Szennyezőforrás feltárás, víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata

Átírás

1 Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatott projekt (Projekt regisztrációs szám: HURO/0801/047) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszín alatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO) Szennyezőforrás feltárás, víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata december

2 Jelentés Szerződés száma: 8608/ Projekt címe: Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszín alatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO) Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatott projekt Munkafázis: Szennyezőforrás feltárás, víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata Teljesítés: Megbízó: Megbízott: Törvényes képviselő: Projektvezető: december Bihor Megyei Tanács KSzI Geogold Carpatin Konzorcium Kissné Jáger Erika Ambrus Magdolna Közreműködtek: Ambrus Magdolna Barabás Zsuzsanna Ganszky Márton Ilyés Réka Kissné Jáger Erika Magó Levente Rajka Géza okl. geológus, humánökológus okl. környezetgazdálkodási agrármérnök okl. építőmérnök, környezetvédelmi szakirány okl. környezetgazdálkodási agrármérnök okl. agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök okl. környezetmérnök barlangtani szakértő (Román Tudományos Akadémia Emil Racoviţă Kolozsvári Barlangtani Kutatóintézete) 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A VIZSGÁLATOK MENETE SZENNYEZŐFORRÁS FELTÁRÁS VÍZNYELŐK, DOLINÁK HELYSZÍNI VIZSGÁLATA AZ ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK VÍZBÁZISVÉDELMI SZEMPONTÚ ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A TELEPÜLÉSEK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Folyóvölgyi települések Karsztfennsíkok települései AZ ÉRINTETT TERÜLETEN ELHELYEZKEDŐ KÖZSÉGEK BEMUTATÁSA Esküllő (Aştileu) Rév (Vadu Crişului) Vársonkolyos (Şuncuiuş) Barátka (Bratca) Csarnóháza (Bulz) FELSZÍNALATTI VÍZGYŰJTŐ KARSZTRENDSZEREK, VÍZNYELŐK ÉS DOLINÁK BEMUTATÁSA FELSZÍNALATTI VÍZGYŰJTŐ KARSZTRENDSZEREK VÍZNYELŐK, DOLINÁK HELYSZÍNI VIZSGÁLATA A VIZSGÁLT TERÜLET POTENCIÁLIS SZENNYEZŐFORRÁSAINAK BEMUTATÁSA BÁNYÁSZAT KOMMUNÁLIS HULLADÉK SZENNYVÍZ ÁLLATTARTÁS, TRÁGYAKEZELÉS NÖVÉNYTERMESZTÉS KÖZLEKEDÉS A SZENNYEZŐHATÁS FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A RENDSZEREK, ILL. A TERÜLET ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE ph Keménység Kémiai oxigénigény (KOI ps ) Vas- és mangán-tartalom Szulfát- és foszfát-tartalom Toxikus fémek PROBLÉMÁS TERÜLETEK, SZENNYEZŐFORRÁSOK Bălnaca-Groşi felhagyott bánya területe Cornet település, felhagyott bányaterület Vársonkolyos, működő hőálló-agyag bánya Vársonkolyos Recea, felhagyott hőálló-agyag bánya Esküllői forrásbarlang és a hozzá kapcsolódó víznyelők Gálosházi-barlang

4 Körösponor (Ponoara), kommunális szennyezések Tomnatic, illegális hulladéklerakás Ţiganiştei- barlang, illegális hulladéklerakás...50 TÉRKÉPEK 1. térkép: A vizsgált terület 2. térkép: Víznyelők és dolinák 3. térkép: Vizsgált pontok és helyszínek 4. térkép: Kritikus helyszínek MELLÉKLETEK 1. melléklet A vizsgált pontok, helyszínek 2. melléklet: Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei 3. melléklet: Talaj- és üledékminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei 4. melléklet: Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva 5. melléklet: A minták laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvei 6. melléklet: Felmért víznyelők és dolinák 7. melléklet: A felmért víznyelők és dolinák fényképei TÁBLÁZATOK 1. táblázat: A vizsgált felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek 2. táblázat: A határértéket átlépő vízminták analitikai eredményeinek összefoglalása 4

5 1. Bevezetés A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban TIKÖVIZIG) (Debrecen) és a Bihar Megyei Tanács évben a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatást nyert Kutatási program a Körös-medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére címmel (regisztrációs szám: HU-RO/0801/047). A kutatás célja a magyar-román határ két oldalán elhelyezkedő, a Körös-medencében lehatárolt GWBs RO HU felszínalatti víztestnek a TIKÖVIZIG és a romániai Bihar-megye illetékességi területére eső, a Berettyó és a Sebes-Körös vízgyűjtőterületét magába foglaló rész jó állapotának eléréséhez szükséges alapvető geológiai és környezeti összefüggések megismerése, azoknak a módszereknek kidolgozása és demonstrálása, amelyek révén a határokon átnyúló felszín alatti vizek jó állapota hatékonyan elérhető, illetve fenntartható. A Bihar Megyei Tanács (Consiliul Judetean Bihor), mint a projekt romániai partnere közbeszerzési pályázatot írt ki a kutatási program végrehajtására. A pályázatot konzorciumunk, a KSzI Geogold Carpatin Konzorcium nyerte el. A projekt részét képezi a vizsgált terület állapotának megismerése, a szennyezőforrások feltárása, a víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata. A romániai projektterületen a részletes vizsgálatok elsősorban a Királyerdő-hegység területére koncentrálódtak annak karsztos jellege miatt. Az ilyen karsztterületek a felszín alatti vizek szennyezése szempontjából rendkívül sérülékenyek. A karszt-területeken az enyhén savas víz, és a benne oldódó kőzet, például mészkő vagy dolomit kölcsönhatásának eredményeképpen jellegzetes karsztformák, például barlangok, dolinák, töbrök, víznyelők alakulnak ki. Ezeken keresztül a felszínen elfolyó vizek és így a felszíni szennyezések közvetlenül bejutnak a felszín alatti karszt rendszerekbe, így a karsztok a szennyezések szempontjából igen veszélyeztetettek. Az elszivárgott vizek egy része forrás formájában ismét felszínre kerül, más része a kőzet repedésein keresztül a mélyebb rétegek felé szivárog, a felszín alatti vizeket táplálva. A karszt-területek jelenlegi területhasználatai, és a fejlesztési irányok mindezek következtében közvetlenül befolyásolják a felszín alatti vízkészletet a teljes vízgyűjtőn. A szennyezőforrások feltárásos vizsgálata a területen található szennyezőforrások számbavételére és felülvizsgálatára irányult, annak érdekében, hogy feltárásra kerüljenek a szennyezőforrások felszín alatti vízkészletre gyakorolt esetleges szennyező hatásai. A területbejárás alkalmával felmértük a részteles vizsgálatra kijelölt beáramlási területen fellelhető dolinákat, víznyelőket, azok állapotát (fénykép, átmérő, mélység, stb.), környezetét, esetleges potenciális szennyezőforrásokhoz való viszonyát. 5

