MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, Y, Alkotmány-u. 31.

Átírás

1 XI. Évfolyam. Budapest, május hó 15. (997.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai Az Országos Magy. Gazdasági Esjesiilct tulajdona. Szerkesztőség ős kiadóhivatal: ingyen kapják. Budapest (Köztelek), íllői-út 35. szám. Nem tagoknak~lőflzetésl díj: Az egyesületi Un4c» felügyelete alatt: Égési évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre Főszerkesztő és kiadásért felelés: For.tcr Q«za az OMQE. Igazgatója. 5 korona. Felelős szerkesztő: Sxilassy Zoltán az OMGE. szerkeszté-titkára. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok á Köztelken május 15-én d. u. 3 órakor. Igazgatósági választmány ülése. május 16-án d. e. 9 órakor. Szőlőtermelők Szövetkezetének alakuló közgyűlése. május 17-én d. e. 10 órakor. Díjlovaglást rendező-bizottság ülése. május 20-án d. u. 4 órakor. Közgazdasági szakosztály ülése. Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" közgazdasági szakosztályának évi május hó 20-án (hétfőn) d. u. 4 órakor.a Köztelek" nagytermében tartandó ülésére. Tárgy: A tagositási kérdés rendezése tárgyában a -Szolnok-Doboka vármegyei gazdasági egyesület által kiküldött bizottság javaslatainak tárgyalása, e kérdésben állásfoglalás és az igazságügyi miniszterhez teendő felterjesztés anyagának megvitatása. Budapest, május hó 7. Gr. ZselénsM Bóbert s. k.' a szakosztály elnöke. Meghívó A Magyar Szőlő- és Gyümölcstermelők Szövetkezetének folyó évi május hó 16-án azaz csütörtök délelőtt 9 órakor a Köztélek nagytermében tartandó alakuló közgyűlésre. (Tárgysorozatot lásd a Köztélek" 35. számában.) Az Országos Törzsköiiyvelő- Bizottság ülése. (1901: május 8.) Jelen voltak Kostyán Ferencz elnöklete alatt: Forster Géza, Nagy Gábor, " Pirkner János, báró Podmaniczky Gyula, Beusz Henrik, Sierbán János bizottsági, tagok, Szilassy Zoltán titkár mint előadó és Wilfing Nándor törzskönyvvezető. Elnök üdvözli a megjelent tagokat és az ülést megnyitja. Előadó jelenti, hogy a Bizottságba kiküldött tagok 6 éves cziklusa lejárván, a földmivelési minisztérium részéről Darányi Béla, dr. Hutyra Ferencz, Nagy Gábor, Pirkner János, báró Podmaniczky Gyula, Sierbán János, Szily Tamás és Tormay Béla; az OMGE. részéről Kostyán Ferencz elnök, Bernrieder János, Forster Géza, mádi Kovács László, Libits Adolf, Nick Ede, Bákos Béla, Beusz Henrik és Széli Kálmán lettek a követező 6 évre kiküldve.. Az utolsó ülés óta bejelentett tenyészállatok közül a Bizottság felvette a következőket :. A magyar szarvasmarhák könyvébe: A szatmári püspökség 2 tehene ; a kis-szállási uradalom 8 tehene; gróf Chotek Bézső 1 bikája és 5 tehene; a vukovári uradalom 7 tehene. A borz deresek könyvébe: Kohner Zsigmond és dr. Kohner Adolf 12 tehene, gróf Lónyay Elemér 8 tehene. A szimmenthaliak könyvébe: Jeney Lajos uj tenyészete, 3 bika és 24 tehén és üszővel; a m.-óvári gazd. akadémia 1 bikája; Nádasdy Ferencz gróf 1 bika és 2 tehén; Grosz Antal 1 bika és 1 tehén; Ordódy Pál 1 bika és 3 tehén; Apponyi Sándor gróf : 6 tehén; Biró Albert 1 tehén ; özv. Dőry Vilmosnő 4 bika és 7 tehén; Drascke Bichárd báró 3 tehén ; Hadik-Barkó.czy Endre gróf 1 tehén ; Horn Dávid 1 tehén; Stein Lajos dr. 4 tehén; Széli Kálmán 2 bika és 4 tehén; Perczel Lajos 2 tehén; Báth János 8 tehén; Zichy János gróf 1 tehén; Zichy Nándor gróf. 6 tehén. A bonyhádiak könyvébe: Apponyi Sándor gróf. 10 tehén. A kuhlavdiak könyvébe : Gülcher Jakab uj tenyészete 47 tehén és előjegyzésbe- 45 tehén. A Bizottság ezenkivül több tenyészet meg' szemléltetését határozta el és tudomásul veszi, hogy ezidőszerint 301 szarvasmárhatenyészet 10,217 állattal, 30 lótenyészet 1, juhászat 5,858,, és '31 sertéstenyészet 1,842 összesen: 382 tenyészet 19,150 állattal van az Országos Törzskönyvben bejegyezve. Titkár. előterjeszti ezután a törzskönyvvezető által kidolgozott tervezetet, az Országos Törzskönyvben nyilvántartott szarvasmarhák jelzéséről, melynek keresztülvitele czéljából^a Bizottság elhatározta, hogy dr. Darányi Ignácz földmivelési minisztert felkéri, engedje meg, hogy a bélyegzés eszközlésére az állattenyésztési kerületi felügyelőket igénybévehesse. ' A Bizottság továbbá elfogadta a torzskönyvvezető által szerkesztett serté's-inagántörzskönyv tervezetét a hozzávaló útmutatással. egyetemben, melynek kinyomatása és -önköltségfen való forgalombahozatalára nézve intézkedett. Titkár ezzel kapcsolatban jelenti, hogy szept. 15-ike óta 128 megrendelőnek szarvasmarha-magántörzskönyvi rovatlap és február óta 28 megrendelőnek 2401 ménes-magántörzskönyvi űrlap, összesen 156 megrendelőnek rovatlap szolgáltatott ki, Örvendetes tudomásul szolgál. Titkár jelenti végre, hogy a magyar fajta szarvasmarhák könyvének folytatólagos kiadásához a kézirat elkészült. A Bizottság ugy ennek, valamint a sertések törzskönyvének kiadását elhatározta.. Pirkner János inditványára a Bizottság elhatározta, hogy a tenyésztőkhöz felszólítást intéz a törzskönyvezett állatok tuberkulinozásának. okmányolt bejelentése érdekében, mivel ezen körülmény, ha az ojtás ideje és kedvező eredménye az illető állat törzskönyvi kivonatán feljegyeztetik, az állat értékét tetemesen emeli. Végül báró Podmaniczky Gyula, mint uj tagja a Bizottságnak, kérdést tesz, vájjon történtek-e' már lépések a magyarországi ügeto- ==== Londoni r ézjegyzéshez alkalmazkodva a mai naptól visszavonásig 1 LESZÁLLÍTOTTUK a vegytiszta aussigi és Hungária" rézgálicznak árát nagyobb mennyiség vételénél koronára kisebb IOO kgr.-ként ab budapesti raktárunk MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, Y, Alkotmány-u. 31. Mai számunk 30 oldal.

2 46 KÖZTELEK, MÁJUS HÓ22, "40. SZÁM 11-Hí ÉVFOLYAM. lovak törzskönyvelése ügyében, miután tudomása szerint a magyar ügetőket is az osztrák Trabrenn verein tartja nyilván, Titkár felvilágosításul megjegyzi, hogy már 1897-ben tett a Bizottság ez irányban tanulmányokat, de az akkori viszonyokban egy ez irányban megindítandó mozgalom nem Ígérkezett czélravezetőnek. Azt hiszi azonban, hogy különösen, ha az előtte szóló, a lótenyésztő és sportkörökkel való folytonos érintkezésénél fogva, ezen körökre magánúton is hatni igyekezni fog ma már egy az Urlovasok Szövetkezetének, mint a budapesti ügetőversenyek rendezőjének, felügyelete és ellenőrzése alatt álló magyar ügető-törzskönyv létesítése ős a külföld részéről való elismertetésé nem fog akadályokba ütközni. A pozsonyi kiállításii. főcsoportja (növénytermesztési kiállítás) rendező-bizottságának ülése. (1901. május 7.) Jelen voltak Rovara Frigyes elnöklete alatt Barna Balázs, Czolor Gyula, Cserháti Sándor, Csérer Lajos, dr. Dégen Árpád, Erdélyi Pál, Fricke Emil, Károly Rezső, dr. Kováts Ferenez, Krolop Alfréd, Meskó Pál, Rásky Mihály, Sarlay Károly, Schier Lajos, Taisz Lajos bizottsági tagok, Szilassy Zoltán főcsoportbiztos előadó. Az egyesület tisztviselőkara részéről Forster Géza igazgató, RuUnek Gyula ügyvezető-titkár és de Pottere Brúnó s.-titkár. Rovara Frigyes elnök üdvözölvén a megjelenteket, az ülést megnyitja. Vázolja a kiállítás e főcsoportjának fontosságát különösen a nyugati határszélen Pozsonyban, ahol a kiállítást a külföld is nagyobb figyelemmel fogja kisérni. Felkéri a főosoportbiztost, hogy a főcsoport tervezetét előadni szíveskedjék. Szilassy Zoltán főcsoportbiztos bejelenti, hogy a mai ülésről Rohrer Ferenez, Varga Kálmán, Poőr Titusz, Levatich László, elmaradásukat levélben mentették ki. A bizottsági tagságot nem fogadhatták el: Hensch Árpád és Linhart György. A jelen ülés főczélja megállapítani a II. főcsoport programmjának kereteit. Szóló rövi-,den előadja azon kereteket, amelyeket előzetesen a Pozsonyban tartott rendező-bizottsági alakuló ülésen elmondottak alapján egybeállított s mely a tárgyalások alapját képezheti. A II. főcsoport hat alcsoportra volna osztandó, eltérőleg a szegedi kiállítástól, mely 12 alcsoportra volt osztva, de most czélszerübbnek látszik a rokontermészetű dolgokat kevesebb alcsoportba foglalni össze. Az I. alcsoport volna a szemestermények kiállítása, melyben búza, árpa, rozs, zab, borsó volna kiállítva. Az egyesület egyik legutóbbi választmányi ülésén egy külön buzakiállitás rendezése is elhatároztatott, úgyszintén az OMGE. által évenként megtartani szokott sörárpa-kiállitás' a pozsonyi kiállítás alkalmával ezen alcsoport keretébe volna beosztandó ; ennek folytán az alcsoport külön buza- és sörárpakiállitás tartatnék. Czélszerü volna az alcsoport keretébe egy külön burgonya kiállítás és esetleg egy takarmányrépakiállitás megtartása is, mivel a gazdák meglehetős tájékozatlanul állanak a takarmányrépa fajták és azok értéke tekintetében. Ugyanez alcsoport foglalná magában a tőzegkiállitást is. A tőzegnek mint mezőgazdasági terménynek 'értéke és jelentősége folyton növekszik s a kiállítás körzetébe eső Moson és Fejér megyékben a tőzeg jelentékeny telepekben található, de kihasználva nincs, czélszerü volna tehát ha a tőzeg mint nyers-, mint feldolgozott és mint trágyázásra alkalmas szerekkel kevert anyag a kiállításon bemutattatnék. Ez alcsoportba osztatnék be a műtrágyák kiállítása is. Előadó egy fontos körülményre hivja fel a bizottság ügyeimét s ez az, hogy a pozsonyi alakuló gyűlés alkalmával Cserháti tanár felvetette azt, hogy a termények csoportosan állíttassanak ki s a gyűjteményes kiállítások lehetőleg terményeket ne tartalmazzan.il i áttekinthetősége és a bírálat ez esetben nehézségekbe ütközik s a bírálóknak a kellő áttekintés nyerhetése végett egyik csoporttól a másikig kell vándorolniok. Bár helyesnek kell tartani azt, hogy ez elkerültessék, másrészről még sem lehet megtiltani, hogy egyes uradalmak a maguk gyűjteményes kiállításának keretében, továbbá a gazdasági egyesületek az ő kiállításukban a terményeket mellőzzék. Ilyformán a kérdés, mit Cserháti felvetett s mit a rendező-bizottság ülése is helyeselt, olyként volna megoldható, hogy ha mindazok a termények, amelyek a gyűjteményes kiálllitásban foglaltatnak, másodpéldányban a teméskiállitás számára is beküldettetnének. A gazdasági egyesületek figyelmébe ajánlandó volna, hogy ne egyedenkénti terménykiállitást rendezzenek, hanem igyekezzenek oly mintákat előállítani esetleg keverés által is, amely az ottani kereskedelmi áru jellegének megfelelnek. A bizottság az előterjesztett tervet elfogadta s felkérte Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanárt, a részletes tervezetek és a bejelentési iv elkészítésére. Előadó: a 2-ik alcsoport tartalmazná a vetőmagvakat, t. i. azon terményeknek gyüjteméményes kiállítását, amelyek vetőmagvakul használtatnak, elsősorban takarmánymagvak, egyéb, szómestermények, gabonafélék amennyiben vetőmagnak alkalmasak. E csoportba volna beosztandó a vetőmagtenyésztők kiállítása is, valamint egy szénakiállitás, mely azon szempontból volna rendezendő,, mert Moson, Sopron, Győr, Nyitra, Komárom vármegyék igen jelentékeny mennyiségű szénát termesztenek, melyet külföldön, kivált a szomszéd osztrák tartományokban értékesítenek. Ily szénakiállitás rendezése tehát igen nagy jelentőséggel bir s kívánatos volna, hogy azon vármegyék gazdasági egyesületei, melyek területén szénatermesztés kivitelre nagyobb mérvben űzetik, működési területük különböző szénát s annak botanikai elemzését bemutatnák, hogy igy azok értékére következést vonni lehessen. Ugyané csoportba volna bocsátandó a komlókiállitás is, melynek csoportbiztosául Csérer Lajos komlótermesztési szaktanárt ajánlja, valamint a len- és kenderkiállitás is. Az előadó előterjesztése elfogadtatik. Előadó: a 3-ik alcsoport volna az gronomgeologia és a kisérletügy kiállítása, mihez csatolandó a rétöntözés és alagcsövezés s általában a talajjavítás. A szegedi kiállítás alkalmával külön tanügyi-kiállítás volt, az Alföldre nézve fontossággal bíró földinivesiskolai oktatás eszközei egy földmivesiskola keretében voltak kiállítva. A pozsonyi kiállításon ily kiállítás nem volna indokolt, ellenben szükséges volna a gazdasági ismeretek terjesztésének egyik-másik módját bemutatni, mely minden gazdára nézve egyformán érdekkel bír s ez a kísérletezés ügyének bemutatása. Szóló javasolja, hogy erre fektettessék a fősuly, mert a kísérletezés ügyének kiállítása tisztán a kormány terhére törtéimék s nem remélhetjük, de nem is kérhetjük azt, hogy a földmivélési kormány kétféle kiállítás költségeit viselje, ezért a kísérletezés ügyét kell tökéletesen bemutatni s oda törekedni, hogy a kísérleti állomásnak gyakorlati működését s ezeknek a gyakorlatban hasznosítható elért eredményeit mutassuk be lehető tökéletesen. Szóló a magyar-óvári növénytermesztési kísérleti állomás, továbbá a magyar-óvári növénytani kísérleti állomás és budapesti rovartani állomásnak bemutatását tartaná szükségesnek olykép, hogy azon kísérleteik eredményét, melyek a gyakorlatban feltétlenül beváltak, mutassák be. Nem gondol itt magas tudományos kiállítást, de olyant, amely a gyakorlati gazdákat érdekli. Ezzel is bizonyos mértékig összefüggésben áll az agronomgeológiának bemutatása. Á talaj ismeretének nagy befolyása van a gazdálkodás sikerére s nálunk sajnos kevés gazda ismeri a maga talaját alaposan, annál kevésbé ismeretes egy-egy egész vidéknek talaja. Czélszerü volna ha a minisztérium agronomgeologiai osztálya az ország több vidékéről eszközölt felvételeiről készített térképeket a térképen kimutatott talajokkal együtt kiállítaná. Ez a magángazdálkodás szempontjából azon eredménynyel járna, hogy egyes gazdákat rábírná gazdaságuk ily módon való felvételére és ezáltal hozzájárulnának -Magyarország talajtérképének elkészítéséhez s Magyarország talajismeretének tökéletesítéséhez. Ugyan e csoportban volnának kiállitandók a talajjavításra vonatkozó dolgok. A Felvidéken, hol a gazdák általában rosszabb minőségű talajjal birnak, de különben is, ahol a mezőgazdasági kultura a legmagasabb fokon áll, ott van legtöbb helye a talajjavításnak is. Szóló azt hiszi, hogy nemcsak a pozsonyi kultúrmérnöki hivatal, de a magángazdák is fognak kiállítani s ezáltal ép azon vidéken a talajjavítás végrehajtására ösztönzést nyújtanak a többi gazdának is. A földmivelésügyi miniszter felkérendő volna, hogy az állami intézmények ezen vázolt kiállításai egy külön pavillonban helyeztessenek el. A bizottság előadó javaslatához hozzájárul. Előadó: A 4. alcsoport volna a gyűjteményes kiállítások alcsoportja. E csoport két részre volna osztandó: és pedig a gazdasági egyesületek és az uradalmak gyűjteményes kiállítása. Az uradalmak kiállítására nézve azt az óhajt fejezné ki a rendező-bizottság, hogy iparkodjanak az uradalmak gazdálkodási rendszerüket s azok eredményét minél egyszerűbb alakban bemutatni. A gazdasági egyesületek gyűjteményes kiállításánál az egyleteknek arra kell törekedniük, hogy lehetőleg működésűk területének gazdálkodási viszonyait mutassák be; másrészt á sajátmaguk működésének eszközeit és eredményeit is. Ezen egyleti gyűjteményekben fősúlyt kell fektetni a kisgazdák gazdálkodási rendszerének bemutatására, ezeknek gazdasági épületei, gazdálkodási rendszerük képekben, modellekben és rajzokban való bemutatása volna eszközlendő és végül kívánatos volna az illető megyék területén létező mintagazdaságok bemutatása is, tervrajzokban, képekben, leírásokban. Az egyesületek saját működésűk bemutatásánál tagjaik számát, vagyoni viszonyait, gazdálkodási módszerét mutatnák be, továbbá az apaállatok beszerzéseterén és a községeknek apaállatokkal való ellátása ügyében kifejtett működésüket olyképpen, hogy szembeállittatnának oly állatok, amelyek régebben a községekben voltak. Az egyesületek bemutathatnák továbbá az általuk rendezett háziipar tanfolyamok készítményeit is s végül a gazdasági egyesületek gyűjteményében foglalnának helyet azon uradalmak gazdasági kiállításai, melyek az egyesület területén vannak, de külön gyűjteményes kiállítást nem rendeznek. A gazdasági egyesületeknek arra kell törekedniök, hogy kiállításuk belső értéke legyen magas s ne törekedjenek egymást a czifrálkodásban felülmúlni. A bizottság előadó javaslatához hozzájárul. Előadó : Az 5-ik alcsoport volna a dohányjövedék kiállítása. Arra nézve már történt megállapodás, hogy kéressék fel a jövedék, hogy tekintettel azon körülményre, miszerint Pozsonyban dohány-gyár van, rendezzen be egy kisebb pavillont, hol czigaretták állittasanak elő hazai czigarettadohányb ól és azok a kiállítás területén és idejében árusittassanak. Javasolja, hogy kéressék fel a jövedék arra is, hogy mutassa be a komáromi körzetbe tartozó dohánytermesztőknek a dohány anyagát is, mint külön kiállítási gyűjteményt. A bizottság előadó javaslatához hozzájárul. Dr. Kováts Ferenez előteijeszti a 6-ik alcsoportnak : a retrospektív kiállításnak tervezetét. E kiállítás czélja a nagyközönséget felvilágosítani, hogy miben áll a gazdáknak egyesületekben való működése s egyáltalán szervezkedése. Szóló csak akkor tehet majd konkrét javaslatokat a tervezetre nézve, hogyha a magyar muzeumokat és egyes nagyobb történelmi múlttal bíró uradalmak gyűjteményeit és felszereléseit áttanulmányozhatta, amit ez év nyarán be fog fejezni. A retrospektív kiállítás kétíéleképen eszközölhető. 1. A magyar föld és a magyar gazdának egymáshoz való viszonya a történelemben, hogyan munkálták meg és kik munkálták meg, mily czélal a földet s miként fejlődött a történelmi időben a mezőgazdaság, mily befolyással volt reá az idegen kultura, a történelmi események s a nemzet viszontagságos történelme. 2. A másik része volna a kiállításnak bemutatni a muzeumok leltárából azon gazdasági eszközöket, gépeket, fenmaradt térképeket stb., amelyek mintegy tanúi a lefolyt időknek. Ide sorozhatók az első gazdasági gépek, a prehistorikus idők ekéi és eszközei. Ezen történelmi kiállítás czélja és leírása egy röpiratban magyar nyelven kivül égy vagy több idegen nyelven szerkesztendő s a kiállítás látogatói közt szétosztandó,

