BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Kommunikáció és Médiatudomány szak Alap levelező PR szakirány MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MÉDIASZABÁLYOZÁSA Budapest, 2010 Készítette: Pintér Gabriella 2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1.1 A témaválasztás indokolása.....6 1.2 A dolgozat szerkezetéről... 7 2. A médiaszabályozás alapjai 2.1. Médiatörténeti áttekintés..........8 2.2. 1986. évi II. sajtótörvény......11 2.3. A médiatörvény kialakulása...12 2.4. Az 1996. évi I. médiatörvény szerkezete és a médiaháború..15 3. Médiafelügyelet 3.1. Végleges médiatörvény és az ORTT létrejötte...... 16 3.2. Az ORTT 17 3.2.1. Az ORTT szervezete és működése.. 17 3.2.2. Az ORTT tagjai és az elnök....19 3.2.3.Az ORTT feladata....20 4. Magyar médiaszabályozás alapjai 4.1. A műsorszolgáltatás általános alapelvei és szabályai 22 4.2. Reklámozásra vonatkozó szabályok..23 4.2.1. Magyar Reklámszövetség...25 4.3. Közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok...29 4.3.1. A közszolgálati műsorszolgáltatók szervezete és működésük felügyelete.30 4.3.2. A Magyar Rádió..32 4.3.3. A Magyar Televízió 34 4.4. Tartalomszabályozás 4.4.1. A szabályozás alapja....37 4.4.2. Az internetre vonatkozó szabályozási rendszer...38 4.4.3. Közösségi érdekek védelme: a gyűlöletbeszéd nemzetközi és hazai szabályzása...40 3
4.4.4. A gyermekek védelme.....43 4.4.5. A műsorok kulturális sokszínűségének garantálása.. 47 4.4.6. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye...49 4.5. Digitális átállás 2012.....49 5. Az Európai Unió médiaszabályozása 5.1. Az Uniós szabályozás kialakulása.53 5.2. Az Európai Közösség Intézményeinek rövid jellemzői, EK bíróság és az Európai Bizottság..55 5.3. Az Európai Médiapiac...56 5.4. Az Európai Unió Audiovizuális politikája. 58 5.4.1. A Televíziózás Határok Nélküli című uniós irányelv.....59 5.4.2. Médiaprogramok....61 5.5. Európai Uniós tagországok médiarendszere 5.5.1. Németország 68 5.5.2. Egyesült Királyság...69 5.5.3. Olaszország..70 6. Befejezés 6.1 Összefoglalás...71 7. Bibliográfia.. 74 8. Melléklet és ábragyűjtemény. 76 4
Alkotmány: A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát 1 Sajtótörvény (1986. évi II. tv.): Mindenkinek jogában áll sajtóterméket előállítani és nyilvánosan közölni. 2 Médiatörvény (1996. évi I. tv.): A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók. A műsorszolgáltató önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és ezért felelőséggel tartozik 3 1 A Magyar Köztársaság Alkotmány: 61 (2) 2 1986. évi II. törvény: 2. (1) 3 1996.. évi I. törvény 5
1. Bevezetés 1.1. A témaválasztás indoklása A XXI. században az elektronikus médiumok (rádió, televízió, internet) számítanak az elsődleges információszerzési forrásnak. De ahhoz hogy ezek a médiumok a társadalmi elvárásoknak megfelelően tudjanak működni szigorú szabályozási feltételek vonatkoznak rájuk. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy milyen mértékű is legyen a szabályozás. Megfelelő-e a jelenleg érvényben lévő médiatörvény vagy itt lenne az ideje a változtatásnak? Kellőképpen szabályozza a média összes területét? A digitalizáció kérdése eldőlni látszik, 2012-re az összes Európai Uniós országnak át kell állni a digitális sugárzási technikára. Dolgozatomban Magyarország és az Európai Unió médiaszabályozását vizsgálom. Ezen belül a két legnagyobb téma a magyar és az uniós szabályozási forma. Mi is az a médiaszabályozás? A tömegkommunikáció formálásának egyik legrégibb eszköze a médiaszabályozás. Jogszabály határozza meg az újságíróknak és a tulajdonosoknak mit tart helyesnek és helytelen viselkedésnek a média piacán. A médiaszabályozás részben megfogalmazza azokat a szankciókat is, amelyekkel a bűncselekményt elkövető médiumokat és újságírókat sújtja és bünteti. Szabályozó és ellenőrző feladatait a médiafelügyeleti szerv (ORTT) csak akkor képes megfelelően ellátni, ha a függetlenségük eljárási, szakmai, anyagi garanciákkal biztosított mind az állammal, mind a piaccal szemben. A függetlenség azonban nem jelentheti a felelősség alóli mentességet, a számon kérhetőség hiányát. Új médiák vagy multimédiák alatt értjük az 1990-es évek óta létrejött elektronikus kommunikációs technikát, a televíziót, a rádiót és az internetet. Manapság a televíziózás és a televíziós kép messze meghaladja az írott szöveg népszerűségét, amiatt, mert a képek által több információhoz jutunk, mint ha csak olvasnánk a szöveget, és a képek láttán jobban elhisszük a körülöttünk zajló eseményeket. Az EU-ban a nyolcvanas évek közepétől tekintik központi kérdésnek a tagállamok audiovizuális politikájának összehangolását. Az Unió országai felismerték, hogy a médiában 6
rejlő gazdasági és kulturális lehetőségeket csak összeurópai összefogással lehet kiaknázni. Európa vezetőinek be kellett látniuk, hogy az öreg kontinens az Egyesült Államok mammut-vállalataival, Holywood-dal, kizárólag összefogva veheti fel a versenyt. A gazdasági megfontolások mellett más tényezők is erre sarkallták Európát, mert úgy gondolták, hogy a tagországok audiovizuális politikájának összehangolása segítheti az egységes európai identitás kialakulását, megerősödését is. 1.2. A dolgozat szerkezetéről A dolgozat első részében történelmi áttekintéssel szeretném bemutatni, hogy hogyan alakult ki a Magyar média szabályozása, bemutatva a sajtótörvényt illetve a ma érvényben lévő médiatörvényt. Bővebben kitérek a médiafelügyeletre, az ORTT-re. Megvizsgálom a szervezetét és működését kitérve a feladataira. Dolgozatom második részében bemutatom a magyar médiaszabályozás alapjait, részletezve a műsorszolgáltatás általános alapelveit és a reklámozásra vonatkozó szabályokat. Külön foglalkozom a közszolgálati műsorszolgáltatással és az arra vonatkozó szabályozással, kitérve a Magyar Rádióra és a Magyar Televízióra. Továbbá a tartalomszabályzás című fejezet alatt szeretném bemutatni, hogy milyen tartalmi feltételekkel lehet műsort bemutatni a nézőknek, ahol figyelembe kell venni a gyermekek védelmét, a közösségi érdekeket, a kulturális sokszínűséget illetve a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Végül áttekintem az Európai Unió szabályozási formáit, az unió piacát, hogy hogyan alakult ki, bővebben kitérve néhány európai ország médiarendszerére. Fontosnak tartom bemutatni az Európai Unió audiovizuális politikáját, amely jelenleg meghatározza az Unióban résztvevő országok médiaszabályozását, kitérve a Televíziózás Határok Nélküli elvre illetve a médiaprogramokra. 2. A médiaszabályozás alapjai Kétségtelen, hogy a média manapság nagy befolyással van mindennapi életünkre. A tömegkommunikáció mondhatni behálózza egész életünket. Hiszen honnan értesülünk a napi eseményekről? A televízióból, rádióból az internetről vagy az írott sajtóból. A médiának kétségtelen hogy elég nagy befolyásoló ereje van, ezért szükséges a szabályozása. Tekintsük 7