6 2. A vizsgálatok menete Tárgyi jelentés két feladatcsoportot foglal magába, melyek az alábbiak: Szennyezőforrás feltárás; Víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata. be. Mivel a két feladat szorosan összefügg, így azokat egy egységes jelentésben mutatjuk A szennyezőforrás feltárás, és a víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata során a Bihar Megyei Tanács által a közbeszerzési eljárás során kiadott Feladatmeghatározásban megadott szempontokat vettük figyelembe. A romániai vizsgálati terület a Feladatmeghatározásnak megfelelően a projektterület jellemző beáramlási területén, a Királyerdő-hegységben került kijelölése, a hegység északkeleti felét foglalja magába. A vizsgált terület karsztos jellege miatt a felszín alatti vizek szennyezése szempontjából rendkívül sérülékenynek tekinthető. A vizsgálati területet a 1. térképen mutatjuk be. A vizsgált pontok jelét, elhelyezkedését (koordináták, magasság), és megnevezését a 1. mellékletben foglaltuk össze Szennyezőforrás feltárás A szennyezőforrás feltárás során a térképi és az adatgyűjtési információk alapján, valamint a terepen gyűjtött adatok alapján helyszíni bejárással azonosítottuk, és dokumentáltuk a vizsgált területen található potenciális szennyezőforrásokat. A munka alkalmával a pontszerű szennyezőforrásokon kívül a diffúz szennyezőhatásokat is vizsgáltuk. A diffúz/területi szennyezőhatások felmérése során vizsgáltuk a települések, az ipari és a mezőgazdasági tevékenységek hatásait a felszín alatti vízre. A munka során a polgármesteri hivatalok helyismerettel rendelkező szakembereinek, valamint a helyi lakosok segítségével ismertük meg a településeket és a fontosabb problémákat, a tőlük kapott naprakész információkkal pontosítottuk, illetve kiegészítettük a nyilvántartásból származó ismereteinket. Az információkat előre összeállított kérdőívek alapján gyűjtöttük össze. Vizsgálataink az alábbi témakörökre terjedtek ki: - Területhasználatok; a lakott és művelt területek, az ipari, szolgáltató telephelyek, a gyep és erdő területek azonosítása, jellemzése; - Állattartás felmérése - A szennyezőforrások számbavétele 6

7 - A legális és illegális, kommunális és egyéb hulladéklerakások, trágyalerakók azonosítása, - A veszélyes anyagok és veszélyes hulladék tárolók előfordulásának vizsgálata - A települések diffúz szennyezőhatásának felmérése - Felszíni és felszín alatti bányák azonosítása - Úthálózat, a közlekedés hatásainak felmérése A potenciális szennyezőforrás felmérés adatainak értékelését követően kiválasztottuk azokat a helyszíneket, pontszerű és diffúz szennyezőforrásokat, amelyek esetében talaj- és vízmintavételt, és laboratóriumi vizsgálatok elvégzését láttunk szükségesnek. Mintavételre kiválasztottuk azokat a helyszíneket, ahol a bejárás során esetleges szennyezésre utaló körülményt észleltünk. A fentiek alapján kiválasztott mintavételi pontokat, illetve a szükségesnek ítélt talaj és vízvizsgálatok eredményeit a 2., 3. és 4. mellékletben foglaltuk össze; elhelyezkedésüket a 3. térképen szemléltetjük. A minták laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveit az 5. melléklet tartalmazza. A 3. fejezetben ismertetjük a vizsgálati területen elhelyezkedő településeket, az általános jellemzőkön túl bemutatva az egyes települések sajátosságait is. A szennyezőforrás felmérési munkát a laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel kiegészítve az 5. és 6. fejezetben ismertetjük. A mintákból a terület jellemzői, és a potenciális szennyezőforrás függvényében határoztuk meg a vizsgálandó komponenseket. A vízmintákból általános vízkémiai vizsgálatot végeztünk, illetve szükség esetén a toxikus fémek, az összes alifás szénhidrogén (TPH) koncentrációját határoztuk meg. A talaj- és üledékmintákból a nitrit-nitrát-nitrogén, illetve a TPH koncentrációját határoztuk meg. A mintavételeket, valamint a talaj-, víz- és üledékminták vizsgálatát a magyar és román akkreditációval egyaránt rendelkező Biokör Technológiai és Környezetvédelmi Kft. végezte. A laboratórium Magyarországon a NAT által NAT /2006. számon, Romániában a RENAR által Nr. 487-L/2007 számon akkreditált. A vízminták mérési eredményeinek kiértékelése során elsősorban a RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 román rendeletben meghatározott ivóvízre vonatkozó határértékeket vettük figyelembe. Azokra a komponensekre vonatkozóan, amelyekre a román jogszabály nem határoz meg határértéket, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) magyar Korm. rendeletben meghatározott határértékeket vettük figyelembe. Fenti két jogszabály elsősorban az ivóvízként is hasznosított források vízminőségének ellenőrzésére alkalmas. Az egyéb, felszín alatti vizek szennyezőanyagtartalmát a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) magyar KvVM-EüM- FVM együttes rendeletben megadott B szennyezettségi határértékekhez viszonyítottuk, mivel Romániában jelenleg nincsenek ezekre vonatkozóan szennyezettségi határértékek megállapítva. A talaj- és üledékminták szennyezettségét szintén a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM- FVM együttes rendeletben meghatározott B szennyezettségi határértékek alapján értékeltük. 7

8 2.2. Víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata A vizsgált karsztos beáramlási területen a víznyelők, dolinák állapotának, veszélyeztetettségének felmérése a felszín alatti vízkészlet alakulására gyakorolt szerepük miatt különösen fontos. A területbejárás alkalmával felmértük a vizsgálati területen fellelhető dolinák, víznyelők állapotát, környezetét, esetleges potenciális szennyezőforrásokhoz való viszonyát. Meghatároztuk a méretüket, mélységüket, elrendeződésüket, vizsgáltuk a hordozó kőzet típusát, kitöltöttségüket, morfológiájukat, működésük jellegét. Megtörtént a dolinák és víznyelők (felszíni karsztformák) helyzetének GPS-es meghatározása, térképi megjelenítése. A víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálatának eredményeit a 4. fejezetben ismertetjük, elhelyezkedésüket a 2. térképen mutatjuk be. 8

