A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ALAPFELADATOKON KIVÜLI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ALAPFELADATOKON KIVÜLI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYZATA BUDAPEST 2001. december

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 1.HATÁSKÖRÖK... 5 1.1. A tudományos rektorhelyettesre átruházott hatáskörök és feladatok...5 1.2. A kari főigazgatóra átruházott hatáskörök, feladatok...5 1.3. Az intézetigazgatóra átruházott hatáskörök és feladatok...6 1.4. A témavezető hatásköre és feladatai...7 1.5. A gazdasági főigazgató hatásköre és feladatai... 7 1.6. A főiskolai állományú dolgozók jogai és kötelezettségei... 8 Az állományba tartozó dolgozóknak a szabályzatban rögzített tevékenységekkel kapcsolatos munkavállalói jogaira és kötelezettségeire a Munka Törvénykönyve, a Kjt, és végrehajtási rendelkezései, valamint a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és a Kollektív Szerzôdésben foglaltak az irányadók...8 2. VÁLLALÁSI FELTÉTELEK... 8 3. SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 8 3.1 Főiskolai közvetlen résztvevők...9 3.2. Időszaki munkatársak... 9 3.3. Hallgatók...10 3.4. Főiskolai állományú közvetett résztvevők... 10 3.5. Külső munkatársak...10 4. A VÁLLALÁS ENGEDÉLYEZÉSE... 10 4.1. Vállalási engedélykérelem... 10 4.2. Vállalás értékhatár alatt...10 4.3. A vállalási engedély módosítása...11 4.4.A szerződés megkötése...11 4.5. Alvállalkozók...11 2

5. AZ AK TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI, KIADÁSAI... 12 5.1 Az AK tevékenységi bevételek, kiadások... 12 5.2. Az AK tevékenységet végző alkalmazottak munka-, illetve megbízási szerződése, díjazása...13 5.3 Az AK tevékenységi bevételek, kiadások elszámolása...14 6. AZ ÁRBEVÉTEL ELSZÁMOLÁSA... 15 6.1 Az elszámolás engedélyezése és lebonyolítása... 15 6.2. Az AK tevékenység eredménye...17 7. DOKUMENTÁLÁS... 17 7.1. A résztvevők tevékenysége... 17 7.2. Iktatás és irattározás...17 8. HATÁLYBALÉPÉS... 18 TÖRVÉNYEK, RENDELETEK... 19 MELLÉKLETEK... 21 3

BEVEZETÉS Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet 9..(3) bekezdése előírja, hogy a költségvetési szervnek szabályzatban rögzítenie kell a vállalkozási szerződéskötés rendjét. E szabályzat hatálya kiterjed mindazon tevékenységekre, amelyek kívül esnek a Felsőoktatási Törvényben ( 1993.évi LXXX.tv.) továbbá a főiskolai Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ) meghatározott alapfeladatokon, és melyeket a főiskola külső megrendelésre - vagy szerződés ill. egyéb AK tevékenység keretében - ellenértékért végez. E tevékenységeket a továbbiakban, összefoglalóan, alapfeladaton kívüli (AK) tevékenységnek nevezzük. Az alapfeladatokon kívüli tevékenység lehet: vállalkozási tevékenység egyéb tevékenység Vállalkozásnak minősül az a szolgáltatás, amelyet a főiskola nyereség (haszon), illetőleg vagyonszerzés céljából, ellenérték fejében, üzletszerűen ( piaci alapon ) végez. A vállalkozási tevékenység lehet: - kutatás-fejlesztés, mely külső megrendelésre, vagy állami megbízásra (szerződésbe foglalt feltételekkel) végzett tevékenység, (ide értendő a tanulmánykészítés is), - kutatás jellegű szolgáltatás, melynek teljesítéséhez kutatási, illetve fejlesztési tevékenység kapcsolódik (pl.: kutatási eredmények vállalkozásszerű hasznosítása, szellemi alkotások első értékesítése, hatósági engedély alapján végzett minősítés, vagy egyéb vizsgálat), - mintakészítés, prototípus és kis-sorozat gyártás. Egyéb tevékenység minden olyan AK tevékenység, mely nem minősül az előzőek szerinti vállalkozási tevékenységnek. Egyéb tevékenységnek minősülnek (például): - a nem vállalkozási kutatás-fejlesztések, finanszírozásuktól függetlenül, továbbá a szellemi alkotások második és további értékesítése, - az önköltséges tanfolyamok, - külső megrendelő részére végzett sokszorosítás, másolás, könyv illetve jegyzetgyártás és értékesítés, és az önköltséges tanfolyamok számára előállított jegyzetek, segédletek, - a különféle bérbeadások (eszköz, helyiség, terület), kollégiumi és üdülőhelyi férőhely külső hasznosítása, - és a további be nem sorolt tevékenységek, szolgáltatások. 4

Fenti tevékenységek kalkulációs csoportba sorolását az l. sz. melléklet tartalmazza. 1. HATÁSKÖRÖK Az AK tevékenység engedélyezése főiskolai rektori hatáskörbe tartozik. A főiskolai rektori jogkört átruházott hatáskörben a továbbiakban felsorolt vezetők gyakorolják, illetve az ott meghatározott feladatokat látják el. A főiskolai rektori, a főiskolai rektor-helyettesi, gazdasági főigazgatói, főtitkári, főiskolai kari főigazgatói és intézetigazgatói hatáskörök gyakorlásakor a vezetők a Szervezeti és Működési Szabályzat, és a Gazdálkodási Szabályzat előírásai szerint járnak el. 1.1. A tudományos rektorhelyettesre átruházott hatáskörök és feladatok a) felügyeletet gyakorol a AK tevékenység jelen szabályzat szerinti lebonyolításának belső rendje felett, e hatáskörben ellenőrzi a főiskolai karok ilyen irányú tevékenységét, b) elbírálja a kutatási eredmények, szellemi alkotások hasznosításának kérdéseit, megköti az ezekhez szükséges hasznosítási szerződést, az alkotók, szerzők, feltalálók, közreműködők díjazási szerződéseit, intézkedik nyilvántartásba vételük (aktiválásuk) érdekében, c) megköti a 12 millió Ft vállalási összeghatár feletti munkák szerződéseit, d) a gazdasági főigazgató véleményének meghallgatásával dönt a kutatási feladatokkal kapcsolatos jogvitás ügyekben a főiskolai magatartásról, e) indokolt esetben a 12 millió Ft. értékhatár feletti munkák esetén a gazdasági főigazgató ellenjegyzése mellett eltérést engedélyezhet a 2. sz. melléklet kalkulációs lapjaiban rögzített mértékektől, f) dönt annak az intézetnek 5-12 millió Ft. értékhatár közötti vállalási engedélykérelmei (beleértve az alvállalkozó/k/ bevonását is) és elszámolásai ügyében, amelyen a kari főigazgató teljesít szolgálatot, g) a főiskolai rektor AK tevékenységben történő közvetlen részvétele esetén megköti a szerződést, h) dönt a 5 millió Ft. értékhatár alatti munkában külső alvállalkozó/k/nak az árbevétel 50%-át meghaladó mértékű bevonásáról, azon intézet esetében, amelyen a kari főigazgató teljesít szolgálatot, i) a gazdasági főigazgató ellenjegyzése mellett megköti a kari főigazgató díjazási szerződését és utalványozza a kifizetést, j) vita vagy panasz esetén dönt a kari főigazgatói hatáskörbe utalt ügyekben, k) felelős az összeférhetetlenségi szabályok betartásáért. A főiskolai tudományos rektorhelyettes AK tevékenységben történő közvetlen részvétele esetén a szerződést a főiskolai rektor köti meg. 1.2. A kari főigazgatóra átruházott hatáskörök, feladatok A főiskolai kar általános vezetőjeként: 5

