Molnár Edit Katalin (2000): Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék, Szeged.

Molnár Edit Katalin (2000): Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék, Szeged. 1

AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLATOT BEMUTATÓ SZAKDOLGOZAT TARTALOM Bevezetés...5 1. A szakdolgozat meghatározása...6 2. Az empirikus kutatás első lépései...7 2.1. Kutatás: A vizsgálandó probléma meghatározása...8 2.1.1. A probléma felmerülése...8 2.1.2. A probléma megfogalmazása...8 2.1.3. A probléma átfogalmazása hipotézissé...9 2.1.4. A hipotézis lebontása kutatási kérdésekké...9 2.2. A szakdolgozat bevezetése...9 2.3. Ellenőrző kérdések...10 2.3.1. A kutatás lépéseihez...10 2.3.2. A szöveghez...11 3. Szakirodalmi háttér...11 3.1. Kutatás: a probléma szakirodalmi hátterének feltárása...11 3.1.1. Szakirodalmi feltárás...11 3.1.2. A probléma, a hipotézisek, a kutatási kérdések újrafogalmazása, véglegesítése...12 3.2. A szakirodalmi háttér felvázolása a dolgozatban...12 3.3. A vizsgálandó probléma kijelölése a szakdolgozatban...13 3.4. Ellenőrző kérdések...14 3.4.1. A kutatás lépéseihez...14 3.4.2. A szöveghez...14 4. Módszerek...15 4.1. Kutatás: minta, eszközök, eljárások...15 4.2. A módszerek leírása a dolgozatban...16 4.2.1. Minta...16 4.2.2. Eszközök...16 2

4.2.3. Eljárások...17 4.3. Ellenőrző kérdések...17 4.3.1. A kutatáshoz...17 4.3.2. A szöveghez...18 5. Eredmények...18 5.1. Kutatás: az elemzések elvégzése...18 5.2. Az eredmények ismertetése a szakdolgozatban...18 5.2.1. Az eredmények közlésének lehetőségei...18 5.2.2. Általános elvek...19 5.3. Ellenőrző kérdések...20 5.3.1. A kutatáshoz...20 5.3.2. A szöveghez...20 6. Az eredmények értelmezése...21 6.1. A kutató értelmező munkája...21 6.2. Értelmezés: diszkusszió és következtetések a szakdolgozatban...21 6.3. Ellenőrző kérdések...22 6.3.1. A kutatáshoz...22 6.3.2. A szöveghez...22 7. Összegzés...23 7.1. A kutatómunka lezárása...23 7.2. A szakdolgozat összegzése...23 7.3. Ellenőrző kérdések...24 7.3.1. A kutatáshoz...24 7.3.2. A szöveghez...24 8. Köszönetnyilvánítás...24 9. Felhasznált irodalom...25 9.1. A bibliográfiai jegyzék összeállítása...25 9.2. Ellenőrző kérdések...25 10. Függelék, Mellékletek...26 11. Közlemény elkészítése a vizsgálatról...26 11.1. A szakdolgozat összeállítása...26 11.2. Nyelvi követelmények...27 11.3. Formai követelmények...28 11.3.1. A címlap...28 11.3.2. Nyomtatás...28 11.3.3. A tartalomjegyzék...28 11.3.4. Jegyzetek...28 11.3.5. Publikációs stílus...28 3

11.3.6. Kötés...29 Köszönetnyilvánítás...29 Irodalom...29 1. Függelék: A szakdolgozat felépítése...30 2. Függelék: Példák a szakdolgozat témájának kidolgozására...31 3. Függelék: A szakdolgozat címlapja...33 1. Melléklet: A képzési programban megjelölt követelmények...35 2. Melléklet: Szempontok a szakdolgozatok értékeléséhez...37 3. Melléklet: A Magyar Pedagógia publikációs stílusa...39 A MAGYAR PEDAGÓGIA PUBLIKÁCIÓS STÍLUSA...39 Szerkezet, főbb részek...39 Tagolás, alcímek...40 Bekezdés...40 Táblázatok...40 Ábrák...41 Irodalom...41 Hivatkozások...41 Szövegben...41 Irodalomjegyzékben...42 Szerzők nevei...43 Nyelvezet, stílus...44 Kiemelések...44 Számok írása...44 Számozás, sorozatok, felsorolások...44 Idegen szavak használata...45 4