át a média történetét és a két legfontosabb törvényt, amelyet a média szabályozására alkottak meg, az 1986. évi II. sajtótörvényt és az 1996. évi I. médiatörvényt. 2.1. Médiatörténeti áttekintés A média története egyidős az emberi civilizáció történetével. Az emberek tájékoztatását és meggyőzését szolgáló első feliratok már az ókori városok utcáin megjelentek, a hírek közvetítésének domináns módja azonban sokáig a személyközi kommunikáció maradt. Az írás a sötét középkorban a háttérbe szorult, illetve az egyház és az államigazgatás monopóliuma volt. Modern tömegmédiáról Európában csak a nyomtatott könyv megjelenése, azaz 1445 után beszélhetünk. A könyv volt az első tömegmédium a szónak abban az értelmében, hogy tömeges mennyiségben készítették, emberek tömegét érte el és emberek tömege számára volt hozzáférhető. 4 A szakirodalom különböző, a kronológiai rendet több-kevesebb hűséggel követő narratívákban szokta elmesélni a média történetét. Az egyik markáns megközelítési mód a nyilvánosság történet, amely Jürgen Habermas német társadalomfilozófus klasszikussá vált munkája (1961) nyomán - társadalomtörténeti szemszögből tárgyalja a média történetét, azaz különböző, jobbára gazdasági gyökerű társadalmi változásokból vezeti le a média történetében végbement változásokat. A másik jellemző megközelítés a technológia történet, amely Marshall McLuhan kanadai társadalomkutató ugyancsak klasszikussá vált munkái (1962) nyomán a technológiai felfedezésekből vezeti le a média történetében bekövetkezett változásokat, és a média hatásával magyaráz egyes társadalmi átalakulási folyamatokat. 5 A könyv és az újság polgári médium ezért megjelenésük után hamar közkedvelt médiummá váltak a társadalomban. Az első újságok még a kereskedők számára fontos kereskedelmi hírlevelek voltak, amelyekben pontos információt kaptak a keresletről és a kínálatról. Az egyik jellegzetes példa az ilyen hírlevelekre a Fugger-Zeitung (kereskedő család adta ki) amely a 15. században jelent meg. Az olvasás széles körben elterjedt, ezért elengedhetetlen volt egy olyan eszköz feltalálása, amely segítségével sokszorosítani lehetett a könyveket. Johannes Guttenberg legnagyobb felfedezése a nyomdagép, amely forradalmasította a könyvnyomtatást. Első kinyomtatott könyv a Biblia volt 1445-ben. 4 Bajomi-Lázár Péter: Média és Társadalom, 2006, 11.o. 5 Bajomi-Lázár Péter: Média és Társadalom, 2006, 13.o. 8
A könyvnyomtatás feltalálásával kezdett átalakulni a társadalom is. Ezentúl az írás nemcsak az egyház és az állam monopóliuma volt, a kiadók legfőbb célcsoportja az olvasóközönség lett. De a kiadók az igazi üzletet nem a könyveken, hanem az újságokban vélték felfedezni, hiszen a könyveknek nehéz volt saját piacot teremteni, az újságoknak viszont nem. Az újság mondhatni úgy is, hogy a gazdasági és politikai osztály hangja, a közügyek nyilvános megvitatásának az eszköze. Erre az emberek hamar rájöttek, és aki tisztában akart lenni a napi történésekkel az megvette az újságot és abból tájékozódott. Az újság megjelenésével egyidőben megjelent egy új szakma is: az újságíró. Hiszen valakinek össze kellett gyűjteni az információkat és közzé kellett tenni a lakosság számára. A legrégibb nyomatott hírlevelet Triesztben adták ki 1457-ben. Az első nyomtatott újság, a Nieuwe Tydinghe 1605-ben jelent meg a tengerparti Antwerpenben. Az első napilapot a The Daily Currantet Angliában adták ki 1702-ben. Magyarországon az első még német nyelvű hirlevelet a Newe Zeitung ausz Ungert 1587-ben nyomtatták; az első magyar hírlevelet, a Roevid, de igen bizonyos Relationt 1634-ben. 6 A hírügynökségek kialakulásával hamar teret hódított az újság és az újságírás. A Magyar Távirati Irodát 1881-ben alapították. A hírek összegyűjtését felgyorsította az 1837-ben megjelent távírógép. Magyarországon az első távírda 1850-ben jött létre. Az 1876-ban bemutatott telefon még jobban lehetővé tette a hírek gyors áramlását. A sajtó térnyerésében szerepet játszott az alapfokú oktatás bevezetése és a demográfiai növekedés. A kezdet kezdetén még a kézműves sajtó tehát lassanként iparrá vált. A híreket összegyűjtő, megszerkesztő, a lapot kinyomató és terjesztő egyszemélyes kiadók helyét fokozatosan átvették a jól szervezett, az egyes munkafázisokat megosztó, tömegeket foglalkoztató, hierarchikus szervezett médiabirodalmak. 7 A 20. században megjelent a televízió és a rádió, amely átalakította a nyomtatott sajtó társadalmi szerepét. Elsőként a rádió jelent meg az első világháború alatt, majd a második világháború után pedig a televízió. Mindkét médium megjelenésekor sokan azt jósolták, hogy az újságok meg fognak szűnni, mert a versenyt nem lesznek képesek felvenni az elektronikus médiumokkal. Ez nem következett be, de jelentősen megrengette a nyomtatott sajtó pozícióját a társadalomban. 6 Bajomi-Lázár Péter: Média és Társadalom, 2006, 19.o. 7 Bajomi-Lázár Péter: Média és Társadalom 2006, 23.o. 9