a) ellenőrzi az intézetek AK tevékenységét, b) vita, panasz esetén dönt az intézet vezetőjének hatáskörébe utalt ügyekben, c) engedélyezi munkatársaknak határozott időre történő alkalmazását (kinevezését, megbízását), d) megköti az intézetigazgató díjazási szerződését és utalványozza a kifizetést. A főiskolai kar gazdasági tevékenységének irányítójaként: e) dönt az 5-12 millió Ft. értékhatárok közötti munkák vállalásáról, végelszámolásáról, (utolsó elszámolásáról), valamint e munkákban külső alvállalkozó bevonásáról, f) dönt a 5 millió Ft. értékhatár alatti munkákban külső alvállalkozó/k/ 50%-ot meghaladó bevonásáról, g) elbírálja a főiskolai szolgálati szabadalom (találmány) felhasználásának indokoltságát, megállapítja a fedési hányadot és javaslatot tesz a feltalálói díj mértékére. h) AK tevékenységek engedélyezésével és regisztrálásával kapcsolatos feladatok ellátását saját hatáskörben végzi, i) indokolt esetben a 5 millió Ft. vállalási összeghatár alatti munkák esetén a gazdasági főigazgató ellenjegyzése mellett eltérést engedélyezhet a 2. sz. melléklet kalkulációs lapjaiban rögzített mértékektől, j) felelős az összeférhetetlenségi szabályok betartásáért, k) az intézetigazgató AK tevékenységban történő közvetlen részvétele esetén megköti a szerződést. A kari főigazgató a fenti hatásköröket a kutatási főigazgató-helyettesre átruházhatja. A főtitkár, valamint a gazdasági főigazgató az irányításuk és ellenőrzésük alá tartozó szervezeti egységek AK tevékenységei tekintetében a kari főigazgatókkal azonos hatáskörrel és kötelezettséggel rendelkeznek. E hatáskörüket más személyre nem ruházhatják át. 1.3. Az intézetigazgatóra átruházott hatáskörök és feladatok a) saját hatáskörben vállalhat 5 MFt. értékhatárt meg nem haladó munkát, szerződést köt alvállalkozóval a vállalási összeg 50%-át meg nem haladó mértékben, b) engedélyezés után szerződést köt a 5 MFt. értékhatár feletti munkára, c) elosztja a végzendő feladatokat, kijelöli a témavezetőt, megköti a résztvevőkkel a szerződéseket, d) határozott idejű munkaviszonyra szóló szerződést köt munkatársak alkalmazására, e) szerződést köthet főálláson kívüli munkaviszonyra, megbízásos jogviszonyra, (ideértve a hallgatók foglalkoztatását is), szerződést köthet továbbá egyéni vállalkozói tevékenységre jogosult, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, a főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló egyéni vállalkozóval is a Polgári 6

Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (továbbiakban: Kjt) összeférhetetlenségre vonatkozó szabályainak betartásával, f) a gazdasági főigazgató által meghatalmazott személy ellenjegyzése mellett utalványozza az alvállalkozó igazolt teljesítése alapján az ellenértéket, g) a szerződés kötésekor dönt a feladatot végző dolgozók díjazásának mértékéről és módjáról, kivéve saját díjazását, h) dönt a AK tevékenységi feladatok megoldásában felhasználható, a hallgatók által, tanulmányaik keretében létrehozott szellemi alkotások díjazásáról, i) a 5 MFt. értékhatár feletti munka esetén jóváhagyja a részelszámolást, javaslatot tesz végelszámolásra, j) a 5 MFt. értékhatár alatti munkánál jóváhagyja az elszámolásokat, k) tájékoztatja a kari főigazgatót és a tudományos rektorhelyettest az intézettel szemben indított jogvitákról, l) felelős az összeférhetetlenségi szabályok betartásáért. Az intézetigazgató hatáskörét más személyre nem ruházhatja át 1.4. A témavezető hatásköre és feladatai a) Felelős a vállalások határidőre történő, színvonalas teljesítéséért, a szerződési és jogszabályi feltételek betartásáért, a résztvevők díjazásáért, b) Az intézetigazgató megbízásából szerződést előkészítő tárgyalásokat folytat, szerződés tervezeteket készít, a megbízóval és az alvállalkozóval kapcsolatot tart, c) előkészíti a vállalási engedélykérelmet, a költségtervet, a munkák besorolását, az alvállalkozói szerződést, a találmány felhasználását, d) javaslatot tesz a feladatok elosztására, munkatársak határozott idejű szerződtetésére, hallgatók foglalkoztatására, előkészíti a megbízási szerződéseket, megszervezi a munkát, javaslatot tesz a díjazási összegre, előkészíti a megbízási, vállalkozói szerződéseket, e) gondoskodik az előírások szerinti ügyintézésről, a ráfordítások szabályszerű elszámolásáról és a munka dokumentálásáról, f) meghatározza a munka során, vagy egy-egy szakaszában betartandó speciális munkavédelmi előírásokat és ellenőrzi azok betartását, g) képviseli az intézetet a munka átadásakor, igazolja a résztvevők munkavégzését, összeállítja az elszámolást, javaslatot tesz a résztvevők díjazására, gondoskodik a műszaki dokumentumok megőrzéséről. 1.5. A gazdasági főigazgató hatásköre és feladatai a) Szabályozza és ellenőrzi a AK tevékenységek gazdasági lebonyolítását a jelen szabályzattal összhangban, b) megszervezi a AK tevékenységek folyamatos pénzügyi, számviteli lebonyolítását, az árbevételt és a díjazásokat terhelő levonások kiszámítását, az elszámolások 7

folyamatos kifizetését, adóbevallások és elszámolások elkészítését, az átutalások végrehajtását a szabályzat és gazdálkodás általános előírásai szerint, c) ellenjegyzi a tudományos rektorhelyettes és a kari főigazgatók által kötött szerzõdéseket, ellenjegyzési jogosultságát az intézetigazgatók által kötött szerzõdések esetén átruházhatja az általa felhatalmazott személyre, d) a hozzá megküldött kalkulációkat szakmailag ellenörzi, témaszámmal látja el, amelyet megküld az illetékes vezetőnek. 1.6. A főiskolai állományú dolgozók jogai és kötelezettségei Az állományba tartozó dolgozóknak a szabályzatban rögzített tevékenységekkel kapcsolatos munkavállalói jogaira és kötelezettségeire a Munka Törvénykönyve, a Kjt, és végrehajtási rendelkezései, valamint a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és a Kollektív Szerzôdésben foglaltak az irányadók. Az AK tevékenységnek a főiskola dolgozói közötti elosztásakor a dolgozó nem kötelezhető a feladat vállalására. Ha azonban vállalkozott a részvételre (arra szerződést kötött), köteles a témavezető és a szervezeti egységvezető iránymutatását elfogadni és feladatát színvonalasan elvégezni, a gazdálkodási, a munkavédelmi előírásokat betartani. A nem oktató dolgozók e munkájukat általában a hivatalos munkaidőn túl végezhetik. Az ezzel kapcsolatos munkavégzés az alapfeladatok ellátását nem hátráltathatja. 2. VÁLLALÁSI FELTÉTELEK 2.1. Az alapfeladatokon túl a főiskola vállalkozhat, ha e tevékenység a) jellege megfelel a főiskolán folyó képzés és tudományos munka szakterületeinek, segíti azok színvonalasabb ellátását, b) nem akadályozza az alaptevékenységek megfelelő ellátását (terület / tanterem,folyosó, udvar, stb./ bérbeadásnál a területi felelős karigazgató engedélye szükséges), c) végzéséhez nem vesz igénybe költségvetési támogatást, d) az adott feladatra vonatkozó jogszabályi feltételeket kielégíti, e) tudományos vagy gazdasági érdeket szolgál, eredménye tudományos vagy gazdasági hasznot ígér 2.2. Minden 5 millió Ft. vállalási összeg feletti munkára vonatkozó szerződés tervezetet a főiskolai jogtanácsosnak/jogi képviselettel felruházott személynek, vagy szervnek be kell mutatni, amely azt 3 munkanapon belül véleményezi. A 5 millió Ft-ot meg nem haladó összegű szerződés tervezetet a jogtanácsos/jogi képviselettel felruházott személy vagy szerv az intézet kérésére véleményez. A jogi szakvélemény figyelembe vétele a szerződés megkötésekor kötelező. 3. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 8

