AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS PROGRAMJA ÁLTALÁNOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2008 2010 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA 2009-ES AKTUALIZÁLÁS STRATÉGIAI PRIORITÁSOK

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS PROGRAMJA ÁLTALÁNOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2008 2010 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA 2009-ES AKTUALIZÁLÁS STRATÉGIAI PRIORITÁSOK TARTALOM HOGYAN HASZNÁLJUK A DOKUMENTUMOT?... 3 BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR... 4 BEVEZETÉS A PROGRAM ÁLTALÁNOS ÉS KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEI... 6 1. FEJEZET ÁGAZATI PROGRAMOK... 7 1. Comenius Közoktatás... 7 1.1. Mobilitás és partnerségek... 8 1.2. Többoldalú projektek... 8 1.2.1. 1. prioritás: A tanulás és a készségek elsajátításának tanulása iránti motiváció erősítése... 8 1.2.2. 2. prioritás: A transzverzális kulcskompetenciák támogatását célzó oktatási és tanulási megközelítések kialakítása... 9 1.2.3. 3. prioritás: Iskolavezetés... 9 1.2.4. 4. prioritás: Nyelvoktatás és nyelvi sokszínűség... 9 1.2.5. 5. prioritás: Az olvasási készség javítása... 10 1.2.6. 6. prioritás: Digitális oktatási tartalom és szolgáltatások... 10 1.3. Hálózatok... 10 1.3.1. 1. prioritás: Az iskola előtti (óvodai) nevelés és a gyerekkori tanulás lehetőségeinek fejlesztése... 10 1.3.2. 2. prioritás: Iskolavezetés... 11 1.3.3. 3. prioritás: A vállalkozói szellem és a munka világával való kapcsolatok támogatása... 11 1.3.4. 4. prioritás: Digitális oktatási tartalom és szolgáltatások... 11 1.3.5. 5. prioritás: A tudományos oktatás vonzerejének növelése... 11 1.3.6. 6. prioritás: A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának fejlesztése valamennyi fiatal, különösen a fogyatékkal élők beilleszkedése céljából... 12 2. Erasmus felsőoktatás, felsőfokú szakoktatás és -képzés... 13 2.1. Mobilitás... 14 2.2. Többoldalú projektek... 15 2.2.1. Tantervfejlesztési projektek... 15 2.2.2. A felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködést célzó projektek... 16 2.2.3. A felsőoktatási intézmények modernizációját támogató projektek... 16 2.2.4. Virtuális egyetem projektek... 17 2.3. Tematikus hálózatok... 17 2.3.1. Akadémiai hálózatok... 17 2.3.2. Strukturális hálózatok... 18 3. Leonardo da Vinci szakmai alapképzés és továbbképzés... 19 3.1. Mobilitás és partnerségek... 20 3.2. Többoldalú projektek... 21 3.2.1. 1. prioritás: A kompetenciák és végzettségek átláthatósága és elismerése... 21 1

3.2.2. 2. prioritás: A szakképzési rendszerek és gyakorlatok színvonalának és vonzerejének növelése... 21 3.2.3. 3. prioritás: A szakképzésben részt vevő tanárok, képzésvezetők és oktatók készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése... 22 3.2.4. 4. prioritás: A munkaerő-piaci igényeket figyelembe vevő szaktudás fejlesztése... 22 3.2.5. 5. prioritás: A veszélyeztetett csoportok kompetenciaszintjének emelése... 22 3.3. Hálózatok... 23 3.3.1. ECVET-hálózatok... 23 3.3.2. Az érdekelt felek hálózatai... 23 4. Grundtvig Felnőttoktatás és más oktatási formák... 24 4.1. Mobilitás és partnerségek... 25 4.2. Többoldalú projektek... 25 4.2.1. 1. prioritás: Kulcskompetenciák... 26 4.2.2. 2. prioritás: A felnőttoktatás színvonalának növelése... 26 4.2.3. 3. prioritás: A felnőttoktatás vonzerejének növelése és jobb hozzáférés... 26 4.2.4. 4. prioritás: A nem formális és informális tanulás értékelésének javítása... 27 4.2.5. 5. prioritás: A felnőttoktatás segítése a társadalom perifériájára került és hátrányos helyzetű polgárok és migránsok esetében... 27 4.2.6. 6. prioritás: Időskori, valamint generációk közötti és családi tanulás és tanítás... 27 4.3. Hálózatok... 27 4.3.1. 1. prioritás: Nyelvtanulás a felnőttoktatásban... 27 4.3.2. 2. prioritás: Egyetemi hálózatépítés a felnőttoktatásban... 28 4.3.3. 3. prioritás: A felnőttoktatásban érdekelt felek közötti hálózatépítés... 28 4.3.4. 4. prioritás: Értékelés és tanúsítás... 28 2. FEJEZET TRANSZVERZÁLIS PROGRAM... 30 1. 1. kulcstevékenység szakpolitikai együttműködés és innováció... 30 1.1 Mobilitás (tanulmányutak)... 30 1.2 Tanulmányok és összehasonlító kutatás... 31 2. 2. Kulcstevékenység Nyelvek... 32 2.1 Többoldalú projektek... 32 2.2 Hálózatok... 33 3. 3. Kulcstevékenység IKT... 34 3.1 Többoldalú projektek... 34 3.2 Hálózatok... 35 4. 4. Kulcstevékenység Az eredmények terjesztése és hasznosítása... 37 4.1 Többoldalú projektek... 37 4.2 Tanulmányok és referenciaanyagok... 37 3. FEJEZET JEAN MONNET PROGRAM... 38 Jean Monnet tanítási, kutatási és reflektív tevékenységek... 38 -hu 2