Az utolsó nagy technológiai újítás a médiatörténetében az internet megjelenése volt, amelynek grafikus felülete 1990-ben alakult meg, a nagyközönség számára is hozzáférhető lett a world wide web, tehát maga az internet. A 20. században megjelenő médiumok egymásra támaszkodtak, a rádió, a távíró és a telefon felgyorsította a híráramlását, infrastruktúrát épített ki, a televízió és a rádió hatalmas tömegeket vonzott, megjelenése átalakította a mindennapi szokásokat új korszakot jelentett az elektronikus tömegkommunikáció történetében, az internt térhódítása gyakorlatilag minden fajta médiumot bekebelezett, hiszen tudunk rajta újságot olvasni, televíziót nézni illetve rádiót hallgatni. 1 számú melléklet: Sajtó és médiatörténeti áttekintés Frank Fechner szerint a média rendszere a következő struktúrán keresztül mutatható be. Média Tömegmédia Egyedi kommunikáció Írott sajtó Elektronikus sajtó Film Telekommunikáció Rádió Televízió Forrás: Sarkady Ildikó: Médiajogi írások, Új Mandátum könyvkiadó, Budapest, 2005 10
2.2. 1986. évi II. sajtótörvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a sajtószabadságot. Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét. 8 Az 1986. évi II. sajtótörvényt kell alkalmazni mindenkinek aki a Magyar Köztársaság területén kíván sajtótevékenységet folytatni, valamint azoknak a magyar állampolgároknak akik külföldön folytatnak sajtótevékenységet. A törvény meghatározza a sajtó feladatát. Mindenkinek joga van az információ hozzájutásához és a tájékoztatáshoz. Legfontosabb feladata a gyors, pontos és objektív tájékoztatás. Nem sértheti a közerkölcsöt, nem szólíthat fel bűncselekmény elkövetésére, nem sértheti mások jogait. 9 A sajtótörvényt 1986. közepére fogadták el, mely egy liberális törvény. Mindössze 23 paragrafusból áll. Az egész média rendszert szabályozza, azonban 10 évvel később a Parlament megalkotta a média törvényt, ami csak az elektronikus sajtót és az internetet szabályozza. A mai törvény nem azonos az 1986-os törvénnyel, sokszor módosították, mert Sarkadi Ildikó média jogász, megvizsgálta és kimutatta, hogy az 1986-os sajtótörvényben és a mai sajtótörvényben csak egy közös a törvény neve. Mégis ez az a törvény, amely nem esett a túlszabályozás hibájába. Hagyja érvényesülni a lapkiadás elmúlt tíz évében lezajlott piaci változásokat. Nem állít például a tulajdonlás terén korlátokat, nem épít szerkezeti és szervezeti előírásokat a lapkiadás és lapterjesztés szabályozásába. A törvény nem is tartalmaz különösebb jogtechnikai hibákat, inkább bizonyos rendelkezések eltérő értelmezése nyújt a bíróságok számára tanulságos eseteket. Ráadásul ez az egyetlen jogszabály, amely az újságírókra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, meghatározza jogaikat, valamint kötelezettségeiket. 10 A sajtótörvény létrehozása azért jelent mérföldkövet, mert szakít az engedélyeztetési eljárással. A rendszerváltás előtt, aki újságot szeretett volna indítani engedélyt kellet kérni a minisztertanácstól, ma már csak bejelentési kötelezettség van. A nyomtatott sajtóra a sajtótörvény vonatkozik az elektronikus sajtóra a média törvény. 2 számú melléklet: 1986. évi II. Sajtótörvény 8 1986. évi II. sajtótörvény: a sajtóról című bekezdés 9 1986. évi II. sajtótörvény 10 Dr. Sarkady Ildikó: A sajtójog aktuális kérdései, http://www.jogiforum.hu/publikaciok/72.1.0 11
2.3. A médiatörvény előzményei és kialakulása Az 1986. évi II. sajtótörvény nem szabályozza az elektronikus médiumokat, ezért kellett egy olyan törvényt alkotni, ami megteszi ezt. A magyar médiatörvény jelentősége abban van, hogy szétválasztotta a nyomtatott és elektronikus sajtótörvényi szabályzását, deklarálta a közszolgálati és kereskedelmi média duális rendszerét, és mindenek előtt létrehozta az elektronikus média fogalom rendszerét és jogi intézményét. 11 Hogyan is alakult meg a médiatörvény? 1989-ben fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a médiumokat újra szabályozni kell, szükség lenne egy demokratikus médiatörvényre. 1995. december 21-én hét éves tárgyalások után született meg az 1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról a Magyar Országgyűlésben és 1996 februárjában lépett hatályba. A médiatörvény kialakulásához és megértéséhez azonban a történelmi eseményeket kell megvizsgálni. Milyen események, politikai döntések és viták vezettek ahhoz, hogy a kormány fejében megfogalmazódjon a médiatörvény létrehozásának igénye. Mielőtt még nem létezett médiatörvény a médiavilágot a kommunista pártállam jogi keretei szabályozták. Az 1980-as években újításként megjelenő kábeltévék világa szabályozatlan volt, míg a kereskedelmi média lényegében ismeretlen volt. A közszolgálati szektor irányítása és felügyelete pedig teljesen az állam kezében összpontosult. A törvény hatályba lépése azonnal teremtett új fogalmakat, új médiatípusokat és új médiapiacot. Legfontosabb azonban az, hogy a törvény megnyitotta a duális médiapiacot. Ez azt jelenti, hogy egyaránt jelent volt a közszolgálati és a kereskedelmi média a piacon. 12 Tulajdonképpen a médiaháború és a médiavilág szabályozatlansága vezetett a médiatörvény megalkotásához. A továbbiakban tekintsük át azt a hosszú időszakot, amely alatt létrejött a törvény vagyis a médiaháború időszakát. 11 Sarkady Ildikó: Médiajogi írások, Budapest, Új Mandátum Kiadó, 181. oldal, 2005 12 Cseh Gabriella-Süküsd Miklós: Médiajog és médiapolitika Magyarországon, Új Mandátum Könyvkiadó, 1999, Bp 12
Médiaháború Vajon miért nyúlt ilyen hosszúra a törvényalkotás folyamata, s miért kellet ilyen hosszúra alkotni ezt a jogszabályt? Az okokat keresve rövid történelmi visszapillantást kell tennünk a rendszerváltást megelőző két év (1989-1990), illetve az első demokratikusan választott kormányzat, az Antall Boross-kormány (1990-1994) időszakának és a Horn-kormány első másfél évének (1994-1995) történetére, a médiát és a törvényhozókat ért hatásokra. A médiatörvény megalkotásának hét éve alatt a politikai helyzet Magyarországon igen viharos volt. A média szabályozása ekkor belpolitikai vitát eredményezett. Az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Kerekasztal is megkezdte a törvény megalkotásához szükséges intézkedéseket. Mind a két szervezetnek a célja az volt, hogy hogyan lehetne elérni azt hogy a média pártatlan legyen a kommunista egypártrendszer propagandájától. Demokratikus alapokra szerették volna helyezni a médiatörvényt. De a sok politikai vita elvonta a figyelmet a médiatörvény tényleges megalkotásáról, így annak létrejötte csak a rendszerváltás utáni időszakra maradt. Az első demokratikus kormány időszakát a médiaháború és a törvény előkészítésének kettős folyamata