Bevezetés Az empirikus vizsgálatról beszámoló szakdolgozat szerkezetét maga a kutatási folyamat jelöli ki, ezért mi is ezt a folyamatot követjük, amikor leírjuk a dolgozat egyes elemeit. Először minden szerkezeti egységet külön jellemzünk, mégpedig három szempontból: Először egy rövidebb kutatásmódszertani emlékeztetőt adunk. Csupán azokat a pontokat emeljük ki, amelyekre a dolgozat megírásakor különös figyelmet kell fordítani, hiszen az egyéb tudnivalókat a szakirodalom részletesen tárgyalja (pl. Ágoston, Nagy és Orosz, 1979; Csíkos, 2000; Falus és Ollé, 2000; Falus, 1993). Az emlékeztetőt mindig dőlt betűvel szedtük. Ezt követi az adott egység szövegének jellemzése. Részletesen megmutatjuk, hogy a kutatás egyes lépéseinek hogyan kell megjelenniük a dolgozatban magában. Itt elsősorban a tudományos publikációkra jellemző nemzetközileg elfogadott követelményeket vettük alapul (pl. Eco, 1992; Girden, 1996; McCrimmon, 1984; Sternberg, 1988; Swales, 1990; Szabó, 1997). A hazai szakdolgozati útmutatók adhatnak további ötleteket, de ezek gyakran intézmény- és területspecifikusak (pl. Balogh, 2000; Görgényi és Palágyi; 1989; Máthé-Tóth és Kiss, 1996; Z. Karvalics, Zsoldos és Demmlerné, 1989). Végül a hibaforrások azonosításához adunk segítséget ellenőrző kérdések megfogalmazásával. E kérdéseket vastag betűvel emeltük ki. A dolgozat elkészítésének mechanikai kérdéseit, formai és nyelvi követelményeit az utolsó részben tárgyaljuk. A szakdolgozat szerkezetének áttekintését az 1. Függelékben közöljük. Mellékletként szerepeltetjük a szakdolgozatnak alapul szolgáló vizsgálat főbb paramétereit a szakdolgozatértékelés kritériumait és a Magyar Pedagógia publikációs stílusának kivonatát. 5

1. A szakdolgozat meghatározása A szakdolgozattal azt bizonyítjuk, hogy 1. birtokoljuk és alkalmazzuk azt az érzékenységet és körültekintést, ami a tudományos kutatást jellemzi; 2. ismerjük és alkalmazzuk a tudományos kutatás módszereit; 3. közölni tudjuk az eredményeinket a kutatás által megkívánt szerkezetben és nyelvezettel. A szakdolgozat fontos jellemzője, hogy kettős célt szolgál. Egyrészt célunk az, hogy valamit megtudjunk: valamilyen jelenséget leírjunk, valamilyen probléma okait kutassuk, valamilyen összefüggés meglétét bizonyítsuk vagy jellemzőit azonosítsuk. Másrészt ismert közönségnek, elsősorban a két bírálónak írjuk, hogy előttük bizonyítsuk: ismerjük és jól alkalmazzuk a kutatás szabályait, ki tudjuk használni és be tudjuk tartani azokat a szigorú tartalmi és formai elvárásokat, amelyek a kutatásról szóló beszámolót kötik. A szakdolgozat jellemzéséhez meg kell különböztetnünk: a területet, ami a vizsgálódásunk terepe; a jelenséget, ami a terület egyik eleme, összetevője; a problémát, ami egy, a jelenséggel kapcsolatban felmerülő kérdés: a jelenség egy bizonyos nézőpontból ismeretlennek, nem egyértelműnek, kérdésesnek tűnik; a témát, ami egyszerre utal a vizsgált jelenségre és annak problematikus voltára; a hipotéziseket, amelyek a kutatás során igazolni kívánt előzetes feltevéseink, magyarázataink; a kérdéseket, amelyekkel a problémát közelebbről leírhatjuk, kutathatóvá, megismerhetővé tehetjük. Ezeket a fogalmakat ilyen értelemben használjuk a továbbiakban. A szakdolgozat sajátos vonásait a következőképpen ragadhatjuk meg: Alaposan felvázolja a vizsgálat kontextusát: 1. Pontosan kijelöli és elemzi a vizsgált jelenség, probléma helyét azon a területen/kérdéskörön belül, ahova tartozik. 2. Ehhez a vonatkozó szakirodalmi eredményeket részletesen bemutatja: 6