3 38. SZÁM. 11-1K ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HÓ Ez volna nagy vonásokban a retrospektív kiállítás programmja. Kéri a bizottság tagjait s kivált az óvári akadémia tanári karát, hogy őt a kiállítás anyagának összehozásában támogatni szíveskedjenek. A bizottság a 6-ik alcsoport programmjához hozzájárul. Szilassy Zoltán előadó indítványára a bizottság a kiállítás igazgatóságának azt az előterjesztést teszi, hogy a tiszteletdijakból a 2-ik főcsoport részére is megfelelő számú tiszteletdíjakat tartson fent, nevezetesen a buzakiállitás, vetőmagvak tenyésztők kiállítása, gazdasági egyletek kiállítása és az uradalmak gyűjteményes kiállítása díjazására egy-egy jelentékeny tiszteletdíjnak adományozását hozza a bizottság javaslatba a kiállítás igazgatóságának. A sörárpa- és komlókiállitás dijainak adományozására pedig a bizottság a magyar sörgyárosok egyesületét javasolja felkérni. A bizottság felkérni javasolja a körzetébe eső gazdasági egyesületeket, hogy helyi bizottságaikat megalakítva azok működésűket mielőbb megkezdjék s a központtal lehető sűrűn érintkezésbe lépjenek. Végül Rovara Frigyes elnök ajánlatára a bizottság Szilassy Zoltán főcsoportbiztosnak a főcsoport programmjának előkészítéséért köszönetet szavazott. A buzakiviteli prémium Francziaországban. (György Endre, a m. kir. földmivelésügyí miniszter londoni szaktudósitójának jelentése.) A franczia szenátus márczius hó 8-iki ülésében több napig tartó igen érdekes vita után nagy többséggel (176 szavazattal 103 ellen) elvetette a buzakiviteli jutalmakról szóló javaslatot, a melyet a képviselőház már elfogadott volt, s melynek törvényerőre emelkedése a franczia gazdák egy részének igen élénk óhaját képezte. Voltaképen három külömböző javaslatról volt szó. Az első (Andrieu és Gouzy) felhatalmazta volna a kormányt, hogy á mozgó skálát hozva be, a gabonavámokat az árak szerint szabályozza. Ezt a javaslatot maga a-vámügyi bizottság is elejtette, miután a termesztés mai állapota szerint a vámok bármely tétele mellett sem érvényesülhet az egész vám. A másik javaslat (Pontbriand grófé) egyszerű kiviteli prémium megállapítását kivánta a vámtétel összegében, egyúttal pedig a szabad raktár és az admission temporaire" "(ideiglenes bebocsátás, t. i. a nálunk a gabonafélék tekintetében,,őrlési forgalom" név alatt ismert kikészitési eljárás) teljes eltörlését követelte. A bizottság ezt tul messze menőnek találta, s magának a javaslattevőnek beleegyezésével a harmadik (Debussy-féle) javaslatot ajánlotta, melynek csak egyik válfaja volt, s voltaképen csak névben külömbözött tőle a (Papelier és Jenal-féle) negyedik javaslat. A vámügyi bizottság javaslata tehát némi módosításokkal a Debussy-féle javaslat volt. Ezen javaslat kimondja, hogy 1-ször minden buza vagy búzaliszt kivitele, bárhonnan való eredetű is, jogot ad egy behozatali utalványra (bon d'importation). a melyet a vámhivatal állit ki, jelezve a kivitt buza mennyiségét és súlyát, s az azért járó behozatali vám összegét. 2-szor. Ez a bon d'importation" az előmutatóra átruházható. 3-szor. Érvénye egy évig tart kiállítása napjától. Az előmutató ezzel fizetheti a behozott kávé, tea és kakaóért járó vámot. mely alig fogja az árakat emelni; a Société Nationale dagriculture szintén ellene azért, mert biztos terhet ró a kincstárra, s bizonytalan előnyt ad csak a gazdának ; a Société Nationale d'encouragement á lagriculture szintén ellene azért, mert á spekuláezió eszközének tartja ; végül a Société des Agriculteurs is elég hideg állást foglalt vele szemben. Hasonló elvi álláspontot juttatott kifejezésre a nemzetközi gazdakongresszus is. Mindez annál nagyobb sulylyal esett a mérlegbe, mert maguk a franczia gazdák vezérei is (Méline, Vogüé marquis, Sagnier, Graux) belefolytak e véleményekbe s igy állást foglaltak a javaslat ellen. Mindennek daczára annál erősebbé vált a javaslat mellett a mozgalom, minél közelebb jutott a törvényerőre emelkedés lehetősége. Az ország nagy részében megindult a mozgalom. Gyűlések, kérvényezés s különösen a választók felszólítása napirenden voltak. A helyzet érdekességét fokozta az, hogy a szenátus vámügyi bizottsága a javaslat mellett, pénzügyi bizottsága ellene foglalt állást s a vámügyi bizottság előadója, Viger, egykori földmivelésügyí miniszter volt. Ö tőle eredt maga az eszme is ban, az őrléskikészitési eljárást szabályozó német törvény megalkotása után nyújtott be ily javaslatot; de, mint a vita folyamán utóda szemére vetette, egy évi minisztersége idején (1898 juniustól 1899 juniusig) hallgatott vele, annak, ellenére, hogy a körülmények ugyanazonosak voltak s csak most állott ismét elő a javaslattal. Az egész kérdés teljes megértésére szükséges megjegyezni, hogy a búzaárak átlaga 1890-ben 25, 1891-ben 27,1892-ben 23, ban 2172, 1894-ben 197b, 1896-ban 187a, 1897-ben 33 frank volt; a mely évben a kormány kénytelen volt élni a vám felfüggesztésének jogával. De csakis ezen egy évben volt kivételesen nagy terméshiány. Az árak mind a belföldi termelés arányában fejlődtek, mely fokozatosan emelkedett, mig a fagyasztás a tudvalevő okok miatt nem követte a termelés emelkedését. Az 1899-iki átlagár ugyanezen ok miatt 18 frankra sülyedt le. A jelenlegi ár.19 frank; miután pedig a francziával azonos búzánál a londoni ár 16 frank, a vámvédelem most is még mindig három frankkal érvényesül. A buza vámja 1894-ben emeltetett fel ötről hét frankra. Ez a vám átlag körülbelül feléig érvényesül, tudniillik átlagosan jó termések mellett is mintegy. 3 1 /2 frankkal drágább a buza Párisban, mint Londonban. Kétségkívül azon jelentékeny készlet, mely az országban van s melynek bentmaradását elősegíti az admission temporaire", a kikészitési eljárás, nyomasztólag hat a búzaárakra, bár ez az eljárás tagadhatlanul elősegíti a lisztkivitelt s igy igen természetes az a felfogás, hogy amennyiben az az ipar érdekében el nem törülhető, ellensúlyozás adassék neki. Maga Viger is ugy magyarázta javaslatát s az eredeti indokolásban is az volt felemlítve, hogy a javaslatot csak annyi időre akarják, mig Francziaország állandóan buzakiviteli állammá lesz, a mit legfeljebb tiz év múlva várnak, mivel a készletek és az őrlési forgalomban bejövő buza leszámításával á rendes években külső behozatalra már most sem szorul Francziaország. Igen helyesen utalt a vita folyamán a kormány arra, hogy ha az őrlési forgalom a baj, miért nem vezetik érvelésőket egyenesen az ellen. Mellesleg megemlítendő, hogy a földmivelésügyí miniszter időközben ezen forgalom módosítására egy javaslatot nyújtott be, mely nemsokára tárgyalás alá kerül. E javaslat szerint a buzabehozó köteleztetik mindjárt a behozatalnál lefizetni a vámot, melyet csak akkor kap vissza, ha a lisztkivitel legfeljebb csak két hónap alatt történik; azonfelül csak az a két fél kapja vissza a deponált 4-szer. Közigazgatásilag állapítandó meg, hogy a liszt vámja müy arányban áll a búzáéhoz. 5-ször. Az 1887-iki és 1892-iki rendeletek (melyek drágaság idején a vám felfüggesztésére adnak jogot) alkalmazhatók itt is. Ezen törvényjavaslat sorsa iránt általános volt az érdeklődés. Igaz, hogy a gazdaközönség leghivatottabb tényezői már korábban a javaslat ellen nyilatkoztak. A Conseil supérieur de l'agriculture összeget, akit a behozataltól számitett nyolcz ellene nyilatkozott, mint oly kísérletnek, a nap alatt a behozó, mint kivivőt jelent be. Ezen javaslat által az őrlési forgalomban való viszszaéléseknek akarja elejét venni a kormány. A javaslat védői azonban e téren az ipar érdekeit hangsúlyozták, melyeket ők mindaddig tiszteletben akarnak tartani, mignem ő rajtok vétetik be az iparpártolás költsége. Hasonlóul késznek nyilatkozott a kormány ugy a tőzsdereform kérdését, valamint a gabonahatáridőüzlet kérdését is tárgyalni, ha arra komoly alap van. Konkrét nyilatkozatokat azonban nem tett. A javaslat ellen érvek gyanánt a pénzügyi szempontok érvényesültek, melyeket a pénzügyminiszter fejtett ki. Bizonytalan nagyságú és esedékességű kiadásoknak teszi ki a kincstárt, meíy kiadások a kávé-, kakaó- és teavám egész jövedelmét, esetleg 140 millió frankot is felemészthetnék. És azután cui bono? Az utolsó tiz évátlagában 10 millió mázsára tehető a kivitel, ami 70 millió frank uj kiadást képezne a kincstár terhére. A tett számitások szerint ezen 70 mülió kiadásból legfeljebb 20 millió jutna a termelőnek, a többit a szállítás, üzérkedés emésztené fel, mert maga az árkülönbözet a londoni és párisi árak közt is behozandó, mely pedig az egész vámnak s így a prémiumnak közel felét teszi. Az egész számítás igy állana : a londoni ár 16, a párisi 19 frank. A londoni árhoz hozzáadva a kiviteli jutalmat, volna az ár 23 frank, tehát 4 frankkal több a párisinál. E négy frankot terhelné : a közvetítő kereskedés legalább 1 /2 frankkal, a szállítás legalább lvi frankkal s a bon vevőjének haszna legalább l k frankkal. Ez együtt 2 frank. Maradna tehát a nyerésség 2 frank; vagyis 10 milliónál az állam kiadása 70 millió frank, s a gazdák haszna a legjobb esetben 20 millió frank. Amellett nem lehetetlen, hogy Anglia behozná a Countervailing duty" név alatt ismert kiegyenlítő vámot, amit Amerika és Kelet-India már is alkalmaz a prémiumot adó államokból behozott czukorra. Francziaország fenyegetett vele nem egyszer más országokat, Belgium a lisztre meg is tette, Németország komolyan figyelmeztetett rá. A kettő közül egyik: vagy Anglia szedne a franczia kincstár pénzét vámban, vagy a franczia kincstár táplálná olcsón az angol munkást. Elég a czukor esete, melybe. belekényszerittetett a franczia kincstár, de ott a prémiumot maga a czukor, t. i. a belföldi czukorfogyasztó közönség fizeti. Pedig az is nagy teher a kincstárra, s csak két évre volt kilátásba helyezve. Az az áldozathoz aránytalanul kevés haszon is, csak a nagybirtokosnak és spekulácziónak jutna. A kisbirtokos nem vihet ki, tehát nem nyerne; a lakosság többi része pedig csak szenvedne mellette, a munkás legjobban. A búzában folyó tőzsdei játék ingere még a prémiummal szaporittatnék s igy még nagyobb volna. Pedig az árak állandóságára kellene törekedni. Azt is figyelembe kell venni, hogy uj dolog volna a kiviteli prémium. A német törvény más, mert a helyzet más. Ott, mióta 1894-ben az orosz szerződés hatásának ellensúlyozására behozták, főleg a keleti határokon történik a behozatal és nyugaton és délen á kivitel, s a kettő kiegyenlíti egymást, de a két határ messze lővén egymástól, helyesebb ez a rendelkezés. Francziaországban semmi más rendeltetése nem volna, mint az árak szabályozása. Ez pedig veszedelmes preczedens volna. Minden termesztési ág azonnal igényelné, s a kincstár végre sem volna képes a terhet elviselni. Ha a búzának megadatik miért nem a bornak, selyemnek, stb.? Amellett a belföldi piacz tuldrágitása nem lehet nemzeti érdek. Maga a pénzügyminiszter hozta fel, hogy a mint az accapareurök ellen nagy mozgalom megindult, épugy a visszahatás a collektivizmus felé hajtaná a fogyasztókat, a kik utoljára is a nagy többséget képezik. Az árak állandó fentartása nem képezhet állami feladatot, de különösen kényes

4 95. ábra. Dohányföld előkészítése Szumatrában az őserdő irtásával. befolyása van a buza árának, s erre alapított azon okoskodásuk, hogy a két frank áremelkedést megfizetheti a fogyasztó azért, mert a hazai termesztést védve, állandó ellátást biztosit magának : világos, hogy valakinek meg kell 49 KÖZTELEK, MÁJUS HÓ22, "40. SZÁM 11-Hí ÉVFOLYAM. ez akkor, ha az csak a belföldi piaczokat [ földi termesztés javára, még akkor is, hogy ha [meg volt a javaslatnak. Azonban a felvetett sújtja. I ez a termesztés teljes értékesítéséhez külföldi kérdés nagy fontossága s eszmék tisztázása e Bámily érdekesek voltak is a javaslat piaczokat igényel, nem lévén elegendő nekik téren bizonyosan nagy hasznára volt a gazdaközönségnek. pártoló részéről felhozott adatok arra nézve, az, hogy a vámtétel félig érvényesülése már hogy a kenyér árára aránylag mily kevés I most is kedvezőbb helyzetet biztosit nekik m.ás országok termesztőinél. Minden esetre nagyon érdekes küzdelem fejeztetett be e törvényjavaslat elvetésével; azt sem lehet elhallgatni, hogy épen a miatt, mert a képviselőház jelentékeny többséggel fogadta el még julius DOHÁNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán. A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. Irta: Kerpely Kálmán. V. A lebugázást megelőzőleg az ültetvény inspektora határozza meg hol, mennyi és minő magtőkéket kell meghagyni. A magtőkék oly terebélyes növésüek, hogy a 10 láb magasságot is elérik és három oldalról felkaróztatnak. A mag szedése, tisztítása, osztályozása és eltartása mintaszerű és a lehető legnagyobb gonddal történik; az I-ső rendű magot bádogszelenczékben tartják, melyeket a felügyelő kezeiből nem ad ki és a palántanevelésre is csak az előirt szükséges mennyiséget osztja szét. Ez az oka annak,: hogy vétel utján jóformán lehetetlen szumátra-mag birtokába jutni. Az érett dohányt rendesen tövestől vágják le a déli órákban, ha külsőleg teljesen száraz. A tövestől levágott dohányt, a munkások hátára szerelhető hordó-készüléken, az u. n. pikulanban viszik a száritó-pajtákba, ahol külső jellegei és hosszúsága szerint osztályozva s rudakra kötve, a sedria-fákra felaggatják. Ugyanekkor becsülik meg a zöld dohány értékét is, mely alapon a szakmányban dolgozó kinai kulikat kifizetik. A dohány törésének ideje és módja stb. mind rendeletileg van szabályozva és szigorú ellenőrzés alatt áll. Á száritó-pajtáknak alacsony oldalfalazata és magas tetőzete, a nipa-pálma leveleiből készült úgynevezett atrap "-takarókkal van befedve; az oldal- és homlokfalaknak csapóablak módjára készült atrap-fedőlemezei,téljesen kinyithatók. A dohány szárításának és színesítésének munkálatai külön pajta-mesterek felügyelete alatt áll, kik a szellőztetésre vonatkozó utasításaikat közvetlenül az inspektortól nyerik. Bégebben a sötétebb szinü dohányok előállításánál a világosság kizárásával szárították a dohányt, ujabban azonban az olyannyira keresett világosbarna szinü dohány nyerésére, ép ellenkezőleg járnak el és a szellőztetőket a lehetőség szerint mind nyitva tartják, de ugy, hogy a dohányt a nap közvetlen ne érhesse. Nedves időben, a pajtákban szétosztott keményfatüznél szárítják a dohányt. A szárítás és színesítés befejeztével (30 36 nap múlva) a dohánytöveket leaggatják s a rajta levő leveleket, két csoportba elkülönítve letörik; a dohánytő felső felén levő u. n. lellce leveleit is a szár alsó felén levő u. n. száraz levelek külön osztályt alkotnak, melynek mindegyikében a foltosság, sérülés stb. szerint még két alosztályt készítenek. Az ily módon előosztályozott levelek csomózva és vászonnal bélelt kosarakba rakva, az erjesztő-pajtába vitetnek, mely az ültetvénynek legnagyobb s legköltségesebb épülete. Ezen épületben máglyázzák, erjesztik, osztályozzák, csomózzák, bálozzák, sajtolják és mázsálják a dohányt az európai piacz számára. Ezen épületnek mind a négy oldala nagy üvegablakokkal és ajtókkal van ellátva, hogy a munkások teljes világosság mellett végezhessék a dohány osztályozását. A erjesztő-pajtában az erjesztő- és osztályozó-mesterek veszik át a dohányt, melyet tulajdonságai szerint eltérő méretű máglyákba ábra. Az erdőirtásos dohányföld fölszántása. raknak s minden máglyát hőmérővel látnak el; a mint a hőfok a dohány minősége szerint fizetni az áremelkedést s az a valaki csak a hóban, azóta nagy volt a remény a prémiumok C.-t elérte, a máglyák folyton nagyobbodó méretekben átrakatnak. Az erjedési pro- fogyasztó lehet, s ez annál fontosabb, mert a behozatalára, s a legutóbbi túlnyomott árak javaslat pártolóinál nem az lehetett a czél, részben azzal voltak magyarázhatók, hogy az czesszus alatt minden adatot egy rovatos könyvbe hogy a kivitelt elősegítsék, hanem az, hogy a eladások a javaslat sorsának eldőltéig tartózkodók voltak. Ez az i adminisztrátor naponkint átnézi s pontosan feljegyznek; a dohánymáglyákat az vámvédelem egész összegét biztositsák a bei- utasításokat

5 38. SZÁM. 11-1K ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HÓ A Jáva-szigetén termett dohány a hollandi piaczokon igen nagy szerepet játszik és minősége szerint mint szivar-takaró, burok és és bél, továbbá mint vágóanyag nyer felhasználást. Jáva-szigetén a dohányt szintén nagy kiterjedésben termesztik, a versenyt azonban a szumatraival, különösen szivartakaró anyag szempontjából nem állja ki; levelei rövidebbek, keskenyebbek és általában véve kevésbé szép szinüek. A jáva-dohány különben régebbi minőségéhez képest hanyatlást mutat, aminek okát a talaj kimerülésében és az erdők nagyarányú kipusztításában keresik, mely utóbbi körülmény a csapadékviszonyokat, a termelésre kedvezőtlen módon befolyásolta. Jávában a telepitvényesek nemcsak saját földjeiken termesztenek dohányt, hanem a benszülöttek előzetes egyezség alapján az európaiak részére saját földjeiken is termesztenek dohányt, melyet azután tövestől levágva, a telepitvényesek tulajdonát képező száritó-pajtákba szállítanak bizonyos meghatározott árért és a felszabadult földet rizstermesztésre használják még fel. A termesztés ily iránya melleit, tekintettel az igen szétszórtan fekvő földekre, az ellenőrzés jóformán kizártnak tekinthető, a benszülöttek az érett és éretlen dohányt vegyesen, egyszerre vágják le, mely körülmény lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy a jávadohányok általában véve, kevésbé szép szinüek és nem ritkán kellemetlen izüek. Ezzel szemben azonban a zölddohányt átvevő vállalkozóknak, a termesztéssel semmiféle rizikójuk nincsen s csakis a szárítás és további kezelés képezi feladatukat, miért is kisebb költséggel dolgoznak, mint a szumatrai ültetvényesek. Sőt a benszülöttek igen gyakran saját pajtáikban szá- ad a további kezelésre nézve. A világosbarna rítják a dohányt, mely esetben a szerződéses vállalkozó csakis a dohány további jokarta tartományok adják, mely a kereskede- minőségű jáva-dohányt a Soerakarta és Djok- szin előállítása végett, ujabb időben a dohányt alacsonyabb hőfoknál erjesztik. kiképzését (fermentálását) látja el, hogy abból lemben Vorstentanden-dohány" neve alatt ismeretes ; tiszta, fehér hamuval égő, jóminő- A főfermentálás befejeztével a-csomózott exportképes árut állithasson elő. Á dohánynak dohányt kibontják és szin, hosszúság és egyéb osztályozása, csomózása és csomagolása, a ségü, kellemes izü szivartakaró és illatos béltulajdonságok szerint 16 osztályba osztályozva, szumatra-dohányéhoz hasonló.! anyagot ad. Probolingo tartományából kerül ki újólag csomózzák oly preczizitással, mely valóban bámulatra méltó s teljesen kiérdemelte az európai piacz bizalmát. A véglegesen átosztályozott dohányt ismét igen nagy méretű (3 méter széles és hosszú, 2Vs méter magas) és hőmérőkkel ellátott máglyákba rakják, melyekben a dohány újólagos felmelegedését folyton éber figyelemmel kísérik. Az utóterjesztéssel együtt az egész fermentálási proczessus kiirülbelül 6 hónapig tart s egyike a legkényesebb és igeri nagy lelkiismeretséget igénylő munkáknak. Tulgyors erjesztésnél a levelek megfeketednek, tullassu fermentálással pedig színükét és fényüket vesztve, törékenyekké lesznek. Szumatrában igen nagy gondot fordítanak arra is, hogy a kiváló dohánytermelő talajokat a lehetőség szerint kíméljék s termőerejüket fentartsák. Szumatra dohányföldje kiváló tulajdonságait tapasztalatilag igen hamar elveszíti s ezt sem a talaj mivelésével, sem műtrágyák alkalmazásával fentartani, illetve pótolni nem lehet. Az egyedüli mód a dohánytermesztő földnek újbóli beerdősitésében áll. Az erdei irtásföldön 2 ^3 évig dohányt termesztenek' s-- azután 6 8 évig parlagon hagyják feküdni a befásodás czéljából, tehát oly eljárás, mely csakis a tropikus klima alatt vezet sikerre. Szumatrában a parlagon fekvő dohányföld 6-8 év alatt ismét teljes erdei vegetáczióval van fedve, mely idő alatt a föld újólag visszanyeri azt a humuszban gazdag szemcsésen porhanyó, rugalmas struktúráját, melyet a finom minőségű dohány okvetlen megkíván s 2 3 éven át ismét kiváló terméseket fog szolgáltatni. 97. ábra. Dohánytelep Szumatrában, száritó-pajtákkal és kiültetett, u. n. árnyékoló fáeskákkal védett palántákkal. Csakis ott, a hol ily alapon űzik a dohány termesztését tartható fenn a prima A jáva-dohányból két egymástól lényegesen eltérő értékű áru kerül eladásra és pedig kevésbé értékes s inkább vágóanyagnak való. i a loemadjang" dohány, mely szivaranyagnak dohány, ellenkező esetben minőségileg tetemesen vészit, a mint azt egyes ültetvényesek a rendes (anya) termés levelei és az úgynevezett kacsalevelek scrubs" elnevezés alatt. Hol- I a besocki és banjoemas nevű dohányjbélanyag- A kediric nevezetű, különösen burokanyagnak, szomorú példája nem egy esetben igazolta. b) Jáva. landiában igen sokat dolgoznak fel utóbbiból is, de Németország és Anglia is nagy mennyiséget vesz, különösen utóbbi ország, hol a jávai scrubs szép világosbarna. szine miatt, hosszura vágott pipodohánynák igen keresett. A legjobb 98. ábra. Szumatrai do. kányerjesztő-pajta belseje. f " 'sí'] ' nak való; az úgynevezett rembang dohány csupasz I nyelű, igen változó minőségű, gyakran saját- szerű, de azért kellemes izü bélanyagot ad. A benszülöttek által saját czéljaikra ter- I mesztett dohány toeban, poeloe stb. nevek