HOGYAN HASZNÁLJUK A DOKUMENTUMOT? Ez a dokumentum az egész életen át tartó tanulás közösségi programjára vonatkozó 2008 2010. évi általános pályázati felhívás prioritásainak frissített változata. Felsorolja azokat a prioritást élvező témaköröket, amelyekre a program különböző intézkedéseinek keretében pályázni lehet. Míg a 2008-2010. évi pályázati felhívások többsége változatlan marad, sor kerül a politikai folyamat alakulását tükröző és új programtevékenységek bevezetését elősegítő kisebb kiigazításokra. Az e dokumentumban felsorolt prioritások az oktatási és képzési politika európai szintű kidolgozásának központi kérdéseit tükrözik. Azonos minőség esetén az e prioritásokra irányuló javaslatok nagyobb eséllyel kapják meg a támogatást. Az általános pályázati felhíváshoz figyelembe kell venni a következő dokumentumokat: az Egész életen át tartó tanulás programjának a 2007 2013 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatot; a tevékenységek leírását és a pénzügyi és adminisztratív rendelkezéseket tartalmazó pályázati útmutatót. A pályázók figyelmét felhívják arra, hogy a pályázati útmutató a Comenius és Grundtvig ágazati programok keretében 2009-ben beindítandó számos új tevékenységet tartalmaz. 3

BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR Az Egész életen át tartó tanulás programjának átfogó prioritása, hogy az oktatás és képzés terén hozzájáruljon a lisszaboni célkitűzés eléréséhez: az EU-t a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell tenni, amely több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval képes a fenntartható gazdasági növekedésre. A program valamennyi része előnyben fogja részesíteni a készségszint fejlesztését, a következetes és átfogó egész életen át tartó tanulási stratégiák kidolgozását és megvalósítását, valamint az innováció és a kreativitás elősegítését célzó tevékenységeket. Ennek megfelelően a 2009-es tevékenységek prioritási területei a következők: Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram végrehajtásának támogatása, melynek célja az európai oktatási és képzési rendszerek színvonalának, hozzáférhetőségének és nyitottságának javítása, elsősorban az egész életen át tartó oktatási és képzés valamennyi formája és szakasza közötti összhang erősítése révén, fiatal kortól kezdve, és elősegítve a különböző rendszerek közötti rugalmas átjárást, például az európai képesítési keretrendszer, valamint a nem formális és informális tanulás elismerését célzó rendszerek és az egész életen át tartó pályaorientáció megvalósításának a segítségével; Az oktatás és képzés szerepének erősítése a lisszaboni folyamaton belül európai és nemzeti szinten egyaránt, nemcsak a versenyképesség növelése, de a fenntartható gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió érdekében; A kreativitás és az innováció támogatása az oktatás és képzés valamennyi rendszerében és szintjén annak érdekében, hogy a kreativitás és innováció európai éve (2009) sikeres legyen; Az egész életen át tartó tanulási stratégiák megvalósítása a hatékonyság és az igazságosság 1 alábbiak révén történő fokozása érdekében: a korai iskolaelhagyók és az alacsony szintű alapkészségekkel rendelkezők számának csökkentésére, a migránsok gazdasági és társadalmi integrációjának elősegítésére, a társadalmi-gazdasági hátrány kezelésére, a kulcskompetenciák korai elsajátítása és a fenntartható finanszírozás elősegítésére, valamint a politika és a gyakorlat tudásalapjának növelésére irányuló intézkedések. A valamennyi típusba tartozó oktatási szolgáltató személyzet különösen a tanárok és oktatók oktatása és képzése minőségének javítása; A felsőoktatási rendszerek modernizációja, összehangoltabbá tétele, és a társadalmi szükségletekhez való igazítása. A modernizációra azért van szükség, hogy az európai egyetemek kulcsszerepet játszhassanak a tudás Európájában, és egyben 1 A Tanács és a Bizottság 2008. évi közös időközi jelentése az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram megvalósításáról Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében, http://ec.europa.eu/education/policies/2010/natreport08/council_hu.pdf ; Az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság 2000-től kezdődő fő politikai kezdeményezéseinek és eredményeinek kivonata, http://ec.europa.eu/education/policies/2010/comp_en.html. 4

megbirkózhassanak a globalizáció jelentette kihívásokkal, és fejleszthessék az európaiak tudását, készségeit és kompetenciáit, valamint Európának az innovációra és a versenyképességre való kapacitását. A modernizációnak lehetővé kell tennie az egyetemek számára, hogy betölthessék a tudás Európájában őket illető szerepet, és jelentősen hozzájárulhassanak a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiához. -hu A szakoktatás és -képzés színvonalának és vonzerejének növelése a koppenhágai folyamat prioritásainak végrehajtásával nemzeti szinten, például a javasolt európai szakoktatási és szakképzési kreditátviteli rendszer (ECVET) megvalósításának tesztelése által; Különösen az idősebb munkavállalók és az alacsonyan képzettek felnőttoktatásban való alacsony szintű részvételének növelése annak érdekében, hogy csökkentsék a foglalkoztatás akadályait, valamint növeljék az embereknek a gyorsan változó élet- és munkakörnyezethez való alkalmazkodási képességét; A polgárok mobilitásának elősegítése, különösen a minőség szempontjából, többek között a mobilitás minőségének javításáról szóló ajánlás 2 megvalósításával és az Europass használatával. A fenntartható fejlődés megerősítése, beleértve az energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket az oktatás és képzés valamennyi ágában megvalósuló intézkedésekkel. A Tanácsnak és a Bizottságnak az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram megvalósításáról ( Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében ) szóló 2008. évi közös időközi jelentésén kívül a témáról számos szakpolitikai referenciadokumentum található az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság 2000- től kezdődő fő politikai kezdeményezéseit és eredményeit összefoglaló gyűjteményben 3. Az ágazati programokhoz tartozó kísérő intézkedésekre és a 2. kulcstevékenységre (nyelvek) vonatkozóan nincsenek konkrét prioritások. Valamennyi programmal kapcsolatban megjegyzendő, hogy azok kiemelt figyelmet fordítanak az eredmények rendszeres terjesztésére és kiaknázására projekt- és programszinten egyaránt. Ezért valamennyi projektjavaslatnak pontos tervet kell tartalmaznia az eredmények terjesztésére és kiaknázására vonatkozóan. Az előző években finanszírozott hálózatok új munkaprogramjának társfinanszírozására benyújtott pályázatokat a Bizottság az érintett hálózatok bizonyított teljesítményére tekintettel veszi figyelembe. 2 2006. december 18-i 2006/961/EK ajánlás, HL L 394., 2006.12.30. http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:2006:394:0005:0009:en:pdf 3 http://ec.europa.eu/education/policies/2010/doc/compendium05_en.pdf 5

