Tisztelt Ügyfeleink! Kedves Barátaink!

Tisztelt Ügyfeleink! Kedves Barátaink! Eddigi szokásunktól eltérıen már az óév utolsó napjaiban kiadjuk a 2008. január 1-jétıl bekövetkezı fontosabb adóváltozásokról szóló tájékoztatónkat. Ennek elsıdleges indoka az, hogy még 2007. december 31-ig be kell jelenteni néhány a tájékozatónkban is feltüntetésre kerülı - adózást érintı választást, döntést. Mint minden hasonló tájékoztató, ez az anyag sem lehet teljes körő, nem helyettesítheti a szakmai konzultációt, a konkrét kérdések szakmai tisztázását. Ezúttal is kérjük, hogy fontosabb gazdasági döntéseik meghozatala elıtt tanácskozzanak munkatársainkkal, és továbbra se mulasszák el kihasználni a nemzetközi gazdasági és jogi kérdésekben jártas külföldi adótanácsadó, könyvvizsgáló és pénzügyi szakértı kollégáink segítségét. (www.uhy.com) A 2008. évi változások az adózás területén már 2006-ban megkezdıdtek, gyakorlatilag azokhoz szervesen illeszkednek. A költségvetés egyensúlya érdekében bevezetett különadót már 2007-ben is fizetni kellett, az adóellenırzési szigorítások nagyságrendileg növelték az adóbevételeket. Az elızı évi tájékozatónkban jelzett várakozásunk sajnos teljes mértékben teljesült: az adóhatóság kemény és következetes lépéseket tett és tesz az adózatlan jövedelmek feltárása, megszüntetése, az adó- és járulékfizetési hajlandóság elérése, kikényszerítése érdekében. 2008-ban ezen a téren még további szigorítások várhatóak: a bejelentés nélküli foglalkoztatást, vagy nem a tényleges jövedelmek utáni adó- és járulékfizetést kiemelt jelentıségő büntetendı - cselekménynek minısítik. Ugyancsak számolni kell a magánszemélyek vagyonosodási vizsgálatainak további szigorításával, újabb tízezer adózó ellenırzésével. Továbbra is csak remélni tudjuk, hogy a kiszélesített adózói és járulékfizetıi körtıl származó bevételek végre lehetıvé teszik az átlagos adóterhelés csökkentését és végre érdemi párbeszéd alapján új társadalmi megegyezés születik az állam szerepérıl és gazdasági, társadalmi súlyáról. E szükséges lépések pedig remélhetıleg megakadályozzák, hogy az állam a jövıben ismételten túlköltekezzen és valamennyi mai megszorító intézkedést értelmetlenné tegyen. A Karácsony elıtti napokban e tájékoztatót is kihasználjuk annak érdekében, hogy a legfontosabb üzenetünket eljuttathassuk: nincs semmi sem fontosabb, mint megkeresni és megtalálni az életünk szép, boldogságot adó pillanatait. Szívbıl kívánunk áldott, békés ünnepeket, és nagyon boldog új esztendıt! Bízunk abban, hogy vállalkozásaik sikeréhez érdemben hozzá tudunk járulni együttmőködésünk során a jelen tájékoztatónkban, illetve az egyéb kiadványainkban és a honlapunkon (www.bergmann.hu) megjelentetett információkkal, szolgáltatásainkkal. Céljaik eléréséhez jó egészséget, sok sikert kívánunk. Budapest, 2007. december 18. Kiváló tisztelettel: Bergmann Erzsi Bergmann Péter

TARTALOMJEGYZÉK ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2008. JANUÁR 1-JÉTİL... 3 I. VÁLTOZÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓ ÉS AZ OSZTALÉKADÓ RENDSZERÉBEN... 7 II. VÁLTOZÁSOK A KÜLÖNADÓ RENDSZERÉBEN (2006. ÉVI LIX. TV.)... 9 III. VÁLTOZÁSOK AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ RENDSZERÉBEN... 10 IV. SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI... 13 V. VÁLTOZÁSOK A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYBEN... 14 VI. EGYÉB FONTOSABB VÁLTOZÁSOK ÉS INFORMÁCIÓK... 15 VII. VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ RENDSZERÉBEN... 16 VIII.VÁLTOZÁSOK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS AZ EHO TERÜLETÉN... 20 IX. VÁLTOZÁSOK AZ ADÓZÁS RENDJÉRİL SZÓLÓ TÖRVÉNY RENDSZERÉBEN21 X. VÁLTOZÁSOK A HELYI ADÓ RENDSZERÉBEN... 27 Szerzık: Bergmann Péter III. peter.bergmann@bergmann.hu Csapó Jenı VII., VIII., 1. és 2. melléklet jeno.csapo@bergmann.hu Kis József IV., V., VI. jozsef.kis@bergmann.hu Korpásné Juhász Sarolta Adó- és illetékrendszer sarolta.korpas@bergmann.hu Pfiszter Monika I., II. monika.pfiszter@bergmann.hu Kiss Anita IX., X. anita.kiss@bergmann.hu 2008. évi Adóhírlevél 2. oldala az összesen 34-bıl

ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2008. JANUÁR 1-JÉTİL MEGNEVEZÉS MÉRTÉK Társasági adó: (a korrigált adózás elıtti eredmény után)...16% (1996. évi LXXXI. törvény) Különadó: (a korrigált adózás elıtti eredmény után)....4% (2006. évi LIX. törvény) Osztalékadó a magánszemély tulajdonos esetében: (1995. évi CXVII. törvény) A 2006. évi eredménybıl, vagy korábbi évekbıl maradt osztalék kifizetése esetén:......25% de a befektetés-arányos saját tıke 30%-ánál magasabb összegő osztalékrészre:....35% (külföldi magánszemély tulajdonos esetében a kettıs egyezmény szerinti maximumot lehet és kell csak levonni és megfizetni!) Osztalékadó gazdasági társaság tulajdonos esetében: (1996. évi LXXXI. törvény) Ha az osztalékra jogosult Közösségen belüli székhelyő adóalany, vagy belföldi gazdasági társaság, nem kell az osztalékadót Magyarországon megfizetni... 0% EVA (Egyszerősített vállalkozói adó) Alapja az elért tárgyévi - max. 25 M/Ft - bevétel:.....25% (2002. évi XLIII. törvény) A minimálbér összege 2008. január 1-jétıl:69.000,-Ft/hó; 82.800,-Ft/hó vagy 86.300,-Ft/hó (316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) Társadalombiztosítási járulék a bruttó bér után:.. 29% A munkáltatót terhelı 29%-ból 5% egészségbiztosításra és 24% nyugdíjbiztosításra fizetendı. A munkáltatót terheli a táppénz elsı 15 napjának teljes költsége, illetve a betegállományra kifizetett táppénz 1/3-a! (1997. évi LXXX. törvény) EHO A munkavállalók után fizetendı tételes egészségügyi hozzájárulás mértéke:..1.950,-ft/fı/hó (1998. évi LXVI. törvény) EHO (százalékos) (kivételes szabályait lásd a TB fejezetben!)...11% vagy 14% (1998. évi LXVI. törvény) Munkaadói járulék a bruttó bér után:...3% (1991. évi IV. törvény) Szakképzési hozzájárulás a bruttó bér után :.....1,5% (2003. évi LXXXVI. törvény) 2008. évi Adóhírlevél 3. oldala az összesen 34-bıl