6 796 KÖZTELEK, MÁJUS HÖ 15. alatt ismeretes és hosszú vágású finom czigaretta-dohányok készitósére szolgál leginkább belföldi fogyasztásra. Érdekesnek tartom még felemlíteni, hogy Jávában, az eredeti szumatra-maggal végzett termesztési kísérletek nem vezettek kellő eredményre. (Folyt, köv.) TAKARMANYOZAS. Rovatvezető: Cselkó István. A szarvasmarhahizlalás uj elmélete és a mai gyakorlati hizlalás, i. Valóban nagyon érdekes s a gyakorlati gazdákra nézve nagyon fontos a szarvasmarhahizlalás uj elméletére vonatkozó, a Köztelekben" közzétett néhány czikk. Kellner, a möckerni kísérleti állomás vezetőjőnek adatai nálunk is a gyakorlati életben több helyt nyertek beigazolást, de egyet szabadjon megjegyeznem s ez az, hogy Kellner igen valószínűen nyugati fajta, jobb hústartó s nem egészen leesigázott ökrökkel tett kísérletet s hogy szerény véleményem szerint ami magyarfajta teljesen lezsarolt, az őszi vetés befejezte után ugy november deezemberben beállított mustra jármas ökreinket talán czélszerübb volna a regi elmélet szerint hizlalni. Tudok egy temesvári szeszgyárost, mély az itteni vásárokon a fiatal kifejlődött, igen jó húsban levő tarka marhát összevéve, szeszgyárában a moslékon és kevés szénán kivül, zsír- és szénhydrátdus tengeridarán hizlalja, de viszont ismerek egy ugyanoda való kereskedőt, ki a szeszmoslékot bérletben birja s aki összevesz sovány magyar ökröt is s ez inkább a mümalomtól bevásárolt ocsút mely úgyszólván tiszta vadborsó, bükköny stb. fehérjedús anyagokból áll használja hizlalásra s mint ő mondja, így jobban jár. De szabadjon ez alkalommal bemutatnom egy nagy alföldi uradalomban megejtett hizlalást. Három gazdaságban egy napon lettek beállítva "a mustra jármos ökrök; sulyuk a következő volt: B. gazdaságban 8 drb 477 kg. átlag súlyban. 490 Az ökrök mind egyforma öreg éves magyarfajta mustra jármosökrök voltak. A göbölyök 3 hónapon át a teljes számban lettek hizlalva, amikor is a megejtett mázsálás szerint az eredmény a következő volt: B. gazdaság beállításkor 8 drb 3818 kg., III/1-én 4693 kg., sulyszap. 1*22 kg. B. gazdaság beállításkor 19 drb 9315 kg., III/1-én 10,435 kg., sulyszap. 0'66 kg. P. gazdaság beállításkor 22 drb 10,940 kg., III/1-én 12,080 kg., sulyszap. 0*57 kg. Ekkor B. gazdaságból 2 drb mint rosszul hizó kimustráltatott és eladatott, P. gazd. mind a 22 drbot végig hizlalta ugyan, de ezekből 3 drbot a kereskedő, mint nem megfelelőt nem vett át s igy a végeredmény ez volt: kilogramm tor. fill. kor. fii 1. B * B * P * Jegyzet: A teljesen lezsarolt mustrákért koronát ígértek párjáért. Látva, hogy az utóbbi két gazdaságban, mely a régi bevett szokás szerint hizlalt, az eredmény jóval gyengébb, mint az általam vezetett B. gazdaságban, melyben a hizlalás és táparány elmélet szerint eszközöltetett, kezdettem a dolog után kutatni, ezt elérendő, az alább mellékelt adatokat állítottam össze. Látva a fenti adatokat, szerény véleményem szerint a következő dolgokra lehetne következtetni : Az a sovány elcsigázott mustra jármös ökör habár teljesen kifejlődött állapotban van is, a mig a huslerakodásnak azt a bizonyos fokát el nem éri, amikor azt szokták mondani, hogy jó húsban van", ép ugy megkívánja a fehérjemennyiség betartását, mint a növendék vagy munkában levő állat, azért gondolom én, hogy B. gazdaságban az eredmény jobb volt. GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Jtezey Gyula. Rozsdás buza. Szeptember 22-én meglehetős szárazságban vetettem egy tábla búzát, mely elég szépen kikelt. A búzának egy nagy része kiveszett és mint az a) alatt idecsatolt, korhadt gyökereket hagyott maga után, másik része, bár ritka, elég szép üde, de közbe-közbe rozsdás levelek láthatók, mint a b) alatt idecsatolt minta mutatja. A buza szuperfoszfáttal trágyázott bükköny után. lett vetve. Tisztelettel kérdezem, mi 'okozhatja a két Egy darabra esik naponta az 500 kilogramm élősúlyra véve I. III. Jegyzet 1. Tengert ocsu dara. > Buza g 1 3. Bétiszéna 5 4* Polyva M H 5. Bépa g % 6. Árpadara ' o ^ 7. Bozsos borsódara Í 1 2 "3 ^ jg 8. Tengeridara 2 2* g % 9. Bükkönydara 1 2*5 2 A takarmány pénzértéke, ' -.5! drbonként és naponként 62' * *20 98*80 62'00 88*20 102*40 2 S ^ A takarmányban van Dittrich és König szerint 1000 kg. élősúlyra átszámítva <m.s Szárazanyag 26*54 26*41 25*65 38*30 37*40 31 "31 29*64 32' 14 32*16 2 Fehérje... 2*83 3'10 2*91 3*36 3*29 2*86 2*52 2*83 3*13 Zsir *61 0Í50 0*93 1*05 0* *90 - g Szénhydrát 15*81 16*27 15"95 20*29 22*96 20*66 17*05 19*36 20*95 Az emészthető tápanvagok g S összege ' *07 19*50 24'15 27*18 24*57 20*06 22*90 24*98 ^ Táparány 6 5*6 6*1 6;3 7*6 8*1 7*1 7*4 7*7 gg Jegyzet: Polyvából B. gazdaság bükkönypolyvát, R. és' P. gazdaság buzapolyvát etetett. A buzaocsut, melyben 3/4-részben vadbükköny, borsó stb. volt, a borsónak fele értéke szerint vettem. A rozsos borsóban a rozs és borsónak külön-külön vettem tápalkatrészeit. A takarmányértékárak az azon évben a Bánságban tényleg divó árak szerint lettek felvéve. Ha azonban tovább megyünk, látjuk, hogy B. és P. gazdaságokban is megvan a kivánt fehérjemennyiség, sőt még több is, igaz de az emészthető nitrogénmentes anyagokból aránylag még több foglaltatik s igy bizony megtörtént az, amiről maguk a hizlalók is panaszkodtak, hogy az ökrök az utolsó időben különösen már csak a répa és tengeri füllesztőt fogyasztották jóizüen, ennek pedig okát épen a möckerni kísérlet alapján abban vélem fellelni, hogy az állatok a hizlalás közepén amint azt a mázsálási eredmények mutatják sem voltak olyan kondiczióba s nem érték el azt a súlygyarapodást, amikor a Kellner szerinti 25 /o emészthető szervesanyagtöbbletet (?) felvenni tudták volna s igy bizony csak azt fogyasztották el a takarmányból, amit jobban szerettek. Látjuk továbbá még azt is, hogy az ilyen sovány állattal etetett felesmennyiségü emészthető nitrogénmentes anyagnak, továbbá a régitől eltérő nagyobb mennyiségű takarmánynak az adagolása jóval drágább lehet s az eredmény is kisebb lévén, kétszeres kár, vagyis: B. gazdaságban 0*79 kg. napi sulvgyarapodás került átlag 63*9 fill.; B. gazdaságban 0'53 kg. napi súlygyarapodás került átlag 98*2 fill.; P. gazdaságban 0*38 kg. napi súlygyarapodás került átlag 84*2 fill.; Szerény véleményem szerint tehát azt következtetem mindezekből, hogy mig egyfelől biztosabb kulcsot ad a helyes takarmány összeállításhoz a Rellner-féle elmélet, másfelől viszont még körültekintőbbek kell, hogy legyünk az állat kora, tápláltsága és fajtája iránt, mint eddig. (Folyt, köv.) Papp Miklós. bajt, tehet-e a most mutatkozó rozsda nagyobb kárt és hélyesen jártam-e el, hogy a búzatáblát sorok irányában jól megfogasoltam?" S. S. ur Veszprémmegyéből kétféle búzát küldött be. Az egyik csomagban (mely &-vel volt jelelve) meglehetős növekedésű a buza, csak szine nem egészséges ; nincs benne egyetlenegy üde zöld 'levél sem. A levelek vagy egészen lilák, e szinnek többféle árnyalatában, ugy, hogy a levélnek nemcsak egész hüvelye és lemeze lilaszinü, hanem lila a hüvely és a lemez között lévő hártyás kis fülecske és nyelvecske is. Vannak azután egészen sárga vagy halaványzöld levelek, végre tarkák, a midőn a sárga, de még inkábí) a halaványzöld leveleket kisebb-nagyobb lila foltok tarkítják. Rozsdának valami rozsdagombának nyoma sincs a búzán, igy S. S. e búzát csakis lila, vöröses szine után mondhatta rozsdásnak. Sárga és lila szine után első pillanatra azt a benyomást keltette benem a buza (a b minta), hogy az egyrészt a talaj nedvességét, másrészt a tavaszi fagyokat sinyli. Amint az egyes töveket szétszedegettem és vizsgálgattam, nem is találtam semmi parazitára, sem állati parazitára, sem gombára. De ebben a szétszedegetésben néhány száradó tőre akadtam, melyeket szétbontva láttam, hogy ezek már rothadásnak indulnak s e rothadó tövek belsejébe: vagy rágásí morzsalékra, vagy tejfehérszinü, lábatlan, fejetlen, körülbelül 6 mm. hosszú álezára, vagy körülbelül ugyancsak ilyen hosszú szép sárga bábra akadtam. Ugy az álezát, mint a bábot könnyű felismerni, az a klóropszlégy álezája illetve bábja. Tehát ez észlelet a mellett szólt, hogy a. szóbanforgó búzában a klóropszlégy is puszti-

7 38. SZÁM. 11-1K ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HÓ tott s amit ez meghagyott, abban bizonynyal a fagy s valószínűleg a talajnedvesség is tett kárt. Erre előszedtem a másik (a-val jelölt küldeményt, amely teljesen elszáradt növényekét tartalmazott s amelyről S. S. azt irja, hogy ez a kiveszett részből van. Ebben a száraz búzában mindjárt feltűnt még ilyen összeaszott állapotban is a buza töveinek, közvetlen a gyökérzet feletti megdagadása, továbbá az, hogy a búzának igen sok volt a sarja. E jelenségek mindjárt arra vallanak, hogy a klóropszlégy támadásával van dolguk, tehát, hogy a veszprémmegyei búzában az veszett ki,, az száradt el egészen, a melyet a klóropszlégy megtámadott. Szétszedve e száradt buzacsomökat, látni lehetett, hogy belül a buza még nincs tökéletesen elszáradva, hanem csak rothadásban van. S ugyancsak rothadásnak, penészedésnek indulva, meg lehetett találni a klóropszlégy bábjait is. Hogy a fogasolás segit-e a búzán? azt bajos megmondani, ártani azonban nem ártott vele. ", Mezey Gyula. GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető: ifj. Sporzon Pál. A mezőgazdaságban alkalmazható motorokról. A közgazdaság majd minden ágának fejlődése, valamint a minden téren mindinkább I észlelhető verseny, napról-napra szükségessebbé teszi azt, hogy ugy a kis- és középgazdaságban, mint a kis- és középiparban az eddig használt és sem eléggé megbízható, sem eléggé olcsó vizi-, állati és emberi erőt lehetőleg olcsó, megbízható és czélszerü géperővel pótoljuk, azaz helyettesítsük. Igy pl. az. őrlésnél, cséplésnél, (szénnek) a vasúti állomásoktól távolabb tekvő pontokra való szállítása, s fuvarozása sok esetben körülményes és megbízható gépésznek és fűtőnek megszerzése sok bajjal-gonddal és ezzel kapcsolatosan sok költséggel is jár. Már maga azon körülmény, hogy ezen gépek az adott viszonyok között ennyire elterjedhettek, azt bizonyítja, hogy mezőgazdaságunknak motorikus erőre szüksége van és éppen azért hasznos szolgálatot teszünk, ha a mezőgazdaságnál felhasználható egyéb motorokra is felhívjuk a gazdaközönség figyelmét. A gázmotor mint kisebb gép csakis oly városokban alkalmazható, a melyekben a gép hajtásához szükséges gáz megszerezhető; ezen motorok tehát inkább a nagyobb városokban fennálló ipartelepek, mint a mezőgazdaság részére valók.. Ugyanezt mondhatjuk a villanymotorokról is, melyeknek üzemben tartásához az áramfejlesztés czéljáböl megfelelő központi A klóropszlégy a telet álcza állapotban "szokta tölteni, emiitettem is, hogy a lilaszinü buza között most is lehetett még álczát találni. Ebből az a tanulság, hogy a klóropszlégy szépen kihúzta a telet, s hogy most tavaszszal a kiveszett búzával a legtöbb közülök tönkre ment. Tehát az időjárás, mely megkárosította azt a búzát, a melyet még a klóropszlégy meghagyott, nagy kárt tett magában a légyben is. A klóropszlégy bábjai nemsokára majd szárnyas legyekké lesznek, s e legyek majd a kalászhányásban levő búzára vagy más gabonára rakják petéiket, amelyekből a kibújó álczák a kalász nyelét rágják meg s tesznek igy kárt a termésben. Tehát számithatni arra, hogy a klóropszlégyből a mi megmaradt, az nyáron ujabb kárt fog tenni. Ennek a várható kártételnek meggátlására már nem igen lehet tenni valamit. A jövő őszszel azonban résen kell lenni, csalogató vetést tegyen, s amennyire az időjárási s a gazdálkodási viszonyok engedik, halaszsza lehetőleg későre az őszi vetést. 99. ábra. Majorság alaprajza központi motorberendezéssel takarmánykészitésnél, vizhuzásnál, deszkafürészelésnél stb. Az utolsó évtizedek nagyszerű technikai alkotásai ezen szükséglettel is számoltak és évek hosszú sora alatt fokról-fokra haladva, különféle kisebb és nagyobb motorikus erőt bocsátottak a mezőgazdaság és ipar rendelkezésére. Ma a következő motorikus erőket ismerjük, amelyekkel a gazdaságban találkozunk: 1. a gőzmozgony, 2. a gőzmotor, 3. a gázmotor, 4. a villanymotor, 5. a petróleummotor, 6. a benzinmotor, 7. a spirituszmotor, 8. a Dieselmotor. Ezen itt felsorolt gépek között legjobban elvan terjedve a gőzmozgony és a gőzmotor különösen egyes kisebb városokban, helységekben s gazdaságokban. Az ezen gőzgépeknek egyszerű szerkezete, könnyű kezelése, eléggé olcsó beszerzési ára, czélszerü.szállítási módja, s aránylag nagyobb munkaképessége elősegítette ezen gépeknek az elterjedését, bár azoknak üzemköltsége igen nagy, a tüzelőanyagnak telepekre van szükségük, már pedig gazdaságok részére ilyen központi telepeknek felállítása, hacsak valamely előnyös vizierő nem áll rendelkezésre, igen költséges lenne. A mezőgazdaság igényeinek jobban megfelelne a petróleum-, vagy benzinmotor; bár ezen gépeknek szerkezete még nem egészen tökéletes s megbízhatóságuk sem teljes s épen ezen hátránynak tulajdonitható azon körülmény, hogy ezen motorok daczára annak, hogy a gőzmozgonynyal s gőzmotorral szemben bizonyos előnyöket nyújtanak, nem voltak képesek eddigelé ugy elterjedni, mint azt különben várni lehetne. Főhátrányuk a petróleum- és benzinmotoroknak az, hogy 1-szőr a hajtóerő fejlesztéséhez szükséges petróleum, vagy benzin, minthogy ezen két anyag adó alá esik, ha az adómentességet nem veszszük igénybe, drága, vagy ha az adómentességet az erre vonatkozó törvény és rendeletek határozmányainak figyelembevétele mellett igénybeveszszük, gazdaságunk kezelését sok eset-

8 ben kellemetlen ellenőrzésnek stb. teszszük ki. Másodszor. Nagyobb mennyiségű (pl. már kg.) petróleumnak avagy benzinnek elhelyezése, tekintve ezen anyagoknak robbanékonyságát, igen gyakran a közigazgatósági hatóságnak beavatkozása mellett sok bajjal s gonddal jár. Daczára az eddig előfordult kisebbnagyobb robbanásokkövetkeztében életbeléptetett óvrendszabályoknak, időközönként még most is olvashatunk benzinrobbanásokról, melyek az okozott anyagi károkon kivül igen gyakran még a munkásokat is veszélyeztetik, sőt volt eset már arra is, hógy a gép körül foglalatoskodó munkásoknak élete is áldozatul esett. Ezenkívül ezen motorok műszakilag még nem teljesen befejezett egészek s éppen azért megbízhatóságuk is, amint azt már fentebb is érintettük, nem megnyugtató. Az utóbbi időben Németországban a spirituszmotorok kezdenek tért hódítani. Ezen motorok elméletre és szerkezetre nézve egyenlők a petróleum- és benzinmotorokkal. Ugyanis a munkaerőt fejlesztő hőség nem külön edényben mint pl. a gőzgépeknél a kazánban, hanem villamos vagy más megfelelő gyújtó készülék segélyével magában a hengerben állíttatik elő és pedig ügy, hogy a hengerbe hatoló petróleum, benzin vagy spirituszkeverék a gyujtókészülék segélyével robbanásszerűen meggyulad s az igy támadt feszerő a hengerben levő dugattyura hat s azt valamint általa a forgattyut mozgásba hozza. A spirituszmotorok, nem is véve figyelembe azon körülményt, hogy a spiritus olcsóbb s nem is oly veszélyes, mint a petróleum vagy benzin, már azért is terjednek Németországban, mert a spiritusz mezőgazdasági termény s ha ennek ujabb s megfelelő fogyasztási tért lehet teremteni s biztosítani, egyúttal a mezőgazdaságnak is szolgálatot tesznek. Németországban minthogy kőolajforrásai nincsenek, a petróleum s a benzin még azon esetben is adó alá esik, ha az motorikus czélokra használják fel, mig ellenben a denaturált szesz'után az adót visszatérítik s minthogy a spirituszmotorokban benzolinnal kevert szeszt használnak az igy felhasznált spiritusz után az adó visszajár. A spirituszmotor különben a mezőgazdaságban megfelel, habár üzemköltsége tekintve, hogy a szesz hőegysége, összehasonlítva azt a kőolajjal, kevés s ennélfogva beszerzési ára, még ha az adótól eltekintünk is, magas, aránylag nagy, amint az egyébiránt az alább közzétett összehasonlító táblázat adataiból is kitűnik. A fentemiitett motorok rövid ismertetése után áttérünk az u. n. Diesel-hőmotorra, mely motor, a mióta annak elméletével Diesel R. müncheni mérnök a nyilvánosság elé lépett, egyaránt foglalkoztatja még mindig ugy az elméleti, mint a gyakorlati szakférfiakat. Nevezett mérnök folyó évi február 9-én a Magyáí Mérnök- és Épitészegyletben" felolvasást tartott a róla elnevezett hőmotorokról s ezen felolvasás alapján a következőkben ismertetjük természetesen csak néhány sorban ezen hőmotort. Diesel R. mérnök a hoelmélettel foglalkozva azon tapasztalatra jött, hogy az eddig használt géprendszereknél a fűtőanyagokban (szén, kőolaj, gáz, szesz) felhalmozott melegmennyiségeknek csak csekély százaléka használtatik fel munkaerő kifejtésére, azoknak túlnyomóan nagyobb százaléka elvész, elpárolog, megsemmisül. Ezen kérdésnek bővebb fejtegetése és a tényeknek alapos ismertetése messze meghaladná ezen czikk keretét, mindazonáltal tájékozásul ide iktatjuk, hogy kisebb gőzgépeknél (lokomobiloknál) a felhalmozott melegmennyiségnek csak mintegy 5% változik át hasznos munkává, 95% pedig elvész, azaz az ilyen gépekkel való munka, nemcsak hogy nem gazdaságos, hanem egyenesen káros és pocsékoló. Diesel tehát ezen hátrányos állapot megszüntetésén fáradozott s habár elméleti eredményeit nem is birta a gyakorlatban teljes 53 KÖZTELEK, MÁJUS HÓ22, "40. SZÁM 11-Hí ÉVFOLYAM. pontossággal alkalmazni, az általa szerkesztett motoroknál jóval előnyösebben használja ki a melegséget, mint eddig bármely más motornál. A Diesel-motornál a hőmennyiségnek mintegy 35 40% változik át hasznos munkává. A Diesel-motor szintén kazán nélkül dolgozik s elmélete abban áll, hogy valamely hengerben a levegőt annyira összesűrítjük, hogy annak hőfoka, még mielőtt azt valamely fűtőanyaggal kevernők, az izzásig emelkedik és csak az igy felhevített levegőbe vezetjük be lassan, megfelelő szabályozókészülékkel, a finoman elosztott vagy elporlasztott fütő- vagyis tüzelőnyagot, (nyers kőolajat, petróleumot, szénport, benzint stb.) ahol ezen bevezetett anyag érintkezve az izzó levegővel, lassan, tehát nem robbanásszerűen, teljesen elég és az igy keletkező magasfeszültségű gázkeverék terjeszkedése adja a dugattyura a működő erőt. Amint tehát látjuk, a Diesel-motor elmélete hasonlít a petróleum-, benzin-és spirituszmotorok elméletéhez, a különbség csak az és épen abban rejlik nagy előnye, hogy mig azoknál a fűtőanyag külön gyujtókészülék segélyével robbanásszerűen ég el, addig a Dieselmotornál, amint azt az imént megírtuk, az égés külön gyujtókészűfélr nélkül s nem robbanásszerűen, hanem lassan és teljesen történik. A Diesel-motor minden eddig ismert gép között a legtökéletesebb és bizonyos nagyságig a leggazdaságosabb és a legelőnyösebb is. Előnyeit a következő pontokban sorolhaljuk fel: 1. Gyujtókészülék nélkül működik és üzeme teljesen veszélytelen. 2. Eltérőleg minden eddig ismert motortól, melyek kizárólag benzinnel, finomított kőolajjal, spirituszszal, vagy más hasonló drága s az állami közegek által ellenőrizett égőanyagot használnak, a DieseJ-hőmotor nyers kőolajjal (naftával) dolgozik és galicziai, román avagy orosz.,nyers olaj egyaránt czélszerüen használható. 3. Füst vagy egyéb kellemetlen égési termékek nem bántják a környéket, mivel az elégés tökéletes. 4. Az előző három pontban foglaltak alapján a Diesel-motor az építési és rendes tüzrendőri szabályok szerint bárhol felállítható s nem képezi hatósági felügyelet vagy ellenőrzés tárgyát. 5. Csekély helyen elfér s nem kell hozzá sem kémény sem külön épület. 6. Üzemre mindig készem van s bármely időben előkészület nélkül, egy egyszerű csapnak megnyitásával megindítható. 7. Igen kevés fűtőanyagot használ s ezt is a tényleg t-eij esitett munkamennyiségnek megfelelően; üzembentartása tehát olcsó., 8. A Diesel-gép kezelése nem oly körülményes, mint a gőzgépé, hanem a lehető legegyszerűbb, miért is a vizsgázott, u. n. okleveles gépészre nincs szükség, valamint fűtőre. sem, mert a gépet nem kell fűteni, az maga táplálkozik, valamint a kenést is maga végzi. A gondozáshoz elég egy józan, szorgalmas s értelmes cseléd, pl. a faragó gazda vagy a kovács, aki a gépgondozás mellett egyéb teendőit is végezheti. 9. A Diesel-gép kevés részből, állván a javítás is kevés. 10. A vízfogyasztás, minthogy ugyanazt a vízmennyiséget ismételten fel lehet a hengerhűtéshez használni, csekély. 11. Igen kevés fűtőanyagra (ezen esetben nyers kőolajra) lévén szüksége (tényleges lóerőnként s óránként grammra) a fűtőanyag fuvarozása s az ezzel járó költség, öszszehasonlitva azt a szénnel, majdnem egészen elesik, a mi különösen ott, hol a vasút távolabb fekszik s az utak sem jók, igen fontos. Megemlítjük itt még, bogy a nyers olajat semmire se lehet használni, s azon kivül zárt edényben kell tartani, miért is ezen fűtőanyag kevésbé van elpocsékolásnak kitéve mint pl. a szén, vagy a finomított kőolaj, vagy a. szesz, a mely anyagokat fűtésre, világításra s italra lehet használni. 12. Végül még megemlítjük, hogy a -Diesel-gépnél jaz összesfizikai-folyamat, mely a fűtőanyagnak energiává való átalakulására szolgál, a gép munkahengerében megy végbe és pedig fűtés, gyujtókészülék, izzótestek, lámpák vagy elgázolok alkalmazása nélkül, a mi gyakorlati szempontból sok előnyt nyújt és üzemzavarok ellen biztosit. Hogy ezen rövid ismertetésünk lehető kerek legyen, a következő táblázatban kimutatjuk az itt ismertetett motorok beszerzési s üzemköltségeit. Költségek összehasonlítása. Amint a táblázat adataiból kitűnik, a beszerzési ár legkisebb a gőzlokomobilnál s leglegnagyob a Diesel-hőmotornál; az üzemköltség azonban éppen ellenkezőleg: legkisebb a Diesel-motornál, s legnagyobb a gőzlokomobilnál vagyis oly helyeken, ahol a motorikus erőre nemcsak a cséplésnél, hanem kisebb-nagyobb munkáknál, azaz egész évben szükség van, eltekintve egyéb előnyeitől, legolcsóbb a Diesel-hőmotor, és pedig annyira legolcsóbb, hogy ezen hőmotornak magasabb beszerzési ára évi 2000 üzemórát számítva 3 év alatt teljesen megtérül azon megtakarításban, amelylyel a Dieselmotor üzemben tartása olcsóbb, mint a gőzlokomobil üzemben tartása. A Diesel-motorokat 2'5, 5, 10, 15, 20 lóerőtől kezdve egészen 120 lóerőig épitik, sőt az utóbbi időben 2, 3 vagy 4 Diesel-gépnek összeállításával, már nagyobb telepnek szerkesztésével is foglalkoznak; amint tehát látjuk, ezen motor nem csak a kisebb erejű gépeknél, hanem bizonyos körülmények között még nagyobb géptelepeknél is előnyösen dolgozik. Diesel-lokomobilokat, azaz olyan gépeket, melyek kerekeken szállíthatók, á kerekeken elhelyezve használhatók, egyelőre nem építenek ugyan, ezen körülmény azonban egyáltalán nem zárja ki azt, hogy a Diesel-gép a mezőgazdaságnál is nagy előnynyel legyen használható. Nagyobb gazdasági telepeken, a melyeken a motorikus erőre folytonosan, tehát nemcsak a cséplés ideje alatt, hanem az év többi szakaszán is szükség van, a Diesel-gép tekintve azt, hogy a legolcsóbb, minden időben, s minden előkészület nélkül munkakész, teljesen tüzveszélytelen, szóval a fentebb felsorolt előnyökkel bir, a legmegfelelőbb. A Diesel-gép megfelelő helyen felállítva s megfelelően felszerelve a cséplésnél is jól használható, azaz a Diesel-gépnek, egyéb rendkívüli előnyeit azon körülmény, hogy kerekeken még nem szállítható ide-oda, egyáltalán nem befolyásolja. A lokomobil-rendszernél ez alkalmazkodott az asztagok helyéhez, állógépeknél mint pl. a Diesel-gépnél az asztagnak kell a motorhoz alkalmazkodni, azaz az asztagokat ugy kell rakni, hogy a különféle ponton felállítható cséplőgépet a motor transzmissziójával hajtani lehessen.