BEVEZETÉS A PROGRAM ÁLTALÁNOS ÉS KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEI Az Egész életen át tartó tanulás programjának a programról szóló határozat 1. cikkében megfogalmazott általános és konkrét célkitűzéseit tájékoztatásul az alábbiakban közöljük. Ezek a program minden részére megfelelően alkalmazandók, minden alprogram esetében konkrét és működési célkitűzések által egészülnek ki, amelyeket e pályázati felhívás megfelelő fejezeteiben közlünk. A határozat 1. cikke (2) bekezdésének értelmében a program általános célkitűzése, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon az Európai Unió mint fenntartható gazdasági fejlődést mutató, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom fejlesztéséhez, biztosítva mindeközben a környezet megfelelő védelmét a jövő generációk számára. Különösen elő kívánja segíteni a Közösségen belüli oktatási és képzési rendszerek közötti kölcsönös cserét, együttműködést és mobilitást, hogy e rendszerek a minőség tekintetében az egész világ számára referenciaértékké válhassanak. A határozat 1. cikke (3) bekezdésében leírt konkrét célok a következők: a) hozzájárulni az egész életen át tartó minőségi tanulás fejlesztéséhez, és támogatni a magas teljesítmény elérését, az innovációt és az európai dimenziót e terület rendszereiben és gyakorlataiban; b) támogatni az egész életen át tartó tanulás európai térségének létrejöttét; c) segíteni a tagállamokon belül az egész életen át tartó tanuláshoz rendelkezésre álló lehetőségek minőségének, vonzerejének és hozzáférhetőségének javítását; d) megerősíteni az egész életen át tartó tanulás hozzájárulását a társadalmi kohézióhoz, az aktív állampolgársághoz, a kultúrák közötti párbeszédhez, a nemek egyenjogúságához és az egyéni kiteljesedéshez; e) segíteni a kreativitás, a versenyképesség, a foglalkoztathatóság előmozdítását, valamint a vállalkozói szellem erősítését; f) hozzájárulni valamennyi korosztály fokozott részvételéhez az egész életen át tartó tanulásban, beleértve a különleges nevelési igényűeket és a hátrányos helyzetűeket is, tekintet nélkül társadalmi-gazdasági hátterükre; g) támogatni a nyelvtanulást és a nyelvi sokszínűséget; h) támogatni az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, módszertan és gyakorlat fejlesztését; i) megerősíteni az egész életen át tartó tanulás szerepét az emberi jogok és a demokrácia megértésén és tiszteletén alapuló európai állampolgárság tudatának megteremtésében, valamint a más népek és kultúrák iránti tolerancia és tisztelet ösztönzésében; j) támogatni az együttműködést a minőségbiztosítás terén az európai oktatás és képzés valamennyi ágazatában; k) az oktatás és képzés minőségének javítása érdekében ösztönözni az eredmények, az innovatív termékek és folyamatok legmegfelelőbb felhasználását, és kicserélni a helyes gyakorlatokat azokon a területeken, amelyekre az Egész életen át tartó tanulás programja kiterjed. 6

1. FEJEZET ÁGAZATI PROGRAMOK 1. COMENIUS KÖZOKTATÁS Bevezetés: Szakpolitikai háttér A tagállamok az oktatás javítását célzó konkrét célokat tűztek ki, amelyek négyötöde az iskolai oktatást érinti 4. További erőfeszítésekre van szükség. Nem történ előrehaladás az olvasási készség terén, és továbbra is túl lassan javulnak a korai iskolaelhagyás, illetve a középfokú tanulmányok befejezésének arányai. Noha a matematikai, természettudományos és műszaki tárgyak terén a diákok elérték a kitűzött célt, a reáltanulmányokon kívüli tárgyak háttérbe szorulnak, és a lányok részvétele az oktatásban túl alacsony. Az iskolai oktatás tekintetében a 2006. decemberi ajánlás 5 nyolc kulcskompetenciát határoz meg az egész életen át tartó tanuláshoz, amelyeket az alapoktatás és szakképzés végére a fiataloknak ki kell fejleszteniük. Ezek nemcsak az alapvető kompetenciákra (anyanyelv, idegen nyelvek, matematikai, tudományos és digitális kompetenciák) terjednek ki, hanem a transzverzális kompetenciákra is (a tanulás elsajátítása, társadalmi és állampolgári kompetenciák, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, kulturális tudatosság és kifejezőkészség), melyek közül sokat a nemzeti tantervben az egész tanterven átívelő célkitűzésként jelölnek meg, tehát az iskolai fejlődés teljes időtartama alatt központi szerepük van. 2007-ben a Bizottság nyilvános konzultációt tartott az iskolai oktatásnak a jelenlegi és jövőbeli kihívások megválaszolását célul tűző korszerűsítéséről 6. Elfogadott egy, a tanárképzés színvonalának javításáról szóló közleményt is 7. Egyre inkább tudatosul az iskola előtti (óvodai) nevelés és a fiatalkori tanulás szerepének fontossága az egész életen át tartó tanulás folyamatában, illetve az oktatás és szakképzés valamennyi szintjén a méltányosság biztosításában. Ennélfogva az alábbi prioritások a tudásalapú társadalom minden tagja által kifejlesztendő alapvető kompetenciák szükségességét tükrözik és azt, hogy különös figyelmet kell fordítani az oktatás szempontjából bármely hátránnyal rendelkezőkre. Mivel számos kihívás szervezeti változásokat és az oktató személyzet szakmai fejlődését teszi szükségessé, a tanárok és az iskolavezetők képzése kulcsfontosságú. 4 Council Conclusions of May 2003 on Reference levels of European average performance in education and training (benchmarks) (A Tanács 2003. májusi következtetései az európai oktatási és képzési átlagteljesítmény referenciaszintjeiről [teljesítménymérő referenciaértékek])és a 2007. évi előrehaladásról szóló jelentés, amely a Hírek menüpontban található az alábbi weboldalon: http://europa.eu.int/comm/dgs/education_culture/ 5 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK), HL L 394, 2006.12.30., 10. o. A nyolc kulcskompetencia a következő: Az anyanyelven folytatott kommunikáció; az idegen nyelveken folytatott kommunikáció; matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; digitális kompetencia; a tanulás elsajátítása; szociális és állampolgári kompetenciák; kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia; kulturális tudatosság és kifejezőkészség. 6 http://ec.europa.eu/education/school21/index_hu.html 7 http://ec.europa.eu/education/com392_en.pdf 7

