A tisztább városért: Problémás területek és azok lakói a helyi politika és közigazgatás szempontjából Mgr. Lucie Galčanová Mgr. Vacková Barbora, PhD Mgr. Hofirek Ondřej A reprodukció és társadalmi integráció kutatóintézete (IVRIS, 2005 2011), Szociális Tanulmányok Kara, Masaryk Egyetem, Brünn
A szociális kirekesztés és a térbeliség A multidimenziós szociális exklúziót úgy határozhatjuk meg, mint a forrásokhoz, esélyekhez, társadalmi pozíciókhoz való korlátolt hozzáférhetőséget, ez a viszonyokon alapuló, relációs hozzáállás A szociális ellenőrzés és felügyelet mechanizmusa (a kirekesztettekkel szemben) A szociális integráció mechanizmusa (a hegemón csoport belsejébe irányulva), negatív kiválasztás másokkal, a többiekkel szemben Szociális kiválasztás mint folyamat kölcsönös szociális pozíciók rendszere, melyeket diszkurzív módon szerkesztenek, produkálnak és reprodukálnak konstruktivista hozzáállás A szociális kirekesztés térbeli aspektusa nem önkéntes (nem akart, kikényszerített) lakhatás olyan környezetben, mely hátrányokat okoz a lakosságnak, az infrastruktúra problematikus hozzáférhetőségével / hiányával, beleértve az alapvető komfortot (gáz, melegvíz, közlekedés, üzletek, iskolák, egészségügyi intézmények) Állami szint jogi és gazdasági keret, szociális állam és foglalkoztatási politika, neoliberális lakáspolitika a szociális lakás hiányzó definíciója, a felelősség áthárítása a községre
A kutatás célja, kutatási kérdések Cél: megérteni a folyamatot, mely által a szociális inklúzió tágabb politikája transzformálódik a helyi szintű politikai és adminisztratív gyakorlatba Kérdések: A helyi politikusok és hivatalnokok hogyan értelmezik és definiálják az ún. problematikus szociálisantérségileg kirekesztett területeket? Hogyan határozzák meg ezzel szembeni stratégiájukat, és hogyan legitimálják azokat? Milyen kép alakult ki a szociálisan kirekesztettekről a narratív gyakorlatban, valamint az ezekkel kapcsolatos tárgyalások és interakciók értelmezésében?
A kutatás módszere Kvalitatív félig szerkesztett beszélgetések és nyílt mélyinterjúk a községek politikai képviselőivel (polgármestereivel), a helyi politikusokkal, adminisztratív dolgozókkal, nonprofit szervezetekkel és más, a térségben működő alanyokkal A kutatás 12 cseh és morva településen folyt le 2009 ben Állami és helyi szint Politikusok és önkormányzati dolgozók Nyilvános politikai diskurzus ( minek kellene lennie ) és gyakorlati diskurzus ( mi lehetséges az adott körülmények között ) A diskurzív praktikákat ( ahogyan beszélünk ) szociális praktikának érzékeljük szociális és materiális struktúrákban vannak rögzítve
A kutatás elméleti háttere Purifikáció elve Az integritás megtartása a másság csökkentésével Richard Sennett Fegyelmezés elve Az egyén fegyelmezésének módszerei kiképzés, ellenőrzés Michel Foucault A tiszta és nem tiszta kategóriája Erkölcsi jelentőségük és rétegződési szerepük Mary Douglas, David Sibley Az urbanizáció folyamata mint a modernizációs terv része a város mint tiszta és biztonságos térség
Gazdasági szociális háttér A lakhatási politika felelősségének átvitele elsősorban a települések szintjére: a szociálisan kirekesztettek elhelyezése/kihelyezése elsősorban a helyi önkormányzatok szintjén történik, melyek a probléma megoldásában gyakran tanácstalanok Államosítás A lakások állományának privatizációja Magántulajdonosok, lakók (szövetkezet, lakóközösség) Magánvállalatok A kihelyezés kockázata a szennyezett térség megtisztításának igyekezete
Területek Különböző területek, ami a város egységében való elhelyezkedésüket illeti (a központtól a peremvidékig) és kiterjedésük nagyságát illeti (egyes házak, utcák, több utcából álló területek) Nem rendbentartott területek, tervezett aszanáció és fokozatos revitalizáció A vizualitás problémája a terület problémásságának érzékelése egyenes arányban van annak láthatóságával, illetve központhoz közeli elhelyezkedésével
Luňákovo példája Vonaton érkezett ide? Látta azt a borzalmat? Melyik irányból jött az állomás felől? Akkor akár fotót is csinálhatott róla!
A lakosság mint a terület része A terület és a lakók azonos leírása: piszkosak, zavaróak vagy egyenesek veszélyesek, zajosak A tisztaság/tisztátlanság morális kritériumainak alkalmazása (Douglas, Sibley) A nyilvános térség szennyezettsége Szerepének különböző felfogása Az őgyelgő munkanélküliek és a rendes járókelők közötti konfliktus A megtisztítás stratégiája mint a másság eltávolítása az egész integritásának megőrzése érdekében (Sennett)
A problémák meghatározása és azok okai (nemcsak) hivatalnokok és politikusok szemével Vizualitás ( a probléma láthatósága, devasztáció, félelem a szociális fertőzöttséggel szemben) A lakosság etnicitása mint a probléma gyökere a másság érzékelése mint a szociális valósággal való bánásmódot megkönnyítő kategória ennek a hozzáállásnak a problematikussága maguknak a vitapartnereknek a szemében, a hogyan beszéljünk és ugyanakkor ne a romákról beszéljünk probléma közös megértésének előfeltétele Kontraindikáció a nem etnikai alapú jelentés követelményében (általános panasz : Nem szabad a romákat számolni a népszámlálásnál, de aztán úgyis kérik tőlünk a számadatokat ), de az állami inkluzív politika etnikai érvényesítése
A lakosság a területen kívül kapcsolat a hivatallal A közvetítő fontossága a terület belső struktúrájának és közösségének keresése Találkozás a hivatalokban a rejtett gazdagság elképzelésének problémája gyakran a vizuális értékelés alapján Az ügyfelek gyakran nem úgy néznek ki, hogy anyagi szükséget szenvednek és találkozunk az egyedülálló anya típusával azzal a referens kategóriával, mikor az egyedül családot fenntartó anyán látszik, hogy segélyből él a szükség vagy szegénység mint állapot, amelynek láthatónak kellene lennie, a felismerhetőség követelménye A (többség szemszögéből) látványos fogyasztási mintákat nem a szociális kirekesztettség problémájának részeként érzékelik, hanem ezek erősítik az elképzelést a meg nem érdemelt támogatásról a jogosultság határai
Végkövetkeztetések A helyi szereplőknek meg kell oldaniuk a helyzetet, melyben a de etnizált állami szociális politika, kihagyva a szociális integráció térségi aspektusát, intézmények és programok által valósul meg, melyek az ügyfelek etnicitásán alapulnak erősödik ezzel az etnikus kategóriákban való gondolkodás, és azok tartalma a józan ész és az általánosan megosztott előítéletek területén. Helyi szinten vannak meghatározva a felelősség határai, melyekben főszerepet játszik a tulajdon, a szociális rendszer és segély kihasználásának igényeire való jogosultság határai a szükségben lévők felfogása mint megérdemelten / nem megérdemelten szegények, és etnizált kategóriák alkalmazása.
Köszönöm a figyelmet! Kérdések és kommentárok: galcanov@fss.muni.cz Választott szakirodalom: Douglas, Mary. 2002. Purity and Danger. London, New York: Routledge. Foucault, Michel. 2003. Myšlení vnějšku. Praha: Herman a synové. Foucault, Michel. 2007. Security, Territory, Population. Basingstoke: Palgrave Macmillan. Sennett, Richard. 1996. The Uses od Disorder. Personal Identity and City Life. London: Faber and Faber. Sibley, David. 1997. Geographies of Exclusion, Society and Difference in the West. London: Routledge.