Az AK tevékenységet elsősorban a főiskola állományába tartozó dolgozókkal (3.1 pont), valamint a határozott időre alkalmazott munkatársakkal (3.2 pont) továbbá az állományba tartozó, illetve az állományba nem tartozó egyéni vállalkozóval kell elvégeztetni. 3.1 Főiskolai közvetlen résztvevők 3.1.1.AK tevékenységet végző dolgozók közül közvetlen résztvevőnek minősül: a) az alapfeladat ellátására alkalmazott valamennyi határozatlan és határozott idejű szerződéssel alkalmazott, teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, b) a más AK tevékenységre határozott időre foglalkoztatott teljes munkaidővel alkalmazott dolgozó munkaidején túl, a munkaszerződése tevékenységi jegyzékében nem szereplő feladatokra. c) AK tevékenységi szerződéssel bevont főiskolai alkalmazott (belső alvállalkozó). (a belső alvállalkozó a vállalt feladatát a főiskola eszközeinek felhasználásával a főiskola telephelyein vagy a szerződésben munkavégzésre kijelölt helyszínen végzi). 3.1.2.Ha a feladatot végző szervezeti egység más főiskolai szervezeti egység dolgozóját vonja be AK tevékenységi munkába, ezt a bevonni kívánt dolgozó munkahelyi vezetőjének írásban kell bejelenteni. A bejelentés, illetve a munkavállalás megtiltásának szabályozására a Kjt az irányadó. 3.2. Időszaki munkatársak 3.2.1. Az időszaki munkatársakat közalkalmazotti jogviszony, megbízási jogviszony alapján lehet foglalkoztatni. A főiskola kötött létszámkerete miatt közalkalmazotti jogviszony létesítése csak a gazdasági főigazgató engedélyével történhet, csak meghatározott munkára, határozott időre. A foglalkoztatási elõterjesztésben fel kell tüntetni: a foglalkoztatás indoklását a foglalkoztatás módját a dolgozó személyi adatait a közalkalmazotti besorolást a munkabér (díjazás) összegét a foglalkoztatás kezdõ és befejezõ idõpontját a szerzõdéses munka témaszámát részmunkaidõ esetén a havi munkaidõ keretet a végzendõ munka leírását. 3.2.2.A közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott idõszaki munkatársak részére, amennyiben a Kjt. szerint 13. havi illetményre jogosultak, a 13. havi illetmény a készkiadások terhére kerül elszámolásra. 9

3.3. Hallgatók Törekedni kell arra, hogy a munkák teljesítésében a hallgatók minél nagyobb arányban vegyenek részt. Bevonásuk határozott idejű teljes vagy részfoglalkozású munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban lehetséges. 3.4. Főiskolai állományú közvetett résztvevők Az AK tevékenységi feladat szempontjából közvetett résztvevőnek minősülnek: e feladatokat irányító, ellenőrző főiskolai vezetők (főiskolai rektor, rektorhelyettesek, gazdasági főigazgató, főtitkár), a főiskolai kari vezetők (kari főigazgató, kari főigazgatóhelyettesek). 3.5. Külső munkatársak 3.5.1. A főiskola állományába tartozó dolgozók mellett külső munkatársak is foglalkoztathatók munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében. A szerződés csak határozott időre, illetve meghatározott munkára köthető. 3.5.2. Külső munkatársak megbízásos jogviszonyban, illetve számlás jogviszonyban való foglalkoztatása a mindenkori szerződéskötő hatáskörébe tartozik. 3.5.3. A megbízó/megrendelő szerv részéről a szerződést kötő személy(ek) a megbízott/vállalkozó feladatkörében vállalt munkában nem vehet(nek) részt és a főiskola részéről díjazásban, jutalomban semmilyen forrásból nem részesülhet (nek). A megbízó/megrendelő fentieken kívüli vezetője, dolgozója a megbízott/vállalkozó feladatkörében vállalt munkákban részt vehet, és az összeférhetetlenség esetét kivéve a főiskola részéről díjazásban részesülhet Az összeférhetetlenség kizárásáról a megbízó/megrendelő írásban nyilatkozik. 4. A VÁLLALÁS ENGEDÉLYEZÉSE 4.1. Vállalási engedélykérelem Az értékhatár feletti munkát, vagy a munkát a szabályzattól eltérő feltételekkel elvállalni szándékozó intézet a 4. nyomtatványon terjeszti elő vállalási engedélykérelmét az engedélyezésre jogosult vezetőnek. A vállalási engedélykérelemhez mellékelni kell a jogtanácsosnak/jogi képviselettel felruházott személynek vagy szervnek előzetesen bemutatott szerződés tervezetet, valamint indokolást, ha a feladat megoldásához találmányt akarnak felhasználni. Az engedélyezési eljárás során az engedélyezés elõtt gondoskodni kell arról, hogy e szabályzattal összhangban mind a pénzügyi-gazdasági, mind a jogi-törvényességi ellenjegyzés megtörténjen. 4.2. Vállalás értékhatár alatt 10

A szerződés másolatát, az előkalkulációt és az alvállakozókkal kötött szerződés másolatát azok megkötésétől számított egy héten belül - regisztrálás céljából meg kell küldeni a kari főigazgatónak és a gazdasági főigazgatónak. 4.3. A vállalási engedély módosítása Ha a szerződés módosul, a vállalási engedély módosítását kell kérni. Az engedélyezés a módosított feltételek alapján az értékhatár figyelembevételével történik. 4.4.A szerződés megkötése 4.4.1. Az intézetigazgató (értékhatár felett a 4.1 pont szerinti engedély birtokában) szerződés tervezetet (ajánlatot) küldhet a megbízónak/megrendelőnek, illetve a részére megküldött szerződés tervezetet aláírhatja. A munka vállalása előtt a reális ár megállapítása érdekében előkalkulációt kell készíteni. 4.4.2 Az érvényes szerződés (az alvállalkozói szerződés), valamint az esetleges szerződés módosítások egy példányát a vállalási engedéllyel, illetve az engedély módosításokkal együtt az intézet a gazdasági főigazgatóságnak küldi meg. 4.4.3 Kisebb értékű vállalások és érvényes keretszerződés esetén külön szerződés helyett egyszerű megrendelés is elegendő a munkavégzéshez, de visszaigazolás ez esetben is szükséges. A megrendelésnek és visszaigazolásnak együttesen a szerződés főbb elemeit tartalmaznia kell. 4.5. Alvállalkozók 4.5.1 Azt a gazdálkodó szervezetet (kutatóhelyet), egyéni vállalkozót kell alvállalkozónak tekinteni, amelyet/akit a főiskola saját szerződéses kötelezettségének teljesítése érdekében szerződés útján von be a munkába. Külső gazdálkodó szervezet csak abban az esetben vonható be, ha a Ptk. és a Kjt. szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn. (Külső alvállalkozó az a gazdálkodó szervezet, vagy egyéni vállalkozó aki a főiskolán kívűl, saját eszközeivel, saját telephelyén végzi a szerződésben vállalt tevékenységét.) 4.5.2 A fővállalkozó intézet felelős a megbízóval/megrendelővel szembeni kötelezettségek teljesítéséért - beleértve az alvállalkozónak kiadott feladatokat is -, valamint az alvállalkozó részére a szakmai, anyagi és határidő-feltételek biztosításáért. 4.5.3 Eljárások a) Több intézet közös AK tevékenysége esetén a fő- és alvállalkozó intézet vezetőjének megállapodásban kell rögzítenie az átadott, illetve átvett feladatokat. E megállapodás teljesítéséért az alvállalkozó intézetigazgató a felelős. b) A teljesítést követően a számlázás a fővállalkozó intézet feladata. A beérkezett árbevételből kell elkülöníteni az alvállalkozó részesedését. c) A külső alvállalkozói szerződést az intézetigazgató értékhatár alatti munkánál az előírt arányt meg nem haladó alvállalkozói díj esetében saját hatáskörben köti 11

