Fenntarthatósági szempontok érvényesítése az energiagazdaságban Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese Interdiszciplináris konferencia Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgálatában 2013. november 21-22. Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK
1. Civilizációnk válaszúton
A budapesti Víz Világkonferencián is elhangzott: Földünk megtelt- a tányérok üresek
Erőforrás-populációk jöttek létre Az erőforrásokhoz való hozzáférés térbeli és gazdasági differenciáltsága, és azok túlhasználása miatt megbomlott az egyensúly.
Felcserélődött a bűn és erény Napjainkban a bűn és az erény felcserélődése folyik. A régi erények, ha ma még nem is bűnök, a versengő társadalomban hátrányt jelentenek, míg a bűnök a siker elismert eszközei lehetnek.
Versenyképesek lettünk Haszonelvűség világa anyagiasság individualizmus versengés mohóság irigység beképzeltség szenvedélybetegség Hét főbűn fösvénység kevélység bujaság torkosság irigység harag jóra való restség
Megújuló energia szép álom A fosszilis és nukleáris energiaforrások az összes energia 87,5%-át adták 1973-ban, s 35 évvel később még mindig 87,1%-ot tesznek ki. A megújuló energiaforrások növekvő használata még kis mértékben sem tudta átvenni a fogyó nem megújulók szerepét! Olaj 33,2% Szén n 27,0% Gáz z 21,1% Nukleáris 5,8% Biomassza (fa) 10,0% Vízierő 2,2% Egyéb 0,7% Összes energia (Mtoe): 12267 Fosszilis 81.3% 71,3% Nem megújuló 87.1% Megújuló 12,9% (Vida Gábor)
Az illúziók eloszlatása Megújuló (vagy annak hitt) energiaforrások kimerítése is lehetséges lokálisan a túlhasználat által: erdőirtás, intenzív biomassza termesztés okozta talajpusztulás, termálvíz hőfokának és mennyiségének csökkenése, de a széljárás is megváltoztatható erdőirtással. A megújulók soha nem fogják kiváltani azt a (még mindig növekvő) energiamennyiséget, amit ma fosszilis energiahordozóból elhasználunk. Az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívája! Az energiagazdálkodás fő kérdése, hogy mire használjuk az energiát: ha a többletenergiával az életet fenntartó rendszereket pusztítjuk, akkor ez az ember számára is káros, azaz jobb lenne, ha a kárt okozó többletenergia nem is lenne.
Ne lopj! Mások tulajdonát ne kívánd! A gazdasági erőforrások egyre kevesebb természetes személy, valamint tőkés társaság tulajdonaként koncentrálódnak. A természeti erőforrások gazdasági javakká történő átalakítását érintő jogszabályok a tőkeérdekek érvényesülését szolgálják. A rablógazdálkodás következtében a természeti erőforrások rendszere leépülőben/összeomlóban van. Az egyéni megélhetést jóval meghaladó magánvagyonok koncentrációja a népességnövekedéssel megtetézve a földi lakosság többségét mélyszegénységbe taszította.
A megbomlott egyensúly természete A globális és hazai szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek. A valódi ok a természeti és társadalmi erőforrások túlfogyasztása. A gazdasági növekedés kényszere nem teszi lehetővé a környezeti és társadalmi erőforrások szükséges és elégséges mértékű megújulását. Az emberi beavatkozások nem a földi életet, hanem csak annak ma ismert mintázatát veszélyeztetik (6. fajkihalási hullám a földtörténetben). Ez azonban a civilizáció összeomlását okozhatja. Fel kell ismernünk az egymásba foglalt rendszerek természetét: a gazdaság a társadalom alrendszere, amely pedig a természet adta kereteken belül működhet. Nem környezetvédelmi intézkedésekre, hanem teljes társadalmi-gazdasági megújulásra van szükség. A legfőbb cél a társadalom és a gazdaság olyan átalakítása, amely lehetővé teszi az ökológiai korlátoknak való megfelelést. A fenntartható társadalom kialakulása kulturális kérdés!
Az értékváltás elkerülhetetlen Fenntarthatóság: a jövőbeni fejlődést nem lehet a természeti erőforrások korlátlan felhasználására, a társadalmi erőforrásmegújító intézményrendszer leépülésére, illetve az eladósodásra alapozni. A legfőbb cél a társadalom és a gazdaság olyan átalakítása, amely lehetővé teszi az ökológiai korlátoknak való megfelelést. A belátáshoz viszont kellő tájékozódás, összefüggésekben, rendszerben történő gondolkodás szükséges.