Rehabilitációs hozzájárulás: a 20 fınél több alkalmazottat foglalkoztató cégek a létszám 5%-át alapul véve kötelesek fizetni negyedévenként:...164.400,-ft/fı/év (1991. évi IV. törvény) Személyi jövedelemadó az összevonandó jövedelmeknél az adótábla: 0 1.700.000,- Ft közötti jövedelem után:......18%, ill. az 1.700.000,- Ft éves jövedelem feletti rész után:....36% (1995. évi CXVII. törvény) Magánszemélyek különadója: a 7.137.000 Ft-ot meghaladó jövedelemrész után:.....4% EKHO (Egyszerősített közteher-viselési hozzájárulás) a kifizetıt terhelı adómérték:....20% magánszemélyt terhelı, kifizetı által levonandó adómérték:...15% nyugdíjas magánszemély, ill. tb. járulékfizetés felsı határa felett:11,1% (2005. évi CXX. törvény) Forrásadó (az elkülönülten adózó jövedelmek adója - bérbeadás, ingó-ingatlan értékesítés, értékpapír árfolyam nyeresége, stb.)....25% (1995. évi CXVII. törvény) Munkavállalót terhelı nyugdíjjárulékot éves szinten 7.137.000,- Ft-ig kell fizetni a munkaviszonyból származó jövedelembıl:....9,5% Munkavállalót terhelı egészségbiztosítási járulék (ebbıl 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, nem csak a 36 órát meghaladó foglalkoztatás jövedelmébıl, hanem valamennyibıl levonandó)...... 6% Munkavállalót terhelı munkavállalói járulék:... 1,5% (1991. évi IV. törvény) Általános forgalmi adó:.....20%; 5%; termékexport 0%; Közösségen belüli adómentes értékesítés; Áfa-törvény területi hatályán kívüli értékesítés; Tárgyi adómentes; Alanyi adómentes; Árrés-adózás alapján levonható adót nem tartalmazó értékesítés (1992. évi LXXIV. törvény) Innovációs járulék: az iparőzési adó alapja után fizetendı, közép- és nagyvállalkozások esetében:..0,3% (2003. évi XC. törvény) Energiaadó: (termelıt, importálót terhelı adó) 2003. évi LXXXVIII. törvény) Villamos energiára megawattóránként:....252,-ft a földgázra gigajoule-onként:...75,6- Ft. 2008. évi Adóhírlevél 4. oldala az összesen 34-bıl

Környezetterhelési adó: (levegı,- víz,- vagy talajterhelés miatti adó) Szélesebb körben a levegı-terhelés miatti adófizetési kötelezettség jelentkezik a saját tulajdonú főtıkazán károsanyag kibocsátása miatt. 2008. évben a 2003. évi LXXXIX. törvényben meghatározott mérték 100%-át kell megfizetni levegıterhelési díj, 100 %-át vízterhelési díj és 90%-át talajterhelési díj esetében. (2003. évi LXXXIX: törvény + 270/2003. (XII.24.) kormányrendelet) Helyi adók az 1990. évi C. törvény szerint: Iparőzési adó (a korrigált nettó árbevétel után, de levonható a külföldi telephelyen elért bevétel is): 2% Kommunális adó: foglalkoztatottak korr. átl.statisztikai létszámra vetítve 2.000 Ft/fı/év Építményadó felsı határa....900 Ft/m² vagy a korrigált forgalmi érték.... 3%-a Telekadó felsı határa......200 Ft/m² vagy a korrigált forgalmi érték. 3%-a Luxusadó: az adó alanya már nem csak magánszemély lehet, hanem az, aki az adóév elsı napján az ingatlan-nyílvántartás szerint 100 millió forintot meghaladó értékő lakás vagy üdülı tulajdonosa. A 100 millió forint számított érték feletti rész adója:.. 0,5% (2005. évi CXXI. törvény) Vagyonszerzési illeték általános mértéke:.. 2%, 6% vagy 10% (1990. évi XCIII. törvény) Öröklési, ajándékozási illeték az érintett személyek közötti rokoni kapcsolattól és az értéktıl függıen sávosan progresszív.kulcsai:....11%, 15%, 21%, 30% vagy 40% (1990. évi XCIII. törvény) Bírósági eljárási illeték cégjogi körben a cégformától függı tételes mértékő. (Pl: Kft. cégbejegyzési illetéke 100.000,- Ft, minden további tıkeemelés miatti cégváltozás az alapdíj 40%-a) (1990. évi XCIII. törvény) Gépjármővek megszerzéséhez kapcsolódó átírási illeték 18 Ft/cm³, 1890 cm³ felett 24Ft/cm³ és Wankel-motorok esetében 36Ft/cm³. (1990. évi XCIII. törvény) Környezetvédelmi termékdíj: a termék besorolásától függıen az elsı belföldi forgalomba hozója, illetve az egyéb kıolajipari termék és a reklámhordozó papírok után a felhasználó által fizetendı pl. csomagolás, gumi, hőtıberendezés, elektromos berendezés, reklámanyag, stb. esetében. A termékdíjjal kapcsolatos adóhatósági feladatok (bevallás, befizetés, stb.) teljes egészében a vámhatóság hatáskörébe tartoznak. (1995. évi LVI. törvény) 2008. évi Adóhírlevél 5. oldala az összesen 34-bıl

