Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó: Alföldy-Boruss Márk Megújuló Energia Osztály osztályvezető
Az előadás tartalma I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer II. Energiahatékonyság III. Megújuló energia IV. Stratégiai terület V. Eredmények jövőkép 2
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Hazai klíma és energiapolitikai keretrendszer Energiastratégia 2030 kitekintéssel 2050-re Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2020 kitekintéssel 2030-ig 3
kwh/m 2 év I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer 300 250 200 Épületeink jelenlegi helyzete európai viszonylatban 150 100 50 0 Magyar ország EU-27 Passzív ház A magyarországi épületállomány energiahatékonysága A háztartások energiafelhasználása (évente kwh/m 2 év) az EU átlagához viszonyítva, 2000-2007 4
Primerenergia felhasználás, PJ II. Energiahatékonyság Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei 5
II. Energiahatékonyság II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről 2016-ig, kitekintéssel 2020-ra Az energiahatékonyság a nemzeti energiapolitika kiemelt ügye (Energiahatékonysági irányelv átültetése) 2008-2016: 9% energia-megtakarítás Lakossági programok Energiafelhasználás csökkenés célértéke Épületenergetikai Stratégia kidolgozása (NÉES) Energiahatékonyság hazai végrehajtása A főbb szektorok aránya az épületek primerenergia-felhasználásán belül 2011-ben 6
II. Energiahatékonyság Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 4,2 milliós hazai épületállomány Ennek körülbelül 70 %-a felújításra szorul Az energiafelhasználás 40 %-a kötődik rossz állapotú épületekhez Az épületek a legnagyobb hazai széndioxid kibocsátók Első lépés: Panel III 7
III. Megújuló energia A 1491/2012. (XI. 13.) Korm. határozat értelmében az NCsT felülvizsgálatra kerül A felülvizsgálat során figyelembe vesszük: A technológiai fejlődést; A fogyasztók teherbíró képességét; A biomassza hasznosításának a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex hatásait; Új finanszírozási instrumentumok bevezetésének lehetőségét. új irányvonal 1. Potenciál a megújuló alapú hőtermelésben (TÁVHŐ) Biomassza potenciál Geotermikus potenciál 1. Decentralizált megújuló energiatermelés növelése Lakosság és KKV szektor - napelemek telepítése 8
III. Megújuló energia Növekvő fűtési dominancia 2009 2010 2011 2012 Zöldáram aránya csökken Zöldhő aránya növekszik 9
III. Megújuló energia Hazai primer megújuló energia mix, PJ-ban 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2011 2012 Bio üzemanyagok Biogáz Napenergia (napkollektor+fotovillamos) Egyéb szilárd hulladék (egyéb biomassza + megújuló kommunális hulladék) Tüzifa Geotermikus energia 10
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 III. Megújuló energia 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Hazai megújuló energia helyzetkép Összesen terv Összesen tény 9,6 %: 2012-ben elértük a 2016-os célkitűzést Tovább csökken az ország energiafelhasználása 11
MW/GWh III. Megújuló energia úton a decentralizáció felé 250 Biogáz Tény és Terv adatok 200 150 100 50 0 MW GWh MW GWh MW GWh MW GWh 2009 2010 2011 2012 biogáz TÉNY 24 96 24 112 49 188 50 235 biogáz TERV 14 85 17 101 21 125 Biogáz területén a tervek felett teljesítünk 12
kw III. Megújuló energia úton a decentralizáció felé Háztartási méretű kiserőművek kapacitása, 2008-2013 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000-2008 2009 2010 2011 2012 2013 Egyéb - - - - 40 40 Földgáz 117 55 85 48 66 87 Biogáz - - 50 74 1 175 306 Vízenergia 16-39 39 90 64 Szélenergia 10 59 97 128 251 395 Napenergia 363 465 992 2 883 12 525 31 210 Háztartási méretű kiserőművek terén hatalmas a fejlődés 13
ktoe III. Megújuló energia úton a decentralizáció felé RES Távfűtés 100 80 60 40 20 Ebből távfűtés/távhűtés[1] TÉNY Ebből távfűtés/távhűtés[1] TERV 0 2009 2010 2011 2012 58 66 75 85 3 5 18 Várakozáson felüli a távhő megújuló energia részaránya és energiamennyisége 14
CEP-REC: Regionális energiakoncepciók bevezetése - 3sCE417P3 http://www.cep-rec.eu CEP-REC: Regionális energia koncepciók bevezetése Közép-európai Transznacionális Területi Együttműködési Program keretében megvalósuló projekt végrehajtásáért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mellett 16 tagú, nemzetközi projektkonzorcium felel. A projekt időtartama: 2012 május 1. 2014. szeptember 30. A projekt teljes forrása 2.194.300 EUR, melyből 167.990 EUR az NFM saját költségvetése. A projekt fő célkitűzése 8 ország 9, NUTS 3 szintű régiója energiakeresletének és kínálatának felmérése, majd a felmérésre alapozva egy olyan általánosan használható eszközrendszer kialakítása, melyet felhasználva bármely NUTS3 szintű régió képessé válhat saját energiastratégiájának kialakítására. A magyarországi tevékenységek fő célja Borsod-Abaúj-Zemplén megye energia kínálatának és keresletének felmérése, majd a kereslet-kínálati potenciál meghatározásával összefoglaló regionális energia koncepció kialakítása. 15
