Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Minőségirányítási belső auditor szakképzés 2007 Elfogadta: Temesvári Erik, a képző intézmény vezetője
1 Az EURÓPA Oktatásszervező Bt. (a továbbiakban: Képző intézmény) a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével az alábbi szabályzatot alkotja. 1.. A szakképzésre vonatkozó jogi szabályozás 2003. december utolsó napjaiban megjelent az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, amely OKJ 53 5401 05 azonosító számon tartalmazza a Minőségirányítási belső auditor szakképesítést. Az egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló, 15/2004. (V. 14.) OM rendelettel módosított 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú mellékletének 16. sorszáma alatt meghatározásra kerültek, majd a 7/2005. (III. 22.) OM rendelet 3. számú mellékletével módosultak a Minőségirányítási belső auditor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei. 2.. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) hatálya A TVSZ hatálya kiterjed a Képző intézmény által szervezett iskolarendszeren kívüli 53 5401 05 OKJ számú Minőségirányítási belső auditor képesítést nyújtó szaktanfolyamokra. A Fővárosi Munkaügyi Központ a 01-0628-04 hivatkozási számú tanúsító okiratában a Minőségirányítási belső auditor 53 5401 05 OKJ azonosító szaktanfolyamok szervezésére vonatkozóan a Képző intézményt hatósági nyilvántartásba vette. Jelen Tanulmányi és vizsgaszabályzat (a továbbiakban: TVSZ) 2007.01.01-tőll lép hatályba. 3.. A szakképesítés adatai A szakképesítés azonosító száma: 53 5401 05 A szakképesítés megnevezése: Minőségirányítási belső auditor A szakképesítés hozzárendelt 3192 Minőségi, műszaki, biztonsági ellenőr FEOR száma: Képzési idő: 186 óra Elmélet aránya: 70% Gyakorlat aránya: 30% A szakmai vizsga: Írásbeli, szóbeli részekből áll Írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Írásbeli, szóbeli vizsga tantárgyai: minőségbiztosítási rendszerek minőségdokumentáció és bizonylatok minőségtanúsítás és felülvizsgálat
2 4.. Tantárgyak, oktatás óraszámai, vizsgaformák Sor- Vizsgarészek Megnevezés Óraszám szám írásbeli szóbeli 1. minőségbiztosítási rendszerek 70 x x 2. minőségdokumentáció és bizonylatok 60 x x 3. minőségtanúsítás és felülvizsgálat 56 x x Összesen: 186 3 3 Amennyiben az előre meghirdetett oktató részvételével az előadás, gyakorlat elmarad, a szakképzést szervező Képző intézmény a tőle elvárható módon köteles gondoskodni helyettes óraadóról, ha ez nem megoldható, az elmaradt képzés pótlásáról. A képzés megtartására a Képző intézmény 1055 Budapest, Szent István krt. 11 sz. alatti termeiben kerül sor. A gyakorlati foglalkozások pontos tematikája, a szaktanfolyam során megszerzett ismeretek gyakorlati foglalkozások keretében történő feldolgozására vonatkozó részletes tájékoztatásra a Tájékoztató foglalkozás keretében kerül sor. 5.. Képzések ütemezése Tantermi elméleti oktatás: A tanfolyamok kezdő és zárónapjainak meghatározása a minimális, maximális létszám figyelembevételével a résztvevők igényeinek megfelelően kerül sor. A szakképzés módszere: csoportos képzés, egyéni felkészülés, konzultáció. Napi órabeosztás: beiratkozás (első napon) 8-9 óra között Csoportbeosztás előadás 9 00-9 55 szünet 9 55-10 00 előadás 10 00-10 55 szünet 10 55-11 00 előadás 11 00-11 55 szünet 11 55-12 00 előadás 12 00-12 55 ebédszünet 12 55-14 00 előadás 14 00-14 55 szünet 14 55-15 00 előadás 15 00-15 55