Jövedéki adó a jövedéki termékek ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgı, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány után fizetendı. (2003. évi CXXVII. törvény) Gépjármőadó mértéke a motor teljesítménye és a beszerzés éve alapján 120-300Ft/kilowatt. (1991. évi LXXXII. törvény) Regisztrációs adó a személygépkocsi, lakóautó és motorkerékpár Magyarországon történı forgalomba helyezésekor fizetendı a jármő motorjának köbtartalma és környezetvédelmi osztályba sorolása szerint:. 250.000-tıl 9.622.000 forintig. 2008. április 1-étıl lép életbe az adó különös szabályok szerinti adó-megállapítási eljárás, amelynél az erre vonatkozó indítvány esetén a tényleges értékcsökkenést is lehet érvényesíteni a használt, de 20 évnél fiatalabb gépjármővek esetén. (2003. évi CX. törvény) Nemzeti kulturális járulék: terméktıl, szolgáltatástól függıen pl. könyv; újság; hanglemez; mőanyag,- fém,- üveg- és kerámia dísztárgy; író-és másológép; híradástechnikai termék; ékszer; ékszerutánzat; hangszer; játékfegyver; videojáték; másolat mőalkotás; száz évesnél idısebb régiség; mőalkotás,- és régiség-kereskedelem; videó, DVD, CD kölcsönzés; hirdetés; fényképészet; divattervezés; rádió-televíziómősor; mővészeti kiegészítı szolgáltatás; szálloda,- hivatali,- nagy- és kiskereskedelmi, ipari épületek kivitelezése, stb. Negyedévenként fizetendı, az árbevétel után 1-3;25% (1993. évi XXIII. törvény) Játékadó: A Szerencsejáték Felügyelet engedélyéhez kötött játékterem, pénznyerı automata, és kaszinó üzemeltetése, illetve sorsolásos játékok és fogadás szervezésekor fizetendı speciális adó. A kaszinójáték, a bukmékeri rendszerő fogadás, a lóversenyfogadás koncessziós díja évenként 50 600 millió forint között változik. Adót kell fizetni a sorsolásos fogadások nyereményalapja, vagy a tiszta játékbevétel után 17-30% mértékben. A pénznyerı automaták havi játékadója játékhelyenként 100.000 forint, az egyéb játékautomata után gépenként évi 60.000 forintot kell fizetni. (1991. évi XXXIV. törvény) FELJEGYZÉSEK: 2008. évi Adóhírlevél 6. oldala az összesen 34-bıl

VÁLTOZÁSOK AZ ADÓRENDSZERBEN I. VÁLTOZÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓ ÉS AZ OSZTALÉKADÓ RENDSZERÉBEN KEDVEZMÉNYES ADÓKULCS ALKALMAZÁSA 10 százalékos adókulcs 50 millió forint adóalapig 2008. január 1-jétıl a 10%-os (16% helyett!) kedvezményes társasági adókulcs 50 millió forintos adóalapig lesz alkalmazható a következı feltételek mellett: legalább egy fı a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma, az adóévben legalább a minimálbér kétszeresének (kistérségekben és hátrányos településeken a minimálbér) adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelı összegre vallott be nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot, az adóévben megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, nem vesz igénybe az adóévben társaságiadó-kedvezményt, az adóalap az adóévben és az azt megelızı adóévben legalább a jövedelem- (nyereség-)minimum összegével megegyezik. A kedvezményes kulcs alá esı adóalap 6 százalékát lekötött tartalékként kimutatni, és a lekötés évét követı négy adóévben beruházásra, munkanélküli felvételére vagy pénzügyi intézmény felé fennálló hitel törlesztésére kell fordítani. Ha nem a törvényben meghatározott céllal történik a lekötött tartalék feloldása, úgy a feloldást követı 30 napon belül meg kell fizetni a 6 százalék különbözetet. A kedvezményes kulcs alá esı adóalap 6 százaléka de minimis támogatásnak minısül. ADÓALAPOT NÖVELİ ÉS CSÖKKENTİ TÉTELEK MÓDOSULÁSAI Fejlesztési tartalék Kedvezı változás, hogy az adózás elıtti nyereség 25%-a helyett már 50% különíthetı el adómentesen fejlesztési tartalékként. (max. 500 millió) A fejlesztési tartalék már felhasználható mőemlék épülettel, építménnyel kapcsolatos beruházásokra is. Elhatárolt veszteség Önellenırzés vagy adóhatósági ellenırzés esetén csak a feltárt veszteség elhatárolására lehet engedélyt kérni, azonban a bevallásban kimutatott, a jogvesztı határidı be nem tartása miatt korábban nem engedélyezett veszteségre viszont nem. A feltételek egyebekben nem változtak, a veszteség csak adóhatósági engedéllyel határolható el, ha az adózó adózás elıtti eredménye negatív és a megelızı két adóéve adóalapja is negatív, vagy az adóévben a bevételei nem érik el a költségek és ráfordítások összegének a felét. 2008. évi Adóhírlevél 7. oldala az összesen 34-bıl

Értékcsökkenés A számviteli törvény szerinti maradványérték az adóalapnál csak a terv szerinti értékcsökkenéssel leírt eszközök esetében érvényesíthetı, kivételt képez ez alól az épületek és az építmények értékcsökkenése. Bírságok, jogkövetkezmények Az adóévben bevételként elszámolt bírság akkor csökkentheti az adó alapját, ha azt az adóévben vagy az elızı adóévekben adóalap növelı tételként figyelembe vették. Utólag adott nem számlázott engedmény, skontó A támogatások közül kikerült az utólag adott nem számlázott engedmény illetve a skontó is. Szokásos piaci ár Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetében, ha azt nem a szokásos piaci áron kötik a felek, a jövıben lehetıség lesz már nemcsak szerzıdés alapján, hanem megállapodás alapján is módosítani az adózás elıtti eredményt. Térítés nélkül kapott szolgáltatás, eszközátvétel Az évközi adóváltozások miatt már 2007-re is alkalmazható az a szabály, hogy a térítés nélkül kapott szolgáltatás igénybevevıje a szolgáltatásátadónál kimutatott bekerülési értékkel csökkentheti adózás elıtti eredményét. Eszközök átvétele esetében, ha az eszközt 2007. január 1-je elıtt vették át térítés nélkül, a passzív idıbeli elhatárolásként kimutatott összegbıl az idıbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében visszavezetett összeg csökkenti az adózás elıtti eredményt. Bejelentett részesedés Bejelentettnek az a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi vagy nem jogi társas cégben vagy külföldi személyben szerzett, legalább 30 százalék-részesedés számít, amelynek megszerzését az adózó 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Ahhoz, hogy az adózó a részesedés árfolyamnyereségével csökkentse adózás elıtti eredményét a bejelentett részesedést az értékesítést megelızıen legalább egy éven keresztül kell folyamatosan az eszközei között nyilvántartania ( a korábbi 2 év helyett!) K+F költség Az adózás elıtti eredményt csökkenti a K+F tevékenység közvetlen költségének háromszorosa, adóévenként legfeljebb 50 millió forint, ha a tevékenységet az adózó felsıoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóhellyel kötött szerzıdés alapján végzi. ADÓKEDVEZMÉNYEK Fejlesztési adókedvezmény igényelhetı: a jelenértéken legalább 100 millió forint értékő, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházáshoz. 2008. évi Adóhírlevél 8. oldala az összesen 34-bıl