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás A távhőszolgáltatás nemzetközi áttekintése Ország Távfűtés részaránya Svájc 3,50% Németország 14% Magyarország 15% Ausztria 21% Csehország 49% Dánia 50% Lengyelország 52% Izland 95% Dánia 2013-tól új építésű épületnél nem lehet fűtőolaj vagy gáz fűtés 80,5 % kogenerációból származik 20 % hulladékból származik Koppenhága a lakások 90 %-a távhő ellátású Ausztria 1950-es évek óta folyamatosan növekszik a távhő részaránya 70-75 % kapcsolt energiatermelés Bécs: a világ legnagyobb távhőrendszere 22 % hulladékból származik Izland A világon legnagyobb távfűtés részaránya Legnagyobb része geotermiából származik 16
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás A távhőszolgáltatás hazai jelentősége Összes lakásszám Magyarországon: 4 300 000 Távfűtött lakások száma: 640 000 Távfűtött lakások részaránya: 15 % Összes távfűtött lakásszám Budapesten: 238 000 Távfűtött lakások részaránya Budapesten: 30 % A távhőszolgáltatás klímavédelmi jelentősége: 24 PJ primerenergia megtakarítás évente 1,34 millió t CO2 kibocsátás megtakarítás évente 17
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Távfűtés fő tüzelőanyaga földgáz Versenyképes távfűtés Megújuló energiahasznosítás Geotermia Biomassza Hulladék Megújuló és hulladék; 6% Szén és olaj; 7% A hazai távfűtés tüzelőanyag megoszlása Maradék hő; 6% Földgáz; 81% - Városi környezet-egészségügyi helyzet javítása - Távhő zöldítés - Energiahatékonyság növelése 18
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Geotermikus energia hasznosítási lehetősége a magyar távhőellátásban Nagy hőigénysűrűség ÉS kedvező fúrási költségek ÉS van kiépített távhőrendszer 19
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Eszközök: Út a hatékonyabb távhőrendeszerek felé Horizontális intézkedéscsomag: EED Megújuló és energiahatékonysági törvény Távhőfejlesztési CsT. Energiahatékonysági CsT. Lakossági energiahatékonysági programok Vállalkozásfejlesztési programok Megújuló és hulladék; 6% Szén és olaj; 7% A hazai távfűtés tüzelőanyag megoszlása Maradékhő; 6% Földgáz; 81% E N E R G I A H A T É K O N Y S Á G Földgáz alapú, rossz hatékonyságú B i o m a s s z a G e o t e r m i a H u l l a d é k Z Ö L D Versenyképes távfűtés Í T É S 20
V. Eredmények - jövőkép Zöldgazdaság-fejlesztést elősegítő támogatási rendszerek Beruházási támogatások KEOP 2011: 33 Mrd Ft, 2012-2013: 103 Mrd Ft NER 300: 11 Mrd Ft 2013-tól Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer EU ETS III kvótabevételekből KEHOP az EU 2014-2020-as időszakra vonatkozó költségvetése, az energetikai kiemelt terület Több mint 150 Mrd Ft forrás biztosítása zöldgazdaság-fejlesztésre! Termelési támogatások működik, stabil KÁT emelkedtek az átvételi árak a megújuló termelésre vonatkozóan csak kedvező változások voltak évi 20-30 Mrd Ft kifizetés (kiegyenlítő energia nélkül) HMKE kompenzáció 2012 év végére 11.000 kwp összteljesítmény H, Geo - tarifa 21
V. Eredmények - jövőkép A KEHOP (2014-2020) tartalma energetika téren Horizontális célok Beavatkozási irányok Közvetlen és közvetett specifikus célok Erőforrás felhasználás hatékonyságának fokozása Megújuló energiaforrások alkalmazása Energetikai és energiahatékonysági fejlesztések A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése; A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése; A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési célok végrehajtására; Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése; Az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása; Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül; 22
V. Eredmények - jövőkép KEHOP 5. prioritástengely: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása (tervezett struktúra) A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását elősegítő kis kapacitású tároló rendszerek létesítése Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel zéró szén-dioxid kibocsátású épületek létesítése Távhőrendszerek komplex energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése Közvilágítás korszerűsítése Kedvezményezettek: önkormányzatok és társulásaik, állami/önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági szervezetek Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat-ellátásban A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési célok végrehajtására Intelligens mérési (smart meter) rendszerek támogatása Intelligens elosztó-hálózati (smart grid) körzetek kiépítésének támogatása 23
Köszönöm a figyelmet! Alföldy-Boruss Márk Megújuló Energia Osztály osztályvezető zoldgazdasag@nfm.gov.hu 24