3 6.. A hallgató beiratkozása A hallgatói jogviszony az alábbi feltételek teljesülése mellett jön létre: 1. Jelentkezési lap megléte. 2. Felnőttképzési szerződés megkötése. 3. A szakképesítéshez előírt iskolai tanulmányok elvégzését (érettségi vagy magasabb végzettséget) tanúsító bizonyítványt, okiratot vagy azok hiteles másolatának bemutatása. 4. Tanulmányi és vizsgaszabályzat megismerése, elfogadása. 5. A Felnőttképzési szerződés megkötéséig ingyenes felkészítő tanfolyamnak minősül az órák látogatása. A felkészítő tanfolyamon lehallgatott órákat beszámítjuk a tényleges képzésen való részvételbe. A beiratkozás során kerülnek átadásra az előadások oktatási segédanyagai a szóbeli vizsgakérdésekkel, a felkészülést segítő jegyzetek. Amennyiben ezek egy része nem áll rendelkezésre a beiratkozás napján, úgy azok folyamatosan, de legkésőbb az utolsó oktatási napon a hallgatók részére átadásra kerülnek. 7.. Tájékoztatás a követelményekről A Képző intézmény ügyvezető igazgatója vagy megbízottja a szakképzés első napján tájékoztatást nyújt a résztvevőknek a szakmai képzés személyi, technikai feltételeiről, az órabeosztásról, a tantárgyi követelményekről, a szakoktatókról, a javítóvizsga díjáról, a gyakorlati foglalkozások tematikájáról, valamint egyéb, a képzést érintő kérdésekről. 8.. Részvétel az oktatáson A képzés egységeinek (moduljainak) elvégzésére, az elméleti képzésen való részvételre vonatkozó igazolás a vizsgára bocsátás előfeltétele. A szakképzés megszerzését előkészítő oktatáson való részvételről a Képző intézmény igazolást állít ki azok részére, akik tantárgyanként az oktatási órák legalább 70%-án részt vettek (a tantárgyat tanító oktatók ellenjegyzése alapján). A Képző intézmény oktatási naponként egy alkalommal Jelenléti ívet ad át a résztvevőknek, akik azt aláírják. A Képző intézmény gondoskodik a Jelenléti ív oktatók által történő ellenjegyzéséről. Amennyiben a résztvevő saját hibájából az oktatáson, illetve tantárgyanként annak legalább 70%-án nem vesz részt, úgy vizsgára nem bocsátható, részére a részvételi díj még időarányosan sem kerülhet visszafizetésre. A résztvevő a szakképzéssel kapcsolatos számonkéréseken (osztályozott gyakorlat, írásbeli, szóbeli vizsga) köteles a személyi igazolványát magánál tartani és azt a Képző, illetve a Vizsgáztató intézmény megbízott személyének kérésére ellenkezés nélkül felmutatni.
4 9.. A képzés megszakítása A képzés megszakítására kizárólag a kérelem pozitív elbírálása után halasztással kerülhet sor. A kérelmet írásban kell előterjeszteni, amelynek elbírálására a Képző intézmény vezetője jogosult. A kérelem mellékleteként a halasztás okát igazoló okirat becsatolandó. Amennyiben a résztvevő az oktatáson tantárgyanként legalább 70%-án nem vesz részt, úgy vizsgára nem bocsátható. 10.. Vizsgáztató intézmények Az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 18/2004. (V. 28.) OM rendeletben biztosított felhatalmazás alapján a Képző intézmény a Minőségirányítási belső auditor szakképesítés vonatkozásában vizsgaközponti jogosítvánnyal nem rendelkezik, a szakmai vizsgáztatás lefolytatására a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel kötött szerződést. 11.. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei Felmenthető a szóbeli vizsga és az írásbeli vizsga azon része alól a vizsgázó, amely tantárgyakból rokon szakma megszerzése során sikeres vizsgát tett. Felmentést kaphat egyes szóbeli vizsgatárgyak alól az a vizsgázó, aki javítóvizsgát tesz, és a korábbi vizsga eredményét anyakönyvi kivonattal igazolni tudja. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A Képző intézmény igazolása arról, hogy a vizsgára jelentkező a képzési programban foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. A szakmai vizsga részei és tantárgyai A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli részekből áll. Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama: - minőségbiztosítási rendszerek - minőségdokumentáció és bizonylatok - minőségtanúsítás és felülvizsgálat Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc, amelybe az előkészületek és a tételek kihirdetésének időtartama nem számít bele.
