KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE.



Hasonló dokumentumok
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának,

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE JEGYZŐKÖNYV

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének. 10/2006./X.15./rendelete. Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. MegjeM liiea szerdái és szommoi.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET MIYATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenít limei szerdái és szombaton.

J " 7 MAGYAR IPARMŰVÉSZETI

4. A jog- és társadalomtudományi szakosztály jelentése.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS. Megjelenik minden szerdán és szombatin.

Rendelet kihirdetésének napja: április 1. Rendelet hatályba lépésének napja: április 1.

22/2012. számú december 12-i ülés J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik minden szerdán és szombaton.

2. A tordai középtanodáröl.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének augusztus 19-i ülésén, a Városháza A épületének nagytermében.

/1891. BM. rendelet

a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi szám.) 1. FEJEZET.

Magyar Könyvszemle I IV. füzet.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. (TOlio/iITOB^i. TÁfiSUtüT Ae országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNY r É AZ EGYESÜLETI TANÁCS FELÜGYELETE ALATT:

MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, Y, Alkotmány-u. 31.

ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓK ÉS ERDŐTISZTEK SZÁMÁRA.

1055 Budapest Ajánlott

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében / /

Dél-Tolna Aqua Ivóvízminőség Javító ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T A FÜZESGYARMAT

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

JEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK MÁJUS 17-ÉN MEGTARTOTT RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉRŐL

JEGYZŐKÖNYV. Meghívásra került és jelen van dr. Istvándi Csilla jegyző, aki a jegyzőkönyvet is vezeti.

Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/ ; ;

Hajdu László Oldal 1/6

Magyarszerdahely községi Önkormányzat 6/2007.( IV. 5.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

2.) Napirend: A Szociális rendelet megalkotása

Szécsény Város Önkormányzata 3170 Szécsény, Rákóczi út 84.

Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/ /

Jegyzőkönyv. 4. Az önkormányzat vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló rendelet módosítása

XI. Évfolyam, Budapest, deczember hó (1058) szám. KÖZTELEK

Kny.C ALAPSZABÁLYAI HÁZRENDJE. A NEMZETI CASINO 1923.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Újudvar Község Önkormányzatának 7/2007.(IV.18.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő - testületének március 23-án, szerdán 17 órakor tartott üléséről.

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

Készült: Bősárkány Nagyközség Képviselő-testületének december 16-án tartott nyilvános üléséről.

I. Fejezet. Az önkormányzat szervezete. 1. Az önkormányzat. 2. Az önkormányzat székhelye: 1145 Budapest XIV., Pétervárad utca 2.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének július 9-én 17,10 órai kezdettel. tartott rendkívüli üléséről

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

2010. január 03. Csabáné Szabó Erika jegyzőkönyvvezető

I-1/5-8/2012. ikt. sz. Jegyzıkönyv

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

KIMLE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLET 9181 KIMLE, FŐ ÚT Telefon: 96/ , Fax: 96/ J E G Y Z Ő K Ö N Y V

MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLY. Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva. A módosított szövegrészek félkövér betűvel kiemelve.

Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata

ALISCA NYILAI ÍJÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan

Készült Gyomaendrıd Város Képviselı-testülete augusztus 24-i ülésérıl.

MAGYAR LEVE LES KÖNYV II.

1. Általános rendelkezések, elismerések alapítása

PannErgy. PannErgy Nyrt. Igazgatótanácsa

A Mezőgazdasági Kamarák új törvénye.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3

Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2010. (X. 28.) rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról I.

Szám: 1/3/19/2012. Jegyzőkönyv

Készült: Balatonrendes Önkormányzat Képviselő-testületének július 29.-i nyilvános ülésén.

Készült: Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének június 19-én tartott nyilvános üléséről.

JEGYZŐKÖNYV a Képviselő-testület április 27-én tartott rendes üléséről

t e r v e z e t I. Fejezet Általános rendelkezések 1..

Készült az Öreglaki Községi Képviselő-testület február 17-én órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről.

A.) ÁLTALÁNOS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

J e g y z ő k ö n y v

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, területe

EGYEK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS GYERMEKVÉDELMI BIZOTTSÁGÁNAK JEGYZŐKÖNYVE A FEBRUÁR 14.-ÉN TARTOTT ÜLÉSÉRŐL

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. ÁZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖN BHfeSüSTTÜ0OHTYM V* >A<r.gj?UT

JEGYZŐKÖNYV. Készült Szólád Község Képviselőtestületének február 2. napján tartott üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés december 14-i üléséről.

2009. évi határozatok

J a v a s l a t - a Képviselő-testületnek -

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: A Képviselő-testület május 27-én 8:00-kor megtartott soron következő rendes üléséről.

Pilisszentkereszt Község Önkormányzata 1/2015. K-t. Jegyzőkönyv

J E G Y Z İ K Ö N Y V PÁTY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK

PÁTY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA A TARTALOMBÓL. XIII. évf. 11. szám november. Önkormányzati hírek. Népszavazás.

ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP. Székhelye: Budapest, Greguss utca május 21.

SZENT PÁL AKADÉMIA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Tinyó Ottó polgármester Suga László alpolgármester. Csorba Tibor képviselõ Mertusné Varga Katalin képviselõ

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról.

A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

ERCSI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK szeptember 10-i soron kívüli nyílt ülésének j e g y z ő k ö n y v e

y-íi étíolyai iftus szám

Jegyzőkönyv a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás március 4.-i alakuló üléséről

1912 ÁPRILI S 1. ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGO S ERDÉSZET I EGYESÜLE T KÖZLÖNYE KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Szerkeszti:

lelx~szi'fizet~srenoez~s

JEGYZŐ KÖNYV. Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése március 23-án (Péntek) órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről.

(További módosító javaslat nem hangzik el.)

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

K Ü L Ö N F É L É K. Br. P. Horváth Arthur

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

A franczia és német tölgydonga üzletállása és jelen termelése a magyar birodalomban.

8/2009. számú május 13-i rendkívüli ülés J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

Átírás:

VI. évfolyam. Budapest, 1896. évi október hó 24 én. 86. (527.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj; Egész évre 10 frt, félévre 5 fit, negyedévre 2 frt 50 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Köztelek). Megjelenít miiéi szerdái és szoibatoi cu«i.*t s5. SZám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Kérelem az O.M.G.E. t. Tagjaihoz. A folyó év folyamán egyénenk int már kétszer intéztünk felhívást azon t. tagjainkhoz, a kik a folyó évre alapítványi kamat- és évdij-tartozással még hátralékban vannak. Felhívásunknak azonban kevés eredménye volt, mert igen tekintélyes számú tagunk kötelezettségének még eleget nem tett. Felkérjük tehát tagjainkat hogy kötelezettségüknek október hó végéig eleget tenni szíveskedjenek. A kik ez ideig tartozásaikat be nem fizetnék, azoktól postai megbízás utján fogjuk azt beszedetni. Kérjük t. tagjainkat szíveskedjenek ezen költséges ut mellőzésével tartozásaikat mielőbb kiegyenlíteni. Az igazgató-választmány ülése. (1896. október 20.) Jelen voltak: Gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt gróf Andrássy Aladár alelnök, Atzél Péter, Bálintffy Pál, id. Gséry Lajos, dr. Csillag Gyula, dr. Darányi Gyula, Dőry Vilmos, Galgóczy Károly, dr. Hagara Viktor, dr. Hutyra Ferencz, Karsay Albert, gr. Károlyi Sándor, Kodolányi Antal, Koppély Géza, Eostyán Ferencz, Lossonczy Mihály, Matuslca Alajos, Molnár István, őrgróf Pallavieini Ede, PerlaJcy Elek, Pirkner János, dr. Bodiczky Jenő, Steiger Gyula, ifj. gróf Széchenyi Gróf Dessewffy Aurél, az OMGE. elnöke üdvözli a megjelent választmányi tagokat, s az ülést megnyitja. A napirend előtt őrgróf Pallavieini Ede szólalt fel. Azt hiszem ugy mond hogy a közóhajnak teszek eleget, mikor napirend előtt szót kérek, hogy Ő excellencziáját, szeretett elnökünket ma, midőn ezen minőségében és méltóságában először elnököl, üdvözöljem. (Éljenzés.) A kitüntetésben, a mely 0 felsége a király részéről neki adományoztatok illetőleg megadatott, nemcsak elismerését látom azon érdemeknek, a melyeket a gazdasági érdekek körül szerzett, hanem egyúttal elismerését is azon jelentőségnek, a melyre egyesületünk az ő vezetése alatt emelkedett. Óhajom és reménylem, s azt hiszem mindnyájunk óhaja és reménye, hogy ő ezen helyet még sokáig betöltse, s hogy ő benne ezen egyesület elnökét és közgazdasági érdekeink előharezosát, fáradhatlan, tánorithatlan buzgó harezosát még sokáig fogjuk tisztelhetni. Kérem, hogy ezen óhajnak mai ülésünk jegyzőkönyvében is kifejezés adassék. (Hosszantartó éljenzés.) Gróf Dessewffy Aurél elnök: Igen t. Választmány! Engedjék meg, hogy ezen szép szavakért,meleg köszönetemet, hálámat fejezzem ki. Én ezen kitüntetésben nem annyira a személyem iránti kitüntetést véltem felismerni, mint inkább az Országos Magyar" Gazdasági Egyesület által az utóbbi években kifejtett tevékeny működésnek elismerését. Én a magam kitüntetését így fogom fel, a ki nem kerestem a kitüntetést. Kötelességszerüleg működtem ezen egyesületben, s fogok közreműködni továbbra is és örülök azon, hogy egyesületünk az utóbbi időkben kifejtett működése által ugy Ő Fel- Lipthay Béla, Kvassay Jenő és Karsay Albert igazgató-választmányi tag urakat, kik mindig tevékeny részt vettek egyesületi működésűnkben s kitüntetésben részesültek. Abban a reményben végzem szavaimat, hogy egyesületünket tagjaink kitüntetése révén ért elismerés buzdításul fog szolgálni arra, hogy mezőgazdasági érdekeink előmozdítása felé törekedjünk és egyesületünk részére nagyobb tekintélyt szerezhessünk az országon kivül is, a mint, ez eddig már az országon belül sikerült (Éljenzés). Az igazgató-választmány az egyesületi tagokat ért kitüntetések feletti örömének jegyzőkönyvben is kifejezést adni határoz. Forster igazgató bejelenti ezután, hogy a mai ülésről elfoglaltságuk miatt való távolmaradásukat kimentették: Rakóvszky István, Melczer Gyula, Máday Izidor, Lipthay István és Reusz Henrik igazgató választmányi tagok. Következett a napirend. Igazgató bemutatja a mult választmányi ülésről felvett, elnökileg aláirt és hitelesített jegyzőkönyvet, mely a Köztelek" lapban is közzé volt téve. Tudomásul szolgál. A mai ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére a választmány Elnöl ajánlatára id. Gséry Lajos és dr. Csillag Gyula igazgató-választmányi tagokat kéri fel. Tagsági ügyek. Igazgató jelenti, hogy a mult választmányi ülés óta elhaltak tagjaink sorából: Wodianer Béla alapító és Márkly Mihály, Sztáray István gróf, Eggenhoffer Gyula, Röck Pál, Migazzi Vilmos gróf évidijas ségének, mint az irányadó tényezőknek elismerését tagok. is kivívta. Az igazgató-választmány a tagok el- Imre és gróf Teleki Arvód igazgató-választmányi Szabadjon ez alkalommal felemlítenem hunyta felett részvétét fejezi ki, különösen tagok, Sierlán János és Szabó Ferencz azon személyeket is, kik egyesületünkben gróf Migazzi Vilmos elhunyta felett, ki egyesületi tagok. A tisztviselökar részéről: szintén tevékeny működést fejtvén ki: elismerésben a hazai halászat ügyének előbbrevitele körül Forster Géza igazgató, Bubinele Gyula ügyvezető-titkár, és kitüntetésben részesültek ; ezek fejtett ki tevékeny munkásságot s részvétének Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, közt első sorban felemlítem Szilassy Zoltán jegyzőkönyvében is kifejezést adni határoz. Paikert Alajos titkár, Buday Barnabás titkár urat, továbbá Kodolányi Antal gazda- Igazgató jelenti, hogy a mult választ- s.-titkár ós Jeszenszky Pál társszerkesztő. sági írót, Tormay Béla, Reusz Henrik, báró mányi ülés óta alapitó tagul jelentkezett s Mai számum* 31 oldal.

1540, KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24 86. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. alapítványát be is fizette: gróf'wolkenstein Oszvald 200; frt. Uj évctíjás tagóhil tagsági kötelező nyilatkozataikat bektildötték : Braun Gyula biztosító czóg beltagja, Benczúr Elek okleveles gazda,, gróf Bethlen Bálint birtokos, Berzeviczy József közalap, kir. kasznár, Botka Lehel püspöki tiszttartó, Biringer Soma nagybérlő, Dezső Ödön gazdatiszt, Forster Dezső joghallgató, Glück Benő földbérlő, líantsok Leander urad. intéző, Hanzély János, Haubort Nándor urad. tiszttartó, Hacker Béla földbirtokos, Ivándi Géza nagybirtokos, Jakabb Árpád István gépészmérnök, Janisch Lajos oki. gazdatiszt, Krauz Samu gazdálkodó, Koszits Pál áll. gazd. segéd, Kovács Ödön gazdatiszt, Kovács Antal bérlő (névmagyarosítás előtt Krausz). Langer Hugó földbirtokos, Makovith Lajos szőlő- és pinczekezelő, Mazikovszky Géza urad. tiszttartó, Marosy Pál, Pálfy István magy. kir. gazdasági segéd, Oláh Sándor urad. irnok, Ribiánszky Elemér urad. ispán, gróf Stamlein Ottó földbirtokos, Schön Aladár gazdász (végzett), Strem Dénos földbirtokos, Spilka Zsigmond, Sebők Richárd urad tiszt, Szeberényi Gusztáv gazd. intéző, Szikszay Elemér gazdatiszt, dr. Tangl Eerencz állatorvosi akad. tanár, Tüköry Antal földbirtokos, Velvart Ármin gazd. intéző, Weisz Ödön végzett gazdász bérlő, Zalka Zsigmond gazd. tanint. tanár. tán tagsági kötelezettségüknek elegot tonni nem birnak, az igazgató-választmány a tagsági kötelezettség alól felmenti. Az 1895/96. évi egyesületi működésről szóló jelentés. Igazgató jelenti, hogy az 1895/96. évi egyesületi működésről a közgyűlés elé terjesztendő jelentés kinyomatva az igazgatóvájasztmány tagjainak megküldetett. Elnök-, a jelentésre észrevétel nem tétetvén, azt elfogadottnak jelenti ki. Őszi rendes közgyűlés. Igazgató előterjeszti, hogy az őszi rendes közgyűlés határidejét az elnökség nov. hó 22-re javasolja megállapítani. Az őszi közgyűlés előtt kell még ugyan egy választmányi ülést tartani, de ha esotleg ezen ülés nem oly időben tartatnék meg, hogy a meghívó még 15 nappal a közgyűlés előtt az egyesület hivatalos lapjában háromszor közzé tehető volna, előterjeszti á 1! tárgy sorozat df u s ahhoz a választmány hozzájárulását kéit.' Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az egyesületek' körében az idén szokásban volt, hogy közgyűléseiket ünnepélyes alakban tartották meg, tekintettel az ezeréves évfordulóra. Hogyha a 1. választmány ezt irányadóul veszi, akkor szükséges volna, hogy Őszi közgyülésünkot szintén ilyen ünnepélyes alakban tartsuk meg és némi visszapillantást vessünk az elmúlt évek működésére és Magyarország mezőgazdaságára. Hogyha ezt. él méltóztatnak fogadni, akkor szüksége forog fenn annak, hogy egy ünnepi szónokról gondoskodjunk. Elnök szerint erre két mód volna és pedig, vagy az olnöki megnyitó beszéd retrospektive az utolsó évekre kiterjeszkedik s felöleli a nevezetesebb eseményeket, vagy pedig egy ünnepi szónok kéretnék fel a millennium alkalmából ilyen beszéd elmondására. A kérdés csak az," vájjon volna-e ez utóbbira vállalkozó. A választmány elhatározza, hogy az ezredéves évforduló jelentőségének méltatása az elnöki megnyitó beszéd keretében történjék. Igazgató felolvassa a közgyűlés tárgysorozatát, melyet a választmány elfogad s a közgyűlés határidejét november hó 22-ikének délelőtt 10 órájára tűzi ki. Galgóczy Károly; a tárgysorozat azon részéhez szól, mely az egyesület alapszabályainak megváltoztatását hozza indítványba. Szerinte akkorra kellene hagyni az OMGE. alapszabályainak megváltoztatását, mikor már a gazdasági egyesületek szövetségének ügye egészen befejezve lesz, nehogy azon eset forduljon elő, hogy most is és esetleg később újra változtatni kelljen az alapszabályokat..elnök: ezt el is lehet kerülni akként, hogy a mai választmányi ülésen egy bizottság küldetik ki, mely a IV. országos gazdakongresszus halározatából kifolyólag az alapszabályokat revidiálná és a jövő ülésre javaslatot tenne ez irányban. November 21-ére összehivatnának a kiküldöttei annak a 27 gazdasági egyesületnek, a melyek a szövetség megalakítását kívánják, 22-én pedig tartana az OMGE. közgyűlést, melyen az alapszabály tervezetet elfogadná. Ez volna a modus procedendi arra nézve, hogy elkerüljük egy külön rendkívüli közgyűlés tartását. Ha ezt elméltoztatnak fogadni, ezen bizottságba Kv'assay Jenő, Libits Adolf, Rakovszky István, Beusz Henrik és gróf Széchenyi Imre tagokat. (Helyeslés.) Gróf Széchenyi Imre: kifejezi azon aggályát, hogy az alapszabályváltoztatás, tekintettel a küszöbön levő választásokra, ily rövid időn belül keresztülvihető volna. Steiyer Gyula szintén osztja azt a nézetét, hogy az alapszabály szövegezése a mai körülmények között ily rövid idő alatt nem eszközölhető. Ügyvezető titkár felvilágosításul megjegyzi, hoey a IV. orsz. gazdakongresszus végrehajtó bizottsága alapszabálytervezetet dolgozott ki, a mely az OMGE. és az egyletek között való szövetség kapcsolatát kontemplálja. E tervezet szétküldetett az egyletekhez és ezek közül 27 hozzájárult és kijelentette a készséget, hogy ezen az alapon megcsinálja a szövetséget. Már most minden egyesületnek volt alkalma hozzászólani csak az OMGE.-nek nem, ezért terveztetik annak a választmány elé való vitele. A bizottság munkálata akkor fog a gazdasági egyleteknek megküldetni, mikor már az OMGE. választmánya a mellett állást foglalt s az konkrét, határozott alakban lát napvilágot s az egyletek saját közgyűléseiken tárgyalván a tervezetet, kiküldötteik a november 21-iki Összejövetelen már csak a részleteket fogják megállapítani s igy fog azután az alapszabály tervezet az OMGE. közgyűlése elé terjesztetni. A vidéki gazdasági' egyesületeknek a jelen bizottsági tárgyalásokba való bevonása szóló nézete szerint nem volna opportunus, mert az OMGE. itt a saját belügyeit tárgyalja, ebbe a vidéki gazdasági.egyesületek-., nek beleszólása nem lehet. Hogyha elkészültünk, kiküldjük a tervezetet véleményezés végett s ők saját bizalmas körükben fogják azt elbírálni és utasítással ellátni az ő kiküldöttjeiket, kik a november 21-iki ülésen részt fognak-venni, Dr. Darányi Gyula ahban a nézetben van, hogy az OMGE. a vidéki gazdasági egyesületek meghallgatása nélkül is megállapíthatja a függeléket. Az eljárás szerinte az volna, hogy az OMGE., á melynek közgyűlése csakis a saját alapszabálytervezete felett intézkedik, elfogadja ezt a függeléket s mikor megtörtént az elfogadás, akkor azt mondjuk, kik akarnak hozzájárulni. Lassonczy Mihály]: inkább később tartassák egy rendkívüli közgyűlés, mert ezen dolog helyes megoldásába egy hónap legalább szükséges. Perlaky Elek: mivel az a czél, hogy az egyesülés létrejöjjön, olyan ultimátummal fellépni, mint a mit az ügyész ur indítványozott, nem tartja czélszerünek; alkalmat kell adnunk a vidéki egyleteknek, hogy nyilatkozzanak, a dolog egyébként sem sürgős. Galgóczy Károly helyesebbnek tartaná azt az egyenes utat, hogy az a 27 gazdasági egyesület közös találkozásra összehivassák, a mely már hozzájárulását nyilvánította. Ügyvezető-titkár még azon körülményre hivja fel a választmány figyelmét, hogy a III. országos gazdakongresszus határozata alapján még ez évben kell megalakítani a szövetséget. Az igazgató-választmány ezután elhatározza, hogy az alapszabálytervezet az elnökség,által proponált bizottság által tár-j gyaltassék a tárgyalás befejezte után az. alapszabályok az igazgató-választmánynak s a 27 gazdasági egyesületnek megküldessenek s ha ez alapon létesült a szövetség, rendkívüli közgyűlés hivassék egybe. Jelentés a 1Y. országos gazdakongresszusról. Ügyvezető titkár: a Köztelek" hivatalos A mai tar/létszám tehái : 416 alapító, 2443 ajánlom Bujanovich Sándor elnöklete alatt dr. évdijas, összesen 2851) tag. bárányi Gyula, Forster Géza, Kodolányi Antal, lapból méltóztattak értesülni a IV. országos gazdakongresszus lefolyásáról és annak határozatairól. A hozott határozatok végrehaj- Az igazgató-választmány az újonnan jelentekezotteket örömmel veszi fel a tagok tását a kongressus az OMGE.-ra bízta; mivel pedig az egyesületnek az igazgató-vá- sorába. igazgató indítványára Miirtens. Alfréd, Micheller Antal és Molnár Jenő évdijas tagokat, lasztmány a végrehajtó közege, ezen határozatok végrehajtása tehát a választmány kik sanyarú anyagi viszonyaik foly- feladatát képezi. E határozatok legfontolasztmány sabbja a szövetság újjáalakítására vonatkozó, amelyre a kongresszuson az OMGE. nyert mandátumot s ez már az előbbi határozat folytán elintézést nyert. A kongresszus második határozata az Ausztriával való gazdasági kiegyezésre vonatkozik, erre- nézve a kongresszus határozata értelmében az összkormányhoz felirat volna intézendő. A szövetségi nagygyűlésre az OMGE. képviseletében 24 tag volna kijelölendő, mig a vidéki egyletek legalább 2 2 tagot küldenének ki. Az igazgató-választmány a gazdasági kiegyezés kérdésében a IV. országos gazdakongresszus megállapodásai értelmében az összkormányhoz feliratot intézni határoz. A gazdasági egyesületek nagygyűlésére pedig kiküldi a következő 0. M. G. E. tagokat u. m. gróf Dessewffy Aurél, gr. Andrássy Aladár, Bujanovics Sándor elnököket, Bálintffy Pál, Bernát István, gr. Bethlen András, Cserháti Sándor, dr. Csillag Gyula, Forster Géza, dr. Oaál Jenő, Galgóczy Károly, dr. Ragara Viktor, Ivánka Oszkár, gr. Károlyi Sándor, Kodolányi Antal, Kvassay Jenő, Libits Adolf, Melczer Gyula, Rakovszky István, Beusz Henrik, Scitovszky János, gróf Szajpáry Gyula és gróf Zselenski Róbert tagokat. Dr. Csillag Gyula aziránt intéz kérdést, hogy mikor fognak megjelenni akongresszus tárgyalásai. Ügyvezető titkár megjegyzi, hogy most vannak elkészítés alatt s a jövő hét folyamán fognak a tagoknak szétküldetni. Jelentés a nemzetközi gazdakongresszusról. ífj. gróf Széchenyi Imre : Van szerencsém jelenteni, hogy a nemzetközi gazdakongresszus megtartatott és pedig a választmány incziativája folytán s a földmivelésiigyi miniszter munificentiája alapján, ő fáradt és a nagy költséget ő adta meg rá. A kongresszus minden tekintetben sikerültnek mondható, mert a résztvét a vártnál nagyobb volt. Méltóztatnak tudni, hogy a

86. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24. 1541 kongresszus zártkörű volt s azon csak a meghívottak vehettek részt s-beható tanácskozás alá vették a kitűzött kérdéseket. Határozatok hozatala ki volt zárva és ennek folytán csakis a felvetett kérdések felett folyt diszkusszió. Négy szakosztályban külön tárgyalták a vám, a termelés, a kereskedelem és a valuta kérdését. Minden kérdés egy főkérdésnek megvilágítására szolgált, t. i. arra, hogy mi az oka az árhanyatlásnak és hogyan lehet azon segíteni. A vélemények elágazók és különbözők voltak, de azért mégis bizonyos konklúziókat lehetett kivenni a felszólalásokból, amelyeket mindenki legjobban levonhat magának akkor, amidőn a miniszter költségére kilátásba helyezett jegyzőkönyvek elibünk fognak adatni, ugy hallom, hogy a három nyelven megjelenő tárgyalási jegyzőkönyvek közül a franezía szöveg már nyomda alatt van, mert a külföldiek nagyon várják. Ezek után nem marad más hátra, minthogy az OMGE. köszönetét és háláját fejezze ki a földmivelésügyi miniszternek, aki azon iparkodott, hogy oly kongresszust hivjon egybe, amely Európa közgazdaságának történelmében jelzőkövet fog képezni a jövöben is, és még sokszor fognak reá Európa közgazdái hivatkozni. Az igazgató-választmány a nemzetközi gazdakongresszus rendezéseért feliratilag fejezi ki köszönetét a földmivelésügyi miniszternek s egyúttal köszönetet mond a miniszternek a IV. országos gazdakongresszuson való részvételért is. A nemzetközi gazdakongresszus főtitkárának dr. Rodiczky Jenőnek és Paikert Alajosnak az OMGE. titkárának, kik a kongresszus előmunkálatainak terhes teendőit odaadással végezték, a választmány elismerését nyilvánítja. A sorsoló bizottság kiküldése. Segédtitkár jelenti, hogy a burgonyaültető géppróba április 20 és 21-én tartatott meg Rákoskeresztúron gróf Vigyázó Sándor birtokán, ki e czélra szives volt a szükséges területet rendelkezésre bocsátani. A kiemelő géppróba pedig ugyané helyen szeptember 25 és 26-ik napján folyt le. A burgonya-ültető géppróbán Skorpil Ede nagy-ugróczi gyáros burgonya-ültető gépe, Unterilp P. potsdami gyáros két ós Zim- Egyesületi elismerő oklevelet: Zimmermann zott kedvezményeket burgonya-lyukgató gépe' és Bacher K. két megadja az egyesületnek. burgonya-kiszántó gépe. Tudomásul szolgál. A géppróbát a földmivelésügyi miniszter erkölcsileg s anyagilag is támogatni szíveskedett, a mennyiben díjazás czéljából állami arany-, ezüst- és bronzérmeket s a költségek részleges fedezésére 300 frtot bocsátott egyesületünk rendelkezésére. A választmány a burgonya-ültető és kiemelő géppróba sogélyezéseért ésazérmok átengedéseért a földmivelésügyi miniszternek feliratilag, gróf Vigyázó Sándornak pedig a terület átengedéséért átiratilag mond köszönetet. Egyesületi leiratok. Ügyvezető titkár előterjeszti, hogy a közgazdasági szakosztály egy bizottsága tárgyalta a cselédügyi törvényjavaslatot s ezen bizottsági (ágyalás munkálatai megküldettek az összes gazdasági egyesületeknek Véleményadás végett, s mióta a mai ülés tárgysorozata össze lett állítva a soproni gazdasági egyesületen kivül a Bars-, Tolna- és Felső Tiszavidéki gazdasági egyesületek küldötték be véleményüket. Méltóztassék elhatározni, hogy a javaslatok kiadassanak dr. Csillag Gyula előadó urnák figyelembevétel végett. A beérkezett vélemények kiadatnak az előadónak. Dr. Csillag Gyula: elfogadja és köteles - ségének tartja a ráruházott megbízatásban híven eljárni, mindazonáltal jónak látja a választmány figyelmét felhívni arra, hogy vannak oly szempontok a cselédügyi törvény revíziójánál, a melyek egyetemes érvényűek, de vannak oly szempontok, a melyek variálnak az egyes vidékek szerint, a melyek különböző megítélést igényelnek s erre nézve már egyes gazdasági egyesületek fel is szólaltak mert pl. más viszonyok vannak a felső megyékben, mint Békésmegyében, a melynek talaján ez a javaslat készült. A törvényt tehát Az alapszabályok 28. -a értelmében úgy kell készíteni, hogy szabad rendelkezési jog adassék a hatóságoknak ott, a hol. minden évben 15 választmányi tag kisorsoltatik s helyükbe uj választmányi tagok a törvény rendeletei végre nem hajthatók. választatnak a közgyűlés által. A választmány a sorsoló bizottság tagjaiul felkéri Kostyán Ferenczet, dr. Hagara 2. A Nyitramegyei gazdasági egyesület meghívta az OMGE.-t Pöstyénben augusztus 17-én rendezett árpavásárjára; a vásáron Viktort, dr. Bárányi Gyulát és Szüassy Zoltánt. az OMGE. nevében az ügyvezető-titkár vett részt, ki tapasztalatait a növénytermelési Jelentés a burgonyaültető és kiemelő géppróbáról. 3. A Sárosvármegyei gazd. egyesület szakosztály ülésén fogja előterjeszteni. 'múlt évi működéséről szóló jelentését küldi meg az egyesületnek. A jelentés a Köztelekben'-' ismertetve lett; tudomásul szolgál. 4. A Nyitramegyei gazdasági egyesület a végrehajtási törvény korszerű módosítását czélzó indítványát küldi pártolás végett. Kiadatik a közgazdasági szakosztálynak. 5! A Békés vármegyei gazdasági egyesület megküldi az OMGE.-nek pártolás végett a földmivelésügyi miniszterhez a kartelek megszüntetése ügyében föl terjesztett memorandumát. mermann hallei gyáros egy burgonya-lyukgató gépe működött; a kiemelő géppróbán pedig Clayton és Schuttleworth budapesti, 6. A Sárosmegyei egyesület pedig a Garow J. prág-bubnai és Scholcz C. A. matheoczi mezőgazdasági szeszgyárak ügyében fölter- gépgyáros egy-egy burgonya-kiszedő jesztett memorandumot küldi meg pártolás (arató) géppel vett részt. Ez alkalommal Bacher Rudolf budapesti gépgyáros két bur- végett. Mindkét memorandumot a közgazda- Egyéb átiratok. azonban továbbra is 1. A Vásárcsarnok Ellátók Szövetkezete megalakulván, igazgatóságába 2 tag kiküldését kéri az egyesülettől. A választmány tudomásul veszi, hogy elnök által Forster Géza 'ós Bálintffy Pál tagok küldettek ki. 2. A budapesti gyapjuaukcziókat rendező Hollor. és társa czég a folyó évi julius havában rendezett aukeziókra két becslőbizottsági tag kiküldését kérte az egyesülettől. Az aukezíó becslőbízottságában az elnökség intézkedése folytán Bálintffy Pál ós Slcita Sándor vettek részt. Tudomásul szolgál. 3. A budapesti áru- és értéktőzsde tanácsa a Budapesti - áru- és értéktőzsde története" ezimii müvet küldi meg az OMGE.-nek. 4. Úgyszintén Kodolányi Antal választmányi tag 100 darab müvet 110 kötetben ajándékoz az egyesület könyvtára részére. 5. Az Országos ' Erdészeti Egyesület pedig az általa kiadott Az erdő ápolásárólés használatáról" szóló munkát küldi az egyesület könyvtára részére. Az ajándékokat a választmány köszönettel fogadja s azoknak a könyvtárba helyezését elhatározza, 6. A cs. és kir. katonai élelmezési raktár a szállítási feltételeket tartalmazó füzetet küldi meg az egyesületnek. A füzet kiadatik a közgazdasagi szakosztálynak tárgyalás végett. 7. Az agrárbank átirata. Ügyvezető-titkár előterjeszti, hogy a Magyar agrár- ós járadókbank", mielőtt az országos hitelegyletet megalakította volna, valamennyi gazdasági egyesülethez átiratot intézett, hogy ezen általa létesített intézményt pártolásban részesítsék s területükön véleményező bizottságokat alakítsanak. Az OMGE.-et szintén felkérte erre. Steiger " Gyula hozzászólása után a választmány azon nézetének ad kifejezést, hogy mivel az OMGE. egészen más viszonyok között van, mint a vidéki gazdasági egyesületek, e kérdés tanácskozás tárgyául nem szolgálhat s nincs létjogosultsága az esetleg megalakítandó véleményező bizottságnak; a választmány a bank átira felett napirendre tér. 8. Az országos statisztikai hivatal átiratot intézett az egyesülethez A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája" cz. mü terjesztése ügyében. A Köztelek" hivatalos lapban felhivatott a gazdaközönség figyelme a munkára. Tudomásul szolgál. 9. Luft Károly uj-verbászi lakos a földmivelésügyi miniszterhez a kendertermelés ügyében beadott memorandumát pártolás végett küldi meg az OMGE.-nek. A memorandumot a növénytermelési szakosztályhoz teszi át a választmány javaslattétel végett. gonya-kiszántó ekét is bemutatott. A géppróba biráló-bizottsága a dijakat a birálat tárgyalás és véleményadás végett. sági szakosztályhoz utalja a választmány 10. A budapesti gabona- és magvásár ügye. eredményéhez képest a következő gyárosok Szalay Miklósnak a magyarországi kisbirtokosok anyagi helyzetének javítása ügyé- ; Ügyvezető titkár előterjeszti, hogy a között osztotta ki: Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének kérelme Állami aranyérmet nyert: Scholtz 0. A. ben beadott tervezete felett a választmány folytán az OMGE. átiratot intézett a budapesti áru- és értéktőzsde tanácsához a bpesti burgonya-kiszedő gépe; (vonóerő szükséglete 269 méterkilogramm, ára 110 frt). napirendre tért. gabona és magvásár rendezése ügyében s A stassfurti kali-syndikatus átirata. e tárgyban a nyár folyamán értekezlet tartatott, melyben az egyesület kiküldöttei is Állami ezüstérmet-. Unterilp P. burgonyalyukgató gépe, Clayton és Schuttleworth burgonya-kiszedő gépe, (vonóerő szükséglete Síassfurt-Leopoldshalli kali-syndikatus a depodás szerint annak létesítése a kereskedelmi Ügyvezető titkár előterjeszti, hogy a résztvettek. Az értekezleten történt megálla- 295 kg., ára 150 frt) és Carow J. burgonyakiszedő gépe (vonóerőszükséglete 325 kg., jogánál fogva továbbra meghosszabbítani tárgyalások eredményétől tétetett függővé. czember 31-én lejáró szerződést felmondási és földmivelésügyi miniszterekkel folytatott ára 140 frt)., nem kívánja, az eddig az OMGE. által élve- E tárgyalások ugy látszik nem-, ütöttek ki

1542 KÖZTELEK, 1896, OKTÓBER HO 24. 86. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. kedvezőleg s igy többé az értekezletet a tőzsdetanács nem is hivta egybe. Az értekezleten egyébként a tőzsdetanács hangsúlyozta azt a kívánságát, hogy a vásár költségeihez az OMGE. is járuljon hozzá; erre nézve az egyesület kiküldöttei mandátummal nem birván, kötelező Ígéretet nem is tehettek. Az értekezlet megtartása óta ez ügy állásáról az OMGE.-hez semmiféle értesítés nem küldetett. Tudomásul szolgál. 11. Budapesti mészáros ipartestület elöljárósága a marhák bélyegzése körüli szabálytalan eljárás ügyében a földmivelésügyi miniszterhez intézet feliratának pártolását kéri. Ez ügyben a földmivelésügyi miniszter már intézkedvén, a felterjesztés szüksége elesik. 12. A vidéki molnárok kongresszusának szervező-bizottsága kéri az egyesülettől, Ügyvezető titkár félolvassa a katonai ajánlati tárgyalásokra kiküldött Perczel Ferencz jelentését, melyszerint a budapesti, pozsonyi és kassai ajánlati tárgyalások a hadügyminiszteri szabályzatnak megfelelően folytak le, de a temesvári tárgyalásnál a beérkezett egyes ajánlatok felolvasása alkalmával a tárgyalást vezető főhadbiztos az árak közlését, felsőbb utasításra hivatkozva, megtagadta, daczára annak, hogy ezen szabályellenes eljárás ellen a kiküldött felszólalt. XLYI. t.-cz. végrehajtási rendeletének három példányát, 5. megküldi a szőlőmoly ismertetése és az ellene való védekezésről" kiadott útmutatást, 6. megküldi a Hesszeni légy elleni vé - dekezésről szóló rendeletét, 7. közli az állattenyésztési felügyelőségek beosztását. 8. Értesít továbbá a nürnbergi árpa- Ügyvezető titleár: mivel a hadügyminiszter által kiadott utasitás szerint az OMGE. kiküldöttjei, mint ellenőrző közegek szerepelnek s az ellenőrzést csak akkor gyakorol- A leiratokat az igazgatóválasztmány kiállítás elhalasztásáról. hatják, ha az ajánlati árakról tudomásuk tudomásul vette. van, indítványba hozza, hogy ezen felmerült 9. A földmivelésügyi miniszternek a szabálytalan eljárás a hadügyminiszter urnák tudomására hozassék s egyúttal kérje jesztésre adott válaszát a választmány a ló- lóértékesités és lóvásárok ügyében tett felter- az egyesület, hogy a temesvári hadbiztos a tenyésztési szakosztályhoz tette át tárgyalás rendelet betartására utasittassék. végett. Többek hozzászólása után a választmány elhatározza, hogy a felmerült szabálylasztmány a földmivelésügyi miniszter azon 10. Köszönettel vette tudomásul a vátalanságot a földmivelésügyi miniszter utján intézkedését, hogy az Országos Törzskönyv a hadügyminiszter tudomására hozza. Jelentés a sorsoló-bizottság működéséről. Kostyán Ferencz a kiküldött sorsolóbizottság elnöke jelenti,hogy a bizottság működését befejezvén, kisorsoltattak a következő igazgató-választmányi tagok: báró Lipthay Béla, Miklós Ödön, dr. Szabó Ferencz, Forster Géza, Perlaky Elek, dr. Bernát István, dr.bodiczky Jenő, Bedö Albert, gr. Eszterházy Miklós Móricz, Rakovsaky István, gróf Zichy Nándor, gróf Mailáth József, Koppély Géza, Melczer Gyula és őrgróf Pallavicini Ede. 1. A földmivelésügyi miniszter az egyesület felterjesztésére válaszolva megküldte a nevezetesebb külföldi gyógynö vény kereskedők czimeit s egyúttal válaszol a gyógynövények termelése ügyében intézett feliratunkra. A miniszter leiratát a növénytermelési szakosztályhoz teszi át a választmány tárgyalás végett. 2. A földmivelésügyi miniszter megküldte az egyesületnek az 1895. évről szóló Állategészségügyi üvkönyv" egy példányát. Az Évkönyv a Köztelek 11 -ben ismertetve volt. Köszönetei vétetik. 8. A földmivelésügyi miniszter meghívta az OMGE.-t a szőlők felújításának előmozdításáról szóló 1896. évi V. t. cz. rendeleteinek megvitása végett általa össze hívott értekezletre. Az értekezleten az elnökség intézkedése folytán Zsélenski..Róbert gróf, Oalgóezy Károly, Szemiczey Ödön, Forster Géza és Rubinek Gyula vettek részt. Ügyvevető titkár jelenti, hogy á törvény végrehajtási rendeleteinek kidolgozásánál kifejezésre jutottak mindazon kívánalmak, melyeket az OMGE. hangsúlyozott. Örvendetes tudomásul szolgál. Gróf Károlyi Sándor abban a vélemény ben van, hogy a miniszter azon intézkedése, miszerint a felügyelettel és ellenőrzéssel a bankot bizza meg, nem állja meg a helyét; mert a banknak mindegy, hogy jól ülteti-e a kölcsönvevő a szőlőt, vagy nem, csak a kölcsön részletei pontosan fizettessenek. Helyesebbnek tartotta volna, ha a mi- hogy a czimére érkező postai küldeményeket a Köztelek" - re irányithassa. Igazgató felvilágosítása után a választmány a kérelmet teljesiti. niszter a felügyeletet a vidéki szőlőtermelő szövetkezetekre bizta volna. Felhívni kéri Perczel Ferencz jelentése a katonai ajánlati erre a földmivelésügyi miniszter figyelmét. A választmány az indítványt a szőlőszeti tárgyalásokrój. és borászati szakosztályhoz teszi át tárgyalás végett. 4. A földmivelésügyi miniszter megküldi a mezőgazdasági termények és czilckek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895. évi vezetésére 1000 frt segélyt, a répatermelési viszonyok tanulmányozására 500 frtot utalványozott és a kiküldött részére ajánló levelet adott, továbbá, hogy a Vásárcsarnok Ellátók Szövetkezete érdekében a főváros törvényhatóságánál közbenjárt. 11. A gazdasági muzeum felállítása érdekében tett intézkedésekért a választmány feliratban fejezi ki köszönetét a földmivelésügyi miniszternek. 12. A gyümölcsfatenyésztési jutalomdijak odaítélésére alakított bizottságban az egyesület képviseletében Kodolányi Antal és Szilassy Zoltán vettek részt. A választmány hosszabb vita után elhatározza, hogy átiratot intéz a Magyar Földhitelintézethez az iránt, hogy a díjazás keresztülvitelét akként kérelmezze a föld- A választmány a sorsolás eredményét tudomásul veszi s a kisorsolt tagok helyébe a jövő közgyűlésen fognak uj választmányi tagok választatni. mivelésügyi miniszternél, miszerint ezentúl Miniszteri leiratok. a dijak odaítélése személyes meggyőződés alapján történjék. 18. A földmivelésügyi miniszter leiratát a hizott állatok szállításának mikéntjére nézve a választmány az állattenyésztési szakosztályhoz teszi á1 javaslattétel végett; a kereskedelemügyi miniszter által a tőzsdereform tárgyában összehívott ankettre a választmány gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, gróf Zselenszky Róbert és Rubinek Gyula tagokat küldi ki. Elnök az ülést berekeszti. A junktim. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület volt az, a mely a kiegyezési kérdések tárgyalásakor hozott határozataiban a junktiraot felvetette. Egyesületünk ezen állásfoglalásának módja, a midőn nyilvánosságra jutott, minden oldalról megostromoltatott s ugy közgazdáink, mint politikusaink is a kiegyezés kérdéseiben a junktim felállítását helytelenítették. Azóta e kérdések a választási küzdelmekbe vitettek át s csodálkozással kell látnunk, hogy a "junktim épp a kormányzaton levő egyének által, tehát hivatalosan helyeseltetik. A politikai küzdelmek terére vitt kiegyezési kérdések eldöntésénél két irányzat küzd tehát egymás ellen. Az egyik, a mely a kvóta kérdését a kiegyezés egyéb kérdéseitől teljesen függetlenül kívánja megoldatni; a másik pedig a junktim-párt, a mely a kvótát a kiegyezés egyéb ágainál nyert rekonpenzáczió fejében még felemelni is hajlandó. Miután a junktim kérdése egyesületünkből került ki, azért bizonynyal igen időszerű, ha azzal tisztán közgazdasági szempontból foglalkozunk s a politikái küzdelmek által ferde irányba terelt e közgazdaságikérdésbe világosságot hozunk. Az egyesületünk által felállított és a jelenlegi politikai küzdelmek által felszínre hozott junktim között egy igen lényeges különbség van, amely épp a kvóta kérdése körül kulminál. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ugyan felállítja a junktimot, de olyképp, hogy a kvóta jelenlegi aránya csak az esetben tartható fenn jelenlegi magasságában, ha a kiegyezés kérdései az országra nézve igazságosan és méltányosan oldatnak meg. És épp azért kívánatosnak tartja az egyesület, hogy a kvóta megállapítása előtt intéztessenek el a gazdasági és pénzügyi kiegyezés kérdései s csak ha itt sikerült az igazságos mértéket biztositanunk s a gazdasági követelményeket megvalósítanunk, akkor állapíttassák meg a kvóta aránya, amely azonban semmi körülmények között sem lehet magasabb, a jelenleginél. Ha azonban a gazdasági és pénzügyi kiegyezésnek érdekeinket nem sikerül kellőleg érvényre juttatni és megvédeni, ugy a kvótának megfelelő leszállításában keressük a rekonpenzácziót., Csak örvendhetünk annak, hogy egyesületünknek ez állásfoglalása a kormány egyik programmpontját képezi, bár olyképp módosítva, amint az egyesületünk czélzata sohasem volt, amennyiben a kvóta felemelését gazdasági viszonyaink desolultsága mellett semmi körülmények között sem tartjuk indokolhatónak, méltányosnak és igazságosnak. A junktim felállításával azonban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" egyáltalában nem czélozta a kvóta kérdését együttesen a kiegyezés egyéb kér-

SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. KŐZFELEK, 1896. OKTÓBER HO 24. 1543 déseivel egybefüzni, hanem egymásután elintéztetni. Mert a kvóta megállapítása a gazdasági kiegyezéstől teljesen független kérdés; vagy helyesebben mondva a gazdasági kiegyezés kérdései nem összefüggök a kvóta megállapításával s az OMGE. a junktimmal csak a sorrendet óhajtotta megállapítani. A gazdasági kiegyezés egyszerű szerződés, a mely időközönként megújítható, vagy meg nem újítható, miután gazdasági és pénzügyi kérdésekben a szerződő két félnek a kiegyezési alaptörvényben szabad rendelkezési joga fenn van tartva. A kvóta azonban a kiegyezési alaptörvény által állandósítva van, a melynek csak az aránya változhatik, de a két államnak bizonyos arányára nézve okvetlenül megállapodásra kell jutnia. Ezen arány megállapításának egyetlen helyes alapját pedig az egyes államok vagyoni helyzete s teherviselési képessége állapítják meg. A midőn azonban ez igy van, akkor mindenkinek be kell látnia, hogy az állam a gazdasági élet minden egyes ágazatát közelről érintő gazdasági és pénzügyi kiegyezés az egyes államok vagyoni helyzetére és teherviselési képessége jelentékeny befolyással van. Az ily értelemben felállított junktim szükségessége és helyessége soha és semmi körülmények között sem vitatható el és ily értelemben állította azt fel az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, de azzal a hozzátevéssel még, hogy a kvóta jelenlegi arányát csakis egy a gazdasági követelmények teljes kielégítése esetén véleményezi fentarthatónak. A kormánynak a választások küszöbén kifejtett közgazdasági programmja kilátásba helyezi ezen junktim érvényesítését, ugy, hogy a kvóta megállapításának arányát a kiegyezés egyéb kérdéseinél elért eredményektől teszi függővé és épp azért remélhetjük, hogy a jövő parlament nem ismétli meg azt az eljárást, a melyet a mult követett, hogy a kvóta kérdését akkor tárgyaltatja a kvóta-bizottsággal, a midőn még a gazdasági kiegyezés kérdései lebonyolítva nincsenek és a midőn éppen ebből folyólag a kvóta-bizottság az állam vagyoni helyzetére és teherviselési képességére biztos következtetéseket nem vonhat. B. Gy. NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán. Mütrágyázási kísérletek homokon. Ö A szabolcsi nyírségben fekvő, sárga, sovány homoku talajon (Dessewffy-féle Zsindelyes pusztán) az volt a mütrágyázási kísérlet czélja, hogy exteüziv viszonyok között e könnyű földön rozs alá melyik műtrágyaféleség lenne alkalmazható, ugy, hogy nyereséges terméstöbbletet idézne elő akkor, midőn az ugarba nem jutván mindenüvé istállótrágya a kimaradt rész műtrágyával szóratnék be, vagy pedig gyenge istállótrágyát adván a földnek, a hatás kiegészíttetnék műtrágyákkal? Ez utóbbi kísérlet jövőre marad, igy ezúttal csak a külön adott műtrágyák hatásáról számolok be. A műtrágya a gyártól későn érkezett, mint legtöbbször akismenynyiségü szállítmányok s igy a kiszórás is elkésett; ez s mindjárt utánna a vetés szept. 27-én történt; kiszóratott 150 kg. szuperfoszfát és 200 kg. Thomassalak kis holdankint (1200 ölenkint). A műtrágyák javára már a kelésben nagy különbség volt, a mi átment a bokrosodás idejére is. Tavaszszal szintén meglátszott a különbség, mert a mütrágyázott táblák jobban teleltek ki, mint a mütrágyázatlanok g kalászhányás idején különösen a salakozott rész tünt ki, erősebb szalmájával, nagyobb kalászával. Május elején ugy a szuperfoszfát, mint a salakos táblák egyikére 30 80 kg. chilisalótrom szóratott ki fejtrágyául, bár ennek hatása a tenyészet alatt nem volt szemmel látható. Az aratás julius 7-én következett be, eredménye a következő volt: A rozs ára 5 írttal, a szuperfoszfát 5'60 írttal, Thomassalak 375 frt ós a Chilisalétrom 13 frttal számíttatik: Trágyázás módja lálkozására alkalmatlanná vált, E könnyű talajon a Thomassalakot is mélyebbre kellett volna juttatni, mert sok nedvességet igényelvén az oldáshoz, a felső homokrétegben azt aligha találta meg idejében. Ezúttal csak a Thomassalak adott számbavehető terméstöbbletet. A szalma értékét a mellékköltségek (szórás, kifuvarozás stb.) megtérítéséül tekintjük. A chilisalétrom hatása szembeszökő a szalmatermésnél, itt eléggé jelentékeny a többlet, sőt a szemtermésre is jó befolyással volt, de hát drága műtrágya s inkább csak gyenge vetések felsegélésénél fizeti ki magát. Ugyanazt a hatást érhetjük el gyenge istállótrágyával is, kombinálván azt 150 kg. Thomassalakkal, de ez már a jövő év dolga lesz. Kísérleteket végezvén a gazda, nemcsak akkor bővíti ismereteit, ha a jó eredményű kísérleteket figyeli meg, de akkor is, ha a negatív eredmények okát kutatja, ezért számoltam be a fennebbi kísérletről. Csérer Lajos. ÁLLATTENYÉSZTÉS Rovatvezető: Monostori Károly. Mi a teendő a juhászat terén, i. Azok után, a miket dr. Rodiczky a Köztelek" f. évi 74. és 75-dik számaiban Juhászatunk jelene és jövője" czim alatt elmondott, érdekes tudnunk, hogy miképpen nyilatkozik e tekintetben a németországi viszonyok között egy odavaló szaktekintély. A K. B. jegyű író, a ki valószínűleg nem más, mint Kari Behmer, az 111. L. Z." f. évi 54-ik számában ad számot e tekintetben való vélekedéséről, nyilatkozván a következőképpen : Trágya- Termés É r t é k B i S it é mennyiség kereszt i kilo- liter műtrágya- termés haszon veszteség kg. költség frt kr értéke frt kr frt kr Üres 22 240 328 12 _ - El nem vitatható tehát az, hogy mielőtt a kvóta aránya mérlegelésébe bocsátkoznánk, előbb az állam vagyoni helyzete, a teherviselési képességét erősen befolyásoló gazdasági és pénzügyi kiegyezéssel kell tisztában lennünk, hogy annak gazdasági életünkre, a jövőben való kihatását kellőleg mérlegelni tudjuk. Mert a kvóta-bizottság a gazdasági és pénzügyi kiegyezés feltételeinek frt kr ismerete nélkül a nemzet vagyoni helyzetét és teherviselési képességét helyesen Szuperfoszfát...... 150 26 300 401 8 40 15 - - megítélni sohasem tudhatja. Szuperfoszfát és chilisalétrom 150 30 37 45 615 12 30 22 75 1 55 Thomassalak 200 2G 411 550 7 50 20 55 1 05 Thomassalak és chilisalétrom 200 28 422 565 11 40 21 05-1 75 30, Első tekintetre tehát az látszik, hogy valamennyi műtrágya után határozott torméstöbblet éretett el, ugy szemben, mint szalmában. Ha azonban ezen többleteket értékesítjük, defiezites kísérlet képe tárul elénk. Mi ennek az oka? Első sorban mint a trágyátlan hold termés számaiból látjuk teljesen erőtlen talajjal van dolgunk, már pedig ez az egyoldalú műtrágyákból, bizonyos mennyiségen felül nem bir felvenni, ennek következtében azt hiszszük, elég lett volna kis holdanként, a szuperfoszfátból 100 kg. és Thomassalakból 150 kg. Kevesebb trágyaköltség esvén holdanként, az értékesítés is jobb lesz, ilyenformán a 2-ik kísérletnél csak 2*60 kr a deficzit, a 3-iknál 1 25 frt, a 4-iknél 2"93 frt a többlet, az ötödiknél 47 kr a veszteség az első esztendőben, mert ezen műtrágyáknak utóhatásuk is van. Hogy tényleg sok lehetett a quantum, mutatja a nagyon is szembetűnő tarlózöldülés! Nagyon is a műtrágyák javára irandó azon körülmény is, hogy a műtrágyák nem szántattak alá kellő időben, hanem csak kiszórattak és aláboronáltattak. Már most természetes, hogy pl. a szuperfoszfátnak nem minden része jutott a föld alá, bőven érte a nap, levegő s igy a jó része visszament" s a növények gyors táp- Az a körülmény, hogy. e: kérdés újra meg újra megbeszélés tárgyává tétetik, világosan bizonyítja, miszerint vele azzal a szólás-mondással végezni nem lehet, hogy: a juhtartás nem fizeti ki magát, a juh a mai előrehaladott állapotában a mezei gazdálkodásnak, szarvasmarhával helyettesítendő. Bizonyítéka ez annak, hogy a juhtartás felhagyásával illetőleg a juhtenyésztés elhanyagolásával különösen északkeleti Németországban a fürösztő vizzel a gyereket is kiöntötték, oly gazdasági hibát követvén el, mely a mezőgazdaságnak mai nehéz helyzetében, a csekély tőkeerőben levő gazdákkal mindinkább érezteti hatását. De bizonyítéka ez egyszersmind annak is, hogy e kérdésre általános tanácsokkal felelni nem igen lehet, s hogy tehát annak elhatározását, hogy mily mértékben s mily arányban űzessék a juhtenyésztés az egyes adott viszonyok között az egyes gazda belátására kell bízni. Amikor tehát e kérdés tárgyalásába bocsátkozom, azt hiszem elégséges lesz arra szorítkoznom,' hogy a kérdést illető általános tényeket és elismert alaptételeket hangoztassak, hogy ezekből felvilágosító következtések legyenek vonhatók. Az ókori összes hagyományokból ítélve bizonyos,

1544 KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24. 86. SZÁM. 5-IK ÉVFOLYAM. hogy a juh volt az első állat, melyet az ember megszelídítvén, házivá tett. Ez állat nyugodt, csendes természete megkönnyítette a többi állatok előtt való megszeliditését; husa, teje ízletes, egészséges táplálékot szolgáltatott az embernek a növényi eledelek mellé, bundája ruházta, s végre igen becsessé tette ez állatot elégülékeny, nagy alkalmazkodási képességgelbiró természete. Másfelől a juh volt azon hasznos állat, mely a nomád embernek a letelepülést lehetővé tette, mert hiszen juh nélkül a könnyű, száraz talajok jóval hosszabb időn keresztül kihasználhatlanok maradtak volna, amennyiben ezen kevésbé erősen felszerelt emberek éppen ilyen könnyebben megművelhető talajoknak kul túrába vételére voltak csak képesek s csak később lettek nehezebb, termékenyebb talajok megművelésére anyagilag és erkölcsileg elég erősek. A juh tehát tulajdonképen a kisebb erők felett rendelkező gazdának, a szegényebb gazdaságnak, a gazdasági szükségnek a haszonállata. Ez történelmileg is bizonyítható. így a 30 éves német háború után, midőn az országnak népessége és állatja egyaránt meg volt fogyva, az elszegényedett embereknek első gondjuk volt juhállományuknak kiegészítése. Épen igy, midőn a 7 éves háború után, Németország nagyrészének mezőgazdasága romokban volt, a kultura felvirágoztatására leghathatósabbnak bizonyult a merinó juhnak importja, a mennyiben az újonnan alapított juhtartás nemcsak a talajmüvelésre gyakorolt előnyös befolyást, hanem még alapját vetette meg Németország virágzó gyapjuiparának is. Minél nagyobb egy állat változhatási és alkalmazkodási képessége, annál értékesebb az, mint háziállat, az emberre nézve. Háziállataink között egyetlen egy sem bir a mondott két tulajdonsággal oly nagy mértékben, mint a juh; egyik sem képes az éghajlati, talaji és takarmányozási viszonyokhoz ugy hozzásimulni s a legkülönfélébb gazdasági körülmények között, még kedvezőtlen életfeltételek mellett is oly hasznos maradni, mint a juh. A juh fogzatánál, eszmésztő készülékének s egész szervezetének alkatánál fogva számos oly növényi anyag kihasználására képes, melyek nélküle vagy épen nem, vagy keves haszonnal volnának értékesíthetők. Nevezetesen az ugar és száraz legelők rövid növényzetét, a tarlót, a szalmában visszamaradó füveket, leveleket, magtokokat, apró magvakat stb. legjobban a juh képes értékesíteni. A juh ennnél fogva és igazság szerint a könnyű, száraz, magaslati talajok haszonállatja, hol könnyen elegendő táplálékban részesíthető s hol lényeges hasznosítása a gyapjú hozamban nyilvánul. De szervezetének, módosulási képességénél-fogva a juh állatja a lapályok nedvdúsabb, gazdagabb növényzetének is, melyet époly haszonnal husprodukcziójában (s hozzátehetjük : tejélésében) hálál meg. A képesség, nemes gyapjút és sok és jó hust termelni, egymással némileg ellenmondásban látszik lenni, legalább ez ideig e két hasznosítást bizonyos magas fokban eg) esituni a juhbari nem sikerült. A dus tartás ugyanis, mely a husprodukczióhoz elkerülhetetlen, nem csak hogy nem kedvez a gyapjuprodukcziónak, hanem még árt, amennyiben azt qualitására nézve értéktelenebbé teszi. Ezek volnának a juh természetéből folyó azon főbb pontok, melyek a feltett kérdésre való feleletnél tekintetbe veendők. Áttérve tehát azon gazdasági szempontokra, melyek a dologban sulylyal birnak, általában a következők volnának figyelemre méltatandók. Minden ipari produkczió czélja nagyobb értéket előállítani, mint az az érték, mely a czél elérésére felhasználtatik. Egy tárgy gazdasági értéke azonban attól függ, hogy menyiben egyeztethető össze azon körülményekkel és viszonyokkal, a melyek értékesülésére elhatározó befolyást gyakorolnak. Ilyenek, a talajminőség, népességi-viszony, piaczok, fogyasztó-központok távola, forgalmi eszközök minősége, stb. Bármiféle termelés illetőleg produkczió annál hasznothajtóbb, minél közelebb megy az végbe a fogyasztó ponthoz s minél jutányosaiban szállítható a produktum oda akár korlátlan eltarthatóságánál, akár azon kedvező viszonynál fogva, mely terjedelme, súlya és értéke között fenforog. Ezért kevésbbé biztos és kevésbbé jövedelmező az export számára szánt produktum, s azért jövedelmezőbb az a termelés, mely a közelfekvő belfogyasztás számára dolgozik. M. K. EZREDÉVES KIÁLLÍTÁS. Kísérleti állomásaink a kiállításon. Ez alkalommal a nagy mezőgazdasági csarnok 2 szomszédos fülkéjében elhelyezett 3 kísérleti állomásnak, és pedig íz országos növénytermelési Tcisérleti állomás, a rovartani trágyát vagy műtrágyákat hálálják meg legjobban. Az üveghengerekben levő árpa- s s magvizsgáló állomásoknak kiállításáról akarok zaboszlop magassága, hol is 1 1 cm. mindig megemlékezni. Mind a három állomás fontos, és elsősorban is a gazdák érdekeit vannak hivatva 10 10 kgr. terméstöbbletnek felelt meg, mutatja az elért eredményeket. Ugyanazon rendszer szerint összaállitva, szolgálni. Sajnos, hogy jelzett állomások 3 falitáblán az őszi buza ós rozs alá adott kiállítását kevesen méltatták behatóbb tanulmányozásra: foszfortrágyának termésfokozó hatása van egy-két perezre megállottak, kicsit körülnéztek s folytatták utjukat oda, a hol a szemet jobban gyönyörködtető dolgok voltak kiállitv^,. Igaz, hogy a kísérleti állomások külsőségekben csillogó, tarka-barka dolgokat nem mutathatnak be, csakis komoly tanulmányokat, melyeket kellően méltányolni, igazi tanulmány tárgyává tenni, épen a gyakorlati gazdának lenne feladata, mert az állomások ténykedése mindenben az ő érdeküket szolgálja. Az országos növénytermelési kísérleti állomás egy egész fülkét foglalt el beszámolva azon eredményekkel, melyeket fennállásának rövicl öt esztendeje alatt elért; és hogy ezen 5 év nem telt el meddőn, arról a kiállítás anyaga szolgálhat tanúságot. Az országos növénytermelési kísérleti állomás teljesen magyar intézmény s páratlan a maga nemében; a külföldön hozzá hasonló nagyszabású intézmény nem létezik. Feladata, a növénytermelés körébe vágó minden kísérletet, a legeltérőbb talaj- és égalji viszonyok között az egész országra kiterjesztve, a gyakorlati gazdák segélyével, nem egy hanem több éven át végeztetni, és ily módon eldönteni azt,,mi felel meg viszonyainknak és mi nem. És hogy gazdáink jól felfogták az állomás jelentőségét, kitűnik a kiállításon bemutatott nagy térképről, hol színes s folyton sűrűsödő körökkel vannak azon helyek feltüntetve, melyeken 1891 1895-ig kísérletek végeztettek: 1891-ben 81, 1892-ben 240, 1893-ban 319, 1894-ben 645, és 1895-ben 1806 helyen. És hogy a résztvevők száma ezentúl hasonló arányban fog gyarapodni, arra nézve az állomás renoméja s vezetőjének, Cserháti Sándornak általán ismert szakképzettsége, biztos garancziát nyújt. Az asztalterületet azon növények magvai foglalják el, melyeket az állomás ez ideig kísérletei körébe vont, minden egyes magmintán felsorolva, hány helyen termesztetett és mily eredménynyel. Az album alakjában bekötött térképeken szines körökkel vannak azon helyek megjelölve, hol és minő kísérletek végeztettok 5 év leforgása alatt. Ezen kartogramokból kitűnik, hogy például a Hanna-árpa' a sörárpát termelő vidékeken terjedt el, az ilmiczi pedig az alföldön dominál, a honnan viszont a Hanna mint nem megfelelő fokozatosan eltűnt; kitűnik továbbá, hogy a magyar kincs burgonya rohamosan hódit a burgonyatermő vidékeken, a nyugati zabféleségek pedig leginkább a dunáninneni s tuli megyékben terjedtek el jó eredménynyel, minek oka, nemcsak a klimatikus, de a gazdasági viszonyokban is keresendő. Ezen térképekből kitűnik tehát, hogy a kísérlet czéljából termesztett növények, végül is vagy arányosan terjedtek el az országban, vagy pedig csak körzetenként maradtak meg a szerint, a mint igényeik kielégítést nyertek vagy sem. A falterületet grafikonok foglalják el, melyek szemléltető alakban mutatják be az állomás működését. Négy falitáblán az állomás által megvizsgált különböző hazai talajok tápanyag szükséglete van feltüntetve. A gazdák által beküldött talajokat, az állomás oly módon vette vizsgálat alá, hogy árpával és zabbal bevetve, különféle műtrágyákkal látta el, e.yenként vagy kombinálva foszforral, nitrogénnel és kaliummal. A fejlődésbeli különbözet szolgált utmutatásul arra nézve, hogy az egyes talajok, mely mű- bemutatva, vidékenként külön-külön csoportosítva. A rét mütrágyázási kiserletek eredményei 2 fali táblán vannak összefoglalva, ugyancsak üveghengerekben levő aprított szénaoszlopokkal, hol is 1 cm. 50 kgr. terméstöbbletnek felel meg. A kísérletekre thomássalak és Kainit használtatott, az elért eredmények pedig különösen a tőzeges, lápos s homokos talajokon igen kedvezők, sőt még az utóhatás is feltűnő jó, sok esetben. A termelési kísérletek eredményei közül szines oszlopokkal biró 24 grafikonban, az illmiczi és hanna-árpa, tengeri, zab, burgonya stb. térmelési eredményei vannak összefoglalva, melyekből kitűnik, hogy az állomás a hanna és illmiczi árpa, a magyar kincs burgonya, az alcsuthi s szalontai tengeri termesztésével oly kiváló eredményeket ért el, hogy ezek, ennek hatása alatt gazdaságainkban nagy mértékben elterjedtek. Az országos növénytermelési kísérleti állomás kiállítását azon tudattal hagyhatjuk el, hogy ezen intézmény teljesen megfelelt a hozzáfűzött reményeknek s általa növénytermelésünk ügye óriási lépésekkel halad előre. A m. kir. rovartani állomás kiállítása ép ellenkezője az előbbinek. Ott azt láttuk, mit kell elkövetnünk a termelés fokozására, itt azt tanulhatjuk, hogy kell termésünket fentartani, védelmezni. A rovartani állomás a gazdaság apró kártevőinek világába, a rovarok világába vezet bennünket. Ezen állomásnak feladata, az összes mező- és erdőgazdaságra nézve kártékony rovarok életének tanulmányozása és a sikeres védekezési módok megállapítása; agazdaközönségnek megkeresésére véleményt ád, a védekezésekre nézve utasításokkal szolgál, sőt nagy veszély esetén személyesen vezeti a megállapított védekezést. Hogy ezen állomás, különösen a jelen rovarverte világban mily kiváló jelentőségű, bővebben fejtegetni teljesen felesleges. Az állomás kiállítása nem nagy, de igen érdekes ós alkalmat ád a gazdának, a különböző káros rovarok kártételeinek, életmódjának megismerésére s az egyes, egymástól nehezen megkülönböztethető férgek felismerésére stb.

86. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24. 1541 Ilyenek különösen a borszesz preparátumok közül a fritt légy (Oseinis fritt,) a csikoslábu buzalégy (Chlorops tacniopus), a hesszeni légy (Cecidomia destructor), a fekete buzalégy (Ohortophyla sepia) fejlődése s jellegzetes kártétele, melyeket a gazdák sokszor összetévesztenek s egymástól megkülönböztetni nem tudnak, mely körülmény a helyes védekezést tetemesen megneheziti. Igen gazdag gyüjteménynyel vannak a különböző gazdasági, erdei, s szőlőkerti kártevő rovarok jellegzetes kártételei, rágásai stb. képviselve. Dombormű alakjában van bemutatva először, a marokkói sáska hajtása, a cziprusi sövények alkalmazásával, a mint ez 1888-92- ben hazánkban tényleg megtörtént; másodszor szemléltető alakban van bemutatva a permetezés alkalmazása, rovar s gomba irtási ozélokra, a szőlő, burgonya s gyümölcsfák permetezése, egyszerű s fogatos permetezőkkel. A falterületet végül a használatban levő különböző rovarirtó s fogó eszközök diszitik, ugy mint hálók, hernyózó-ollók és lámpák, kéregkaparó kefék stb. A m. kir. vetőmagvizsgáló állomás, melynek székhelye Budapesten van, a magyarországi réteken előforduló gazdaságilag fontos növények herbáriumát állította össze, melynek nemcsak tudományos, de első sorban is gyakorlati jelentősége van. Eddigelé nem igen voltak adataink arra nézve, hogy réteinken a különböző talaj- és klimatikus viszonyok között, melyek az uralkodó növények stb. Ezen gyüjteménynyel, ennek az alapja meg van vetve és kiegészítésével, különösen a rétmivelési s rétalakitási szempontból, becses adatok birtokába fogunk jutni. A falakon táblázatos kimutatások nyújtanak felvilágosítást a vetőmagvizsgáló állomás működéséről, melyek érdekes világot vetnek munkakörének szaporodásáról; mert mig 1881-ben az összes vizsgálatok száma 62 volt, addig 1895-ben ezek száma 19,326-ra emelkedett; Ezen óriási emelkedés legjobban bizonyítja ezen állomás megbízhatóságát és Tisza István földbirtokos ur kocsordi birtokán sertésvész ellen ojtási kísérleteket végeztetett, a melyek eredményéről a földmivelósügyi miniszterhez az alábbi jelentést küldte be; a jelentést közlés végett Tisza István ur lapunknak is megküldte, a melyet rovatvezetőnk észrevételével a következőkben reprodukálunk: Nagyméltóságú löldmivelésügyi Miniszter ur! Kegyelmes uram! A kezelésem alatt álló kocsordi gazdaság sertései között f. év. julius havában kezdett a sertésvész szórványosan fellépni; augusztusban fokozódott a baj s az eredetileg 550 dbból álló malacznyájból augusztus 1-ső hetében 15, a 2-ban 50, a 3-ban 116 db döglött el. Ekkor a megmaradt 360 dbot 72 dbból álló 5 egyforma csapatra osztottam fel, a melyek közül a I-t szivburok-savóval, a Il-t gyomornedv- és nyállal, a Ill-t a fekélyes béldarabok kiáztatása utján nyert folyadékkal ojtottam be, a IV. szódát kapott, az V. csapat semmiféle gyógykezelésben nem részesült. Az eredményt alábbi táblázat mutatja, melynek tanúsága szerint t»a Ss^j. sl N t 1 lf Ilii 511 f L 14 1 111 11! összesen... 21 százalékban 29 /o 36 /o 54<Vo 6b /o 100 /o az I. és II. csapatból 29%, illetőleg 36%, az V.-ből 100% döglött el. Szeptember 19-től a mai napig mindössze 2 db régi sínylődő hullott el s a d:ig teljesen megszűntnek tekinthető. Ez eredmény által felbátorítva vérsasóval beojtottam a tenyészkanokat is, melyek létszáma 45 dbról 29 dbra szállott volt alá. A beojtást megelőző héten 5 uj betegedés és 3 dög fordult elő, a beojtás után egyetlenegy uj beteg sem merült fel s a beojtott 6 db beteg állatból elesett 3, meggyógyult 3 darab. A beojtás friss hullából vett és vászonruhán többször átszűrt vórsavóval eszközöltetett, melyből 1 rész 3 rész destillált vízzel keverve köbczentiméternyi adagban lett a malaczokba, két oly erős adagokban a nagy sertésekbe Pravaz fecskendővel befecskendezve. Az ojtóanyaghoz carbol vagy más dezinficziáló szer nem kevertetett s az ojtás egyszer alkalmaztatott. azt, hogy hazánkban is a vetőmag minőségére, azonosságára, tisztaságára és használati értékére mind nagyobb s nagyobb súlyt kezdenek fektetni. Ugyanily óriási arányokban fejlődött a Az elért eredményt különös tekintettel heremag arankamentességü vizsgálata is, arra, hogy a malaczok beojtásakor a baj mert a vizsgálat alá vett mennyiség 10 év vehemensen dühöngött s a beojtottak jelentékeny alatt 71 q-ról 1432- q-ra emelkedett. része beteg volt, elég meglepőnek tartom arra, hogy Nagyméltóságod nagybecsű tudomására hozzam. Igénytelen néze- Végül nem hagyhatom említés nélkül Thaisz Lajosnak, az állomás aszisztensének tem szerint további kísérleteknek képezhetné csiráztató szekrényét", melynek czélja lehető az alapját s különösen kívánatos volna, hogy állandó hőfok mellett, kis helyen, könnyen nagyobb tenyésztők, kiknek nyájaiban ezentúl fog a baj fellépni, hasonló nagy arányú s tisztán kezelhető, áttekinthető módon csiráztatni a magvakat. pohárköszöntőt Forster Géza az OMGE. igazgatója mondotta, poharat emelve az összes kísérlet keresztülviteléhez megnyeressenek. Sajnálatunknak kell azonban kifejezést adnunk, hogy a vidéki magvizsgáló Mély tisztelettel vagyok Nagyméltóságod alázatos szolgája. Tisza István. Utána beszéltek még Baross Károly, Lieber- jelen levő kitüntetett urak egészségére. állomások a kiállításon képviselve nem voltak, mert teljes áttekintést a hazai vetőmagmann Leo dr., Rulinek Gyula, Löeherer Andor, Galgóczy Károly, Jeszenszky Pál, dr. vizsgálás állásáról csakis ily módon nyerhettünk volna. K. K. A kísérleteknek eredménye összhangzásban áll azzal, melyet másutt a beteg ser- Rodiczky Jenő, Kodolányi Antal, Balintffy Pál, Paikert Alajos, dr. Darányi Gyula. A körülbelül tések vérsavójában értek el, amit értelmez harminez tagból álló társaság éjféli az a tény, hogy a szivburok savója lényegében maradt együtt. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. nem más, mint az ezekből kiszivár- Emelkedő gabonaárak. Néhány nap óta Rovatvezető: Dr. Hutyra Ferencz. gott vérsavó s azért éppúgy tartalmazhatja örvendetesen tapasztaljuk a gabonaárak az immunizáló anyagokat, mint az utóbbi. szárnbavehető emelkedését a börzén, amiben Feltűnő az a megegyezés, mely a szivburok bizonyosan része van azon híreknek, amelyek savójával és a Mezőhegyesen vérsavóval Ojtáskisérletek sertésvész ellen. Newyorkból érkeznek, nevezetesen, hogy a megkisérlett védőojtások után a beojtott teheráru díjszabási tételeket a Osikágóból állatok halálozási arányszámai között létezik: nyugatra és a Missuri folyótól keletre eső 29 és 30%. vonalakon november hó 2-ától lényegesen Az itt ismertetett kísérletek egyébiránt további értékes adatot szolgáltatnak abban az irányban, hogy helyes nyomon haladnak a tudományos vizsgálatok, midőn a beteg sertések vérsavójában keresik az immunizáló tényezőket. Rovatvezető. VEGYESEK. Mai számunk tartalma: 0ldal OMGE. t. tagjaihoz. Az igazgatóválasztmány ülése.. 1539 A junktim. B. Gy 1542 Növénytermelés. Mütrágyázási kísérletek homokon. Csérer Lajos 1543 Állattenyésztés. Mi a teendő a juhászat terén 1543 Ezredéves kiálitás. Kísérleti állomásaink a kiállításon 1544 Állategészségügy. Ojtáskisérletek a sertésvész ellen. Tisza István. 1545 Vegyesek. 1545 Czimadományozás. Eljegyzés. Köztelek" estély. Emelkedő gabonaárak. Bimetallizmus és a terményárak hanyatlása. Gazdák és a gabonavásár. A czukorprémiumok megszüntetése. A kecskeméti Helvétiatelep. Olcsó marhasó. Akczió a csehek ellen 1B46 Kereskedelem, tőzsde. 1547 Budapesti gabonatőzsde. Vetőmagvak. Műtrágyák. Heremagvak plombozása. Szeszüzlet. Élelmiczikkek a budapesti hetivásáron. Budapesti takarmányvásár. Állatvásárok : Gazdasági és tenyészmarhavásár. Budapesti vágómarhavásár. Budapesti lóvásár. Kőbányai sertésvásár. Budapesti szurómarhavásár. Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül) 1548 Szerkesztői üzenetek 1548 Czimadományozás. A király Haller Józsefnek, a herczeg Esterházy-féle hitbizományi javak igazgatójának, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréseül, a királyi tanácsosi czimet díjmentesen adományozta. Eljegyzés. Mesterházy Jenő nagybirtokos, eljegyezte Szily DEZSŐ ollári uradalmi főbérlő leányát, Arankát. Horváth Kálmán, Vas vármegye IV. aljegyzője, eljegyezte Moszt Rezső muraszombati birtokos leányát, Gizellát. Köztelek" estély. A Köztelek" szerkesztősége azon alkalomból, hogy felelős szerkesztője s rovatvezetői, nemkülönben munkatársai közül többek ő felsége a király kitüntetésében részesültek ej hó 20-án az István fölierczeg szállóban bankettet rendezett a kitüntetettek tiszteletére. Baross Károly, dr. Hutyra Ferencz, Kodolányi Antal, Libits Adolf, dr. Liebermann Leó, dr. Rodiczky Jenő és Szilassy Zoltán voltak az ünnepeltek, a kik részint mint rovatvezetőink, részint mint munkatársaink, szorosabb,viszonyban állanak szerkesztőségünkkel. Általános sajnálatot keltett, hogy Szilassy Zoltán nem jelenhetett meg az estélyen; váratlan betegség döntötte ágyba s ma is súlyos betegen fekszik még. A családias jellegű bankett a legnagyobb fesztelenség és kedélyességben folyt le s számos pohárköszöntő hangzott el a kitüntetettek érdemeit méltatva. Az első felemelik, amely tarifaemelés első sorban a gabonanemüeket érinti. De ezenkívül a gabonaárak emelkedésére bizonyára befolyással van azon körülmény is, hogy a mint azt lapunk mai számának egyik vegyes hírében közöljük, India és Ausztráliában is az idén

1546 KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24. 86 SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM. oly rendkívüli rosszak a terméskilátások, hogy ezen államok nemcsak exportra nem gondolhatnak, de sőt bevitelre fognak szo rulni. E mellett Európa búzatermése, mint tudjuk, tetemesen csekélyebb a mult évinél, úgyszintén Amerika termése is jóval a mult éviek mögött maradt, mely körülmények lényegesen befolyni látszanak a börze árjegyzéseire. A dolog természetében fekszik, hogy ezen tényeknek behatással kell lenniök az árak emelkedésére, de tartunk tőle, hogy az áremelkedések nem lesznek tartósak és a börzeüzérek üzelmeikkel ismét vissza fogják szorítani az árakat. Óhajtanánk, ha feltevésünk nem bizonyulna valónak, de félünk, hogy a közeli jövő nekünk fog igazat adni. Bimetallizmus és a termények árhanyatlása. E czim alatt jelent meg a f. év nyarán ifj. Széchenyi Imre gróf tollából egy tanulmány, a melynek tartalma nemcsak rendkívüli aktualitása, de érdekességénél fogva is általános feltűnést keltett. Annak idején a tanulmányt behatóan ismertettük lapunkban s most sikerült a szerzőnél kieszközölnünk, hogy e tanulmányt az OMGE. tagjainak dijtalanul bocsássa rendelkezésre. Felhívjuk tehát az érdeklődőket, hogy a mennyiben Széchenyi gróf müvét megszerezni óhajtják, e szándékukat jelentsék be az OMGÉ. titkárságánál s csatoljanak levelükhöz egy öt krajczáros levélbélyeget a mü bérmentes megküldése czéljából. Gazdák és a gabonavásár. A Magyar Hírlap" október hó 24-iki számában fenti czim alatt emlékezik meg egyesületünk igazgató-választmánya gyűléséről és a közleményben, mintegy szemrehányásképp megemliti, hogy a budapesti tőzsdetanácsnak a gabonavásárról szóló és még juliusban keltezett átiratát az igazgató- választmány csak most tárgyalta. Ezen megjegyzéshez még azt a rejtett következtetést is fűzi, hogy mintegy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület volt oka a gabonavásár meghiúsultának. A Magyar Hírlap" megnyugtatására közöljük, hogy a gabona magvásár eszméje az OMGE.-ből indult ki és a tőzsdének julius hóban kelt átirata csakis válasz volt az OMGE.-nek a gabonavásár eszméjét megpendítő átiratára. Nem tudjuk, mi lehet az oka, hogy oly nagy súlyt helyez a Magyar Hírlap" a gabona és magvásár megtartására; holott jól emlékszünk még arra, hogy a budapesti napilapok összessége helyeselte még csak a mult évben is a budapesti tőzsdének amaz akczióját, amely a bécsi magvásár megújítására irányul. Tudvalevő dolog, hogy a budapesti tőzsde ezen akcziója azon tapasztalatból indult ki, hogy ezen gabona és magvásárok mindenkor az árak lenyomására hatottak közre. A mi tehát Bécsben mint rossz megszüntetendő volt, nem tudjuk s nem értjük, hogy miért kellene azt Budapesten meghonosítani. Hogy az OMGE. a gabona- és magvásár eszméjét felkarolta, annak egyszerű magyarázata a millennáris ünnepélyekben keresendő, amelyeknek díszét és vonzerejét egy ily gabona- és magvásár rendezésével is emelni óhajtotta és annak inkább egy kiállítási jelleget óhajtott volna kölcsönözni. A gabona- és magvásár ügyében különben ugy az OMGE." mint a tőzsde kiküldöttjei a nyár folyamán tanácskoztak s hogy ezen tanácskozásoknak reális eredménye nem lett, annak okát a magunk részéről abban kell találnunk, hogy a budapesti tőzsde tagjai a gabona- és magvásár eszméjének felkarolásával nem akar- A czukorprémiumok megszüntetése. Egy rendkívül fontos s minden fogyasztót közelről érdeklő hirt közöl a rendszerint jól értesült hazai N. T. P. Az idézett lap szerint ugyanis Ausztria-Magyarország és Németország megállapodtak abban, hogy a czukorprémiumot abban az esetben, ha nemzetközi megállapodást tudnak létrehozni, teljesen megszüntetik. Eddigelé e kérdés mihdig Francziaország ellenállásába ütközött s most be kell várni a franczia kormány álláspontját. Még csak a mult héten követelték a franczia gazdák egy tanácskozásuk alkalmával, hogy a czukoradó emeltessék s hogy a jövedelmi szaporulatot a premiák emelésére fordítsák. Ily körülmények között kétséges, vájjon Francziaország nem-e fog akadályokat gördíteni a fentemiitett két állam törekvése elé, mindazáltal kívánatos volna, hogy e prémiumok megszüntetése érdekében végre közös megállapodásra jutnának az államok. A kecskeméti lielvétia-telep. A Hazánk" legutóbbi száma a kecskeméti helvétia: telep sorsáról nagyon válságos híreket közöl. Ösmeretes ugyanis, hogy Kecskemét városa néhány év előtt eladott egy svájczi konzorcziumnak 2000 hold homokterületet azon czélból, hogy azt szőlővel betelepítse. E terület a konzorczium Helvétia-telepnek keresztelte el s telepítés" czim alatt a közeli és távolabbi vidékek kisbirtokosainak nagy részét rávette, hogy egyes parczellákat ezen telepből mivelésre átvegyen s oda települjön. Ez az ügy annak idején szóba került a képviselőházban is és egy ismert főurunk ellene nyilatkozott ezen telepítésnek különösen azon okból, hogy telepítés" czime alatt csődittessenek oda az említett kisbirtokosok; miután valószínűnek tartotta azt, hogy a vállalat, a mely tisztán üzérkedésre volt állapítva, reusszállni nem fog és ez esetben a telepesek megszerzett jogaiktól el fognak üttetni. A következmények e feltevést beigazolták, a mit a Hazánk" kecskeméti levelezőjének alábbi levele bizonyít. A Helvétiatelep sorsa kezd rosszabbra változni. Azért mondjuk: rosszabbra, mert eddig sem volt jónak mondható. Szakköreink, sőt a minisztérium előtt is ismeretes ugyanis, hogy a svájczi tőkével alakult 2000 holdas Helvétiatelep olyan szerencsétlenül járt el a betelepítésnél, hogy 4 év alatt az egész alaptőkét elköltötte s eredményképpen maradt valami 100 120 düledező épület és a beültetett 300 hold szőlőből itt-ott egy-egy foltocska, a melyek összesen nem tesznek ki 40 50 holdat. A mult év végén, a mikor már pénz nem volt, az eddigi elnök visszalépett és egy másik Svájczból ideköltözött kereskedő lett az elnök, a ki kellő szakértői vezetést alkalmazván, némileg javított a helyzeten, de a mult bűneit helyrehozni nem birta. Igen, de az uj elnök megnyomorodván a sok kellemetlenségtől, lemondott és visszaköltözött Svájczba. Ekkor a társaság anyagilag erősebb tagjai vele együtt a társaságból kimentek. Most már a benmaradottak ismét a régi elnököt bízták meg a telep képvisele- a telepesek érdekeit a kormánynak feltétlenül megvédelmeznie kötelessége. Olcsó marhasó. A mult számunkban közöltük a hirt, hogy a magyar kormány a jövő ülésszakban egy javaslatot fog a ház elé terjeszteni, a marhasó árának leszállítása tárgyában kifejtettük, hogy akormánynak ezen szándéka kapcsolatban van az osztrák kormánynak legutóbb a képsiselőház elé terjesztett javaslatával, a melyben az osztrák gazdáknak a marhasó mmázsáját 5 forintos árban akarja rendelkezésre bocsájtani, s megemlítettük, hogy az osztrák kormány kezdeményezésére végre mi is hozzá fogunk juthatni azon kedvezményhez, a melyet már oly rég óta sürgetünk. E hirre vonatkozólag egy félhivatalos lap legilletékesebb helyről kapott értesítés alapján kijelenti, hogy a magyar kormány már régen egészen önszántából határozta el a marhasónak olcsó áron való forgalomba hozatalát, a mint erről a pénzügyminiszter már az országgyűlésen is nyilatkozott és kiemeli, hogy ezen határozatra az osztrák kormánynak semmi befolyása sem volt s hogy e dolog természeténél fogva nem is lehetett; hangsúlyozza továbbá, hogy ha Ausztriában szintén hasonló intézkedésekre határozták el magukat, az csak annak tulajdonitható, hogy az ott érdekelt körök szintén hasonló kívánságokat terjesztettek elő, a melyeknek az osztrák kormány eleget akar tenni. A kormány ezen félhivatalos lapjának kijelentéseire némi megjegyzéseink vannak. Nevezetesen a képviselőházban f. évi április hó 15-én került szőnyegre a marhasó árának leszállítása még fedig Hont vármegyének ez ügyben a képviselőházhoz intézett kérvénye alapján. Az e kérdés felett megindult vitában a pénzügyminiszter kijelentette, hogy miután a marhasó monopoliumot képez és abban Ausztriával egyöntetüleg kell eljárnunk, a miatt hogy a csempészet elkerültessék, ő üincs abban a helyzetben főleg azért, mert Ausztriát a marhasó kérdése megoldásának megnyerni nem sikerült hogy Hont vármegye kérelmét teljesíthesse. A miniszter hangsúlyozta továbbá azt is, hogy az olcsó marhasó kérdését a mezőgazdaságra nézve egyáltalában nem tartja valami nagy fontosságúnak. Azt hiszszük, hogy a miniszter ezen idézett kijelentései egyáltalában nem vallanak arra, hogy a kormány már oly nagyon régen foglalkozik az olcsó marhasó kérdésének megoldásával, sem arra, hogy azt a saját inicziativájából terjeszti a ház elé, miután e kérdést a gazdakörök már évek óta sürgetik. Tudomásunk szerint pedig igenis szükséges e kérdés megoldásánál a két államfél kölcsönös hozzájárulása legalább abban a tekintetben, hogy miután a só monopoliumot képez, az egyik fél garancziát vállaljon az iránt, hogy a csempészetet meggátolja és ezáltal a másik fél érdekeit ne károsítsa. Miután Ausztriában most már véglegesen intézkedtek e kérdésben, reméljük, hogy kormányunk be fogja váltani azon ígéreteket, a melyeket legutóbb hivatalos lapja révén világgá bocsájtott. tével, a ki vezérigazgatóul fiát választatta Akczió a csehek ellen. A nyitramegyei maga mellé és a régi játék még rosszabb gazdasági egyesület vármegyéje gazdaközönségéhez a következő felhívást intézte: Meg- kiadásban folytatódik ismét. Miután a telep pénzügyei rendezve egyáltalán nincsenek, ütközéssel értesült Magyarország gazdaközönsége igen valószínű, hogy az a vég kezdetére lépett, a csehországi hatóságoknak azon nemcsak mint üzleti vállalat, hanem az erőszakos intézkedéseiről, melylyel a magyar ide hozott telepesek exisztencziája szempontjából liszt ottani forgalmát és fogyasztását meg- is. Mit szándékozik már most tenni a nehezíteni, illetve teljesen lehetetlenné tenni mostani kormány azoknak a szegény más akarják. A cseh hatóságoknak ezen gazdasági érdekeinket sértő s az Ausztriával való tak következetlenségbe esni önmagunkkal. vidékről Kecskemétre telepítés" czim alatt A legutóbbi igazgatóválasztmányi ülésen toborzott embereknek az érdekében, a kiket vámszövetség czéljával ellenkező eljárása a nem is a tőzsde leiratát tárgyalták, hanem előde elég könnyelmű volt az üzérkedő tőkének dobni oda s a kiknek a Helvétia" mely politikai és gazdasági önállóságunk cseh társadalom ama gyülölségének kifolyása, azon, az igazgatóválasztmány által még julius hóban kiküldött bizottság jelentését, vége első sorban fogja a koldusbotot a kezökbe nyomni." A magunk részéről is kí- a magyar gazdatársadalomtól, ha egy per- iránti ellenszenvből fakad. Gyávaság volna amely a tőzsdetanács kiküldöttjeivel együttesen tanácskozott a gabona- és magvásár váncsian várjuk a kormány nyilatkozatát czig is tétovázna s nem sietne a megtorlás ügyében. ezen ügyben, mert nem lehet kétséges, hogy fegyvereivel visszaverni azt a támadást, melyet a csehek mezőgazdaságunk és iparunk

86. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24. 1541 legkitűnőbb terméke ellen Intéztek. Hü a mést, azokról végérvényes Véleményt mondani cz, mely, bár agancsszárai rövidek, tíz kilót eseheket irántunk való... gyűlöletük annyira, még nem lehet. Az 1894. évben termő- nyom. & a kiállított agancsok között leg- elvakultá teszi, hogy világszerte kedvelt és képessé vált szőlők igen különbözők minőségileg; nehezebb. A második dijat Széchényi Béla kitűnő minőségi lisztünkre ráfogni merészolik, sok fajta ezukorszegény, de igen grófnak egy 16-.qsa, a harmadik dijat ugyannehezebb. miszerint az egészségtelen anyagokat tartalmaz, sok van olyan is, a melyek mint csemegeannak 18-asa nyerte meg, mindkettőt Károlvi ezen perfid ráfogás álapján, annak szőlők, elsőrangú helyet foglalnak el. Lajos gróf lőtte, Széchenyi Béla grófnak áruba bocsátását orvósrendőri intézkedésekkel Kiállítás és nemzetközi verseny Bor- ungmegyei vadászbérletén. Negyedik dijat akadályozzák, akkor nekünk első sorban deauxban. Bordeauxban folyó évi november kapott Frigyes kir. herczegnek egy Baranya- nem arra kell gondolnunk, hogy ezen impertinens 15-én nyitják meg a táplálkozási, egészségmegyében lőtt 16-osa. Ötödik helyre jutott élelmességgel kieszelt vádat megügyi, gyümölcs- és borkiállítást és nemzet- Jankovich Gyulának Zsdenyován Bereg- czáfoljuk miután ezeket maguk a vádlók közi versenyt. Ezen kiállítás figyelmünket megyében lőtt 10-es szarvasagancsa. Hatodik sem hiszik hanem olyan érzékeny gazdasági megérdemli azon okból is, mert Bordeaux Szász Kóburg Fülöp herczeg gömörmegyei sebeket ütő visszatartással kell élnünk, egy oly nemzetközi piacz, a melynek igénybe- 14-ese, hetedik Jankovich Gyula beregmegyei mely kedvét veszi az ellenségnek ellenünk vétele a magyar termelőkre is fontossággal 16-osa, nyolezadik Keglevich Gyula gr. intézendő ujabb gazdasági kirohanásoktól. bir oly czikkek tekintetéből, a melyek nemzetközi borsodmegyei 18-asá, 9-ik Szász Kóburg kereskedelem tárgyát képezik. Fel- A cseheknek kétségkívül joguk van ahhoz, Fülöp hg. 10-es szarvasagancsa (lőtte Szápáry hogy megéljenek a magyar liszt nélkül, de hivjük tehát termelőink figyelmét ezen kiállításra, Péter gróf,) tizedik Majláth László grófnak ahhoz már nincs joguk, hogy azt egészségtelennek azon megjegyzéssel, hogy az ér- Szlavóniában lőtt 14-ese. A vadaskerti agan- nyilvánítva a fogyasztók előtt deklődők bővebb tájékozást a következő ezim csok közül Draskovich Iván gróf két 14-ese kompromittálják. Megtették; most már alatt nyerhetnek: Monsieur Jean Alfréd Vigé nyerte az első és második dijat, mig Lipthay rajtunk a sor erre válaszolni. A magyar 8, Eue du Palais-Gallien Bordeaux. Kiállítás Béla 12-sének, mely a nagyszalánczi vadaskertben kormánytól e tekintetben csak annyit várhatunk, tárgyát képezik: borok, gyümölcsborok, lövetett, a harmadik dij jutott. hogy tiltakozni fog az ily eljárás szeszes italok, konzervált tej, vaj, sajt, kon- Dámvadlapát csak Kóburg Fülöp herczeg ellen s követni fogja a sérelmes rendeletek visszavonását, mert a magyar kormány respektálja a vámszövetség szellemét s tiszteletben zervek, hentesáruk, olajok, sütemények, kétszersültek, liszt és őrlemények, pótkávék, ásványvizek, friss?és szárított gyümölcsök stb. vacsi uradalmából lévén 2 db kiállítva, ezek kapták az első és második dijat. Az özagancsok között az Őry Aladár által kiállított agancs tartja az ennek alapját képező törvénye- lett első, Almássy Dénes gróf egy őzagancsa India termése. India ez évi termése ket. A magyar gazdatársadalom azonban második és Csekonics Endre grófé aharmadik. nem a legjobbnak ígérkezik; Londonból érkező hirek szerint ugyanis 0,udh provinczia többet tehet. A cseh henczegés és megromlásunkra, törekvő kapzsisággal szemben határozza Ágost kir. herczeg mutattak be; amaz nyerte Zergekampókat csakis Inkey Antal és József legnagyobb részében, az észak-nyugati provincziák egy nagy részében, Pendschab-ban, el minden hazafias magyar gazda, hogy többé el az első, utóbbi, mely a fiatal kir. herczeg cseh gépet, cseh posztót, cseh vásznat, cseh pokróceot, cseh porczelánt nem vásárol. Nyitramegye idő alatt 18 darab zergét lőtt az idén, a tátrai vadász-zsákmányából való, a hol rövid továbbá a közép provincziák nyolez kerületében és Felső-Birma két kerületében a nem gazdaközönségét kérjük, hogy szolgáljon e második dijat. öntözött vetések a folyton tartó szárazság téren jó példával az egész országnak. Utasit- miatt komoly károkat szenvedtek. Ha november hó végéig nem áll be esőzés, a tavaszi pon vissza kíméletlenül minden cseh szárjnazásu iparczikket. Egy fillért se adjon m. kir. posta- és távirdaigazgatóság a kö- Levelek helyes czimezése. A budapesti vetések silányak lesznek. A vetések állása többé csehországi áruért. A cseh ügynökökkel szóba se álljon, silány portékájára rá se jain a t. közönséget már több izben felkérvetkező felhívást teszi közzé: A lapok hasáb- és a terméskilátások Bombay egy részében aggasztók, annyival inkább, mert esőre nincs hederitsen. A nyitramegyei gazdák példáját tem, hogy a székes főváros területére küldött levelezésein azon utczán kívül, mely- kilátás. Ha a szárazságban szenvedő vidékeken, az észak-nyugati provincziákban, követni fogja a egész ország s az irigykedő csehek majd sóhajtozhatnak azon idők után, ben az illető czimzett lakik, az utcza neve Oudh és Pendsehab-ban nem lesz elegendő midőn a magyar gazdák rovására évenként előtt a közigazgatási kerület (pl. L, IV., VI. eső, az esetben az éhínség kikerülhetlen sok millióval gazdagodtak. Csak is ilyen kerület) is kitüntetni szíveskedjék, hogy ezáltal a szóban forgó levelezések postai ke- lesz. A fent említett többi vidékeken szintén válasz lesz méltó, a magyar liszt ellen intézett hajszára. Hatásosabb lesz ez mindenféle zelése megkönnyittessék és hogy ezzel egy- az éhínség bekövetkeztétől lehet tartani ép ugy mint az 1877-ik évben, csak azzal a kormányi beavatkozásnál. Üsmerve Nyitravármegye hazafias gazdáit, meg vagyunk lehetővé tétessék. Eme felhívásom nem veúttal a levelezések gyorsabb kézbesítése is különbséggel, hogy jelenleg mégis rozskészletek állanak rendelkezésre, melyek az akkori róla győződve,jhogy kérelmünket mindannyian zetett a kellő eredményre, mert a t. közönség leveleire a közigazgatási kerületet nem éhínség idején hiányoztak. 1877 óta Pend- teljesíteni fogják s gazdaságukban és háztartásukban cseh iparczikket többé nem jegyzi fel, ami pedig a kézbesítés gyorsaságát hátráltatja. Újból felkérem ennélfogva használnak. Ha ezt megteszik, akkor a csehek nem fognak a magyar lisztben baczillusokat a t. közönséget, hogy kizárólag saját elői nyére irányuló ezen felhívásom figyelembe keresni, ha pedig meg nem teszik, akkor vételével a Budapestre czimzett levelezésein kinevetik a magyar gazdát s még nagyobb gazdasági impertinencziákat fognak rovásunkra elkövetni. Mutassa meg a magyar gazdatársadalom, miszerint elég erős arra, högy érdekeit melyek egyszersmind országos érdekek mindenkivel szemben megvédelmezni képes. Szeget szeggel, ez legyen jelszavunk a cseh oroszlán rugdalódzásai ellen! Francziaország szőlőtermelése. Francziaországban az időjárás ez évben rendkívül kedvezett a szőlőnek, a melynek virágzása is rendes lefolyású volt; a nyár folyamán beállott mérsékelt esőzések a fürtök kifejlődését nagyon elősegítette, minek folytán a szüreti kilátások kedvezőek. A legutolsó hetekben a hőmérsék azonban érezhetően megcsökkent s nagyon kívánatos, hogy a szüret megkezdése, illetve befejezéséig az időjárás minél melegebb legyen, mert másként a fürtök beéredésére nem lehet számítani. Ha az időjárás a szüret befejeztéig meleg marad, akkor minőségileg igen kielégítő lesz a termés, mennyiségileg pedig daczára a vidékenkénti nagy eltéréseknek, jó közepesnek mondható, feltéve természetesen, ha előre nem várt viharok vagy egyéb kalamitások számottevő károkat nem okoznak. Az 1895-ik évben termőképessé vált szőlők erőteljesek és különösen minőség tekintetében nagyon kielégítők, de miután e szőlők most még csak első izben adnak ter- schab-ban és az észak-nyugati provincziákban a csatornázott területek 3 millió akreról 6 millió akre-ra emelkedett s ugyancsak ezen idő óta a vasúti hálózat ezen provincziákban és a közép provincziákban millió mértföldről 6Vé millió mértföldre szaporodott. E három provincziában jelenleg 18 millió akre kultivált terület van mesterséges öntözésre berendezve. Észak- és Közép- India több részében, valamint Bombayban nagy az elkeseredés amiatt, hogy a károsult vidékekre onnan rozsot szálliianak, mert ez által az árak emelkednek. Általános az a vélemény, hogy a tengereni behozatal az árakra kedvezőleg fog hatni. Az árak emelkedése miatt azonban valószínű, hogy az olyan vidékeken is, ahol nem volt rossz termés, szükségessé fog válni a szegényebb osztály anyagi segélyezése. Az agancskiállitásról. Az agancskiállitást a napokban nyitották meg a vigadó kistermében a rendező bizottság tagjai: Erdödy Rudolf gr. és Esterházy Béla gróf, Trauttenberg Frigyes báró és Egerváry Gyula orsz. vadászati felügyelő, előkelő sport közönség jelenlétében s ugyanaznap ejtették meg a bírálatot is s mint rendesen, ugy ez alkalommal is a nyilt területen lőtt szarvasok angancsaiból 10 darabot díjazott a bizottság, a melyekkivétel nélkül remek példányok. Legfeltűnőbb ezek között a Szász-Koburg herczegi gömörinegyei uradalmának kiállításában látható 14-es, mely az első dijat nyerte. Szépen gyöngyözött, rövid zömök agancs, oly duzzadó' erőre valló vastag agancsszárakkal,' melyekhez hasenlót csak nagyon ritkán lehet látni. Egy valódi ős szarvas agancsa a közigazgatási kerületet is kitüntetni s eme csekély fáradsággal, járó eljárással lehetővé tenni szíveskedjék, hogy a postai alkalmazottak feladatukat mentül sikeresebben oldhassák meg. Friedlaender József mérnök, ki mint mezőgazdasági gyáros és importeur igen ismeretes f. évi október 10-én ünnepelte 60 éves. születésnapját. Ennélfogva azt hisszük, hogy igen sok olvasónkat érdekelni fogja egy oly férfinak élettörténete, kinek az osztrák-magyar mezőgazdaságban oly sok hasznos gépet köszönnek. Tanulmányai bevégezte után Sehottlandba majd Leedsbe ment, hogy a lenkikészitésbeu kiképezze magát. 1859 Hannoverbe ment, hogy ott a világon az ^lgő jute-szövőgyárat berendezze. Innen Írországba ment, hol 1862-ben feltalálta a lenkikészltőgépet, lentörőt,.lenverő és tisztitógépet, miáltal a nyers kikészítés egészen más útra terelődött. A lenkikészitésnek ezen módjáról az Inspektor of Factories" az angol parlament kékkönyve is megemlékezett. 1864-ben a dublini kiállításon a dublini lordmayor elnöklete alatt, a lenkikészitésről oly nagyszerű előadást tartott, hogy Sir Róbert Peel, Írország altitkára felszólította, hogy Írországban a lenkikészitésről vándorelőadásokat tartson. 1866-ban Oroszországba hivták lenkikészitőgépek berendezésére. 1868-ban Bécsben telepedett le és átvette Mac-Oormick gaböna-áratógép képviseletét, melylyel Magyar-Óváron az első dijat nyerte el. Ezenkívül képviselt több angol czéget, mint Robey, Burdik stb. 1872-diki tejgazdasági kiállításon igen hathatósan működött közre. Ugyan-