a) feltárja a témának a szakirodalomban fellelhető elméleti megközelítéseit; b) elemzi, hogy a téma kutatásáról a szakirodalomban milyen módszertani tanulságok ismertek. Egyetlen téma vizsgálatára összpontosít: 1. Aprólékosan feltárja a témát magát és megindokolja, hogy miért a kiválasztott megközelítést alkalmazza az elemzésben. 2. A vizsgált témát végig a középpontban tartja: e téma értelmezésének alárendel minden, a vizsgálat folyamán felmerülő kérdést. Önmagukban bármilyen fontosak legyenek is azok, csak annyira jelennek meg, amennyire hozzájárulnak a vizsgálat tárgyának mélyebb megismeréséhez. Alapos, részletes elemzésnek ad keretet a téma alaposabb feltárása érdekében. Mindezek következtében bonyolultabb összefüggések finomabb jellemzését, átfogóbb következtetések megfogalmazását teszi lehetővé. 2. Az empirikus kutatás első lépései A kutatási folyamat a vizsgálat kijelölésével kezdődik. Számos előkészítő feladatot kell elvégeznünk, amelyeknek eredményei gyakran csak közvetetten kerülnek bele a dolgozat szövegébe. Ezek alapján azonban érdemes egy rövid összefoglalót (1-2 oldal) vagy munkatervet írni, amelyben egyrészt felvetjük a vizsgálandó problémát, másrészt megtervezzük, hogyan vizsgáljuk azt meg. Ez az összefoglaló hármas célt szolgálhat: a szakdolgozat témavezetőjének felkérésekor jó szolgálatot tehet; irányíthatja a kutatási folyamat első felét; a szakdolgozat bevezetőjének alapja lehet. Készíthetünk egy hierarchikus, logikus vázlatot is, amely nem csak a dolgozat megírását segíti, hanem annak elkészülte (és a szükséges változtatások) után a bírálót tájékoztató, az egész munka logikáját kiemelő tartalomjegyzékként is működhet. 7

2.1. Kutatás: A vizsgálandó probléma meghatározása Az következő lépéseket a szakirodalmi feltárással többé-kevésbé párhuzamosan tesszük meg, itt csupán szerkesztési megfontolásból választottuk el őket egymástól. Könnyen belátható, hogy a téma kikristályosodása és a téma szakirodalmi hátterének feltárása csak egymást megerősítő, befolyásoló folyamatként lehetséges. Ahhoz, hogy az egyikben továbbléphessünk, a másik eredményeinek alkalmazására van szükség és viszont. A 2. Függelékben példákkal is bemutatjuk, hogyan finomodik a kutatási folyamatban a téma, hogyan csiszolódik ki a kutatási kérdések sora. 2.1.1. A probléma felmerülése A kiindulópont az, hogy valamilyen kétséget, zavart észlelünk: valamit nem tudunk, vagy valami, amit tudunk (tudni vélünk), ellentétben áll mások felfogásával vagy a dolgok észlelt menetével. A szakértői dolgozatok esetében tipikusan egy jelenséget próbálunk megragadni és leírni, vagy pedig ismert vagy feltételezett kapcsolatok, összefüggések működését kívánjuk feltárni, jellemezni. A probléma egyaránt származhat a mindennapok gyakorlatából vagy a szakirodalom megfigyeléseiből, de valószínű, hogy az a mód, ahogyan először szavakba öntjük, nem egyértelműen jelöl ki tudományos jellegű vizsgálatot. 2.1.2. A probléma megfogalmazása A vizsgálandó jelenséget kijelöljük: mi az a dolog, amit jellemzünk, mi az a kapcsolat, összefüggés, amit feltételezünk, mi az a hatás, aminek a működését tetten akarjuk érni, felmérjük, hogy milyen helyet foglal el a területén. Pontosan meghatározzuk, miért, hogyan, mitől, honnan nézve lesz a jelenség problematikus. Világosan ki kell mondanunk, hogy mi lesz a témánk, mire fog irányulni a vizsgálat. Gyakran az észlelt probléma rendkívül bonyolult összefüggések formájában jelenik meg: amíg nem tisztáztuk, miről is van szó, nem tudjuk eldönteni, hogy hogyan lehet azt vizsgálni, és azt sem, hogy a szakdolgozat lehetőségeihez és korlátaihoz illeszkedik-e a vizsgálata. Mindez azt is jelenti, hogy a szakirodalomban használt fogalmakkal kell leírnunk a témánkat, ami egyben a lehetséges megközelítések számbavételét is segíti. A pontos megfogalmazás elősegíti a téma leszűkítését és a vizsgálat megvalósíthatóságának ellenőrzését segíti. Szintén ez adja az alapot a hipotézisek 8