jellemezte. A törvény elhúzódásának fő oka a médiaháborúként emlegetett politikai bizalmatlanság volt. Az ellenzék a médiát teljesen függetleníteni szerette volna a kormánytól és médiafelügyeleti intézményrendszer kialakítását javasolta a törvénybe. Természetesen a kormányon lévő párt ezzel nem értett teljesen egyet így ismét nem született döntés a médiatörvényről. Ezekben az években rendszeresen tüntetések voltak a közrádió és a köztelevízió épületei előtt. Göncz Árpád köztársasági elnök és Antal József miniszterelnök nem tudott megegyezni a médiaelnökök személyéről, így a politikai bizalom hiánya miatt még mindig nem született döntés a törvényről. Végül hosszas ellenzéki tárgyalások és egyeztetések után 1995. decemberében megszületett a médiatörvény. A politikai bizalmatlanság, a médiaháború és a mindent jogilag szabályozni akaró pártok ellentmondása vezetett ehhez a bonyolult és rendkívül összetett médiatörvényhez. 13 A törvény célja A független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékozódás szabadsága, az egyetemes és a nemzeti kultúra támogatása érdekében hozták létre a törvényt. Az első részben az alapfogalmakat definiálja (pl. műsorszolgáltató, burkolt reklám), ezt a 13 Cseh Gabriella-Sükösd Miklós: Médiajog és Médiapolitika Magyarországon, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp 1999 13
műsorszolgáltatás szabályai követik (pl. nem irányulhat kisebbség megsértésére; a reklám nem mutathat gyermekeket erőszakos helyzetben; közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó szabályok), majd a Magyarországon műsorszolgáltatás végzésére jogosultak köre (pl. természetes személy, jogi személy). A törvény rendelkezik az ORTT létrehozásáról, mely figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését. 14 A törvény négy fő értékrendszer érvényre juttatása céljából szabályozza a média működését: Először, biztosítani kívánja a szabad, független és tárgyilagos elektronikus média létrejöttének és működésének feltételeit. Másodszor, támogatni kívánja a kulturális értékek megjelenését. Harmadszor, teret kíván engedni a sokféleségnek a médiakínálat összességében és az egyes médiumok műsorszerkezetében egyaránt. Negyedszer, meg kívánja akadályozni a médiamonopóliumok kialakulását. 15 Miért szükséges a médiatörvény? Gondoljunk csak bele, mi lenne akkor, ha a törvény nem szabályozná az elektronikus médiumokat? Káosz és zűrzavar uralkodna el az országon. Hiszen az elektronikus médiumoknak a sugárzáshoz frekvenciákra van szükségük, hiszen frekvencia nélkül nem tudnának működni. Magyarországon frekvenciaszűkösség van, ez azt jelenti, hogy korlátozott számban állnak rendelkezésre, és elosztásukat célszerű valamilyen törvényben szabályozni. Hiszen egy bizonyos frekvenciát egyszerre csak egy adó használhat, mert ha több adó használja ugyan azt a frekvenciát az zavarja egymás sugárzását, ez pedig senkinek sem jó hiszen így élvezhetetlen a műsor. Tehát el kell fogadni az állam szabályozását. Mindezek alapján ki lehet mondani: a törvény mérföldkövet jelent a magyar média, médiaszabadság és médiajog történetében. Történelmi jelentőségét az adja, hogy megteremtette a jogbiztonság alapvető kereteit az elektronikus média területén, és lehetővé tette a demokráciának és a piacgazdaságnak megfelelő plurális médiarendszer törvényes létrejöttét. 14 Cseh Gabriella-Sükösd Miklós: Médiajog és Médiapolitika Magyarországon, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp 1999 15 Uo. 14
Történelmi jelentőségének hangsúlyozása mellett azonban el kell mondani a médiatörvényről, hogy már hatálybalépésekor idejétmúlt volt. Nem válaszol ugyanis a Magyarországon már vagy a közeljövőben hozzáférhető új kommunikációs rendszerek kihívásaira. Lényegében nem számol például az új, interaktív szolgáltatásokat nyújtó információs hálózatokkal, az internettel és a kábelrendszerekkel. Nem veszi figyelembe a digitalizáció és a média konvergencia (a hagyományos média, az internet és a telefonhálózatok egybeolvadása) trendjeit, következményeit. E trendek pedig az elektronikus médiáról alkotott egész felfogásunkat felforgatják. 16 Az 1986. évi II. törvény és az 1996. évi I. törvény kifejezetten médiával, sajtóval foglalkozó jogszabályok. De a sajtójog ennél sokkal szétágazóbb, nem állíthatjuk, hogy a fenti két törvény magába foglal mindent amit a sajtó szabályozásáról tudni kell. A sajtójog meghatározása, jellemzése meglehetősen nehéz feladat, hiszen ezen a két törvényen kívül több jogág is foglalkozik a sajtójoggal. Így önálló sajtójog jogági önálló értelemben nem létezik, a sajtójog több jogágban is szerves helyet kap. 17 A médiatörvény tehát alapelvként határozza meg a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, a tájékoztatás függetlenségét. Kimondja a sugárzás és a vétel szabadságát, és a műsorszolgáltatók felelősségét. Továbbá kísérletet tesz a vallásszabadság, az emberi jogok, a kisebbségek és a kiskorúak védelmére. Viszont elég sok a hiányosság és az ellentmondás. 2.4. Az 1996. évi I. médiatörvény szerkezete és a médiaháború A törvény eredménye, hogy a jelenleg hatályos magyar médiaszabályozás megközelíti az alkotmányos követelményeket. Vagyis a médiatörvény biztosította a törvényes kereteket a sajtószabadságnak és a vállalkozási szabadságnak. A médiatörvény radikális szakmai és jogi váltást hozott. 18 Maga a törvény kódex jellegű, viszonylag hosszú és szövevényes. A jogalkotó mindenre kierjedő szabályozás mellett döntött a keretjellegű törvény helyett. A hazai médiatörvénynek nemcsak előkészítési ideje, hanem terjedelme is szokatlanul hosszú: 162 paragrafusból áll, ezzel a magyar parlament a legösszetettebb és legbonyolultabb médiatörvényét alkotta meg egész Európa szerte. 16 Sükösd Miklós: A törvény ereje, 1999. 17 Benczédy J.: Sajtónyelv. Sajtóház Kiadó, 1995, 17. oldal 18 Kertész Krisztina: Médiaszabályozás az Európai Unióban és Magyarországon. A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban. 15