1648 KÖZTELEK, 1896. OKTOBEK HO 24. 86. SZÁM. 6-LK ÉWÖLYAMr ezen évben megbízták á gráczi alsó osztrák műtrágyagyár berendezésével, melyet saját szabadalma szerint szerelt fel. 1876-ban az osztrák főldmivelésügyi minisztérium a Philadelphiai kiállításra küldte ki, honnan nem kevesebb mint 36 gépet és eszközt hozott magával, melyek közül a Halladay"-féle szélmotor óriás sikert ért el. Ezek és sok más közhasznú mezőgazdasági tevékenységéért 1878-ban a király a Feröncz -Józsefrend lovag-keresztjével tüntette ki. 1880-ban alapította meg mezőgazdasági gépgyárát, ipely rövid idő alatt igen nagy sikert ért el..általánosan ismeretesek specziálisgépei. Ne- is említsünk- többet, mint a Tríumph III sorvetőgépet. Friedlaender volt az első, ki 1881-ben az amerikai rendszerű vetőgépeket hozta forgalomba, a mely rendszer mindinkább terjed. Szélmotorberendezéseket a czég a Monar-^ chiában a legkülönfélébb czélokra kb. 2000-e't. létesített, mio 1 ellenben a külföldi berendezésekről csak a Norvégiában, Kelet-Indiában, Tunis, Capland, Java stb. hnlyen felállított berendezésekről teszünk említést. 1883-ban Friedlaender O felsége yadászkoesiját villanyossággal látta el, melynek lámpái szélmotorral töltött accummulatorokkal voltak ellátva. De nemcsak gazdasági téren, hanem a közéletben is fontos és. kiváló szerepet játszott és több gazdasági egyesületnek az alapító tagja. A czég már 4 év óta Magyarországon is külön főteleppel bir, (Budapesten, VIII., Kerepesiut 17. szám alatt,) melynek főnőké Lakos Nándor ur kitűnő szakértelemmel, a legszolidabban s a gazdák teljes megelégedésére működik. A magyar kir. államvasutak szállítási irodája a Lipótvárosban. A magyar kir. államvasutak igazgatósága a Lipótvárosban (V., Arany-Jánosutcza 19. szám alatt) szállítási irodát rendezett be, a hol gyors és teherdarabáru szállítmányok az összes állomásokra feladhatók. Ez iroda, előleges értesítés ellenében jutányos szabványárak mellett gondoskodik a küldemények házból való elszállításáról ' és közvetíti ugy a helybeli, mint az á vámköteles küldemények elvámolását. Budapest, 1896, szeptember 20. ' [Az igazgatóság.. (Utánnyomás nem dijaztatik). Ajánlóin, a folyó öv B szeptember 21-én Hód- Mező-Vásárhelyen tartott I ekeversenyen. arany, ezüst és bronzéremmel díjazott egyetemes aczélekéimet, melyek anyag kivitel s olcsó áraknál fogva az összes eddigi konkurrencziát legyőzni képesek., BACHER RUDOLF, C3. és ki. kizárólagos eke és talajmivelő eszközök gyára. ISudapest, Váczi-körut 78. sz. Uradalmak, földbirtokosok, bérlők, gazdatisztek alkalmazottaik, illetve a maguk részére rendeljék meg:, a nép között terjesszék a, F ü g g e t l e n Ú j s á g ' mezőgazdaság és politikai képes hetilapot Előfizetési ára: negyedévre 50 kr., félévre i frt., egész évre 2 frt A Független Újság" egyetlen képes mezőgazdasági A férfiaknak magyar nemzeti politikát, pontos hírt a világ dolgairól és oktatást a helyes mezőgazdaságról; asszonynak, leánynak hasznos és szivnemesitő, mulattató Olvasmányt, gyermekeknek mesét, verset, játékot közöl. A Független Újság" a leghasznosabb és legolcsóbb néplap, mély a nép barátjainak és vezetőinek pártolását megérdemli. Előfizetési pénzek a kiadóhivatalhoz (Bpest, IX. ker.. ÜllŐi-ut 21.) küldendők. KERESKEDELEM, TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Gruttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése. Napi jelentés 1896. október 23. Készbuza ma jól volt kínálva, a malmok gyon kevés vételkedvet mutattak és lanyha iránynál néhány ezer métermázsát vettek, az árak 10 15 kr-os esést mutatnak. Készrozs szintén lanyha, csekély forgalom mellett6'50 55 frt Pesti paritásuáron néhány tétel köttetett. Árpa csak jobb fajtákban mutatkozik, kis vételkedv, hántolási czélra 4 4'30-ig ab itt kelt el. Tengeri tartott volt. Zab változatlan. megszilárdultak. Következő kötések történtek ; Köttetett. Déli zárlat Tavaszi buza.. 7-78 7-92 * 7'91 92 Őszi buza... 7-38 7-52 7-51-53- Tavaszi rozs.. 6"69 6'82 6-81 82 Őszi rozs... 6-60 6-74 - 6 73 74 Tavaszi zab... 5'92 5'96 5-96 98 Őszi zab.... - Uj tengeri... 4-18-4-15-4-23 4-23 24 Uj repcze... 11.10-- 11-10 Vetőmagvak. (Mauthner Ödön turósitása.) Vöröshere. Tisztult helyzettel állunk már s ben, annyiban, hogy biztos adataink vannak, szerint jóval kisebb a termés, mint a mult évi volt és ha tavalyról nem maradtak volna fenn oly nagy készletek, a jelenlegieknél jóval magasabb. árak jegyeztetni nek. Ez utóbbi annál is inkább.feltehető, mert Ausztriában és Németországban nemcsak meriynyiség tekinfetében lett-gyengébb a termés, de ' nőségileg is a sok eső által szenvedett. l.wzcrna nálunk, mint éddig hallatszik, - k pesen aluli termést szolgáltatott, mig Francziaorssság ból és Olaszországból meglehetős mennyiségeket ki nálnák. Nagy forgalom e héten a két hereféle egyi kében sem volt, mert vajmi kevés készáru kerül piaczra. Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Bud-j... ten. Lóheré 44 52 frt, Luczerna 40 50 frt. Baltaczim 9 9-50 frt. Mkfóm/_4-75-5-S0 frt. Műtrágyák. (Sátori Miksa és Mór ozég heti jelentése a Köztelek" részére.) A mütrágyaüzlet forgalma a lefolyt héten változatlan volt. Áraink: Thomassalakteljeskocsirakományokban 18 20 /o 80 /o czitrátold. foszforsavtartalommaj mmként 2'80 3-40 forintig. I-a. szuperfoszfát 16 18% vízben oldható foszforsavtartalommal kilóperczentenként 23 25 kr., mi 3-70 4-10 frtnyi mmázsánkénti árnak felel meg. Chilisalétrom 15% légenysavtartalommal a szállítási idő szerint mmként 12-12-25 frt. Kénsavas káli 95% kénsavas kálitartalommal métermázsánkint 11'50 12 forint. Trágyafősz az állomások szerint mmként zsákkal együtt 0-50 1-10 forint. A szeszüzletben e héten a változatlan :.lanyha irányzat fentartotta magát és a szeszárak ismét 13 krral olcsóbban jegyeznek. Ugy Bpésten, mint Bécsben a kontingens nyersszesz ára, daczára a szilárd gabonaáraknak, 50 krral olcsóbban jegyeztetik. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz e héten lanyhán, 13.50 frton lett kinálva, mely áron több tétel későbbi szállításra zárulva is lett. Galicziából kontingens nyersszesz változatlanul 13.80 14 frton zárulnak nagyban tartályokban szál- Á budapesti piaczon az üzletmenet igen korlátolt volt, mert még mindig hiányzik a nagyobb vételkédv és csak finomított szeszben volt nagyobb keresleti Elkelt finomított szesz 51 51.13 frtig, élesztőszesz 51.50-51.63 frt, nyersszesz adózva 60.25 50.50 frt, adózatlan exkontingens) 12 12.25 frt, denaturált szesz 17 17.52 frton nagyban. Kicsinyben az árak 25 krral drágábbak, A kontingens nyersszesz ára Budapesten 14-25 14.50 frt. Bécsi jegyzés 14,80 15. frt kontingens nyersszeszért. PrcTerái jégfzé* 80.40^80.50" mózótíibitrtfmfaiit; szeszért. - ' ;'-tf«briiimi jegyzés v 10-75 lí - t frt,e^oü,tigensj szeszért". "..., ^Zembergi jeg^zé? 15'.15*25 frt kont ílnotn/' _ Trieszti jegyzés 26 26 50 frt magyar kiviteli. A kivitel e héten több. tétéi finomított szeszt' vásárolt, mely Pitimén át tovább lett jftiwa' : fisfitfc 1 és Dél-Bulgária felé.. ' " " ' -. ' "*v;'i:*?»j Vidéki szeszgyárak.változatlanul lanyháit.'. jsi ' gyeznek. Kenyérmező, Temesvár, Losoncé. 2á : krral olcsóbban. \ "V. ""V'.' - Budapesti zárlatárak e héten: Fmontijdtt; sieut ' 51-51-13 frt, élesztőszesz ' 61.50 51.63'nyers-: szesz adózva 50;25 60,38-; írt, myers'szjesz.ádózatwai 12. -12.25 frt, denaturált szesz ÍZ. 17:25 frt: Kontingens nyersszesz.....j Az árak 10,000 literfokonként hordó nél^üt budapesti vasútállomáshoz' szállítva készpéáizfizctbs' mellett értendők. - SzárazmoslékÜzlettel,en. - Névleges, jegy-zé^ 5. 5.25 frt 100, kilónkint. '. "". ". ',//. Élelmi czikkek a budapesti hctlvásáfon.,1896; ér' október 23-án. A székesfővárosi, vás áriga&gatósdfa! jelentése. * J v Halvásár a haltéren. A fővámtéri, Ferencz Józseftj rakparti, és haltéri. piaczrá 17 helybeli halász, és halkereskedő által, 56 q és, vidéki kocsikon.. 12 összesen 68 q kevert hal hozatott. A vápár élénk.,. Az árak métermázsáhkint írttal csökkentek. ;,J i Viszontelárusitók fizették a hal q»át nagy.élő; 1C0 120, nem élő 60 70, közép nagy-éks 40 60,nei L, élő 32-45, apró élő 18-30, nem 8.16 'frtig. Vad. Hozatott a fővámtérre vaspályán íöö 41),' hajón 50 db, kocsifl 150 db gyalogosoké Áltál'Süt? db, összesen 800 db, a forp}pm éltó,>»»m Nyul 1-20 180,Vadlúd 90 126, VáTdröt/e 50 1TJ, Fáczány! Szalonka erdei # * g % 50, r'% Kiírj, Fenyőmadár -»- kr....,,,.. f " 1 i; kb. helybeli árusoktól kb. 3000 darab, összesén kb, 27800 db; A vásár élénk volt. Nagybani á^ak páronkint: tyúk 4Q0 130, 'csirke 60 120, (idei kiv. ), kappan bízott MO^iefe.kappan sovány 100 140'. récze hízott -7{idei lud öreg h lud (liba) ül hiz. 400 700, új lud sovány 280 380, öreg M, pulyka hízott öei 300 380, sovány. 300 370, gyöngy-t tyúk 120~-140, galamb pecsenyének 40^-60 krig,, Az István-téri élelmi piaczrá élő baromfi helybeli és vidéki árusok által kb, 1500 pár hózatqtt.feli árak a következők: páronkint.tyuls 120 150, 'csirk'é idei 70 130,kappan -hizott-160^), sovány.í20-14ő récze hizott 180 200, sovány 120 140, hizortt lad 450 600, sovány 300-350, l'>ulyk hizott ; sovány 300 360 krig. A forgalom Tisztított baromfi, helybeli "ós--vidéki,.áíusok által kb. 400 db : forgalom élénk. ' Árák: Jércze hizott 2f0 300, lud liba félköyéí 200 22,0 ;.-p.ulyka', /..., ludmáj hizott 20 100 krig. - r. Az ujvásdrtéri piaczra felhozatott a,szo]koti,közr ségekből "vasp. kb. 2700 jdb, kocsin 3600' db',vgyál->gárusok 1300 db, helybeli arüsok 1900 db,' összeson 8500 db baromfi. A forgalom élénk: Az árak párotó kint.következők.- tyúk 1-40 170, csirke-; idei., hizott. kappan J50-170, sovány 12(J liip, hizott récze 180-300, sovány récze' 1'30 Í40, iiizort lud (liba).450 700, sovány lud 300 340; hiíott piilyttá 300 340, sovány pulyka 200 440, gyöngytyúk, galamb pecsenyének krig. ;;i/;,,r;.,> ' Tojás. Hozatott: a fővámtérre? agp,; kb. dbv hajón kb. - -, darab, kocsin, kb. 20,p0.p. db helybeli árusoktól 3ÖOO0, db, összesen; kb, ISOÍOO, db. A vásár élénk. Nagybani árak :'1 láda friss (144Ö db) 3300 3400 kr., 100 db 260 340 kr.,- tojás meszes 1 láda (1440 db) -j-^rir? k., 21fl,4b. -r^-r kr, 1 db krig. - / jii ' Az ujvásdrtéri piur-zra felhozatott'' szokot kazségekból vasp. kb. 10,0"0ü drb,: k'pc.sín, Jbrt'i gyalogárusok 6000 drb,' ielyb. árusok" 27000 daraffi összesen 430C0 darab friss tojás. A forgatom élénk, A következő árak jegyeztettek' ; friss tojáa 1 drb SVa 3, 100 darab 220-260: 40 fajért 15 1? drb, 1 láda 1440 drb 280Q-83C0, meszes tojás 1 db 2V2-3 100, '40 krért 16-17 db, 1 láda 1440 drb krig \? ZOUséer. 'Hozstótt a >Ferene*'J6euf+aig>drM$Y»ÍL p : q, hajón 1800 q, kocsiá'2800:qv helyb.- :;árúsok kb., 1700 q, össz. kb. 6300 q vegyes ^öldségv A vásáros Nagy. árak.sárgarépa JOÖ k. ~ (i00, l ^ ' --, petrezselyem 100 cs. 50-700, 1 q,' u 5rfM 100 db 60-140, karalábé loo db 50-120, vöröshagyma 100" db 20 160, 1 q ÜÖ0 ÍOO, fokhagyma 100 & 800 1200,, lq Ü00-1000, fehérrépa 100;dar^byj0-2a& fejeskáposzta í q 180-4C0. krajczárig, vorpsr^pa 1Q0 darab B0" 100 krajézárig, féjésksposzta -160" aáíalb 180-600, kelkáposzta 100 db 70 1C0, vöröskáposzta

1 ' isflift.' OKtÓBER HO 24. í'má Ö» i.' 40 50 - krir. Zöldtengeri 100 cső 80-100 krig. flí «,Varién mcimmi szokott kozségekböksz-ek. kb. 2760 q, gyalog é^k^wtflw 370 o vasp. 'q, összesen; mintegy ál3u <1 ve^03 " puttony -33 40, fejes saláta 100 db.70-80.kötött, L 7 X ^rárlklsttettek: Elsőrendű jármos Jli ]flrt db, ugorka savanyítani való 100 db 8kör, középminőségü jármos okor savanyu'100 db - - - - paprika ióü db 8" 50, zöldbab hüvelyes 1 kg. -t ^Im" 60-120, zöldborsó.. héjas 1 kg., zoldborsó. tej tett 1 üter'- krajczárig.. _ 4 űy/nyady-léri piaczra felhozatott kocsm 250 q, ffvalokárusoktólkb. q, helybeli árusoktól kb. 2o0 q, fli snnn élénk forgalom mellett a kővetkező árak?y0 175 frü* bika ~ frtig páronkint. B s t o & i S v S ' ö K U S K e 1 Y s tarka t én 1& drb J " L U ' ^ X S S S ^ i ^ - szeliaf ököí, - drb boszniai ökör, 148 drb szerbiat zöldborsó fejtett 1 liter krig.- byumoich. í'viim öles onz* Hozatott a Ferencz-Jőzsef-rakparti 500 q. kocsm körte 1 q 700-Í100, közi dió 1 q-13c0-2600, szilva magvaváló 1»<) szüva voros _1 q > f f gesztetye^lfoldi 1 q 900-ltW gesz- ÍLÍL olasz H 1600^-1900, czitrom 1 láda 220, 300, tenye olasz l q j 15 közönséges 1 q 5szi baraczk 100 db, ««kriedinnve M. H7i Hrb 'oűrmint: jármos ökör,- elsőminőségii 18 db közép 17 :Sb, alárendelt.8 drb. t^jostehén: S w l e k. 100. csomó M db 60 1C0, ugorka savanw löo db ltp 120, tínó 3 A db fe;sstehetok ma legkevesebb,15-20 MUJ drágábban voltak eladhatók, mint mult héten. A nagy klres'et folytán a vásár igen gyorsan fo yt le. A lf Hatvani Cukorgyár 25 jármos ^ ^ f 6s drb román. Az egészségi szemlénél jan. l-től máig 105 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Budapesti aznróniarhavásár. Okt. hó 22-én A székes fővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése. Felhajtatott: 318 drb belföldi, drb galicziai, drb tiroli, 287 drb növendék élő borjú, drb éls bárány: 37 drb belföldi, db galicziai, drb tiroli, 52 drb bécsi, drb növendék borjú, drb ölött bárány, db élö kecske. A borjuvásár vontatott lefolyású volt. Arak a következők. Élö borjuk: belföldi frtig, kivételesen frtig dbonkint, 36 48 frtig, kivételesen 50 frtig súlyra, növendék borjú 14 32 frtig, kivételesen frtig drbonkint, frtig súlyra. Ölött borjú: belföldi 68 70, tiroli frtig, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbonkint, bárány frtig, bécsi 70 72 frtig súlyra Élő bárány 6 50-9 forintig páronkint. Élő kecske frtig páronkint, kivételesen frtig. Ingatlanok árverései (20000 forint becsértéken felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.) Hmlanesti vágómarhavásár. 1896. október hó Okt. 26 Nyíregyházai atkviha- Soldos 24199 22-én (AZapestlközvágóhid és nmrhayásárigazgmsag kir. tvszők tóság Pál Okt. 26 Békés-csabai a tkvi ha- Herczeg 23161 db középminőségü ökör és - db alárendelt min. A mai vágómarhavásár ismét lassú lefolyású volt, daczára annak,, hogy a felhajtás csökkent mert vidéki keresk"dő kevesebb jelent meg a váwroa.az Irak a jobb minőségnél 1, a silányabb mmoségnel 2 frttal csökkentek. ^ fc ; jjizott magyar és tarka ökör jobb minőségű 28-32-50, kivételesen hizott magyar és tarka ökor kozépmin ^ 17, alárendelt minőségű magyar é«teirka «kor 2 0, jobb minőségű magyar tehén 26'-- frtig, kivétó lesen tarka tehén 33-, magyar tehén-kozepm. J kir. jbiróság tóság József Okt. 26 Tordai kir. a tkvi ha- Betegh 51520 törvényszék tóság Ferencz Okt. 26 Verseczi kir. a tkvi ha- Bal'on 30244 járásbíróság tóság Juon Nov. 4 Bpesti kir. a tkvi ha- Szathmáry 119451 törvényszék tóság Lajos Nov. 9 í)-szerdahelyi a tkvi ha- Daruai R. 22833 kir. jbiróság;, tóság Daruai József Nov..16 Gy-fehérvári Tartama Barcsay 32000 kir. tvszék közs.sá'z Miklós Nov. 20 Edelényi kir.. a tkviíia-.gr. Kun.21106 járásbíróság tóság tstvánné Pecz. 16 Kecskeméti telekkvi Kovács 21900 kir. tvszék helyiség Antal Szerkesztői üzenetek. S. M. Bátorkesz A buza ára 1879-ben.12, frt, lesen ia szerbiai ökör jobb mmoségu közönséges 100 db - - írt.... 26^9-^ kivéssen Szerbiai ökör középminőségü - Az ujvásártéri piaczra felhozatott a szokott koz- 18-24- szerbiai ökör alárende l minőségi 18-24 szerbiai bika 22 50-31'-, szerbiai bivaly 16--22 50 kivételesen frtig métermázsánkint élősúlyban. A/ prsz. magyar Ka/.»1. esyesülct tulajdona ffiéf a f 100 db 40-jV lök, 8-12 1 db Budapesti lóvásár. Budapest 189G. okl 22. Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dcssewffy Aurél, Bernát A budapesti vásárigazgatóság jelentése a Köztetek István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgoc U csemege, 1 kg; részére^ ^ «Arnlv dr Hagara Yiktor. - Főszerkesztő^ es ki: nagy felhajtás melle«élénk S t fel'elős f Forster Géza az O. M G B iga^ gtlsnwd^"görög kicsiny iá f iratóia - Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az ^^TelSatott össz. 678 drb. Eladatott 298 drb görög kicsiny 1" db; 4-10, dinnye- sárga faj S M G. B szerkesztő-titkára. - Társszerkesztő: 100 db - -, dinnye sárga faj 1 db -, dinnye Jeszenszky Fái. 1()n db dinnye-sárga koz 1 db. ^ f s?816 csemege 1 ^.'40-50^516 közönséges kg. 22 38 krajczárig.. A Hunyady-téri piaczra felhozatott a szokott községekbslvasp. 25 \ kocsin ^0 q, helybeh é írtért közép minőségű lovakból: nehezebb félék gyalogárusoktól kb. 25 q,. összesenkb loo q vegyes fuvaros ló stb.) 30 db, eladatott 5 db 60-100 frtért : y yüm g ölcs közép fergalom ^ellett árak^ kovet^ zők : fajalma 10CT db, 1 xo. db S S ^ j ^ É T S L S í a A ««2-5, köz. alma 100 db, 1 kg.10-14, 1 db Í-2kr, körte "faj 3.00 db *-<, körte faj 1 kg. 28-40 körte faj 2-4, 5szi baraczk 100 db, B ő z c s é p l ő i n f f í a tökéletesség legmagasabb fokán állanak.. ^-4 5, szőlő kezonseges 1 kg. la 44 ^r- & TtínliMesU tnkarmaiiyvasár. (IX. kerület Mesterig ^Jf i éber 23. A székesfőv. vásángazgató- válogatott 320-380 kg, nehéz 54-56 kr, 280-düU kg. f«cza, 1896. pktóp^^^^ Felhozatott a 09 jelentése? T^fe réti széna l szekér «S Ö - S S G!! AllatTásárok. vásár igazgatóság jelmtese a Köztelek reszere.) w Kibánva! sertéstásdr 1896. okt. 23. (Első magy. Bmsmí^m Zl izuás belföldről - drb, Szerbiából 2510 Ciíehorszáaba, Morvaország és bziléziaoa J^ S S a Sb, tsieltrf drb^maradt állomány fsspiy- A részv.-szállásokban 5422 db van eltóvezve. Az egészségi és tra^sitószállásokhan maradt 46^7I ftw, Szerbiából 26U^ darai, romám ^ ^ ^ r l l é d s rb pes a 462 S 7Í 4 b szerb j Magyarország legnagyobb és egyedüli gazdasági gépgyára mely a gazdálkodáshoz szükséges ik3t összes T3R1 gazdasági gépeket gyártja. Részletes árjegyzékkel és szakbavágó félvilág ositással díjmentesen szolgálunk. Kérjük minden kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimeritő és felvilágosiiő választ. Czim : aagyar gazdaságidé; részvény-társulat B Ü D A P E S T E N.

1550 KÖZTELEK, 1806. OKTÓBER HO 24. 86. SZAM. 6-ÍK ÉVFOLYAM. Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet. BUDAPESTEN, VIII., József-körut 8. )k: CSÁVOSST Béla. Igazgatósági tagok: ANBBÁSST GÉZA gróf, BUJANOTICS SÁNB03, DESSEWFPY ABISTID, KOMJÁTHY BÉIA, PÉCHY TABÁS, PÍ5SPÖKY EMII,, RUBINEK GYÜIíA, SZENTK1KÁLYI KÁLMÁM, SZILASSY ZOLTÁN, SZŐNYI ZSI6MOND, SZTÁBAY ISTVÁN grif, TELEKISÁNDOR gróf. Vezérigazgató: SZŐITYI ZMgmond. Az Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkexet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megtelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt díjaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. A takarmány és termények (szalmás eleség) biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A dijak itt is a lehető legmérsékeltebbek. [NT* Gazdasági egyesületi tagok tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. TP Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület istvántelki immúnis" homoktalaju szőlőjéből a következő európai amerikai szőlővesszők eladók: Gyökeres Riparia sauvage alanyra Madeleine Ang... Muscat Ottonel... 700 db ezre 300 készített ojtványok. Alexand. blanc 120 Chasselas blanc "3150 db száza 12 frt. Sauinur 70. Rouge 400. 12 Rozca 50 blanc Croqu. 650, 12 Kanadai 130 Furmint. 300 12, Nemes-Kadarka!.. 120 Nemes Kadarka 130 12 Piros bakar 50 Olasz Rizling 550. 12, Veltelini piros... 150, Nagy-Burgundi... 300 12 Delambre...... 150 Mézes-fehér...... 200 12 Ezerjó 50 Tramini piros... 225 12, Damaskusi Furmint 60 70 Gyökeres vesszük. Luisiane 60 Olasz Rizling... 18000 db ezre 16 frt. Nagy Burgundi... 5000 16 Othelló Tramini piros... 3250 16 Jaquez Amerikai vesszők. 100» 300 Magyar Gazdasági Egyesület igazgatójához Budape&t, Köztelek intézendők. Az elszállítás t szszel vagy tavasaszal történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, a hátralevő rész utánvétellel szedetik be. Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. IGAZGATÓ. i Bérbeadó esetleg eladó a néhai Fiaskó György úr Feléd-pály falvai 169. kat. hold kiterjedésű pusztai birtoka, a feledi uri lakházzal és nagyb elsőséggel több évre bérbeadó [ esetleg eladó. R.-Szombat, 1896. október 3-án. Marton János, iigyvéd. Szikes talajok javításánál az általunk nagyobb uradalmakban eszközölt próba-gipszezéssel kitűnő eredmények lettek elérve, melyekről bővebb felvilágosítással szívesen szolgálunk. Mindennemű más műtrágyát hamisítatlan jó minőségben az ajánlott béltartalom szavatolása mellett legjutányosabban szállítunk, Ingyenes ismertető füzeteket (Collumellótól) bérmentve küldünk. ASátorigyárak központi irodája: Budapest, IX., Dandár-utcza 25. Eredeti Angol kosok. Hampshire-, Oxfordshire-, Shropshire-, Sonth-down, Cotswold és Lincoln kosokat szállit megrendelés, után 14 nap alatt bármely állomásra P I C K O S W A L D, tenyészállat-importeur Budapest, Külső-Kerepesi-ut 1. szám. A balaton-almádi-i első amerikai szőlőtelepen nagymennyiségű gyökeres fásojtvány, továbbá feltétlenül fajtiszta Rupestris Monticola, Solonis, Riparia Portalis és Selecta sima és gyökeres vessző kerül eladásra. Ugyanott talajok mésztartalmának megvizsgálása pontosan eszközöltetik. Árjegyzékkel ingyen és bérmentve szolgál a tulajdonos: Suli László, fcaltarólípáaatári péíistárnole Veszprémben. 1772 Hirdetmény. I A császári és királyi közös hadügyminis- I terium Lábodi (Somogymegye) csikótelepén lo 1 drb mag-yar fajta, tenyésztésre alkui- I mas, berni bikákkal fedezett gulyabeli tehén 1 mint számfeletti eladó. I Tudakozódások, ajánlatok alulírott czimre I intézendők. A csász. és kir. közös hadügyministerium gazdasági Intézősége. 1880 L á t o d (posta-, távirda- és vasútállomás). 1866. október 21.