a jelenértéken legalább 100 millió forint értékő, széles sávú internet szolgáltatást szolgáló beruházáshoz. ha az adózó a jegyzett tıkéjének felemelését követıen kibocsátott részvényeit bevezeti a tızsdére, és az így megszerzett forrásból jelenértéken legalább 100 millió értékő beruházást valósít meg. (2008. szeptember 1-jétıl) EGYÉB FOGALMI MÓDOSÍTÁSOK Külföldi vállalkozó Külföldi vállalkozónak minısül a külföldi személy mellett a külföldi illetıségő személy is, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet. Átlagos állományi létszám A foglalkoztatottak létszámát a jövıben a KSH munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó, az adóév elsı napján hatályos kiadványa szerint kell meghatározni. (korábban a 2003-as kiadvány szerint kellett) Jogdíj Jogdíj a szerzıi joggal védett mő felhasználási engedélyéért járó díj, továbbá az iparjogvédelmi és szerzıi jogi oltalmi tárgyakhoz főzıdı jogok átruházásának ellenérték. II. VÁLTOZÁSOK A KÜLÖNADÓ RENDSZERÉBEN (2006. ÉVI LIX. TV.) A társaságiadó-alanyokat továbbra is 4% mértékő különadó fizetési kötelezettség terheli a külföldön elért jövedelem nélkül számított adózás elıtti eredményük után. Az adóalapot növeli, illetve csökkenti az adott-kapott támogatás és juttatás, a véglegesen, vagy ingyenesen átadott-átvett eszközök nyilvántartási értéke. Kapcsolt vállalkozások közötti ár A társasági adótörvény kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap korrekciós rendelkezéseit a különadó alapjának meghatározásakor is alkalmazni kell. (Már 2007- re is!) Bejelentett részesedés 2007. január 1-jétıl a különadó alapja csökkenthetı a bejelentett részesedés értékesítésekor keletkezı árfolyamnyereséggel, ha a részesedést a társas vállalkozás legalább egy éven át folyamatosan birtokolta. A különadó alapja csökkenthetı a nem realizált árfolyamnyereséggel. Kedvezményezett átalakulás, eszközátruházás 2007.január 1-jétıl a társas vállalkozásnak az átalakulás, illetve az eszközátruházás adóévérıl szóló adóbevallásában be kell jelenteni az adóhatóságnak, hogy kedvezményezett átalakulást, kedvezményezett eszközátruházást választ-e. 2008. évi Adóhírlevél 9. oldala az összesen 34-bıl

Adóellenırzés, önellenırzés Az adóellenırzés, önellenırzés során megállapított eredményt érintı tételek a társasági adótörvényhez hasonlóan módosítják a különadó alapját. adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel vagy más bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkenéseként elszámolt összeg növeli a különadó-alapot, adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg csökkenti a különadóalapot, Feltöltési kötelezettség Kedvezı változás, hogy a feltöltési kötelezettség csak az adóévet megelızı adóévben éves szinten 50 millió forint árbevételt meghaladó társas vállalkozókra vonatkozik. III. VÁLTOZÁSOK AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ RENDSZERÉBEN Csoportos adóalanyiság Bármilyen tevékenységet folytató belföldi kapcsolt vállalkozás választhatja a csoportos adóalanyiságot (korábban ezt csak pénzügyi vállalkozások tehették). A csoportos adóalanyiság kizárólag az áfára terjed ki, minden más adófizetési kötelezettséget az egyes adóalanyok külön-külön teljesítik. A csoportos adóalanyiság elınye az, hogy az áfa-csoportban résztvevık egymás közötti ügyletei után nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség, egy összesített adóbevallásban számolnak el a csoport áfa-egyenlegének megfelelıen az adóhatósággal. A csoport mőködéséért (az áfa jogszerő bevallásáért és megfizetéséért) a kapcsolt vállalkozások egyetemlegesen felelnek. Csoportos áfa-adóalanyiság bármikor kérelmezhetı, az adóhatósági engedélyezés idıpontjától lehet alkalmazni az összevont elszámolást. Magánszemélyek sorozatos ingatlanértékesítése áfa-kötelezettséggel jár Ha valaki sorozat jelleggel értékesít építési telket vagy új ingatlant, az gazdasági tevékenységnek minısül, vagyis áfa-köteles tevékenység lesz. Sorozat jellegnek az minısül, ha két éven belül az illetı már a negyedik építési telket vagy lakást adja el. Az így teljesített értékesítéseihez kapcsolódó fizetendı áfát az adózó nem önadózás útján, hanem az adóhatóság az adózó bejelentése alapján - határozattal állapítja meg. Termékértékesítés fogalmának kibıvítése A korábbinál is általánosabb a termékértékesítés fogalma. Eszerint termékértékesítés a birtokba vehetı dolog átengedésén kívül minden olyan ügylet, amely a szerzıt birtokba vehetı dolog tulajdonosává teszi. Apport A korábbiakkal ellentétben 2008-tól már nem minısül áfa hatálya alá tartozó ügyletnek a nem pénzbeli hozzájárulás, vagyis az apport adása, ha az apport beszerzıje belföldi adóalany, és nincs különleges áfa-státusza. 2008. évi Adóhírlevél 10. oldala az összesen 34-bıl