9 38. SZÁM. 11-1K ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HÓ Í F ü t ő-a n y a g k O lt.é, í e A J > gép fajtája < ü * e m ó r á r a k o r 0 n a k 0 r 0 n a Gőzlokomobil ' '- 3600' 5400 Petróleum - lokomobil ' 3960 Benzin-lokomobil ' Spiritusz-lokomobil ' Álló Diesel-motor*) 9000' '- öle- 924 Teljes ; ü z e m költség ; e k ö s s z e li a s 0 n lit á s a Költs ég rég zletek G ő z 1 o : k o m o b i 1 D i esel -m ótor ü z e m ó r a m e 1 1! t t k o k 0 Leirás és javitás /o "/o = Kamat. 50/o = 250 Fűtőanyag... Gépész *) /0 = *1 Szénhordó és fütő Összesen...._ Nagyobb gazdaságokban az igy központosított cséplésnek megvan a maga előnye, mert az ilyen gazdaságokban folyamatban levő nagyobb mérvű takarmányozás és hizlalás, mennyiségű szalma és takarmány stb. felhalmozását teszi szükségessé. A mellékelt két ábrában egy átnézeti és egy keresztmetszeti rajzot mutatunk be, a mely tájékoztatásul szolgálhat arra nézve, hogyan lehetne ilyen állógépet valamely gazdaságban czélszerüen felállítani.*) Bapaich Richárd. LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés kérdés. Gazdaságomban nagyobb mennyiségű takarmányrépamag maradt ki, melyet nem tudván kellőkép értékesíteni, kénytelen vagyok jövő évre eltenni és akkor elvetni. Eddig i 5 kilót vetettem el kát.' holdankint; miután semmiféle növénytermesztési munkában nem találtam arra nézve felvilágosítást, hogy a répamag egy év alatt mennyit veszít csiraképességéből, ezért tisztelettel kérdem, jövő évben hány kilóval vessek több magot kat. holdanként, mint az idén. V. L kérdés. Egy 900 hold nagyságú, nem túlságosan kötött talajú birtok áll 800 hold szántóföldből és 100 hold rétből. A 800 hold szántóföldből 50 hold luczerna a fordából különválasztatik. A hátralevő 750 holdra következő vetésforgó terveztetik: 1. Repcze (egész istállótrágya és szuperfoszfát). 2. Buza. 3. Czukorrépa (szuperfoszfát). 4. Árpa. 5. Tengeri (fél istálótrágya). 6. Buza. 7. Here. 8. *) Fenti közleménynyel nem lehet mindenben egyetértem, mert bár tény, hogy a Diesel-motorok sokkal gazdaságosabban dolgoznak mint a közönséges petróleum- vagy spiritusz- és gázmotorok, de azok a mezőgazdasági üzemben még nem mutatták be képességüket s azért a többi motorok még egyáltalán nem mondhatók roszszaknak. Rovatvezető. Jegyzet *) 40 m. transzmisszióval együtf g V z e t *) Minthogy a gépész több gépet is kezélhet, ennélfogva annak teljes fizezeteseűi 51 csak 600 kor. egy ilyen gép terhére. Buza. 9. Tengeri (egész istállótrágya). 10. Buza. 11. Czukorrépa (szuperfoszfát). 12. Árpa. 13. Tengeri (fél istállótrágya). 14. Len (fonálnak). 15. Buza. Kérdés, -helyes-e ezen tervezet ugy növénytermesztés, mint üzem szempontjából? Istállótrágya a közel fekvő városban olcsón kapható kérdés. Dombos területen fekvő bérletem szerződésében a tulajdonos jót állt tekintve, hogy a kataszteri és telekkönyvi térmérték a mivelési ágak megváltozása folytán nem mérvadó legalább 1300 hold szántóföld és 220 hold rétterületért és feljogosított, hogy kétség esetén ezt felmérethetem és hiány esetén a mérési költségek megtérítésén kívül kárpótlást kapok. A mérést oki. mérnök eszközölte horizontúi projekczió szerint és 120 hold hiányt konstatált; a tulajdonos a mérés ez alapjával szemben lánczczal kívánja a földet felméretni, miután a birtok igen dombos. Kérdem, mely módszer szerint kell a földet törvényesen felméretni, van-e erre törvény, avagy döntvény és mikép szól. " H. S kérdés. Elmúlt őszszel fésűs anyabirkát hoztam az Alföldről, a birkában, miután a fejérmegyei juhász a rüheléshez nem igen ért, a rüh elterjedt. Kérdem, hogy mint lehetne a birkát e veszedelmes bajtól alaposan megszabadítani és vájjon nyirás után mily összetételű fürdő volna ajánlatos? Kis-Hörcsök. Sz. E kérdés. Egy idő óta marhaállományom u. i. tehén, borjú és gőbölyeim az alsó állkapocs és nyeldeklőn daganat (guga) által lesznek megtámadva. Ez mindenesetre ragályos. Megjegyzem, hogy ezen állatok mindegyike egész más takarmánynyal él, a betegség tehát alig származhatik a takarmánytól. Kérném tehát szíves válaszukat, hogy mit lehetne tenni? W. B. Felelet. Takarinányrépamag csirázóképessége. (Felelet a 300. sz. kérdésre.) A takarmányrépa magja egy év alatt (feltéve, hógy frisstermésü magról van szó) nem igen vészit csirázóképességéből, ha száraz helyen tartatott, sőt megtörténik az is, hogy a második évben jobban csírázik-; mint az elsőben. Erre azonban nem szabad építeni, hanem szükséges, hogy a vetést megelőzőleg a répamag csirázóképességéről kísérletileg, csiráztatás által, megbizonyosodjunk. A kísérletből kiderül, hogy a kérdéses mag a vetés ideje táján hány százalékkal csírázik? s az eredmény a mérvadó azután arra nézve, hogy a magból kat. holdanként mennyivel vessen többet a rendesnél. A jóminőségü répamagnak 100 csomójából (terméséből) legalább 80 szokott kicsírázni (= 80%) mégpedig ugy, hogy e 80 magcsomóból legalább 150 csira bújik ki (ennyi a csírázó magcsomóban termésben a csírázó mag). Leghelyesebben cselekszik a kérdésttevő, ha répamagjából a jövő év február havában ugy Í U kg.-nvi átlagmintát küld be valamelyik magvizsgáló állomásra, mert a magyar magvizsgáló állomások a gazdasági magvakat legfontosabb tulajdonságaik tekintetében (minő a csirázókepesség, általános tisztaság, azonosság) gazdáknak ingyen vizsgálják meg. Ilyen állomások (m. Icir. vetőmagvizsgáló állomások) vannak Budapesten, Magyar-Óvárott, Debreczenben, Kassán, Keszthelyen és Kolozsvárott. M. Oy. Helyes-e a tervezett vetésforgó ugy növénytermesztési, mint üzemi szempontból? {Felelet a 301. sz. kérdésre.) Hogy valamely vetésforgó helyes-e vagy sem, ezt a növények sorrendjéből megállapítani nem lehet, mivel ehhez a helyi viszonyoknak, kiváltképen a talaj termőerejének az éghajlatnak és a birtok közgazdasági helyzetének ismerete feltétlenül szükséges. Mindazáltal a vetésforgók megszerkesztésénél követendő vezérelveket szemelőtt tartva, a tervezett vetésforgó ellen a következő kifogások emelhetők : Feltűnő hibája, hogy a repcze, ami alatt valószínűleg őszi káposztarepcze értendő, buza után következik, mert a buza letakaritása után ugy a talaj kellő előkészítéséhez, mint az alkalmazandó trágya kellő elkorhadásához hiányzik a szükséges idő, minélfogva ilynemű repczevetéstől megfelelő terméseredmény nem várható. Kifogás alá esik továbbá, hogy a buza kétizben tengeri után következik, amin azonban koránérő tengerifajták termesztésével segíteni lehet. Végül kifogásolható, hogy az erőltetett termesztési rendszer daczára csak két teljes és két fél trágyázás, összesen tehát 15 év alatt csak 3 teljes trágyázás terveztetik, holott istállótrágya közelben olcsón kapható, a tervezett forgó pedig az egy lóhertől eltekintve, a talaj termőerejét nagymértékben igénybe vevő növényeket tartalmaz. Ha ennélfogva a rendelkezésre álló szántóföld természeténél fogva nem nagyon gazdag növényi tápanyagokban, akkor a tervezett rendszertől megfelelő termések csak bő trágyázás esetén remélhetők, minélfogva ez esetben mind a négy trágyázás alkalmával teljes trágyázás lenne adandó annál is inkább, mivel a közvetlenül trágyázandó növények, u. m. a repcze és a tengeri a bő trágyázást jól meghálálják s az utánuk következő gabonafélék megdőlésétől alkalmasint tartani nem kell. Kívánatosnak mutatkozik azonkívül, hogy a luczernás is a rendes forgóhoz, de csakis mint melléknyomás csatoltassék, olyformán, hogy ez a 16-ik szakaszt alkotva, addig használtatnék, mig megfelelő termést ad, azután feltöretnék és a forgóba illesztetnék, mig időközben más szakaszon uj luczernás alakíttatnék, amely czélra a len látszik alkalmasnak. Hogy a tervezett vetésforgó üzemi, jobban mondva jövedelmi tekintetben megfog-e felelni, ez főképen az elérhető átlagtermésektől függ és ha kat, holdanként a gabonaféléknél 9-10, a repczénél 8 9, a tengerinél 12 15, a czukorrépánál q átlagtermésekre lehet számítani, a jövedelem is megfelelő lehet, a tervezett műtrágyázás üzleti helyessége iránt

10 800 pedig csak trágyázási kísérletek nyújthatnak megbízható tájékozást. Hensch. Helyes földfelmérési rendszer. (Felelet a 302. számú Jcérdésre.) Az egyedül helyes és megbízható felmérési rendszer horizontális projekczió szerinti felmérés. A láncz megbízhatatlan és csak egészen kis távolságok felmérésére alkalmas. A haszonbérlőnek tehát teljesen igaza van és joggal követelheti ugy a hiányzó terület arányában való kártalanítást, mint a felmérés költségeit. A kérdésnek ezen kétségen kivül helyes megoldása nem alapszik semmi országos törvényen vagy jogszabályon, hanem a tudomány és tapasztalat, a fizika és mathematika törvényein. Mert igaz, hogy geometriai szempontból egy dombos, hepehupás vidék sokkal nagyobb felületet reprezentál, mint a neki megfelelő vízszintes vetület, ámde gazdasági szempontból a kettőnek értéke egy és ugyanaz. Érdekes ennek a látszólagos ellentétnek a magyarázata. Ha pl. veszünk egy kúpalakú dombot, annak az alapja és egyszersmind horizontális projekcziója természetesen sokkal kisebb terület lesz, mint a fölötte levő kupfelület, mely utóbbi egyenlő az alap kerületével, szorozva azt a csúcstól a kerülethez vont függőlegesnek-félmagasságával. Ámde ha e két felületet mint termőterületet tekintjük, figyelembe kell vennünk ama természeti törvényt és tapasztalati tényt, hogy a növények, akár fák, akár füvek, a nehézkedési erő hatása folytán abszolút függélyes irányban nőnek, vagyis, hogy ugy száruk, mint gyökerük főiránya mindig az abszolút vizszin síkjára merőleges. Akárhány ilyen merőlegest huzunk már most a kupfelületen keresztül a horizontalis prejekcziójára, vagyis a kup síkjára, azt fogjuk tapasztalni, hogy egyrészt nem képzelhető egy ilyen irányú vonal sem, mely a projekczión el nem férne, másrészt, hogy a kup felületén egyetlen-egygyel sem vagyunk képesek több ilyen vonalnak helyet találni, mint ahány a vetületen elfér. Más szavakkal mondva a kupterületén egy fával, egy fűszállal, tehát egy szem gabonával sem teremhet több, mint amennyi a kupfelület horizontális projekczióján terem. Ebben fekszik főleg annak logikai szükségessége, hogy minden felmérés és minden térkép a dombozati viszonyok figyelmen kivül hagyásával a horizontális projekczió szerint készüljön. A dombozati viszonyok feltüntetése a térképeken egész más eszközökkel és módokkal történik, kataszteri szempontból azonban teljesen irreleváns. Nem is képzelhető, hogy a felmérés a relatív sikalakulások részleteit követhesse s ilyen kísérlet legföllebb hallatlan konfúziókra vezetne. Lánczczal legfölebb egyes kisebb távolságokat lehet megközelítő pontossággal felmérni, a területei felvételére a mérnökök optikai eszközei szükségesek s igy a láncznak a geodéziában csak igen alárendelt szerep jut. v KÖZTELEK, MÁJUS HÓ 15. mutat. A sárgás szemecskék a daganat metszetlapján vagy a daganatból kivett nedvben némelykor már szabad szemmel is észrevehetők, határozottan azonban mikroszkóppal ismerhetők fel. A fertőző gombák a legnagyobb valószínűséggel az árpakalászok tokiászaival nyomulnak be a nyelv és a foghus finom sérülésein keresztül, a mélyebb szövetrétegekbe és itt tovább szaporodva, megindítják, majd folyton ébren tartják a daganatok fejlődését, melyek később, midőn nagyobbra nőttek, akadályozzák a nyelv és az állkapcsok mozgását s ezzel a, táplálkozást. A baj ellen való védekezés czéljából ajánlatos általában olyan árpa szalmáját, mely vizáradásos, talajvizes helyen termett, szarvasmarhákkal nem etetni, illetőleg ha a baj már mutatkozik, a szálastakarmányt megváltoztatni. A betegség állatról-állatra nem ragad át s azért a betegek elkülönítése nem s^üséges, az istálló alapos kitisztogatása és tisztántartása azonban ajánlatos. Abetegségkezdeti stádiumaiban gyógyítható; a" beteg nyelv és foghus eesetelése jodtinkturával, nagyobb daganatok megoperálása, esetleg jodkáliumnak belső beadása az erre alkalmas eljárások. A kezelést az egyes betegek kora, továbbá a bántalom alakja szerint esetről esetre a helyszíni vizsgálat alapján állatorvosnak kell megállapítania, y. Határkérdés. (Kiegészítő felelet a,,köztelek" 34-ik számában közölt 280. sz. kérdésre.) A határmegjelölés rendeleteire nézve törvény nem intézkedik, azonban az évi XII. t.-cz a azt rendeli, hogy a birtok határainak jelzése tárgyában a törvényhatóságok a törvény életbeléptetésétől számított egy év alatt szabályrendeletet alkotni tartoznak. Ezen szabályrendeletnek tehát azóta minden megyében készen kell lennie és ebben kellett a törvényhatóságnak a törvény végrehajtásáról szóló rendelet szerint megállapítani különösen azt: 1. mik és minő alakú tárgyak lehetnek, a határjelek; 2. a birtoktestek melyik határpontjain alkalmazandók ezek; 3. mily határidő alatt állitandók fel, illetőleg pótlandók a határjelek? Kérdés már most, hogy a kérdésttevő megyéjének szabályrendeletében milyen intézkjflések foglaltatnak, különösen a határárkok és a határfák tekintetében? Az sem lehetetlen, hogy a megyei szabályrendelet ezen intézkedései esetleg többé-kevésbé összeütközésben, vannak a feleletünkben jelzett magánjogi állásponttal. Ha azonban a szabályrendelet az árkolás módja és a sorfák ültetése tekintetében részletes intézkedést nem tartalmaz, akkor feltétlenül a feleletünkben jelzett elvek az irányadók. Mivel az egyes megyei szabályrendeleteket nem ismerhetjük, a kérdés azonban érdekel, igen lekötelezne bennünket a kérdésttevő, ha megyéje szabályrendeletének a határárkokra és határfákra vonatkozó részét velünk közölné, annál is inkább, mert akkor a kérdés érdemére nézve egészen határozott felvilágosítással szolgálhatnánk. Sz. Juhok rühössége. {Felelet a 303. sz. lcérdésre) A juhok rühössége az állategészségügyi törvény rendelkezése szerint a hivatalból jelentendő betegségek közé tartozik. Mindenekelőtt tehát azt ajánljuk, hogy a baj föllépését jelentse be illetékes hatóságának, mely azután Annyit már most is jelezhetünk, hogy a ez esetet saját szakértőjével megvizsgáltatja. Ez utóbbinak feladata az állatok kezelése iránt határjeleken változást tenni nem sürgős dolog, is intézkedni s itt erre vonatkozólag csak mert a földbirtok határjeleinek fölállítására és annyit jelezhetünk, hogy az ujabb időben féntartására az évi XII. t.-cz érleginkább 2 3 /o-os kreolin fürdőket szokás telmében a községi elöljáróság ügyel fel s a rendelet szerint tartozik a községi határban levő erre a czélra alkalmazni. y. Sugárgomlbabetegség. {leletet a 304. sz. határjeleket évenként hóolvadás után, de legkérdésre.) A betegség a legnagyobb valószínű- feljebb május hó 1-éig megvizsgálni: a törvény ség szerint a sugárgombabetegség vagy actinomy a szerint pedig vitás határjelkérdések elkosis, melyet a sugárgomba vagy actinomyces intézése a községi elöljáróságoknál kérendő bovis okoz. Finom, elágazó fonalakból áll ez, és elsősorban közigazgatási útra tartozik. A kérmelyek egymással nemezszerüen összeszövődve désttevő tehát semmi veszteségnek, vagy költegészen kölesnagyságu, többnyire halvány- séges pernek sem teszi ki magát, ha addig sárgás gümbölyü telepeket képeznek; a telep mig erre nézve hatósági felszólítást nem kap, az ~ Sz. F. felületéről kinyúló fonalvégek meg vannak vas- egész.ügyet nem bolygatja. tagodva és ennek folytán a telep kis nagyítás alatt a málnáéhoz hasonló, szemecskés felületet 38. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. VEGYESEK. Mai számnak tartalma: Oldal OMGE. közleményei. 791 A buzakiviteli prémium Francziaországban 793 Dohánytermesztés. A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. 794 Takarmányozás. A szarvasmarhahizlalás uj elmélete és a mai gyakorlati hizlalás. 796 Gazdasági növénytan. Rozsdás buza 796 Gazdasági gépészet. A mezőgazdaságban alkalmazható motorokról 797 levélszekrény. _ 799 Vegyesek Kereskedelem, tőzsde. 802 Szerkesztői üzenetek 803 Tejtermelők tanulmányútja. A tejtermelők egyesülete f. évi junius hó első harmadában tanulmányuti kirándulást rendez Frigyes főherczeg tescheni (Osztr.-Szilézia) uradalmának, illetve híres tehenészetének és tejgazdasági berendezéseinek tanulmányozására. A kirándulásban résztvevőket Wekerle Sándor v. b. t. t., a tejtermelők egyesületének elnöke vezeti. E kirándulásban résztvehet bármely tejtermelő gazda, ha nem tagja is a tejtermelők egyesületének. Miután a kirándulók száma legfeljebb negyvenre terjedhet, felhívjuk az érdeklődőket, hogy résztvételi szándékukat a Tejtermelők Egyesülete titkári hivatalánál (Budapest, Köztelek) mielőbb bejelenteni szíveskedjenek. A kirándulás az utazással együtt 4 napra terjed. Költség korona. A kirándulás időpontja és programmja legközelebb fog közzététetni. A király a mezőgazdasági kiállításon. F. hó 13-án magas látogatója volt a városligeti iparcsarnokban elhelyezett mezőgazdasági kiállításnak. Ő felsége a király közel másfél óráig érdeklődéssel szemlélte végig annak minden csoportját, kimerítő felvilágosítást kért a kalauzoló uraktól, minden részletnél s különösen a szegényebb földmivelő osztály helyzetének javítására irányuló intézmények iránt érdeklődött és a földmivelésügyi miniszternek a kisgazdák érdekében létesített intézményei fölött elismerésének több izben adott kifejezést. A pozsonyi II. mezőgazdasági országos kiállítás diszelnökei. Bujanovics Sándor udvari tanácsos, az OMGE." alelnöke vezetése alatt 11-én tisztelgett a pozsonyi országos mezőgazdasági kiállítás bizottságának küldöttsége Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternél, felkérvén őt a kiállítás diszelnökségének az elfogadására. A miniszter rendkívül szívesen fogadván a küldöttséget, készséggel fogadta el a diszelnökséget, annak a reményének adván kifejezést, hogy a pozsonyi kiállítást bizonyára a legteljesebb erkölcsi és anyagi siker fogja koronázni. A kiállítás másik diszelnöke gróf Dessewffy Aurél az OMGE." elnöke. A tőzsdereform a szegedi kamarában. Az ujraalakult szegedi kereskedelmi kamara a minap tárgyalta a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének fölterjesztését, melyet a képviselőházhoz intézett a tőzsde törvényhozási reformja tárgyában. Okosan és nyugodtan foglalkozván vele, elismerte azt, hogy a határidőüzletet meg kell óvni attól, hogy szerencsejátékká fajuljon. A kereskedelmi kamara előadója Bauer Gyula nem tekinti a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének a tőzsdei határidőüzlet ügyében való