Részletekbe menően szabályozza a közszolgálati televíziók és rádiók működését, finanszírozását és felügyeleti rendszerét. Meghatároz új, Magyarországon a törvény hatálybalépése előtt lényegében ismeretlen médiajogi fogalmakat: a közszolgálati, a közműsorszolgáltató, a nem nyereségérdekelt (nonprofit), a szakosított és a hálózatos továbbá implicit módon a kereskedelmi médiumok típusait, s különböző tematikus előírásokat, illetve korlátozásokat határoz meg részükre. A törvény szabályozza az országos, regionális és helyi frekvenciák szétosztásának elveit, s új felügyeleti intézményeket épít ki az elektronikus média szabályozására. A törvény korlátozni kívánja a médiamonopóliumok kialakulásának lehetőségét is. Emellett meghatározza a magyar és a közszolgálati média esetében az európai kultúripar termékeinek kötelező jelenlétét, s rendez számos más, a médiumok működésével és felügyeletével kapcsolatos kérdést. 19 3. Médiafelügyelet Magyarországon az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) gyakorol felügyeletet a rádiózás és televíziózás piaca és tartalomszolgáltatása felett. Magyarországon az ORTT az elektronikus média főfelügyelője 20 3.1. Végleges médiatörvény és az ORTT létrejötte Az új törvény végül a következő megoldásokat alkalmazta: a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió részvénytársasági formában alakult meg, tulajdonosaik a Magyar Televízió Közalapítvány, a Magyar Rádió Közalapítvány és a Duna Televízió Közalapítvány. A közalapítványok kezelő szervei a kuratóriumok. A kuratóriumok elnökségét az Országgyűlés választja egyszerű többséggel úgy, hogy a legalább nyolc tag felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki frakciók jelölik, de minden frakció legalább egy jelöltjét meg kell választani. A kuratórium többi tagját társadalmi szervezetek delegálják, összesen 21 21 főt a Magyar Televízió és a Magyar Rádió kuratóriumába, és 23 főt a Duna Televízió kuratóriumába. A közszolgálati médiumok elnökeit a kuratóriumok választják úgy, 19 Cseh Gabriella-Sükösd Miklós: Médiajog és Médiapolitika Magyarországon, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp 1999, 51.oldal 20 Cseh Gabriella-Sükösd Miklós: Médiajog és Médiapolitika Magyarországon, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp 1999, 60.oldal 16
hogy az elnökség az összes tag kétharmados többségével javaslatot tesz az elnökjelölt személyére, és a teljes kuratórium a jelenlévők kétharmados többségével megválasztja azt. 21 3.2. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Az ORTT az 1996. évi I. törvény 40. -ának (1) bekezdésében megfogalmazott felhatalmazás alapján, a szólásszabadság, a műsorszolgáltatás piacra lépésének elősegítése, a tájékoztatási monopóliumok lebontása, a műsorszolgáltatók függetlensége és a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülése érdekében ügyrendjét az alábbiak szerint állapítja meg: Az ORTT az Országgyűlés által választott jogi személy. Székhelye Budapesten található, hivatali szerve az Iroda. 22 3.2.1. Az ORTT szervezete és működése Az ORTT a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben megállapított feladatés hatáskörét az alábbi szervek útján gyakorolja: az ORTT teljes ülése, az ORTT elnöke, az ORTT tagja, az ORTT Irodája, az ORTT Panaszbizottsága, a Műsorszolgáltatási Alap. Az ORTT két intézményi részre tagolódik. Egyrészről adott egy testületi szerv, mely magába foglalja a hatóság Országgyűlés által választott tagjait, illetve egy Iroda, mely a testület tulajdonképpeni hivatali szerve. A testületi ülés az ORTT szavazati joggal rendelkező tagjainak együttes tanácskozását jelenti. A testületi ülés az ORTT legfőbb szerve, amely ellátja mindazokat a feladatokat, és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket az Rttv. megállapít számára. A testületi ülés működéséhez szükséges, a testület igénye szerinti feltételeket az Iroda biztosítja. A testületi ülés határozatképes, ha azon a szavazati jogosultságoknak legalább a fele személyesen képviselve van. A határozatképesség megállapítását nem érinti, ha a tag az 21 http://www.policy.hu/bayer/mediajogtortenet.pdf 22 www.ortt.hu: az ORTT ügyrendje 17
ülésen jelen van, ám szavazati jogát nem gyakorolja. Ha a testületi tag az ülésen való megjelenésében egészségével összefüggő okból, illetve hivatalos elfoglaltság miatt akadályoztatva van, szavazati jogát meghatalmazás alapján képviselője útján is gyakorolhatja. Meghatalmazás kizárólag írásban és csak a Testület tagjának ideértve az elnököt is adható, érvényességéhez szükséges annak írásbeli elfogadása. A Testület tagja egyidejűleg egy testületi tagnak adhat meghatalmazást. A képviselet terjedelmét a meghatalmazó testületi tag korlátozhatja, azonban ennek a meghatalmazásból ki kell tűnnie. A meghatalmazás legfeljebb egy munkahétre szól, ezt meghaladó tartamú akadályoztatás esetén hetente meghosszabbítható. A meghatalmazáshoz csatolni kell a meghatalmazó tag nyilatkozatát a távollét okáról, illetve várható időtartamáról. A meghatalmazás alapján a heti munkatervben szereplő egyes előterjesztések, annak kiegészítései, illetve az ahhoz kapcsolódó módosító indítványok tekintetében szavazati jog akkor gyakorolható érvényesen, ha a meghatalmazáshoz a meghatalmazó testületi tag mellékeli leadandó szavazatát. 23 A meghatalmazásban leadott szavazatot abban az esetben is figyelembe kell venni, ha a Testület a testületi ülésen az előterjesztéshez kapcsolódó olyan technikai jellegű módosító indítványról tárgyal, amely érdemben nem változtatja meg a határozati javaslatot. Ugyancsak érvényes az eredeti előterjesztés vonatkozásában leadott szavazat az előterjesztés olyan kiegészítése tekintetében, amely nem változtatja meg az eredeti előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. A meghatalmazást és annak mellékleteit legkésőbb a képviseleti jog gyakorlásának megkezdésekor az elnöknek be kell nyújtani és mellékleteivel együtt a jegyzőkönyvhöz csatolni. Az elnök a meghatalmazás tényét bejelenti, szavazáskor a meghatalmazáshoz mellékelt érvényes szavazatot ismerteti, vagy megállapítja a szavazat hiányát, illetve érvénytelenségét és a szavazás eredményét erre figyelemmel állapítja meg. A testületi ülésen tanácskozási joggal részt vesz az Alap igazgatója, az ORTT Irodájának vezetője, és az általuk kijelölt, előterjesztésekért felelős személyek, valamint a jegyzőkönyvvezető. Tanácskozási jog nélkül az ülésen részt vehet a testületi tag titkára. Zárt ülésen, a testület elnökén és tagjain kívül a főigazgató, az Alap igazgatója és a jegyzőkönyvvezető vesz részt. A testületi üléseken a testület hozzájárulásával más meghívottak is részt vehetnek és felszólalhatnak, azonban ilyen esetekben is elrendelhető zárt 23 www.ortt.hu 18
