Megbízó: Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0801/047 Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszín alatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programból 2007 2013 támogatott projekt A projekt rövid ismertetése és a terepi tapasztalatok természetvédelmi szempontú bemutatása Ambrus Magdolna Geogold Carpatin Srl. 2010. december
A projekt célja A projekt célja a felszín alatti határral osztott víztest hidrogeológiai, vízkémia, hidraulikai viszonyainak, a szomszédos sekélyebb, illetve idősebb víztestekkel való kapcsolatának feltárása, a vízkészletet érő hatótényezők, és azok hatásainak feltárása, valamint a víztest jó állapotban tartásához szükséges intézkedések meghatározása.
A projekt által érintett terület átnézetes térképe
A projekt megvalósításához előirányzott feladatok Állapotfelmérés, archív információk begyűjtése Helyszíni vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok Forrásvizsgálatok Kútvizsgálatok Vízvizsgálatok geomatematikai módszerrel történő feldolgozása, értékelése Dinamikus faktor analízis Klaszteranalízis Szennyezőforrás feltárás, víznyelők helyszíni vizsgálata Geofizikai vizsgálatok Karsztérzékenységi vizsgálatok Hidrodinamikai modellezés Térinformatikai adatbázis felépítése Kutatási jelentés
A romániai projektterületen lévő felszín alatti víztestek Víztest elnevezése Típusa Fedő rétegek vastagsága ROCR01 /Nagyvárad (Nyugati Síkság) porózus 1-10 m ROCR02 /Zichy Határ (Királyerdőhegység) karsztos + repedezett változó ROCR06 / Érmihályfalva porózus 30m ROCR07 / Körösök (Nyugati Síkság) porózus 30m ROCR08 / Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti porózus 0-150m
A karsztos mintaterület bemutatása a Királyerdő-hegység karsztos területeinek, mint a felszín alatti víztest sérülékeny beszivárgási területének részletesebb vizsgálata Az Erdélyi-Szigethegységben helyezkedik el, a Bihar-Vlegyásza északnyugati nyúlványaként A terület rendkívül gazdag a karszt jelenségekben A területre jellemző, a víz romboló munkája révén keletkezett karsztrendszerek (barlangok) Királyerdő vizekben gazdag, jelentős mennyiségű karsztforrás bukkan a felszínre
Királyerdő-hegység karsztos területeinek a vizsgálata Terepi vizsgálatok Szennyezőforrás feltárás, víznyelők helyszíni vizsgálata Forrásvizsgálatok Kútvizsgálatok Geofizikai vizsgálatok Karsztrendszerek forrásainak és az ezekhez kapcsolódó víznyelőknek a vizsgálata
A vízvédelem és a természetvédelem érdekei egybeesnek a szennyező hatások érintik a lakosságot a gazdálkodókat ökológiai rendszereket
Natura 2000 terület Sebes-Körös völgyszoroskirályerdő területe: 38.813 ha Bihar megye: Aştileu (25%), Bratca (4%), Budureasa (4%), Bulz (49%), Căbeşti (14%), Ceica (<1%), Curăţele (<1%), Dobreşti (44%), Măgeşti (37%), Pomezeu (6%), Remetea (25%), Roşia (52%), Şuncuiuş (82%), Vadu Crişului (70%), Vârciorog (22%)
Területhasználatok bányászat lakóterületek erdőgazdálkodás mezőgazdaság
Bányászat bauxit és kőfejtők hőálló agyag kitermelése, külszíni fejtések felszín alatti művelés (mélyművelés) az elmúlt 5-10 évben jelentősen visszaszorult napjainkban döntően külszíni fejtésekkel találkoztunk
Külszíni fejtések Működő bányák helyzete zaj és porártalom a bánya környezetében szállítási útvonal élővilágra is hat a hatásterületen a zavarásra érzékeny fajok eltűnnek felszín alatti vizet veszélyezteti, amennyiben a vízzáró réteg sérül
Sonkolyos - Dumbrăvii domb üzemelő hőálló agyagbánya
Külszíni fejtések Felhagyott bányák Jelenlegi állapot fizikailag megsemmisített felszín esetenként sérült vízzáró réteg Rekultiváció tájseb megszüntetése a sérült felszín újra betelepítése növényekkel tájkép helyreállítása romos kiszolgáló épületek lebontás vagy újrahasznosítás felhasználás megkezdődött (Sonkolyos-Öregek otthona)
Recea - felhagyott hőálló-agyag bánya
Romos kiszolgáló épületek újrahasznosítása Recea bánya
Mélyművelésű bányák Tudomásunk szerint jelenleg működnek mélyművelésű bányák nem Felhagyott mélyművelésű bányák bauxitbányák döntő többségének a szakszerű lezárása, rekultiválása megtörtént hőálló-agyag bányák
Felhagyott mélyművelésű hőállóagyag bánya - Bălnaca Groşi
Felhagyott mélyművelésű hőálló agyagbánya - Bălnaca Groşi 1
