefolytatását független, az SKV témakörében és a fenntarthatósági politikákban járatos szakértőkre bízta (SKV Munkacsoport), a munkacsoport tevékenységét az Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda koordinálja. A társadalmi részvételi folyamatot az NFFT Titkársága szervezi. A KIDOLGOZÁS SORÁN TETT JAVASLATOK HATÁSA A STRATÉGIÁRA A Környezeti Értékelés kidolgozása során folyamatos és intenzív szakmai párbeszéd folyt az SKV munkacsoport és a Keretstratégia kidolgozói között. A Keretstratégia végső kidolgozása során teljesült az SKV együtt-tervezési követelménye; az NFFT Titkársága nyílt és konstruktív hozzáállással segítette az SKV munkacsoport tevékenységét. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN BEMUTATÁSA Az elemzési-értékelési módszertan arra korábban kidolgozott és alkalmazott - megközelítésre épít, hogy a fenntarthatósági politika stratégiai szintjét (céljait, célkitűzéseit) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk, míg a Keretstratégia konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. Ennek keretében: Meghatároztuk a hazai viszonyokra adaptált (14 kritériumból álló) fenntarthatósági értékrendet. (Szem előtt tartva a vizsgálat tárgyát, a fenntarthatósági értékrendnek csak a környezeti dimenzióit vizsgáltuk.) A fenntarthatósági értékrend természetesen nem tekinthető abszolút fenntarthatósági kinyilatkoztatásnak, és ennek alapján nem lehet ítéletet alkotni a Keretstratégia fenntarthatósága fölött. Pusztán arra tekintjük alkalmasnak, hogy a célokat, mintegy relatív etalonhoz, ehhez mérjük. A Keretstratégia céljainak a fenntarthatósági értékrendnek való megfelelését egy-egy standard hatásmátrixban vizsgáltuk. A Keretstratégia konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk, avégett, hogy képet nyerhessünk arról, hogy az intézkedések hogyan felelnek meg egy - a Nemzeti Környezetvédelmi Programon, és más környezetvédelmi stratégiai dokumentumokon alapuló - környezeti, környezetpolitikai szempontrendszernek. (A szempontrendszer figyelembe veszi a megelőzés, újrahasznosítás (újrahasználat), ártalmatlanítás környezetpolitikai prioritásait.) Megjegyezzük, hogy a módszertan nem a környezetbarát - környezet károsító dimenzióban kívánja a célokat és a beavatkozásokat elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely célokat, eszközöket, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani. KAPCSOLÓDÁS MÁS STRATÉGIAI DOKUMENTUMOKHOZ SZAKPOLITIKAI KOHERENCIA VIZSGÁLATA Áttekintettük a Keretstratégia kapcsolódását Magyarország Alaptörvényéhez. Az Alaptörvény hangsúlyozza, hogy a politikai közösség tagjai felelősséget viselnek az utódokért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Az Alaptörvényben megfogalmazottak és a Keretstratégia a fenntarthatóság korábbi megközelítéseihez képest kibővített perspektívájú: víziójuk összhangban állnak egymással, amit jelez, hogy a Keretstratégia a NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 86

87 fenntarthatóság felé való átmenet végén egy olyan harmonikus, értékkövető és értékőrző magyar társadalom vízióját rajzolja fel, melyben a boldogulás alapja az anyagi értékek mellett az értékteremtő munka [Alaptörvény M) cikk], az egészség [XX. cikk], a tudás [X. és XI. cikkek], az erkölcs, valamint a családi, közösségi és a nemzeti összetartozás [Nemzeti hitvallás, L.) cikk]. Vizsgáltuk a gazdaság- és fejlesztéspolitikákhoz való kapcsolódást. A Keretstratégia szempontjából nagy jelentőségű, hogy Új Széchenyi Terv (ÚSzT) kiemelt prioritásként foglalkozik a zöldgazdaság-fejlesztéssel és hangsúlyozza, hogy a zöldgazdaság a természeti környezettel, mint erőforrással a korábbi időszakokhoz képest sokkal hatékonyabban és takarékosabban gazdálkodik. A kulcskérdés azonban az, hogy mekkora támogatást allokál a mindenkori Kormány e területekre, illetve biztosítja-e azt, hogy az egyes fejlesztési célterületek csak akkor juthassanak a közösségi és hazai forrásokhoz, ha azok nem sértik a fenntartható gazdasági és társadalmi rendszerek kialakítását, vagy fenntartását. Elemeztük az Európa 2020 Stratégia Magyarország Nemzeti Reformprogramjához való viszonyt: a nemzeti reformprogram gyakorlatilag az NFFS végrehajtási eszközrendszereként is felfogható, hiszen mind az öt kulcsterületen azokat a célkitűzéseket és hozzárendelt eszközöket azonosítja, amelyek az NFFS helyzetértékelése alapján a mai fenntarthatatlan helyzetből való kilábalást próbálják biztosítani. Áttekintettük a Magyar Növekedési Tervvel és a Duna Régió Stratégiával kapcsolatos összefüggéseket. Az utóbbi dokumentum alapvető célkitűzése a régió fenntartható fejlesztésével összhangban a térség természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelme. A Keretstratégia beavatkozásai összhangban állnak a Duna Régió Stratégiával, végrehajtásuk összehangolása kedvező szinergikus hatásokat eredményezhet. Vizsgáltuk a területpolitikai alapdokumentumokhoz, az Országos Fejlesztési Koncepcióhoz (OFK), az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz (OTK) és az Országos Területrendezési Tervhez (OTrT) való kapcsolódást. Az OTK megfogalmazza a térségi fenntarthatóság kritériumait: a térségek erőforrásainak hasznosítását, valamint az anyag-, energia-, jövedelem-, és tudásáramlási folyamatok térségben tartását. Ez a megközelítés a Keretstratégiában csak az ország területének egészére vonatkoztatva van jelen. Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) jogszabályi normaszövegben határozza meg az ország területhasználati rendjét, legtöbb szabályozási övezete természet- vagy környezetvédelmi céllal került kijelölésre. Az OTrT szabályozása az erőforrások védelmét szolgálja, a Keretstratégiával összhangban áll. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) a fenntartható fejlődést alapelvként kezeli, a környezetminőség pedig jövőképének része, mindez a Keretstratégiával összhangban áll. Elemeztük az Integrált Városfejlesztési Stratégiákhoz (IVS) való kapcsolódást, melyek fenntarthatósági üzenetei nem állnak össze rendszerré, alárendelt bennük a környezeti fenntarthatóság. Elemeztük az agrár- és vidékpolitikához, vízpolitikához való viszonyt. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) elviekben lehetővé teszi, hogy az EU-s pénzügyi források a Keretstratégia célkitűzéseivel összhangban támogassák a fenntarthatóság felé való átmenetet, ugyanakkor ennek gyakorlati megvalósítása ezt nem támasztja alá teljeskörűen. A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) és a Darányi Ignác Terv három horizontális szempontot tart szem előtt, mégpedig a fenntarthatóságot, a területi-és társadalmi kohéziót, valamint a vidék-város kapcsolatokat. Célszerű lenne az NVS-t a Keretstratégiában szereplő négy nemzeti erőforrás mentén is vizsgálni az egymást erősítő hatások feltérképezése érdekében. A rendelkezésre álló vízkészlet megőrzése egyértelmű nemzetgazdasági érdek, ami a fenntarthatóság felé való átmenet megvalósításához nélkülözhetetlen és amelyet a Víz Keretirányelv (VKI) is tükröz. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek esetében az értékalapú tervezés és a fenntarthatóság biztosítása, továbbá az integrált (fenntarthatósági fókuszú) hatásvizsgálatok összhangban állnak a Keretstratégia beavatkozásaival. Ezen túlmenően áttekintettük környezetpolitikai, klímapolitikai kapcsolódásokat. A harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) adja Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét a közötti időszakra. Az NFFS ennél jóval messzebb tekint, ugyanakkor célszerű lenne, ha az NKP a jövőben az NFFS-ből levezethető, a természeti tőkére vonatkozó fenntarthatósági célokat és a javasolt eszközrendszert integrálná. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) stratégiai céljai (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) közül a korábban hulladékként jelentkező anyagok gazdaságban történő továbbhasznosítása a zárt anyagciklusok kialakítása és újrahasznosítás révén az NFFS egyik fontos üzenete is egyben. A Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (NKIS) a zöldgazdaság, az ökoinnováció, és a környezeti ipar fejlesztését, valamint az ezekhez hozzájáruló innovatív technológiák elterjesztését holisztikus szemlélettel kezelő tervdokumentum, melynek tervezési aspektusai (vállalati szintű ökotervezés) a Keretstratégiában is jobban hangsúlyozandók lehetnének, például a környezetpolitika számára adott ajánlások esetében. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) Magyarország középtávú klímapoli kájának fő cselekvési irányait jelöli ki, alapelvei közö első helyen szerepel a fenntarthatóság, miszerint a stratégia intézkedései gyelembe veszik a jövő nemzedékek éle eltételeit, igényeik kielégítésének feltételeit. A NÉS célkitűzése szerint NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 87