02. Határon átnyúló ügyletek adóztatása Egyértelmő szabályozás alá került az un. közösségi bérmunka szolgáltatás adóztatása: minden ingóságon végzett munka esetében a megrendelı fizeti az adót, ha az érintett terméket kiszállítják Magyarországról. A kiszállítás tényét továbbra is dokumentumokkal (CMR fuvarlevél, export EV okmány, stb.) kell igazolni. Folyamatos szolgáltatás Megszőnt a folyamatos termékértékesítés, vagy szolgáltatás-nyújtás fogalma, amelyek helyett a törvény a részletfizetés, illetve a határozott idıtartamra szóló elszámolás kategóriáját vezeti be. Ezen esetekben az áfa-fizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a részlet vagy az elszámolás megtérítése esedékessé válik. Ingatlanértékesítés, ingatlan bérbeadás Az ingatlanértékesítés és az ingatlan bérbeadás fıszabály szerint áfa-mentes. Az adózó a fıszabálytól választása alapján eltérhet, azonban e döntésétıl az áfa-fizetési kötelezettség választása évét követı ötödik naptári év végéig nem térhet el. Az adóalany választhat, hogy ingatlanügyletei egészére vagy ezen belül csak az ingatlan bérbeadásaira jelentkezik be az áfa hatálya alá. A fentiekkel ellentétben a használatbavételi engedélyt megelızıen vagy a használatbavételi engedély jogerıre emelkedésétıl számított két éven belül eladott épület, valamint az építési telek értékesítése minden esetben adóköteles. Korábban a lakóingatlan elsı értékesítése volt adóköteles, januártól azonban a lakóingatlan értékesítése is - az elıbbi szabály alapján - a használatbavételi engedélyt követı két évig adóköteles marad. Levonási tilalmak A tételes levonási tilalom alatt álló termék- és szolgáltatás-beszerzések köre nem változott. Fontos változás viszont, hogy a személygépkocsi bérléséhez felmerült áfa nem vonható le, vagyis a korábbi áfa-megosztás, a bérelt cégautók üzleti és magán célú használatának megkülönböztetése már nem lehetséges. Gépjármő bérbeadása Amennyiben azonban az adóalany a személygépkocsit, jachtot, 125 cm3-nél nagyobb hengerőrtartalmú motort a vásárlás után túlnyomó részben bérbe adja, akkor mentesül a levonási tilalom alól. A lakóingatlanok bérbeadása esetén ugyanezek a szabályok lesznek érvényesek. A közlekedési eszköz, lakóingatlan akkor szolgálja túlnyomó részben a bérbeadási tevékenységet, ha egy ésszerően megállapított idıtartam átlagában legalább az adott idıszak 90 százalékában teljesül a bérbeadási cél. A 90 százalékos követelmény teljesülésének megfelelı mérése és a bérbeadás áfa-jának dokumentálása is az adóalany kötelezettsége. Fordított adózás A hulladékértékesítésen kívül ezentúl a fordított adózás vonatkozik az építési-szerelési munkákra, az ingatlanokhoz kapcsolódó karbantartási, javítási, bontási, átalakítási szolgáltatásokra, az elızıekhez kapcsolódó munkaerı kölcsönzésre, az ingatlan és a beépítetlen földterület értékesítésére, stb. A fordított adózást csak akkor lehet és kell alkalmazni, ha a vevı is áfa-adóalany. A fordított adózásnál az eladó áfa nélküli számlát bocsát ki és a számla alapján a vevı adóalany vallja be a fizetendı adót, illetve ugyanazon idıszakban a bevallott adó összegét levonható adóként is 2008. évi Adóhírlevél 11. oldala az összesen 34-bıl

szerepeltetheti a bevallásában. Ezzel ebben a körben csökken az áfa-finanszírozási teher, mivel azt már nem kell megfizetni az eladónak és így nem is kell az adóhivataltól visszaigényelni. Ingatlan értékesítésnél csak akkor lehet a fordított adózást választani, ha az eladó adófizetési kötelezettséget választott, továbbá ha az ingatlan eladásra a használatba vételi engedély jogerıre emelkedésétıl számított 2 éven túl kerül sor. (2 éven belüli értékesítés mindig adóköteles és az eladónak kell az áfa-t felszámítania.) Tárgyi eszköz beszerzését követı idıszakra vonatkozó arányosítás Abban a ritka esetben, ha egy adóalany adóköteles és adómentes tevékenységet is végez, és ezekhez közösen használt tárgyi eszközt létesít, akkor a saját rezsis beruházás megvalósításához szükséges beszerzésekbıl nem szabad áfa-t visszaigényelni. A beruházás aktiválásakor kell fizetendı adót vallani, illetve ekkor lehet az adóköteles értékesítésre jutó arányban a levonható adót visszaigényelni. Az eszköz aktiválását követı 60 hónapban, illetve ingatlan esetében 240 (!) hónapban folyamatosan figyelni kell az adóköteles/adómentes hasznosítás arányát és a 10.000 forintot meghaladó eltérést rendezni (pótlólag levonni, vagy megfizetni a különbözetet) kell. Küzdelem a feketegazdaság ellen Az új áfa törvény szerint azok a magyar cégek, akik külföldi kapcsolt vállalkozásaiknak láncértékesítés keretein belül értékesítenek, felelısek lesznek a kapcsolt vállalkozásaik adókötelezettségeiért, vagyis a láncban szereplı valamennyi tag egyetemlegesen lesz felelıs a másik tartozásaiért, így a magyar cégen is behajthatja 2008-tól az APEH az adótartozást. Számlázás Az új törvény érinti az elılegszámlázást, az áfa körön kívüli ügyletek számlázását, egyszerősítik a helyesbítı és a sztornó számla kibocsátását, és lehetıvé válik az idegen nyelven történı kibocsátás is. A számla és az elılegszámla kibocsátására 2008-tól szigorú határidı vonatkozik, azt a teljesítéstıl számított 15 napon belül ki kell állítani. Ezzel szemben több mozgásteret ad a törvény ún. győjtıszámla kibocsátására. Eszerint ugyanazon eladó és vevı között az azonos adómegállapítási idıszak teljesítéseirıl győjtıszámla bocsátható ki, ha a felek errıl elızetesen megállapodtak. Ekkor a számlát legkésıbb az adómegállapítási idıszak utolsó napjától számított 15 napon belül kell kiállítani. Adóvisszaigénylés Az áfa akkor igényelhetı vissza, ha az áfa-többlet az adómegállapítási idıszakban eléri vagy meghaladja havi bevallók esetén az 1 millió forintot, negyedéves bevallók esetében a 250.000 forintot, éves bevallók esetén az 50.000 forintot. A visszaigényelhetı adó összegét csökkenteni kell a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa összegével. Elızetes bejelentéssel már a 2007. december hónapról beadásra kerülı bevallásban kezdeményezni lehet a korábban továbbvihetı követelésként szerepeltetett adó visszaigénylését. 2008. évi Adóhírlevél 12. oldala az összesen 34-bıl