Bevezetés: A Comenius program konkrét és működési célkitűzései A programról szóló határozat 17. cikke (1) bekezdésének értelmében a Comenius program konkrét célkitűzései az alábbiak: a) az európai kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint az ebben rejlő érték megismerésének és megértésének fejlesztése a fiatalok és az oktatási személyzet körében; b) a fiatalok segítése a személyes fejlődésükhöz, jövőbeni foglalkoztatásukhoz és aktív európai polgárságukhoz szükséges alapvető életvezetési készségek és ismeretek elsajátításában. A programról szóló határozat 17. cikke (2) bekezdésének értelmében a Comenius-program működési célkitűzései az alábbiak: a) a különböző tagállamok tanulóit és oktatási személyzetét érintő mobilitás minőségének javítása és mennyiségének növelése; b) a különböző tagállamok iskolái közötti partnerségek minőségének javítása és mennyiségének növelése olyan mértékben, hogy a program időtartama alatt legalább hárommillió tanuló részt vegyen közös oktatási tevékenységben; c) a modern idegen nyelvek tanulásának ösztönzése; d) az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása; e) a tanárképzés minőségének és európai dimenziójának fokozása; f) a pedagógiai módszerek és az iskolavezetés fejlesztésének támogatása. A Comenius-program tevékenységeinek prioritásai 1.1. Mobilitás és partnerségek E tevékenységekre vonatkozóan nincs konkrét tematikus prioritás. 1.2. Többoldalú projektek A Comenius program valamennyi többoldalú projektje az innováció fejlesztésére vagy átadására vonatkozik a tanárképzés javításának és az oktatási személyzet folyamatos szakmai fejlődésének érdekében, hozzáférhetővé téve számukra oktatási segédanyagokat, módszereket és más segítséget. Az alábbi munkaterületek élveznek elsőbbséget: 1.2.1. 1. prioritás: A tanulás és a készségek elsajátításának tanulása iránti motiváció erősítése A tudásalapú társadalomban nem csupán a tanulási lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása elengedhetetlen, hanem az egyének motiválása az iskolában és az egész életen át tartó tanulásra is. Különösen gyorsabb ütemben kell javítani a középfokú iskolát eredményesen elvégzők arányát. A projekteknek az alábbiakat célzó oktatási segédanyagok, új pedagógiai módszerek és stratégiák kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására kell összpontosítaniuk: 8

a diákok motivációjának erősítése, a tanulás vonzóbbá tétele különösen a migránsok és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűek szemében; a tanulási készségek elsajátításának fokozása; az iskolai oktatás és a munka világa közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése; az interkulturális oktatás és annak a társadalmi beilleszkedéshez való hozzájárulásának erősítése; a változó munkahelyű személyek és a migráns munkavállalók gyermekei igényeinek kielégítése; az oktatási lehetőségekben való részvétel kiterjesztése sporttevékenységek révén. -hu 1.2.2. 2. prioritás: A transzverzális kulcskompetenciák támogatását célzó oktatási és tanulási megközelítések kialakítása Egyre inkább elfogadott, hogy az alapoktatásnak a transzverzális kulcskompetenciákat (4-8. kulcskompetencia) 8 is biztosítania kell a diákok számára, amihez az iskolai személyzet minden típusának összehangolt megközelítése szükséges. A projekteknek kurzusok, oktatási segédanyagok, módszerek és innovatív stratégiák kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására kell összpontosítaniuk (pl. kiscsoportos oktatás). 1.2.3. 3. prioritás: Iskolavezetés Ahogyan az iskolai környezet egyre összetettebbé válik, az iskolavezetők igazgatók vezetői képességei egyre inkább központi szerepet töltenek be az iskolák sikerességében, ám ezek fejlesztése a tanároknak szóló képzésekben alig szerepel. A projekteknek a vezetői képességek és az iskolavezetés gyakorlati oktatását biztosító megközelítések kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására, továbbá az iskolákon belüli értékelés szokásának kialakítására kell összpontosítaniuk. 1.2.4. 4. prioritás: Nyelvoktatás és nyelvi sokszínűség A projekteknek elsősorban tantervek, kurzusok vagy oktatási segédanyagok, módszerek és pedagógiai stratégiák kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására kell összpontosítaniuk az alábbi területeken: kisgyerekkori nyelvtanulás; a kevésbé elterjedt és tanított nyelvek tanításához és tanulásához szükséges eszközök kifejlesztése és terjesztése 9 ; 8 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK), HL L 394, 2006.12.30., 10. o. A nyolc kulcskompetencia a következő: 1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció; 2. az idegen nyelveken folytatott kommunikáció; 3. matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; 4. Digitális kompetencia; 5. a tanulás elsajátítása; 6. szociális és állampolgári kompetenciák; 7. kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia; 8. kulturális tudatosság és kifejezőkészség. 9 A rendszerint nem oktatott nyelvekről van szó, tekintet nélkül arra, hogy azok az egész életen át tartó tanulás programjában részt vevő országok hivatalos, regionális, kisebbségi nyelvei-e, vagy migráns munkavállalóinak 9

