Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár
Az előadás tartalma I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer II. Energiahatékonyság III. Megújuló energia IV. Stratégiai terület V. Eredmények jövőkép 2
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék Légköri üvegházhatású gáz koncentráció alakulása 3
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék A klímaváltozás következménye extrém hőség 4
I. A világ klíma és energetikai jellemzői Energiafogyasztás (Exajoule/év) A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 1600 1400 1200 1000 800 600 400 egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz kőolaj szén 200 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 Év 5
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék CÉLOK Klíma és energiacsomag (2008) 20-20-20 célok ESZKÖZÖK Éghajlatváltozás elleni küzdelem ETS módosítása ESD bevezetés EU energiabiztonság növelés Megújuló energia Versenyképesség CCS Nagy energiahatékonyság Közlekedési CO 2 Alacsony CO 2 kibocsátás VÁLLALÁSOK Energiafogyasztás 20% ÜHG kibocsátás Megújuló energia 6
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék EU 2020 Klíma-energia célkitűzések Energiahatékonyság 2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról 1,5 %-os, éves energia-megtakarítási kötelezettség A központi kormányzati épületek 3%-os éves felújítása 7
1900 1905 1910 1915 1920 1925 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Napok száma évente I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék A klímaváltozás következménye I. fokú hőségriadós napok (T közép > 25 C) múltbeli alakulása a) évi átlagos száma (nap/év) az 1961-1990. évek közötti időszakban b) idősora az 1901-2000. évek között Tg25GT Illesztett lineáris trend: y = 0.09x + 5.56 50 40 30 20 10 0 Forrás: ELTE Meteorológiai Tanszék 8
1000 tonna CO2 ekvivalens I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék Üvegházhatású gáz kibocsátás alakulása 85000 Magyarország ÜHG kibocsátásának alakulása 80000 75000 70000 65000 60000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: Eurostat 2000 óta 15 %-kal csökkent a hazai ÜHG kibocsátás A 2005-ös szinthez képest 16 %-os csökkenést értünk el 9
ktoe I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék Energiafelhasználás alakulása 18500 Magyarország végső energiafogyasztásának alakulása 18000 17500 17000 16500 16000 15500 15000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: Eurostat A 2000-es szinten van jelenleg az energiafogyasztás A 2005-ös csúcshoz képest 10 %-os csökkenés 10
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék Üvegházhatású gáz kibocsátás Energia szektor a legnagyobb kibocsátó 11
kwh/m 2 év I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék 300 250 200 150 100 50 Épületeink jelenlegi helyzete európai viszonylatban 0 Magyar ország EU-27 Passzív ház A magyarországi épületállomány energiahatékonysága A háztartások energiafelhasználása (évente kwh/m 2 év) az EU átlagához viszonyítva, 2000-2007 12
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék Hazai klíma és energiapolitikai keretrendszer Energiastratégia 2030 kitekintéssel 2050-re Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2020 kitekintéssel 2030-ig 13
Primerenergia felhasználás, PJ II. Energiahatékonyság Tartalomjegyzék Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei 14
II. Energiahatékonyság Tartalomjegyzék Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 4,2 milliós hazai épületállomány Ennek körülbelül 70 %-a felújításra szorul Az energiafelhasználás 40 %-a kötődik rossz állapotú épületekhez Az épületek a legnagyobb hazai szén-dioxid kibocsátók Első lépés: Panel III A főbb szektorok aránya az épületek primerenergia-felhasználásán belül 2011-ben 15
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 III. Megújuló energia Tartalomjegyzék 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Hazai megújuló energia helyzetkép Összesen terv Összesen tény 9,6 %: 2012-ben elértük a 2016-os célkitűzést Tovább csökken az ország energiafelhasználása 16
III. Megújuló energia Tartalomjegyzék Tovább nő a biomassza súlya Zöldáram aránya csökken Zöldhő aránya növekszik 17
III. Megújuló energia Tartalomjegyzék 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 Hazai primer megújuló energia mix, PJ-ban Bio üzemanyagok Biogáz Napenergia (napkollektor+fotovillamos) Egyéb szilárd hulladék (egyéb biomassza + megújuló kommunális hulladék) Tüzifa Geotermikus energia Szélerőművi villamosenergia 0 2011 2012 Vízerőművi villamos energia 18
MW/GWh III. Megújuló energia úton a decentralizáció felé Tartalomjegyzék 250 Biogáz Tény és Terv adatok 200 150 100 50 0 MW GWh MW GWh MW GWh MW GWh 2009 2010 2011 2012 biogáz TÉNY 24 96 24 112 49 188 50 235 biogáz TERV 14 85 17 101 21 125 Biogáz területén a tervek felett teljesítünk 19
Beépített teljesítmény, kw III. Megújuló energia úton a decentralizáció felé Tartalomjegyzék Háztartási méretű kiserőművek teljesítménye 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2008 2009 2010 2011 2012 2008 2009 2010 2011 2012 Egyéb 0 0 0 0 4 Földgáz 117 55 135 102 154 Biogáz 0 0 98 48 76 Vízenergia 16 16 103 43 98 Szélenergia 60 48 84 105 189 Napenergia 367 444 878 3 354 10 401 Háztartási méretű kiserőművek terén hatalmas a fejlődés 20
ktoe III. Megújuló energia úton a decentralizáció felé Tartalomjegyzék RES Távfűtés 100 80 60 40 20 Ebből távfűtés/távhűtés[1] TÉNY Ebből távfűtés/távhűtés[1] TERV 0 2009 2010 2011 2012 58 66 75 85 3 5 18 Várakozáson felüli a távhő megújuló energia részaránya és energiamennyisége 21
