2. 3. gyakorlat Ágazatok értékelése
Gabonafélék
Gabonafélék Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009 ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22% Nemzetközi kereskedelembe 270 millió tonna gabona került
A búzatermelés világgazdasági jelentősége A világ egyik legértékesebb gabonaféléje Vetésterülete: 90- es évek: 230-240 millió ha, csökkenő tendencia 2002 : 210,8 millió ha (FAO) Szántó, kert, gyümölcsös, szőlő terület 15-17 %-án Hozam: 2,6 t/ha ( világátlag )
A világ búza vetésterületének alakulása Év Vetésterület Világtermelés 1960/61 1970/71 1975/76 1980/81 1985/86 1990/91 1995/96 1997/98 2000/2001 2001/2002 2003/2004 (millió ha) (millió tonna) Átlagos termelési mennyiség (t/ha) 202,3 241,1 1,15 207,0 225,3 306,5 352,6 1,48 1,56 237,1 436,3 1,86 229,9 494,9 2,15 231,4 588,0 2,54 219,8 538,1 2,45 229,6 609,7 2,66 213,7 583,6 2,73 210,8 568,1 2,69 217,6 624,0 2,86
A világ búzatermelésének megoszlása 2004 ben 7% Oroszország 9% USA Egyéb Kína 40% Egyéb 12% EU-15 India India USA 17% EU 15 15% Oroszország Kína Világtermelés: 624 millió tonna Termőterület: 218 millió ha Forrás: FAO 2004
Termelés nyiség illió t) Men (m 640 620 600 580 560 540 520 624 586,55 591 612,8 584,44 582,22 572,5 568,1 564,2 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Évek Fogyasztás (2003): 591 millió t
A búza termésmennyisége millió tonna Év világ magyar 1990 592 6,18 1992 565 345 3,45 1994 527 4,87 1996 584 391 3,91 1998 591 4,89 2000 584 3,69 2002 572 3,89 2003 557 2,91 2004 624 6,02 2007 3,99
Búza Legnagyobb bbbúzatermelők: az EU valamint a volt Szovjetunió utódállamai (SZU: 115 millió tonna) USA és Kanada együtt: 82,5 millió tonna India: 80 millió tonna A világ búzatermelése meghaladta a 683 millió tonnát (2008/09) Világ búzaexport mennyisége : ~ 130 millió tonna Búza import: É Afrika, Távol Kelet Búza exportőrök: USA, Kanada, Oroszo.,Ausztrália,, EU
A világ és az EU búzamérlege (millió tonna)
Kukorica Legfontosabb takarmánynövény 2009 ben 798,1 millió t világtermés 2010 : 808,8 millió t Legnagyobb kukorica termelő azusa, évi 307,1 millió t Argentína és Brazília összesen 66 millió t A világ takarmány célú felhasználása 482 millió t
Kukorica USA 119 millió t szemes kukoricát használ fel bioetanolnak, (47 milliárd liter) A világpiaci árat is az USA befolyásolja Legnagyobb importőrök: Mexikó, Japán
Búzatermelés Európában Intenzív termelők Hollandia, Egyesült Királyság, Belgium 65 6,5 80t 8,0 Közelítő második vonal Németország, Franciaország, Dánia 5,5 7,0 t A harmadik vonal Svájc, Magyarország, Csehország, 4,0 t felett Szlovákia, Ausztria, Bulgária A fentiektől elmarad Lengyelország, Románia, Olaszország, 3,0 4,0 t Horvátország, Szerbia Extenzív termelők: USA, SZU utódállamok, Kanada, Ausztrália 1,5 2,5 t/ha
Betakarított gabonatermés Magyarországon Betakarított gabonatermés Magyarországon millió tonna 18 14 16 18 8 10 12 egyéb kukorica bú 2 4 6 búza 0 2 990 991 992 993 994 995 996 997 998 999 000 001 002 003 004 006 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 20 20 20 20 20 20
Forrás: FAO Jámbor Attila
Búza termőterülete ezer hektár ( 2007 ben 1.110.000110 000 ha ) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1986-1994 2002 2004 2006 '90
Búza termésátlaga kg/ hektár ( 2007 ben 3590 kg/ha ) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1986-1990 1992 1994 1996-2000 2002 2004 2006
Gabonák termésmennyisége 10 9 8 7,81 8,67 9,01 8,4 7 na millió ton 6 5 4 3 4,87 3,66 5,03 584 5,84 593 5,93 4,56 3,9 2,9 5,15 4,4 4 Kukorica Búza 2 1 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Területenkénti szóródás t/ha (megyénként) Több év átlagában 2007 ben magas alacsony magas alacsony Fejér Nógrád Baranya Nógrád 5,1 3,25 4,3 2,8 Baranya Zala Zala Pest 5,1 3,6 4,2 2,9 Csongrád Szabolcs Vas Heves 4,6 3,7 4,2 3,0 Békés Vas Tolna J N Szolnok 4,4 3,8 4,1 3,1
Kalászos aás osgabonák megoszlása (betakarított terület szerint 1000 ha) 2007 129 39 59 324 1110 búza rozs árpa zab triticale
Búzamérleg (ezer tonna) Őrlés: 1700 Ipari felhasználás: 80 Vetőmag: 300 Forrás összesen: 4865 Átmenő készlet: Átmenő készlet: 200 Takarmány: 800 Export: 1785
Gabonamérleg milli ió tonna 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2000 2001 2002 2003 2004*? belföldi felhasználás export termelés Forrás: KSH Belföldi felhasználás: ipari feldolgozás + takarmány-felhasználás + vetőmag-felhasználás