88 a megfogalmazo intézkedések nemcsak makrogazdasági hasznokkal járnak, hanem jelentős megtakarításokat eredményeznek az energiafogyasztás területén, mindezeken túl erősí k a társadalmi kohéziót, fokozzák a lakosság biztonságérzetét és elősegí k a fenntarthatóságot. A klímaváltozás nem szerepel kiemelt helyen a Keretstratégiában, azonban a NÉS végrehajtási eszközei kapcsolódjanak azok akár a mitigációhoz, akár az adaptációhoz vagy a klímatudatossághoz többnyire a fenntarthatósági átmenethez kapcsolódó célokkal egymást erősítő jellegűek lehetnek, melyek pozitív környezeti hatásokat eredményeznek. Elemeztük a társadalom és humán erőforrás politikákhoz való viszonyt. A Keretstratégia Magyarország fenntarthatóság felé való átmenetének egyik legsúlyosabb problémájaként azonosítja a népesedési folyamatok kedvezőtlen voltát, a fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés kulcskérdésének tartja a kedvezőtlen demográfiai trendek befolyásolását. Az Országgyűlés a évi CCXI. törvényben (A családok védelméről) a Keretstratégia által megfogalmazott prioritásokhoz illeszkedő szabályozást fogadott el, ami kimondja, hogy a gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. A Keretstratégia a köznevelés kérdéskörének kiemelt figyelmet szentelve vázolja fel a humánerőforrás tudásállományának jellegzetességeit. A Nemzeti Köznevelési Törvény illeszkedve a Keretstratégia célrendszeréhez kimondja, hogy a köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) a műveltségterületek között közös követelményként fogalmazza meg a környezeti nevelést, melynek fogalmát kiterjeszti a fenntarthatóság pedagógiájára is. A Nemzeti Felsőoktatási Törvény a korábbi felsőoktatási törvénytől eltérően nem fogalmaz meg fenntarthatósági jellegű elvárásokat az intézmények működésével szemben. A Keretstratégia a humán erőforrások fenntartható fejlesztésének területén jelentős hangsúlyt helyez Magyarország egészségi állapotának bemutatására [és az egészségi helyzet javítása érdekében teendő lépésekre. A Semmelweis Terv a Keretstratégiával összhangban megfogalmazza, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása, egészségének fejlesztése társadalmi prioritás. A Semmelweis Terv előírja a nemzeti környezetegészségügyi akcióprogram folytatását is. Vizsgáltuk a Keretstratégia kapcsolódását egyes ágazati stratégiákhoz. A magyar energiapolitika kereteit a Nemzeti Energiastratégia jelöli ki, melynek célja a nemzeti energia- és klímapolitika közti összhang megteremtése, a gazdasági fejlődés és a környezeti szempontok összehangolása és az energiapiaci szereplők által elfogadható jövőkép kialakítása. A Keretstratégia megfelelő hangsúlyokkal kezeli az energiatakarékosság, a megújuló energiahordozók fenntartható hasznosítása, az energiaszegénység és az ellátásbiztonság, illetve az ásványvagyon-gazdálkodás kérdéseit is. Ugyanakkor nem ad egyértelmű iránymutatást a nemzeti energiapolitika számára, hogy a fenntartható energiagazdálkodás valójában mit takar, milyen energiapolitikai célok és eszközök vonatkozásában kell az integráltságot tovább erősíteni. Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) a közlekedés helyzetét alapvetően befolyásoló horizontális tényezők között kiemeli a közlekedés globális hatását, az ÜHG-kibocsátást. Ám az EKFS nem jelöl meg közvetlen, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzést, beavatkozást vagy indikátort. A Keretstratégia általában megfelelő hangsúlyokkal kezeli a közlekedés viszonyrendszerét a fenntarthatósággal, ugyanakkor nem foglalkozik a lokális gazdaság megerősödéséből eredő helyi mobilitási igények növekedésével, illetve ennek lehetséges kezelésével. A évekre vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégia átfogó célkitűzése szerint Magyarországnak olyan országgá kell válnia, ahol a gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció, és a vállalatok a globális piacon versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal jelennek meg. A korábbi TTI stratégiát kiegészítve az ÚSZT innovációs programja az innovációt a fenntartható fejlődés egyik fő hajtóerejeként határozza meg, egyben kinyilvánítja, hogy a Program egyik legfontosabb célja a fenntartható gazdasági, társadalmi fejlődés biztosítása. A Keretstratégia célrendszerében kellő hangsúllyal jelenik meg az innováció. KERETSTRATÉGIA CÉLRENDSZERÉNEK FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKELÉSE A fenntarthatósági értékelés keretében külön-külön részletesen vizsgáltuk a Stratégiában kitűzött célok fenntarthatósági vonatkozásait (leszűkítve a környezeti fenntarthatóság szempontjaira). Vizsgálataink főbb eredményeit az alábbi táblázat szemlélteti. 1. A környezeti fenntarthatóság szempontjából kiemelt jelentőségű célkitűzések 1.6. Olyan oktatás-nevelés-képzés kialakítása, amely egyfelől fejleszti az értékeket, erkölcsi normákat, érzelmeket, a közösségekhez való kötődést, rendszerszemléleti képességet ad, másfelől biztosítja a 2. A környezeti fenntarthatóság szempontjából bizonytalan, vagy kisebb jelentőségű célkitűzések 1.1. A születések számának növelése, a halandóság csökkentése, a népességfogyás lelassítása Az idős emberek egészségének megőrzése, a társadalmi együttműködésben való szerepük lehetőségének biztosítása. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 88