meg, az arányt meghaladó alvállalkozói díj, vagy értékhatár feletti munka esetén pedig a megfelelő engedély birtokában köt szerződést. d) A vállalkozói szerződést, a részszámlázást (előleget) és a külső alvállalkozói szerződésben vállalt fizetési határidőt összhangba kell hozni. e) Alvállalkozói díj fizetésére árbevétel, vagy előleg jóváírása nélkül nem kerülhet sor. 5. AZ AK TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI, KIADÁSAI 5.1 Az AK tevékenységi bevételek, kiadások Az AK tevékenység bevételeit terheli az alvállalkozó díja és a tevékenységgel összefüggő valamennyi kiadás: 5.1.1 A szerződésben rögzített, törvényben meghatározott ÁFA. 5.1.2 A költségvetési befizetési kötelezettség. 5.1.3 Közvetlen kiadások: a) anyagok, eszközök beszerzési kiadásai, b) szolgáltatások ellenértéke, külső alvállalkozók c) az AK tevékenységgel összefüggő bel- és külföldi kiküldetési díjak, rendezvények költségei. d) szellemi alkotások díja: jogi oltalom alatt álló szellemi alkotások tulajdonosát, alkotóját megillető díjazások, kutatási eredmény értékesítéskor az értékesítésben érdemeket szerző, nem főiskolai állományú dolgozók díjazása, jogvédelmi, jogfenntartási, értékesítési, propaganda kiadások. e) intézet személyi kiadásai: az AK tevékenységi bevétel terhére határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazottak illetménye és járulékos kiadásai, az AK tevékenységet közvetlenül teljesítő, főiskolai állományú alkalmazottak díjazása [megbízási díj és társadalombiztosítási (továbbiakban: TB) járuléka], belső szolgáltató egységek alkalmazottainak díja és járulékai; belső alvállalkozók. f) központi kiadások: AK tevékenységt közvetve elősegítő alkalmazottak személyi kiadása (jutalom és annak TB járuléka). Az a) pont szerinti beszerzés tárgyi eszközre nem vonatkozhat. Nem minősíthető azonban tárgyi eszköznek az, amit a munka teljesítése során a kutatás tárgyát 12

képező eszközbe beépítettek. Az így beszerzett eszközt az utalványozáskor e tényre hivatkozva anyagként kell elszámolni. 5.1.4 Közvetett kiadás A főiskolai általános kiadás (rezsi) AK tevékenységre eső részaránya (felosztásáról a 3.1. melléklet intézkedik). 5.1.5 A B és C tipusú tevékenységek maradványérdekeltségűek. A maradvány felosztásáról a 3.1. melléklet intézkedik. 5.1.6 AK tevékenységi nyereség (A tipusú tevékenység esetén) Az AK tevékenység együttes eredményének (6.2.1) befizetési kötelezettséggel csökkentett része. Amennyiben azonban az együttes eredményből a főiskolának befizetési kötelezettsége keletkezik, a főiskola ennek következtében az illetékmentességét alaptevékenységére vonatkozólag is (pl. import esetén vám, illetve ÁFA mentességét) elveszti. Emiatt tartalék kizárólag alaptevékenységi kiadás céljára képezhető (6.2.2). 5.1.7 Az AK tevékenységi nyereség folyó évi bevételeiből nem számolható el felhalmozási kiadás, ideértve a tárgyi eszköz felújítást is. 5.1.8 A nyereség felosztásáról a 3.1.sz. melléklet intézkedik. 5.2. Az AK tevékenységet végző alkalmazottak munka-, illetve megbízási szerződése, díjazása 5.2.1 Főiskolai AK tevékenységi szerződés teljesítésében közvetlenül résztvevő főiskolai alkalmazottal a munka megkezdése előtt külön szerződést kell kötni ( 2., 5., 6, nyomtatvány ), amely tartalmazza a munkavállalás lényeges feltételeit, nevezetesen: (a) az elvégzendő feladat leírását, (b) a munkavégzés kezdő időpontját és befejezési határidejét, amelyet a feladat tényleges munkaigénye szerint kell meghatározni. Az időtartam az intézetigazgató, illetve a témavezető irányító tevékenysége esetén azonos az adott AK tevékenységi szerződés időtartamával, (c) a díjazás összegét, (d) a kifizetés feltételeit. Ha a főiskolai alkalmazott részvétele vállalkozói minőségben történik, akkor a 7. nyomtatvány szerint kell a szerződést kötni. 5.2.2 AK tevékenységre, annak bevétele terhére csak az AK tevékenység időtartamán belül, kizárólag határozott időre létesíthető közalkalmazotti jogviszony, ha az AK tevékenységre vonatkozó szerződés ezzel kapcsolatosan tiltó kikötést nem tartalmaz. 5.2.3. A hallgatók foglalkoztatása a főiskola előírásai szerint történhet. A hallgatóval - foglalkoztatásának megkezdése előtt - az 5.2.1. pont szerinti szerződést kell megkötni. 5.2.4 A kifizetés feltételei: az AK tevékenységi számlaérték jóváírása a főiskolai bankszámla javára, 13