2. A fenntartható erőforráshasználat kérdései a magyar energiapolitikában
Nézzünk Magyarország energiatükrébe! Megújuló energia hasznosításunk minimális. Földgázfelhasználásunk túlsúlyos. A hazai épületállomány részesedése meghatározó a végenergia-felhasználásban. Épületeink energiafelhasználása pazarló. 77/2011. (X. 14.) OGY határozat A Nemzeti Energiastratégiáról BME Gazdasági és Menedzsment szakmai hetek 2010 február
Nemzeti Energiastratégia Hazánk kiszolgáltatott helyzetében szükséges egy túlélési stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Az Országgyűlés 2011. október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumot. Célja: optimalizálni az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését.
Nemzeti Energiastratégia A nemzeti energiapolitika sarokkövei energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása megújuló energia a lehető legmagasabb arányban biztonságos atomenergia kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához a hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása Kapcsolódó stratégiák: Nemzeti Vidékstratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
3. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2)
Helyzetértékelés Várható éghajlatváltozás Magyarországon összefoglaló értékelés (2021-2050) Az évi középhőmérséklet 1-2,5 C fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk. Fagyos napok száma 30-35%-kal csökkenhet, míg a hőségriadós napok száma különösen az ország középső és délkeleti térségeiben több, mint 30 nappal gyarapodhat. Télen a csapadék mintegy 15-20%-os növekedése, nyáron pedig 10-30%-os csökkenése vetíthető előre, de az eredmények nem szignifikánsak. Száraz napok száma télen 10-15%-kal csökkenhet, nyáron pedig különösen a Dunától keletre 15-25%-kal növekedhet. Összességében a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással kell számolni. A szélsőségek várható alakulása elsősorban Magyarország középső, keleti, és délkeleti területeit érinti kedvezőtlenül, mely a területi sérülékenység vizsgálatok jelentőségére hívja fel a figyelmet.
Az éves és a nyári átlaghőmérséklet ( C) változása 1983 és 2012 között
A NÉS stratégiai keretei A nemzetközi klímapolitika, a hazai zöldgazdaság-fejlesztés és a változásokhoz történő alkalmazkodás átfogó keretrendszere, mely az éghajlatvédelem céljait és cselekvési irányait tükrözi mind ágazati mind területi dimenziókban a szakpolitikai és gazdasági tervezés számára, illetve a társadalom egésze felé.
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2014 2025) konzultációs vitaanyaga elkészült
Hazai Dekarbonizációs Útiterv küldetése A HDÚ küldetése olyan tervezési mechanizmus elindítása, amely lehetővé teszi, hogy a versenyképesség, a jólét, a technológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott figyelembevételén nyugvó kibocsátáscsökkentési úton járuljunk hozzá a hazai zöldgazdaság fejlesztéséhez és a nemzetközi dekarbonizációs terhek megosztásához. Hajtóereje nem a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, hanem a fenntarthatóság felé való átmenet nemzetstratégiai céljainak elérése: fosszilis tüzelőanyagoktól történő függés mérséklése, anyag- és energiatakarékos technológiák térnyerése, megújuló energiaforrások elterjedése.
ÜHG kibocsátások hosszú távú alakulása Magyarország kibocsátása a nyolcvanas évek közepe óta 40 százalékkal csökkent. Ennek elsődleges oka a szocialista nehézipar összeomlása volt, melynek következtében munkahelyek százezreit veszítettük el. Másodlagos oka a szén földgázzal történő felváltása volt, mely súlyos függőséget keletkeztetett. 2011-ben a kibocsátások legnagyobb része (71,2%) az energiaszektor számlájára írható, ezt követi a mezőgazdaság 13,1%-os, az ipari folyamatok további 10,0%-os, majd végül a hulladékszektor 5,2%-os részesedéssel. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása 1990 és 2011 között, üvegházgázok szerinti bontásban, valamint ágazatonként Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat
A Nemzeti Energiastratégia forgatókönyveinek ÜHG - kibocsátása Az atom szén zöld forgatókönyv 2050-re 70 %-os kibocsátás csökkentést jelent a villamosenergia termelésben.