Hő energia termelés, PJ IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Tartalomjegyzék Zöld távhő koncepció Importkiváltás a hazai biomassza és geotermális energia piaci alapú hasznosításával A megújuló energia szerepe a hőtermelésben 24% részesedése 12%-ról 32%-ra nő 350 300 250 200 150 100 50 0 10% 4% 62% 12% 12% 4% 32% 10% 3% 24% 55% 10% 4% 2020 72% 2030 62% 32% 10% 3% 55% 2010 2020 2030 Megújuló energia Távhő Egyéb Földgáz Megújuló energia Távhő Egyéb Földgáz Geotermikus energia felhasználás (ktoe) 2009 2010 2011 2012 96 99 104 107 Forrás: MEKH, 2014 2009 2010 2011 2012 Megújuló alapú távfűtés (ktoe) Forrás: MEKH, 2014 58 66 75 85 Forrás: MEKH, 2014 22
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Tartalomjegyzék A távhőszolgáltatás nemzetközi áttekintése Ország Távfűtés részaránya Svájc 3,50% Németország 14% Magyarország 15% Ausztria 21% Csehország 49% Dánia 50% Lengyelország 52% Izland 95% Dánia 2013-tól új építésű épületnél nem lehet fűtőolaj vagy gáz fűtés 80,5 % kogenerációból származik 20 % hulladékból származik Koppenhága a lakások 90 %-a távhő ellátású Ausztria 1950-es évek óta folyamatosan növekszik a távhő részaránya 70-75 % kapcsolt energiatermelés Bécs: a világ legnagyobb távhőrendszere 22 % hulladékból származik Izland A világon legnagyobb távfűtés részaránya Legnagyobb része geotermiából származik 23
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Tartalomjegyzék A távhőszolgáltatás hazai jelentősége Összes lakásszám Magyarországon: 4 300 000 Távfűtött lakások száma: 640 000 Távfűtött lakások részaránya: 15 % Összes távfűtött lakásszám Budapesten: 238 000 Távfűtött lakások részaránya Budapesten: 30 % A távhőszolgáltatás klímavédelmi jelentősége: 24 PJ primerenergia megtakarítás évente 1,34 millió t CO2 kibocsátás megtakarítás évente 24
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Tartalomjegyzék Távfűtés fő tüzelőanyaga földgáz Versenyképes távfűtés Megújuló energiahasznosítás Geotermia Biomassza Hulladék Megújuló és hulladék; 6% Szén és olaj; 7% A hazai távfűtés tüzelőanyag megoszlása Maradék hő; 6% Földgáz; 81% - Városi környezet-egészségügyi helyzet javítása - Távhő zöldítés - Energiahatékonyság növelése 25
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Tartalomjegyzék Geotermikus energia hasznosítási lehetősége a magyar távhőellátásban Nagy hőigénysűrűség ÉS kedvező fúrási költségek ÉS van kiépített távhőrendszer 26
V. Eredmények - jövőkép Tartalomjegyzék Zöldgazdaság-fejlesztést elősegítő támogatási rendszerek Beruházási támogatások KEOP 2011: 33 Mrd Ft, 2012-2013: 103 Mrd Ft NER 300: 11 Mrd Ft 2013-tól Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer EU ETS III kvótabevételekből KEHOP az EU 2014-2020-as időszakra vonatkozó költségvetése, az energetikai kiemelt terület Több mint 150 Mrd Ft forrás biztosítása zöldgazdaság-fejlesztésre! Termelési támogatások működik, stabil KÁT emelkedtek az átvételi árak a megújuló termelésre vonatkozóan csak kedvező változások voltak évi 20-30 Mrd Ft kifizetés (kiegyenlítő energia nélkül) HMKE kompenzáció 2012 év végére 11.000 kwp összteljesítmény H, Geo - tarifa 27
V. Eredmények - jövőkép Tartalomjegyzék Hosszú távú, 7 éves program (2014-2020-ig) Panel III. program Lehetőséget biztosít 380 000 panellakás felújítására Pályázat felhívás: 2014. februártól Pénzügyi forrás: Zöld Finanszírozási Rendszer (ZFR), 2014-2020-as uniós pénzügyi forrás Beruházás költségeinek biztosítása: A beruházások teljes költségének 33 százaléka vissza nem térítendő támogatás Fennmaradó költségek, önrész (saját megtakarítások, helyi önkormányzatoktól támogatásai, társasházaknak szóló államilag támogatott lakás előtakarékossági konstrukciók, Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és más kereskedelmi bankok specifikus hiteltermékei Adminisztráció: egyszerűsített, ügyfélbarát ügyintézés Több mint 1 millió állampolgár lakás- és életkörülményeinek javulásához, rezsiköltségeinek csökkenéséhez járulhat hozzá 28
V. Eredmények - jövőkép Tartalomjegyzék A KEHOP (2014-2020) tartalma energetika téren Horizontális célok Beavatkozási irányok Közvetlen és közvetett specifikus célok Erőforrás felhasználás hatékonyságának fokozása Megújuló energiaforrások alkalmazása Energetikai és energiahatékonysági fejlesztések A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése; A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése; A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési célok végrehajtására; Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése; Az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása; Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül; 29
V. Eredmények - jövőkép Tartalomjegyzék KEHOP 5. prioritástengely: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása (tervezett struktúra) A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását elősegítő kis kapacitású tároló rendszerek létesítése Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel zéró szén-dioxid kibocsátású épületek létesítése Távhőrendszerek komplex energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése Közvilágítás korszerűsítése Kedvezményezettek: önkormányzatok és társulásaik, állami/önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági szervezetek Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat-ellátásban A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési célok végrehajtására Intelligens mérési (smart meter) rendszerek támogatása Intelligens elosztó-hálózati (smart grid) körzetek kiépítésének támogatása 30
Köszönöm a figyelmet! Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár sajto@nfm.gov.hu 31