9 3. Az érintett települések vízbázisvédelmi szempontú általános bemutatása 3.1. A települések általános bemutatása Romániában a magyarországi önkormányzati rendszertől eltérően a kisebb települések községekbe szerveződnek, és a községközponti település látja el a helyi közigazgatási feladatokat a hozzá tartozó településeken is. A Királyerdő-hegységben, a szennyezőforrás feltárás keretében vizsgált területen ennek megfelelően két különböző településszerkezetet lehet megkülönböztetni, melyet az alábbiakban ismertetünk: Folyóvölgyi települések; Karsztfennsíkok települései Folyóvölgyi települések A községközponti települések a fennsíkokat határoló folyóvölgyekbe (Sebes-Körös, Iad) koncentrálódnak. Ezen települések sűrűbben lakottak, közműellátottságuk viszonylag jó. Az ivóvizet parti szűrésű kutakból, vagy nagyobb karsztforrásokból biztosítják, a vezetékes vízellátás a lakások nagy részében biztosított. A települések jellemzően csatornázottak, a szennyvizet helyi szennyvíztisztítókban tisztítják. A tisztított szennyvíz befogadója a Sebes-Körös. A nem csatornázott településeken, illetve településrészeken a lakosok a szennyvíz elhelyezésére szikkasztó aknákat használnak, melyek ürítése szükség szerint, a lakosok kérésére történik. A szippantott szennyvizet az élesdi, vagy a helyi szennyvíztisztítóra szállítják. A folyóvölgyi településeken a hulladékgyűjtés és -ártalmatlanítás jellemzően megoldott. A hulladékot szervezetten gyűjtik, és az élesdi hulladéklerakóra szállítják. Az ipari tevékenységek a községközpontokba koncentrálódnak, azonban a bányászat visszaszorultával az ipari tevékenység csökkent a területen. A folyóvölgyi településeken a felszín alatti közeget érő szennyezések döntően a Körös völgyébe áramlanak, így az itt folytatott tevékenységek hatása elsősorban nem a karsztterületeken jelentkezik, a vizsgált beáramlási területekre csak kisebb mértékben jelentenek veszélyt. Ugyanakkor a fennsíkot érő szennyezések hatásai a völgyekben is jelentkeznek, mivel a karszt-területeken beszivárgó víz egy része az alsóbb fekvésű területeken forrásként kerül a felszínre, melyek egy részét ivóvízként hasznosítják. A szennyezőforrás feltáró vizsgálat során a községközponti települések polgármesteri hivatalaiban személyes konzultációkat folytattunk, a helyi sajátosságok megismerése érdekében. A begyűjtött információkat a 3.2. fejezetben mutatjuk be. 9

10 Karsztfennsíkok települései A Királyerdő karsztfennsíkjain gyéren lakott, laza településszerkezet a jellemző. Ezek a települések közigazgatásilag a völgyekben található községekhez tartoznak. A karszt-területeken az enyhén savas víz, és a benne oldódó kőzet, például mészkő vagy dolomit kölcsönhatásának eredményeképpen jellegzetes karsztformák, például barlangok, dolinák, töbrök, víznyelők alakulnak ki. Ezeken keresztül a felszínen elfolyó vizek és így a felszíni szennyezések közvetlenül bejutnak a felszín alatti karszt rendszerekbe. Az elszivárgott vizek egy része forrás formájában ismét felszínre kerül, más része a kőzet repedésein keresztül a mélyebb rétegek felé szivárog, a felszín alatti vizeket táplálva. Mivel a felszín alatti vizek állapotát elsősorban a karsztos területeken folytatott tevékenységek határozzák meg, így a terepbejárások során elsősorban a fennsíkok vizsgálatára összpontosítottunk. A karszt-területek jelenlegi, és tervezett területhasználatai közvetlenül befolyásolják a felszín alatti vízkészletet a teljes vízgyűjtőn. A fennsíkok településeinek a közműellátottsága a községközponti településekhez viszonyítva rossz. A településeken központi ivóvízhálózat nincs kiépítve, azonban a lakóépületek nagy részébe a tulajdonosok önellátó módon, forrásokból bevezették a vizet. Jellemző, hogy több család összefog, és közösen hasznosítják egy-egy forrás vizét. Csatornahálózat ezeken a területeken nem került kiépítésre, a keletkező szennyvíz kezelése jellemzően nem megoldott. A szennyvizet aknákban gyűjtik, azonban a nehéz megközelítés miatt azok tartalmát feltételezhetően nem szippantják, a szennyvíz a talajban elszikkad. A hulladék rendszeres elszállítása, és biztonságos ártalmatlanítása a gyéren lakott területeken gyakorlatilag nem biztosított. Az itt élők életmódjából adódóan viszonylag kis mennyiségű hulladék képződik, azonban ennek elszállítása a nehéz megközelítés miatt nem megoldott. Ennek megfelelően gyakori, hogy a hulladékot illegális módon, barlangokban, víznyelőkben, töbrökben, felhagyott bányákban helyezik el. A helyszíni bejárás tapasztalatai szerint elsősorban kommunális hulladék elhelyezése történik, de állati tetemek lerakása is előfordul. Szintén problémát okoz, hogy a karszt-területeken elszórt hulladékok a csapadék révén a vízfolyásokba jutnak, majd a víznyelőkben, barlangokban halmozódnak fel. Ezáltal a szennyezőanyagok közvetlenül juthatnak le a felszín alatti vizekbe. A Királyerdő területén nagyüzemi állattartás nem jellemző, a lakosok jellemzően önellátó állattartást folytatnak. A gyepterületek aránya jelentős, azonban az állatlétszám viszonylag alacsony. A háztáji állattartás során keletkező istállótrágyát jellemzően a szabadban, az istállók mellett tárolják, de az is előfordul, hogy a töbrökbe vezetik, mely a felszín alatti vizek szennyeződését okozhatja. A Királyerdő-hegység bauxitban és hőálló agyagban gazdag terület, melynek kiaknázására a területen több bánya létesült. Felszíni és mélyművelésű bányák is működtek a területen. A bányák legnagyobb részét a 90-es években bezárták, jelenleg ismereteink szerint csak felszíni bányák üzemelnek a területen. A felhagyott bányák egy részét megfelelő módon lezárták, illetve rekultiválták, azonban a helyszíni bejárás során potenciális veszélyt jelentő bányákat is azonosítottunk. A mélyművelésű bányák lezárásakor a mélyben tárolt anyagokat, eszközöket nem minden 10

11 esetben hozták felszínre, azok továbbra is a bányajáratokban vannak, így azok elöntésével szennyezőanyagok kerülhetnek közvetlenül a felszín alatti víz mélyebb rétegeibe. Szintén problémát okoz, hogy a lakosok hulladékokat helyeznek el a nem megfelelően lezárt bányajáratokba, aknákba. Ezekben az esetekben szintén fennáll a közvetlen szennyezés lehetősége Az érintett területen elhelyezkedő községek bemutatása Esküllő (Aştileu) A község elhelyezkedése, területe A község a Sebes-Körös völgyének (valea Crişului Repede) bal partján, a Báródimedencében (Depresiunea Vad-Borod), a Királyerdő-hegység (Munţii Pădurea Craiului) északi lábánál fekszik. A községet négy település alkotja: Esküllő (Aştileu), a községközpont; a Királyerdőhegység (Munţii Pădurea Craiului) magasságában, a községközponttól 8 km-re fekvő Kalota (Călăţea); Chistag, amely a Körös partján fekszik, 3 km-re a községközponttól; és a Királyerdő-hegység lábainál elterülő Peştere, amely 0,5 km-re található a községközponttól. A község teljes közigazgatási területe ha, amelyből belterület 896 ha és külterület ha. Az utóbbi három évben nem vontak belterületbe területet. A község rendelkezik Általános Településfejlesztési Tervvel (Plan Urbanistic General), amelyet 2001-ben készítettek el. A tervet a törvény szerint 10 évenként aktualizálni kell. A község határai: délen Bihardobrosd (Dobreşti), keleten Szászfalva (Măgeşti), délkeleten Rév (Vadu Crişului), északon Alsólugos (Lugaşu de Jos) és Élesd (Aleşd), nyugaton Vércsorog (Vârciorog) és Cece (Ţeţchea) Népesség, lakóingatlanok helyzete A község állandó lakossága fő. A lakóingatlanok száma Az üdülő ingatlanok száma kb. 20. Nem jellemző az üdülő ingatlanok lakássá való átminősítése Vízellátás A község ivóvízvezeték hálózatának hossza 40 km. A község települései közül jelenleg Esküllőn és Peşteren van vezetékes ivóvízellátás. Esküllőn 450, Peşteren 230 ingatlan csatlakozik a rendszerhez. A vizet két barlang forrásából vezetik a tisztító műbe, és onnan a vízellátó hálózatba. Az egyik barlang Esküllő legdélebbi részén (Esküllői barlang), a másik Peştere legdélebbi részén (Pisnica barlang) található. 11