az intézet által elkészített, az arra jogosult vezető által jóváhagyott rész- vagy végelszámolási javaslat benyújtása. 5.2.5. Az AK tevékenységet közvetetten elősegítő irányító és ellenörző tevékenységért (lásd 3.4. pont alatt felsoroltakat) jutalomban részesíthetők a nyereség, illetve a maradvány terhére. A felosztás mértékéről a 3.2.sz. melléklet intézkedik. 5.2.6. A megbízási/vállalkozási díj az AK tevékenység rész-, vagy végelszámolásakor (a készkiadások megtérítése után) fizethető ki. Az elszámolásokat úgy kell elkészíteni, hogy azokban külön-külön jegyzéken (8.sz. nyomtatvány) szerepeljenek a személyi jövedelemadó elszámolásához szükséges különféle jogcímű díjak (szerzői díj, műszaki szakértői díj, kisösszegű - 5.000.-Ft alatti -, illetve azt meghaladó megbízási díj, egyéb). A díj jegyzékeken fel kell tüntetni az időtartamot, amelyre a díjat elszámolták. Ez alól kivételt képeznek a szerzői díjak. 5.3 Az AK tevékenységi bevételek, kiadások elszámolása 5.3.1 A szerződésben a szerződéskötésre jogosult vezető a megbízóval/megrendelővel előlegfizetésben állapodhat meg. Az előleg mértéke az adott témát terhelő, az 5.1.1, 5.1.2, 5.1.3 pontokban részletezett árkalkulációs tételek valamint a külső alvállalkozói díj alapján határozható meg. Több évi szerződéses időtartam esetén az előleg átutalást a szerződésben évi ütemezéssel kell meghatározni (10. nyomtatvány). Az előleg jóváírásáról a Gazdasági Főigazgatóság írásban értesíti az intézetet. Az AK tevékenység kiadásait az intézet is megelőlegezheti a költségvetésen kívüli forrásaiból. Ez esetben a 10. nyomtatványon ezt jelezni szükséges. Amennyiben az 5 millió Ft értékhatár feletti AK tevékenység kiadásaira nincs előleg vagy intézeti fedezet a kiadások megelőlegezésére a gazdasági főigazgató kamatot köthet ki. 5.3.2 Az AK tevékenységek teljesítése érdekében felmerülő kiadások elszámolása során ideértve a kötelezettségvállalás, ennek ellenjegyzése, az utalványozás, érvényesítés, utalvány-ellenjegyzés rendjét - a főiskolai gazdálkodásra vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni a következők figyelembevétele mellett. 5.3.2.1 A Gazdasági Főigazgatóság az AK tevékenység terhére kiadást főiskolai rektori engedély (10. sz. nyomtatvány) birtokában (az 5.3.1. pontban foglaltak figyelembevételével) csak akkor számolhat el, ha az AK tevékenységi szerződés,az előkalkuláció és a vállalási engedély egy másolati példányát az intézet előzetesen megküldte számára. 5.3.2.2 A kiadások utalványozásakor minden esetben fel kell tüntetni az AK tevékenység témaszámát, a munka (VTSZ, SZJ szerinti) ÁFA-besorolását és százalékát, valamint az intézet számát és a forráskódot. Egyéni vállalkozó (7. nyomtatványon kötött szerződés) számlájának utalványozásakor a szerződést mellékelni kell a számlához. 5.3.2.3 Az AK tevékenység teljesítésével kapcsolatos belföldi kiküldetést az intézetigazgató (az intézet vezetőjéét a kari főigazgató) engedélyezi, majd annak befejezésekor igazolja a teljesítést. 14

5.3.2.4 Külföldi kiküldetés, konferencia részvétel dologi kiadásainak forint fedezete kiadásként számolható el a téma terhére, míg a napidíj és járulékai a közvetlen személyi kiadásokat terhelik. 5.3.2.5 Előzetesen felszámított ÁFA elszámolása kétféle módon történik: a. ha az AK tevékenység bevétele ÁFA köteles, akkor a dologi kiadások számláiban feltüntetett előzetesen felszámított ÁFA összegét kell a téma terhére utalványozni. Mivel ez visszaigényelhető az elszámolásnál csak az ÁFA nélküli nettó összeget kell figyelembevenni. b. amennyiben az adott AK feladatot az ÁFA törvény tárgyi adómentesnek minősíti, a bevétele után nincs ÁFA fizetési kötelezettség, ezért a felmerült dologi kiadások számláiban feltüntetett előzetesen felszámított ÁFA nem igényelhető vissza, azt az AK tevékenységi téma terhére kell utalványozni és elszámolni. 5.3.2.6 Az AK tevékenységi kiadások közül béralapba tartozó kiadást, továbbá a szerzői és a műszaki szellemi alkotások díjait kizárólag rész-, vagy végelszámoláskor lehet teljesíteni. Adókedvezményre jogosító kifizetéseket csak az SZJA törvényben előírt feltételek teljesülése esetén lehet teljesíteni. 6. AZ ÁRBEVÉTEL ELSZÁMOLÁSA 6.1 Az elszámolás engedélyezése és lebonyolítása Az AK tevékenység rész-, vagy végleges teljesítése utáni 7 munkanapon belül az intézetvezető/témavezető kezdeményezése alapján a Pénzügyi Osztály számlát bocsát ki (11. sz. nyomtatvány). A számlát a szerződés szerinti (ÁFA-val növelt) összegre kell kiállítani és ebből kell levonni az esetleges előleg (ÁFA-t is tartalmazó) összegét. A számlát a megbízónak kell megküldeni. Ezt követő 30 munkanapon belül az intézet vezetőjének be kell nyújtania a jóváhagyott elszámolási javaslatot. 6.1.1. Ha a kibocsátott számlán az intézet az ellenértéket vagy az ÁFA-t tévesen tünteti fel, a hibás számla stornírozásával új számlát kell kiállítani és így az ÁFA-t helyesbíteni. 6.1.2. Ha a számlázott összeg átutalása határidőre nem történik meg, az intézet vezetőjének a főiskola jogtanácsosa/jogi képviselettel felruházott személye vagy szerve útján a követelés és a késedelmi kamat behajtása érdekében szükséges intézkedések megtételét kell kezdeményeznie. 6.1.3. A főiskolai bankszámlán jóváírt számlaérték összegéről a Pénzügyi Osztály 48 órán belül írásban értesíti az intézetet, a számla ellenérték és az elszámolási javaslat beérkezését követő legkésőbb 15 napon belül az elszámolást végrehajtja, rendkívüli esetekben méltányos részösszeget fizet ki. 6.1.4. A számlázott összeget a végelszámoláskor (tehát az esedékes pénzösszeg befolyásától számított egy hónapon belül ), maradéktalanul el kell számolni. Ettől eltérni, külön indoklás alapján értékhatártól függően a kari főigazgató vagy a tudományos rektorhelyettes engedélyével lehet. A részelszámolásra a végelszámolás szabályait kell alkalmazni.. A teljesített személyi vagy dologi 15

kiadást a különböző AK tevékenységi témák között csak a rész-, vagy végszámla kibocsátásáig lehet átvezettetni. Költségvetési forrás terhére AK tevékenységi kiadás nem vezethető át. A hosszabb ideje rész- vagy végszámlázott bevétellel el nem számolt kiadásokról a kari főigazgatót a Pénzügyi Osztály évente tájékoztatja, aki köteles vizsgálatot indítani. 6.1.5. Az AK tevékenység rész- vagy végelszámolása előtt a feladat pénzügyeivel megbízott ügyintéző az általa nyilvántartott, és már korábban kifizetett, valamint az elszámolással egyidejűleg fizetendő kiadásokat a Pénzügyi Osztállyal egyezteti és igazoltatja (12. nyomtatvány). 6.1.6. A végelszámoláshoz mellékelni kell a teljes iratanyagot, amelynek értelemszerűen tartalmaznia kell az alábbiakat: a) a vállalási engedélyt/4.nyomtatvány/, b) a részelszámolásokat, c)a munkában közvetlenül résztvevők díjazására vonatkozó javaslatot és szerződéseket, az elvégzett tevékenység dokumentálását /5.6.7.és8. nyomtatványok/, d)a szerződést /1.2.és 3. nyomtatványok/, e) a megbízást/megrendelést terhelő kiadásoknak a pénzügyi osztállyal egyeztetett jegyzékét (12. nyomtatványok), f) a teljesítést igazoló, vagy a készültségi fokról a megbízóval kölcsönösen aláírt jegyzőkönyvet, g) a számla másolatát / 11.nyomtatvány/. 6.1.7. Értékhatár alatti munkánál és minden részelszámoláskor az engedélyezésre jogosult vezető az intézetigazgató. Elszámoláskor ezekben az esetekben is rendelkezni kell a 6.1.8 pontban felsorolt valamennyi irattal. A végelszámolás (utolsó részelszámolás) alkalmából a teljes anyagot regisztrálás és esetleges észrevételezés céljából meg kell küldeni a kari főigazgatónak. A benyújtás tényét a kari főigazgatói hivatal ügyintézője az elszámolási űrlapon aláírásával igazolja. 6.1.8. Az engedélyezési jogkörrel felruházott vezető által jóváhagyott elszámolást az intézet három munkanapon belül átadja a Pénzügyi Osztálynak, amely azt a pénzügyi előírások szerint, valamint számszakilag ellenőrzi. Az elszámoláshoz csatolni kell: a teljesített, és az elszámolással egyidejűleg fizetendő dologi kiadások jegyzékét, bizonylatait, beleértve a 7. nyomtatványon kötött szerződést és az utalványozott számlát. az állományba tartozó dolgozók díjazására vonatkozó - utalványozott jegyzéket (8. nyomtatvány). teljesítés igazolást 6.1.9. Számítási hiba esetén az elszámolást - javítva - ismételten az engedélyezésre jogosult vezetőhöz kell előterjeszteni. 16