megfogalmazásához, a kutatást irányító kérdések kidolgozásához, és nagyban elősegíti azt is, hogy a dolgozat szövege fogalmi szempontból letisztult legyen. 2.1.3. A probléma átfogalmazása hipotézissé Minden problémát több kiindulópontból közelíthetünk meg, többféleképpen magyarázhatunk. Ezért többféle hipotézis felállítása is elképzelhető. Ezeket át kell gondolnunk, és tudatosan kell választanunk közülük. Nem indulhatunk el egyszerűen abba az irányba, amely intuíciónk vagy napi gyakorlatunk alapján a legtetszetősebb. Utána kell járnunk, milyen nagyobb összefüggések, milyen rejtett hatások érvényesülhetnek. Képesnek kell lennünk arra, hogy érvekkel támasszuk alá, miért választottunk egy bizonyos magyarázatot és miért zártuk ki a többi lehetséges nézőpontot a vizsgálatunkban. Képesnek kell lennünk kívülről nézni a választott problémát, hogy alaposabban láthassuk, mi is az. A megfogalmazott probléma szerkezetét feltárjuk, megrajzoljuk a szakirodalomban talált információk alapján. A nem ismert területek kitöltésére (pl. ismeretlen egymásra hatások természete) a már ismert információk alapján logikai következtetéseket fogalmazunk meg. Ez a hipotézis egyetlen mondat lesz, amellyel a vizsgált jelenség egy vitatott vagy ismeretlen aspektusáról állítunk valamit. A vizsgálatunk során ennek a hipotézisnek az érvényességét fogjuk ellenőrizni. 2.1.4. A hipotézis lebontása kutatási kérdésekké A hipotézis helytállóságának ellenőrzését lépésről lépésre megtervezzük. Ehhez a hipotézist vizsgálható kutatási kérdésekké bontjuk le. A jól megfogalmazott kutatási kérdések kijelölik a vizsgálatban alkalmazandó módszereket is, tehát azokat az eszközöket és eljárásokat, amelyekkel információt gyűjthetünk és azokat feldolgozhatjuk, valamint a minta, az információkat adó alanyok körének kijelölését is segítik. 2.2. A szakdolgozat bevezetése Bár a kutatási folyamat első lépéseivel párhuzamosan tárgyaljuk a bevezetést, annak megírása a folyamat végén történik, a szakdolgozat készítésének egyik utolsó lépéseként. Nem a fenti lépéseken kell átvezetnünk az olvasónkat, hogy belelendüljenek a témába, hanem a bírálóink számára kell világossá tennünk, hogy megfelelő rálátásunk van a kutatott területre, és hogy ahhoz hozzá is tudunk járulni. 9

A bevezetés a dolgozatot vezeti be, nem a témát. Az a szerepe, hogy az értékelők és az olvasók számára áttekintést adjon a dolgozatról: kijelölje a terepet, elhelyezze a jelenséget, kiemelje a kutatási problémát, kitűzze a szakdolgozati munka célját, kijelölje, mire vállalkozik a szerző illetve mire nem, kiemelje a munka fontosságát, a vizsgálati módszerek jogosságát/alkalmasságát és az eredmények jelentőségét. Ám nem csak a problémát kontextualizálja, hanem ugyanakkor magát a kutatást is elhelyezi az ismert kutatási hagyományok, paradigmák között. A jól megírt bevezető olyan képet ad a bírálónak a teljes dolgozatról, amely lehetővé teszi, hogy a munkánk értékei egyértelműen kiemelkedjenek az olvasás során. A bevezetés tehát nem a narratívák expozíciójával rokon. Inkább a szakcikkek absztraktjához áll közel, terjedelme viszont hosszabb, 2-3 oldal. A következő kérdésekre kell a szakdolgozat bevezetésében választ adni: Milyen tágabb területbe illeszkedik a dolgozat? Mi a dolgozat témája? Mi az a probléma, amit a dolgozat konkrétan megvizsgál? (A jelenség és a probléma megkülönböztetése.) Mi a dolgozat célja? Mit akarunk a jelenségről megtudni? Milyen kutatási hagyományba illeszkedik a dolgozat? Milyen megvizsgálandó hipotéziseket állít fel a szerző a problémával kapcsolatban? Milyen kiindulópontból, hogyan közelítjük meg a problémát? Milyen lehetséges magyarázatot feltételezünk a problémára? Mi a vizsgálódás jelentősége? Általánosan hogyan jellemezhető a vizsgálat eredménye? Milyen a dolgozat szerkezete? 2.3.1. A kutatás lépéseihez 2.3. Ellenőrző kérdések Valóban probléma az, amit vizsgálunk? Egy jelenség vitatott vagy ismeretlen aspektusát helyeztük a középpontba? Valóban lényeges problémát vizsgálunk? Pontosan látjuk, mit akarunk vizsgálni? Pontosan látjuk, miért akarjuk ezt a vizsgálatot elvégezni? 10