A világ búzakereskedelme az ezredfordulón ( milló tonna ) Búza és búzaliszt kivitel USA 30,0 Kanada 18,5 Ausztrália 19,0 Argentína 10,0 Európa(EU 15) p( 15.5 Kazahsztán 4,5 Világ összesen: 104,3
A világ búzakereskedelme az ezredfordulón ( milló tonna ) Búza és búzaliszt kivitel Búza és búzaliszt import USA 30,0 Nyugat Európa 3,4 Kanada 18,5 EU 3,6 Ausztrália 19,0 Kelet Európa 1,6 Argentína 10,0 SZU utódállamok 4,8 Európa(EU 15) 15.5 Dél és közép Amerika 15,8 Kazahsztán 4,5 Közel Kelet 15,2 Távol Kelet Klt 15,6 Világ összesen: 104,3 Japán 5,9 Kína 10,00 Észak Afrika 16,0 Világ összesen: 104,3
A magyar búzakivitel legfontosabb bbiá irányaii 80 ezer t Komáromon és Hidasnémetin keresztül 171 ezer t 603 ezer t 24,2 ezer t Sopronon keresztül Éves várható búzaexport: 1,7 millió tonna 48,5 ezer t Záhonyon keresztül 572,5 ezer t Lökösházán és Biharkeresztesen keresztül 500 ezer t Gyékényesen és Murakeresztúron át
A magyar búzatermesztés biztonságát Fajtaváltás Növényvédelem Tápanyag visszapótlás befolyásoló tényezők Műszaki technikai feltételek Integráció termelési rendszerek Szakmai ismeretek
Búza A költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 160 140 120 ezer Ft/ha 100 80 60 40 20 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Termelés értéke Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés Egyszerűsített kifizetés Költség Forrás: Az AKI Költség- és Jövedelemelemzési Osztályának tesztüzemi adatai alapján az AKI Agrárpolitikai Kutatások és Ágazati Ökonómia Osztályain végzett számítások. (2005, 2006: 1 =252 Ft)
AKI Tesztüzemi adatok
A búzatermelés költsége és jövedelme 2007 ben
A búzatermelésköltsége és jövedelme 2008 ban
A kukorica termelés költsége és jövedelme 2007 ben
A kukorica termelés költsége és jövedelme 2008 ban
AKI Tesztüzemi adatok
Olajnövények
Olajnövénytermesztés a világban A világ legnagyobb mennyiségben iéb termelt olajos lj növényeiből 437 millió tonnát takarítottak be 2009/2010 ben Ebből szója 59,3% ot, Repce 13,7% ot Napraforgó pedig 7,2% ot képviselt Többi: földimogyoró, gyapotmag, pálmamag, kókuszbél, szezámmag, lenmag, ricinusmag
Növényi olajok Világtermelés 168,8 millió tonna 1. Pálmaolaj 27,7 % 2. Szójaolaj 22,4 % 3. Repceolaj 13,8 % 4. Napraforgóolaj 7 %
Főbb növényi termékek felhasználásénak középtávon várható alakulása
SZÓJA 259 millió tonna (2009) USA 91,4 millió tonna Brazília 69 millió tonna Argentína 54 millió tonna Ők képviselik a globális kereskedelem 83 % át EU 13 millió tonnát importál (szójabab) USA: 40 millió tonna export (szójabab) (amerikai ikontinens a bio dízelipar is egyre több szójaolajra tart igényt) EU tkk tak. keverékek: k 90% ban GMO s
REPCE Globális termőterülete meghaladja a 32 millió ha t Kínában 7,1 millió ha, Indiában 6,1 millió ha, EU ban 6,8 millió ha Globális termelés 60 millió tonna, vezető ő exportőr: ő Kanada Világ repceigénye folyamatosan növekszik EU: nettó importőr, repceolaj felhasználása meghaladta a 10 millió tonnát Mo.: 290 ezer ha Mo on biodízel gyártás repcéből 2007 óta
A repcetermelés költsége és jövedelme 2007 ben
A repcetermelés költsége és jövedelme 2008 ban
Napraforgó Világtermelés kb. 34,3 millió tonna (2010) EU 6,3 millió tonna Világ vezető napraforgóolaj exportőre Ukrajna Második Argentína Legnagyobb napraforgóolaj importőr az EU (0,9 millió t) Mo on 536 ezer ha napraforgó volt 2009 ben 1,259 millió tonna terméssel (ezzel az EU 2. országa vagyunk napraforgó termelésben, Fro mögött, Bulgária előtt) 683 ezer tonna napraforgót exportáltunk (NL, D, I, A)
A napraforgó termelés költsége és jövedelme 2007 ben
A napraforgó termelés költsége és jövedelme 2008 ban
Gabonafélék, olaj, fehérje és rost növények piacszabályozása (GOFR)
Jelentősége Európai Unióban gabonaféléket 36,5 millió ha on EMGA ból 40 % al részesedik 17,5 Md Hazánkban 2 2,5 M ha on 2002-ben Búza Kukorica Ezer t t/ha Ezer t t/ha Magyarország 3859 3,51 6087 5,07 EU-15 93926 673 6,73 37881 879 8,79
Négy intézkedéstípusba sorolhatók a támogatási intézkedések 1. Közvetlen termelői támogatások (termőföld, állat létszám alapján) 2. Intervenció 3. Bli Belpiaci iintézkedések k 4. Külpiaci szabályozás GOFR növények piacszabályozása a 1., 2., 4. típusú intézkedésekből épül fel.