89 1. A környezeti fenntarthatóság szempontjából kiemelt jelentőségű célkitűzések munkavégzéshez szükséges tudás, készségek és kompetenciák elsajátítását, Az oktatásban töltött idő növelése és az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése 1.8. A gazdasági-társadalmi fejlődés fő forrásává a tudás és az innováció váljon, s növekedjen a foglalkoztatható emberek száma A társadalmi kohézió erősítése, a bizalom újratermelése, működőképes közösségi hálózatok fenntartása, a fenntarthatósággal kapcsolatos értékek erősítése Az Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megőrzése, az ökoszisztémaszolgáltatások degradációjának megakadályozása Talaj termőképességének fenntartása Az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátások szabályozása Az ásványkincsekkel és energiahordozókkal való beosztó, ésszerű gazdálkodás A vállalkozások fenntartható fejlődéséhez szükséges üzleti környezet, a környezetterhelést csökkentő technológiák elterjedésének ösztönzése Az önrendelkezés megfelelő szintjének fenntartása, a hazai tőkebefektetők arányának fokozatos növelése A helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése. 2. A környezeti fenntarthatóság szempontjából bizonytalan, vagy kisebb jelentőségű célkitűzések 1.3. A súlyos problémát jelentő elvándorlás lefékezéséhez szükség van a kritikus mértékben érintett szakmákban versenyképes munkabérek biztosítására A halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás Az életmódtól függő krónikus, megbetegedések számának csökkentése, az egészségkockázatos magatartási formák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezők csökkentése A munkába bevonható polgárok körének bővítése, a foglalkoztatottság javítása. A KERETSTRATÉGIA KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE - VÁLASZOK A KÖRNYEZETRE VESZÉLYES HAJTÓERŐKRE A környezeti teljesítményértékelés során a Stratégia eszközrendszerének, az átmenet kulcsterületein meghatározott beavatkozások környezeti értékelését végeztük el melynek főbb eredményei a következők: Jelentős pozitív hatású beavatkozások T3.3 Környezetkímélő technológiák használatára való áttérés. T3.2 A környezeti ártalmak csökkentésének támogatása. T3.11 A kritikus állapotban lévő erőforrások esetében normatív, korlátozó előírások bevezetése, esetlegesen az erőforrás-felhasználás teljes tilalma. T3.8 Kék gazdaság vállalati kutatásfejlesztés, innováció, egyetemi alapés alkalmazott kutatások támogatása a hulladékkezelés, szennyvízgazdálkodás, megújuló energiaforrások tekintetében, ökologikus termelési és fogyasztási rendszerek támogatása (technológia). T3.10 Zöldgazdasági reformok: a szabályozási, adózási, támogatási rendszereken keresztül (pl. az energia- és anyagfelhasználás megfelelő beárazása). Mérsékelt környezeti hatású beavatkozások T2.13 Az oktatási intézményrendszer szerepének erősítése az identitás, az értékek és a helyi kötődés kialakításában. T3.1 A környezettudatos magatartás, egyéni felelősségvállalás; környezettudatos magatartásminták közvetítése a következő generációknak. T3.6 A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadásának erősítése a közoktatásban (kormányzat). T3.9 A környezeti fenntarthatóság értékrendjének közvetítése. T3.5 Környezettudatosságra növelésére irányuló kampányok; a környezeti károk megelőzésére és mérséklésére irányuló tevékenységek. T3.12 A környezeti hatásvizsgálatok elvi alapjainak megteremtése, a szükséges módszertanok kidolgozása. T2.7, T.10. A társadalmi kohéziót erősítő programok. T2.3 Jogkövető magatartás. T3.7 Megújuló energiaforrások felhasználásának és előállításának támogatása. T3.13 A fenntarthatósági szempontokat meg kell jelenniük a stratégiai jelentőségű helyi és ágazati tervezési dokumentumokban. T4.6 A helyi gazdasági kapcsolatok erősítésére eszközök bevezetése, a lokális ellátási láncok fejlesztése. Közvetett hatású beavatkozások T1.14 A tudást előállító intézményrendszer hatékonyságának növelése, a munkavégzéshez szükséges tudás, készségek és kompetenciák átadására. T1.15 Az egyetemeken, kutatóintézetekben, illetve azok együttműködésével végzett K+F+I tevékenységek támogatása. T2.1 Egyéni felelősségvállalás a társadalom intézményeiben és a hátrányos helyzetű csoportokért. T2.16 A kormány- és köztisztviselők, valamint az oktatási intézményekben foglalkoztatottak (nevelők, tanárok, vezetők) fenntarthatósági továbbképzése. T2.8 a társadalmi szervezetek támogatása a civil társadalom önszerveződésének segítéséért. T3.4 A környezeti fenntarthatóság céljának befogadása a szervezetek értékrendjébe (civil, egyházi szervezeteknek ajánlás). T4.8 A tudás előállításának biztosítása, a kutatás-fejlesztés, innováció támogatása a vállalati szférában. T1.17, T1.20, T1.22, T1.23 Népegészségügyi programok, egészségtudatos magatartás és annak közvetítése. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 89

90 A KERETSTRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA SORÁN VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK A Környezeti Értékelésben részletesen vizsgáltuk a környezeti elemeket és rendszereket érintő hatásokat. A Keretstratégia intézkedései révén több területen is kedvező hatással lehet a környezetre és ezek közül optimális esetben lesznek egymás hatását erősítő, pozitív szinergikus hatások is. A Keretstratégia a levegő minőségére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának volumenére összességében pozitív hatást gyakorol, ugyanakkor a lokális gazdaság kiépítése megfelelő kompenzáló intézkedések híján a közlekedési eredetű kibocsátások helyi növekedését vonhatja maga után. A felszíni és felszín alatti vizek, valamint az árvízvédelem vonatkozásában a környezeti ártalmak csökkentésének támogatása, a környezetkímélő technológiákra való áttérés, valamint a kritikus állapotban lévő erőforrásokra vonatkozó korlátozó, tiltó rendelkezések egyértelműen pozitív hatásokkal járnak. A pozitív környezeti hatások erősítéséhez járulhat hozzá a Keretstratégiában javasolt Megyei Fenntarthatósági és Természeti Erőforrás Tanácsok létrehozása. A talaj, a termőföld és a földtani közeg vonatkozásában a Keretstratégia helyesen állapítja meg, hogy a fenntarthatóság felé való átmenet megvalósításában veszélyt jelenthet, hogy a termőterület aránya hosszabb időszakot tekintve folyamatosan csökkent, illetve, hogy a talaj állapotának romlása nemcsak a termesztési feltételeket, hanem a mezőgazdaság versenyképességét is hátrányosan érintheti. Ezzel összhangban a Keretstratégia célkitűzései között is megjelenik a talajhoz kapcsolódó értékek megőrzése, termőképességének, valamint a talajhigiénés és környezetegészségügyi állapotának fenntartása (C3.4), és a természetes területek beépítési sebességének csökkentése. A Keretstratégiában ugyan nem szerepel kiemelt helyen a klímaváltozás várható hazai hatásainak mérséklése, vagy az azokhoz való alkalmazkodás, illetve a klímatudatosság növelése, azonban ezek több szálon is kapcsolódnak a fenntarthatóság felé való átmenet tervezett lépéseihez, számos esetben tetten érhetők az éghajlatváltozás megelőzésével és következményeivel kapcsolatos hatások mérsékléséhez is hozzájáruló tervezett intézkedések, teendők. Ezek sorában is kiemelt jelentőségű a kék és zöld gazdaság kialakítását erősítő elképzelések, a környezetkímélő technológiákra való áttérés, valamint a megújuló erőforrások felhasználásának és előállításának támogatásához kötődő intézkedések. A Keretstratégia fokozott figyelmet szentel a környezeti katasztrófa helyzetek kialakulásának megakadályozására, hatásainak mérséklésére. Ezért különösen fontosak azok a célkitűzések, amelyek a jövőben valószínűleg bekövetkező károk megelőzésére, valamint a kritikus infrastruktúrák tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének és támogatásának fenntarthatósági szempontjaira hívják fel a figyelmet. Szükséges e vizsgálatok megfelelő térségi szintű módszertanának kialakítása is, valamint e tevékenységek kiterjesztése a környezeti, társadalmi és gazdasági rendszereket érő és veszélyeztető hatásokhoz történő alkalmazkodást elősegítő, adaptációs kockázatelemző és értékelő módszerek hazai bevezetése is. A Keretstratégiában egyértelműen megjelenik a természetvédelmi oltalom alatt álló területek és a természeti környezet értékeihez kapcsolódóan a megőrzés szerepének fontossága és alapvető szükségessége. Magyarország növényzet-alapú természeti tőke indexe 9,9%, ami a természetes ökoszisztéma-szolgáltatások 90% körüli elvesztését jelzi. Ez egyértelműen alátámasztja a Keretstratégia intézkedéseinek végrehajtása következtében várhatóan fellépő pozitív környezeti hatások további erősítését. Valószínűsíthető, hogy a fenntarthatóság felé való átmenet érdekében tervezett lépések alapvetően jótékony hatást váltanak ki a biodiverzitás, az ökoszisztéma-szolgáltatások és az erdők természetességének megőrzésére vonatkozóan. A legjelentősebb pozitív hatás várhatóan a kritikus állapotban lévő erőforrásokhoz kapcsolódó normatív, korlátozó előírások és az egyes erőforrások felhasználására vonatkozó tilalom bevezetéséhez köthető. A ma élő és a jövő generációk egészségének és életminőségének javítása a Keretstratégia egyik fontos célja. A helyzetértékelés azt is megállapítja, hogy az egészségi állapot környezeti kockázati tényezői között a legjelentősebbek az ivóvíz helyenként rossz minősége és a levegő kémiai és biológiai szennyezettsége (por ill. pollenek). Látni kell azonban, hogy a Keretstratégia a szemléletformálás (ajánlás) és a politikai döntéshozók irányába történő javaslattétel eszközét tudja alkalmazni a célok elérése érdekében. Ezek az eszközök szerény erejük folytán nem teszik lehetővé, hogy a Keretstratégia elfogadása önmagában érdemben befolyással legyen a megváltoztatni kívánt folyamatokra. A Keretstratégiában a környezettudatosság erősítése és a fenntartható életmód elterjedése a természeti erőforrások megőrzésének és mainál fenntarthatóbb használatának fontos eszközeként jelenik meg. A Keretstratégia helyesen arra a következtetésre jut, hogy környezet és a természet védelmét, megőrzését fontos értéknek tartják a magyarok, ám ez irányú aktivitásuk nemzetközi összehasonlításban alacsony A területhasználatra, térszerkezetre gyakorolt hatások vonatkozásában megállapítható, hogy a Keretstratégia viszonylag kevés közvetlen területhasználati üzenettel rendelkezik, az NFFS szándékai a NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 90