A vizsgálat tervezett lépései valóban a problémát magyarázó eredményekre fognak vezetni? 2.3.2. A szöveghez Meghatároztuk, milyen területen végeztük a vizsgálatot? Pontosan meghatároztuk 1-2 mondatban, mi a dolgozat témája? Érzékeltettük, mit nem tudtunk eddig a vizsgált jelenségről? Kifejtettük, miért volt értelme ezt a vizsgálatot elvégezni? Rámutattunk, mi a probléma jelentősége az oktató-nevelő munka szempontjából? Világosan adtuk meg a hipotézisünket? Pontosan meghatároztuk 1-2 mondatban, mi volt a vizsgálat célja? Érzékeltettük, milyen eredményre jutottunk? Összefoglaltuk, hogyan történt a vizsgálat? 3. Szakirodalmi háttér 3.1. Kutatás: a probléma szakirodalmi hátterének feltárása 3.1.1. Szakirodalmi feltárás A megfogalmazott probléma, hipotézisek, kutatási kérdések kijelölik a szakirodalom feltárásának irányait. Ennek módszereiről és a feltárandó adatbázisokról a már hivatkozott munkák mellett pl. Kokas, 1992. tájékoztat. Itt a következő szempontokat emeljük ki: A szakdolgozatban az irodalmi kontextus jellemzéséhez tipikusan legalább 20 30 munka áttekintése szükséges. Az utóbbi öt év magyar nyelvű szakirodalmának feldolgozása szükséges ahhoz, hogy megfelelő kontextust mutathassunk be, megfelelően beágyazhassuk a témát. Kevésbé kutatott probléma esetén hosszabb távra is visszatekinthetünk. Amennyiben azonban jobban kutatott területen vizsgálódunk, öt évnél korábbi publikációt csak abban az esetben használjunk fel, ha az meghatározó jelentőségű munka a téma szempontjából. 11

3.1.2. A probléma, a hipotézisek, a kutatási kérdések újrafogalmazása, véglegesítése A szakirodalomból megismert eredmények fényében meg kell vizsgálnunk a következőket: érdemes-e ezt a problémát vizsgálni (tehát valóban probléma-e még, vagy már mindent tudunk róla, amit érdemes)? megáll-e, helyes-e az a modell, amellyel a problémát jellemeztük? valószínűnek tűnik-e a felállított hipotézisünk? a kutatási kérdéseink alapján elvégzett vizsgálatunk illeszkedik-e a kutatási hagyományokba? Amennyiben mindegyik kérdésre igennel válaszolhatunk, továbbléphetünk a kutatási folyamatban. Amennyiben nemmel válaszolhatunk bármelyikre, akkor a szakirodalomból megszerzett ismeretek alapján át kell alakítanunk a probléma megfogalmazását, a hipotéziseinket, a kutatási kérdéseinket. 3.2. A szakirodalmi háttér felvázolása a dolgozatban Itt van a helye a téma bevezetésének, ez az a rész, amely a vizsgált jelenség és probléma kontextusba helyezésére szolgál. Egyrészt megmutatja, hogy a szakdolgozó jól ismeri a terület legjelentősebb és legfrissebb irodalmát, másrészt hogy ez alapján jól meg tudja ragadni a felvetett problémáját és plauzibilis hipotézist tud felállítani, amelynek helytállóságát megfelelő és a kutatási hagyományokhoz illeszkedő módon meg tudja vizsgálni. Ez az a pont, ahol a szakdolgozatban vizsgált probléma létjogosultságát ki lehet emelni, hiszen a kontextus megrajzolásával rá tudunk mutatni arra, hogy miért kell azt vizsgálni, hogy mit tudunk róla, mit nem; hogy amit tudunk, az milyen újabb problémákat vet fel; hogy milyen következményekkel jár bizonyos ismeretek hiánya. Itt, a szakirodalmi háttér megrajzolásakor a következő kérdésekre kell/lehet választ adni (a terület kutatottságától függően): Mennyire kutatott az adott terület? Mennyire tartják problematikusnak és/vagy megismerendőnek? Milyen fő kutatási irányok, hagyományok azonosíthatók a területen? Milyen keretek, értelmezési módok jelennek meg? Ezek közül melyek a legelfogadottabbak? Milyen kérdéseket vizsgálnak a területet kutatók? Mi adja meg ezek jelentőségét, miért fontos ezeket vizsgálni? 12