Egyes szektorok dekarbonizációs potenciálja és azok összetétele 2030-ra Az egyes ágazatokban 2030. és 2050. évekre maximálisan elérhető dekarbonizáció technológiai összetétele A villamosenergia-termelés ÜHGkibocsátásának szempontjából a megújuló energiaforrások 2030-re 5%kal, 2050-re közel 10%-kal tudnak hozzájárulni a dekarbonizációhoz, míg az atomenergia fokozott alkalmazása 2030-ra több, mint 10%-os illetve 2050ben 9%-os csökkentési potenciált jelent. A legjelentősebb dekarbonizációs potenciállal az energiahatékonyság javítása jár, mivel ez minden szektor esetében megvalósítható. A teljes dekarbonizáció közel fele energiahatékonyság javítással érhető el. Az épületek fogyasztásában meghatározóak a demográfiai folyamatok, ugyanis 2050-re jelentősen csökken a magyar háztartások száma. 2030 Egyes szektorok dekarbonizációs potenciálja és azok összetétele 2050-re 2050
Ágazati cselekvési irányok és feladatok meghatározása Villamosenergiatermelés Épületek Ipar Hulladékgazdálkodás Közlekedés Mezőgazdaság Erdők szénmegkötése Szén-dioxid leválasztás, tárolás, hasznosítás
Hazai Dekarbonizációs Útiterv A legfontosabb cselekvési irányok: villamosenergia termelés Rövidtávú cselekvési irányok Nemzeti Energiastratégia atom-, szén-, zöld forgatókönyv megvalósítása. A megújuló energiaforrások arányának növelése érdekében Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének felülvizsgálata; végrehajtásához szabályozási és pénzügyi eszközök biztosítása. Megújuló energiaforrásokkal helyi villamosenergia-önellátás kiépítése. Az erőműpark megújításánál, különösen a szén/lignit alapú egységeknél új, hatékony és klímabarát megoldások ösztönzése. A Paksi Atomerőmű területén új blokk(ok) létesítéséhez szükséges intézkedések gyors és hatékony megtétele, biztonság fenntartása. A fogyasztás mérséklése érdekében szemléletformálási ösztönzők bevezetése, civil szereplők bevonásával információk terjesztése. Az elektronikus eszközök beszerzéséhez kapcsolódóan zöld közbeszerzési szabályozás létrehozása. Középtávú cselekvési irányok A villamosenergia-rendszer rugalmasságának fejlesztése hálózati eszközökkel (interkonnektorok, tározás), erőműpark tudatos fejlesztése, fogyasztó oldali intézkedések. Jelenleg hazánkban nem létezik nagy léptékű villamosenergia-tározó (szivattyús-tározós vízerőmű). Szükséges a hazai villamosenergiarendszer szabályozhatóságának növelése. Okos mérők, LED világítás és egyéb technológiai megoldások nagy léptékű elterjedésének alternativenergia.hu ösztönzése. Hosszú távú cselekvési irányok A dekarbonizációs követelmények és a ténylegesen bekövetkező éghajlati változások figyelembevételével a klímaváltozás, mint peremfeltétel teljes körű beépítése az energiapolitikába.
Természeti erőforrás kataszter (TerEK) A természeti erőforrások egészére vonatkozó, azok aktuális mennyiségi és minőségi jellemzőit tartalmazó egységes, járási és települési szintű adatbázis. Feladata, hogy területi szintű értékelést adjon a hazai természeti erőforrások mennyiségi és minőségi jellemzőiről. Bemutatja, hogy a megújuló energiahordozók készleteinek, primer erőforrásainak felhasználhatóságát milyen természeti, környezeti és jogi, szakpolitikai feltételek korlátozzák.
Partnerség az éghajlatért Szemléletformálási Terv NÉS érvényre juttatása az államigazgatásban Partnerség a médiával Szemléletformálás az oktatásban Komplex klímavédelmi kampányok Mintaprojektek Hálózatépítés
Partnerség az éghajlatért Szemléletformálási Terv A legfontosabb cselekvési irányok: a NÉS érvényre juttatása az államigazgatásban Rövidtávú cselekvési irányok Intenzív, ágazatközi horizontális kommunikáció szükséges a kormányzati tervezés és döntéshozatal minden szintjén. Ki kell alakítani a kormányzati és önkormányzati közigazgatás fenntarthatósági szempontokat prioritásként kezelő működtetését, továbbá a zöld közbeszerzési rendszert. Biztosítani kell a társadalmi, gazdasági, civil szereplők részéről felvetett vélemények integrálását. A meglévő alapokra építve szakértői hálózatot kell létrehozni, mely segíti a tervezést és a döntéshozást. A döntéshozatal és a közigazgatás decentralizált, rugalmas, a helyi közösségek bevonására, a helyi, illetve tradicionális tudás hasznosítására alapuló rendszereinek gyakorlatorientált kutatása, mintaprojektek. A NATéR segítségével járási, önkormányzati szinten is értelmezhetővé kell tenni a várható változásokat. Középtávú cselekvési irányok A köztisztviselők képzésének részévé kell tenni az éghajlatváltozással, fenntarthatósággal kapcsolatos naprakész ismereteket, a közigazgatás cselekvési lehetőségeit. A jogszabályok és tervezetek éghajlati szempontú vizsgálata mindennapi rutinná kell, hogy váljon a jogalkotásban és a közigazgatásban. A teljes kormányzat, illetve közigazgatás szintjén általánossá kell, hogy váljon a zöld közbeszerzés, illetve a fenntarthatóság elveinek megfelelő működés. Hosszú távú cselekvési irányok A ténylegesen bekövetkező klíma módosulások figyelembevételével az éghajlatváltozás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása a társadalmi párbeszéd mechanizmusaiba és a szakpolitikai döntés-előkészítésbe.
Köszönöm a figyelmet! A NÉS-2 letölthető innen: http://nak.mfgi.hu