6.1.10. Az AK tevékenységi bevétel elszámolásáról a Pénzügyi Osztály értesíti az intézetet, a főiskolai alkalmazottak részére történő munkadíj kifizetéséről (átutalásáról) a Bér- és Munkaügyi Osztály gondoskodik. 6.2. Az AK tevékenység eredménye 6.2.1 AK tevékenységi eredményként kell kimutatni az AK tevékenység összes tárgyévi befolyt bevételének és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi kiadásnak a különbözetét. 6.2.2 A fentiek szerint meghatározott eredményt a költségvetési törvényben előírt befizetési kötelezettség terheli. Nem kell a befizetést teljesíteni az AK tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a főiskola a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenység ellátásához használ fel (lásd 5.1.6 pontot). E tényt az utalványozáskor fel kell tüntetni. Ennek alapján a Pénzügyi Osztály a felhasználást elkülönítve tartja nyilván. 7.1. A résztvevők tevékenysége 7. DOKUMENTÁLÁS A munkában résztvevő dolgozókkal (vállalkozókkal) kötött szerződésekben meghatározott feladatok elvégzését igazolni kell, hogy annak alapján a díjazások jogosultsága megítélhető legyen. 7.2. Iktatás és irattározás Egy-egy témát a megbízás kezdetétől a teljes befejezésig azonos számmal kell jelölni. Az intézetnek a munkára vonatkozó minden iratot és műszaki dokumentumot iktatnia és irattároznia kell az iratkezelés szabályai szerint. Az iratkezelést megbízásonként külön-külön kell végezni. 17

8. HATÁLYBALÉPÉS 1. A Budapesti Műszaki Főiskola Ideiglenes Főiskolai Tanácsa 2000. május 15-én elfogadott Alapfeladatokon kívüli Tevékenységek Szabályzatát a Főiskolai Tanács 2001. december 11-i ülésén módosította. A módosításokkal elfogadott szabályzat a jóváhagyás napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a korábban kiadott szabályzat hatályát veszti. 2. A szabályzat folyamatos aktualizálásáért a tudományos rektorhelyettes felelõs, aki a szükséges módosításokat a Főiskolai Tanács elé terjeszti 3. A jelen Alapfeladatokon Kívüli Tevékenységek Szabályzata érvénybe lépését követően, a már korábban megkötött egyedi szerződéseket a korábbi szabályzat szerint kell lezárni. Az érvényes keretszerződések/keretszerződés jellegű megállapodások valamennyi feltételét az új előírások figyelembe vételével felül kell vizsgálni és a szükséges módosításokat/kiegészítéseket haladéktalanul el kell végezni. Budapest, 2001. december 12. Dr. Erdélyi József rektor 18

TÖRVÉNYEK, RENDELETEK 1959. évi IV. törvény A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1991. évi XVIII. törvény A számvitelről 1992. évi XXII. törvény A Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXVIII. törvény Az államháztartásról 1992. évi LXXIV. törvény Az általános forgalmi adóról 1993. évi LXXX. törvény A felsőoktatásról 1995. évi XL. törvény A közbeszerzésekről 1995. évi CXVII. törvény A magánszemélyek személyi jövedelemadójáról 1997. évi LXXX. törvény A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről 1998. évi LXVI. törvény Az egészségügyi hozzájárulásról 1998. évi XC. törvény A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről 1999. évi LXXVI. törvény A szerzői jogról 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet 1054/2000.(VI.30.) Korm. határozat 126/1996.(VII.24.) Korm. rendelet 183/1996.(XII.11.) Korm. rendelet 240/1996.(XII.27.) Korm. rendelet 157/1997.(IX.26.) Korm. rendelet 195/1997.(XI.5.) Korm. rendelet Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól Az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról A központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól A kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos kötelezettségekről A központi költségvetési szervek központosított közbeszerzési rendszerében országosan kiemelt termékek állami normatíváiról Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a 19

217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet 33/2000.(XII.26.) OM rendelet 32/1997.(XI.19.) KTM rendelet szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény végrehajtásáról Az államháztartás működési rendjéről A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól 20

MELLÉKLETEK 1. melléklet. Az AK tevékenységek jegyzéke és kalkulációs csoportba történő besorolásuk 2. melléklet. Kalkulációs lapok 3. melléklet 2.1. melléklet. A csoportú AK tevékenység kalkulációs lap 2.2. melléklet. B csoportú AK tevékenység kalkulációs lap 2.3. melléklet. C csoportú AK tevékenység kalkulációs lap 3.1. melléklet. A rezsitérítés, a nyereség és a maradvány felosztása a főiskola, a kar és a szervezeti egység között. 3.2. melléklet. A nyereség és a maradvány főiskolai, kari és szervezeti egység szintű felosztása. 4. melléklet. Nyomtatványok 1. Kutatási-fejlesztési/Tervezési eredménymegvalósítási szerződés 2. Megbízási szerződés szakvélemény elkészítésére 3. Kutatási-fejlesztési megbízási szerzõdés 4. Engedélykérelem 5. Megbízási szerzõdés 6. Felhasználói szerződés a szerzõi jogi védelem alatt álló tevékenységre 7. AK tevékenységi szerzõdés 8. Fizetési jegyzék 9. Engedély munkavállaló határozott idejû alkalmazására 10. AK tevékenység kiadásának engedélyezése 11. Számla 12. Kiadások elszámolása 12/a. Kiadások gyűjtõlapja 21

1. Melléklet. Az AK tevékenységek jegyzéke és kalkulációs csoportba történő besorolásuk 1.. Megnevezés Kutatás fejlesztés Csoport 2. Kutatás jellegű szolgáltatás A A 3. Nem AK tevékenységi kutatás fejlesztés A 4. Szellemi alkotás értékesítése A 5. Kis csoportos tanfolyam (20 fő alatt) B0 6 Kis hallgatói létszámú tanfolyam (21-40 fő) B1 7. Nagy hallgatói létszámú tanfolyam (40 fő flett) B2 8. Jegyzetgyártás, sokszorosítás, másolás belső célra (alapfeladatok kivételével ) 9. Jegyzetgyártás, sokszorosítás, másolás külső célra B2 B1 10. Kollégium nyári hasznosítása C3 11. Helyiség (terület) bérbeadás C2 12. Eszköz bérbeadás C1 13. Vendégszoba kiadás C3 22