IV. SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrıl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrıl szóló 2007. évi LXXV. tv. módosította a számviteli törvény könyvvizsgálattal kapcsolatos szabályait. A törvényváltozás úgy rendelkezik, hogy amennyiben a könyvvizsgálati kötelezettséget a számviteli törvény vagy más jogszabály írja elı, úgy errıl a kötelezettségrıl, valamint a könyvvizsgálónak fizetett díjról a kiegészítı mellékletben írni kell. A könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesítés értékhatára is változott. Az üzleti évet megelızı két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladhatta meg a 100 millió forintot. Korábban ez az összeg 50 millió forint volt. Emellett még annak az új feltételnek is érvényesülnie kell, hogy az elızı két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladhatta meg az 50 fıt. Fontos változás, hogy ahol a vállalkozások legfıbb szerve könyvvizsgáló céget választ, ott a törvény bevezeti a helyettes könyvvizsgáló intézményét is. MÁS DEVIZÁBAN ELKÉSZÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2008. január 1-jétıl a devizakülföldi társaságok, az európai gazdasági egyesülések, az európai részvénytársaságok, az európai szövetkezetek és a számviteli törvény alapján arra jogosult vállalkozások a létesítı okiratban rögzített devizában is elkészíthetik éves beszámolójukat. A számviteli törvény azon vállalkozásoknak tette lehetıvé a devizában való könyvvezetést, akiknél a tevékenység gazdasági környezetének pénzneme valamilyen deviza, és a bevételei, költségei, ráfordításai, valamint pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az elızı és a tárgyévben külön-külön legalább 75 %-ban ebben a devizában merültek fel. ELİTÁRSASÁGI BESZÁMOLÓ A társaságok megalakításával és kezdeti mőködésükkel járó egyébként is nagy mértékő adminisztrációs terheket csökkenti az az új szabályozás, hogy ha az elıtársasági idıszakban a vállalkozó a vállalkozási tevékenységet nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év mérleg fordulónapjáig sor kerül, akkor nem kell az elıtársasági idıszakról külön beszámolót készítenie. Ebben az esetben a cég elsı üzleti éve a létesítı okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérleg fordulónapjáig tartó idıszak lesz. Ez együtt jár azzal, hogy az elıtársasági idıszakra vonatkozó adóbevallásokat sem kell elkészíteni. 2008. évi Adóhírlevél 13. oldala az összesen 34-bıl

KÖTELEZİ ELEKTRONIKUS KÖZZÉTÉTEL 2008. január 1-jétıl hatályos az a szabályozás, amely kötelezıvé teszi a cégjegyzékbe bejegyzett, kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások számára az éves beszámolójuk elektronikus közzétételét. Ha a vállalkozások a Céginformációs szolgálathoz elektronikus úton megküldik a beszámolójukat, akkor ezzel eleget tesznek a cégbírósági letétbe helyezési kötelezettségüknek is. Ezt az új szabályt elıször a 2008- as gazdasági évrıl készített beszámoló esetében kell alkalmazni, vagyis ahol a mérleg fordulónapja 2008. december 31. vagy annál késıbbi idıpont. V. VÁLTOZÁSOK A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYBEN A gazdasági társaságokról szóló törvény változásai 2007. szeptember 1-jei hatállyal módosultak. A vezetı tisztségviselık jogállásáról már tájékoztattuk ügyfeleinket, az egyéb fontosabb változásokat röviden összefoglaljuk. JEGYZETT TİKE MINIMUMA A vállalkozások alapításának könnyebbítését jelenti, hogy a jegyzett tıkére vonatkozó minimum értékek nagymértékben csökkentek a módosítás hatására. Így a jegyzett tıke minimumok a következıképpen alakulnak: KFT-k esetében a törzstıke minimuma 500.000,- Ft. Zártkörően mőködı részvénytársaság esetében a jegyzett tıke minimuma 5.000.000,- Ft. Nyilvánosan mőködı részvénytársaság esetében a jegyzett tıke minimuma 20.000.000,- Ft. VEZETİ TISZTSÉGVISELİK JOGÁLLÁSA 2006. júliusát követıen tájékoztatást adtunk arról, hogy a Gt. akkori változása megtiltja a vezetı tisztségviselık munkaviszony keretében történı alkalmazását. A törvényalkotó akkor indoklásként említi, hogy a gazdasági társaságok választott/kinevezett tisztségviselıi azért nem alkalmazhatók munkaszerzıdés keretein belül, mert a munkaviszony alá-fılé rendeltséget feltételez, ami az alkalmazotti jogviszony sajátossága. A Társaság vezetıje, a Gt. alapján viszont nem utasítható, ilyen jogkörben és értelemben nem létezik felettese. 2007. szeptember 1-jei változások kapcsán most azonban arról tudjuk tájékoztatni Önöket, hogy visszaáll ismét a régi rend, tehát a vezetı tisztségviselıket a változás hatálybalépésétıl ismét alkalmazni lehet munkaszerzıdéssel. Kivétel ez alól az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja. 2008. évi Adóhírlevél 14. oldala az összesen 34-bıl

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdésük, észrevételük merülne fel, úgy kollégáink állnak szíves rendelkezésükre. TÁRSASÁGI SZERZİDÉSEK MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE Az új Gt. hasonlóan elıdjéhez kitolja a gazdasági társaságok társasági szerzıdésének módosítási kötelezettségét 2008. július 1-ig. Ez idıpontig kell a cégbíróságokhoz benyújtani az új törvény rendelkezéseihez igazított társasági szerzıdést. VI. EGYÉB FONTOSABB VÁLTOZÁSOK ÉS INFORMÁCIÓK SZÁMLÁK KIÁLLÍTÁSA ÉS BEFOGADÁSA 2008. január 1-jétıl változik a számla, egyszerősített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet. Ezen rendelet 1/A. -a szerint a számla, egyszerősített számla, nyugta kizárólag az állami adóhatóság által a nyomtatvány elıállítója részére kijelölt sorszámtartományba illeszkedı nyomtatott sorszám alkalmazásával, az adott sorszám egyszeri felhasználásával állítható elı. Az új szabályok tehát kizárólag a nyomdai úton elıállított számlára vonatkoznak, a számítógépes programmal elıállított számlák, elektronikus számlák kibocsátásában nincs változás. Az adóhatóság által kiadott sorszámtartomány 12 karakterbıl áll jelenleg, melynek felépítése a következı: 1-2. karakter: bető, 3. karakter: jelenleg a 7-es szám (ez utal a számla elıállításának évére, azaz 2007. évre), 4. karakter: bető, 5. karakter: - (kötıjel), 6. karakter: bető, 7-12. karakter: 6db számjegy. A számlák kijelölt sorszámtartományaiból az elsı 6 karakter fix, a 7-12. karakterben található számok folyamatos sorszámozással növekednek. Például: DR7C-H000451. 2007. december 31. napjával a 2007. elıtt elıállított számlatömböket le kell zárni, és 2008. január 31-ig le kell selejtezni. 2008. január 1-jét követıen régi számlát már nem lehet kibocsátani. Miután ezek a számlák nem minısülnek szabályszerően kiállított bizonylatnak, így ezen számla alapján áthárított adó összege nem helyezhetı levonásba. Tehát, 2008. január 1-je után már csak az új rendszerben elıállított számla használható fel. Különösen azoknál a vállalkozóknál célszerő figyelemmel lenni a használatban lévı számlatömbre, akik kevés számlát bocsátanak ki, így egy tömb akár évekig is elég számukra. 2008. évi Adóhírlevél 15. oldala az összesen 34-bıl