5 Az írásbeli vizsga tartalma: Az írásbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból feladatlap alapján ad számot tudásáról. A feladatlap központilag kerül kiadásra. 1. A Minőségbiztosítási rendszerek tantárgy az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza: minőségügyi alapfogalmak, a vállalati minőségpolitika kialakításának szempontjai, a tervezés és gyártás előkészítés minőségre gyakorolt hatása, a beszállítói rendszer alapelemei, a gyártási folyamat minőségszabályozási módszerei, a gyártást követő tevékenység minőségre gyakorolt hatása, a mérőeszközök kalibrálása és hitelesítése, a gyártási folyamat minőségellenőrzési feladatai, a gyártóeszközök képességvizsgálata, a mérő- és vizsgálóberendezések ellenőrzése, kalibrálása, a vizsgálóeszközök képességvizsgálata, a minőségjavító technikák és eszközök alkalmazása, a minőségügyi felülvizsgálatok előkészítése, végrehajtása és értékelése, a hibapontok meghatározása. 2. A Minőségdokumentáció és bizonylatok tantárgy az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdéseit tartalmazza: a minőségbiztosítási kézikönyv célja, a minőségbiztosítási eljárás utasításai, az MSZ EN 2900 szabvány család tartalma, a minőségbiztosítási rendszer dokumentálásának, ellenőrzésének és karbantartásának módszere a minőségbiztosítási rendszer dokumentálása az MSZ EN 29001 szabvány szerint, a munka és vizsgálati utasítások elkészítése, 3. A Minőségtanúsítás és felülvizsgálat tantárgy az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdéseit tartalmazza: a tanúsítás megszerzésének módja és eljárása, a terméktanúsítás folyamata, a szabványos tanúsítási modulok működtetése, a tanúsítás európai rendszere, a minőségtanúsítás, az akkreditált vizsgáló laboratóriumokkal, a terméktanúsítást végző szervekkel, minőségbiztosítási rendszerek tanúsítását végző szervekkel szemben támasztott követelmények gyakorlati alkalmazása, a tanúsítandó termelő és szolgáltató szervekkel szembeni követelmények megfogalmazása, a gazdálkodó szervezetek tanúsításával kapcsolatos eljárások lefolytatása és dokumentálása. Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt tantárgyanként legalább 60%-os teljesítményt elér, az az alatti vizsgateljesítmény eredménytelen. Az írásbeli vizsga eredményét a javítótanárok előzetes bírálata alapján a szóbeli vizsga előtti értekezleten kell véglegesíteni. Az értekezletről a vizsgabizottság jegyzője jegyzőkönyvet vezet.