Milyen módszerekkel szokás vizsgálni ezeket a kérdéseket? Milyen képet rajzolnak az eddigi vizsgálatok? Mi az, amit már tudunk és mi az, amit még nem? Helytállóak-e a szakirodalom kérdésfelvetései? Vannak-e olyan nézőpontok, ahol éppen ezek a kérdések válnak problematikussá? Vannak-e fel nem tett releváns kérdések? Valóban a felvetett problémákra hoznak-e magyarázatot, választ a szakirodalomban alkalmazott módszerek? Helytállóak-e a szakirodalom eredményei, következtetései, ha a saját kutatási közegükből kiemeljük őket? Egységes-e a szakirodalom az adott témát illetően? A különböző kutatási eredmények, következtetések összhangban vannak-e egymással? Az adott probléma különböző megközelítései milyen ellentétekre, lehetséges kutatásmódszertani hibaforrásokra mutatnak rá? 3.3. A vizsgálandó probléma kijelölése a szakdolgozatban Egy területen vizsgálódunk ugyan, de nem annak egészét kutatjuk, hanem csupán egy részét: a szakdolgozat keretei többet nem tesznek lehetővé. Így tehát le kell szűkítenünk a vizsgálatunkat egyetlen jelenségre, gyakran egyetlen problémára. Ebben a részben a vizsgálandó problémát kell meghatároznunk, majd le kell azt fordítanunk kutatási hipotézisre és kérdésekre. Mindezeket úgy kell megfogalmaznunk, hogy választ adhassunk az alábbiakra: Mi pontosan a vizsgálandó jelenség? A szakirodalomban fellelhető lehetséges megközelítések közül melyikhez illeszkedik a saját vizsgálatunk? Milyen fogalmi rendszerrel képezhetjük le a jelenséget? Milyen egyértelmű definíciókkal írhatók le az elemzéskor használt fogalmak? Hogyan helyezkedik el a jelenség a vizsgált területünkön, milyen jelentőséggel bír? Miért és mi módon vet fel problémát az adott jelenség? Milyen módokon kísérelhetünk meg magyarázatot adni erre a problémára? Előzetes ismereteink alapján mi lesz a legvalószínűbb magyarázat? 13

Ezt a hipotézist milyen kutatási kérdésekkel bonthatjuk le, vagyis hogyan tehetjük igazolhatóvá? Milyen hasznot remélhetünk abból, ha a feltételezett válasz helytállónak bizonyul, vagyis amennyiben igazolni tudjuk a hipotézisünket? 3.4.1. A kutatás lépéseihez 3.4. Ellenőrző kérdések Alaposan feltártuk a téma meghatározó és/vagy kurrens irodalmát? Áttekintettük a legfontosabb publikációkat? Áttekintettük a közelmúlt publikációit és a legújabb közleményeket? El tudtunk szakadni egyes irodalmaktól, hogy mintegy kívülről, bizonyos rálátással tudjuk kezelni a vonatkozó irodalmak alapján kialakuló teljes képet? Megvizsgáltuk a saját előzetes feltevéseinket, hogy nyitottan, a lehető legobjektívebben, érvényes logikai eszközökkel tudjuk a problémát vizsgálni, megközelíteni? Pontosan látjuk, hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a különböző szerzők által a jelenségről megrajzolt képek, értelmezések? 3.4.2. A szöveghez Pontosan meghatároztuk a vizsgált jelenséget? Jeleztük, hogy a jelenség lehetséges értelmezései közül melyiket alkalmazzuk a vizsgálatban? Megmutattuk, hogyan illeszkedik a vizsgált jelenség a kontextusába? Kijelöltük pontosan, hogy milyen szempontból, milyen megközelítéssel vizsgáljuk a jelenséget? Világosan megmutattuk, hogyan válik a jelenség problémává? Egyértelmű definíciókat adtunk? Egyértelmű hipotézist fogalmaztunk meg? 14

A kutatási kérdésekre adott válaszok valóban pontosan a megcélzott problémáról hoznak majd információt és abból a szempontból, amelyet eredetileg kiemeltünk? Amennyiben szűkítenünk kellett a témát, megindokoltuk-e ezt a lépést? Minden hivatkozás megfelel a publikációs stílusnak? Csak releváns irodalomra hivatkoztunk? Kiemeltük az áttekintett irodalomból a valóban legfontosabbakat? Csak a témához illő, arra vonatkozó irodalomra hivatkoztunk? Minden felhasznált gondolat és idézet szorosan kapcsolódik a témához és előreviszi annak tárgyalását? Elkülönítettük a saját munkánkat a szakirodalomtól? A tartalmi és szó szerinti idézeteket megfelelően jeleztük? A saját munka (rendszerezés, kapcsolatok meghatározása, összefüggések kimutatása, hiátusok azonosítása) és szakirodalom (a forrásként használt szövegek szerzőinek megállapításai, felvetései) mindig beazonosítható? Mindig elválik-e egymástól a kettő, mindig világos-e, kinek a gondolatait közli a szöveg? Beazonosítható minden idézet? Minden idézetet megfelelő központozás vezet be? Minden idézet után szerepel a megfelelő hivatkozás? Tisztességesen kezeltük a forrásainkat? Minden esetben jeleztük, amikor gondolatot vagy szöveget vettünk át valakitől? Amennyiben nem ismerjük el, hogy mástól vettünk át szöveget vagy gondolatot, plágiumot követünk el nem számít, hogy figyelmetlenségből vagy szándékosan történt-e így! 4. Módszerek 4.1. Kutatás: minta, eszközök, eljárások A kutatási kérdések vizsgálatához a legalkalmasabb eszközöket kell kiválasztanunk illetve kifejlesztenünk. Ügyeljünk arra, hogy ne térjünk el a vizsgálat középpontjába állított probléma és a megfogalmazott hipotézis vizsgálatától akkor sem, ha az eszközök kidolgozása közben felmerülő, a témánkhoz szorosabban vagy gyengébben kapcsolódó kérdések között olyanokkal is szembesülünk, amelyeket rendkívül fontosnak találunk. Ebben az 15