86. szam. 6-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24 1551 KOSZÉN Osztraui gyári, dió-, $$ koczka és darabos, 2 szer mosott osiraui Henrikaknai kovácsszén, mmím1mw,ip h^ porosz szalonszén, coaks, 8ZObar^^Ll pülciek czélokra. _ ' leg-lsit-u.aao'b'b xm.ijaőaeg-'bess. leg-jixtán.yoaa'b'ban. kapható H A i 1 W / I V S á T / I P # 1 1 " W kőszén-nagykereskedőnél, m m i l l i i t l m m m w i j Budapest, Arany János-utcza34. sz. A cs. és kir. szab. Hitelintéxct kőszén-osztályának vezérképviselete. turfatermények és szabadalmazott önműködő turfahintö-closetek, valamint árayérszér-üerenflezési felszerelési tárgyal vállalata l\ tí BIT2DÜFBST, Íj ; IX., Csillagr-ntcza 15. Árjegyzékek r\r-iw»> 't "V kívánatra R _T ~ í, ' bérmentesen ~< r-" J f) küldetnek.! ^SgmjSdi^ ) (íustiiv Mödig Plnczészett czlkkek. borprések, lehnzó és zúzógépek, szűrő készülékek, erjesztő-akonák, borszivattyúk és kitűnő bortömlők. Árjegyzék kívánatra küldetik. L WECHTL, BÉCS I. Hclferstorferstrasse 13. 1847 Női r u b a s z a b á s b a n mintarajzolásban, mértékvevésben u. m. puhakészítésben alapos oktatást nyernek előkelő hölgyek és leányok 10 frt havi tandíj mellett, Hazarin Erzsébet nyiiv. szabászati tanintézetében, Budapesten, 111. ker., Jőzsef-körut 9. sz, III. em- Ugyanitt: minden növendék egy ruhát is varrhat magának, vidékiek pedig teljes ellátásban is részesülhetnek ós házamban kellemes otthont találnak. KWIZDA FERENCZ JÁNOS K w i z d a - f é B e Gép-sodrony-sxö vetek, czinkezett szúrós kerités-sodroisy. kapnk. sodronykötelét mindenféle' íában szimtvicgjltányosatiln. Vasscdrony és gépsodronyszövet Byár és épület lakatos-műhely Franz Schröckenfucbs Waldliofen a. d. Ybbs. MT Bekerítések gépsodrony-szövet- 1, és kir. szab. mosóvíz lovaknak'. lovak, szarvasmarha és juhok számára. Dr. KRÖCZER LÁSZLÓ-féle g ^ - s s j j s f f i a a SOHÍÍOLÉR I. N.

KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HÓ 24. 86. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. izfflazteíról mezörenáörséflröl uoló 189í. éri XII. tónényezitt, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, rnagyarázatokkal ellátva, egy íuxetben. Ára bérmentes küldéssel 1 frt 10 kr. készítésének forgalomba hozatalának tilalmáról szóló Törvény. Vlagyai á/.ó jegyzetekkel ellátta : Dr. Lónyay Ferencz. Ára 80 kr-. a következő g-azdasági szakmunkák és rcgéajok leszállított áron kaphatók: Magyar Gazdasági Czimtár nag-y xieg-yedalals, 35 ív -berjedelena-bea.. Tartalmazza az összes g-azd. egyesületek, gazdakörök, földbirtokosok, uradalmak, liitbizományok, bérlők, gazdatisztek, erdészek pontos és legmegbízhatóbb czimeit. Miután az össze* gazdasági egyesületek tagjainak névsora a lakhely és utolsó posta pontos megjelölésével benfoglaltatik, a gazdasági egyesületeknek és kereskedő világnak nagyon ajánlható. Ara fűzve 7 frt, kötve 9 frt 50 kr. AZ ERDÉSZ ÜR FIA, A MALOM TÖRTÉNETE, íz. s tt: Ára portómentesen megküldve 1 frt hely. 40 kr. portómentesen megküldve 1 frt. helyett 40 kr. DFT T R Irta Anna Vertua Gentile. Ára portó- RMflVAT VQÁDT\Afl Irta Mathers Helén DÍjIíLA, mentesen megküldve 1 frt helyett AilU I ALl Ül) UilüUll, Ara portómente- 40 krajezár. sen megküldve 1 frt helyett 40 krajezár. MI A SZERELEM? F^^rion^cáwforV BONDA MIKLÓS, portómexs^n' 3 'mtgforditotta: Fáy J. Béla. Ára portómentesen küldve 1 frt helyett 40 krajezár. megküldve 1 frt helyett 40 kr. A sertés javítása és hizlalása gazdák és hizlalók használatára. Irta: K. H u f f y P á l uradalmi főtiszt. HB Ára portómentes küldéssel 1 frt ÍO kr. KSi A. Igen érdekes reg'ények leszállított áron: A mezőgazdaság és mezőrendőrségről szóló I8:t4. évi Xlí-dik törv.-czikk alapján összeállított: 1. mesterséges borok NEM SZABAD SZERETNIE, B ^ EGY CSODAEMBER KALANDJAI. Lajos. Ára portómenteson megküldve 1 forint Irta Conan Dayle, fordította Fáy J. Béla. Ára Káté községi mező- és hegyőrök helyett 40 krajezár. portómentesen. megküldve 1 frt heljett 40 kr. asámira. Ára portómentes küldéssel 20 kr II. Káté az nralalmi csőszök Ára portómentes küldéssel 20 kr. Összeállította: dr. BALKAY BÉLA. Mindkettő csinos zsebkönyvalaku keménytáblába van kötve és 20 oldalas jegyzék-naplóval ellátva. Wairémüs mérlegeü a legtökéletesebb mérlegszerkezetek. & szabadalmazott Fasrbastks-mérlegek rendszerűek, tolósúlyos fémmérőkarral bírnak s a hidra tett terhet méffidem portaira e^ifeaísően mérlegelik. Tartósság, pontosság és könnyű kezelésűknél fogva ugy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert legkitűnőbb mérlegek. Iwgaadaisaigyi, széftér-, marha-, zsák-, és ralrtári mérlegeinket czélszerii és a czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva feü'öiiőssíi a gardák, gsaaidaaágssk és uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. jutányos árakban, felügyelet aiatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 12, czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál. " 5005 FAIRMISMÉRLEG ÉS GÉP6YÍE miy-ttasí, BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külsö-váczi-ut 156. Értesítés. A os. és kir. közös hadügyministerium.1896. szeptember hó 22-én 16-41 Abt. 13. sz. alait kelt leirata szerint különféle ruházati és felszerelési tárgyat általános versenyzés utján biztositani szándékozik. A teljtartalmu hirdetmény ajánlati mintával együtt, továbbá a szállítandó czikkek kimutatása a 4-ik hadtest hadbiztosságánál, a budapesti 2. sz. ruhatárnál, valamennyi kereskedelmi és iparkamaránál, a kereskedelmi muzeumnál és a budapesti magyar országos ipar egyesületnél, továbbá az egy szerződési tervezés alakjában szerkesztett részletes feltételek valamennyi hadtest hadbiztosságánál, a brünni, budapesti, gráczi és kaiserebersdorfi ruhatárnál, valamennyi kereskedelmi és iparkamaránál, a kereskedelmi muzeumnál és a budapesti magyar országosipar egyesületnél betekinthető. Budapest, 1896. október hó 13-án. A cs. és kir. á. hadtest hadbiztosságától.

86. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24. 1541 1 H o f h e r r & * S-S 2 és S c h r a n t z B u d a p e s t, V L, Y á c z i - k o r t t 57, Uj szabad: LőherecsépU és kidörzsölőgép, a léherecséplés és kidörzsölés eszközlésére egy művelet alatt. ÁrjcffyzéKefc bérmentve és fngryen. ff 0 N» M A -Ö & * a s 2 1 & m S 8 y 2» Vincenz cs. és kir. udvari szállító Oblack &rácz (Stájerország). Első és legnagyob eredeti stájer vadász-, hölgy és tourista szövet különlegesség és kiviteli üzlet. A rxiiaősécf, -srálasz-fcéls, szituraléálság- és olcsóság' -fcelcija-fcetébeii utolérhs-blam. S Minták ingyen és bérmentve. A magyar gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesülete ajánlja a t. ez. földbirtokos és bérlő uraknak állásközvetítő osztályánál bejelentett tagjait elhelyezésre. Az ez ügyben való fölvilágositások és közvetítések dijmen- Mezögazd. és erdészettel foglalkozók nyugdíjintézete. Eszközöl biztosításokat: nyugdíjra, rokkantsági díjra és özvegyi díjra, mezőgazdasági, erdészeti és ezekkel rokon foglalkozású egyének számára a legolcsóbb díjtételekkel, mert nem nyerészkedésre alakult vállalat. Kívánatra alapszabály díjtáblázattal és bővebb felvilágosítással szolgál az iroda : Budapesten, IX. kerület, Lónyayutcza 7. sz. alatt. Magyar kir. áilamvasutak. 133068/96/C/I. sz. ' H i r d e t m ény. (Magyar vasúti kötelék.) Az adómentességnek székelyudvarhelyi h. é. vas XII/15-én, végül a nyíregyháza-mátészalkai h. é. vasúton 1896. XI/12-én való megszűnése következtében a magyar vasúti kötelék II. rész, t. és 3. füzetében, továbbá IV. r. 1. füzetében az emiitett h. é. vasutak állomásaira vonatkozólag foglalt valamennyi díjtétel, a fent kitett napoktól kezdve hatályon kívül helyeztetik. Ugyanezen indokból érvényen kívül helyeztetnek 1896. XII/26-án az említett kötelék II. r. 1. füzetében és IV. r. 1. füzetében a szamosvölgyi vasút Aranymező, Hosszurév, Letka, NyirsiJ, Szurduk és Zsibó állomásaira nézve foglalt díjtételek is. 1 ' ""16. október hő 3 án A magy. k'r. államvasutak igazgatósága, a részes vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.) ''^ttvmmmwj^w^xht-: GANZ t> TARSA vasöntöde és gépgyár részv.-íárs. Budapesten koszit: A) gépeket és építési munkákat, teljes maloinberendezéseket, vasúti kocsikat és vasúti fölszereléseket, transmissiókat. Specziálitásai: 514 B) Kéregöntvény vasúti korokok, váltók, zúzómüvek, hengerok- és ágyúgolyókhoz. llengerszékek kérogöntetü hengerekkel mind a magas maimászaihoz, mind podig a parasztra őrléshez s egész ndezések. Facsiszoláslioz, pipir- és ceuuloza-gyártáslioz való 'épek. Vizkereket nagy sikerrel pótló turbinák. Villamos világítás nagy távolságra is a motortól. Zsilipek, csővezetékek, frictiós kancsolások, rotatiós amométereli. Aczélöntés. Thost Ottó-féle Fostély-öntőde Vezérképviselő Budapesten: K Ű H Ü l L á M I i 1 Paris, Zwickau'/s Szent-Pétervái*. Wesseiényi-utcza 36. földszint. FelYtlágositást is ffitsépelfetincven ad, fenti. Füstemcsztő tüzelés, nagy szénmegtakaritás, a legnagyobb tartósság. Legújabb szerkezetű «T J Tt ^ Legújabb szerkezetű gőzmozdonyok ^ & on U l J Jy> ^ gőzcséplő gépek 2V» lóerőtől 80 lóerőig f V ^ f> kettös szalm apázókkal és megnagyobblim.-, azéaa- ós saalsafta.f'űtésx <V VI ^ tott rostákkal. bít- és h u t u. ^..yete. > mezőgazdasági gépgyárosok r Q. K a z a l o z ó k. mes aczél-ekék, Universal- Mindennemű gasdasigl gépek és r- v és Columbia-Dpill ksnnyü ser-. C eszközök a legjefts is legkita- vető-gépek, A > T > nöbb kiiliitásban a legjatánye- zérvavetfi.gépek. Q j 7 6» *abb árakon. Budapest, jmtft^w' láczi-kőrui Egyetemes eke. 63. sz. Árjegyzékek kivánaira ingyen bérmentve

1554 KÖZTELEK 1896. OKTÓBER Hö '24. 86. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM'. fffffffffffffffffff^ Földmivelésügyi m. kir. miniszter. A mezöhegyesi m. kir. állami ménesbirtokon mintegy 20254 q őszi búza kerül folyó évi november hó 3-án zárt ajánlati tárgyalás utján eladásra, Az eladásra kijelelt buzahalmok, a mezöhegyesi ménesbirtok magtáraiban a minták, valamint a részletes eladási feltételek pedig ugy a vezetésem alatt álló minisztériumban, a gazdasági főigazgató urnái, mint a mezőhegyesi ménesbirtok igazgatóságánál tekinthetők meg. Ajánlatok az egyes halmokra különkülön is tehetők. Kelt Budapesten, 1896, október 15-én. Földmivelésügyi miniszter, Magyar kir. államvasutak. 130668/C/I; sz. Hirdetmény. Osztrák-magyar vasúti kötelék, (V. pótlék életbeléptetése az 1892. márczius hó 15-től érvényes IV. rész 1 füzet" kivételes díjszabáshoz.) A fenti díjszabáshoz 1896. október 1-étől,. illetve., dijfelemeléseknél november 1-élöl való érvényességgel az V. pótlék lép életbe. Tartalma : I. a külön díjszabási legváltoztat' " * i irányítási tása. A pótlék a részes vasutaknál kaphatót Budapest, 1896. október hó 1-én., A kir. magy. államvasutak igazgatósága, a részes vasutak nevében is. (Utánnyomás neiji dijaztatik.) Gyár Mosonban Főraktár: Budapest, VI., Váczi-körut 57a. sz. u-gmmi^ gazdasági gépgyára ajánlja a t. gazdaközönségnek a bekövetkező őszi idényre takarmány-kamra berendezéseit a legjutányósabb árban. Tervezeteit ki váuatra készíttetnek. Takarmány fiillesztők, (Ventzky szabadalma) melyek kitűnősége, gyors működése és könnyű kezelhetősége felől számos magyar gazda bizonyítványa rendelkezésre áll; toyábiá: szecskavágók, répavágók, morzsolok, darálók, czirokc s é p 1 ö k, arankarosták, Sack-rendszerü egyes, kettős és hármas ekék, rosták, (szelelő magtárrosta 33 frt), konkolyválasztók stb. Ál-jegyzékeit bérn«entve küldetnek! M. Hann's Söhne cs. kir. udv. patkolási eszköz szállító BÉCS, I. ker., Strauehgasse 3. szám. Ajánlják nagy raktáru- Kat minden patkolási czikkből és ezen szak- I máiba vágd különlegessé- I gekből. Továbbá ajánlják S szabadalmazott, kiváló szak- ' férfiak által legjobban ajánlott patkóikat igáslovak és paripák, úgyszintén ikrök vasalására, lönösen kiemeljük czégünknek legújabban szabadi rudvasalásait és kengyeleit. Lapunk bekötési táblája 1 frt 3 6 k r é r t (portómentesen) kapható kiadóhivatalunkban. M o ^ t j e l e n t m e g u,köztelek Zsebnaptár ^ ÍSfl7.«liU ^vr-a Szerkesztik : R U B I N E K G Y U L A és S Z I L A S S Y Z O L T Á N. ax Orsz. Magy. Gazd. Eg-ylet titkárjai. A ZSEBNAPTÁR" 3?osts. díj 1Q kr. } l Ő Í S t» S Í Ó.TSL X frt- 3 0 i s r. Soltí. ára 1 fr-b SO kr. Megrendelhető a Köztelek" kiadóhivatalánál, Budapest, IX., Üllői-ut 25. (Köztelek).

86. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24. 1541 I Magyar kenderből készült, I és legjobb minőséj^n 5 gazdasági kötélneraüeket, p BLEIER és WEISZ, í í kötélgyárl ezég Budapest. Q jj Raktár és iroda: Károly-körut 9. szám, a gróf Hadik-Barkóczy féle házban ) Gyártelep : Hajtsáp-ut 7307. sz. Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos fntőszőnyegrcfc, lábtörlők, ruhaszárító Kő- [ telek, halhálók, a kézitáskák stb. továbbá gazdasági czikkek u. m.: istráng, kötőfék, rndaló gabonazsákok, vízhatlan ponyvák, w itató és tűzi vedrek, kender- y tömlők, hevederek, kender, rj kócz stb. a legjutányosabb eredeti p gyári árakon. R YiíffimeireMeM pontosan vuudtcliá szecskavágó-répavágó-gépeimet, II biztonsági járgányaimat és legjobb rendszerű REFORM" takarmány-pároló készülékeim valamint eredeti minőségű. = Sack ekéket E=r és más egyéb talajmivelési eszközöket és gépe van szerencsém a t. gazda-közönségnek ajánls Ábrás árjegyzékek kivánatra ingyen és b mentve. PROPPER SAMUI Budapest, Váezi-kőrnt 53. Magy. kir. államvasutak. 132382/36/C/I. t~ Hirdetmény- Osztrák-magyar vasúti kötelék. I. pótrék az 1896. január 1-től érvényes II. rész 2 díjszabási füzethez. Az osztrák-magyar vasúti kötelék 1896. január 1-től érvényes II. rész 2. díjszabási füzetéhez 1896. november 1-ével az I. pótlék lép életbe, mely tartalmazza : 1. Az árjegyzék kiegészítését, 2. díjtételek módosítását, 3. uj díjtételek bevonását, 4. helyesbítéseket. Jelen pótlék példányai a részes vasutaknál legközelebb kaphatók lesznek. Budapest, 1896. október 17.,,. A magy. kir. álamvasutak igazgatosaga, a részes vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.) f Árverési hirdetmény, A bábolnai magyar királyi állami ménesbirtok tisztavérü simmenthali tehenészetéből származó: 20 darab számfeletti előhasi üsző és 12 darab tenyészbika lesz folyó évi november hó 5-én délután 1 órakor a kis-bábolnai majorban megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek rel e l a d v a. -E= Az árverés napján előzetes bejelentésre kocsik fognak rendelkezésre állani az Ácsi (magy. áll. v.) és a nagy-igmándi (d. v.) vasút állomásokon. Az eladásra kerülő tenyészállatok pontos leirása kivánatra megküldetik. Fosta és távirda-állomás: Bábolna puszta. Bábolna, 1896. október hó 10-én.,A bábolnai m. kir. áll. ménesbirtok igazg-atóság-a. 1874 (Utánnyomás nem dijaztatik.) Formalin (400/o-os formaldehid) kitűnő szer a száj- és körömfájás ellen. Nagyobb számban érkezett igás ökrök között kiütött száj- és körömfájás kezelését Rühmekorf kir. főtiszt ur Winzenburgban Freden mellett Formalinnal (40%-es formaldehyddel) kisérlette meg. Az ökrök szája és körme naponta egyszer félperczentes formalinoldattal lett tisztítva. A sebeket egyötöd perczentes oldattal mosták ki, utána pedig bekenték a körmöket fakálránynyal. Ezenkívül az istálló szóró segítségével formalin- gőzzel fertőtlenittetett. A járvány 14 nap lefolyása alatt megszűnt. Az ökrök csak alig egy napig maradtak táplálék nélkül és jóformán semmit sem szenvedtek a járvány miatt. Nevezettnek sikerült továbbá a járványt csupán egy istállóra a trágyának ugyancsak fenti félperczentes oldattal való megöntözésével izolálni, daczára, hogy a beteg ökrök istállója a többi istállók közvetlen közelében volt. ReszeSt formasbn<*gebaune. (Dr. Schleich -féle'' Glu tol) Dr. Jess Charlottenburg, Schuemacher Freiburg i. B., K. Tlburtius Nörenberg, Wagenheuser Neuhcf i. Bayern és a graditzi-i Wagner-ménesbirtok kísérletei szerint kiválóan alkalmas nyílt sebek gyógyításához lovaknál, nevezetesen a lovak pókja" elnevezés alatt nagyon elterjedt Dermatitis eccematosa és gangraenosa ellen. Az utóbb nevezstt a dr. Schleich-féle Glutol-t mint igen kitűnő szert ajánlja és különösen friss sebeknél nélkülözhetetlennek tartja. Formalin és Glutol kapható minden droguista kereskedés utján, Chemische Faluik auf Actien (vorm. E. Schering.) Berlin N., Müllerstrasse 170/171. Tekintettel a ifizemo vetési idényre, i van szerencsénk SÜST szavatolt tisztaságú ~SHJ ajánlani (a csehországi Th.om.asraij.-srekToől eredő) a legmagasabb dijakkal kitüntetett Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabnanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luezerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb foszforsavtrágya, tekintettel hatásának tartósságára felülmúlja az össrei szuperfoszfátokat. A citrátbán oldható foszforsav-tartalomért szavatosságát vállalunk, netán hiányzó mennyiséget megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál a csehországi T&oiasiM eladási iroáájánaí rezérltéptiseltíje a magyar korona országainak területén KALMÁR VILMOS, Budapest, Erzsébet-körut34,