91 területhasználatra és a térszerkezetre többnyire neutrális vagy jótékony hatással bírnak. Kivételt képez a megújuló energiák szorgalmazása, ahol a biomassza, mint energiahordozó kellő korlátozó kritériumok nélküli felhasználása kedvezőtlen hatásokra vezethet. A beépített területek növekedésére a Keretstratégia helyzetfeltárása aggodalommal tekint, de e probléma a céloknál és beavatkozásoknál kevéssé köszön vissza. Az NFFS nem érinti, hogy a napjainkban már széles körben alkalmazott kényszerű kompenzációk, pl. erdősítések, bár garanciát adhatnak egyes területhasználati kategóriák kiterjedésének változatlanságára, de az ökológiai állapot a fellépő fragmentáció miatt így is károsodhat. A Keretstratégia egyértelműen rögzíti, hogy a természet védelme nemcsak a védett területekre vonatkozhat, hanem tágabb értelemben a táji örökség megőrzése is a részét képezi. A Keretstratégia célkitűzései között szerepel az Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megőrzése is. A tájgazdálkodásra, a táji eltartóképességre, természeti és kulturális táji erőforrásokra, tájképre az alábbi, a Keretstratégiában rögzített intézkedések kisebb mértékben ugyan, de pozitív hatást gyakorolnak. Az NFFS egyértelműen kedvezően hat a természeti erőforrások megújítására, hiszen ez a stratégia egyik hangsúlyos törekvése. A térbeli hasznosítás terén sem lehet kedvezőtlen hatásokat azonosítani, de e téren erősíthetők a pozitív hatások. A települési környezetminőség, épített környezet és a kulturális örökség esetében az NFFS törekvései alapvetően kedvező hatásokat gyakorolnak, ám a fűtési célú biomassza felhasználás helyi levegőminőségi problémákhoz vezethet, illetve a helyi gazdaság megerősödése megfelelő kompenzáló intézkedések híján növelheti a települések környezetterhelését, veszélyeztetheti a kulturális örökséget és településképet, többek között a növekvő beépítéssel, kibocsátással és a zajjal. A KERETSTRATÉGIÁHOZ FŰZÖTT SKV JAVASLATOK 1. Javasoljuk, hogy a Keretstratégia véglegesítése során a felhasznált adatok és információk nyomonkövethető hivatkozással jelenjek meg (pl. lábjegyzetben), oly módon, hogy világosan elkülönüljön a szakirodalmi információ, a nemzeti statisztikai rendszerből, illetve ágazati tervdokumentumokból származó indikátorok és a Keretstratégia saját becslései. 2. Javasoljuk, hogy az NFFS végrehajtása keretében: (1) készüljön témafeltáró tanulmány a nemzeti erőforrások állapotának, igénybevételének és tendenciájának nyomon követésére alkalmas kompozit indikátorokról, (2) meg kell vizsgálni, hogy az NFFS kulcsindikátorai hogyan integrálhatók a jelenleg kidolgozás alatt álló Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerhez (NATéR). 3. Javasoljuk, hogy az NFFS célrendszere egészüljön ki "magas szintű" célkitűzésekkel, prioritásokkal a következő tématerületeken: (1) alkalmazkodás a változásokhoz (2) értékmegőrzés, értékteremtés 4. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tűzze napirendjére és alakítson ki álláspontot a közötti programozási időszakra vonatkozó nemzeti fejlesztési terv kidolgozásának helyzetéről, a fenntarthatóság felé való átmenet gyakorlati megvalósításának elősegítése érdekében. 5. Javasoljuk, hogy a foglalkoztatási programok kialakítása és lebonyolítása során preferált támogatást élvezzenek a jelentős közösségi hasznosságú, környezet- és természeti erőforrás-kímélő tevékenységek. A foglalkoztatási kultúraváltást az állami és az üzleti döntéshozók számára indított célzott szemléletformálási programokkal is célszerű segíteni. 6. Javasoljuk, a magyarországi turisztikai régiók turizmusfejlesztési stratégiáinak felülvizsgálatát a Keretstratégia célkitűzései és beavatkozásai figyelembevételével, annak feltárása érdekében, hogy azok vajon mennyiben segíthetik elő a fenntarthatóság felé való átmenetet. 7. Javasoljuk, hogy a Keretstratégia a következő területpolitikai ajánlásokat tartalmazza: (1) A területpolitikai tervezés térjen ki a térségi fenntarthatóság fogalomkörére, különösen a fenntarthatóságukban kritikus állapotú hazai térségek fenntarthatóságának helyreállítására (pl. Balaton, Budapest Agglomeráció), továbbá segítse elő a fejlesztési, területfejlesztési és területrendezési tervezés integrációját. (2) Készüljön jogszabály és útmutató a térségi fenntartható fejlődési stratégiák készítésére, valamint a területi és települési tervek esetében stratégiai környezeti vizsgálat kidolgozására. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 91