Felhagyott mélyművelésű hőállóagyag bánya környezeti hatások Savas víz: A bányajáratból kifolyó víz ph -ja 1,86 és magas toxikus fém koncentráció (Zn, Pb, Ni ) a fedett karsztban a felső réteg kvarcos homokkő felszín alatti víz savasodása a bányászattal a felszínre vezették (a karbonátos kőzetek oldása során természetes úton történik a semlegesítés karsztosodás (barlangok kialakulása)) a jelenlegi állapot fokozatosan alakult ki, a vízfolyások mentén kedvezőtlen hatást fejt ki elsavasodott forrásvizek (ivóvíz) mint vízi élettér megszűnik létezni, de a környezetében a parti élővilág szempontjából is kedvezőtlen hatás Jelenleg illegális hulladékgyűjtő hely közvetlenül kerül bevezetésre a szennyezés a felszín alatti vízbe
A mélyművelésű hőálló-agyag bánya rekultivációja Nagy költségigényű önálló kárelhárítási projekt keretében: az illegális hulladék eltávolítása a 145m mély liftakna biztonságos lezárása Részletes tényfeltárás a savas víz nehézfém szennyezés
Lakóterületek A Királyerdőben jól elkülönülnek a gyéren és sűrűn lakott területek Karsztfennsíkokon gyéren lakott laza település szerkezet a jellemző A települések a fennsíkokat határoló folyó völgyekbe koncentrálódnak A települések községekbe szerveződnek és a községközpontokban található önkormányzatok látják el a közigazgatási feladatokat Közigazgatásilag a fennsíkok elszórtan elhelyezkedő települések a völgyekben található községek önkormányzataihoz tartoznak
A karsztrendszer állapotának a feltérképezése volt az elsődleges célunk a feltárás során elsősorban a beszivárgási területekre, a karsztfennsíkokra összpontosítottunk azok kiemelt érzékenysége miatt a kiemelten védett természeti értékek is döntően itt találhatóak a lakóterületek környezeti hatásait is erre a területre vonatkozóan értékelem
Települések: kis lélekszámú elszórt szerkezetű települések Hulladékkezelés: A gyéren lakott felszíni területeken gyakorlatilag gondot jelent a hulladék rendszeres elszállítása Az illegális hulladéklerakás gyakori: A barlangokban, nagyobb nyelőkben gyakran előfordul kommunális hulladék lerakás ugyanitt elhullott állatok maradványai is előfordulnak
Tomnatic határában Ţigăniştei - barlang
Ivóvízellátás A magasabban fekvő területeken nincs vezetékes ivóvíz ellátás Rendszerint önellátó rendszerben működő forrásfoglalások biztosítják számukra az ivóvizet Minden fejlesztésnél (vendéglátás, stb.) így oldják meg Az ivóvízként használt forrásoknál különösebb minőségi problémát nem találtunk fontos a vizek jó állapotának (mennyiségi és minőségi) megtartása Szennyvíz elhelyezés A fennsíkon nincs megoldva a szennyvíz kezelése A vízöblítés nélküli WC-k rendszerint a házak mellett találhatók (gyakran a töbrök tetején)
Közlekedés, útviszonyok: az Erdődámosi (Damiş) karsztfennsíkon áthaladó aszfaltozott Barátka (Bratca) Belényes (Beius) út Élesd (Aleşd)-Tomnatic aszfaltozott, részben kövezett út rossz minőségű köves utak, vagy földutak várható a forgalom növekedése és közvetve a könnyebb megközelíthetőség eredményeként a turizmus fellendülése, mely természetesen a környezetterhelés növekedésével is együtt jár
Erdőgazdálkodás Erdőhasznosítás: gazdasági erdő védelmi erdő (élőhelyek, stb.) nagy kiterjedésű lombhullató erdők gyakran találkoztunk nagy területeken tarvágással Az erdőgazdálkodás érdekei esetenként nincsenek összhangban a vízvédelem és a természetvédelem érdekeivel csapadék összegyülekezési, beszivárgási, lefolyási idő megváltozása élőhelyek védelme- mozaikos élőhelyek kialakítása időjárási szélsőségek miatt az erdőtelepítések nem sikeresek, a csemeték megmaradása egyre bizonytalanabb nagyobb arányú pótlás szükséges
Mezőgazdaság Állattartás A fennsíkon az önellátást fedező állattartás a jellemző Legeltetés környezetkímélő a hegyi rétek fajdiverzitásának fenntartását szolgálja Trágya elhelyezés lakott területekhez kötődik, a házak mellett tárolják jelentős szennyezőforrás veszélyeztetik a védendő objektumokat (barlangokat), felszín alatti vizeket Védelmi javaslatok trágya kihordása tavasztól őszig téli trágya ártalommentes tárolása a legérzékenyebb területeken, amennyiben nem tudják biztosítani a vízzáró elhelyezést, meg kell tiltani a trágya tárolását
Legeltetés
Trágyaelhelyezés
Védelmi módszerek A településeken élőknek közös érdeke Komolyabb beruházás nélkül is lehet javítani a jelenlegi gyakorlaton Eszközök Tájékoztatás Szabályozás
Esküllői-barlang Intorsurii-barlang Intorsurii-barlang
Őrizzük meg a jó környezeti állapotot!
Köszönöm a figyelmüket!