Kérjük, hogy a beérkezı számláikat az iktatás során ezen szempont szerint is ellenırizni szíveskedjen és amennyiben nem felel meg a fenti feltételeknek a szállító részére küldje vissza új számla kiállítása céljából. Régi típusú bizonylatokat a könyvelı részére ne is továbbítson a késıbbi bonyodalmak, kellemetlenségek elkerülése miatt. Azt javasoljuk, hogy ne 2008. január elsı munkanapján álljanak sorba a nyomtatványforgalmazóknál számlatömb, nyugtatömb beszerzése céljából, hanem még idıben, az ünnepek elıtt gondoskodjanak errıl is. TRANSZFERÁR SZABÁLYZAT Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét a szokásos piaci ár (transzferár) meghatározásával összefüggı nyilvántartási kötelezettségre. Ezt a kötelezettséget a 18/2003 (VII.16.) PM rendelet mondja ki. A nyilvántartás vezetésére minden gazdasági társaság kötelezett, aki alanya a társasági adónak, és nem számít a társasági adóról szóló törvény alapján kisvállalkozásnak. A nyilvántartás elkészítésének határideje a társasági adó bevallásának határidejével esik egybe, azaz alapesetben a tárgyévet követı év május 31-e. A nyilvántartási kötelezettséget megszegı adózót, illetve a nyilvántartás iratmegırzési kötelezettségének megszegı adózót 2 millió forintig terjedı mulasztási bírsággal sújthatja az adóhivatal. VII. VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ RENDSZERÉBEN MINIMÁLBÉR, GARANTÁLT BÉRMINIMUM Havi minimálbér 2008.01.01-tıl 2008.12.31-ig 69.000,- Ft/hó (316/2005. (XII. 25.) Korm. rend.) Garantált bérminimum jár a legalább középfokú végzettséget, illetıleg szakképzettséget igénylı munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére, melynek mértéke 2008.01.01-tıl 2008.12.31-ig (316/2005. (XII. 25.) Korm. rend.): o 2 évnél kevesebb gyakorlati idı esetén a minimálbér 120%-a, o legalább 2 év gyakorlati idı esetén a minimálbér 125%-a. Minimálbér Garantált bérminimum, ha a gyakorlati idı 2 évnél kevesebb legalább 2 év Havibér Ft /hónap 69.000,- 82.800,- 86.300,- Hetibér Ft /hét 15.880,- 19.060,- 19.850,- Napibér Ft /nap 3.180,- 3.820,- 3.980,- Órabér Ft /óra 397,- 477,- 497,- 2008. évi Adóhírlevél 16. oldala az összesen 34-bıl

VÁLTOZATLAN ADÓTÁBLA, VÁLTOZÓ ADÓJÓVÁÍRÁS Éves jövedelem adó alapösszeg + a sáv adója %-ban 0,- 1.700.000,- 0,- 18 1.700.000,- 306.000,- 36 Az adójóváírás rendszere 2008.01.01-jétıl megváltozik: megszőnik a külön alap- és kiegészítı adójóváírás, egységes adójóváírással csökkenthetı az adó. Mértéke évi 1.250.000,- Ft-ig a bruttó jövedelem 18%-a, maximum havi 11.340,- Ft (éves szinten 136.080,- Ft). 1.250.000,- Ft felett a különbözet 9%-ával csökkenteni kell az adójóváírás összegét, így a 2.762.000,- Ft éves jövedelemnél fogy el. A munkavállalónak 2008-ban is nyilatkoznia kell arról, hogy kéri a havi adójóváírás figyelembe vételét az adóelıleg megállapításánál. MAGÁNSZEMÉLY KÜLÖNADÓJA Amennyiben a magánszemély 2008. évi összevonandó jövedelme meghaladja a járulékfizetési felsı határt (várhatóan 7.137.000,- Ft-ot), a felettes rész után 4% különadót köteles fizetni. A különadóra elıleget kell fizetnie a munkáltatónak, ha a tıle származó rendszeres jövedelem évesített összege várhatóan meghaladja a korlátot (ezt az elıleget a munkáltatónak le kell vonnia), vagy a kifizetınek, ha a tıle addig származó rendszeres jövedelmek összege meghaladja a korlátot (ezt az elıleget a kifizetınek le kell vonnia). A magánszemély nyilatkozatban kérheti a kifizetıtıl, hogy vonja le az elıleget, vagy a magánszemélynek negyedévente, ha tıle azt nem vonták le. EGYÉNI VÁLLALKOZÓ KÜLÖNADÓJA Az egyéni vállalkozó 2006.09.01-tıl köteles 4% különadót fizetni. Az adóalap: vállalkozói bevételek vállalkozói költségek. A különadó nem számolható el költségként! MEGSZŐNİ ADÓMENTESSÉGEK 2008.01.01-JÉTİL Üzletpolitikai ajándék: csak vásárláshoz kapcsolódóan szétosztott ajándék adómentes. VÁLTOZÓ ADÓMENTESSÉGEK 2008.01.01-JÉTİL (Kizárólag a megváltozott mértékő adómentes juttatásokat emeltük ki. További információt a cafeteria rendszer jellemzıit bemutató mellékletünk tartalmaz.) Étkezési juttatás: Hidegétel-utalvány: Melegétel-utalvány: 6.000,- Ft /hó 12.000,- Ft /hó 2008. évi Adóhírlevél 17. oldala az összesen 34-bıl

Iskolakezdési támogatás: 20.700,- Ft /év Üdülési csekk: 69.000,- Ft /év, de csak munkáltató adhatja munkavállalójának, vagy annak közeli hozzátartozójának Csekély értékő ajándék: 6.900,- Ft /alkalom, legfeljebb évi 3 alk. Önkéntes pénztári befizetések (a munkáltató által): Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár: 34.500,- Ft /hó (minimálbér 50%-a) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: 34.500,- Ft /hó (minimálbér 50%-a) Önkéntes kölcsönös egészségpénztár (Eg.P.): 20.700,- Ft /hó (minimálbér 30%-a) Önsegélyezı pénztár (Öns.P.): 20.700,- Ft /hó (minimálbér 30%-a) Az utolsó 2 együtt mindösszesen (Eg.P. és Öns.P.):20.700,- Ft /hó (minimálbér 30%-a) A 4 befizetés-fajta mindösszesen: 89.700,- Ft /hó (minimálbér 130%-a) MEGSZŐNİ ADÓKEDVEZMÉNYEK 2008.01.01-JÉTİL Lakásszerzési kedvezmény: megszőnik 2008.01.01-tıl, azonban a 2008 elıtt megszerzett lakások értékesítésekor még régi szabály alkalmazható. LAKÓHÁZ VAGY LAKÁS ÉRTÉKESÍTÉSE A lakásszerzési kedvezmény megszüntetésével párhuzamos változás, hogy a lakás vagy lakóház értékesítése csak a megszerzést követı 5 éven belül adóköteles (korábban 15 év volt). Az így megszerzett jövedelem összege az 5 év alatt évente csökken: 100% a megszerzés évében és az azt követı elsı évben, 90% a megszerzést követı második évben, 60% a megszerzést követı harmadik évben, 30% a megszerzést követı negyedik évben, 0% megszerzést követı ötödik és minden további évben. Korábban lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén a fenti jövedelembe bele kell számítani a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összegét. Az adó mértéke nem változik, továbbra is 25%. TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK Nem számít természetbeni juttatásnak: A nem biztosított magánszemélynek juttatott termék, szolgáltatás, ha az bárminek az ellenértékét képezi; A bármire felhasználható utalvány mellett a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítı fizetési eszköz. 2008. évi Adóhírlevél 18. oldala az összesen 34-bıl