esetben nehéz döntés elé kerülünk, mert választanunk kell az eddigi munka és az új kérdés között. Választani azonban kell, és a döntéshez tartanunk kell magunkat: a régi irányt folytatjuk, az új kérdést félretesszük, vagy pedig az eredeti célkitűzést megváltoztatva a megkezdett munkából csak azt használjuk fel, ami az új kérdés megismerését előreviszi. 4.2. A módszerek leírása a dolgozatban Ez a rész részletesen és pontosan bemutatja, hogyan tanulmányoztuk a problémát, s ezzel meggyőzi az értékelőt kutatásmódszertani felkészültségünkről. Bemutatja a vizsgálat felépítését (research design) és indokolja a választott módszerek jogosságát, vagyis a felvetett probléma megmagyarázására, a hipotézisek ellenőrzésére való alkalmas voltát. Itt van lehetőség annak tárgyalására is, hogy jelezzük, a választott módszerek mennyiben befolyásolják a kapott eredmények értelmezési lehetőségeit. Ez a rész három egységre bomlik, hiszen részletesen be kell mutatni a mintát, az eszközöket és az elemzés eljárásait is. 4.2.1. Minta A vizsgálatban résztvevő alanyok jellemzése 1. Milyen szempontok szerint választottuk ki az alanyokat? 2. Mi indokolta e szempontok alkalmazását? A minta összetételének jellemzése 3. Mekkora a teljes minta? 4. Milyen és mekkora csoportok különböztethetők meg a mintán belül? 5. Milyen következményekkel jár, hogy a minta ezekre az almintákra bomlik? 4.2.2. Eszközök A vizsgálatban felhasznált eszközök általános jellemzése: 1. Milyen eszközöket használtunk fel a vizsgálatban? a) Milyen típusú eszközöket választottunk a probléma megvizsgálásához? b) Miért alkalmasak ezek az eszközök a hipotézisünk tesztelésére? 16

c) Milyen következményekkel jár, hogy ezeket az eszközöket választottuk (pl. mi az, amiről ezek révén nem kapunk információt)? 2. Honnan származnak ezek az eszközök? 3. Milyen összefüggések feltárását remélhetjük a kiválasztott mérőeszközök rendszerének alkalmazásától? Mit és hogyan tudunk meg ezekkel? Az egyes mérőeszközök jellemzése: 1. Mi a célja az egyes mérőeszközöknek? 2. Milyen formát öltöttek az egyes mérőeszközök? 3. Hogyan, milyen egységekből épülnek fel az egyes eszközök? 4. Milyen formában kapunk adatokat az egyes mérőeszközök itemei alapján? 4.2.3. Eljárások A választott elemzési módszerek jellemzése, felsorolása, indokolt esetben (pl. mert újszerűek, nem szokványosak stb.) ismertetése. Az alkalmazott eljárások indoklása: hogyan illeszkednek egymáshoz a felvetett probléma és az elemzésre választott módszerek? Az adatgyűjtés körülményeinek jellemzése: 1. Mikor, hol, kinek a felügyeletével történt? 2. Hogyan, mennyi idő alatt történt? 3. Milyen utasításokat kaptak az alanyok? 4. Kaptak-e az alanyok valamiféle jutalmat a részvételért, származotte ebből valamilyen előnyük? 4.3.1. A kutatáshoz 4.3. Ellenőrző kérdések Valóban közelebb kerülünk a módszereinkkel a vizsgált probléma megértéséhez? Megvizsgáltuk a vizsgálati elrendezés és az eszközeink reliabilitását, validitását, objektivitását? Megfelelőnek bizonyul a vizsgálat mind a három szempontból? 17