1556 KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24. 86. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" hirdetései. Az O. M. G. E. könyvkiadó vállalat kiadásában megjelent: Takarmányozástan, 24 ny. iv, írták Cselkó István és clr. Kosutány Tamás m.-óvári gazd. akad. tanárai. Talajismeret, 12 ny. iv, irta Cserháti Sándor m.-óvári gazd. akad. tanár stb. Gazdasági épitészet Kézi- Könyve, 24. ny. iv, irta Domokos Kálmán, a debreczeni gazd. tanint. igazgatója. Szikes talajok, kezelése és javítása, Hilgard E. W. után irta Treitz Péter és 3 melléklet. Kavassy Jenő min. tanácsos, a kulturmérnökség főnőkétől, Landau Lajos ku'lt. mérnöktől, s a nagylaki öntözött sziktelep Tomka Emjl kult. főmérnöktől. Okszerű talajművelés alapelvei, 17 nv. iv, irta : Cserháti Sándor m.-óvári gazd. akad. tanár stb. Mezőgazdasági becsléstan, 15 ny. iv, irta: Szüts Mihály debreczeni gazd. (aniní.ózcl iira'/^iilója. lílőlizelni 3 ővos cvmiwni i'iíziitl példányokra évi 5 írttal, kötött példányokra 6 frt 70 krral. Egyes példányokban; a Takarmányozástan: 3 frt ; Talajismeret: 2 frt; Gazd. építészet: 3 frt; Szikes talajok: 1 forint; Okszerű talajművelés.2 frt 60 kr.; mezőgazdasági becsléstan: 2 frt 30 kr. Az előfizetéssel több könyv megrendelésnél 36 kr., egy könyvnél 10 kr. postadij is beküldendő az 0. M. G. E. pénztárába BITJÖAPEST, Köztelek. KülSn kiadványok: Vetőmagvak termelése és kezelése. Irta: Hirsch Alfréd. 50 kr. Az állatok átöröklő betegségei és hiábai. Irta. Tátray János. Ára 20 krajezár. Gazdaságtörténelmi Szemle" 1894.'évfolyam. Ára kötve 3 frt. Általános á lattenyésztéstan. Irta: Tormay Béla, minisz. tanácsos. 2-ik teljesen átdolgozott kiadás. 327 oldal. Jva 3 forint. Tömeges megrendelésnél olcsóbban. Viteldijvisszatérités az 0. M. G. E. utján. széi'ől igen gyakran sokkal magasabb díjtételek ^számittatnak,^a mennyi a^küldeméden díjszabású kérdést>en^ ^ldafársafnkat, S kik^a dijsflmitás helyességéről meggyőződni óhajtanak, hogy a fuvarleveleket az egyesület ezimére^beküldeni szíveskedjenek tékestheiyen '^^kedu^ a 7 dijtőbbfetet "(W^elSrási költség ^vonásával beküldőnek megküldi. A díjvisszatérítés igénye a dijflzetéstől számított egy éven belül elévül. Az 0. M. G. E. kiadóhivatalánál megrendelhetők: 1805. évi előadások külön fűzetekben. KAINIT NAGYBAN ÉS KICSINYBEN. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hiva- A szőlőojtványok metszéséről, különös tekintettel a Dezeimeris-féle talánál (Budapest, Köztelek.) metszési elmélettel. Irta: Engelbrecht Károly. Ára 50 kr. A gazdasági szeszgyár üzemének ellenőrzése. Irta : Dr. Szilágyi Gyula. Ára 20 kr. ÁRAK: Nanyian -waggon-rakimányonként ab Leopoldshall-Strassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 180 frt. A vasúti s» állitási-költség a különbőző lótenyésztésünk emeléséről. Irta: Luczenbacher Miklós. Ára 30 kr. távolságú rendeltetési állomások szerint 130-140 frt kőzött váltakozik.. A kender termelés és áztatás. Irta: Sierbán János. Ára 30 kr. Kicsinyban mm.-ként zsákkal együtt a Budapesti közraktárak" egyesületi tagok IJjabb tapasztalatok a trágyázás köréltől. Irta: Cserháti Sándor. részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni Ára 30 kr. Útmutatás a komlőtelepitésré. Irta: Imíeli Lajos.'Ára kérjük, a szállítási költségek a külde.nény átvételénél fizetendők. 30 kr. A hazai öntözések mai állásáról. Irta: Kvassay Jenő. Ára 20kr. GAZDASÁGI ELŐADÁSOK 1804. évről. Tai-talma, 1. Cserháti Sándor. A kulturnövényféleségek megválasztása. 2. Szabó Ferencz. Eszmék a mezőgazdasági könyvvitelről. 5. Baross Károly. A mezőgazdasági politikáról. 6. Deák Tamfe A^z^^g^a^^IWt^^o^j'v^ó^elMtotés.' '. 1 llll 8. l)r. Hutyra Ferencz. A szarvasmarhák gümőkőrja. MUBBBaai Ára, 50 krajexar. minnn G l ó r i a " v i h a r - l á m p a Árjegyzék ingyen es bérmentve. Megrendelést idejekorán kérek. ALEXANDER BÁLINT, XIi.'II, III/3, Salcs'anergasse 8/1. i- viharlámpán. mimii-mut a legji.db cwlmi'ii.v! '»11-!. 's nihni'ó használó "" J -b.), Uradalmi felügyelőségnél Tenyészsertés A berezeg 1 Sulkowski»I. M. pankotai j liirnevü tenyésztéséből IV2 éves feliér szőrű vészmentes immúnis tenyészkanok kaphatók. írásbeli megkeresésre bővebb felvilágosítással szolgál. 1907 Herczeg Sulkowsbi J. M. urad. felügyelősége Fankotán, ORSZÁGOS TENYÉSZÁLLAT-TÖRZSKÖNYV, 1. füzet: Magyar fajta szarvasmarhák könyve, ára 1. 2. Borzderes,,,, 1. 3. Simmentltáli, 2.50 Útmutatás a magántörzskönyvek berendezésére és vezetésére. _==== Ava SO krajezár. y h&gatüsok és borjazások jegyzéke 3 krajezár. Az Országos Törzskönyv szabályzata 50 kr. Takarmányozo-kamrák " jt * ~ teljes berendezését, járgány Mf fffe vagy gőzhajtásra, elvállal- J l r l l l l Hl ják és legolcsóbbb költség- L M l'i ILII vetéssel valamint tervrajzzal díjmentesen szolgálnak: UMRATH és TÁRSA mezőgazdasági gépgyárosok - B U D A P E S T, -= Váczi-körut 60. szám. Nag.y választékú árjegyzék szecska- és répavágógépek, darálók, egyes- és kettös-malomjáratok, takarmányfüllesztök, olajpogácsatörök, kukoriczamorzsolók és az összes gazdasági gépekről kívánatra ingyen és bérmentve. Különlegesség: Teljes gőzcséplőgarniturák és Compound-gőzmozgonyok 100 lóerőig rendkívül kedvezményes árak és fizetési-, valamint jótállási feltételek mellett. ^

86 SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM- KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24 Í557 ár 15 szóig 30 kr., ezen felül minden feltűnő betűkkel 4 kr. Czim közlésénél len beiktatásnál 30 kr. bélyegilleték. Csak < y levelekre válaszoluiil Felkéretnek mindazok, kik valamely jeligés hirdetésre reflectálnak, hogy ajánlatukhoz semmiféle eredeti okmányt ne me lékeljenek, mert a kiadóhivatal ezekért felelősséget nem vállalhat. Betöltendő állás. szethez. Előnyben részesül, ki e téren már alkalmazva volt, avagy kiszolgált katonai altiszt, vágy csendőr. Jelentkezhetni özv. gróf Zichy Rezsöné uradalmi főintézőségénél Enyiezkén, Abauj-Tornamegye. 1820 Gazdasági irnok kerestetik- Hász Béla puszta tővisegyházi gazdaságába. Utolsó posta Zimánd-Ujfalu (Aradmegye). 181'.i Egy uradalomba kerestetik egy minden tekintetben megbízható feddhetlen jellemű elsőrangú gazdatiszt, a ki. a földmivelés, répa termesztés, hizlalás és tejgazdaság minden ágában tökéletesen' jártas és eredményes működéséről ajánlatokat képes, előmutatni. Folyamodványok felszerelve bizonyítványok másolatával, melyek vissza nem adatnak, küldendők: báró Braunecker Lamorál úrhoz Budapest. IX., Pipa-u. 6. Az állás -január 1-én elfoglalható. 1885 Nagyobb hírneves uradalomhoz két gazdasági segéd kerestetik. Gazdasági tanintézetet végzett nőtlen keresztény fiatal emberek, kik. már néhány évi gyakorlattal bírnak és ugy a gazdas. számvitelben jártasok, bizonyítvány másolatokkal ellátott folyamodványokat küldjék M. P. 6496." jeligével Haasenstein és Vogler-hez (Jaulus és tsa) Dorottya-u. 9. 1890 Egy 500 holdas gazdaságba marha és juhtenyésztés, szőlő és gyümölcs müveléssel, egy lelkiismeretes, szorgalmas és szerény fiatal ember, a ki valamelyik gazdásági tanintézetet végezte, gyakornok (irnok) gyanánt rögtön felvétetik. Czim a lap kiadióhivatalá- Állást keresők. Gazdasági írnoki vagy segédi állást keres egy földinivesiskolát jeles sikerrel végzett, előkelő családból'való 19 éves,' nőtlen egyén, ki ugy a gazdasági, mint az irodai teendőkben jártas, mielőbbi belépésre. Czim a kiadóhivatalban., 1878 Segédtiszti állást keres egy földmives iskolát végzett fiatalember, ki a gazdaság körüli teendőkben valamint az egyszerű és kettős könyvvitelben jártassággal bir. Czim a kiadóhivatal- Gazdasági főtiszt legjobb ko.ban, 18 év óta vezetője, nagyobb gazdaságnak, helyét változtatni óhajtja. Czim a kiadóhivatalban. Praktikus schweiczeros, ld már sok éven át tehenészetben működik,- jó bizonyítványokkal bir, a jelenlegi tehenészet felhagyása folytán állást keres 1897. január 1-től. Czim a kiadó- - -'-" - 1875 Béresgazda, vagy tehenész gazda állást keres' nős, 32 éves egyén, kiszolgált katona, kinek jó bizonyítványai vannak. Czim a kiadóhivatalban. 1877 Gazdatiszt, 33 éves, nős, ki e téren 17 évi gyakorlattal bir, jelenleg is egy nagyobb bérlete van, jó bizonyítványokkal rendelkezik, január 1-ére esetleg hamarább is állást keres. Szives megkeresések KI. I. jel alatt e lap kiadóhivatalába kéretnek. Közvetítők díjazva lesznek. 1879 Elméletileg és gyakorlatilag képzett 28 éves, keresztény vallású gazdász, keres jó referenczia mellett ispáni állást. Birjaamagyar, német és lót nyelvet. Czim a kiadóhivatalban Cs. D. jegy alatt. 1900 Írnoki állást keres egy debreczeni gazdasági intézetet jó sikerrel végzett, katona kötelesbe. ének eleget tett fiatalkeresztény ember, ki nagyobb gazdaságban nőtt fel, magyar és néniét nyelvet szóban és írásban bírja. Állást azonnal elfoglalhatja. Szives ajánlatok K. A. alatt Vésztő, Békésmegyébe kéretnek. 1899 Egy gyakorlott gazdatiszt, ki a gazdaság minden ágában tökéletes jártasság; gal bír, már önállóan mü : ködött, 27 éves, nőtlen, a magyar, német, tót, román nyelvet teljesen birja, 10 évi gyakorlata után kitűnő bizonyítványokkal rendelkezik esetleg kisebb gazdaságot önálló kezelésre is elfogad. Szives megkeresések S. G. alatt poszteresfánte Orosháza Békésmegye kéretnek. : 1898 ban levő fiatal, nős, isko- I Iázott magtáros, január I 1-jére magtárosi, kulcsári vagy' hasonló állást keres. Czim a kiadóhivatalban. ; 1897 I Míikertész fiatalnős gyermektelen, a kertészet min- ' den ágában teljesen jártas, nagyobb grófi uradalmakban működött, kitűnő bizo-,, nyokkal rendelkezik, hasonló állás keres. Czim a kiadóhivatalban. 1882 ' Megbízható, esetleg kaució képes nőtlen gazdász, öt évi gyakorlattal január elsején állását változtatni óhajtaná. Szives ajánlatok a feltételek s fizetés 1 megjelölésével Segédtiszt" czimen kéretnek á kiadóhivatalba. 1904 I Megbízható, gyakorlott tapasztalt gazdatiszt, ki a gazdasag minden agaban jártas, valamint a termelés- i ben ugy az állattenyésztésben is szakértelemmel bir, ezer holdas birtokon ön-, állóan működött, állást óhajt nyerni. Czim a kiadó-. hivatalban. Í852 KIS HIRDETESEK. I Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, I I továbbá állást keresők és adók hirdetményei I nelyekkel válaszra szfikséges levélbélyeg'et vagy levelezőlapot küldenek. Eladó állatok. Pinzgaui igás lovak (4 éves, kocsiba, betanítva) Simmentliali bikák (lr-2 éves tiszta vérű) Sinimenthali üszök (1 2 éves tiszta vérű) Magyar faj üszők (1-2 3 éves tiszta vérű) Magyar faj bikák (2 éves tiszta vérű) -: : Bivalytinók (:i-i i éves)/ B i v a í y ü s z ö k (1 2 3 éves) Felvilágosítást ad áz Uradalmi igazgatóság lengyeltóti, Somogymegye. 1825 Egy három éves Bonyhádi táj fajta erős, szép bika eladó. Czéko, Tolnamegye Ermel Vojnits Erzsi. 1871 Tiszta-vérü Berni bika az 0. m. g. e. által törzskönyvezve, 16 hónapos kitűnő hágó, rilka szép példány eladó. Ára 250 frt. Náray Géza, Vadász, Arad- Málezán, Zemplénmegyében eladó 46 dr!) jó husmarha, mely tehenek és 4 éves tinókból áll, továbbá 90 drb tenyésztésre alkalmas tavalyi és idei, süldő, kitűnő jó faj, és -egészségesek. Szentivány László, Málcza. 1889 Két darab l 3 /i éves, tiszta (ország, törzskönyvezett) berni bika eladó. Kralovánszky Kálmán Kis-Jenő. Aradm. 1903 Vegyesek. ásemml e-üiagss ksltség. ~en feltüííosttm 4!J-... j. B«kSl(i»i>d«ocakis m ^telekköujri kivonat, kítati- - ' ".MYertáttJ béw-1».ékmentot. Czim : Jlugaíían- és Jelzálog- \ Forgalmi-Intézet. Badapoet, Váozl-kSrflt Sí. n. Jl.ogMsye&b lagstim é» Jel. fj aálog-forjatai-intézeta Hnonurchláimn.syedlH, Mülj Wí«á»ek *> > Io*t»ki». Ulmikk földblrtoktsoktfl SjiMwt V8B.? Kerestetik urilak kerttel, 150 250 hold szántófölddel, vasúthoz nem messze. Czim a kiadóhivatalban. 17-89 Tej, naponta körülbelül 600 1000 liter évi szérződésre, közvetlenül a tulajdonostól megvételre kerestetik. Ajánlatok G. H. 12." jelige alatt a kiadóhivatalba küldendők. '-.., 1884 lmofyik. Eladok papiros héjú dióról termelt, egyszer átültetett csemetéket, dus gyökérzettel, a vasúti állomásra szállítva; 2 méter magas 60 kr, 2Va méter magas 70 kr; 50 drb. vételnél. 5 /o árengedmény. Megrendelhetők Gedeon Lajos tulajdonosnál Miskolcz. Tej eladás a Therezpváczi uradalom Csemerniczai pusztáján, félóra a Barcs-Pákráezi vasút Virovitica állomáslól, évi 40 50 ezer liter tej eladó az istállóban átadva. Közelebbit a csemerniczai kasznárságnál, posta Therezovácz megtudhatni. 1887 A báró Radvánszki család pomázi amerikai telepén, fajtis-íaság jótállása mel- tt, következő gyökeres és sima vesszők elaódk: Gyökeres Jaqi Herbeszontl Cuninghám ' 12 frt. Noah Luisiana,-, Elvira Clinton - -.,-,- Jork Mad. -., -Senasqua' Rip. Selec. Othello Vialla Rip. Selectá [ 8 frt. Othello J Ezrenként elcsomagolva s a vasútra feladva. A többi fentebbi fajból sima vessző 5 forint. 1892 A kinek megbizható üzleti vagy gazdászati személyzetre szüksége van,- birtokot, házat vagy üzletet venni vagy eladni szándékozik, biza lommal forduljon Hatós. enged, és be jegyzett budapesti kcresked. és gazdasági közvétitő ügynökséghez, 1873 VII., Károly-körút 9. Eladó jutányos áron bérlet meg-^ szünés folytán egy modern, teljesen jókarban levő, eddig is üzeihben volt Eladó magnum bonum burgonya mintegy 250 q szép egészséges. Sáta, (Bors.odm.) Kilián Gyulánál. 1894 szeszgyárberendezés. Bővebbet a kiadóhivatal. Szabadalmazott s Bécsben és Párisba,n stb. az aranyéremmel kitünteteti Exeelsior szűrőink utolérhetetlen munkaképesség. a legegyszerűbb kezelés és tisztaság tekintetébenaz összes eddigi szűröket felülmúlják, a melyeket a os. és utak és egészségügyi twiummal is^vái^ tele^ne'hány. fiftis s k^srtléktok^nagyság szűredéket ad. Prospectusok és képes ál-jegy- TREKKLER&C 0 Bérlit azonnal átadandó W katasztr. hold szántó )0 katasztr. hold rét és legelő elégséges,'gazdasági épületek, kényelmes bérlőlak, állami országút mellett, ' óra távolság ugy a déli nt az államvasút állomásoktól, kitűnő buza, repcze, árpá és répa talaj. Takarmány ugy szalma készlet, őszi vetésekkel, tavaszi vetésre vetőmag 3 negyedre cseléd deputátum a leltárban átadandó, mely a bérlet lejárata után természet- Minden fajta erdei csemeték, erdők és sövények alapításához, szép és olcsó fenyő, erdei fenyő, fekete fenyő, szomorú fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, hamvas és fehér égerfa, jávor-, bükk-, fehérjuhar-, síiifa, nyirfa tölgy- és ákáczfákat, csipke és bodzafacsemetéket ajánl a tavaszi- telepítésre GutsverwaltungBorowna posta Bochnia, Galiczia. Árjegyzék kivánatra bérmentvfe. Az erdei csemeték szétküldése í. év október 1-én kezdődik. Tisztelettel kérjük a levelezést német nyelvén. ' - 1522 Haltojás. A Salzburg-i gazdasági egyesület I. központi haltenyésztő intézete ugy mint minden évben a. f. év deczémber havában is szétküíd tenyésztésre alkalmas legjobb fajtájú haltojásókat gondos csomagolás melléti és pedig :'- ; vasúti állomástól. 5000 dbon aluli megrendelésnél ÍO /o csomagolási költség számíttatik. Fiatal halak, kikelt pisztrángok és lazaczok februárban 1000 dbonkint 6 írtjával ad._ Hintersee eladásra -kérülíiek. * 1906 U j agrár röpirat: Msztazflasáii Bitin-tnniiL Rusticus K.-tól. Felajánlva : a nagyméltóságú rilagy.kir. F.öldmivelésügyi, minisztériumnak. Gedeon és Társa nyomdájában MISROIiCÍOS. Ára 30 krajezár. A tiszta jövedelem a hazai hírlapírók nyugdíjintézete álapjavára fordittatik. Szerző a teljesen intensivgazdálkodás imminens behozatalára egy uj telepi- - tési módszer meghonosítást mélyreható szakismerettel' tárgyal. - 1805 mondja minden ház, gyár, malom és földbirtok tulajdonosa aki KI.EIN gyógys?.- és egerek kitrtássra használta. sel)t%állwatoaketógensö, 8. / kg" frt a Valódi kapható csal KLEIN 8., o, gyógyszcres/ncl, LütíOSON, 60 sz. GMEPEL HÖGO szabadalrn. lóhere - lokászoló készüléke minden cséplőgéphez alkalmazható, 25 százalékkal nagyobb munkaképesség, mint bármely más készüléknél. Legkitűnőbb szerkezet legolcsóbb árban GRÁEPEL HUGÓ gépgyárosnál Budapesten, V., Külső vnciri-ut 46.

Gözekéket, Gőz-utihengereket és Qőz-ntimozdonyokat a~legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít John Fowier & Co. Telefon 92-50. hol is épített nj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek he. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn. Budapestről a keleti (központi) pályaudvarról és a déli vasúton Buda- KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24 86 SZÁM. 6-TK ÉVFOLYAM. Állami részről történt Kísérletezéseit alapján szikes talajok javítás ira «s - termőképessé tételére kitűnőnek bizonyult az 4631 EGERESI TRÁGYAGIPSZ, melyet, valamint mindennemű műtrágyát legjutányosabban szállít az EGERESI MŰTRÁGYAGYÁR Ismertető füzetek r>. rn, ingyen és bérmentve. KRAIVIER J., - BUDAPEST, V. ker., Dorottya-utcza 9. sz. r MELOCCO PÉTER BUDAPEST Vl-Dévai ut.c2a f, MMunXcáiuqyá/i b wffl&tcx. ALflPITTATOTT 1848-ban. cs. és kir. szab. nyereg-, szij- és böröndáruk gyára Budapest, W., Koron^liei*czeg--utcza 2. Nagy választék lószerszámok, nyergek, ostorok, zabiák, lópokróczok, lönylró ollók s utazó czikkekben, legjobb kivitelben jutányos árakon. Előírásos nyeregszerelések tényleges s tartalékos tiszt urak részére legolcsóbb árakon. Képes árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve. l&vkítaz <aá/lm\ COÓXOM^JMCZTX&^'JM^-á V/i^úWivujífíít. aíiax. of\\<jí<l\\<r/liíciaxuix Állatok, madarak tömésére, ezek csontyázainak kikészítésére a Diana gyógyszertár," B U D A P E S T, I1T. kerület, Károly-kőrut állattani laboratoriumot állított fel. A beküldött állatok teste az ujabb módszer szerint turfából faragva, alakittatik s természethüen készíttetik el., Galambnagyságig 2 frt, tyuknagyságig 4 frt, nagy sasnagyságig 6 frt. Sziklautánzat stb. szőrmés vad tömése, fenti méltányos árak szerint eszközöltetnek. ^ A legújabb szabad. széna- és s z u i m a n y e s ő fíapid" széna és szalmának levágásához a kazalokból az által különbözik főkép az eddig 1 Használt eszltöajölitől, hogy könnyen, gyorsan és tisztán dolgozik. Minden, bármely gyenge munkás által is könnyen kezelhető tiszta vágásokat -jshf szolgáltat, mi a kazalokat az időjárás viszontagságai ellen különösen megvédi. Ara csomagolással helyben Budapesten 10 forint. pír Kimerítő árlapok ingyen és bérmentve. "HSÖJ FRIEDLAENDER JÓZSEF gazdasági gépgyára 1896 BUDÜFEST, KEREPESI-UT 17. SZ. Gépolajat, iili tiszta olívaolajat, ei talanitott repczeolajat S Z A L O N N Á T, FeHőfíenátő szereket, KRAME1 Kocsikenficsöff Pefi*dieuiiiof ísákokat, takaró- és szekrényponyvákat kátrányfestékeket, fedéllakot, műtrágyát. Olasz szaponáriát, tisztán vastag gyökerekből ó'rölve. LIFÍIT, SüpgőnjfC2Ím: CERES" Budapest, Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok. Luczernát, lézerét, fümagvakat, minden czélra.és minden egyéb gazdasági czikket és wetimagol BUDAPESTEN, V. ker., Akadémia-ntcza ÍO sz. Telefon. PÁTRIA" irodalmi és nyomdai részvénytársaság, Budapest, üllői-ut 25. (Köztelek).