a tartalomalapú nyelvtanulás (CLIL); valamint a nyelvi képességek tesztelése. 1.2.5. 5. prioritás: Az olvasási készség javítása Az olvasási készség szintje EU-szerte nem javul az iskolás diákok körében, néhány esetben pedig romlik. Az olvasás kultúráját egyre jobban fenyegeti az új multimédiás eszközök vonzereje. Rendkívül nagy szükség van az olvasási készség megszerzése és fejlesztése iránti motiváció erősítésére, különösen a fiúk körében. A migráns munkavállalók és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűek olvasási készségére sokszor különös figyelmet kell fordítani. A projekteknek az olvasási készség oktatásának és elsajátításának fejlesztését célzó oktatási segédanyagok, kurzusok, új pedagógiai módszerek és stratégiák kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására kell összpontosítaniuk. 1.2.6. 6. prioritás: Digitális oktatási tartalom és szolgáltatások Bővíteni kell a tanárok ismereteit és javítani képességüket a bármely típusú, a kereskedelmi forgalomban fellelhető vagy informálisan kifejlesztett digitális oktatási tartalmak és szolgáltatások által teremtett új lehetőségek alkalmazása terén. A projekteknek az iskolai oktatásban elsősorban a kulcskompetenciák megszerzésével kapcsolatban felhasználható jó minőségű digitális tartalom javítását célzó oktatási segédanyagok, kurzusok és új pedagógiai módszerek kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására kell összpontosítaniuk. 1.3. Hálózatok Az alábbi témák élveznek elsőbbséget: 1.3.1. 1. prioritás: Az iskola előtti (óvodai) nevelés és a gyerekkori tanulás lehetőségeinek fejlesztése E prioritás keretében a hálózatoknak fórumot kell biztosítani a iskola előtti (óvodai) és a gyerekkori tanulás terén tevékeny szolgáltatók, kutatóintézetek és szövetségek számára a felelősséget megosztva vállaló szülők bevonásával. A hálózatoknak a következőkre kell kiterjedniük: az iskola előtti (óvodai) és gyerekkori tanulás lehetőségei terén meglévő tapasztalat és bevált gyakorlat meghatározása, átadása és alapul vétele; a gyermekek kreativitását fiatal koruktól kezdve erősítő pedagógiai megközelítések; gyerekkori nyelvtanulás; nyelve, ahol a projektek segítségével javítható e nyelvek oktatásának minősége, a tanulási lehetőségekhez való hozzáférés, ösztönözhető az oktatási segédanyagok előállítása, átalakítása és átadása és az információk és a bevált gyakorlat átadása. 10

európai szintű többoldalú projektek és más együttműködések tárgyának meghatározása. -hu 1.3.2. 2. prioritás: Iskolavezetés Az iskolaigazgatók központi szerepet játszanak az iskolák irányításában és vezetésében. Sok megosztott vezetésű szervezethez hasonlóan a tanári kar valamennyi felelősséggel járó pozícióban lévő tagjának szüksége van vezetői képességekre. E prioritás keretében a hálózatoknak a következőkre kell összpontosítaniuk: hatékony iskolavezetők felkészítésének és képzésének javítása; az iskolavezetők szerepének jobb megértetése. 1.3.3. 3. prioritás: A vállalkozói szellem és a munka világával való kapcsolatok támogatása E prioritás keretében a hálózatoknak következőkre kell kiterjedniük: sikeres átmenet az alapoktatás, továbbképzés és szakmai pályafutás között, beleértve az orientációt és pályatanácsadást; a Comenius-projektek, más európai intézkedések és az iskola és a munka világának kapcsolata terén végzett tevékenységek eredményeinek felhasználása és terjesztése; a tapasztalatok átadása és az érdekelt felek (szakértők, intézmények stb.) hálózatba szervezése, az iskolák által a fiatalok munkanélküliségének visszaszorítására tett erőfeszítések fokozása érdekében; a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia a tanulók és tanárok körében történő fejlesztésére irányuló módszerek meghatározása. 1.3.4. 4. prioritás: Digitális oktatási tartalom és szolgáltatások E prioritás keretében a hálózatoknak a következőkre kell összpontosítaniuk: a digitális tartalom összegyűjtése, értékelése és terjesztése és annak integrálása a nemzeti és regionális oktatási rendszerekbe; a tartalom többnyelvűségének és az európai értékeket és etikát tükröző jellegének biztosítása; a szerzői jogokkal, licensszel, minőségbiztosítással, a köz- és a magánszféra partnerségével és a többnyelvűséggel kapcsolatos szolgáltatások és tanácsadás biztosítása; a kulcskompetenciákkal kapcsolatos digitális oktatási tartalom biztosítása és a tanárok ösztönzése a digitális technológia és források kreatív használatára. 1.3.5. 5. prioritás: A tudományos oktatás vonzerejének növelése E prioritás keretében a hálózatoknak a következőkre kell összpontosítaniuk: a tudományos tanulmányok vonzerejének növelése a középiskolás diákok szemében; a jövőbeli tudományos tanulmányokkal vagy pályákkal kapcsolatos tájékoztatás biztosítása; 11

a nemek egyenlőtlenségének csökkentésére irányuló intézkedések a tudományos tanulmányok és pályafutás terén. 1.3.6. 6. prioritás: A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának fejlesztése valamennyi fiatal, különösen a fogyatékkal élők beilleszkedése céljából Ez a prioritás erősítené a sajátos nevelési igényű tanulók oktatására vonatkozó szakpolitikák megvalósítását, valamint a speciális iskoláknak a sajátos nevelési igényű tanulók különböző alcsoportjainak oktatását elősegítő forrásközponttá való átalakítását. Kielégítené az oktatási személyzet képzési igényeit is, valamint nyitottabbá tenné ezeket az iskolákat a társadalom felé. -hu 12