12 Kalotán a vízhálózat 90 %-os készültségi fokon van, üzembe helyezése 2010-re várható. A falu egy része a régi bányát ellátó rendszerhez csatlakozik, a másik része önellátó, forrásokból befogott vizet használ. A rendszer hossza 21 km, mellyel 300 lakást látnak el. Chistagon a vízellátó rendszert kiépítették, de nem üzemel a forrásból származó víz magas nitrit-nitrát tartalma miatt. Jelenleg kutakból, forrásokból történik a vízellátás, amely önellátó rendszerben működik. Községszinten havonta az átlagos ismert vízfelhasználás 240 m 3. A működő rendszer ivóvíz minőségének ellenőrzését a Közegészségügyi Hivatal két alkalommal végzi évente. A víz minősége jó. A polgármesteri hivatal a FEADR (Európai Uniós) program keretében tervezi az ivóvízellátó rendszer felújítását Esküllőn és Pesteren, valamint a chistagi rendszer csatlakoztatását. A projekt eredményeként Chistagon 180 lakás fog csatlakozni a rendszerhez Szennyvízgyűjtés és -kezelés Jelenleg Esküllőn (Aştileu) egy szennyvíztisztító telep működik, amelyet a Helios S.A, hőálló tégla, hőszigetelő, építkezési tégla gyártó és forgalmazó cég üzemeltet és használ. A rendszerre egy tömbháznegyed csatlakozik, amely 250 lakost szolgál ki. A tisztított szennyvíz befogadója a Sebes-Körös. Kalotán, Pesteren, Chistagon, valamint Esküllő többi részén a lakosok a szennyvíz elhelyezésére szikkasztó aknákat használnak, melyek ürítése szükség szerint, a lakosok kérésére történik. A szippantott szennyvizet az SC Salubrii S.A. szippantja, és szállítja el az élesdi szennyvíztisztítóra. A FEADR (Európai Uniós) program keretében tervezik Esküllő (Astileu), Chistag és Pestere településeken a szennyvíztisztító hálózat kiépítését. A szennyvizet az élesdi szennyvíztisztítóba fogják pumpálni Hulladékgyűjtés és -elhelyezés A község összes településéről kukás rendszerrel gyűjtik a hulladékot. Kalota (Călăţea) 2009-ben csatlakozott a hulladékgyűjtési rendszerhez. A hulladékot az SC Salubri S.A. szállítja el a településekről az élesdi hulladéklerakóra, heti gyakorisággal. Havonta 280 m 3 hulladékot szállítanak el. Szelektív hulladékgyűjtés nincs a településeken. Chistagon található egy azbesztgyűjtő és -lerakó. Egy már bezárt, azbesztből készült termékeket előállító gyárból szállították oda a veszélyes hulladékot ig a települési kommunális hulladékot a Pestere területén található volt kőbányába szállították. Ez a hulladéklerakó bezárt, rekultiválták, melynek végrehajtását a környezetvédelmi hatóságok ellenőrizték. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a község területén az illegális hulladéklerakás nem okoz problémát. A helyszíni bejárás tapasztalatai szerint a távolabbi, nehezebben megközelíthető, ritkábban lakott területeken előfordul illegális hulladéklerakás. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a község közigazgatási területéről az elhullott állatokat az állatorvos szállíttatja el, a községben dögkút nem található. 12

13 Egyéb közműellátás A község nem rendelkezik vezetékes gázzal. A jövőben Nagyváradról fogják bevezetni a gázt. A községben a telefonszolgáltatás lefedettsége 100%-os. Tervezik a községi utak aszfaltozását Vállalkozások, munkahelyek alakulása, ipari tevékenység A község területén 124 vállalkozás van. Ezek között jelentősebbek: Chistagon a gázpalackozással és palackok szétosztásával foglalkozó Delta Gaz, cementgyár, vasútállomás karbantartó, Esküllőn a Helios SA., két vízierőmű, faanyag lerakat, szállítási és gépjavítási vállalat. Esküllőn üzemanyagtöltő állomás üzemel. A településen korábban működtek mélyművelésű bauxitbányák. A bányák bezárását követően az épületek egy részét a Delta Gaz és a helyi tanács átvette. A bauxitmosót beerdősítették. A község területén található négy birkatartó, amelyek közül 1 Chistagon 150 birkával, 2 Pesteren birkával és 1 Kalotán (Călăţea) 120 birkával. A birkákat télen külterületen, istállókban tartják. A helyi munkahelyek száma: 662. A munkahelyek száma csökkent, miután a területen a bányák bezártak. A Helios SA. hőálló tégla, hőszigetelő, építkezési tégla gyártó és forgalomba hozó cég esetében levegőszennyezést állapítottak meg. A cég 2011-ig kapott halasztadékot a szennyezés megszüntetésére Területhasználat A község területén előforduló területhasználatok megoszlását a teljes terület arányában a következő grafikon szemlélteti: erdő / padure 32% kivett / teren necultivat 3% vízfelület / suprafata de apa 3% Területhasználat / Modul de utilizare a terenurilor Esküllő / Astileu gyümölcsös / livada 0% rét / faneata 11% szántó / suprafata arabila 51% 13