4.3.2. A szöveghez Megindokoltuk a minta kiválasztásának szempontjait? Világosan megadtuk a minta jellemzőit? Egyértelműen, követhetően írtuk le a mintavételi megfontolásokat és módszereket? Világosan megindokoltuk, miért a kiválasztott eszközökkel végeztük az adatgyűjtést? Világosan és követhetően mutattuk be az alkalmazott elemzési eljárásokat? Világosan foglaltuk össze, hogyan történt az adatgyűjtés? 5. Eredmények 5.1. Kutatás: az elemzések elvégzése Az összegyűjtött anyagot rendszerezzük, elvégezzük a kérdéseink megválaszolásához szükséges elemzéseket. Ebben a tekintetben is bőséges szakirodalom ad további tájékoztatást és mutat rá az elemzések végzése közben felmerülő lényeges kutatásmódszertani megfontolásokra (a már hivatkozottak közül lásd pl. Falus és Ollé, 2000; Falus, 1993). A már hivatkozott irodalmon túl, a kutatásmódszertani irodalomjegyzék mellett maga a már áttekintett szakirodalom, az ott bemutatott vizsgálatok elemzési módszerei adnak további útmutatót. 5.2. Az eredmények ismertetése a szakdolgozatban 5.2.1. Az eredmények közlésének lehetőségei Fontos megkülönböztetni magukat az adatokat attól, amit mi mondunk róluk. Ezért az adatok elemzéséről és a kapott eredmények értelmezéséről két külön egységben számolunk be. Az eredményeket abban a formában kell közölni, ami a lehető legtöbb információt adja az olvasónak, a lehető legpontosabban és a lehető legkönnyebben áttekinthető, beazonosítható. E három szempont körültekintő 18

mérlegelésével kell kiválasztani az optimális közlési formát a következő három közül: Szöveg: az adatokat mondatokba foglaljuk. Elsősorban akkor választjuk ezt, ha kevés (vagy kevés azonos típusú) adatot közlünk, vagy pedig akkor, ha néhány adatot ki akarunk emelni. Táblázat: egyszerű, világos, jól áttekinthető táblázatban rendezzük el az adatokat, ha viszonylag sokat közlünk, vagy pedig ha az adatok valamilyen szabály szerint elrendezhetőek. Ábra: vizuális nyelvre ültetjük át az adatokat, ha a részletek helyett az adatokból kibontakozó általános képet kívánjuk a középpontba helyezni. Az ábrák és táblázatok együttes terjedelme ne haladja meg a szöveg terjedelmét. Ha ennél több táblázat/ábra van, ezeket helyezzük a mellékletbe, függelékbe. Az alkalmazott stíluslap adhat további támpontokat a táblázatok és az ábrák formázásához. 5.2.2. Általános elvek Az eredmények közlésekor a következő alapelveket kell követnünk: Világosan kell jelezni, hogy milyen kérdés tisztázásához milyen elemzési eljárást végeztünk és azzal milyen eredményeket kaptunk. Az eredményeket frappánsan, összefoglaltan kell közölni, a lényeg (fontos, új eredmények) kiemelésével. A táblázatokat és ábrákat sorszámmal és címmel látjuk el. A táblázatokban és ábrákon összefoglalt adatokra a szövegben mindenképpen utalunk vagy hivatkozunk. Kerülni kell a redundanciát, vagyis azt, hogy ugyanazt többször, több formában is közöljük. Ügyeljünk arra, hogy sem a táblázatok, sem az ábrák ne legyenek túlméretezettek. Mind a táblázatok, mind pedig az ábrák esetében egyaránt lényeges, hogy az azokban közölt információ világosan felismerhető és könnyen értelmezhető legyen, ezért a legegyszerűbb grafikus megoldásokat kell felhasználni. A szakdolgozat tudományos munka, nem pedig szövegszerkesztői teljesítmény. Ami a bíráló és az olvasók számára fontos, 19

az az ily módon közölt információk érthetősége, ezzel pedig éppen ellentétes hatást vált ki a díszítettség, a következetlenség, a zsúfoltság. A táblázatok szerkesztésekor követelmény, hogy a táblázatot címmel és megfelelő fejléccel (a sorok és oszlopok megnevezésére szolgáló rovatok) lássuk el. Az ábrákon szerepeljen a tengelyek megnevezése, a tengelyeken használt skálák, skálaértékek (mértékegységek) megnevezése. Az adatok kerekítésekor azokat kettő vagy három értékes jegyre kell megadni. A szabály az, hogy az utolsó előtti jegy már értékes, azaz az nem tartalmaz hibát, más szóval legfeljebb egy olyan jegy van, amelyet a mérési hiba (statisztikai ingadozás) még befolyásolhat. 5.3.1. A kutatáshoz 5.3. Ellenőrző kérdések Az elvégzett elemzések valóban alkalmasak-e a kutatási kérdések megválaszolására? Az elvégzett elemzések eredményei elegendőek-e a feltett kérdések megválaszolására, a hipotézis ellenőrzésére? 5.3.2. A szöveghez Kiemeltük a legfontosabb eredményeket? A lehető legalkalmasabb módon közöltük az eredményeket? Egyszerű, világos, áttekinthető, könnyen értelmezhető-e minden ábra és táblázat? Egységes a táblázatok megjelenése? Az ábrák megjelenítése összhangban van-e a felhasznált adatok és az eredmények jellegével? Valóban az olvasható ki az ábrából, amit meg akartunk jeleníteni? Minden táblázatra és ábrára utalunk vagy hivatkozunk a szövegben? 20