92 (3) Készüljön témafeltáró elemzés, majd annak eredményei alapján cselekvési terv a kárpát-medencei magyarság településterületének fenntartható fejlesztésére. (4) Készüljön el az NFFS térségi alábontásának stratégiai keretei. E keretrendszernek az NFFS céljai és beavatkozásai alapján, az eltérő természeti, földrajzi, táji és társadalmi-gazdasági feltételek figyelembevételével a területpolitikai tervezésbe célszerű beépülnie. 8. Javasoljuk, hogy az NFFS célrendszerét alapul véve a várhatóan növekvő városi lélekszám figyelembevételével a Kormány dolgozzon ki erős fenntarthatósági alapokon nyugvó egységes várospolitikát az Élhető, Fenntartható Város Koncepció keretében. 9. Javasoljuk, hogy az NFFS térjen ki a társadalmi kapcsolatok meggyengülésére és az elmagányosodásra, valamint foglalkozzon egy esetleges minőségi gazdasági szerkezetváltozás környezeti/fenntarthatósági hatásaival. 10. Javasoljuk a Nemzeti Vidékstratégia értékelését a Keretstratégiában szereplő négy alapvető nemzeti erőforrással kapcsolatban megfogalmazott célok mentén, a fenntarthatóság felé való átmenetet erősítő szinergikus hatások feltérképezése érdekében. 11. Javasoljuk a vállalkozás-ösztönzési, foglalkoztatási, vidékfejlesztési és az adópolitikák következetesen és összehangoltan támogassák az egészséges, minősített magyar élelmiszer piacra jutását. 12. Javasoljuk, hogy a Keretstratégia hangsúlyosabban jelenítse meg a klímapolitikával, különösen az alkalmazkodással kapcsolatos kölcsönkapcsolatokat. (Ld. még 27. javaslat a fejezetben). 13. Javasoljuk, hogy az Energiastratégia végrehajtási keretrendszerének kidolgozása során készüljön tudományos igényességű életciklus elemzés (LCA) az egyes primer-energiahordozók ökológiai lábnyomáról, víz lábnyomáról és karbon lábnyomáról. 14. Javasoljuk, kidolgozni a helyi gazdasági kapcsolatok fenntartható fejlesztésének szempontrendszerét, különös tekintettel a helyi erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra és a mobilitási igények mérséklésére. 15. Javasoljuk, hogy az NFFT tűzze napirendjére a szociál-, az ifjúság- és a drogpolitika értékelését és alakítson ki állásfoglalást a jövő generációk érdekeinek erőteljesebb figyelembevételére. 16. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Program részeként induljon hosszú távú szemléletformáló program az egészségtudatos, fenntartható fogyasztási formák elterjesztésére. 17. Javasoljuk, hogy az adórendszer és a gazdaságfejlesztési támogatások kezeljék prioritásként a KKV-k környezetvédelmi és erőforrás-takarékossági innovációit. 18. Javasoljuk, hogy a terület- és vidékfejlesztési programok vegyék figyelembe és hangsúlyosan támogassák a térségi innovációs programok megvalósítását. 19. Javasoljuk, hogy a Keretstratégia: (1) tömör és áttekinthető szerkezetben fogalmazza meg a Magyarország fenntarthatósági értékrendjét, (2) deklarálja, hogy a közvetített értékrendje pártpolitikától független, az általánosan elfogadott fenntarthatósági szakmai értékrendi elemek hazai adaptációja, egyfajta nemzeti minimum, (3) a környezet, környezeti elemek, természeti értékek és természeti erőforrások stb. kifejezések alkalmazása során vegyék figyelembe a jogszabályi fogalomértelmezéseket. 20. A Keretstratégia által azonosított hajtóerők sorába a következő kiegészítéseket javasoljuk: Mobilitási igények növekedése. A magyar gazdaság többszörös függőségi (kiszolgáltatottsági) helyzete. A beépítettség növekedése, az infrastrukturális fejlesztések túltervezése (bebetonozott költségek) és a lock-in hatás. A társadalom környezeti, fenntarthatósági értékrendje. Tartósan fennálló szegénység (vidéki szegénység, városi gettósodás, energiaszegénység). 21. Javasoljuk, hogy a Keretstratégia a vizsgált családi takarékossági anomáliákhoz hasonlóan térjen ki a közszféra pazarlásaira is (pl. az önkormányzati és állami presztízsberuházások, állami, önkormányzati tulajdonú közszolgáltató vállalatok működése stb.). 22. Javasoljuk, hogy készüljön az NFFS figyelembevételével helyzetértékelő jelentés az OGY számára a bevándorlás lehetséges tendenciáiról, kockázatairól, majd az alapján készüljön a Kárpát-medence egészének demográfiai folyamatait figyelembe vevő hosszú távú migrációs stratégia. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 92

93 23. Javasoljuk, hogy a fenntarthatóság felé való átmenet előmozdítására készüljön értékelés és útmutató a hazai iparfejlesztési és befektetés-ösztönzési politika számára. 24. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének részeként, az NFFS értékrendje alapján, jöjjön létre egy olyan új közmegegyezés (Társadalmi Szerződés), melyben a gazdaság és a társadalom szereplői, valamint a közhatalom gyakorlói elfogadják, hogy a változó természeti, világpolitikai és gazdasági körülményekhez reziliens alkalmazkodás, hosszú távú stratégiai tervezés és párbeszéd szükséges. 25. Javasoljuk, hogy készüljön Fenntartható Fejlődés Útmutató a közösség-építési célú gazdaság- és vidékfejlesztési programok kidolgozói számára. 26. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia irányozza elő egy Nemzeti Talajvédelmi Stratégia kidolgozását és rendszeres felülvizsgálatát, mely lehetővé teszi a talajvédő gazdálkodás és területhasználat fenntarthatósági kritériumainak meghatározását és a legjobb gyakorlatok összegyűjtését. 27. Javasoljuk, hogy készüljön témafeltáró tanulmány a fenntarthatóság és a klímaváltozás összefüggéseinek feltérképezésére, valamint a szinergikus hatások feltárására a fenntarthatóság felé való átmenetet elősegítő kihasználása érdekében. 28. Javasoljuk a várható társadalmi, gazdasági és környezeti változások történő alkalmazkodás elősegítése érdekében (1) kockázatelemző és értékelő módszertan és adatbázis kialakítását és bevezetését, térségi szinten is (2) Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia kidolgozását. 29. Javasoljuk felmérni egyes leszakadó térségek, kirekesztett társadalmi csoportok sérülékenységét a természeti és ipari katasztrófa helyzetekre. E felmérés alapján térség- illetve társadalmi csoport specifikus alkalmazkodási és felkészülési tervek kidolgozását javasoljuk. 30. Az EU Biodiverzitás Stratégia 2020 c. dokumentummal összhangban javasoljuk egy magyar stratégia kidolgozását a hazai biológiai sokféleség csökkenésének megállításának és az alkalmazkodási lehetőségek javításának érdekében. 31. A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése érdekében: (1) Javasoljuk, hogy megújuló erőforrások felhasználásának és előállításának támogatása érdekében kidolgozott intézkedések vegyék figyelembe az erdők megőrzésének, ökoszisztéma-szolgáltatásinak fontosságát. (2) Az erdőket érintő hatások minimalizálása érdekében a 2004-ben elfogadott Nemzeti Erdőprogram felülvizsgálata szükséges különös tekintettel a közjóléti és védelmi rendeltetésű, magas természetességű erdők megőrzésére és bővítésére, továbbá a fenntartható erdőgazdálkodást ösztönző rendszer magántulajdonú erdőkre vonatkozó feltételrendszerének kidolgozására. (3) A mezőgazdasági alapú megújuló energiahordozók alkalmazását csak korlátokkal szabad szorgalmazni. A projektek előkészítése során a környezetvédelmi engedélyeztetés részeként életciklus elemzést is tartalmazó fenntarthatósági elemzést szükséges készíteni. (4) A helyi gazdasági kapcsolatok erősítésére tervezett eszközök bevezetése esetében gondos környezeti vizsgálat javasolt. (5) Az ország számos térségében a környezet- és természetkárosító bűnözés új formái jelentek meg (illegális falopás, illegális hulladékkereskedelem, -lerakás- és -égetés), mely jelenségek okai, összefüggései egyelőre kevéssé ismertek. Javasoljuk, hogy az NFFT katalizátorként működjön közre a rendőrség, a polgárőrség, a tulajdonosok és a települési önkormányzatok összefogásával megvalósuló bűnmegelőzési programok kialakításában. 32. Javasoljuk, hogy (1) az alap-, közép- és felsőfokú képzési programokba következetesen épüljenek be a természet erőforrásokkal, azok fenntartható hasznosításával kapcsolatos tudáselemek és képességek. (2) a felsőoktatás és a felsőfokú szakképzés finanszírozási modelljei hangsúlyosan vegyék figyelembe a távokatatás (e-learning) költség- és közlekedés-kímélő lehetőségeit. 33. Javasoljuk, hogy készüljön iparág-specifikus útmutató a dolgozók és a beszállítók környezettudatosságának mérésére és javítására. 34. Javasoljuk, hogy az NFFT indítson programot (kereshető adatbázist és fórumot) a környezetkímélő technológiákra való átérés jó vállalati gyakorlatáról. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 93