2. ERASMUS FELSŐOKTATÁS, FELSŐFOKÚ SZAKOKTATÁS ÉS - KÉPZÉS Bevezetés: Szakpolitikai háttér Az EU felsőoktatási politikája a tagállamok felsőoktatási rendszereinek reformjait támogatja és hangolja össze, felkészültebbé téve azokat a tudásalapú társadalom kihívásaira. A reformokra azért van szükség, hogy ezek a rendszerek képesek legyenek szembenézni a globalizáció kihívásaival és az európai munkaerőt képezzék és átképezzék. A reformok lehetővé teszik, hogy a felsőoktatási intézmények betöltsék a tudás Európájában őket illető szerepet, és jelentősen hozzájáruljanak a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiához. A Bizottság az egyetemek korszerűsítésével kapcsolatban három fő reformterületet határozott meg a felsőoktatásban: o Tantervreform: háromciklusos rendszer (alapképzés mesterképzés doktori), kompetencialapú tanulás, rugalmas tanulmányi formák, az oklevelek és képesítések elismerése, mobilitás a bolognai folyamattal összhangban; o Vezetési reform: a felsőoktatási intézmények autonómiája és elszámoltathatósága, stratégiai partnerségek, minőségbiztosítás; o Finanszírozási reform: a felsőoktatási intézmények diverzifikált bevétele, képzési díj, támogatások és kölcsönök, méltányosság és hozzáférés, célzott uniós finanszírozás. 2006 májusában a Bizottság közzétette Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósítása: oktatás, kutatás és innováció című közleményét 10, melyben kilenc, a felsőoktatási intézmények korszerűsítési menetrendjéhez szükséges intézkedést határozott meg, melyek kiterjednek a fenti három reformterületre: 1. Az egyetemeket körülvevő korlátok lebontása Európában; 2. Az egyetemek valódi autonómiájának és elszámoltathatóságának biztosítása; 3. Az üzleti közösséggel való strukturált partnerség ösztönzőinek biztosítása; 4. A munkaerő-piaci készségek és képességek megfelelő kombinációjának biztosítása; 5. A finanszírozási hiány csökkentése és az oktatás és kutatás finanszírozásának hatékonyabbá tétele; 6. Az interdiszciplinaritás és a transzdiszciplinaritás erősítése; 7. A tudás aktiválása a társadalommal való kölcsönhatás révén; 8. A kiválóság jutalmazása a legmagasabb szinten; 9. Az európai felsőoktatási és kutatási térség ismertségének és vonzerejének növelése világszerte. A felsőoktatási intézményektől azt várják, hogy betöltsék a rájuk szabott szerepet a tudás háromszögében (oktatás, kutatás és innováció), és hogy részt vegyenek a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködés szorosabbra fűzésére irányuló projektekben: ezt a prioritást az Európai Technológiai Intézet létrehozásáról szóló bizottsági javaslat 11 hangsúlyozza, de általánosságban is alkalmazható a felsőoktatásra. 10 COM(2006)208 11 http://ec.europa.eu/education/policies/educ/eit/index_en.html 13

A minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről szóló 2006-os ajánlás 12 végrehajtása továbbra is kiemelt feladat, ugyanígy az európai képesítési keretrendszer megvalósítása és az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszerével való kapcsolatának szorosabbra fűzése. A felsőoktatási politikai menetrend keretét továbbra is a lisszaboni stratégia és a bolognai folyamat adja, kellő tekintettel az EU és a bolognai folyamat miniszteri találkozóinak következtetéseire. Bevezetés: Az Erasmus program konkrét és működési célkitűzései A programról szóló határozat 21. cikke (1) bekezdésének értelmében az Erasmus program konkrét célkitűzései az alábbiak: a) az európai felsőoktatási térség megvalósításának támogatása; b) a felsőoktatásnak és a felsőfokú és egyéb felsőszintű szakképzésnek az innováció folyamatához való hozzájárulásának megerősítése. A programról szóló határozat 21. cikke (2) bekezdésének értelmében az Erasmus-program működési célkitűzései az alábbiak: a) az egész Európára kiterjedő hallgatói és oktatói mobilitás minőségének javítása és mennyiségének növelése, hozzájárulva ahhoz, hogy 2012-re az Erasmus program és elődprogramjai keretében a hallgatói mobilitásban legalább hárommillió fő vegyen részt; b) az európai felsőoktatási intézmények közötti többoldalú együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése; c) az európai felsőoktatásban és a felsőfokú és egyéb felsőszintű szakképzésben szerzett képesítések közötti átláthatóság és megfeleltethetőség fokozása; d) az európai felsőoktatási intézmények és vállalkozások közötti együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése; e) az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése a felsőszintű képzés terén, valamint e gyakorlatoknak többek között egyik részt vevő országból a többi országba történő átadása; f) az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása. Az Erasmus program tevékenységeinek prioritásai -hu 2.1. Mobilitás Hallgatói mobilitás, ideértve a hallgatók vállalati szakmai gyakorlatát, az oktatók és az egyéb személyzet mobilitása A hallgatók és az oktatók mobilitása kulcsszerepet játszik az európai felsőoktatási térség létrehozásában. Az Erasmus programban részt vevő intézményeknek tovább kell növelniük a hallgatók tanulmányi mobilitását és a vállalati szakmai gyakorlatban való részvételét annak érdekében, hogy elérjék a 2012-re célul kitűzött 3 millió Erasmus hallgatói létszámot, valamint növelniük kell az oktatói és egyéb személyzet mobilitását. 12 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. február 15.) a felsőoktatás terén a minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről, HL L 64., 2006.3.4. 14

A felsőoktatási intézményeket felkérik, hogy az Erasmus egyetemi chartával és az európai mobilitásminőségi chartával 13 összhangban biztosítsák a jó minőséget a hallgatói és az oktatói mobilitási programok során. A hallgatói mobilitás terén nincs európai szinten meghatározott prioritás a tudományterületek tekintetében, a nemzeti hatóságok viszont meghirdethetnek országspecifikus prioritásokat. Az általános célkitűzés az, hogy egyenletes legyen a mobilitás földrajzi és tematikus eloszlása az EU-ban. Az oktatási személyzet mobilitásának területén prioritást élvez annak biztosítása, hogy a vállalkozások személyzete a felsőoktatási intézményekben való oktatás céljából fokozottan vegyen részt a mobilitásban. Erasmus intenzív programok Prioritást élveznek a következő programok: olyan szakterületekre való összpontosítás, ahol a rövidebb programok konkrét hozzáadott értéket teremtenek; a részt vevő intézmények tevékenységeinek teljes körű elismerése és hitelesítése; kettős vagy közös diplomát adó, integrált tanulmányi programok részét képező projektek; erősen multidiszciplináris jellegű projektek; az intenzív projektek előkészítéséhez és nyomon követéséhez IKT-eszközöket és - szolgáltatásokat felhasználó projektek, melyek hozzájárulnak a fenntartható tanuló közösség létrehozásához az érintett területen. Erasmus intenzív nyelvtanfolyamok (EILC) Prioritást élveznek azok a tanfolyamszervezők: akik bizonyítják az Erasmus intenzív nyelvtanfolyamok megszervezésére és megtartására való kapacitásukat; akik bizonyítják a teljes elismerést és hitelesítést. -hu 2.2. Többoldalú projektek Prioritást élveznek azok a projektek, amelyek az e tevékenységen belül már finanszírozott projektek által nem eléggé lefedett területekre és témákra összpontosítanak. 2.2.1. Tantervfejlesztési projektek A tantervfejlesztési projekteknek az innováció folyamatát és a felsőoktatás korszerűsítését kell elősegíteniük. Bármely tudományterületen javasolhatók. Prioritást élveznek az alábbiak kialakítására vagy felülvizsgálatára irányuló projektek: 13 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/961/EK ajánlása (2006. december 18.) a Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: az európai mobilitásminőségi charta: http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:2006:394:0005:0009:hu:pdf. 15