ülés. A meghívandók személyére a testület elnöke és tagjai egyaránt tehetnek javaslatot, amelyről az ORTT egyszerű többséggel dönt. 24 3.2.2. Az ORTT tagjai és az elnök A Testület elnöke és tagjai megválasztásának rendjét a médiatörvény szabályozza. Az ORTT tagja az ORTT elnöke és az Országgyűlés által a képviselőcsoportok javaslatai alapján e tisztségre megválasztott magyar állampolgárok. 25 A tagoknak büntetlen előéletűnek kell lennie, felsőfokú végzettsége legyen, és legalább öt éves szakmai tapasztalata kell hogy legyen. Törvényben vannak felsorolva azok a személyek, akik nem lehetnek az ORTT tagjai. Az elnök miniszteri jogállású, míg a többi testületi tag közigazgatási államtitkári ragot élvez. Az ORTT létszáma legkevesebb öt fő. Az ORTT akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják. Az ORTT-t négy évre választja meg a Magyar Köztársaság Országgyűlése. A Testület elnöke, illetve tagja személyében bekövetkezett változás esetén az új elnök, illetve tag megbízatása a Testület megbízatásával együtt jár le. Az ORTT elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttes jelölése alapján e tisztségre az Országgyűlés választja. A Testület elnöke a miniszter illetményével azonos összegű díjazásban, valamint az e tisztséget betöltő személyt megillető juttatásban (járandóságban) részesül. 26 Az elnök feladatai Az elnöknek kettős feladata van, egyrészt vannak az ORTT működésével kapcsolatos feladatai, amelyek az alábbiak: összeállítja az ORTT féléves munkatervét a testületi tagok javaslatai alapján előkészíti a testületi üléseket és elnököl azokon, megállapítja a szavazás eredményét, gondoskodik arról, hogy az Rttv.-ben, valamint a jelen ügyrendben foglaltak az ORTT munkájában érvényesüljenek, gondoskodik az ORTT határozatainak az érintettekhez történő eljuttatásáról, 24 www.ortt.hu: az ORTT ügyrendje 25 U.o. 26 U.o. 19
szervezi a határozatok végrehajtásának testületi ellenőrzését, képviseli a Testületet az ORTT tevékenységével összefüggő tárgyalásokon, Másrészt vannak az ORTT Irodájával kapcsolatos feladatai, amelyek az alábbiak: kinevezi és felmenti az ORTT Irodájának főigazgatóját, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, jogot gyakorol az Iroda igazgatóinak kinevezésével kapcsolatban, jóváhagyja az Iroda Szervezeti és Működési Szabályzatát. A Testület elnöke a Testület jóváhagyásával feladatainak ideiglenes ellátására bármely tagot megbízhatja. 27 3.2.3. Az ORTT feladata Az 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról határozza meg az ORTT feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét. A Testület és az ORTT Irodájának napi működését az ORTT Ügyrendje szabályozza. Az ORTT a frekvenciakiosztáson túl még számos feladatot betölt. Egyebek mellett felügyeli a műsorszolgáltatók törvényes működését, és amennyiben a törvény vagy a műsorszolgáltatási szerződés megszegését tapasztalja, szankciót alkalmaz. A kiegyensúlyozott tájékoztatással összefüggő panaszok kivizsgálására Panaszbizottságot működtet. Az ORTT a közigazgatási intézményrendszerbe nem tartozó, önálló jogi személy. Csak a törvényeknek és az Országgyűlésnek van alárendelve. Ezzel a cél a kormánybefolyás kizárása volt, a politikai részvétel intézményesítése következtében azonban az ORTT-t időnként az a vád éri, hogy túlhatalmat birtokol, mert nincs fölötte kontroll. Ezt demonstrálja az a Legfelsőbb Bírósági határozat az országos frekvenciák kiosztása kapcsán, amelyben az önálló államigazgatási szerv mivoltára hivatkozva a bíróság tartózkodik attól, hogy a törvénytelen állapot megszüntetésére kötelezze az ORTT-t. Az Iroda szervezeti felépítését, működési rendjét, az ezzel kapcsolatos feladat-, hatás és jogköröket, illetve felelősségi viszonyokat az Iroda Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 28 27 www.ortt.hu: az ORTT ügyrendje 28 http://www.policy.hu/bayer/mediajogtortenet.pdf 20
Az ORTT működtet egy Műsorfigyelő és Elemző szolgálatot, illetve a Panaszbizottságot. Az ORTT által létrehozott Műsorfigyelő és Elemző Szolgálat ellenőrzi, hogy a műsorszolgáltatók milyen mértékben teljesítik a műsorokra vonatkozó médiatörvényben lefektetett előírásokat. A Szolgálat heti, havi és éves bontásban prezentálja megfigyelésének eredményeit a Testület felé. A médiatörvény nem foglalkozik részletesen a Szolgálat feladatainak meghatározásával, az három fő területet figyel meg rendszeresen: Híreket és aktuális eseményeket feldolgozó műsorokat; Reklámokat és szponzorált műsorokat; Szexuális- és erőszakos jellegű tartalmakat, melyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek a gyermekek számára. A Szolgálat beszámolói elérhetőek az ORTT honlapján. A Szolgálat kvantitatív módszereket használ a hírek és aktuális eseményeket feldolgozó műsorok elemzése esetében, főként a politikusok és politikai pártok megjelenésének tekintetében. Kvalitatív elemzésre csupán abban az esetben kerül sor, ha a Testület külön kéri egy olyan műsorszolgáltató ellenőrzését, mely már több esetben megszegte a médiatörvényben foglaltakat. A Panaszbizottság az ORTT belső szerveként működik. A Panaszbizottság feladatát az ORTT Ügyrendje határozza meg. Legfontosabb feladata, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelmények megsértése iránti panaszokat megvizsgálja és bírálja. Tagjait az ORTT választja öt évre, a bizottság jelenleg 8 főből áll. A tagok függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve. A Panaszbizottságot az elnök vezeti, az elnök személye csak jogi végzettségű lehet. Érdekesség hogy nincs állandó elnök, hanem úgynevezett soros elnöki rendszer van. Ez azt jelenti, hogy a bizottsági tagok abc-sorrendbe háromhavonta váltják egymást az elnöki székben. A Panaszbizottság munkáját a panaszbizottsági osztály segíti. Melynek feladatai közé tartozik: a panaszok nyilvántartása, ügyfelek fogadása, gondoskodik a panaszok beadványok mielőbbi elnökhöz kerüléséről, a jegyzőkönyv vezetése, előkészíti a fellebbezéseket, gondoskodik a jelentések összeállításáról. 29 29 Cseh Gabriella-Sükösd Miklós: Médiajog és Médiapolitika Magyarországon, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp 1999, 60.oldal 21