11 38. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HÖ állásfoglalását sem a tőzsde, sem a kereskedelem ellen intézett támadásnak, csak a szaktestület kötelező érdekképviseletének, melyet annál rokonszenvesebben fogad, mert valósággal meglevő és általánosan érzfett bajok orvoslásárai irányul. Kötelességének tartja a kamara, hogy támogassa ezt a törekvését oly értelemben, amint a közérdek mindenek fölé helyezése és a jogosult szakérdekek méltányolása mellett megoldható. Ennyit kívántunk mi, többet nem. És hogy ilyen felfogást és hangot hallunk javaslatunk mellett, épen hivatalos kereskedői intézmény részéről, ez mindenesetre igazolja álláspontunk helyességét, bizton engedi remélni, hogy végre el kell érnünk azt, amire oly régóta törekszünk, hogy a tőzsde körüli kérdésekből az oda nem tartozó s a helyzetet csak zavaró melléktekintetek kizáratnak és törvényhozás uton a valódi közérdeknek megfelelőleg fog a reform végrehajtatni. XY-ik mezőgazdasági vándorkiállítás Halléban. A Deutsche Landwirtschafts-Gesellschaft" idei vándorkiállítását. Halléban fogja rendezni, f. évi junius 13. és 18-ika közt. A terménykiállitásban az első helyet a vajkiállitás fogja elfoglalni, melyhez 700-nál több bejelentés érkezett már be. Azon mellékcsoportok, amelyek a múltban is, a Deutsche Landw. Gesellschaft által rendezett vándorkiállításokon láthatók voltak, most ismétlődni fognak. Igy a magkiállitás a szőlő- és gyümölcsborkiállitás, a gabonanemüek, kapásnövények, az ipari növények és a méhészek kiállítása. Nagy kiterjedése lesz a mezőgazdasági eszköz-és gépkiálli-. tásnak, melynek. egyik érdekes és vonzó részét a műszaki fölhasználáson alapuló gépek, eszközök kiállítása és bemutatása fogja képezni. Könyv az állatorvosi közszolgálatról. Dr. Koós Mihály földmivelésügyi miniszteri segédtitkár az Állatorvosi közszolgálatiról szóló müvét, mely az állatorvosi közszolgálat államo- ' sitásáról szóló 1900-évi XVII. t.-czikknek és a végrehajtása iránt /900 szám alatt kiadott rendeletnek magyarázatát tartalmazza, lapunk hasábjain már ismertettük. Dr. Koós Mihály ezen munkájá gyakorlati útmutatásokat ad a törvény alkalmazására s igy alkalmas arra, hogy abból a m. kir. állatorvosi közszolgálat által közvetlenül- oly sok oldalról érintett gazdaközönség az állatorvosok közérdekű föladatai felől, minél közelebbi tájékozást nyerjen. A munka ára példányonként 5 (öt) korona, egyes példányok szállítási dija 50 (ötven) tartoznak fizetni. 3. Mind -az ingyenes, mind pedig a bejáró fizetéses helyekre 17 étet betöltött ép, egészséges testalkattal biró, a földmives-osztályhoz tartozó ifjak vétetnek fel. A folyamodványok f. évi augusztus 5-ig a m. kir. foldmivesiskola igazgatóságához Komáromban nyújtandók be, hol a részletes feltételek is megtudhatók. Községi parczellázások. Két helyről is kapunk hirt azon üdvös eljárásról, hogy maguk a községek lépnek közbe, ha területükön egy nagyobb földbirtok kerül eladásra s azt a falubeli kisbirtokosok részére megszerezni igyekeznek. A békés-csabai parczellázás után most Orosháza községe a Schossberger-örökösök birtokát, továbbá a biharmegyei Fugyi község, egy határukban fekvő s eladásra kerülő 970 holdas birtokot szándékozik megvenni és arra családot telepíteni. Mindenesetre üdvös dolog ez, mert a földvásárló kisbirtokosságnak természetes és érdektelen képviselete tárgyal az eladókkal, azokkal szemben kellő anyagi garancziát nyújthat és ott, ahol a vevők fizetésképessége a bankszerű mértéken alul van, ezt a hiányt a saját hitelének latbavetésével ellensúlyozhatja. Az orosházai eladás, illetőleg vétel egész reális alapokon van tervezve. A vevők a vételár 50%-át készpénzben fizetik be rövid lejáratú részletekben, 50%-át pedig törlesztéses jelzálogkölcsön alakjában kapják. Az egész kis vevőknek pedig csak 15%-ot kell befizetniök, a 35%-ot egyelőre a községi hitel pótolja, de a parczellák csak akkor íródnak át a vevők nevére, ha a vételár felét teljesen törlesztették és igy csak az 50%-nyi jelzálogos kölcsön maradna rajta. A fugyi község által vásárlandó birtok fizetési föltételeit nem tudjuk, de valószínűleg itt is az érték feléig törlesztéses kölcsönnel, feléig készpénzzel történik majd a vételár kiegyenlítése. A mi e miveleteknek sikerét és hasznát illeti, az csak 4 5 évvel a parczellázás és telepítés után lesz látható, de hiszszük, hogy a siker el nem fog maradni. Mindenesetre érdemes azonban a megemlítésre és elismerésre, hogy egyes községek ilyen helyes, jótékony gazdasági miveletre vállalkoznak lakosaik érdékében. Vajha minél több követőkre találnának! Telivéranyag-árverezés Kisbéren. A kisbéri m. kir. állami ménes állományából május hó 17-én d. u. 1 órakor kilencz db egyéves és egy drb kétéves angol telivér csikó fog azonnali készpénzfizetés mellett nyilvános árverésen eladatni. Ezen a m. kir. állami ménesben nevelt telivércsikók árverezéseinek czélja a telivérnek a monarchiában való terjesztése lévén, a kisbéri csikók vételére csak magyar vagy osztrák honpolgárok bocsáttatnak, akik arra kötelezik magukát, hogy a megvett lovakat soha külföldinek fillér és megrendelhető a szerzőnél (Budapest, I. Tábor-utcza 2.) a pénz előleges beküldése vagy külföldre sem el, sem bérbe nem adják. mellett vagy utánvéttel. Feltételek: A kikiáltási áron alul egy csikó Pályázat. A komáromi m. kir. földmivesiskola igazgatósága 4 állami ösztöndíjas és 8 vételárt nem kívánnák lefizetni, kötelezőt állit- sem adatik el. Azon vevők, kik a helyszínén a fizetéses helyre, melyek f. é. október hó 7-én hatnak ki, amely legkésőbb f. évi szeptember töltetnek be, pályázatot hirdet. Pályázati feltételek : 1. az ingyenes helyekre kizárólag csak hó elsejéig okvetlenül beváltandó. Addigra a csikó a vevő veszélyére és költségére a ménesben visszatartatik. A megvett csikók ingyentartás szegénysorsu, földmives ifjak vétetnek fel s mellett még nyolcz napig a ménesben maradhatnak, mely idő alatt azonban minden eshetőség teljes ingyenes ellátásban és oktatásban részesülnek. 2. A kik saját költségükre vétetnek fel, a vevőt terheli. Ugyanez alkalommal azonnali azok az ellátás és tanításért évi 300 koronát készpénzfizetés mellett az alábbi magántulajdonosok angol telivérjei fognak árverés utján eladatni : gróf Esterházy Mihály tallósi méneséből 6 drb éves csikó, 14 anyakancza, 1 drb 3 éves káncza- és 1 drb 3 éves mén, báró Harkányi Andor szent-gróthi méneséből 7 drb éves csikó, Beretvás Endre tulajdonából 6 drb anyakancza. A Magyar Szőlő- és Gyümölcstermelők Szövetkezete május 16-án d. e. 9 órakor tartja a Köztelken alakuló közgyűlését. A Szövetkezet az OMGE. úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége központjának erkölcsi támogatása mellett alakul meg. Egy üzletrész 100 korona. A szövetkezet működése különösen két irányba terjedne ki; az egyik a termelés irányítása a külföldön kedvelt csemegeszőlőfajok termelése szempontjából, másrészt a külföldön képviselet felállítása, amely a szövetkezet tagjainak csemegeszőlő-küldeményeit átveszi, elhelyezi, illetve átvételét ellenőrzi, az Üzleteket lebonyolítja s a tagok érdekeit állandóan képviseli. Nemzetközi lóvásár Érsekujvárott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által a f. évi május hó 5-én és 6-án rendezett nemzetközi nagy lóvásár Érsekujvárott, a kereskedők és tenyésztők nagy érdeklődése mellett tartatott meg. A vevők részéről oly nagy volt az érdeklődés, hogy a jobb lovakat már akkor megvették, midőn azok Érsekújvárra hozattak s nem is kellett azokat a vásáron kiállítani. A vásár ilyenformán már tulajdonképen 3-án megkezdődött. A felhajtott jobb lovak mind eladattak. A hazai kereskedőkön kivül leginkább Berlinből, Bécsből, Boroszlóról, Brünnből, Prágából, Frankfurtból és Brüsszelből voltak vevők. Eladatott mintegy 450 darab ló, 620 korona átlagárban. A jövő évi XX-ik nemzetközi érsekújvári nagy lóvásár újra május hó első hétfőjén s a megelőző vasárnap délután fog megtartatni. Kenderkikészitő a Székelyföldön. A Székelyföldön egyik gazdasági iparvállalatot a másik után tervezik és valósítják meg. Csak a napokban adtunk hirt az udvarhelymegyei lenkiké szitő-gyár létesítéséről, melynek a kormány is támogatást igért, most egy helyes alapokra fektetett kenderkikészitő tervét vettük Borszéky Soma nyug. min. tanácsos úrtól. Azért jegyezzük meg, hogy helyes alapokra fektetett terv, mert a vállalat tervezeténél Borszéky nemcsak a termelést, hanem annak a piaczát és az értékesítést is biztosította azáltal, hogy a hadsereg részére kendervásznat szállító vállalkozóval, tehát az ország egyik legnagyobb fogyasztójával tervezi felállíttatni a kenderkikészitőt. Ez volna talán legnagyobb előnye a tervezetnek, de van még más is. A szegedi kenderkikészitőnél az áztatásra szükséges vízmennyiséget gőzerővel szivattyúzzák az áztatóba és a felfrissítéshez újra ki kell szivattyúzni az elhasznált vizet az áztatóból. Ez a müvelet 20%-kal drágítja meg az eljárást, ami a Gyergyóban tervezett áztatóknál mivel ott a hegyről foly a bő forrásyiz elmarad. Nem kismértékben lesz előnyére az áztatásnak az a körülmény, hogy Gyergyóban két hatalmas hőforrás áll rendelkezésre, az úgynevezett Bánffy-féle gyógyfürdő forrásai, melyeknek vize a fürdőben 27 Celsius és szabad lefolyással a Marosba ömlésénél 18 Celsiusra hül le s az ilyen hőfokú vízben a kender 48 óra alatt teljesen elkészül. Tehát a 8 10 napi áztatás mellőzve lesz. Ilyen A legjobb franezia és magyar luczernamag, vörös lóheremag, biborliere, muharmag, pohánka, mustármag-, g-omborka, taraszi-repeze, tengeri félékből: alcsuthi, székely, Pignoletto, Cinquantino, továbbá t a k a r m á n y r é p a m a g mint: oberndorfi, eckendorfi, olajbogyóalaku, vörös Nlammuth, valamintraffiaháncs és rézgálicz legelsőrendü minőségben, a legjutányosabban kaphatók MAUTHNER ÖDÖN j varf BUDAPESTEN, VII., Rottenbiller-utcza 33. sz., VI., Andrássy-ut 23. sz.

12 802 KÖZTELEK, MÁJUS HÓ SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. előnyök mellett a vállalkozó hajlandónak nyilatkozott a Gyergyóban tervezett kenderkik észitő költségei befektetésére, csupán a kendertermesztést óhajtja biztosítani a gazdák részéről, őszi árpa hogy a szükséges mennyiség termesztésénél a kikészítő telep fennakadást ne szenvedjen, s igy a Borszéky tervezete csak rövid idők kérdése, ami a székely kivándorlás csökkentésére éppen ezen a siralmas állapotban levő vidéken nagy befolyással lehet. Svéd mezőgazdasági kiállítás és kongresszus. A Svédországban minden ötödik évben tartani szokott és kiállítással egybekötött mezőgazdasági értekezletek ez év julius 8-tól 14-ig fognak tartatni, a Stokholmtól mintegy 5 órányira fekvő Oefle városában. A kongreszszus programmjába előadások, tárgyalások, kísérletezések és kiállítások vannak tervbe téve. A kiállítók érem, pénz és oklevelekkel tüntettetnek ki, melyekre márka van előirányozva. A kiállítás feloszlik 1. állatkiállitásra és pedig ló-, szarvasmarha-, juh- és sertéskiállitásra, melyekre ez ideig 500 drb ló, 1000 drb szarvasmarha 200 juh és 100 drb sertés van bejelentve. A kiállítók főleg svéd és norvég állattenyésztők. Az állatkiállitás keretében baromfi- és méhkiállitás is rendeztetik. Belesznek továbbá mutatva 2. gépek és eszközök, 3. állati és növényi termékek, 4. tejgazdaság, 5. erdészet, 6. kertészét, 7. halászat és 8. a mezőgazdasági segédtudományok körébe tartozó tárgyak. Románia évi terméseredményei. [Gaal.Gyulának, a m. kir. földmivelésügyi miniszter bukaresti szaktudósitójának jelentése.) Az őszi vetemények Romániában 1900-ban következő eredményt mutatják fel. Tengeri 2-019,058 hektáron adott átlag 14-8 hl-t, összesen tehát ,600 hl-t, 1899-ik évben a termés 4-8 hl, az utolsó öt év átlaga pedig 12-5 hl volt. Ezen az országra nézve legfontosabb kultúrnövény tehát az átlagosnál valamivel jobb termést adott a mult évben. A legjobb termések hl-rel voltak a Duna mentén levő alföldi kerületekben, hol legnagyobb kiterjedésben miveltetik is a tengeri és Moldva néhány kerületében, a legrosszabb 6 9 hl-rel a Dobrudsában és Románia nyugati részében a Kárpátok alja. A köles, mely kiterjedtebb mértékben csak a Dobrudsában és a mellette fekvő Baragan síkságon termesztetik,összesenl66,625ha-on,csak 4-3 hl-t adott hektáronkint, a tatárka pedig csak 857 ha-t foglalt el 10-2 hl terméseredménynyel. A borsó külön 25,823 ha-on volt vetve s 7-5 hl-t adott, azonkívül a tengeri sorai közé vetett borsó termése összesen 340,270 hl-re becsültetik. Bab, lencse s egyéb hüvelyes 1781 ha-t foglalt el és 11-8 hl terméseredményt adott. A len összesen 13,240 ha-t foglalt el s főkép Dobrudsában termesztetik. A termés magban 6-9 hl, fonálban 0-2 q ha-kint.; kender 5390 ha-on adott 8 hl magot és 3-8 q. fonalat ha-kint. Ipari növények, melyek közt ánis, czikória és mák (137 ha) szerepel, 299 ha-t foglaltak el. A kapások közül burgonya 11,147 ha-on műveltetett s annak kiterjedése inkább csökkenni, sem mint emelkedni látszik. A terméseredmény 77-8 q. volt hektáronkint. Takarmányrépa összesen csak 38 ha-on volt kimutatva. A czukorrépa 12,392 ha-t foglalt el és adott 190'9 q-t ha-kint, mig 1899-ben még csak ha-on miveltetett q. eredménynyel. Összesen tehát Romániában 2.365,600 q. czukorrépa termeltetett, mely után mintegy 230,000 q. czukör gyártasa várható, mely mennyiség az ország eddigi belfogyasztását jóval felülmúlja. A takarmányfélék összesen 608,524 ha-t foglaltak el és pedig 85,772 ha-t a mesterséges, 522,749 ha-t a természetes kaszálók és rétek. A terméseredmény 18-7 q. volt ha-kint, mi középtermésnek felel meg. Mig a mesterséges takarmányfélék kiterjedése fokozatos, de lassú emelkedést mutat, a természetes kaszálók fogynak, de oly arányban, hogy a takarmányféléknek szánt terület a mesterséges takarmányok emelkedése daczára mégis csökkenik, mi a* állattenyésztés hanyatlására enged következtetni. Az év őszén gabonával bevetett terület következőkép mutattatott ki : őszi őszi buz» 1.560,941 ha 1.589,980 ha rozs 184,277 ha 164,299 ha 23,849 ha nem lett külön kimutatva repcze 182,660 ha 248,434 ha E szerint a b vizával bevetett terület valamelyest, a repezével bevetett terület pedig tetemesen csökkent, míg a rozs területe némi emelkedést mutat. A szőlők terméseredménye a szintén most közzétett kimutatás szerint hektáronkin 239 hl. volt és pedig azok össszterülete 148,000 ha-ra becsültetik, melyből 10,000 ha honi fajokból, 1000 ha amerikai fajokból van rekonstruálva. Az 1899-ik évi átlagtermés 13-9 hl. volt. A szilvások, melyek területe 74,671 ha-ra becsültetik, 49-6 hl. termést adtak hektáronkint, tehát rendkívül jó termést, miután 1899-ben mikor a termés szintén jónak mondatott csak 29-6 hl. volt hektáronkint s ezért is volt oly nagy az elkeseredés a földmives lakosság között az évben behozott szilvaszeszadó ellen, mert épen a legjobb termés idejében hozatottbe az a hektáronkint való adóztatás ellenében. KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. ('Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, május 11, Az időjárás e hét első felében borús és gyakrabbi, habár csak rövid ideig tartó esőzésekkel volt egybekötve; később az idő kiderült és enyhe maradt. A vetések majd mindenütt nagyon kielégítően fejlődnek és csak a rozsvetés ritka állapota ellen panaszkodnak. A vízállás csökkent. A külföldön mienkhez hasonló volt az időjárás. A külföldi piaczokon a hangulat csendesebbre fordult és az árak is mérkékelten csökkentek; e mellett a forgalom is gyengült. Amerikában az üzlet szilárdabban indult ugyan, minthogy a látható búzakészletek tetemes mérvben a Bradstreets becslése, szerint 3.327,500 bush. csökkentek és a kiviteli üzlet is jó volt később a bissierk nagyobbmérvü eladásokat eszközöltek és különösen prompt buza volt lanyha. A mult héthez viszonyítva az árak körülbelül 4 c. vesztettek. Angliában az előforgult áringadozások alig eredményeztek változást ; a hangulat azonban ugyancsak csendes és a forgalom is gyengült. A franczia piaczokon szilárdabb felfogás uralkodott. A vetések fejlődését il~ " panaszok érkeztek és a spekuláczió vételei mellett buza Va frc. emelkedett. Németországban ugy prompt buza minta későbbi határidők már a hét kezdetével gyengültek és korlátolt forgalom mellett később Vóc/iM\ alig ->K változtak. W,!t i- Az a-orosz ajánlatok is bővebbek voltak és az árkövetelések mérsékeltebbek. A többi kontinentális piaczokról mérsékelt üzletet és alig változók árakat jelentettek. Nálunk a kereslet az összes gabonaczikkekben gyenge volt, a kinálat azonban szinte mérsékelt maradt. Az árak csak nehezen tartottak és inkább némileg olcsóbbak. Az üzleti forgalomról a héten a következőket jelenthetjük: Buza kellemes irányzatban indult. A megjelent hivatalos termésbecslés szilárditólag hatott és minthogy a határidőpiacz is emelkedő volt, a malmok is jobb vételkedvet tanúsítottak. A hangulat azonban rövidesen ellanyhult. A kedvezőüenebb lisztüzlet folytán a vevők tartózkodóbbak lettek, a tulajdonosok e mellett előzékenyek voltak, a korlátolt kinálat azonban az árak jelentékenyebb visszaesését megakadályozta. Átmenetileg a forgalom később ugyan javult, általában az üzlet azonban csak votatott és az árak a mult héthez viszonyítva egyenlegképp 5fillérrelolcsóbbak. Az összforgalom 90,000 mm. Fel akarjuk még említeni az export részére bajor és délnémet számlára helyben történt eladásokat is, melyek körülbelül 20,000 mm.-át tesznek ki és ex uszály Budapest köttettek. A hetihozatal 215,000 mm.-ra rug, melyből mm.-át vittek tovább. Rozs e héten is csak csekély érdeklődéssel találkozott, a kinálat mérsékelt ugyan, azonban annál sürgősebben alakult, mig a fogyasztás csak jobb és prima árura reflektált és gyengébb minőségeket figyelmen kívül hagyott. Az export tétlen. Az irányzat lanyha maradt és árak a mult héthez viszonyítva 10 fillérrel olcsóbbak. Minőség szerint , jobb és prima árut K.-ig jegyzünk helyben és helybeli paritásra. Nyiri származékok üzlettelenek. Árpa (takarmány- és hantolási czélokra) csupán szerb áruban kötött nagyobb eladások folytán volt élénkebb forgalmú. Hazai áru gyengén van kínálva és gyárosoknál teljes multheti árakat K.-ig ért el helyben. Hizlalóknál a kereslet csekély. Szerb áruból nagyobb tételek á K. 3 hóra elvámoltan keltek el helyben átvéve. Állomásokon átvéve maláta- és sörárpákban forgalom nincs. Zab bővebben van kínálva, mig a kereslet a rendes keretet nem haladta tul. Az irányzat mindazonáltal kellemes maradt és az árak jól tartottak. Szin változott. Tiszavidéki állomásokról a kinálat tartósén jó" a nélkül, hogy megfelelő kereslet mutatkoznék. Relácziók szerint K. fizettek. Továbbszállítás czéljaira néhány ezer mm fillérrel a májusi határidő jegyzésen felül kelt el, mig hibás szerb tengeri 30 fillér a májusi jegyzésen alul adatott el Egészséges hazai áru budapesti paritásra K. között jegyez, mig Kőbányán 10'85 koronáig fizettek. Olajmagvak : Készáru káposztarepcze nincs kínálva. Káposztarepcze augusztusra 27" K.-ig jegyez és ma 26"60 26"80 K. zárul; vadrepcze 14 15, gomborka kor. jegyez ; lenmag 33 35, kendermag budapesti paritásra 20 kor. jegyez helyben. Hüvelyesek : Babban nem. volt forgalom és az árak csak névlegesek. Fehér törpebabot Gyöngyösön Félegyházán 18, fehér gömbölyübab Mohács, Baja, Zomboron 15'20 Barnababot Kalocsán 12-70, N.-Károly K. jegyzünk. Erdélyi bab minőség és relaczió szerint K. között jegyez. Köles alig volt forgalomban, oláh áru á K. jegyez vám nélkül 3 hóra helyben, mig hazai árut névleg K. el van hanyagolva. Budapesti paritásra körülbelül K. j.egyez. Muhar budapesti paritásra 15 K. Napijelentés a gabonaüzletről május 14. mint a tartósan ideálisan szép időjárás következtében és daczára annak, hogy Amerika ma, honnan eddig lanyha jelentések érkeztek, magasabb árakat jelzett, a gabonaüzletben általános lanyhaság uralkodik, anélkül azonban, hogy a kenyérnemüek árai nagyobb változást szenvedtek volna. Egyedül a tengeri árai, mely czikkben nagyobb realizácziók történtek, csökkentek érzé- Készbuza ma bő kínálat és a malmok tartózkodó vételkedve mellett lanyha irányzatú volt; elkelt körülbelül mm. néhány fillérrel olcsóbb árakon. Mai eladások : Tiszavidéki : , 785, » 200 mmi ízsa 78^ fcg korona 3 hóra , 782, , 100 I a , 50 ' 762 ^ Pestvidéki : , , 76, Hartai: , 15.50, Marosi: Bácskai : , Dunaföldvári: a, Sziváczi: , Fehérmegyei : Ö Szt-Tamási: ' 15.40, Rozs mérsékelt kinálat és tartózkodó vételkedv íellett lanyha irányzatot követ. Helyben és helybeni paritásra koronát, elsőrendű minőségű áruért koronás készpénzárakat fizetnek azonnali szállításra. Takarmányárpában gyenge a kínálat, árak tartottak. Helyben 13'20 koronát, jobb árukért koronát jegyzünk. Zabban az üzlet mérsékelt kinálat és korlátolt vételkedv mellett változatlan volt. Minőség szerint helyben koronát jegyzünk, elsőrendű áruért koronát fizetnek. Tengeriben bő a kinálat, a fogyasztás csökkent. Arak 5 fillérrel olcsóbbak. Azonnali szállitasra budapesti paritásra 10"50 10'60 korona érhető el. Kőbányán koronát fizetnek. Állomásokon: Gyoma 9-90, Kenderes 9'85, Karczag 9-95, Kisújszállás 10, Déva-Ványa 9'75, Török-Szt-Miklós 10 és Nagv-Kikindán 9-85 koronát követelnek. Szeszüzlet. Változatlan élénk kereslet folytán a szeszüzletben e hétnek elején nagyobb forgalom uralkodott és a szeszárak változatlanul a multheti zárlatjegyzés szerint