egy teljes tanulmányi ciklust (alapképzés, mesterképzés vagy doktori szint) lefedő, elismert kettős vagy közös diplomát adó integrált programok; a múltban szerzett tudás frissítését szolgáló továbbképzési tantervek és modulok; oktatási modulok interdiszciplináris területeken, vagy szoros transznacionális oktatási együttműködést igénylő területeken. 2.2.2. A felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködést célzó projektek Prioritást élveznek az alábbiakra irányuló projektek: a felsőoktatáson kívüli alábbi partnerek bevonása: vállalatok (különösen kkv-k), szakmai szervezetek, kereskedelmi kamarák, szociális partnerek vagy helyi/regionális szervezetek; a tanulmányok és a jövőben szükséges készségek, valamint foglalkoztatási igények közötti kapcsolat erősítése, például az üzleti szféra hozzájárulásának a tanmenetbe és a tananyagba való beemelése által; az oktatási szolgáltatások fejlesztése, pl. külön kurzusok az alkalmazottak tudásának és képességeinek frissítésére (beleértve a versenyképességet növelő nyelvi képességeket), lehetőségek részidős tanulók számára, haladó szintű szakmai képzés stb.; stratégiák tervezése a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti cserék és együttműködés előmozdítására; a hallgatói tanterv, illetve az oktatói/kutatói képességek részét képező vállalkozói szellem, kreatív gondolkodás és innovatív megközelítés elősegítése; a jövőben szükséges készségek és foglalkoztatási igények értékelése annak érdekében, hogy a készségek jobban megfeleljenek a jövőbeli piaci igényeknek. 2.2.3. A felsőoktatási intézmények modernizációját támogató projektek Prioritást élveznek a felsőoktatási intézményeket az alábbiak kialakításában segítő projektek: a felsőoktatási tevékenységek korszerűsítésére és átláthatóbbá tételére irányuló stratégiák (pl. a képesítéseknek a tanulási eredmények alapján történő leírása), valamint az orientáció biztosításának erősítése; az irányítást és a finanszírozást célzó tevékenységek annak érdekében, hogy az intézmények jobban megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak, illetve a polgárok és a társadalom igényeinek; (a felsőoktatást a szakoktatásra és -képzésre vonatkozó rendszerrel és bizonyítványokkal összekapcsoló) egész életen át tartó tanulási stratégiák, amelyek célja annak lehetővé tétele, hogy a felsőoktatási intézmények a régió továbbképzési központja vagy nyitott tanulmányi központja szerepét tölthessék be; a teljesítmény minőségének javítását és az elszámoltathatósághoz való hozzájárulást célzó intézkedések; a nem formális vagy informális tanulmányokat folytatók vagy alternatív képesítésekkel (pl. korábbi tapasztalati tanulásból származó) rendelkezők jobb hozzáférését célzó intézkedések; a felsőoktatási intézmények vonzerejét növelő és a széles nagyközönségnek az intézmények tevékenységeiről való hatékonyabb tájékoztatását elősegítő stratégiák. -hu 16

2.2.4. Virtuális egyetem projektek Prioritást élveznek azok a projektek, amelyek a részt vevő felsőoktatási intézményekben nyilvánvalóan az IKT hatékony integrációját célzó globális stratégia részei, és amelyek az alábbiakat célozzák: a virtuális egyetemek létrehozására és fenntartására irányuló modellezhető megközelítések európai szintű kialakítása és terjesztése; nyílt oktatási források biztosítása, garantálva, hogy a szervezeti, technikai és minőségi kérdések az európai szintű tartalommegosztást és könnyű hozzáférhetőséget szolgálják; egy teljes tanulmányi ciklust (alapképzés, mesterképzés vagy doktori szint) lefedő, elismert kettős vagy közös diplomát adó integrált programok kialakítása vagy felülvizsgálata, amelyekben IKT-eszközöket és -szolgáltatásokat alkalmaznak a hallgatók és a személyzet virtuális mobilitásának lehetővé tételére. az együttműködés és a stratégiai tapasztalatok átadásának elősegítése a döntéshozók között a virtuális egyetem kialakításának terén, különös hangsúlyt fektetve az IKT használata eredményezte hatásokra, hozzáadott értékre és előnyökre. 2.3. Tematikus hálózatok Az Erasmus tematikus hálózatok két típusa: Akadémiai hálózatok: egy vagy több meghatározott tudományágban vagy multidiszciplináris területen támogatják az innovációt. Strukturális hálózatok: a felsőoktatási szervezet, igazgatás, irányítás vagy finanszírozás egy meghatározott aspektusát fejlesztik és korszerűsítik. Az egyes hálózattípusokban végzendő tevékenységek minimumát az Egész életen át tartó tanulás programjának pályázati útmutatója írja le részletesen. Valamennyi hálózatnak megfelelő számú, az érintett témában érdekelt felet kell összefognia. Prioritást élveznek azok a hálózati pályázatok, amelyek az ebben a tevékenységben már finanszírozott hálózatok által nem eléggé lefedett területekre és témákra összpontosítanak (lásd a 2.3.1. szakaszt). A támogatási ciklusuk végére érő és a folytatásra pályázó hálózatok szintén elsőbbséget élveznek, amennyiben jelentős múltbeli teljesítményük (pl. eredmények és hatások) mellett azt is bizonyítani tudják, hogy a hálózatok jelentősen továbbfejlődnek (pl. tevékenységi körük, módszertani megközelítésük, földrajzi hatókörük szempontjából). A két hálózattípus prioritásai az alábbiak: 2.3.1. Akadémiai hálózatok Az alábbi területek egyikére összpontosító projektek: jog, gazdaságtudomány, irodalom, a kultúra és az oktatás összekapcsolása, filozófia, 17