94 35. Javasoljuk, hogy a vidékies és kertvárosi térségekben a település-szépítő programok ("tiszta udvar rendes ház" mozgalmak) beépítését a környezeti szemléletformáló programokba. 36. Javasoljuk, hogy a helyzetértékelésben feltárt kedvezőtlen beépítettségi tendenciák figyelembevételével a Keretstratégia: (1) tűzzön ki célt a beépítettség korlátozására, (2) határozzon meg beavatkozási eszközt a beépítettséget kompenzáló, kiegyenlítő területhasználatok biztosítására. 37. Javasoljuk az alkalmazkodási lehetőségek támogatása érdekében, a hazai táji, tájképi értékek kataszterének, értékleltárának elkészítését, különös tekintettel a nem védett területekre. 38. Javasoljuk, hogy az a települési környezet tisztasága és az épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség megóvása érdekében: (1) az engedélyező hatóságok számára készüljön útmutató a térségi fenntarthatóságot javító energetikai és vállalkozásösztönzési fejlesztésekhez az örökségvédelmi szempontokat érvényesítő megvalósítás kritériumairól (2) induljanak szemléletformáló kampányok a városvédő szervezetek bevonásával. 39. Javasoljuk, hogy a készüljön útmutató a "lokális hálózatosodás" gazdaságfejlesztési eszközeinek anyag- és energiatakarékos lehetőségeiről. 40. Javasoljuk, hogy a lokális gazdaság kiépítésével párhuzamosan a szabályozói környezet átalakítása során mérlegelésre kerüljön egy komplex input-oldali kvóta rendszer (pl. energia, víz, terület, ásványkincsek) kidolgozása. Az input-oldali kvóta rendszer bevezetése előtt részletes megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, többek között a következő szempontokkal: hatások a társadalom elszegényedettségére és túladóztatottságára, hitelfizetési képességére; különösen a sérülékeny társadalmi csoportokra (pl. nyugdíjasok, nagycsaládosok, fogyatékosok, halmozottan hátrányos helyzetűek stb.); makrogazdasági hatások: foglalkoztatásra, hazai KKV-k versenyképességére, inflációra, GDP-re, exportés importfüggésre, külkereskedelemre; ágazati hatások: a karbon-szivárgásra (leakage effect), az energia-intenzív iparágak külföldre településére; hatások a hazai területi folyamatokra, térségeink közötti társadalmi-gazdasági különbségekre, felzárkóztatásra, hot spot-ok kialakulása; potyautas hatások (szürke és feketegazdaság szerepe, csempészet, illegális energiakereskedelem, korrupció stb.); költségvetési hatások: a szabályozórendszer működtetésének költségei és forrásai 41. Javasoljuk, hogy a hazai természeti erőforrások igénybevételére (különösen a megújuló energiahordozók hasznosítására) készüljön a térségi természeti adottságokat és társadalmi-gazdasági szükségleteket figyelembevevő kritérium-rendszer. A kritérium-rendszer kidolgozása során meg kell vizsgálni, hogy a hazai természeti erőforrások igénybevételének fenntarthatósági kritériumai, koráltai (esetleg tiltásai) milyen hatás gyakorolnak a határon túli igénybevételekre és az importra. 42. Javasoljuk, hogy Keretstratégiáról szóló országgyűlési határozat adjon felhatalmazást a Kormánynak a cselekvési terv kidolgozására a fenntarthatóság felé való átmenet ágazati feladatairól 43. Javasoljuk, hogy a Keretstratégia mellékletében, a kiemelt ágazati feladatok között jelenjenek meg a klímapolitikai, illetve dekarbonizációs szempontok is, akár a leginkább érintett ágazat, az energetika részeként. 44. A környezettudatosság és a fenntartható életmód elterjedését szolgáló fejlesztéspolitikai beavatkozások hatékonyabbá tétele és a Keretstratégia céljainak jobb megvalósulása érdekében javasoljuk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa hangolja össze a Keretstratégia által javasolt eszközöket és az Új Széchenyi Terv által támogatott fejlesztési konstrukciókat. 45. Javasoljuk kidolgozni a helyi gazdasági kapcsolatok és a társadalmi kohézió fenntartható fejlesztésének szempontrendszerét és ezek összehangolt és monitorozott figyelembevételét a foglalkoztatás, a területfejlesztés, a vállalkozásfejlesztés és a vidékfejlesztés támogatási rendszereiben. 46. Ki kell dolgozni a hazai fenntarthatósági stratégiák eredményességét mérő és monitorozó mutatók és indexek egységes rendszerét, benne a nemzetközileg összehasonlítható mutatókkal, a területesíthető NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 94

95 mérőszámokkal, valamint a kérdőíves formában beszerezhető információk mérőszámaival és a mindezekhez kapcsolódó metodikai útmutatókkal. Ennek keretében: (1) Fel kell térképezni az ország éghajlati sérülékenységének, és a változásokra adott reakciók társadalmi gazdasági alkalmazkodóképességet jellemző indexeit. (2) A fenntarthatósági értékrendszer kompozit indikátor [I7.] tematikájába javasolt beépíteni a fenntartható életvezetési minták elterjedtségét mérő kérdéseket. (3) Ki kell dolgozni a természetes területek fragmentációjának folyamatát és veszélyeit, mérő mutatószámokat is. (4) Komplex fenntarthatósági (élhetőségi települési) városi index kidolgozása szükséges NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 95

96 MELLÉKLETEK 1. melléklet: A fenntartható fejlődés környezeti szempontú értékrendje 1. MAGYARORSZÁG (ÉS A NEMZET) STABILITÁSA ÉS FENNTARTHATÓSÁGA Járuljon hozzá az ország stabilitáshoz és fenntarthatósághoz, azáltal, hogy nemzeti kincsként kezeli az ország egyedülálló természeti és termesztési adottságait, segíti a termék, nyersanyag és energia behozatalának kiváltását, a kiszolgáltatottság csökkentését. Javítja az ország közösségeinek és vállalkozásainak alkalmazkodóképességét a változó külső feltételekhez. Segíti az ország termékeinek (pl. élelmiszerek) és energiahordozóinak belső piacra jutását, az ország racionális mértékű és stratégiai szemléletű önellátását (versenyképességi korlátok szem előtt tartásával), támogassa a helyi termelést, forgalmazást és fogyasztást. 2. LOKALIZÁCIÓ - HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓSÁG Járuljon hozzá a hazai térségek fenntarthatósághoz, azáltal, hogy nemzeti kincsként kezeli azok egyedülálló természeti és termesztési adottságait, segíti a térségek közötti felesleges termék, nyersanyag és energia áramlások csökkentését és a térségek kiszolgáltatottságának mérséklését. Javítsa a térségek, közösségek és vállalkozások alkalmazkodóképességét a változó külső feltételekhez. Segítse elő a termékek (pl. élelmiszerek) és az energiahordozók helyi piacra jutását, a közösségi önellátást, támogassa a helyi termelést, forgalmazást és fogyasztást. Segítse elő a helyben foglalkoztatást, a helyi kisvállalkozások fejlődését, a családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjesztését. 3. GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁG Járuljon hozzá a globális fenntarthatósághoz, különösen az éghajlatváltozás megelőzése, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a vízkészletek és a termőföld megóvása terén. 4. VONZÓ VIDÉKI VILÁG ÉRTÉKŐRZŐ, DIVERZIFIKÁLT GAZDÁLKODÁS Segítse elő a vidéki életminőség javítását, erősítse a vidék megtartó- és vonzerejét, a környezetkímélő, természet-megőrző mezőgazdasági szerkezetváltást. Segítse elő a vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokféleségének megőrzését, biztosítsa a kulturális örökség részét képező építészeti, régészeti, néprajzi, településszerkezeti és táji értékek fennmaradását, óvja meg a vidék biológiai sokféleségét és relatíve jó környezetállapotát. 5. ÉLHETŐ VÁROSOK Biztosítsa a városok térségi környezetükkel harmonikus fejlődését, a városi életmód kedvezőtlen hatásainak (pl. szlömösödés, ingázás, függés a külső erőforrásoktól, környezetszennyezés stb.) mérséklését. Segítse elő a mobilitási igények mérséklését, a városi életmód egyes közszolgáltatásoktól (pl. villamos- és hőenergia, ivóvíz, hulladékkezelés, közösségi közlekedés) való kiszolgáltatottságának mérséklését. 6. GONDOSSÁG ÉS ÖNZETLENSÉG Biztosítsa a jó gazda gondossága elvének az érvényesülését, de ne sértse más közösségek értékeit és érdekeit, nem vezethet a területi különbségek növekedéséhez. 7. TUDATOS, ÉRTÉK-ORIENTÁLT FOGYASZTÁS Segítse elő a tudatos fogyasztói magatartás javítását és a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztését. 8. TERMÉSZETMEGŐRZŐ, ÖKOLOGIKUS GAZDASÁG- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS Támogassa a természeti értékek, a biológiai sokféleség, a genetikai állomány és a természetes térszerkezet megőrzését. A gazdálkodási tevékenységek, valamint a föld- és tájhasználat során az erőforrás-igény és környezethasználat vegye figyelembe a környezet korlátos eltartó képességét, a helyi természeti létalapokat és ökoszisztéma szolgáltatásokat. 9. SZENNYEZÉS MEGELŐZÉS, TOVAGYŰRŰZŐ HATÁSOK ELKERÜLÉSE NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 96