2. melléklet KALKULÁCIÓS LAPOK 2.1. Melléklet A csoportú AK tevékenység kalkulációs lap Szervezeti egység: Megbízó: Feladat megnevezése: Munkaszám: Szakfeladatszám: SZJ szám: Vetítési alap Vetítési Minta alap %-a 1. Elszámolandó árbevétel (ÁFA nélkül) 100 Ft 2.1. Állami befizetés (1.) 5% 5 Ft 2.2. Anyag és eszközbeszerzés 2.3. Szolgáltatás, külső alvállalkozó 3. Felosztható árbevétel [1.- (2.1.+2.2.+2.3.)] 95 Ft 4.1. Rezsitérítés I. (3.) 15% 14 Ft 4.2. Rezsitérítés II. (2.2.) 5% 0 Ft 4. Rezsitérítés összesen (4.1.+4.2.) 14 Ft 5.1. Gazdasági bonyolítás díja + TB I. (3.) 4% 4 Ft 5.2. Gazdasági bonyolítás díja + TB II. (2.2.) 5% 0 Ft 5.3. Főmérnöki iroda díja + TB (3) 1,5 % 1 Ft 5. Gazdasági bonyolítás díja + TB (5.1.+5.2.+5.3) 5 Ft összesen 6.1. Nyereség I. (3.) 10% 10 Ft 6.2. Nyereség II. (2.3.) 5% 0 Ft 6. Nyereség összesen (6.1.+6.2.) 10 Ft 7. Összes főiskolai elvonás (4.+5.+6.) 28 Ft 8. Közvetlen munkavégzők bére + TB (3.-7.) 67 Ft 8.1. Szervezeti egységvezető és (8.) 6% 4 Ft apparátusa bére + TB 8.2. Belső alvállalkozók, vagy/és bér + (8.-8.1.) 63 Ft TB Budapest, 200. Témavezető engedélyező 2.2. Melléklet 23

B csoportú AK tevékenység kalkulációs lap Szervezeti egység: Megbízó: Feladat megnevezése: Munkaszám: Szakfeladatszám: SZJ szám: Vetítési alap Alap Alap Alap minta minta minta %-a %-a %-a AK tevékenység típus B0 B1 B2 B0 B1 B2 1. Elszámolandó árbevétel (ÁFA 100 Ft 100 Ft 100 Ft nélkül) 2.1. Állami befizetés (1.) 5 5 5 5 Ft 5 Ft 5 Ft 2.2. Anyag és eszközbeszerzés 2.3. Szolgáltatás, külső alvállalkozó 3. Felosztható árbevétel [1.-(2.1.+2.2.+2.3.)] 95 Ft 95 Ft 95 Ft 4.1. Rezsitérítés I. (3.) 15 15 15 14 Ft 14 Ft 14 Ft 4.2. Rezsitérítés II. (2.2.) 5 5 5 0 Ft 0 Ft 0 Ft 4. Rezsitérítés összesen (4.1.+4.2.) 14 Ft 14 Ft 14 Ft 5.1. Gazdasági bonyolítás díja + TB I. (3.) 4 4 4 4 Ft 4 Ft 4 Ft 5.2. Gazdasági bonyolítás díja + TB II. (2.2.) 5 5 5 0 Ft 0 Ft 0 Ft 5.3. Főmérnöki iroda díja + TB (3) 1,5 1,5 1,5 1 Ft 1 Ft 1 Ft 5. Gazdasági bonyolítás díja + TB (5.1.+5.2.+5.3) 5 Ft 5 Ft 5 Ft összesen 6.1. Maradvány I. (3.) 10 15 20 10 Ft 14 Ft 19 Ft 6.2. Maradvány II. (2.3.) 5 5 5 0 Ft 0 Ft 0 Ft 6. Maradvány összesen (6.1.+6.2.) 10 Ft 14 Ft 19 Ft 7. Összes főiskolai elvonás (4.+5.+6) 29 Ft 33 Ft 38 Ft 8. Közvetlen munkavégzők (belső alvállalkozók, vagy/és bér + TB) (3.-7.) 66 Ft 62 Ft 57 Ft Budapest, 200 témavezető engedélyező 2.3. Melléklet C csoportú AK tevékenység kalkulációs lap Szervezeti egység: 24

Megbízó: Feladat megnevezése: Munkaszám: Szakfeladatszám: SZJ szám: Vetítési alap %-a Vetítési alap % % % minta minta minta AK tevékenység típus C1 C2 C3 C1 C2 C3 1. Elszámolandó árbevétel (ÁFA nélkül) 100 Ft 100 Ft 100 Ft 2.1. Állami befizetés (1.) 5 5 5 5 Ft 5 Ft 5 Ft 2.2. Anyag és eszközbeszerzés 2.3. Szolgáltatás, külső alvállalkozó 3. Felosztható árbevétel [1.-(2.1.+2.2.+2.3.)] 95 Ft 95 Ft 92 Ft 4.1. Rezsitérítés I. (3.) 55 52 50 52 Ft 49 Ft 48 Ft 4.2. Rezsitérítés II. (2.2.) 5 5 5 0 Ft 0 Ft 0 Ft 4. Rezsitérítés összesen (4.1.+4.2.) 52 Ft 49 Ft 48 Ft 5.1. Gazdasági bonyolítás díja+ TB I. (3.) 4 4 4 4 Ft 4 Ft 4 Ft 5.2. Gazdasági bonyolítás díja+tb II. (2.2.) 5 5 5 0 Ft 0 Ft 0 Ft 5.3. Főmérnöki iroda díja + TB (3) 1,5 1,5 1,5 1 Ft 1 Ft 1 Ft 5. Gazdasági bonyolítás díja + TB (5.1.+5.2.+ 5.3) 5 Ft 5 Ft 5 Ft összesen 6.1. Maradvány I. (3.) 10 10 12 10 Ft 10 Ft 11 Ft 6.2. Maradvány II. (2.3.) 5 5 5 0 Ft 0 Ft 0 Ft 6. Maradvány összesen (6.1.+6.2.) 10 Ft 10 Ft 11 Ft 7. Összes főiskolai elvonás (4.+5.+6.) 67 Ft 64 Ft 64 Ft 8. Közvetlen munkavégzők (belső alvállalkozók, vagy/és bér + TB) (3.-7.) 28 Ft 31 Ft 31 Ft Budapest, 200 témavezető engedélyező 25

3. melléklet 3.1. melléklet. A rezsitérítés, a nyereség és a maradvány felosztása a főiskola, a kar és a szervezeti egység között. A típusú AK tevékenység Főiskola (%) Kar (%) Szervezeti egység (%) Rezsitérítés 55 15 30 Nyereség 50 50 0 B0 és B1 típusú AK tevékenység Főiskola (%) Kar (%) Szervezeti egység (%) Rezsitérítés 55 15 30 Maradvány 20 20 60 B2 típusú AK tevékenység* Főiskola (%) Kar (%) Szervezeti egység (%) Rezsitérítés 60 30 10 Maradvány 50 50 0 5. A felosztás arra az esetre vonatkozik, amikor a szervezés (munkaszerzés) a kari főigazgató szervezésében folyik. Az 1. Melléklet 8. Szerinti munkák esetén a Kar helyett a Nyomda értendő. C1 típusú AK tevékenység Főiskola (%) Kar (%) Szervezeti egység (%) Rezsitérítés 30 10 60 Maradvány 20 30 50 C2 típusú AK tevékenység Főiskola (%) Kari vagy szervezeti egység (%) * Rezsitérítés 30 70 Maradvány 50 50 C3 típusú AK tevékenység 6. Értelemszerüen akihez tartozik a termelő eszköz. Főiskola (%) Kari vagy szervezeti egység (%) * Rezsitérítés 45 55 Maradvány 50 50 3.2. melléklet. A nyereség és a maradvány főiskolai, kari és szervezeti egység szintű felosztása. 26