6 Az írásbeli vizsga megkezdése előtt a Vizsgáztató intézmény képviselője egyezteti a vizsgázók személyazonosságát, egyben tájékoztatást nyújt az írásbeli vizsga szabályairól, valamint a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről. Gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról, majd sor kerül az írásbeli vizsga tételeinek kihirdetésére, illetve a feladatlapok kiosztására. A vizsgázók a feladatok elkészítéséhez segítséget vagy tanácsot nem kérhetnek és nem kaphatnak. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. Az írásbeli vizsga ideje alatt a vizsgateremben és a folyosón az állandó felügyeletről a Vizsgáztató intézmény gondoskodik. Amennyiben a vizsgázó befejezte az írásbeli feladatok kidolgozását vagy az írásbeli vizsgára meghatározott 3 óra időtartam letelt, akkor a dolgozatát átadja, amelynek időpontja és az átvevő kézjegye a feladatlapokra rávezetésre kerül. Az írásbeli vizsga helyszíne annak időtartama alatt csak engedéllyel hagyható el, mely esetben a távozás és visszaérkezés időpontja a vizsgadolgozatra rávezetésre kerül. A vizsgadolgozat a teremből nem vihető ki. Amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgán szabálytalanságot követ el (meg nem engedett eszközök használata, vizsgázótárssal történő beszélgetés, memóriával rendelkező számítógép használata, rádió-, telefon kapcsolattartás külső féllel, stb.) a dolgozata elvételre kerül, pontos időpontja, az elvétel indoka, valamint a felfüggesztő személy kézjegye a dolgozatra rávezetésre kerül. Ezután a vizsgázónak a vizsgatermet haladéktalanul el kell hagynia. A Vizsgáztató intézmény képviselője a szabálytalanságról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben minden olyan adatot, esemény fel kell tüntetnie, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének megvizsgálását, valamint az érintett személyek (vizsgázó, felfüggesztő személy) nyilatkozatát az eseménnyel kapcsolatban. A jegyzőkönyvet a szakvizsgát szervező intézmény vezetője, a vizsgázó és a felfüggesztő írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. A jegyzőkönyv a vizsgabizottság elnökéhez kerül eljuttatásra. A szabálytalanságról, illetve következményeiről a vizsgabizottság dönt. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama: - minőségbiztosítási rendszerek - minőségdokumentáció és bizonylatok - minőségtanúsítás és felülvizsgálat Egy feleletre fordítható idő: max. 20 perc. A szóbeli vizsga tartalma: A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tételek alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra. A tételsort a Képző intézmény a szóbeli vizsga előtt minimum 30 nappal a jelölt rendelkezésére bocsátja. A szóbeli vizsgára általában az írásbeli vizsgát követően egy hét múlva kerül sor. A vizsgázó valamennyi témakörből egy-egy tételt húz. A vizsgarészeket külön-külön kell értékelni.
7 A szóbeli vizsga során a felkészülési idő tantárgyanként minimum 15 perc. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten kérhetők számon a szakmai vizsga részein. A vizsga értékelése A szakmai elméleti vizsga értékelése: Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni, melyet az írásbeli vizsgatárgyakra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni. Eredményes az az írásbeli vizsga, amelynél a jelölt tantárgyanként legalább 60%-os teljesítményt elért. A szóbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni, melyet a szóbeli vizsgatárgyakra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni. Sikeres (elégséges) vizsgát tett az a jelölt, aki valamennyi vizsgatárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott. A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsgarészekre kapott érdemjegyek írásbeli vizsgarész osztályzata felé kerekített átlaga adja. A szóbeli vizsga értékelése: A szóbeli vizsgatantárgyakat külön-külön osztályzattal kell minősíteni. Azon tantárgyak minősítését, amelyek az írásbeli és szóbeli vizsgán is szerepelnek, az írásbeli vizsga osztályzata felé kerekítve kell megállapítani. A szakképesítő vizsga értékelése: Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette. Az írásbeli vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni. Ismétlő vizsgát legkorábban 3 hónap eltelte után lehet tenni. A szóbeli vizsga valamely tantárgyának eredménytelensége esetén a tantárgyból javítóvizsgát lehet tenni. A szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható. Javító- és pótlóvizsga Igazoltan mulasztott vagy valós indokkal megszakított vizsgát követően pótlóvizsga tehető. Ez esetben legkésőbb a mulasztás okának megszűnte után 72 órán belül kérelem juttatandó el a képző intézményhez, amelynek elbírálására a Képző intézmény vezetője jogosult. A kérelem mellékleteként a halasztás okát igazoló okirat becsatolandó. Bármely későbbi időpontban (utólag) a képző intézményhez beérkező kérelem esetén kizárólag javítóvizsga tehető. A vizsgára jelentkezett hallgató a vizsga időpontját alapos indokkal - kizárólag a kérelem pozitív elbírálása alapján - halaszthatja, illetve megváltoztathatja. A kérelmet legkésőbb a vizsga eredeti időpontját megelőzően 48 órával kell eljuttatni, előterjeszteni, amelynek elbírálására a Képző intézmény vezetője jogosult. Minden egyéb sikertelen vagy elmulasztott vizsga pótlására csak javítóvizsga tehető.