matematika, európai integrációs tanulmányok, kultúrák közötti kapcsolat és többnyelvűség, tanárképzés, fenntartható fejlődés, ideértve az energiával és éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket, testnevelés és sport, vállalkozás és innováció; transzdiszciplináris témák. 2.3.2. Strukturális hálózatok -hu A felsőoktatás elérhetősége A kulcskérdések: a nem hagyományos tanulók, pl. a szakmabeliek, idősebb tanulók és a nem formális képesítéssel rendelkezők hozzáférése és a korábbi nem formális és informális tanulmányok elismerése. Az oktatás, kutatás és innováció tudásháromszöge A kulcskérdések: a felsőoktatás és a kutatás kapcsolata, annak alkalmazása az iparban és a vállalatoknál, az egyetemek mint a regionális fejlődés mozgatói köré összpontosuló tanulmányi régiók létrehozása. A felsőoktatási intézmények igazgatása A kulcskérdések: az egyetemek autonómiájának és elszámoltathatóságának növelése, jobb személyzetirányítási rendszerek és a belső és külső minőségbiztosítási mechanizmusok megvalósítása a 2005-ben Bergenben elfogadott, az európai felsőoktatási térségre vonatkozó minőségbiztosítási normákkal és iránymutatásokkal összhangban. 18

3. LEONARDO DA VINCI SZAKMAI ALAPKÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS Bevezetés: Szakpolitikai háttér A Leonardo da Vinci program szakpolitikai kerete továbbra is a maastrichti közleménnyel (2004) és legutóbb a helsinki közleménnyel frissített (2006) koppenhágai folyamat. A folyamat középpontjában a szakképzési rendszerek vonzerejének növelése, minősége és teljesítménye, az átláthatóság, a tájékoztatási és pályaorientációs rendszerek javítása, a kompetenciák és végzettségek elismerése és az európai dimenzió erősítése áll. A 2010-ig tartó időszakban a szakoktatás és -képzés közös európai eszközének kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására irányuló konkrét kezdeményezések hatással lesznek a program tevékenységére. Ide tartozik a szakképzéshez kialakított európai kreditátszámítási rendszer (ECVET) kifejlesztése és tesztelése, az európai képesítési keretrendszer (EQF) megvalósítása és a szakoktatás és -képzés minőségbiztosításáról szóló 2004-es tanácsi következtetések nyomon követése. E tevékenységek kulcsfontosságúak a kölcsönös tanulás, az együttműködés, továbbá a tapasztalatok és a know-how átadása szempontjából. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az ágazatok, szociális partnerek szervezetek és vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvételének megkönnyítésére valamennyi Leonardo da Vinci pályázattípusban. Bevezetés: A Leonardo da Vinci program konkrét és működési célkitűzései A programról szóló határozat 25. cikke (1) bekezdésének értelmében a Leonardo da Vinci program konkrét célkitűzései az alábbiak: a) az ismeretek, készségek és képesítések megszerzése és felhasználása céljából tartott képzéseken és továbbképzéseken részt vevő személyek támogatása a személyes fejlődés, a munkavállalói esélyek és az európai munkaerőpiacon való érvényesülés megkönnyítése érdekében; b) a szakképzési rendszerek, intézmények és gyakorlatok minőségi javításának és az e téren megvalósuló innovációnak a támogatása; c) a szakképzés és mobilitás vonzóbbá tétele munkáltatók és magánszemélyek számára, valamint a szakképzésben részt vevő munkavállalók mobilitásának elősegítése. A programról szóló határozat 25. cikke (2) bekezdésének értelmében a Leonardo da Vinci program működési célkitűzései az alábbiak: a) a szakmai alapképzésben és továbbképzésben érintett személyek egész Európára kiterjedő mobilitása minőségének javítása és mennyiségének növelése azzal a céllal, hogy a vállalkozásokhoz történő gyakorlatok száma az egész életen át tartó tanulás programjának végére legalább évi 80 000-re növekedjen; b) az oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek, a vállalkozások, a szociális partnerek és más érintett szervek közötti európai szintű együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése; 19

c) az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése a felsőfokútól eltérő szintű szakképzés terén, valamint e gyakorlatoknak többek között egyik részt vevő országból a többi országba történő átadása; d) a képesítések és a kompetenciák köztük a nem formális és informális tanulással szerzettek átláthatóságának és elismerésének javítása; e) a modern idegen nyelvek tanulásának ösztönzése; f) az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása. Meg kell említeni, hogy a Leonardo da Vinci program keretén belüli mobilitási intézkedések és az innováció átadására irányuló projektek esetében a nemzeti hatóságok meghatározhatnak kiegészítő prioritásokat (pl. tudományterület, célország stb.). E prioritásoknak összhangban kell lenniük az e dokumentumban leírt európai prioritásokkal, és azokat a Bizottságnak jóvá kell hagynia. A prioritásokat vagy meghatározott nemzeti pályázati felhívások útján, vagy a nemzeti ügynökségek weboldalának segítségével hozzák nyilvánosságra. -hu A Leonardo da Vinci program tevékenységeinek prioritásai 3.1. Mobilitás és partnerségek Nagy súlyt fektetnek a mobilitás megszervezésének minőségére, beleértve a külföldi tartózkodás pedagógiai, nyelvi és kulturális előkészítését az európai mobilitásminőségi chartában meghatározott alapelvek alapján a mobilitási tapasztalat hatásának optimalizálása érdekében. Szakképzési célú mobilitás és szakképzési szakemberek mobilitása Ez a program kétféle mobilitást érint: (1) a szakmai alapképzés bármely formájában részt vevő gyakornokok és a szakmai továbbképzésben részt vevő munkaerő-piaci szereplők mobilitása. Prioritást élveznek a gyakornokok azaz duális gyakornoki rendszerben vagy más, az iskolai és a munkahelyi képzést vegyítő rendszerben vagy vállalatoknál szakoktatási rendszerben részt vevő személyek mobilitását érintő projektek; (2) a szakképzési szakemberek mobilitása. Prioritást élveznek az alábbiak: a tanárok, trénerek és oktatók kompetenciáinak fejlesztése a kkv-kkal való együttműködés. Leonardo da Vinci partnerségek Nincsenek prioritást élvező témák. 20