14 A polgármesteri hivatal adatszolgáltatása alapján a község teljes területéből a szántó 51 %-ot képvisel, ezt követi az erdő 32 %-kal, majd a rét 11 %-kal. A vízfelület és a művelésből kivont terület egyenlő százalékban található meg a területen Rév (Vadu Crişului) A község elhelyezkedése, területe A község Románia észak-nyugati, Bihar megye keleti részén található, a Sebes-Körös hegyszorosból történő kilépésénél. Ez a terület a Révi-medence (Depresiunea Vadului), a Királyerdő-hegység (Munţii Pădurea Craiului) és a Réz-hegység (Munţii Plopişului) közötti medence, amely nevét a településről kapta, dél-keleti határát jelöli. A községet négy település alkotja: - Rév (Vadu Crişului) községközpont - Bertény (Birtin) a Királyerdő-hegység lábainál, a községközponttól 1 km-re fekszik. A településen áthalad a DJ 108I sz. megyei út, amely összeköti Esküllőt (Astileu) és Révet. - Köröstopa (Topa de Criş) a Révi-medencében (Depresiunea Vadului), az E60-as úton, Révtől 2 km-re helyezkedik el. A települést a Baródi-völgy (Valea Borodului) keresztezi. - Tomnatic a Királyerdő-hegység magasságában (a Tízfalusi-karsztfennsíkon Platoul Zece Hotare) helyezkedik el, 7 km-re Révtől. A község teljes közigazgatási területe ha, amelyből ha belterület. Az utóbbi három évben számottevő területet nem vontak be belterületbe. Külterületen elenyésző mértékben adtak ki lakóépületre engedélyt. Ipari parkká nyilvánított terület nincs a községben. A község rendelkezik Általános Településfejlesztési Tervvel (Plan Urbanistic General), amelyet 2001-ben készítettek el, 2004-ben aktualizáltak. A tervet a törvény szerint 10 évenként aktualizálni kell. A települést az E60-as európai út szeli át. 50 km-re található Nagyváradtól (Oradea) és 100 km-re Kolozsvártól (Cluj - Napoca). A községet Vársonkolyossal a DJ 108 sz. megyei út köti össze. A településen halad át a Nagyvárad Kolozsvár nemzetközi vasútvonal. A község a következő községekkel határos: északon Kisósi (Auşeu), észak-nyugaton Szászfalva (Măgeşti), nyugaton Esküllő (Aştileu), dél-nyugaton Bihardobrosd (Dobreşti), keleten Vársonkolyos (Şuncuiuş), észak-keleten Nagybáród (Borod) Népesség, lakóingatlanok helyzete A község állandó lakosainak száma fő. A lakóingatlanok száma 1 664, amely településenként a következőképpen oszlik meg: Réven 1 180, Bertényben 146, Tomnatecen 169, Köröstopán 166 lakás. Az üdülő ingatlanok száma kb. 40. Az üdülő ingatlanok állandó lakássá való átminősítése előfordul a községben. 14

15 Vízellátás A községben a vízvezeték hálózat hossza 12,4 km. Jelenleg Réven van vezetékes ivóvízellátás. A Sebes-Körösből látják el a települést ivóvízzel. Az ivóvízhálózathoz 800 lakás csatlakozott, ami 67 %-os vízellátást jelent. Réven a vízfelhasználás havonta m 3. A többi településen forrásokból, saját kutakból fogják be a vizet. Bertényben család kapja egy forrásból a vizet. Tomnatec kivételével, amely messze van a községközponttól, minden településen kiépítik az ivóvízhálózatot a közeljövőben. Az ivóvizet a Sebes-Körösből fogják nyerni ezeken a településeken is. Csapadékos időben gond van a víz minőségével, mivel a tisztítókapacitás kutakra van kiépítve. Az ivóvíz minőségét háromhavonta ellenőrzi a nagyváradi Közegészségügyi Hivatal Szennyvízgyűjtés és -kezelés A községben jelenleg nincs kiépített csatornahálózat. A hálózat kiépítését Réven, Bertényben és Köröstopán tervezik. A tisztított szennyvizet a Körös partján épülő szennyvíztisztítóba fogják szállítani. Jelenleg a településeken szikkasztó aknákat használnak. Ezeknek az aknáknak az ürítése szükség szerint, a lakók kérésére történik. A szippantott szennyvizet az SC Salubrii S.A. szippantja és szállítja el az élesdi szennyvíztisztítóba Hulladékgyűjtés és -elhelyezés A községben Tomnatec kivételével 800 lakásban saját kukában, a többi lakás esetében utcai kukában gyűjtik a hulladékot, melyet hetente egyszer az élesdi hulladéklerakóra szállít a polgármesteri hivatallal szerződéses viszonyban álló SC Salubri SA. Az elszállított hulladék mennyisége t évente. Az orvosi rendelőknek külön szerződésük van veszélyes hulladék elszállítására. Az elektronikus hulladékot 6 havonta szállítják el központilag. Hulladékokkal kapcsolatos probléma elsősorban a Sebes-Körös partján fordul elő. A folyó csapadékos időben nagy mennyiségű hulladékot elsősorban PET-palackokat szállít, amely apadáskor a parton felhalmozódik. A polgármesteri hivatal a problémát szociális munkások segítségével próbálja időről időre megszüntetni, a hulladékot eltávolítani. Illegális hulladéklerakás a helyszíni bejárás tapasztalatai szerint a távolabbi, nehezebben megközelíthető, ritkábban lakott területeken fordul elő. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint Tomnatec közelében található egy nem hivatalosan működő dögkút Egyéb közműellátás A község területén vezetékes gázellátás nincs. Két telefontársaság fedi le a vonalas telefonhálózatot. Új útszakasz kiépítését nem, de útfelújítást terveznek a területen. 15

16 Vállalkozások, munkahelyek alakulása, ipari tevékenység A község területén 71 vállalkozás található. Ezek közül jelentősebbek: a cserépkályhagyár (ide az alapanyagot Vársonkolyosról, a bányavállalatból szállítják), homokmosó (porcelánhoz), 2 hotel, naposcsibe keltető, 100 tehenet számláló tehenészet. A helyi munkahelyek száma 350. A munkahelyek száma csökkent, miután a területen a bányák bezártak. A község területén külszíni kőfejtő üzemelt a 60-as évekig Területhasználat A község területén előforduló területhasználatok megoszlását a teljes terület arányában a következő grafikon szemlélteti: egyéb / altele 16% szántó / suprafata arabila 17% Területhasználat / Modul de utilizare a terenurilor Rév / Vadu Crisului rét / faneata 11% belterület / intravilan 30% legelő / pajiste 26% szőlő, kert, gyümölcsös / vie, gradina, livada 0% A polgármesteri hivatal adatszolgáltatása alapján a község teljes területéből a belterület 30 %-kal a legnagyobb területet foglalja el, ezt követi a legelő (26 %), majd a szántó (17 %). Az adatok évből származnak Vársonkolyos (Şuncuiuş) A község elhelyezkedése, területe A község Románia észak-nyugati részén, Bihar megye keleti felén, a Királyerdőhegység (Munţii Pădurea Craiului) lábánál, a Sebes-Körös (Crişul Repede) középső folyásánál helyezkedik el. Négy településből áll: Vársonkolyos (Şuncuiuş), amely egyben a község központja, Körösbánlaka (Bălnaca), Révtízfalu (Zece Hotare) és Bălnaca Groşi. A község teljes közigazgatási területe ha, amelyből belterület ha, külterület ha. Az utóbbi három évben nem történt területek belterületbe vonása. A község rendelkezik Általános Településfejlesztési Tervvel (Plan Urbanistic General), amelyet 2001-ben fogadtak el és a törvény szerint 10 évenként kell aktualizálni. 16