A nyereség és a maradvány felosztása főiskolai szinten Jutalmazottak Döntési szint A nyereség / maradvány %-a Elsőszámú vezető AKT szabályzat 17 közvetett jutalom + TB Gazdasági Főigazgató AKT szabályzat 13 közvetett jutalom + TB Elsőszámú vezető Az adott szint elsőszámú 40 helyettesei és Főtitkár, közvetett jutalom + TB vezetője Dologi vagy beruházási keret + tartalék AKT szabályzat 30 A nyereség és a maradvány felosztása kari szinten Jutalmazottak Döntési szint A nyereség / maradvány %-a Elsőszámú vezető AKT szabályzat 18 közvetett jutalom + TB Kari gazdasági vezető és AKT szabályzat 14 munkatársai, közv. Jutalom + TB Az elsőszámú vezető Az adott szint elsőszámú 36 helyettesei és kari Főig. Hivatal vezető, közvetett jutalom + TB vezetője Dologi vagy beruházási keret + tartalék AKT szabályzat 32 A maradvány felosztása intézeti szinten Jutalmazottak Döntési szint A maradvány %-a Elsőszámú vezető közvetett jutalom + TB Intézeti gazdasági munkatárs(ak), közvetett jutalom + TB Az elsőszámú vezető helyettesei közvetett jutalom + TB Dologi vagy beruházási keret 4. melléklet AKT szabályzat 20 AKT szabályzat 10 Az adott szint elsőszámú vezetője 20 AKT szabályzat 50 NYOMTATVÁNYOK 27

1.sz. Nyomtatvány KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI / TERVEZÉSI 1 EREDMÉNYMEGVALÓSÍTÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött a cégnév:. székhely:.. cégszám:.. adószám:.. bankszámlaszám: képviselõ: mint megrendelõ, (továbbiakban Megrendelő), valamint a.főiskola, cím:... adószám:... bankszámlaszám:... képviselõ: mint vállalkozó (továbbiakbanvállalkozó) között alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett: 1. A Vállalkozó által végzendõ feladat 2 :... 2. A Vállalkozó a teljesítésrõl (illetve az esetleges részteljesítésekrõl) mérési jegyzõkönyvet, mûszaki dokumentációt, valamint összefoglaló jelentést készít, melyet..példányban átad a Megrendelő képviselõje részére, aki a dokumentumok átvételét igazolja. A dokumentumok átvétele a sikeres teljesítést önmagában nem igazolja, ahhoz szükséges a Megrendelő képviselõjének áttanulmányozást követõ teljesítmény igazolása. A teljesítmény igazolására jogosult személy: név:.., beosztás:... 3. A Megrendelő által biztosított szolgáltatások:... 4. A Megrendelő a kutatási-fejlesztési/tervezési munka ellenértékeként.- Ft + ÁFÁ-t, azaz. Ft + ÁFA díjat fizet a Vállalkozó részére, amely díj a teljesítés (részteljesítés) igazolását követõ 8 napon belül esedékes. A teljesítés módja: átutalás a Vállalkozó. Számú számlájára. 5. Késedelmes fizetés esetén az összeget a jegybanki alapkamat másfélszeres mértéke terheli késedelmi kamatként. 6. A szerzõdés teljesítésének határideje, (részhatáridői): 1 a megfelelő alkalmazandó 2 Ehelyütt a vállalt eredményt kell pontosan meghatározni, ugyanis eredmény el nem érése esetén díj nem illeti meg a vállalkozót. Eredmény vállalása esetén alvállalkozó igénybevétele megengedett. 28

7. A tevékenység SZJ besorolása:., mely.% ÁFA vonzatú. 8. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a Vállalkozó a vizsgálati eredmények és következtetések publikálására csak a Megrendelő elõzetes engedélyével jogosult. A Megrendelő a Vállalkozó által átadott, illetve tudomására jutott mûszaki eredményeket jelen szerzõdés 9. pontjában meghatározott módon és mértékben használhatja fel, harmadik személlyel nem közölheti. E kötelezettség megszegésébõl eredõ károkért felelõsséggel tartozik. 9. A szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a szerzõdés teljesítése során létrejött szellemi alkotások feletti tulajdon (rendelkezési jog) - a Vállalkozót illeti meg/vagy - Megrendelőt illeti meg/vagy - a feleket % - % arányban együttesen illeti meg. 10. A jelen szerzõdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv AK tevékenységi szerződésekre vonatkozó, valamint a szerzői jogról szóló 1999.évi LXXXVI.törvény rendelkezései az irányadóak. Kelt:.. vállalkozó megrendelő (cégszerű aláírás) 2. nyomtatvány MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS SZAKVÉLEMÉNY KÉSZÍTÉSÉRE amelyet kötöttek egyrészről a...főiskola székhely:... adószám:... bankszámlaszám:. képviselő:..,mint megbízó (továbbiakban:megbízó), másrészről név: anyja neve: születési hely, idő: lakcím:... adóazonosító:.. TAJ szám: 29

szem.ig.szám:., mint megbízott (továbbiakban:megbízott) között alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: 1. A Megbízó megbízza Megbízottat, az alábbi szakvélemény elkészítésével:... 2. A Megbízott jogosult szakkonzulánsok és közreműködők igénybevételére, de a megbízási díjösszeg terhére. 3. A teljesítés határideje.., amely a szakvélemény 5 példányban a Megbízó részére történõ átadásával realizálódik. A szakvélemény célzott terjedelme oldal, melyet egy oldalas összegzés zár le. 4. Amennyiben a szakértõ a szakvélemény leadásával.. napot meghaladó késedelembe esik, a Megbízó jogosult a szerzõdéstõl elállni anélkül, hogy díjfizetési, vagy költségtérítési kötelezettsége keletkezne. 5. A megbízás tárgyának különleges szakértelem igényre, a várható munkaóra ráfordításra, a rövid határidõre és a Megbízott tudományos felkészültségére figyelemmel -.. munkaórát vélelmezve a megbízási díj a közremûködõi és egyéb költségeket kalkulálva..ft, amely..-ig esedékes. 6. A megbízási díj kifizetésére a munka elvégzése után a szerződésben foglalt feladat teljesítésének igazolása alapján kerül sor. A teljesítés igazolásásra jogosult személy: név:., beosztás:. 7. a) A Megbízó a megbízási díjat e szerzõdés alapján a Megbízott.sz. bankszámlaszámára utalással teljesíti oly módon, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a díj 90%-át tekinti adóalapnak, és abból a jogszabály által megkívánt adóelõleget levonja és az adóhivatalnak a megfelelő hivatkozásokkal átutalja. Külön megbízotti igazolás hiányában a kifizetésbõl nyugdíjjárulékot és egészségügyi hozzájárulást is kell vonni. b) A Megbízott nyilatkozata és igazolása alapján, miszerint heti 36 órát elérõ foglalkoztatási idõben biztosított, a járulékalapot képezõ jövedelme után egészségbiztosítási járulékot és egészségügyi hozzájárulást fizetnie nem kell. 8. Megbízó elismeri, hogy a készülõ szakvélemény olyan szerzõi mű, amely önálló publikációként való megjelentetésre alkalmas, és ezennel hozzájárul, hogy a titokvédelem alá esõ adatok és nevek közlése nélkül a Megbízott szakfolyóiratokban azt megjelentesse. (Vagy: nem járul hozzá a publikáláshoz.) 9. Amennyiben a Megbízó a szakvélemény megállapításait, következtetéseit és javaslatait saját muködési körén kívül oly módon használja fel, hogy abból számára bármilyen anyagi elõny származik, annak %-a illeti meg a Megbízottat. 10. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a szerzõdésekre vonatkozó általános és a megbízási szerzõdésekre vonatkozó különös szabályai az irányadók. Kelt: 30