4. Magyar médiaszabályozás alapjai 4.1. A műsorszolgáltatás általános alapelvei és szabályai A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás a médiatörvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában. A műsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - műsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek. A műsorban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni. A vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni. A vallási vagy világnézeti nevelésre szánt, illetve arra alkalmas műsorszámot e jellegének előzetes feltüntetésével lehet közzétenni. Nem szabad kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket vagy hangokat közzétenni. A kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni. 22
Közzététel előtt erre a közönség figyelmét fel kell hívni. A kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas műsorszám közzététele tilos. 30 Az országos és a körzeti műsorszolgáltató a napi műsoridejének tíz százalékában köteles közszolgálati műsorszámokat szolgáltatni. Közszolgálati műsorszámokat a főműsoridőben legalább huszonöt percben kell bemutatni. Ha a műsorszolgáltató a főműsoridõben nem ad műsort, 7.00 és 18.30 óra közt kell közszolgálati műsorszámokat sugározni legalább huszonöt percnyi műsoridőben. Az országos televízió főműsoridőben legalább húsz perc, országos rádió legalább tizenöt perc önálló hírműsort köteles egybefüggően leadni. A más magyarországi műsorszolgáltatótól átvett híranyag a hírműsor húsz százalékát nem haladhatja meg. 31 Műsorszolgáltatók kategorizálása: Terjesztés módja szerint: földfelszíni továbbítású; műhold vagy kábel útján továbbított. Vételkörzet szerint: helyi műsorszolgáltatás: vételkörzetben, éves átlagban legfeljebb százezer lakos egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él; körzeti műsorszolgáltatás: a helyinél nagyobb vételkörzet, ami nem éri el az ország lakosságának felét; országos műsorszolgáltatás: a vételkörzetben az ország lakosságának legalább 50%-a él. Tartalmi alapon: közszolgálati műsorszolgáltató; nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató; szakosított műsorszolgáltató; kereskedelmi műsorszolgáltató. 4.2. Reklámozásra vonatkozó szabályok A reklámozásra vonatkozó szabályokat az 1997. évi LVIII. törvény szabályozza. A törvényt az Országgyűlés a fogyasztói érdekek védelmére, a társadalmi jólétet szolgáló piaci verseny 30 Médiatörvény: 3. (1) 5. (5) 31 Médiatörvény: 8. (1)-(3) 23
fenntartására, az áruk és a szolgáltatások értékesítésének előmozdítására és a tisztességes gazdasági reklámtevékenység céljából alkotta meg. 32 A reklám tényállításaiért a műsorszolgáltató a törvény szerint felelősséggel nem tartozik. Lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződés reklám útján a műsorszolgáltatásban nem terjeszthető. Nemzeti ünnepek eseményeiről, vallási és egyházi szertartásokról készített műsorszámok közlését közvetlenül megelőzően és azt közvetlenül követően reklám nem közölhető. Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. 33 Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető reklámot. A törvény szigorúan szabályozza az alkohol tartalmú italok reklámozását. Ezért az alkoholtartalmú italok reklámozását tartalmazó műsorszám: nem szólhat kiskorúakhoz, és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút; nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást; pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban; nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető; nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának bármilyen jótékony; egészségügyi hatása lenne, nem tehető közzé főműsoridőben, az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével; nem tehető közzé kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnőtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. A reklám a játék tényleges természetét és lehetőségeit illetően nem lehet félrevezető. A reklám nem mutathat gyermekeket erőszakos helyzetben, és nem buzdíthat erőszakra. A kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülők vagy tanárok iránti bizalomra. 34 A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidő elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a közvetlen ajánlatokat. 32 1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről 33 Médiatörvény: 10. (1)-(3), (5) 34 Médiatörvény: 13. (1)- 14. (4) 24
A műsorszolgáltatás műsoridejének egy óráján belül a klasszikus reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet. A közvetlen ajánlat időtartama nem haladhatja meg naponta az egy órát. A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat. Az országos és a körzeti televízió - a nem filmre szakosodott műsorszolgáltató kivételével - a reklámbevételének hat százalékát új, magyarországi filmalkotás létrehozására köteles fordítani. Ez legalább fele részében játékfilm, dokumentumfilm, népszerű tudományos film vagy animációs film, harminc százalékában nem saját gyártású alkotás. E kötelezettség filmgyártást támogató közalapítvány vagy állami alap részére - a bemutatási jogon kívüli egyéb megkötés nélkül - befizetett pénzösszeggel is teljesíthető. E kötelezettség szempontjából a befizetett összeget kétszeres szorzóval kell figyelembe venni. Reklámot műsorszámok között lehet közzétenni. 35 4.2.1. Magyar Reklámszövetség A rendszerváltás előtti időszak reklámjainak funkciói, lehetőségei merőben eltértek a ma megszokott reklámtevékenységtől. A reklám az alig működő piac mellett nem teljesíthette valódi célját, inkább dekorációként funkcionált. A környező szocialista országokhoz viszonyítva azonban Magyarországot a hatvanas évek közepétől élénk, és fejlődő reklámélet jellemezte ez teremtette meg egy szakmai társadalmi szövetség létrehozásának igényét és lehetőségét. A Magyar Reklámszövetség 1975 januárjában alakult meg a Belkereskedelmi Minisztériumhoz kapcsolódva. A szakma fellendítését segítő szakosztályok jöttek létre, a szövetség létrehozta a Reklámetikai bizottságot, mely hozzálátott a reklámetikai normarendszer kidolgozásához. 