17 A községen két megyei út, és öt községi út halad át 48 km hosszúságban. A megyei utak: DJ 764 Élesd Belényes (Aleşd Beiuş), és DJ 108 Telegd Barátka (Tileagd Bratca). A községi utak: DC 177 Vársonkolyos Révtízfalu (Şuncuiuş Zece Hotare), amely kapcsolódik a két megyei úthoz; DC 273 Körösbánlaka Bălnaca-Groşi (Bălnaca Bălnaca- Groşi); DC 36 Corn Cărmăzan; DC 38 Topile Pojorâta; és DC 165 Körösbánlaka Chirămaş (Bălnaca Chirămaş). Vársonkolyost átszeli a Bukarest-Nagyvárad (Bucureşti Oradea) vasútvonal. A község a következő községekkel szomszédos: északon Nagybáróddal (Borod), keleten és észak-keleten Barátkával (Bratca), nyugaton és észak-nyugaton Révvel (Vadu- Crişului), dél-nyugaton Bihardobrosddal (Dobreşti), délen Biharrósával (Roşia) Népesség, lakóingatlanok helyzete A község állandó lakosainak száma fő. A lakóingatlanok száma A község területén 32 nyaraló található. Nem jellemző nyaralók lakóingatlanná való minősítése Vízellátás A község területén a vízvezeték hálózat hossza 18,6 km. A vízhálózat a szennyvízhálózattal együtt a 60-as években épült ki. A vízhálózatot 2006-ban felújították és kiterjesztették. A vízellátás ásott kutakból kialakított rendszerről történik, amelyek a Sebes- Körös árterén, a folyó jobb partján helyezkednek el. Vezetékes vízellátással a négy település közül Vársonkolyos és Bánlaka rendelkezik. Összesen lakás csatlakozik a rendszerhez. Bánlakán a rácsatlakozás 70 %-os. A rendszer működtetője a Polgármesteri Hivatal. A vízmű napi kapacitása 841 m 3. Ezzel szemben az átlagos napi vízfelhasználás m 3. A víz minőségét negyedévente ellenőrzik, és klórgázzal fertőtlenítik. Révtízfalun és Bălnaca Groşin a vízellátás különböző forrásokból történik, amelyet a lakosok saját maguk vezetnek be lakásaikba. A jövőben tervezik a rendszer kiterjesztését minden településre, összesen 63 km vízvezeték hálózat kiépítésével Szennyvízgyűjtés és -kezelés Jelenleg a szennyvízgyűjtés Vársonkolyoson 80 %-ban megoldott. A csatornahálózatot a 60-as években építették ki, hossza 3,5 km. 700 lakás csatlakozik a rendszerhez. A szennyvíztisztító (WGS koordináta: N, E, 295 m), amely a Körös partján található, 2007-ben épült. Teljes kapacitása 240 m 3 /nap (2,78 l/s), amely megegyezik a napi vízfogyasztás mennyiségével. A szennyvíztisztító telepen mechanikai-biológiai tisztítási technológiát alkalmaznak. A tisztított szennyvíz befogadója a Sebes-Körös. A keletkezett iszapot a szennyvíztisztító udvarán tárolják betonozott tartályban. Az iszapot a mezőgazdasági területeken használják fel. Jövőbeni tervek szerint Vársonkolyos és Bánlaka településeket tervezik teljes mértékben csatornázni, 29 km hosszon. A másik két település földrajzi elhelyezkedése miatt nem csatornázható, nem alakítható ki egy központosított rendszer. 17

18 A szikkasztó aknák ürítése szükség szerint, a lakók kérésére történik. A szippantott szennyvizet az SC Salubrii S.A. szippantja és szállítja el a helyi szennyvíztisztítóba Hulladékgyűjtés és -elhelyezés A hulladékgyűjtés Vársonkolyoson és Bánlakán megoldott. Kukás rendszerrel történik a gyűjtés, havonta 400 m 3 hulladék keletkezik. Ezt az SC Salubri SA. hetente egyszer elszállítja az élesdi hulladékgyűjtőbe. A másik két településen elégetik a hulladékot, szervezett hulladékgyűjtés nincs. A helyszíni bejárás tapasztalatai szerint ezeken a távolabbi területeken Révtízfalu és Bălnaca Groşi környezetében előfordul illegális hulladéklerakás. A PET palackokat és a háztartási hulladékot szelektíven gyűjtik. Veszélyes hulladékot külön nem gyűjtenek. Az állati tetemeket az SC Protan SA szállítja el a községből és megsemmisíti Egyéb közműellátás A község területén gázellátás nincs. A vezetékes telefonhálózattal történő ellátás Vársonkolyoson 80 %-os, Bánlakán 70 %-os, a többi településen nincs. Az áramellátás közel 100 %-os a településeken. Tervezik 27 km új útszakasz kiépítését Vársonkolyos és Révtízfalu között Vállalkozások, munkahelyek alakulása, ipari tevékenység A községben 55 vállalkozás működik. Ezek közül jelentősebbek a Vársonkolyoson és Révtízfalun található felszíni agyagbánya, ahonnan hőálló agyagot bányásznak. A feldolgozás nem itt történik. Továbbá a községben található még két pékség, egy fagylaltkészítő. A helyi munkahelyek számának nagy részét az iskola teszi ki, ahol 150 fő dolgozik. A község területén csak háztáji állattartás van. A Révtízfalu területén korábban üzemelő mélyművelésű bauxitbányát 1995-ben felhagyták. Szintén felhagyták a Bălnaca Groşin található mélyművelésű hőálló agyagbányát Területhasználat A község területén előforduló területhasználatok megoszlását a teljes terület arányában a következő grafikon szemlélteti: 18

19 erdő / padure 33% Területhasználat / Modul de utilizare a terenurilor vízfelület / suprafata Vársonkolyos / Suncuius kivett / teren de apa necultivat 1% szántó / suprafata 1% arabila 15% rét / faneata 50% A polgármesteri hivatal adatszolgáltatása alapján a község teljes területéből a rét 50 %-kal a legnagyobb területet foglalja el, ezt követi az erdő (33 %), majd a szántó (15 %) Barátka (Bratca) A község elhelyezkedése, területe Barátka község a Baródi-medence (Depresunea Vad-Borod) keleti szélén, a Királyerdő-hegység (Munţii Pădurea Craiului) észak-keleti lábánál, a Sebes-Körös (Crişul Repede) és a Brătcuţa folyó összefolyásánál található. A községet hat település alkotja: Barátka (Bratca) a község központja, Báródbeznye (Beznea), Erdődámos (Damiş), Remetelórév (Lorău), Nagyfeketepatak (Valea Crişului) és Körösponor (Ponoară). A község teljes közigazgatási területe ha. Ebből belterület ha, külterület ha. Az utóbbi három évben nem történt területek belterületbe vonása. A község rendelkezik Általános Településfejlesztési Tervvel (Plan Urbanistic General). A tervet a törvény szerint 10 évenként aktualizálni kell. Barátkát Báródbezenyével (Beznea) és Damiş-sal a DJ 764 sz. megyei út, Remetelórévvel (Lorău) és Körösponorral (Ponoară) a DC 175 sz., Nagyfeketepatakkal (Valea Crişului) a DC 174. sz. községi rangú út köti össze. A község a következő községekkel szomszédos: nyugaton Vársonkolyos (Şuncuiuş), dél-nyugaton Biharkaba (Căbeşti) és Biharrósa (Roşia), keleten-dél-keleten Csarnóháza (Bulz) és északon Nagybáród (Borod) Népesség, lakóingatlanok helyzete A község teljes lakosszáma fő, amely településenként a következőképpen oszlik meg: Barátkán fő, Báródbeznyén fő, Nagyfeketepatakon 530 fő, Remetelóréven 504 fő, Körösponoron 744 fő és Erdődámoson 678 fő. A lakóingatlanok száma Nyaralóház a község területén 30 darab található. 19