13 i ^. ' _ 38. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HÓ 15. záródnak. Elkelt finomított szesz nagyban adózva K., adózatlanul szabadraktárra K. helybeli fmomitógyáraktól, mig ellenben vidéki finomitógyárak és szeszszabadraktárak által adózatlan Tejtermékek közül : Elsőrendű teavaj , főzővaj 180, turó filléren nyert azonnali elhelyezést. finomított szesz nagyfean tartányokuan szállítva ab állomás K. volt ajánlva és több üzlet létesült. Élőbaromfiból idei rántani való csirke , Adózottfinomítottszesz vidéki gyáraktól kisebb tétplekbén 115 K. kelt el. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz e hétnek elején főleg azonnali szállításra sütni való ', tyúk , idei. liba 8 9 koronán kelt el párja. Zöldségfélék közül szóló spárga , közép levesnek való 60 fillér. Prima fejes salátának volt élénkebben ajánlva és a jó vételkedv folytán több száza 160 fillér, másodrendű áru 80 fillér. Tök darabja kocsirakomány és tartány ab délmagyarországi és félsömagyarországi állomás; K. el is kelt fillér, salátának való ugorka fillér. Zöldbab 5.00 korona kilónként. A kontingens nyersszesz ára Budapesten K. Bécsi jegyzés ,60 korona kontingens nyersszeszért. Budapesti lieti jegyzés: nagyban kicsinyben korona korona Finomított szesz Élesztőszesz Nyersszesz adózva U4' Denaturáltszesz Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Vetőmagvak ólomzárolása. *) Budapest, május 12. A budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás az idényben, azaz évi julius hó 1-étől a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő óloinzárólta: ' ' ' é t e r Mauthner Ödön, Budapest M. Mezőgazdák Szöv., Budapest Haldek Ignácz, Budapest Frommer A. H. ut., Budapest... Deutsoh Gyula, Budapest Klein Vilmos, Szatmár.... Ifj. Freund Sámuel, Szatmár... Boross és Szalay, Budapest " Kohn Mór fiai, Uzon. Arnstein éshandley, Szombathely Beimel ésfia,budapest... Lamberger Károly, Budapest... Kramer Lipót, Budapest Felsenburg Tivadar, B.-Gyarmat Funkelstein József, Arad Singer Zsigmond, Budapest... Radwaner és Rónai, Budapest Szávoszt Emil, Budapest Gróf Teleki Árvéd, Drassó Klein Vilmos örökösei, Temesvár Schmeichler testvérek, Bécs... Nöthling Vilmos, Budapest.. Weisz Albert, Ököritó,... Hummer Mihály, B.-Gyarmat Összesen 1 l központi vásárcsarnok áru jegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Üzletmenetünk a hét második felében is kedvező lebonyolítást nyert. A felhozatalok mennyiségre és minőségre a piacz igényeinek teljesen megfeleltek. A vételkedv változatlan jó, konyhanemüek közül a spárga örvend folytonosan nagy keresletnek különösen a ezonezóháti spárga, mely az idei spárgák közül legjobbnak bizonyul, 2.00 koronás árban talált elhelyezést. Ebből Berlinbe is történtek megrendelések. Különös eseményként feljegyezzük, hogy a legutóbbi két nap alatt Nagy-Kőrös és Újvidék állomásokrol mintegy 30 kocsirakomány fejessaláta érkezett, melynek elhelyezése csak nyomott árakon volt eszközölhető. Élő baromfi is tömegesen érkezett Szerbiából és ennek hatása alatt az további esést mutatnak fel. A vajuzlet rendkívül szilárd ; ugy a vaj, mint turó még mindig nem áll kellő menynyeségben rendelkezésünkre.. Tojásban a hangulat változatlan jó, az árakban lényeges változások nem fordultak elő.. Nagybani eladásaink: Húsfélék közül bárányokat küldtek fel nagyobb ékben. Azokból " " ' ' " '' *'" gék 6 S kororú mérve fillérei Príma belföldi tojás eredeti ládáját koronával adtuk. Őzbak filléren kelt egészben kilónként. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza május 14-én. A székesfővárosi vásárigaz- Prágai jegyzés korona adózott ós korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Kivitelre több tétel finomított szeszt vásároltak, mely Üszkübb és Szaloniki felé lett szállítva. gatóság jelentése a Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 182 szekér rét széna, 32 szekér muhar, 28 szekér zsupszalma, 23 szekér alomszalma, 2 takarmányszalma, szekér tengeriszár, 8 szekér egyéb takarmány (zabosbükköny, sarjú, stb.) 600 zsák szecska. A forgalom közepes. Árakfillérekbenq-ként a következők: réti széna , muhar , zsupszalma , alomszalma , takarmányszalma , tengeriszár, egyéb takarmány zabosbükköny , lóhere, luezerna, köles :, sarjú 420 t420, szalmaszecska Összes kocsiszám 281. Összes suly kg. Állatvásárok. Budapesti szurómarhavásár május hó 10-én. A székesfővárosi közvágóhíd es marhavasar igazqatosagának jelentése. Felhajtatott : belföldi 1579 db, eladatott 1579 db, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, növendék élőborju 38 db, eladatott 15 drb, élő bárány 8 db, eladatott 8 db; ölött belföldi drb, eladatott drb, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, bécsi ölött drb, eladatott drb,' növendék borjú drb. eladatott drb, ölött bárány drb, eladatott drb, élő kecske gödölye 3 drb, eladatott 3 drb. A vásár hangulata élénk volt. Arák a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen koronáig dbonkint, 56' 82 koronáig, kivételesen 88 koronáig súlyra, galicziai, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú, koronáig, kiv. koronáig drblrint, koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú : belföldi koronáig kiv. koronáig súlyra, galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, kecske 8' koronáig, kiv. koronáig páronkint, élő bárány 10' 14' koronáig páronkint, ölött bárány koronáig párja. Budapesti julivásár. (1901. május hó 13-án. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése a Köztelek" rés-ére).. Felhajtatott: Belföldi h.' hit ürü 613 darab, eladatott 613 drb, feljavított juhak 144 drb, eladatott 144 drb, kisorolt kosok drb, eladatott darab, ldverő juh drb, eladatott drb,. bárány drb, eladatott, kecske db, eladatott db, boszniai, eladatott db, szerbiai, eladatott db. angol keresztezés, eladatott db, romániai, durvaszőrü db, eladatott db. A vásár hangulata csekély kereslet folytán lanyha volt, az árak 1 2fillérrelkg.-ként csökkentek. Árak a következők : Belf. hizl. ürü ( ) K. páronkint, ( ) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok 28' 34 K. páronkint, ( ) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig páronkint,. K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juh K.-ig páronkint, K.-ig 100 kl. élős. sz., bárány K., kecske K. páronkint, durvaszőrü. K. páronkint, K.-ig 100 kiló élősúly szerint, szerbiai K. páronkint, angol keresztezés K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, romániai K. páronkint, anyajuhok K. páronkint,. -. K.-ig 100 kiló élősúly s:'.erint. Bécsi vágómarhavásár május hó 13-án. Vass Jenő tudósítása Köztelek" részére.) Összes felhajtás 5448 db. Ebből magyar 3774 db, galióziai 782 darab, bukovinai 1C4, német 788 db, hízott 4333 db, legelő db, fiatal 1115 db, ökör 3786 db, bika 1023 db, tehén 565 db, bivaly 74 db. Az üzlet változatlan volt. Árak : prima magyar 62 68' (70' ), szekunda 56 61, tertia 46 55, galicziai prima 66'- 72' - ( ), szekunda 58 65, tertia Német prima (80 ), szekunda 64 71, tertia Legelőmarha: szerb és magyar 46' 50', rosszabb minőségű 46 50', Bika (66), tehén és bivaly 36' 42'. Az összes eladások, élősúlyban, 100 kilogrammonként, koronákban értendők. Bécsi szúró m arhavár május 9-én. Felhozatott: 4235 borjú, 2921 élő sertés, 1490 kizsigerelt sertés, 296 kizsigerelt juh, 2286 bárány. Borjuvásáron csak prima áru tartotta meg árát, gyengébb qualitások olcsóbban keltek. Sertések és bárányok lanyha irányzat mellett alacsonyabb árakon keltek. Árak kilogrammonkint : kizsigerelt borjú prima , primissima ( ), élő borjú, prima ( ), primissima ( ), fiatal sertés 56 76, kizsigerelt sertés, nehéz.80 88, llizó sertés, süldő (104), kizsigerelt juh pr. kilófillérekben,bárány páronkint ( ) korona. Bécsi sertésvásár május 14-én. (Sehleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a Köztelek" részére). Felhajtás: 4329 lengyel, 7103 magyar összesen drb. A vásár lanyha volt. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül prima fillér kivételesen fillér, közepes fillér könnyű fillér, süldő fillér. Bécsi julivásár május hó 9-én. Felhajtás 1784 db. juh. Állandóan rossz párisi jelentések folytán csekély vételkedv mutatkozott, mmek következtében áz ü?let lanyha volt. Árak: juh 44 46, kiv., raczka fillér pr. kiló élősúlyban. Szerkesztői üzenetek. Strausz Rezső urnák, Az a czikk lapunk évi 55-ik számában oldalon jelent meg. Ha ez a szám Önnél nem volna meg, tessék a kiadóhivatalból megrendelni. Az ára értékjegyekben beküldhető. K. V. urnák. A törvény a gazdatiszti czim rangfokozatáról nem intézkedik, csupán azt állapítja meg, mily czimeket nem használhatnak a jövőben a kellő minősítéssel nem bíró gazdatisztek. Hogy melyek e czimek, azt a Köztelek" utóbbi számaiban sokszorosan közöltük már. A megállapított gazdatiszti czimek nemet elnevezését nem ismerjük, de ilyenekre nincs is szükség, mert Magyarországon csak a magyar jelzők használata birhat érvénynyel. Heh. Á. urnák, Szt-Endre. Amennyiben Ön ar kasznári czimet május 1. előtt már használta, a törvény.értelmében joga van ezután is viselni. Kérvényét tessek a szt-endrei foszolgabiro-hivatalhoz' 1 koronás bélyeggel ellátja beadni. W. Á. urnák, Lajosháza. A gazdasági akadémián, gazdasági tanintézeteken vizsga csakis az előirt tanfolyamok hallgatása után tehető le. Más mód nincs, mint az akadémiára, vagy tanintézetre belépni, annak két, illetve három éves tanfolyamát hallgatni s félévenként vizsgázni, csakis igy lehet bizonyítványt szerezni. Bármily hosszú gyakorlat után is az előirt tanfolyanlok hallgatása nélkül, vizsgák tehát nem tehetők. ' Mezőgazdáit figyelmébe! - kiismert kitűnő hazai gyártmány! 1600 gözcséplökészlet üzemben! ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár RÉSZ VÉNYTÁRSULAT j BUDAPESTEN, VÁCZl-TJT 19. SZÁM. 2Vs, 31/2, 4, 41/2, 6, 8, 10, 12 lóerejüek. Magánjárók (uti mozdonyok.) Kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimerítő és felvilágosító választ. Árjegyzék kívánatra díjmentesen küldetik.

14 80-1 KÖZTELEK, MÁJUS HÓ SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. Földbirtokosokp Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert ponyva-kűlcsűnzö intézmény ajánl igen csekély kölcsöndij mellett 96 mtr. és 48 mtr. nagyságú telitett kazal ponyvákat, mezei termékek és vasúti waggonok betakarásához, továbbá 12 mtr. nagyságú, behordáshoz alkalmas szekérponyvákat, miáltal saját ponyvák költséges beszerzése megtakarittatik. Úgyszintén zsákok is kölcsönöztetnek igen olcsó árak és előnyös feltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és használt 726 telitett ponyvák, valamint szekérponyvák 7 korona és 9 korona, varrás nélkül egy darabból szőve csinvat ponyvák 16 korona, továbbá uj és használt áss* <4 Mxr ÍM minden nemben, gabona, faszén, liszt és JL. ü m n korpás zsákok stb. Legolcsóbb beszerzési forrás. Ócska zsák és ponyva minden mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik. NAGEL ADOLF Budapest, V. Arany-János-utcza 12. TEIjEFOIV. Sűrgöny-czim: Nagel Adolf, ^mmtam Szász- Cohurtj- Go thai- Fülőn berezeg Ö Fensége fül&ki uratlalma Merino-Eíektoral-Negretti juhászaiéból 20 db és 30 db 3 éves tenyészkos bocsájtatik eladásra. Megtekinthetők a pta. bozitai gazdaságban utolsó posta Fülek, vasúti állomás ugyanott. Uradalmi tiszttartóság. Hirdetmény. A magyar királyi államvasutak igazgatósága nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet a Budapest Józsefváros állomáson előállítandó vegytani laboratórium épület létesítéséhez szükséges építési munkák végrehajtására. "A tervek, a költségvetés, az egységárjegyzék, a szerződési tervezet, az ajánlati minta, a pályázati feltételek, valamint a munkák végrehajtásához kötött föltételek tekinthetők. Az ajánlatok legkésőbb május hó 18-án déli 12 óráig benyújtandók alólirt igazgatóság építési főosztályában (Teréz-körut 56. szám II. em. 10. ajtó.) Az ajánlatok egy korona, az ajánlat mellékletei ivenként 30filléresbélyeggel ellátva és lepecsételve a következő felirattal nyújtandók be: Ajánlat a Budapest- Józsefváros állomáson létesítendő vegytani laboratórium építési munkáira." Csak az összes munkákra tett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon, vagyis évi május hó 17-én déli 12 óráig 2400 azaz kétezernégyszáz korona bánatpénz teendő le a magyar királyi államvasutak központi főpénztáránál (Andrássy-ut 75. sz. földszint) akár készpénzben, akár állami letétre afkalmas értékpapírokban. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számittatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Budapest, 1901, évi április hóban. Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, szeszgyárak stb. részére Bessemer-Festék (védjegyűi) kitűnő szolgálatokat tesz. Feltétlenül hathatós máz rozsda ellen, mindennemű vasszerkezetek, vas- és hullámbádogtetők, tartok, istállóvasgerendák, kerítések, vaskapuk, vasablakok, gépek, lokomobilok stb. részére. Mint famázolat is kitűnő konzerváló szer. Tartósabb, szaporább és a légköri s vegyi behatásoknak sokkal jobban ellenáll mint minium és olajfesték. Festékgyárak: LutzEdeéS Társa, Hir&etaaaézvsr. A karádi uradalomban 125 drb göndörszörü (mangalieza) 8áéves fehér tenyész-kocza van eladó> melyek a helyszinén megtekinthetők. Vevőért kívánságára Sárospatak vagy Szomotor állomásra fogat küldetik. Bővebb felvilágositássál szolgál: Gróf Mailáth József tiszttartói hivatala 3919 Pta.-Karádon, u. p. Sárospatak. É p ü l e t a n y a g o k eladása." A Köztelek" átépítése folytán jókarban levő s még használható következő épiibetanyagok megvásárolhatók az OEYiGE. igazgatóságánál, Budapest, IX., Köztelekben. Egy vörös-márvány kútfej kagylóval, kelheimi folyosó-lapok, karzat és lépcsökorlát fából, 100 folyóméter, igen jó karban. Üvegajtók, csillagos ablakok. 3 drb kitünö töltö cserépkályha, nagy helyiségek fűtésére. Járda koczkakövek. 2 darab kapu. Használt tetöbádog.

15 3811-nt gvfot,yam. ^ KÖZTELEK MÁJUS HO _ /90. szám. Magyar kir. állaim asutak. A magy. kir. államvasutak f. évi nyári menetrendje. A magy. kir. államvasutak és az általuk kezelt magánvasutakon f. évi május 1-én a nyári menetrend lép életbe, melynek lényegesebb eltérései a jelenlegi menetrendtől, a következőkben közöltetnek : A budapest -brucki és györ-fehringi vonalakon : A budapest bécsi délutáni gyorsvonat Budapest keleti p. u.-ról 5 perczczel korábban, vagyis már délután 2 óra 15 perczkor indul, a Bécsből reggel induló gyorsvonat pedig Budapest keleti p. u. 5 perczczel későbben, vagyis délután 1 óra 50 perczkor érkezik. Egyes vonatok Bánhidán és Almás-Füzitőn rendesen, Tatatóvároson és Ácson feltételesen megállanak; Szár állomáson a gyorsvonatok többé nem íognak megállani. A jelenleg d. u. Budapestről Bicskére induló helyi személyvonat forgalma Komáromig kiterjesztetik. E vonat Budapestről d. u. 2 óra 25 perczkor indul és Komáromba d. u. 5 óra 19 perczkor érkezik. Komáromból Budapestre pedig egy uj személyvonat lesz naponta forgalomba helyezve. E vonat Komáromból este 7 óra 53 perczkor indul és Budapestre éjjel 10 óra 50 perczkor érkezik. A nyaralók és kirándulók igényeinek kielégítése czéljából Budapest és Bicske között május 15-től bezárólag szeptember 15-ig vasár-és ünnepnapokon Budapestről d. e. 9 órakor Bicskére induló és onnan este 8 óra 20 perczkor, valamint este 9 órakor Budapestre visszaérkező vonat helyeztetik forgalomba. E vonatok közlekedésének tartama alatt Budapest keleti p. u. és Bicske között ugyanazon napokon az előtte Bruck felé menő személyvonatnál a szomszédos forgalmú menetjegyek használata a Bruck felől utána jövő személyvonatnál pedig Bpest Kelenföld állomást kivéve, az utasok felszállása kizáratik. Továbbá junius l-től bezárólag szeptember 15-ig a Budapestről este 7 óra 20 perczkor Bicskére induló helyi személyvonat ismét forgalomba helyeztetik. Budaőrs megállóhelynél a mult nyáron megállott vonatok a f. évi nyári évad alatt is megállíttatnak. A Budapest és Fehring között közlekedő közvetlen gyorsvonatok menetrendje az érdekek jobb kielégítése végett, lényegesen megváltozik és e vonatok Fehring és Grácz között is közvetlen gyorsvonatu folytatást nyernek. Az uj menetrend szerint e gyorsvonat Budapestkeleti p. u.-ról reggel 7 óra 30 perez, Győrből d. e. 10 óra 20 p.-kor indul és Fehringre d. u. 2 óra 1 perczkor, Grácz déli vasúti pályaudvarra pedig d. u. 3 óra 46 perczkor érkezik; az ellenkező irányban Grácz déli vasúti pályaudvarról d. u. 1 óra 15 p.-kor, Fehringről d. u. 3 orakor, Győrből este 6 óra 58 p.-kor indul és Budapest keleti p. u.-ra este 9 óra 45 p.-kor érkezik. Ezen uj közvetlen gyorsvonatokon kivül Győr és Szombathely között mindkét irányban fentartatik a jelenlegi gyorsvonat is, de oly menetrend-módositással, hogy az Győrben a bécs budapesti, illetve a budapest bécsi gyorsvonathoz csatlakozni. E gyorsvonat az uj menetrend szerint Szombathelyről d. e. 8 óra 50 perczkor indul és Győrbe d. e. 11 órakor érkezik és Szemerén is meg fog állani; az ellenkező irányban Győrből d. u. 5 óra 6 pkor indul Szombathelyre este 7 óra 29 prkor érkezik és Pápától Szombathelyig minden állomáson meg fog állani. Eme gyorsvonatok Szombathelyen a Fehringről reggel 5 óra 35 perczkor induló, illetve a Fehringre este 10 óra 07 perczkor érkező gyorsvonathoz csatlakoznak. Ellenben a jelenleg Szombathelyről d. e. 11 óra 10 perczkor Fehringre induló és az onnan este 6 órakor Szombathelyre érkező helyi személyvonat meg- A mult nyáron Szemeréröl Győrbe közlekedétt esti vonat ez idén is junius l-től bezárólag szeptember 30-ig vasár- és ünnepnapokon forgalomba helyeztetik. A budapest esztergomi és buda császárfürdő kitérő ó-budai vonalokon. Május 15-től kezdve vasár- és ünnepnapokon Budapest nyugoti pályaudvarról d. u. 2 óra 5 perczkor Pilis-Csabára, Pilis-Csabáról pedig este 7 óra 58 perczkor Budapest ny. p. u.-ra indul 1 1 helyi személy- E vonatokhoz Ó-Budán csatlakozólag Buda Császárfürdő kitérő, és Ó-Buda között egy-egy vonat fog szintén közlekedni. Az összes személyvonatok Pilis-Csaba -tábor megállóhelynél ismét meg fognak állani. A pápa csornai vonalon. A csornai hetivásárok napjain vagyis minden szerdán Csornáról Pápára a délutáni órákban egy vegyes vonat helyeztetik forgalomba. A Szombathely rumi vonalon. A Szombathelyről jelenleg d. u. 3 óra 25 perczkor induló vegyes-vonat az uj menetrend szerint már d. u. 12 óra 52 perczkor fog indulni és közvetlen csatlakozást nyer az uj gyorsvonathoz Fehring felől. A györ veszprém ujdombovári vonalon. A Győrből d. e. 11 óra 52 perczkor Uj-Dombovárra induló személyvonat Lepsényben csatlakozást nyer a déli vasút személyvonatához Nagy-Kanizsa felé. A bicske székesfejérvár- sárbogárdi vonalon. A Sárbogárdról d. u. 1 órakor induló v.-vonat Székesfejérvárott csatlakozásba hozatott a d. v. személyvonatához Budapest-felé. A székesfejérvár kis-czelli és Jutás veszprémi vonalakon. Junius l-től bezárólag szeptember 15-éig vasár- és ünnepnapokon, valamint csütörtökön Veszprémből Székesfejérvárra egy esti személyszállító vonat ismét forgalomba helyeztetik. A kis czel-csáktornyai ukk tapolczai, türje balaton szt.-györgyi és kisfalud szt.- iván zala-szt.-ivánni vonalokon. Az előző évek nyarán Kis-Czell és Zala-Egerszeg között mindkét irányban' közlekedett és Kis-Czellen a gyorsvonathoz Budapest felé, illetve felől csatlakozó személyvonat ismét forgalomba helyeztetik. E vonat Ukkon Tapolcza felől és felé, Türjén pedig Balaton- Szt-György felől, illetve felé fog csatlakozást találnia. A budapest galánta marcheggi és galánta zsolnai vonalakon. Budapest nyugoti p. u._ és Bécs között a mult nyáron mindkét irányban forgalomban volt harmadik gyorsvonat ez idén is I. és II..oszt. kocsikkal fog köz- E vonat Budapest nyugoti p. u.-ról d. u. 5 óra 15 perczkor indul és Bécsbe este 9 óra 15 perczkor érkezik, Bécsből pedig d. u. 3 órakor indul és Budapest ny. p. u.-ra este 7 órakor érkezik. Budapest Galánta Zsolna között az évben forgalomban volt úgynevezett berlini gyorsvonatok ismét fognak közlekedni olyképpen, hogy Budapest ny. p. u.-ról az indulás este 6 óra 15 perczkor az érkezés Zsolnára éjjel 12 óra 13 perczkor és Berlinbe d. e. 11 óra 19 perczkor; az ellenkező irányban pedig az indulás Berlinből d. u perczkor, Zsolnáról éjjel 3 óra 45 perczkor és az érkezés Budapest ny. p. u.-ra d. e. 9 óra 45 perczkor történik. E gyorsvonatok Galánta és Pozsony között egyegy csatlakozó helyi vonat által nyernek folytatást. A helyi forgalom kielégítésére ismét megfelelő számú helyi vonatok fognak közlekedni és pedig : Budapest nyugoti pályaudvar és Érsekújvár között május l-től szeptember 30-ig Párkány-Nánán Balassa- Gyarmat és Léva felől, illetve felé való csatlakozással a mult nyáron is forgalomban volt egy-egy személyvonat ismét naponta forgalomba helyeztetik. E vonat Budapest nyugoti pályaudvarról reggel 6 óra 15 perczkor indul, illetve ide éjjel 10 óra 45 perczkor érkezik. E vonatok közlekedése folytán a Budapest ny. p. u.-ról reggel 7 óra 30 perczkor induló és ide este 9 óra 25 perczkor érkező zsolnai gyorsvonat Perbetén csak feltételesen fog megállittalni. Budapest nyugati pályaudvar és Párkánynána között. ugyancsak május l-től szeptember 30-ig a mult nyáron forgalomban volt dé'utáni gyorsított helyi személyvonat Párkánynánán Balassa-Gyarmat és Garamberzencze-felé való csatlakozással ez idén is fog naponta közlekedni. E vonatnak forgalomba helyezése folytán a Budapest ny. p. u.-ról d. u. 1 óra 45 perczkor Bécsbe induló gyorsvonat Vácz Nagy-Maros és Párkánynánán csupán felszállás czéljából állíttatik meg A Nagymarosról Budapest nyugoti pályaudvarra jelenleg este 8 óra 45 perczkor érkező személyvonat Párkánynánáról kiindulólag fog közlekedni. Budapest nyugoti pályaudvar és Nagymaros között május l-től szeptember 30-ig Nagy-Marosról este 8 óra 45 perczkor Budapestre, junius l-től szeptember 30-ig Budapestről este 7 óra 50 perczkor Nagy-Marosra és Nagy-Marosról reggel 6 óra 55 perczkor Budapestre egyegy helyi személyvonat helyeztetik naponta forgalomba. Továbbá május 15-től szeptember 30 ig vasár-és ünnepnapokon Budapestről d. e. 8 óra 45 perczkor Nagy- Marosra és Nagy-Marosról d. u. 4 óra 20 perczkor Budapestre, végül május 15-től bezárólag szeptember 15-ig ugyancsak vasár- és ünnepnapokon délben bórakor Budapestről Nagy-Marosra és onnét d. e. 11 óra 40 perczkor Budapestre egy-egy helyi személyvonat indíttatik. Budapest nyugoti pályaudvar és Váoz között május 15-től bezárólag szeptember 15-ig vasár- és ünnepnapokon mindknt irányban az esti órákban 2 2 helyi személyvonat helyeztetik forgalomba. Budapest nyugoti pályaudvar és Palota- Újpest között forgalomban volt helyi vonatok ismét fognak közlekedni. Palota Újpesten a fel- és leszállás nemcsak a Budapest ny. p. u. és Bécs között közlekedő átmeneti személyvonatoknál, hanem még a következő helyi vonatoknál is kizáratik és pedig: Budapestről nyugoti pályaudvarról délben 12 órakor, d. u. 12 óra 25 perczkor, d. u. 2 óra 35 perczkor, d. u. 4 óra 25 perczkor, este 7 óra 50 perczkor, esto 9 óra 40 perczkor induló vonatoknál a leszállítás; az ellenkező irányból pedig a Budapest nyugoti pályaudvarra reggel 6 óra 30 perczkor, este 8 óra 45 perckor, és este 10 óra 15 perczkor érkező vonatoknál a felszállás. A Bécsből reggel 7 óra 45 perczkor Budapest nyugati pálvaudvarra érkező személyvonatnál azonban a felszállás Vácz, Gőd és Dunakesz állomásokon az idén megengedtetik. Pozsony és Bécs között május 5-töl bezárólag szeptember 15-ig vasár- és ünnepnapokon reggel Bécsből Pozsonyba és innét este vissza Bécsbe egy-egy helyi személyvonat ismét fog közlekedni. A Párkánynána Léva Graramberzenczei vonalon Léva és Garam Berzencze között junius l-től bezárólag augusztus 31-ig egy-egy vonat ismét forgalomba helyeztetik. E vonat csatlakozással Párkány- Nána felől Léváról d. u. 12 óra 22 perczkor indul; az ellenkező irányból pedig oda este 10 órakor érkezik. Az érsekujvár privigyei vonalon az Érsekújvárról jelenleg d. u. 12 óra 10 perczkor induló személyvonat Érsekújvárról már délelőtt 10 órakor fog indulni, mi által e vonat közvetlen csatlakozást nyer a Budapest felől jövő reggeli gyors vonatokhoz. Érsekújvárról Nagy-Surányig egy uj személyvonat helyeztetik forgalomba, mely Érsekújvárról csatlakozással a Budapest felől érkező személyvonathoz d. u. 12 óra 50 perczkor indul és Nagy-Surányban csatlakozást közvetíti Kis-Tapolczán felé. Tót-Megye r és Nagy-Surány között a személyszállítás megszüntettetik és a csatlakozások Érsekújváron át tartatnak fenn. A szered nagy-szombati vonalon mindkét irányban egy-egy uj személyvonat helyeztetik forgalomba, mely Nagy-Szombatból reggel 6 óra 5 perczkor indul és oda reggel 7 óra 31 perczkor érkezik. Az előbbi vonat Szereden csatlakozást talál az uj berlini gyorsvonathoz Budapest felé. A jelenleg Szeredről este 6 óra 50 perczkor induló személyszállító tehervonat helyett Szeredről, csatlakozólag a Budapest felől jövő ujberlini gyorsvonathoz egy uj személyvonat este 9 óra 10 perczkor fog indulni és Nagy-Szombatba este 9 óra 36 perczkor fog érkezni. A budapest- hatvan ruttkai vonalon. A jelenleg d. u. 2 órakor Gödöllőről Budapestre induló helyi vonat Hatvanból kiindulólag fog közlekedni, a honnét d. u. 1 óra 10 perczkor indul. Továbbá Budapestről d. u. 1 óra 30 perczkor való indulással Gödöliőig és Hatvanból Budapestre d. e. 8 óra 45 perczkor való érkezéssel egy-egy helyi vonat helyeztetik forgalomba. Továbbá Budapest és Hatvan, valamint Budapest és Gödöllő között május 15-től bezárólag szeptember 15-ig vasár- és ünnepnapokon egy-egy újhelyi személyvonat helyeztetik forgalomba. E vonat Budapestről Hatvanba reggel 6 óra 25 perczkor indul, visszafelé Budapestre pedig éjjel 10 óra 40 perczkor érkezik; a Budapestről Gödöllőre közlekedő vonat d. u. 2 óra 45 perczkor indul, Gödöllőről Budapestre pedig este 7 óra 50 perczkor érkezik. Ez utóbbi vonat közlekedésének tartama alatt ugyanazon napokon az előtte Ruttka felöl közlekedő személyvonatnál Gödöllő és Budapest között az utasok felszállása kizáratik. A jelenleg Hatvanból d. e. 10 óra 20 perczkor és d. u. 3 óra 32 perczkor Budapestre induló helyi személyvonatok csak Gödöllőtől kiindulólag fognak közlekedni. A jelenleg Zólyomtól Losonczig közlekedő reggeli gyorsteher vonatoknál a személyszállítás csak a csütörtöki napokon tartatik fenn. Losoncztól Zólyomig is egy gyors tehervonat minden csütörtökön személyszállitáára rendeztetik be. A vonat Losonczról d. u. 1 óra 27 perczkor indul és Zólyomba d. u. 4 óra 11 perczkor érkezik. Az aszód balassa-gyarmat losonczi vonalon, az Aszódról jelenleg délután 3 óra 48 perczkor Losonczra induló vegyesvonat a Budapest keleti pályaudvarról d. u. 2 óra 40 perczkor induló személyvonathoz is fog csatlakozást nyerni. A zólyom zólyom-brezói és a zólyom-brézó tiszolczi vonalon junius l-től bezárólag augusztus 31-ig vasár- és ünnepnapokon Zólyom és Szliács között mindkét irányban ismét egy-egy tehervonat rendeztetik be személyszállításra. Ugyanazon időtartam alatt, ugyancsak vasár- és ünnepnapokon Zólyom-Brézóról este