MUNKÁLTATÓNÁL ADÓKÖTELES BÉREN KIVÜLI JUTTATÁSOK A munkáltató a munkavállalójának adómentes juttatást maximum évi 400.000,- Ft mértékig adhat (ha nem teljes az év, arányosítani kell). Az alábbi tételeket kell az éves 400.000,- forintos adómentes keretbe beszámítani: o Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, vagy önkéntes kölcsönös önsegélyezı pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás (az önkéntes nyugdíjpénztárba történı befizetésre nem érvényes a korlát). o Iskolarendszerő képzés címén átvállalt költségbıl az a rész, amit a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. o Üdülési csekk vagy üdülési szolgáltatás. o Iskolakezdési támogatás: 20.700,- Ft adható a tanévkezdés elıtt és után 60-60 napon belül. o Adómentes ruházati költségtérítés. o Adómentes internet-használat, számítógép-juttatás. o Mővelıdési intézményi szolgáltatás. o Helyi bérlet: teljesen adómentes, de a korlátba beleszámít. FONTOS: A fenti tételek alapján éves szinten juttatott összegek együttes mértéke csak 400.000,- forintig adómentes. Az e feletti rész adóköteles természetbeni juttatás, 54%-os mértékkel adózik. FONTOS VÁLTOZÁS: az adókötelezettséget a 2007-es elıírásokkal ellentétben 2008.01.01-tıl évente csak egy alkalommal, az adóévet követı május hónapra kell megállapítani, valamint erre a hónapra vonatkozóan kell bevallani és megfizetni (június 12- én). Év közben kilépı munkavállaló esetén a keret mértékét arányosítva továbbra is meg kell állapítani az esetleges túllépés utáni közterheket, de bevallani és megfizetni ezt sem azonnal, csak követı és májusára kell. Az adóköteles természetbeni juttatás összege után 54% SZJA-t és 3% munkaadói járulékot, valamint a juttatás SZJA-val növelt összege után 29% TB-t kell fizetni, ugyanakkor a magánszemélytıl nem kell semmit sem levonni. Ezek a terhek nagyon magasnak tőnnek, de adott esetben mégis nagyobb összegő használati értéke lehet a munkavállaló szempontjából, mint a juttatás helyett adott prémium, jutalom, fizetésemelés, stb. után maradó nettó bérnek. A költségérzékenyen gazdálkodó vállalkozások nem véletlenül alkalmazzák a munkavállalói juttatási csomagokat, az ún. cafeteria rendszert. A 2. sz. mellékletünkben összefoglaltuk azokat a gyakorlatban már kitalált juttatási formákat, amelyek többsége, vagy akár egy-egy eleme kedvezı juttatási eszközként alkalmazható. Szerintünk megéri az igényeket és lehetıségeket felmérni, az adómentes természetbeni juttatások mellett akár adóvonzatúakat is nyújtani, amely lehetıségeket a döntést követıen belsı szabályzatban kell rögzíteni. 2008. évi Adóhírlevél 19. oldala az összesen 34-bıl

VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOK Az Adózás rendjérıl szóló törvény felhatalmazása alapján az APEH jogosult arra, hogy ha megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem esı, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegő jövedelemre volt szüksége. A vagyonosodási vizsgálatokra történı kiválasztásra legtöbbször a következı információk alapján kerül sor: Bevallások, saját belsı nyilvántartások adatai, Ingatlan-nyilvántartás adatai, Gépjármő-nyilvántartás adatai, Cégnyilvántartás adatai, Társigazgatóságok, társhatóságok (kapcsolódó) ellenırzései, Nagy összegő tagi hitelek, Közérdekő bejelentés. Irodánk tapasztalata szerint az APEH lekérdezi a magánszemély bankszámláinak forgalmát a vizsgált idıszakra, ezért azt javasoljuk Ügyfeleinknek, magánszemélyként is győjtsék kivonataikat. Ezen kívül szükséges megjegyeznünk, hogy az Adózás rendjérıl szóló törvény 2006.07.17-tıl hatályos változtatása értelmében az egyébként közhiteles dokumentumokkal nem igazolható, illetve bankszámlán nem megjelenı forrásokról közokiratba foglalt fedezetigazolást kell beszerezni! 4. számú mellékletünk tartalmazza az APEH által rendszeresített kérdıívet. VIII. VÁLTOZÁSOK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS AZ EHO TERÜLETÉN TB-SZABÁLYOK VÁLTOZÁSAI 2008.01.01-tıl ismét átrendezıdnek a kifizetıt és a biztosítottat terhelı járulékok: A foglalkoztatót terhelı TB-járulék továbbra is 29%, de összetétele megváltozik: o 24% munkáltatói nyugdíjjárulék (2007-ben 21%), o 4,5% munkáltatói természetbeni egészségbiztosítási járulék (2007-ben 5%), o 0,5% munkáltatói pénzbeli egészségbiztosítási járulék (2007-ben 3%). A dolgozót terhelı TB-járulék továbbra is 15,5%, de összetétele megváltozik: o 9,5% (vagy 8% + 1,5%) egyéni nyugdíjjárulék (2007-ben 8,5%), o 4% egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék (2007-ben 4%), o 2% egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulék (2007-ben 3%). A nyugdíjjárulék felsı határa 2008-ban várhatóan napi 19.500,-, évi 7.137.000,- forintra nı (a 2007. évi 6.748.850,- Ft plafon helyett). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dolgozótól a 9,5%-os mértékő nyugdíjjárulékot eddig az emelt összegig kell levonni és megfizetni. (A magánnyugdíj-pénztári tagoknál ennyivel emelkedik az egyéni számlájukra kerülı járulékösszeg.) 2008. évi Adóhírlevél 20. oldala az összesen 34-bıl