8 A javító- és pótlóvizsgára egyaránt a jelölt kérelme alapján már a következő vizsgaidőszakban is sor kerülhet. Ha a vizsgázó a szakvizsgán vagy a pótlóvizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg vagy azt alapos indok nélkül megszakította, valamint akit a vizsgabizottság szabálytalanság miatt a vizsga folytatásától eltiltott, kizárólag javítóvizsgát tehet. Eredménytelenség esetén azt a vizsgarészt (írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati) kell megismételni, amelyből elégtelen minősítést kapott. Javítóvizsga - bármelyik vizsgarészt érintően csak a sikertelen vizsga napjától számított 30 napon túl tehető. A javítóvizsgáért díjat kell fizetni, amelynek összege a Vizsgáztató intézmény által kerül meghatározásra. 12.. Vizsgabizottság A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendeletben foglaltak a hatályosak a vizsgáztatásra, illetve a vizsgabizottságra vonatkozóan. Szakvizsgát a legalább 3 főből álló bizottság előtt kell letenni: elnöke: az OM rendeletben felhatalmazott személy, tagjai: a Vizsgáztató intézmény vezetője, megbízottja, valamint a területi gazdasági kamara képviselője. A vizsgabizottság munkáját esetenként segítő tanár feladatait a vizsgabizottság által elfogadott vizsgarend szerint látja. A vizsga jegyzője a szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos írásbeli feladatokat látja. A vizsgabizottság működésére a 26/2001. (VII. 27.) OM rendeletben foglaltak a hatályosak. A vizsgabizottság döntéseit értekezleten hozza. A vizsgabizottság értekezlet tart a szóbeli vizsga megkezdése előtt és annak megtartása után. Az értekezletről a vizsgabizottság jegyzője jegyzőkönyvet vezet. 13.. Szakvizsga iratai A vizsgázókról a szakvizsga megkezdése előtt 2 példányban vizsgalapot kell kiállítani. A vizsgalapokat a vizsga megkezdése előtt össze kell fűzni és folyamatos sorszámozással kell ellátni, ezeket külön erre a célra kialakított kimutatásban kell felvezetni. A Törzslap megfelelő helyén kell a vizsgázó vizsgán nyújtott eredményeit, valamint a vizsgabizottság határozatát rögzíteni. A vizsga irataira a vizsgabizottság döntéseit, záradék formájában kell rávezetni.
9 A vizsgázó teljesítményét értékelő lapra kell rávezetni, amelyet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzője ír alá. Az értékelő lap a szakvizsga jegyzőkönyvéhez csatolandó. Amennyiben a vizsgázó a szakvizsga követelményeinek megfelel, eredményes szakvizsgát tett, akkor a szakvizsgát igazoló bizonyítványt kap. A bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke, valamint a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője írja alá. A vizsgalapra, a bizonyítványokra, a Törzslapokra a szoros elszámolási kötelezettségek alá eső iratok kezelési előírásai vonatkoznak. Valamennyi képzéssel, vizsgáztatással kapcsolatos okirat az iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint megőrzendő. Az elveszett vagy megsemmisült Bizonyítványról kérelemre a Törzslap alapján a szakvizsgát szervező intézmény Bizonyítvány-másolatot állít ki. A Törzslap és a Bizonyítvány közokirat. A Törzslap (külív, belív) és a Bizonyítvány nyomtatvány használata a szakvizsgán kötelező. Ezek megrendelésére és átvételére csak a szakvizsgát szervező intézmény jogosult. A sorozatjellel és sorszámmal ellátott Bizonyítvány nyomtatvány elszámolási kötelezettség alá esik. Az elrontott példányokat az adott vizsga jegyzőkönyve mellett meg kell őrizni. Budapest, 2007..... Képző intézmény vezetője A vizsgaszabályzatot elolvastam, megismertem, azt megértettem, annak egy példányát átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezően ismerem el. Budapest, 2007... Aláírás... Név (nyomtatott betűkkel)... Személyi igazolvány száma