1978 körül önállósodni kezdett a szervezet, országossá vált a szövetség a megyei szerveztetek megalakulásával. A szövetség 1983-tól Reklámgazdaság címmel szaklapot adott ki, melyet a szövetség tagjai között terjesztett. A rendszerváltást követően a piacgazdaság megjelenése új helyzetet teremtett a rekláméletben. Számos ügynökség jött létre, multinacionális reklámügynökségek jelentek meg Magyarországon, megindult a szakosodás, mely további direkt marketing, below the line és médiaügynökségeket hívott életre. A változások új szakmai szervezetek megszületését is eredményezték. 36 Az 1990-es évek közepétől az on-line média új, egyre jelentősebb teret nyitott a reklámpiacon. Az interneten megjelenő hirdetések Magyarországon 1998-ban hoztak áttörést. 35 Médiatörvény: 16. (1)- 17. (1) 36 www.mrsz.hu 25
A Magyar Reklámszövetség az 1999-ben létrehozott Internet tagozata az on-line marketingben érdekelt cégek szakmai elfogadottságát és megerősítését célozta meg. Az MRSZ ügyvezetése 2003-ban arculatváltás mellett döntött. A legnagyobb taglétszámú (240 egyéni, 280 vállalati tag) szakmai szervezet stratégiai célként a reklámiparág prosperálásának elősegítését, a magas szakmai színvonal megőrzését, szakmai ismeretek felhalmozását és terjesztését, valamint a reklámszakma szereplői közötti kommunikáció elősegítését fogalmazta meg. A Reklámszövetség szakmai kiadványát, a Reklámgazdaságot 2003-ban a reklámérték című, elektronikus úton terjesztett lap váltotta fel. A Reklámszövetség 2004 novembere óta nyomtatott kiadványt jelentet meg: a reprezentatív Magyar Reklám negyedévente tájékoztatja a reklámszakembereket és a laikus közönséget a reklámélet eseményeiről, folyamatairól, valamint teret nyújt a szakmát érintő viták és vélemények kifejezésének. 37 Az alábbi interjúban Dr. Sarkady Ildikót a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagját az új reklámtörvényről és a bizottság munkájáról kérdezték. Miért volt szükség egy reklámjogi munkabizottság létrehozására a Reklámszövetségen belül? Mi a célja a munkabizottságnak? Milyen tevékenységi körökben dolgozik? A bizottság létrehozására az új reklámtörvény, és az Európai Uniós integráció által felvetett kérdések miatt volt szükség. A munkabizottság elsősorban jogászokból áll, de részt vesznek a munkában közgazdászok, marketingszakemberek, és újságírók az írott és elektronikus sajtóból egyaránt. Ez a sokszínűség hatékonnyá teszi a munkát, hiszen nem tisztán és izoláltan jogi kérdésekre kell válaszokat adnunk. A bizottság feladatai közé elsősorban a jogszabály értelmezés, a jogeset-monitorozás, a szaktanácsadás, a magyar és európai szabályozás megismertetése, de olykor szakértőként is véleményt adunk bírósági eljárásokban (a média területén még ismeretlen az igazságügyi szakértő intézménye, fontos célkitűzésünk, hogy ez változzon), vagy részt veszünk a törvények előkészítési munkálataiban, ha felkérnek minket. - Milyen formában képzelik el az uniós és magyar reklámjogszabályok ismertetését, elemzését, a reklámjogi gyakorlat bemutatását? Az új szabályozásról, illetve az integrációval kapcsolatban felmerülő problémákról konferenciákon, tudományos rendezvényeken igyekszünk tájékoztatni, elsősorban a szakma képviselőit. Ebben a megyei szakmai kamarák komoly segítségünkre vannak. 37 www.mrsz.hu 26
- Milyen kihívásokat támaszt a bizottság és a reklámszakma elé az új reklámjogi törvény? Elsősorban az értelmezés lesz a bizottság feladata, ami nehézségekbe ütközhet néhány esetben. Az előkészítésnél erősen támaszkodtak az EU vonatkozó irányelveire. Ez okozza azt is, hogy a szerkezete, a dogmatikai fogalmai angolszász jellegűek, hiszen a médiaszabályozás általában ilyen mintákon épül fel. Ennek eredménye, hogy néhány ponton a törvény kissé idegen a magyar jogtól, fogalmi és fordítási zavarok találhatók benne. Sok utalás is van a szövegben más jogszabályokra (pl. szervezett bűnözésről szóló tv., szabálysértési kódex). Ezek a tulajdonságai nem könnyítik meg a jogszabály értelmezést. - Mik azok a pontok melyekben az új szabályozás jelentősen eltér a régitől? Sikerült javulást hoznia az új törvénynek? Az ideális az lett volna, ha készül a reklámtevékenységről egy központi jogszabály, amely minden fontos pontról rendelkezett volna. Azonban egyelőre megmaradt a jogi háttér szétaprózottsága. Az 1997. évi LVIII., a régi reklámtörvény, és az 1996. évi I., a médiatörvény szabályozta a területet. A régi reklámtörvényben több volt az engedő szabály, legfőbb érdemének tekinthető, hogy rögzítette a reklámszakma fogalomrendszerét. A médiatörvény pedig a reklámtörvényhez képest, lex speciális-ként tartalmazott korlátozásokat. A régi reklámtörvény nem szólt a társadalmi célú hirdetésről, a megtévesztő és az összehasonlító reklámról, valamint az Internettel sem foglalkozott. Az új szabályozásban a legnagyobb horderejű változások egyike a dohányreklámok teljes tiltása. Július 1-étõl teljes tilalmat vezetnek be, néhány kivétellel. Ilyen a nemzetközi motorsportversenyek helyszíne, valamint az árusítás helyén is megengedett hirdetni az ilyen termékeket. Ez vélhetően túl radikális szigorítás, mivel az EU 2000. október 5-én visszavonta az erre vonatkozó rendelkezéseit, és a kérdést tagállami hatáskörbe utalta. Korlátozott tilalom alá kerültek üdvözölhető módon a szexuális hirdetések is. Kibővítette a gyógyszer fogalmát, aminek reklámozása erős korlátozások alá esik, a gyermekeknek szóló gyógyszerreklám pedig abszolút tilos. Szigorításra került az összehasonlító reklám, a különleges ajánlat. A szigorítás magában foglalja, hogy az eljáró hatóságok száma, és hatásköre, és az alkalmazandó jogszabályok köre is bővült. A legfontosabb azonban, hogy bevezette az előzetes cenzúra intézményét ilyen pillanatnyilag csak hazánkban létezik a reklámok tekintetében. Az ellenőrzést a Gazdasági Versenyhivatal, és a Fogyasztóvédelmi Felügyelet gyakorolhatja, hivatalból, vagy kérelemre. 27