16 42 KÖZTELEK, MÁJUS HÓ22, "40. SZÁM 11-Hí ÉVFOLYAM. 9 órakor, ez idén is számíttatik egy személyszállító tehervonat Beszterczebányára. Végül május 1-től szeptember hó 30-ig vasár-, és ünnepnapokon Zólyom-Brézóról Zólyom felöl való csatlakozással este 8 óra 57 perczkor Breznóbányára induló y':. -helyi vegyesvónat helyeztetik forgalomba. A budapest miskolcz lawocnyei és a mískolcz kassai vonalakon. A mult évben Budapest és Kassa között Csorba felé, illetve felől csatlakozólag junius 15-től szeptember 15-ig forga 1 ómban volt 1 - gyorsvonatok ez idén ugyanazon idő tartama alatt esak Budapest és Mískolcz között fognak közlekedni és e ív? vonatok Miskolezon Kassa felé illetve felől a gyorsított személyvonathoz fognak közvetlen csatlakozást találni. A gyorsvonat Budapest kelati pályaudvarról este. ' 9 óra. 45 perszkor. indul és Miskolczra éjjel 1 óra 39 perczkor, Kassára pedig a csatlakozó személyvonat reggel 4 óra 40 perczkor érkezik ; az ellenkező irányban Kassáról a személyvonat éjjel 11 óra 40 percekor, Miskolczról a csatlakozó gyorsvonat éjjel 2 óra 37 perczkor indul és Budapest keleti pályaudvarra reggel'6 óra 55 perczkor érkezik. A Budapestről este 8 óra 55 perczkor Szerencs felé induló és Szerencs felől Budapestre reggel 6 óra 35 perczkor érkező személyvonatokhoz Miskolezon Kassára, illetve Kassáról csatlakozólag egy-egy gyorstehervonat rendeztetik be személyszállításra. Ezen vonatok Kassán, a kassa oderbergi vasút vonataihoz szintén csatlakozást közvetítenek. A fürdőévad tartamára, vagyis junius 15-től bezárólag augusztus 31-ig Munkács és Szolyva-Hársfalva között mindkét irányban naponta egy-egy tehervonat ismét személyszállítással fog közlekedni. A kisterenne kisújszállási vonalon Kisújszállás és Szalók-Taskony. között a mult évben közlekedett vegyes vonatok ismét forgalomba helyeztetnek. A mískolcz füleki vonalon a Bánrévéről este 9 óra 20 perézkor induló vegyesvonat helyett a Fülek- :\ r ről este 7 óra 10 perczkor induló személyvonatnak közvetlen folytatásaként Miskolczig egy személyvonat fog \ közieked! i. Feled és Balogfalva között a fürdővonatok ismét forgalomba helyeztetnek. A pelsőcz murányi vonalakon a jelenleg Pelsőcztőí Jolsváíg személyszállítással közlekedő esti tehervonatnál a személyszállítás megszüntettetik. A feled-tiszolczí vonalon a jelenleg csak Rimaszombattól Feledig személyszállításra berendezett délelőtti tehervonatnál a személyszállítás a tiszolcz ríma- '.'szombati vonalrészre is kiterjesztetik. A budapest kolozsvár predeáli és a budapest arad tövisi vonalakon. A jelenleg Kolozs-, várról és Aradról egyesítve, Budapest keleti pályaudvarra délután érkező és mnét ugyanezen irányokba egyesítve induló délutáni gyorsvonatok Budapest és Szolnok között ismét elkülönítve fognak közlekedni. A budapest aradi gyorsvonat mindkét irányban május 1-től, Arad és Tövis között, junius 1-től pedig Tövis és Predeál között folytatást nyer és Predeában ismét közvetlenül csatlakozik a román vasút gyorsvonatához Bukarest felé, illetve felől. Budapest és Nagy-Káta között május 15-től bezá-. rólag szeptember 15-ig vasár- és ünnepnapokon mindkét irányban egy-egy helyi vonat forgalomba helyeztetik. Minden vasár- és ünnepnapon, valamint a radnai bucsunapokon Mária-Radnától Aradig este egy helyi vonat indíttatik, minek folytán ezen napokon a Tövisről Aradra 8 óra 57 perczkor érkező személyvonatnál, Mária-Radna és Arad között a szomszédos forgalmú és menettérti jegyeknek használata kizáratik. Brassó és Predeál között, mindkét irányban egyegy tehervonat naponta személyszállítással fog közlekedni, mely Predeálról raggel 7 óra 55 perczkor Brassóba és Brassóból este 8 óra 19 perczkor Predeálra érkezik. A Brassóról minden pénteken d. u. 2 óra 10 perczkor Ágostonfalvára, valamint a Predeálról szintén minden pénteken reggel 5 óra 11 perczkor Brassóba induló tehervonatnál, a személyszállítás megszüntettetik.: A hatvan szolnoki vonalon Jászberényből -, Szolnokra egy tehervonat szállításra rendeztetik be, mely Jászberényből d. e. 11 óra 33 perczkor indul. A budapest püspök-ladány kőrösmezői vonalon. A Budapest P.-Ladány Máramaros-Sziget között közlekedő gyorsvonatok folytatólagosan Máramaros- Sziget és Körösmező közölt ismét forgalomba helyeztetnek és Borkút állomáson is meg fognak állani. E gyorsvonat Körösmezőről d. e. 9 óra 30 p.-kor indul, illetve oda este 7 óra 20 p.-kor érkezik s mindkét vonat Körösmezőn, a cs. kir. államvasút vonatávai Stanislon felől, illetve felé csatlakozásban fog állani. A Budapestről este 7 óra 5 percekor M.-Szigetre induló és onnét ide reggel 5 óra 45 perczkor érkező személyvonatok Körösmezőig, illetve onnan kiindulólag fognak közlekedni és Körösmezőn szintén csatlakozásban fognak állani a cs. kir. államvasút vonatával Sztlanislau felé, illetve felől. Ellenben a jelenleg Máramaros-Szigetről d. e. 10 óra 24 p.-kor Körösmezőré induló és a Körösmezőről M.-Szigetre este 7 óra 10 perczkor érkező vonatok forgalma megszüntettetik. A Debreczenből d. u. 3 óra 37 perczkor Püspök- Ladányra induló gyors tehervonat személyszállításra rendeztetik be. A Szatmár-Németiből délután 2 óra 47 perczkor Püspök-Ladányba induló személyvonat Debreczenben, A Püspök-Ladányból. reggel 4 órakor Szatmár- Németire induló személyvonat Érmihályfalván csatlakozást nyer a személyvonathoz Nagyvárad felé. A Szepes-Sóstóra kirándulóknak Debreczenbe való visszaiitazhauw:! órlok'-bril mi jus 1;'. t '>; be/;'irú!a;í szept, 15-ig vasár-és Ünnepnapokon Derecskéről Debreczenbe fog ismét közlekedni. A nagy-károly zilahi vonalon a Zilahról éjjel " A - 54 p 1 1 i, i i csatlakoz * 'st nyer a gyorsvonathoz Budapest felé. szatmár-németi fehér-gyarmati vonalon minden szerdán Fehér-Gyarmatból Szafmár- Németüg a reggeli órákban egy tehervonat személyszállítással fog közlekedni. A nagyvárad püspök-fürdői félixfürdői vonalon a mult nyáron közlekedett fürdővonatok ez idén is forgalomba helyeztetnek. A küküllőszög sóváradi vonalon a Sóváradról reggel Küküllőszögre induló vegyesvonat ez utóbbi állomáson csatlakozást nyer a gyorsvonathoz Brassó felé. A kis-kapus nagy-szebeni vonalon Nagy- Szegen és Vízakna-fürdő között, a fürdővonatok május 15 től bezárólag szeptember 15-ig az idén is naponta forgalomba helyeztetnek. A brassó zernesti vonalon ugv, mint az előző években, mindkét irányban egy harmadik esti vegyesvonat az idén is forgalomba helyeztetik. A jelenleg Brassóból d. u. 5 óra 10 perczkor Zernést-felé induló vonat helyett egy uj vonat fog közlekedni, mely Brassóból már d. u. 3 óra 30 perczkor indul. A brassó-kézdi-vásárhetyt és Sepsiszentgyörgy palánkai vonalakon. A mult év nyarán vasár- és ünnepnapokon Tusnádról Brassóba közlekedett fürdővonat az idén is ugyanazon napokon junius 1-től bezárólag szeptember 15-ig fog közlekedni. A nagyszeben fogarasi és Olthid-kitérő verestoronyi vonalakon. A mult nyári évad alatt, vasár- és ünnepnapokon forgalomban volt kirándulóvonatok az idén is május 15-től bezárólag szeptember 30-ig fognak közlekedni. A budapest-orsovai vonalon Budapestről Gzeglédig egy uj személyvonat fog közlekedni, mely Budapest ny. p. u.-ról este 9 óre 5 perczkor indul. E vonatnak forgalombahelyezése folytán a Budapest nyugati pályaudvarról este 10 óra 10 perczkor Szegedre induló gyorsvonat Vecsés és Monor álllomásokon egyáltalán nem, Pilis és Alberti-Irsa állomásokon pedig csak feltételesen fog megállíttatni. A Budapest nyugati pá! yaudvarról d. u. 2 óra 30 perczkor induló gyorsvonat Oroszlámos állomáson utasok fel- és leszállása czéljából feltételesen meg fog A kiskun-félegyháza csongrádi és kiskun-félegyháza kiskun-majsai vonalakcn a jelenleg minden kedden és pénteken közlekedő heti vásári vonatok megszüntettetnek. A szeged rokus szegedi vonalon a Szabadka felől Szeged-Rokusrá d. u. 3 óra 26 p.-kor érkező személyvonathoz csatlakozólag, uj személyvonat helyeztetik forgalomba, mely Szegeden csatlakozást nyer a Budapest felé közlekedő gyorsvonathoz. A szeged rokus szabadkai vonalon Ka marás erdőre és Palics-fürdőre kiránduló közönség részére junius 1-től bezárólag szeptember 15-ig vasárés ünnepnapokon mindkét irányban egy-egy személyvonat ismét forgalomba helyeztetik. A sziged karlova - nagybecskereki é j nagykikinda karlovai vonalakon. Szeged és Karlova között, mindkét irányban közvetlen csatlakozással Budapest felől illetve felé, egy-egy harmadik vonat helyeztetik naponta forgalomba; a jelenlegi vonatok menetrendje pedig akként módosittatik, hogy a Nagybecskerekről reggel induló vonat kivételével, mely továbbra is esak Nagykikindán át fog csatlakozással bírni Budapest felé, valamennyi többi vonat Szegeden át is Budapest felől és felé közvetít csatlakozást. A temesvár Józsefváros buziásfürdői vonalon. A fürdőévad tartamára, vagyis junius 1-től bezárólag szeptember 15 ig, ámult i 1 l egf-egy személyvonat forgalomba helyeztetik. A jossenova aninai vonalon. A Marillavölgybe és Stajerlakra, valamint vissza való utazás kedvezőbbé tétele czéljából junius 1-töl bezárólag augusztus 31-ig a, nappali vegyes vasutak helyett mindkét irányban egy-egy személyvonat is forgalomba helyeztetik. A budapest-zimony belgrádi vonalon Bács-Topolyáról Szabadkára az esti órákban egy tehervonat személyszállításra rendeztetik be. Továbbá a jelenleg Újvidék és Judia között közlekedő vegyesvonatok az india zimonyi vonalrészre is kiterjesztetik. Ellenben a Kis-Kun-Halasról Szabadkára esti 7 óra 28 perczkor érkező tehervonatnál a személyszállítás megszüntettetik. A kis-körös kalocsai vonalon a mult nyáron közlekedett egy-egy reggeli személyvonat ismét- forgalomba helyeztetik. A Szabadka- dáljai vonalon Zomborról Némes- Militicsre junius 1-től bezárólag augusztus 31-ig vasár- ' ' ' ' nótszemély- A baja-zombor-uj vidéki vonalon Rigyiczáról Bajára jelenleg minden szerdán és szombaton közlekedő és reggel 0 óra 33 perczkor Bajára érkező személyvonat a fenti napokon kívül, kisérletképen vasárnapokon is forgalomba helyeztetik. A budapest-flumei vonalon Budafok állomáson a Budapestről reggel. 7 óra 15 perczkor induló gyorsvonatnál a lel, [,, érkező gyorsvonatnál pedig a leszállás megengedtetik. Az összes gyorsvonatok Skrad állomáson utasok fel- és leszállása czéljából feltételesen megállíttatnak. A Fiume és Delnice között junius Írtől bezárólag - szeptember 30-ig, vasár- és ünnepnapokon mindkét irányban a mult nyáron közlekedett egy-egy helyi személyvonat ismét forgalomba helyeztetik. A kaposvár fonyód fürdőtelepi vonalon a mult nyáron junius 15-től bezáró'ag augusztus 31-ig mindkét irányban naponta közlekedett egy-egy fürdővonat az idén is forgalomba helyeztetik. A somogy-szobb balaton szt.-györgyi vonalon junius 15-től bezárólag augusztus 31-ig vasárés ünnepnapokon mindkét irányban az idén is egy-egy fürdővonat fog közlekedni. 8Í Az üszög barcsi vonalon Barcs és Baranya- Szt.-Lőrincz között mindkét irányban kisérletképen egyegy uj vonat fog köz'ekedni, mely Barcsról csatlakozással a Pakracz felől érkező vonathoz d. u. 1 óra 20 ' perczkor fog indulni és Baranya-Szt.-Lőrinczen Budapest és Eszék felé csatlakozást talál; az ellenvonat pedig Baranya-Szt.-Lőnnczről, csatlakozással a Budapest és Eszék felöl érkező vonatokhoz d. u. 3 óra 45 perczkor fog indulni és Barcson a Pakracz felé induló vonathoz, közvetlenül csatlakozik. A dugoseló novskai és banovajarugapakraei vonalakon. A lipiki fürdőközönség igényei- "elégitése czéljából a budapest-fimei nappali gyorskhoz való csatlakozással Dugoseló Banovaruga -z közölt mindkét irányban, ugy mint a mult év- 'gy-egy közvetlen személyvonat helyeztetik forgalomba. li vonatoknak forgalombahelyezése folytán a jelen-' ig Pokraczról Banovajarugára reggel 7 óra 50 perczor induló és az onnan Pakraczra este 7 órakor érkező vegyesvonat forgalman kívül helyeztetik. A körös belovár verőczei vonalon misunivaci és józseftárnai szárnyvonalán Misunüovac és zseftárna között mindkét irányban egy-egy tehernat személyszállításra rendeztetik be, mely vonat ilovárról kiindulólag, illetve Belovárig fog közlekedni. A zágráb Csáktornyái és zabok-krapína vonalakon. Zapresic és Zabok Krapina Teplitz és folytalólag Krapina között a mult évben naponta forgalomban volt fürdővonatok junius 1-től bezárólag szeptember 15-ig ez idén is forgalomba helyeztetnek. Varasd és Varasd-Tepütz között a mult évben vasárés ünnepnapokon forgalomban volt egy-egy vonat ez idén is ugyanazon napokon, junius 1-től szeptember 15-ig bezárólag fog közlekedni. A varasd goluboveczi vonalon mindkét irányban naponta egy-egy tehervonat személyszállításra berendeztetik. A nyári menetrendre vonatkozó egyébb részletes adatok ugy a menetrend-hirdetményekből, valamint az állomásokon a kapusok, illetve személypénztárnál, nemkülönben a városi menetjegyirodákban darabonkínt 30 fillérért kapható menetrend-könyvecskékből vehetők ki. A jelenlegi menetrendből az u) menetrendbe való átmenetre nézve a t.-cz. közönség a következőkre figyelmeztetik: A budapest arad tövisi vonalon a budapest aradi gyorsvonat, mely - jelenleg Budapest és Szolnok között a kolozsvári gyorsvonattal egyesítve közlekedik már április 30 án a kolozsvári gyorvonattól elkülönítve Budapestről d. u. 2 óra 15 perczkor fog indulni és már Tövisig fog közlekedni. A f. évi május hó 31-én Budapestről Aradon át Tövisre érkező gyorsvonat már Predeálig fog közlekedni, ellenben a predeál arad budapesti irányban közlekedő gyorsvonat május 31-étől junius 1-ére hajló éjjelen Predeáltól Tövisig még nem helyeztetik forgalomba, hanem junius 1-én éjjel is még csak Tövisről indíttatik. A budapest mískolcz-kassai vonalon a jelenleg-kassáról éjjel 10 óra 40 perczkor induló személyvonat április hó 30-án már uj menetrendje szerint vagyis éjjel 11 óra 40 perczkor fog indulni, a Budapestről este 8 órakor Kassára induló személyvonat pedig Hatvanból, az április hó 30-ika és május 1-je közötti éjjelen, nem mint jelenleg 10 óra 25 perczkor, hanem 10 óra 22 perczkor fog uj menetrendje szerint indulni. A Kassáról este 9 órakor Miskolczra induló szemé y- szállitó tehervonat csak május 1-én vezettetik be először. Budapest, április hó. Az igazgatóság.