20 Vízellátás A községben a vízvezeték hálózat hossza jelenleg 16 km. Csak Barátkán van vezetékes ivóvízhálózat. A hálózatra 245 háztartás és kereskedelmi egység csatlakozik. Az ivóvíznyerő hely a Valea Brătcuţei völgyben eredő Izbucul Brătcanilor forrás. Az éves átlagos vízfelhasználás m 3. A község többi településén jelenleg ásott kutakból, forrásokból történik az ivóvíznyerés. A jövőbeni tervek között szerepel az ivóvízhálózat felújítása Barátkán, a Báródbeznyei hálózat kiépítése és csatlakozás a barátkai ivóvízhálózathoz. Nagyfeketepatakon egy másik forrásból fogják nyerni a vizet. A másik három településen (Erdődámos, Remetelórév, Körösponor) továbbra is kutakból, forrásokból történik majd a vízellátás Szennyvízgyűjtés és -kezelés A községben a csatornahálózat a hat település közül Barátkán van kiépítve. Hossza 1,1 km. A hálózatra 85 lakás és 15 kereskedelmi ingatlan csatlakozott. A szennyvíztisztító telep Barátkán, a Körös jobb partján található. A szennyvíztisztítás mechanikai-biológiai módszerrel történik. A szennyvíztisztító 1990-ben épült. A keletkező iszapot betonozott tartályban szárítják, és a mezőgazdasági területeken használják fel. Az ivóvízhálózat felújításával egyidőben tervezik a csatornahálózat felújítását és bővítését. A tervek között szerepel Barátka és Báródbeznye %-os csatornázása, és egy új szennyvíztisztító telep építése Barátkán a Morii és a Ţava patak összefolyásánál. A többi településen a szippantott szennyvizet szükség szerinti gyakorisággal szippantják, melyet az SC Salubri SA. Élesdre szállít Hulladékgyűjtés és -elhelyezés A hulladékgyűjtés a községben található lakások 80 %-ából történik központilag. A polgármesteri hivatal kukát osztott ki. A tanyákról a hulladékot traktorral hordják le a községbe. Az SC Salubri SA. szállítja el az összegyűjtött hulladékot az Élesdi átrakóállomásra, és onnan Nagyváradra, az ökológiai hulladéklerakóba. Az SC Salubri SA-val a polgármesteri hivatalnak 2009 óta van szerződése. Évente 600 t hulladék keletkezik. A községben a régi hulladéklerakót 2009-ben zárták be. A község területén veszélyes anyagot vagy veszélyes hulladékot nem gyűjtenek. Tervezik a PET palackok és a papír szelektív gyűjtését. Az elhullott állatokat az SC Protan SA. szállítja el. A helyszíni bejárás tapasztalatai szerint a községközponttól távolabbi településeken előfordul illegális hulladéklerakás. 20

21 Egyéb közműellátás Vezetékes gázellátás nincs a község területén. A vezetékes telefonhálózattal történő lefedettség 60 %-os Vállalkozások, munkahelyek alakulása, ipari tevékenység A községben 100 vállalkozás működik. Ezek építőipari és élelmiszeripari tevékenységeket folytatnak. Állattartó telepek nincsenek a község területén, csak háztáji állattartás folyik. Az 50-es években Nagyfeketepatakon folyt szénbányászat, de mostanra ezek a bányák bezártak. Báródbeznyén található egy üzemanyag töltő állomás Területhasználat A község területén előforduló területhasználatok megoszlását a teljes terület arányában a következő grafikon szemlélteti: kivett / teren necultivat 6% Területhasználat / Modul de utilizare a terenurilor Barátka / Bratca út, vasút / drum, cai ferate 3% építési terület / zona de constructie 3% szántó / suprafata arabila 21% rét / faneata 6% erdő / padure 30% nádas / stufaris 5% legelő / pajiste 26% A polgármesteri hivatal adatszolgáltatása alapján a község teljes területéből az erdő 30 %-kal a legnagyobb területet foglalja el, ezt követi a legelő (26 %), majd a szántó (21 %) Csarnóháza (Bulz) A község elhelyezkedése, területe Csarnóháza község a Vigyázó hegység (Munţii Vlădeasa) északi lábánál, a Iad folyó völgyében (Valea Iadului) fekszik. A községet három település alkotja: Csarnóháza (a község központja), Munteni és Jádremete (Remeţi). Csarnóháza (Bulz) település több tanyából tevődik össze. 21

22 A község teljes közigazgatási területe ha. A belterület a teljes terület %-a óta nem történt belterületbe vonás ben tervezik új területek belterületbe vonását. A község rendelkezik Általános Településfejlesztési Tervvel (Plan Urbanistic General), amelyet 2004-ben készítettek el. A tervet a törvény szerint 10 évenként aktualizálni kell. A terv tartalmaz intézkedéseket pl. árvízveszélyes területek beépíthetőségére, de vízvédelemmel kapcsolatos előírásokat nem tartalmaz. A községet alkotó településeket a DJ 108 sz. megyei út köti össze. Csarnóháza (Bulz) településtől északra halad a Nagyvárad Kolozsvár (Oradea Cluj) vasútvonal. A község a következő községekkel határos: északon és keleten a Kolozs (jud. Cluj) megyei Kissebes (Poieni), délen Bondoraszó (Budureasa) és Tisztásfalva (Curăţele), délnyugaton Biharkaba (Căbeşti) és nyugaton Barátka (Bratca) Népesség, lakóingatlanok helyzete A községben az állandó lakosok száma fő. A lakóingatlanok száma Az üdülő népesség mintegy fő Vízellátás A községben Csarnóháza és Jádremete rendelkezik ivóvízvezeték hálózattal összesen 12 km hosszon. A víznyerés 1-1 külön forrásból történik. A két településen a hálózatra való csatlakozási arány % (Jádremetén 200 lakás és Csarnóházán 300 lakás). Az éves vízfogyasztás lakásonként 18 m 3. Munteni településen és a tanyavilágban a vízellátást a lakosok forrásbefogással oldják meg. Vízminőség vizsgálat évente kétszer, tavasszal és ősszel történik. A vizsgálatot a Bihor-megyei Egészségügyi Hivatal végzi Szennyvízgyűjtés és -kezelés A község nem rendelkezik csatornahálózattal. A szennyvizet szikkasztó gödrökben tárolják a településeken. 3-6 havonta az SC Salubri SA kiszippantja és elszállítja a szennyvizet az élesdi szennyvíztisztítóba Hulladékgyűjtés és -elhelyezés A hulladékgyűjtést 450 lakásból és az út menti tanyákról is gyűjtik. A hulladékot kéthetente az SC Salubri SA szállítja el az élesdi hulladéklerakóra. Évente a községben 120 t hulladék keletkezik. Az utaktól távolabb eső, ritkán lakott területeken a hulladékgyűjtés nem megoldott teljes mértékben, a helyszíni bejárás tapasztalatai szerint illegális hulladéklerakás előfordul. 22