97 Törekszik a szennyezések és a hulladékok kibocsátásának megelőzésére, illetve ahol ez nem lehetséges, a környezetet csak annak eltartóképességéig terheli. A szennyezés megelőzés nem vezethet a különböző környezeti rendszerek és térségek közötti szennyezés-átterhelésekhez. 10. DEMATERIALIZÁCIÓ, TAKARÉKOSSÁG A KIMERÜLŐ KÉSZLETEKKEL A felhasznált természeti erőforrások, nyersanyagok, ivóvíz és energiahordozók mennyiségét, a szállítási és raktározási igényeket minimalizálni kell. A természeti létalapokat biztosító meg nem újuló erőforrások igénybevételét minimálisra kell szorítani. 11. ÚJRAHASZNOSÍTÁS ERŐFORRÁS HATÉKONYSÁG A fejlesztéseknek elő kell segíteniük az erőforrás-hatékonyság javítását, az ipari, mezőgazdasági és háztartási melléktermékek és hulladékok újrahasznosítását. 12. ÉRTÉKVÉDŐ GAZDÁLKODÁS A MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOKKAL A feltételesen megújuló természeti erőforrások és környezeti elemek készleteit, állapotát és önszabályozó képességét fenn kell tartani és ezeket csak megújuló képességük mértéke és üteme figyelembevételével lehet igénybe venni. 13. INTEGRÁLT TERMÉKPOLITIKA Segítse elő az integrált termékpolitika érvényesülését azáltal, hogy a termelői és fogyasztói mintázatok átalakításának iránya az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába kell, hogy mutasson. 14. MINŐSÉGI TERMÉKEK, INNOVÁCIÓ Segítse elő az innovációt, az innovatív és minőségi termelési és gazdálkodási technikák elterjesztését, sajátos értékesítésű, egyedi minőségű termékek (pl. zöld/kék innováció) előállítását. NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 97

98 MAGYARORSZÁG (ÉS A NEMZET) STABILITÁSA ÉS LOKALIZÁCIÓ - HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓSÁG GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁG VONZÓ VIDÉKI VILÁG ÉRTÉKŐRZŐ, ÉLHETŐ VÁROSOK GONDOSSÁG ÉS ÖNZETLENSÉG TUDATOS, ÉRTÉK-ORIENTÁLT FOGYASZTÁS TERMÉSZETMEGŐRZŐ, ÖKOLOGIKUS GAZDASÁG- ÉS SZENNYEZÉS MEGELŐZÉS, MINIMALIZÁLÁS, DEMATERIALIZÁCIÓ, TAKARÉKOSSÁG A KIMERÜLŐ ÚJRAHASZNOSÍTÁS ERŐFORRÁS HATÉKONYSÁG ÉRTÉKVÉDŐ GAZDÁLKODÁS A MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOKKAL INTEGRÁLT TERMÉKPOLITIKA MINŐSÉGI TERMÉKEK, INNOVÁCIÓ NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI TANÁCS április melléklet. Fenntarthatósági értékelő mátrix HUMÁN ERŐFORRÁS Demográfia 1.1. Közép távon reális a születések számának növelése, a halandóság csökkentése, ezek eredményeképpen a 1.2. Mivel a társadalom öregedése [A1.1] nem elkerülhető, fontos az idős emberek egészségének megőrzése [C ], a 1.3. A súlyos problémát jelentő elvándorlás lefékezéséhez szükség van a kritikus mértékben érintett szakmákban Egészség 1.4. A halandóság csökkentésében a középeurópai régiós átlaghoz való felzárkózás 1.5. A betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmódtól függő krónikus nem fertőző megbetegedések Tudás 1.6. Olyan oktatás-nevelés-képzés (és kulturális intézményrendszer) kialakítása, amely egyfelől fejleszti az értékeket, 1.7. A minőségi oktatást szolgálja az oktatásban töltött idő növelése [C1.6] és az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése [C1.7] Cél továbbá, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődés fő forrásává a tudás [C1.8] és az innováció váljon [C4.5], s hogy növekedjen a 2. TÁRSADALMI ERŐFORRÁSOK A bizalom infrastruktúrájának erősítése 2.1. A korrupció és a gazdasági járadékvadászat elleni fellépés, a normák betartásának biztosítása, a társadalmi- Munka társadalmi körülményei 2.2. A munkakörülményekkel való elégedettség, örömérzés növelése, a munkahelyi stressz csökkentése a szervezeti 2.3. A társadalmi kirekesztettség mérséklését [C2.1] célzó programok segítségével a munkába bevonható polgárok A családi értékek erősítése 2.4. Párkapcsolatokhoz, házassághoz kapcsolódó értékek támogatása (nevelésben, civil szervezetek és egyházak A múlt örökségének ápolása, kulturális szolgáltatások fejlesztése 2.5. A társadalmi kohézió erősítése, a bizalom újratermelése, működőképes közösségi hálózatok fenntartása, a NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 98

99 MAGYARORSZÁG (ÉS A NEMZET) STABILITÁSA ÉS LOKALIZÁCIÓ - HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓSÁG GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁG VONZÓ VIDÉKI VILÁG ÉRTÉKŐRZŐ, ÉLHETŐ VÁROSOK GONDOSSÁG ÉS ÖNZETLENSÉG TUDATOS, ÉRTÉK-ORIENTÁLT FOGYASZTÁS TERMÉSZETMEGŐRZŐ, ÖKOLOGIKUS GAZDASÁG- ÉS SZENNYEZÉS MEGELŐZÉS, MINIMALIZÁLÁS, DEMATERIALIZÁCIÓ, TAKARÉKOSSÁG A KIMERÜLŐ ÚJRAHASZNOSÍTÁS ERŐFORRÁS HATÉKONYSÁG ÉRTÉKVÉDŐ GAZDÁLKODÁS A MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOKKAL INTEGRÁLT TERMÉKPOLITIKA MINŐSÉGI TERMÉKEK, INNOVÁCIÓ NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI TANÁCS április melléklet. Fenntarthatósági értékelő mátrix (folyt.) TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások 3.1. Az Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megőrzése, az ökoszisztéma-szolgáltatások 3.2. Talaj termőképességének fenntartása Az embert érő környezeti terhelések csökkentése 3.3. Az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátások szabályozása. [C3.6] Nem megújuló természeti erőforrások 3.4. Az ásványkincsekkel és energiahordozókkal való beosztó, ésszerű gazdálkodás. [C3.3] 4. GAZDASÁGI ERŐFORRÁSOK A vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése 4.1. A vállalkozások fenntartható fejlődéséhez szükséges üzleti környezet fejlesztése [C4.4], a bizalom Költségvetési politika 4.2. Az államadósság ésszerű szintre csökkentése, prudens költségvetési gyakorlat tartósítása. [C4.7] Életpálya-finanszírozás 4.3. A korosztályos egyensúly fokozatos visszaállítása. [C4.8] Gazdasági önrendelkezés 4.4. Az önrendelkezés megfelelő szintjének fenntartása, a hazai tőkebefektetők arányának fokozatos növelése 4.5. A helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése [C4.1-2] Lokalizáció és a nemzetközi gazdasági NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 99