17 38. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HÓ 15. Al. szóló é b u r g o n y a peronosporájának a legbiztosabb, kényelmesebb (a rézgálicznál) és olcsóbb ellenszere a dr. Aschenbrandt-féle bordói-por. Ára Budapesten a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktáriban : Ara Budapesten a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában : 60 kgos zsákokban. á kg. 70 üller. 10 kgos zsákokban... á kg. 7i, 50 kg. zsákokban á kg. 50 Sllér. 5 kgos zsákokban _ á kg kg. zsákokban á kg kg. zsákokban... á kg. 54, Mf A szőlő első permetezéséhez P/o l l /sp/o,"második permetezéséhez P/i 20/o; harmadik kat. holdra kell 3 permetezéshez kg. bordói por, 26 30%-aZ kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból. W A port konyhaszitán a vízbe szitáljuk és kész az oldat. A SZÖIŐ OIDXXJM (lisztharmat) betegségének, legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktól is védő ellenszere adr. Aschenbrandt-féle réz-kénpor. permetezéséhez 1%-os oldatott használjunk. Egy MT A hol az 1900-ik évben volt oidium előszőr április hóban, a mikor a szőlő hajtása cm., porozzunk másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. Egy kat. holdra kell 3 porozáshoz kg. rézkénpor. Sokkal kevesebb fogy belőle mint a közönséges kénporból. Megrendelések a pénz beküldi!se, vagy utánvétel ellenében a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeti éhez"intézendők, Budapest, Alkotmány-u. 31. W A gyártás korlátolt, tes! sék idejekorán rendelni. 94T 450 intelligens magyar gazda elismerő bizonyitványát a használati utasítással együtt bárkinek megküldi a szövetkezet. "BŐ A dr. Aschenbrandt-féle bordói-por elismerő levelei. biztosan megvédi a szőlőt és negyedszer perzselést soha nem okoz. Luksa János, szőlőtelep-kezelő. Kalocsa (Pest vm.). A helylyel-közzel igen erősen mutatkozó peronoszpóra ellen az idén kétszer védekeztem dr. Aschenbrandt-féle bordói porral". Az első permetezéshez lv2 /o-os, a másodikhoz 2V2 /o-os oldatot használtam, melynek perméjét az eső egykönnyen nem mosta le. A bordóipornak" az eddig ismert permetező anyagokkal szemben a lehető legjobb hatását tapasztaltam. Horváth János, szőlőbirtokos. Pakracz (Pozsega vm.).. Általában a peronoszpóra vidékünkön az idén sok kárt okozott. Én kétszer 1%, illetőleg 2o/o-os bordói ^or"-oldattal védekeztem ellene és ezen alkalmazásának jó hatását tapasztaltam. Az eső csak akkor mossa le a permét, ha permetezés közben éri a szőlőt. Paulin Récse (Pozsony vm.). A peronoszpóra az idén későn jelentkezett, ugy, hogy kétszeri permetezéssel a szőlőmet teljesen megtudtam védeni. A bordóipor" hatásával teljesen meg voltam elégedve és főelőnyének azt tartom, hogy elkészítése könnyebb s igy a por kevesebbe is jön, mint a régi bordói keverék. Bénák István, plébános, Szent-György (Pozsony vm.). Az idei erős peronoszpóra-járvány mellett háromszor kellett permetezni, mely czélra én mindannyiszor bordói por oldatot használtam. A perme terjedésére az alkalmazott pornak semmi káros utóhatása nem volt. Mig a mult évben az antraknozis a fürtöket megtámadta és részben elpusztította, olyan jól tapadt a levélzetre, hogy 15 pereznyi száradás után azt többé eső le addig az idén a porozás folytán a sebek szépen behegedtek és a bogyók nem mosta. Kuczmonda János, szőlőbirtokos. szebben fejlődtek ki mint rendesen^ A dolnji-miholjaci uradalom. Berger Pozsony (Pozsony^vm.). Dezső, ispán. A peronoszpóra az idén julius közepe táján erősen lépett fel a határ Fericanci (Verőcze vm.). helytelenül kezelt szőlőiben, de én kétszeri bordói por 11 oldatnak permetezésével tökéletesen képes voltam a szőlőket megóvni. Első izben 1V«% A porozott szőlőkben az idén az oidium számba vehető kárt nem tett a rézkénpor" utólagos alkalmazása mellett a beteg bogyók is meggyógyultak másodízben lv2 /o-os oldatot használtam. A por igen könnyen oldódott fel, a és a betegség tovább nem terjedt. Miután a rézkénpor" utólagos alkalmazása mellett a fürtök, must és ujbor izére káros behatást nem fecskendő mindvégig tiszta maradt és az eső még azon perméi sem mosta le szenvedett, a levélzetről, melyet munka közben ért. Én 8 éven át használtam rézgálicz és mészkeveréket, de az idei tapasztalataim után mondhatom, hogy ezen uj szernek határozott előnye az, hogy a készítésnél a munka nem oly nagy, gyorsabb, rövid félannyi idő alatt végezhető, mint a régi eljárásnál; a mellett pedig ezen oldat elkészítését még a legtudatlanabb munkásra is bátran rá lehet Jutas-puszta (Veszprém vm.). Tapasztalataim szerint csakis a rézkénpor felel meg tökéletesen a lisztharmat elleni védekezésnél, mert jól tapad és azért hatása tartós, a fürtök gyorsabb érése folytán nagyobb czukortartalomra tesznek szert és a mustot bízni. Akik csak ezen kitűnő szernek használatát nálam látták, remélhetőleg jövőben mind ezen port fogjak hasznaim. Leimcather György, a Pozsonyi Szőlészeti Egyesület" első jegyzője. Sárd (Somogy vm.). Az idén először használtam dr. Aschenbrandt-féle bordói port" a peronoszpóra ellen, az s igen hatásosnak bizonyult, mert kétszeri permetezés mellett szőlőmet a peronoszpóra nem támadta meg, a mellet pedig perzselést sehol nem okozott és az eső a permet nem mosta le. Zákold Ferencz, szőlőbirtokos. (Folyt, köv.) 2. A dr. Aschenbrandt-féle i - é z k é n p o r elismerő Izsák Reviczky-telep (Pest vm.). A bordói porral" általában nagyon meg voltam elégedve. Főelőnye előszőr, hogy könnyen oldódik, ennélfogva nagyobbszabásu telepeknél a Az idén nálunk igen erősen lépett fel az oidium és rohamosan pusz- Pa-Kcmenes (Vas vm.). munkát gyorsabban lehet vele végezni, másodszor igen jól tapad, harmadszor tította el a nem porozott szőlőket. Én az uradalmi szőlőt három izben, levelei. először közönséges kénporral, májusban, másodszor és harmadszor junius és augusztus első felében rézkénporral 1 ' poroztattam be, mert a közönséges kénpor alkalmazása után mégis mutatkozott lisztharmat. A dr. Aschenbrandt-féle rézkénpor" nemcsak kis mértékben, de az erősen megtámadott töknél is megakasztotta a betegség tovaterjedését' és azokat alaposan meg is gyógyította. A közönséges kénpor és a rézkénpor között a külömbség igen nagy, mert a rézkénpor" hatása 4 5 nap után szemmel látható volt még akkor is, a mikor a baj már előrehaladt stádiumban volt. Részünkről a rézkénpor-t", mint az oidium elleni biztos és gyógyító szert bárkinek nyugodt lelkiismerettel ajánljuk. Gr. Eszterházy Sándor szőlőgazdasága." Knol Ferencz uradalmi szőlőkezelő. "" Podgorácz (Verőcze vm.). Kétszeri rézkénpor" használatával az uradalom szőlőjét az oidium ellen teljesen megbírtuk az idén óvni és az itt-ott mutatkozó betegség a második, József, szőlőbirtokos. porozás után terjedésében azonnal megakasztatott. Egyéb káros utóhatását sem tapasztalván ezen szert minden más szerekkel szemben ajánlatosnak tartjuk. Gr. Pejacsevich Pál uradalma," Mayer L. megbízott. Martinéi (Verőcze vm.). Az általam kezelt uradalmi szőlőkben, a hol előzetesen rézkénporral" védekeztem, lisztharmat egyáltalán nem jelentkezett. A fürtök izére és a must ezen szer véleményem szerint igen ajánlatos Merkel Péter. nem telíti záptojás szaggai. Szüts Dániel, tanitó és szőlőbirtokos. líevecser (Veszprém vm.). Az idén háromszor használtam rézkénport, melyet kitűnő szernek tanultam ismerni, mert az oidium betegség továbbterjedését azonnal megakasztja és a beteg bogyókat is teljesen meggyógyítja. Győn-ffy Géza, szőlőbirtokos. Zircz (Veszprém vm.). A rézkénpor" idei használata ugyanoly eredményes volt, mint a megelőző évben. "Zirczi uradalom" Lajer Nándor, jószágkormányzó. (Folyt, köv.) Megbízottak kerestetnek a községekben szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. A megbízottak kellő kedvezményben részesülnek.

18 80g KÖZTELEK, MÁJUS HÓ SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. É lelmi szerek értékesítését eszközlik az előirt o/o mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nyújt tagok és nem tagoknak. STAHEL és LENNEB, Triör és Újdonságként ajánlják gőzcséplőgépek számára a Dorn-féle szabadalmazott uj rendszerű törekrostákat vas vagy aczéllemezböl, áfából készült törekrosták helyett. Előnyök: 1. a töreknek tökéletes lazítása, 2. a töreknek egyenletes felosztása az egész rostafelületen, 3. a rosták eldugulása ki van zárva, 4. rendkívül magasfoku magkirostálás, 5. legnanagyobb tartósság. triörök buza, rozs, árpa, Specziálitások: T* zab stb. tisztítására. Cséplőgéprosták: Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKÁBAN. Sürgönyczim: Aurora Budapest, (ö J msicmsms^msmzmimvm {_ MEGJELENT a nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi n anyagi és az Országos Központi Hitelszö kölcsi támogatása mellett Dr. GALOVITS ZOLTÁN A Magyar Szövetkezeti Jog cz. müve, mely a szövetkezetekre vonatkozó összes jogszabályokat tárgyalja és az összes szövetkezetek, valamint a szövetkezeti eszme minden barátja számára nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgál. Ezen mű utmutatóul szolgál: A szövetkezetek alapítására, a tagok jogviszonyaira, a közgyűlés, igazgatóság és felügyelöbizottságra, ezek tagjának jogaira, kötelességére, felelősségére stb. A raü ára portomentesen megküldve 6 K. 20 fillér., kötve 7 K. 20 fillér. Megrendelhető a KÖZTELEK" kiadóhivatalában Budapest, IX, Üllői-ut 25. HALDEK magnagykereskedése Budapest, Károly-körut 9. sz. eredeti északnémet Eckendorfi olajbogyóalaku, eredeti franczia takarmányczukorrépamagot, arankamentes, államilag ólomzárolt magyar luczernamagot, eredeti norinbergi tarló répamagot, magas esiraképességü muharmagot, hajdinát, paprikakölest, világos hosszú R a p h i a háncsot jutányos árak mellett. Tej!! Tej I! ( Tökmag eltartható és bőtérmősége rendkívüli. Magjából kapható: Tarnai Bertalannál Apostag, Gazdák ii 50%-al olcsóbb mint bármely más világító anyag. Próbaküidensények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospektus Ingyen ét bér Büfián Vilmos veje, Budapest, II, Soroksári-n. 10. eddigi szőlőbt a phylloxerát Szükségtelenn II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja Jeszenszky Pál 3 kor. 30 fill. Bolti ára 4 korona. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllőiut 25. szám. épületi melyből 35 hold lábas erd5, a többi cserhántásra berendezett területlxagyás müfákkal. Város közel, vasúti állomás helyben, országút mellett. Az adásvételi fellételekre nézve felvilágo- Husnemiiket, füstölt liust, vadakat, szárnyasokat élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb. Friss horgany-, vas- és aczéllemezből s mindennemű lyukasztott vagy hasított lemezek, gazdasági vagy technikai czélokra. gyümölcsöt főzeléket Kec skeméti^consei vgyár, Ajánlatot kére Birtok eladás. Budapesttől 1 óra Hvolság fekvő fehérmegyei B30 n holdas prima blrtolc, ig( A sárvári in. kir, ifli im tanfülyí f. évi augusztus 6-án kezdődik és deczember 31-ig tart. Felvételi feltételek az intézeti igazgatóságnál meg tudhatók. Gazdáknak fontos,1 állattenyésztési m. k. felügyelő G ö d ö l l ő. Munkái: Baromfi hizlalás 1 koi. 50 fillér. Baromfi tenyésztésre vonatkozó tudnivalókikor. Tyuktenyésztés 2 korona. Lud- és kacsatenyésztés sitő szövetkezetekről 1 korona60 Elér. Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett. Czukorrépa jmswmítvetzelei-féle hál Nagy birtok önkéntes árverés. Egy tagban 1448 hold, á 1200 négyszögöl, melyből 73 prima rét, 345 prima szántó, 1030 hold 40 éves szép zárt cser- és tölgyerdő, melyből 400 hold irtható. Kitűnő szállítási viszony. Vasút, országút helyben. Jő gazdasági épületek, szép vidék, jó vadászat korona teher ; f. év junins hó 20-án önkéntes árverésen korona kikiáltási ár mellett eladásra kerül. Ezen birtokhoz még 2000 holdtól 8000 holdig összefűggőleg vehető. Bármikor megtekinthető. Bővebbet Kedvező alkalom" jelige alatt Mezei Antal hirdetési irodája Budapest, IV., Eskü-ut sz, (Klotild palota) továbbit. gyökeresen gyógyit számos évi kórházi működése alatt nyert gazdag tapasztalatai alapján med. univ. Dr. FABINYI v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. Rendelés 9 3-ig:; este 6 8-i*. BUDAPESTEN, VII. ker., Erzsébet-k8rut 12. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek. Hirdetmény. (Uj személydijszabás életbeléptetése a Szatmár-Nagybányai vasúton). Ezen vasúton f. évi junius hó 1-én uj személydijszabás lép életbe, mely a menetdijak tekintetében csak azon változást tartalmazza, hogy azok koronaértékben vannak kitüntetve. Az uj díjszabás, melylyel az évi május hó 1-én életbelépett díjszabás érvényen kivül helyeztetik, a magy. kir. államvasutak dijszabáselárusitó irodájában (Budapest, Csengeri-utcza 33. sz.) 20fillérértkapható. Budapest, április hó 25-én. Az igazgatóság. Utánnyomás i iem dijaztaiik. Eladó a fővároshoz közel egy szép, kényelmes^ urilak, ^ gazdasági Tej Il ii tő, lef»l»zö^(alfa.sepaí ator) jő kariban, a Tali-Mi douos SzöUösy^Gábor,'PécSelen gs (Pestmegye.) 38 í Érdeklődőknek "té Eladó. gositással szolgai «egy majdnem uj, 1000 kg. érő- Miklós kasznár nr sísit'fjm^vetkezeta Mhera molő bizottsága. ' 1S 3908 m kidörisölő Sr ^Hsztitő^ egy Kühne-féle szelelő-üszög rosta. Ozim a kiadóban KipzUasaeil 1 'Hi/niriJ, 'l'víisílij 'l a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, ságos 82 0?? 1 20 fill. bélyeg, magyarázatokkal el- ADOLFHENNTwien X. Himbergerstra s se No 103/VII.. A bécsi házinyultenyésztő -.

19 38. SZÁM. 11-1K ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HÓ Hóig 60fillér, ezen felül minden KIS HIRDETÉSEK Csuk mezőgazdái és a «i»kírod»lom terményei, továbbá Ailáit keresik és addk hirdetményei vétetnek fel e kedvezményei rovatban és árban. OWt al y l»telelsr» ftlmszolmilc, melyekbei Tálaaz s l«v<feltoély ar «-r ry leveleadlapot kmdonek. BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, todasági írnok A gróf Földmivesiskolát Esterházy-féle csákvári földmives - is- ^gz.^gazdatiszt^kinek^önálló Gazdasági írnok. Nagyobb uradalomban Írnoki kolát több. a katonasoro- oríata van, nyári idéíyre gazdasági tanintézetet végzett, ^ Gyakornokul^ pályázók' vfíelhelnek figye- Ezeket igénybe venni óhajtók Irnoki állás a kálozi uradalomban, julius 1-én betöltendő. Pályázhatnak jó sikerrel végzett, katonai kötelezettségüknek számtartó eleget tett, róm. kath. gazdákorona és teljes ellátás mosáson kalmazást nyer, ugyanő mezőgazdasági szeszgyárr kapcsolatos kisebb gszmaloi téglagyár és gazdasági müv kivül. Sajátkeziileg irt folyamodványok bizonyitványmáso- letek felügyelete, magtárk zelés és könyvelés képez latokkal, az Uradalmi Számtartóaághoz Kálóz, Fehérmegye jó sikerrel végzett, oly keresztény egyének, kik lehetőleg a német nyelvet is birják és Egy évi próbaidő kiköttetik Fényképpel ellátott folyamod- Gazdasági iskolát Kerestetik Lo'JÍI^V^ gazdasági szakiskola 'üzletrazdaságok gyermektelen gazdati "a'uíirott 31-ig aj bb nyuitsák e, mert KesooDen erkező folyavétetnek fl8:3 ' elembe nem dauszt" ki "jó bizo'nyitvánl Tizenegy évi Sr»gry-Szt.-M1M<SS, május hó 7-én. Gróf Sándor titkári Ilii f \ íilvó jelölése mellet az iskola igazgatóságához ALLATOK, Kiadó kosok. zvegy báró Schosberger slgmondné ó méltóságának én^ki' jelenfeg fel- ^ gazdatiszt ^ Eredeti Rambouillet kosok mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók Ajánla'ok Baftn Gróf Herberstein Pályázati hirdetmény. Ispánt keresek, (zakképzettségge? "Yir.* J Albert 3131 uradalmi Igazgatóságánál Strllek, Gróf Nákó Sándor úr, Ő\ Mél- Bnáló gazdatiszt bérgaadaságjehge álatt Morvaország. Hanna vetőárpa iies-biittyfii 1. egy gazdasági gyaltor- a kiadóhivatalba mig a készlet tart100 kgként 19 koronáért kapható ÁLLÁST KERESŐK, A sárvári vasúti állomásainktél. ir. tejgazdasági szakelőzőleg gazdasági aks adémlát, Számtartó mérlegképes, a kettős ksnyvverezésbenteuesen jártamöbb Vöröstarka intézetet Inevezettek előléptetésre tinó ^díjszabályzatok értelmé- a igazgatóságához 1 nyugdíjra tarthatnak ém jésgeal mm n u S Z o legprimább, 1 2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök eladására és későbbi szerződésre WEILE^ ég mm\ Kis-Czelli kereskedők. Eladó irb 3 éves és 5 drb 2 íyész jgazolványnyal hér, magyar faji részbika, továbbá 1 Sres és20 drb 2 éves f agyar fajuttsző, az. zöségnél Rasztina, Eladó gílhatókít^' Tenyészállat eladás. JÜK, 300 darab nagytestű Bambouill et anyabirka és 15 drb hágókos, úgyszintén 13 darab 11/2 2 éves bonyhád-simmentliali üsző xx eladó, xx Bővebbet Fantus Fülöp 3831 kasznár, Polgárdi, Fejérmegye. növendék ökör és üsző borjakat ngykintén Jeírprlrrtábta 3 drb Marhamérleg 1500 klg. hordképességil erős vaskorláttal 2Vs méter hosszú lvam. széles 4 drb Hídmérleg 3000 kg. horderejű százados, toló sulylyal 4 méter hosszú, 2 méter széles. Becserélek ócska marhamázsákat uj marhamérlegekre. Minden mérleg törvényesen hitelesítve öt évi jókarban tar tás mellett. DÉNES MANÓ mérlegmüszerész - BUDAPEST, VII., Dohány-utcza 78. Bakáék Boszniában" czimü humorisztikus kötetre. A könyv junius elején fog megjelenni. Előfizetési ára 2 korona, bolti ára 3 korona. Előfizethetni ugy e lap kiadóhivatalában, mint a. szerzőnél: Laky Imrénél, BUDAPEST, IV., Szerb-utcza 3. ELADUNK és kölcsön adank TAKARÓ PONYVÁKAT, mindenféle nagyságban, uj "termény ZSÁKOT repezeponyvákat - 'agjutányosabb árak, il- JfAGYLAJOS gazd. Tflískrheiy, i képes gazdatiszt ( Gépész, akatos, rézműves, esztergályos Lárom nagyobb uradalomtól 5 évi jeles bizonyiltványnyal, i megkeresést m ev oia^onálló a tatéz5í gat? magyarországi bel- Eladó juhok. Hencz test vérele bél-gazda iirtt és 800 db. fiatal anya- Klein és Spitzer Kis-Czelli kereskedők. " Í'ÍSW VEGTSSEK, Eladó birtok estmegyei 250^ kat. h' Uradalmak figyelmébe! kondenzátoros stabilgőzgépek- :51 és elektrótectmikirólvíísíázott gépísz, ' ' gépészeté - '

20 810 KÖZTELEK; MÁJUS HÓ SZÁM II-IK ÉVFOLYAM. gűzmivelcs. Nagyobb területek szántását gözekével hajlandó vagyok elválallni; épúgy m é l y r i g o l o z á s t s z ő l ő - t e l e p í t é s e k h e z. Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemkez forduljanak. m r r r o u i i gőzszántási vállalkozó M WU L r r t K N U, BUDAPEST-KELENFOLD. I l i r cl e t é s e k felvétetnek: a kiadóhivatalban Budapest, XI., Üllöi-út 25. szám Köztelek. Kizárólag elsőrendű magyar erdélyi faj igás ökör és növendék marha LÁSZLÓ gazdag választékban kapható TESTVÉREK Nagy-lklódon posta- távírda- és vasútállomás a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében.! Kaszáláshoz! SFűfiaszálófi, aczél szénagyüjtőr, eredeti Jolui!stoii"-gyártmány és ffloűingswortfí-szénagyüjtőti olcsón, szavatolt és utói nem ért minó'ségben kedvező feltételek mellett kaphatók Bacher és IHlelichárnál Budapest, VI., Nagymező-utcza 68. Á rj e ' y z; é Ií e k i n g y e n és b é r m e n t v e. McCOBMICK HAR ESTOG HAtlIlVi: COMPAMT (Chicagói aratógépgyár.) Kévekötő aratógép Daisy" marokrakó aratógép -o Fükaszálógép Szénagyüjtö gereblye és i Köszörükészülék Kévekötőfonal gyártmányai. Ne vásároljon, mig gépeinket nem látta s árainkat nem kérdezte! Olcsó tartalékrészeli óriási raktára..pátria* irodalmi él nyomdai réwvénvtirsisíb nvomísa, Budapest (Köztelek) Tessék mintakönyvet kérni! W i l l i a m J. S t i l l m a n i g a z g a t ó Budapest, V., Váezi-ixt 30.