23 Egyéb közműellátás A község közigazgatási területén gázellátás nincs. Vezetékes telefonhálózattal való lefedettség kb. 340 lakást érint Vállalkozások, munkahelyek alakulása, ipari tevékenység A vállalkozások száma a községben 48. Fafeldolgozó, kereskedelmi és szállítási tevékenységet végeznek a vállalkozások. Összesen 280 helyi munkahely van. Háztáji állattartás jellemző a területre Területhasználat A község területén előforduló területhasználatok megoszlását a teljes terület arányában a következő grafikon szemlélteti: egyéb / altele 10% Területhasználat / Modul de utilizare a terenurilor Csarnóháza / Bulz szántó / suprafata arabila 3% rét / faneata 15% erdő / padure 43% legelő / pajiste 29% A polgármesteri hivatal adatszolgáltatása alapján a község teljes területéből az erdő 43 %-kal a legnagyobb területet foglalja el, ezt követi a legelő (29 %), majd a szántó (15 %). 23

24 4. Felszínalatti vízgyűjtő karsztrendszerek, víznyelők és dolinák bemutatása A Királyerdő-hegységben található a ROCR08 jelű pannon víztesttel határos Tízfalusihatár (Zece Hotare) nevű karsztos- és repedezett típusú felszínalatti víztest, amely feltételezhetően a hidrogeológiai egységmedence beáramlási területén helyezkedik el, így a terület döntő hatással van a projekt tárgyát képező, határral osztott felszínalatti víztest vízutánpótlódási és vízkémiai viszonyaira. A karsztvíztest fokozottan érzékeny mindennemű antropogén vagy természetes behatásra, amely az utánpótlódási zónát érinti, így érzékenységének becslése, vízföldtani kutatása szükségszerű. A Királyerdő-hegységben található karszt, illetve a hidrogeológiai viszonyok megismerésében nagy segítséget nyújtott számunkra Teodor Rusu: Carstul din Munţii Pădurea Craiului Pe urmele apelor subterane (A Királyerdő-hegység karsztja A felszín alatti vizek útján) (Editura Dacia Cluj-Napoca, 1988) című, valamint Iancu Orăşeanu & Iurkiewicz: Karst Hydrolgeology of Romania (Románia karszt-hidrogeológiája) (Editura Belvedere, Oradea, 2010) című könyve. E két tanulmány információira támaszkodva, és a terepi vizsgálataink alkalmával tapasztaltakat felhasználva, ebben a fejezetben ismertetjük a felszín alatti vizek veszélyeztetése szempontjából, a projekt során vizsgált felszínalatti vízgyűjtő karsztrendszereket. A Királyerdő-hegységnek a projekt keretében vizsgált területe morfológiai szempontból elsősorban karsztos kőzeten kialakult domborzatú, amelyen majdnem az összes felszíni forma megtalálható, amely a mészköves alapkőzetben korrozió és erózió útján kialakulhat. A Királyerdő-hegység domborzata leginkább a holokarszt típushoz közelít, amelyből csak a poljék hiányoznak. A karsztformák közül a legelterjedtebbek a dolinák, karsztvölgyek, és jelentős, kiterjedt karsztüreg-hálózata van, amelyet nagyszámú felszín alatti víznyelőrendszer, számos víznyelő és karsztforrás keresztez. Az ilyen típusú domborzat kialakulásában a kőzettani és szerkezeti tényezők mellett nagyon fontos szerepet játszott a paleoklíma és az erózióbázishoz viszonyított vízszintes és függőleges helyzet (pozíció). A karsztosodó formációk, az összes más kőzettől eltérően nem teszik lehetővé egy tényleges felszín alatti vízréteg kialakulását, amely feltételezi a földtani közeg minden pontjában egyenlően történő telítődését. A mészköves üledékeknek a legmeglepőbb tulajdonsága a repedéshálózat következtében a másodlagos permeabilitása. A karsztos kőzet nagyfokú repedezettsége, a felszín alatt kialakult barlangrendszerek következtében a karsztos területek nagyon sérülékenyek a felszíni szennyezésekkel szemben. A vízutánpótlódási területeken, a nyílt karsztos területeken, a víznyelőkben, dolinákban beszivárgott szennyezések közvetlenül bejutnak a felszín alatti vízbe, és a karsztrendszereken keresztül rövid idő alatt nagy távolságokat képesek megtenni. A behatolási vagy a víznyelési pontok (beszivárgás, örvényeken vagy víznyelőkön keresztül), és a felszínre bukkanás (forrásbarlang, karsztforrás) között a víz a mészkőben a 24

25 legkülönbözőbb formájú és nagyságú hasadék és üregrendszeren közlekedik, amelyek eredetét és fejlődését számos tényező határozza meg. Ezek közül a legfontosabbak: a kőzet tektonikájának a jellege és a foka, a légköri csapadék természete és mennyisége, és az erózióbázishoz viszonyított helyzet (elhelyezkedés). A beszivárgott vizek egy része a völgyekben forrás formájában ismét felszínre kerül, másik része a kőzet repedésein keresztül mélyebb rétegek felé szivárog, és táplálja a felszín alatti mélyebb vizeket. Egy karsztforráshoz, forrásbarlanghoz nagyobb utánpótlódási terület, több beszivárgási pont, víznyelő tartozhat. Az ilyen felszínalatti karsztrendszereket úgy vízháztartási, mint vízminőségi szempontból is rendszerként kell kezelni Felszínalatti vízgyűjtő karsztrendszerek A közel 50 év alatt végzett helyszíni vizsgálatok és megfigyelések, nyomjelzéses vizsgálatok (elsősorban fluoreszceines festések, de más nyomjelzéses vizsgálatok is történtek: rhodamin B, jód-131, In-EDTA, NaCl) eredményeként jelenleg 43 felszín alatti azonosított vízgyűjtő karsztrendszer ismert a Királyerdőben (Iancu Orăşeanu & Iurkiewicz, 2010), amelyeknek ismert az utánpótlódási területe, víznyelői és a hozzájuk kapcsolódó karsztforrás. Ebben a fejezetben a fentiek közül csak az általunk, a projekt keretében vizsgált rendszereket soroljuk fel és összegezzük. A projekt során összesen 16 db felszínalatti vízgyűjtő karsztrendszer víznyelőit és forrásait vizsgáltuk. A vizsgált rendszereket az alábbi, 1. táblázatban, és az 1. ábrán mutatjuk be. Rendszer száma 1. táblázat: A vizsgált felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek Rendszer elnevezése Víznyelők Forrás 1 Esküllői rendszer 2 Gálosházi Izbucul Groapa Motiului 3 Moara Jurjii rendszer 4 Zichy barlang rendszer 5 Izbandis rendszer Potriva barlang Valea Poiana (P. Osoi) mederveszteségek Valea Pestis mederveszteségek Gálosházi barlang Valea Mnierei mederveszteségek Groapa Ghembii víznyelő Valea Pestireului víznyelő Pokol barlang Ponorul Tomii Ponorul din Groapa Blidiresti Ponorul Brezului Ponorul Olfului Ponorul de sub Pestera Biraului Pestera Astileu Groapa Motiului - Josani Moara Jurjii karsztforrás Zichy barlang Izbandiş karsztforrás 25