100 Légszennyezés és zaj csökkentése, levegőminőség A globális légszennyező hatások csökkentése Felszíni vizek védelme: a vizek jó ökológiai állapotának Felszín alatti vizek védelme, különösen a sérülékeny Talaj és földtani értékek védelme: hulladék megelőzése Natura 2000 és ÉTT védelme, fenntartható haszn., védett Tájkép megóvása, táji értékek optimális hasznosítása, a Erdők természetvédelme: természetközeli faösszetételű Havária helyzetek elkerülése; energiaipari, szállítási Megújuló energiaforrások használatának növelése Anyag- és energiatakarékosság növelése Emberi egészség védelme: toxikus anyagok kibocsátásának A környezettudatosság növelése, fenntartható A környezetbarát közlekedési formák elterjesztése (gyalogos, Épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség környezetvédelmi infrastruktúra fenntartható fejleszt.: Környezetvédelmi K+F és innováció elősegítése Környezet-állapot monitoring és megfigyelés előmozdítása Határokon átterjedő környezeti hatások mérséklése NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI TANÁCS április melléklet. Környezeti teljesítményértékelő mátrix Környezeti teljesítmény értékelés szempontrendszere E1 E2 E3 E4 E5 E6 E7 E8 E9 E10 E11 E12 E13 E14 E15 E16 E17 E18 E19 T1.14 A tudást előállító intézményrendszer hatékonyságának növelése, a munkavégzéshez szükséges T1.15 Az egyetemeken, kutatóintézetekben, illetve azok együttműködésével végzett K+F+I T1.17, T1.20, T1.22, T1.23 Népegészségügyi programok, egészségtudatos magatartás és annak T2.1 Egyéni felelősségvállalás a társadalom intézményeiben és a hátrányos helyzetű csoportokért (pl. T2.13 Az oktatási intézményrendszer szerepének erősítése az identitás, az értékek és a helyi kötődés kialakításában T2.16 A kormány- és köztisztviselők, valamint az oktatási intézményekben foglalkoztatottak (nevelők, tanárok, T2.3 Jogkövető magatartás (CSM: pl. vmilyen zöld adó bevezetése esetében a befizetési hajlandóság alakulása, CSA: T2.7, T.10. A társadalmi kohéziót erősítő programok T2.8 a társadalmi szervezetek támogatása a civil társadalom önszerveződésének segítéséért. T3.1 A környezettudatos magatartás, egyéni felelősségvállalás az egyes környezeti ártalmak csökkentésére, a T3.10 Zöldgazdasági reformok: a szabályozási, adózási, támogatási rendszereken keresztül (pl. az energia- és T3.11 A kritikus állapotban lévő erőforrások esetében normatív, korlátozó előírások bevezetése, esetlegesen az T3.12 A környezeti hatásvizsgálatok elvi alapjainak megteremtése, a szükséges módszertanok kidolgozása T3.13 A környezeti fenntarthatósági szempontokat meg kell jeleníteni Magyarország stratégiai jelentőségű helyi T3.2 A környezeti ártalmak csökkentésének támogatása T3.3 Környezetkímélő technológiák használatára való áttérés T3.4 A környezeti fenntarthatóság céljának befogadása a szervezetek értékrendjébe (civil, egyházi T3.5 Környezettudatosságra növelésére irányuló kampányok; a környezeti károk megelőzésére és mérséklésére irányuló T3.6 A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadásának erősítése a közoktatásban (kormányzat) T3.7 Megújuló energiaforrások felhasználásának és előállításának támogatása T3.8 Kék gazdaság vállalati kutatásfejlesztés, innováció, egyetemi alap- és alkalmazott kutatások támogatása a T3.9 A környezeti fenntarthatóság értékrendjének közvetítése T4.6 A helyi gazdasági kapcsolatok erősítésére eszközök bevezetése, a lokális ellátási láncok fejlesztése T4.8 A tudás előállításának biztosítása, a kutatás-fejlesztés, innováció támogatása a vállalati szférában NFFS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 100

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre STRATÉGIAI KÖRNYEZETI K VIZSGÁLAT a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre Balatoni Integráci ciós és s Fejlesztési si Ügyn gynöks kség g Kht. Siófok, 2007. augusztus 2.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar

Részletesebben

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója NFFS 2012 3.1 2012.03.13. TERVEZET! A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012) Tervezet 3.1 2011. március 13. A társadalmi vita javaslatait

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Péterné Dr. Baranyi Rita, Egyetemi adjunktus BME Környezetgazdaságtan Tanszék

Péterné Dr. Baranyi Rita, Egyetemi adjunktus BME Környezetgazdaságtan Tanszék A NÉS-2 társadalmigazdasági hatásvizsgálata Péterné Dr. Baranyi Rita, Egyetemi adjunktus BME Környezetgazdaságtan Tanszék Kutatás területei Társadalmi-gazdasági szempontrendszer alapján történő elemzés

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

K i d o l g o z t a t ó : 2011.

K i d o l g o z t a t ó : 2011. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ K i d o l g o z t a t ó : 2011. IMPRESSZUM Környezeti értékelés a Nemzeti

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság Hazai és EU stratégiai háttér sikeres projekttémák 2018. március 20. Hazai stratégiai háttér Nemzeti Környezetvédelmi Program (2015-2020) Fenntartható Fejlődés

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2014.

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2014. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2014. IMPRESSZUM Környezeti értékelés a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia STRATÉGIAI

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA

NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia E L N Ö K I KÖ SZÖ N T Ő Tisztelt Olvasó! Gazdasági válságok, óriási államadósságok,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Stratégiai? környezeti vizsgálatok

Stratégiai? környezeti vizsgálatok Stratégiai? környezeti vizsgálatok Döntéshozatali piramis Perspectives on Strategic Environmental Assessment, edited by Maria Rosario Partidario and Ray Clark, Lewis Publishers, 2000 Környezeti hatások

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés

Részletesebben

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója NFFS 2012 3.1 2012.03.13. TERVEZET! A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012) Tervezet 3.1 2011. március 13. A társadalmi vita javaslatait

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA ...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet)

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) A környezeti vizsgálat lefolytatására minden esetben kötelezett tervek és programok köre A (a Korm. rendelet 1. számú

Részletesebben

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója NFFS 2012 2.0 2011.10.20. TERVEZET! A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012) Tervezet 2.0 2011. október 20. Társadalmi vitára készült

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A vállalatok fenntartható működésének kulcsa

A vállalatok fenntartható működésének kulcsa A vállalatok fenntartható működésének kulcsa Budapest, 2018.02.28. EOQ MNB Hat Szigma, Lean és Statisztika Szakbizottság Előadó: Nagy Tamás A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

K i d o l g o z t a t ó : 2011.

K i d o l g o z t a t ó : 2011. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ K i d o l g o z t a t ó : 2011. IMPRESSZUM Környezeti értékelés a Nemzeti

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója NFFS 2012 2.0 2011.10.20. TERVEZET! A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012) Tervezet 2.0 2011. október 20. Társadalmi vitára készült

Részletesebben

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív

Részletesebben

Figyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a as fejlesztési ciklus pályázatainál

Figyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a as fejlesztési ciklus pályázatainál Figyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a 2014-2020-as fejlesztési ciklus pályázatainál Tiszta-tó a Tisza-tó szakmai konferencia Kisköre, 2016. május 13. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21.

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21. CSR az érdekképviseleti szervezeteknél Fertetics Mandy ügyvezető, vezető tanácsadó Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Kft. Mai program Délelőtt: Alternate Kft. bemutatása Mi fán terem

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes

Részletesebben

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben