A KÖZÖSSÉGI MÉDIA MEGJELENÉSE, ÜZLETI- ÉS MARKETING SZINTŰ LEHETŐSÉGEI

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Nappali tagozat Nemzetközi Marketing Szakirány A KÖZÖSSÉGI MÉDIA MEGJELENÉSE, ÜZLETI- ÉS MARKETING SZINTŰ LEHETŐSÉGEI Készítette: Novák Ferenc Budapest, 2010

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 4 2. WEB 2.0... 5 2.1 A WEB 1.0... 5 2.2 A WEB 2.0... 6 3. A KÖZÖSSÉGI MÉDIA KIALAKULÁSA, FAJTÁI... 9 3.1A WEB 1.0 KÖZÖSSÉGI OLDALAI... 9 3.2 AZ ELSŐ WEBKETTESEK... 10 3.3 KÖZÖSSÉGI MÉDIUMOK MEGJELENÉSE MAGYARORSZÁGON... 11 3.4 HIRDETÉSI TRENDEK A VILÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON... 13 3.5 A KÖZÖSSÉGI MÉDIA FAJTÁI... 15 4. FACEBOOK... 16 4.1 A KEZDETEK... 16 4.2 AZ ÜZLET... 17 4.3 A FACEBOOK FELHASZNÁLÓK A VILÁGBAN... 18 4.4 A FACEBOOK MAGYARORSZÁGON... 19 4.5 HUNGARIKUM A VILÁGTREND ELLEN - IWIW VS. FACEBOOK... 20 4.6 A FACEBOOK HATÉKONY HIRDETÉSI RENDSZERE... 23 4.7 A MARKETING SZINTŰ FELHASZNÁLÁS 4.7.1 A FACEBOOK ALKALMAZÁSOK, MINT MARKETING ESZKÖZÖK... 25 4.7.2 Facebook oldalak (Facebook Pages)... 26 4.7.3 A Facebook marketing... 28 4.8 A FACEBOOK JÖVŐJE 4.8.1 FACEBOOK, MINT KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ... 28 4.8.2 Kormányzás 2.0, Politika 2.0... 29 4.8.3 A jövő fotó, videó megosztója... 29 4.8.4 A Facebook böngésző és e-mail... 30 5. TWITTER... 32 5.1 A KEZDETEK... 32 5.2 TWITTER FELHASZNÁLÓK A VILÁGBAN ÉS ITTHON... 33 5.3 A TWITTER HAZAI KLIENSEI: A TURULCSIRIP ÉS A YAMM... 34 5.4 A FACEBOOKÉNÁL IS HATÉKONYABB HIRDETÉSI RENDSZER?... 35 5.5 A JÖVŐ... 38 5.5.1 A Twitter mint a jövő keresője... 38 6. YOUTUBE... 39 6.1 A KEZDETEK... 39 6.2 A YOUTUBE FELHASZNÁLÓK... 41 6.3 MARKETING... 42 6.3.1 Márkacsatornák (Brandchannels)... 42 6.3.2 A YouTube segítségével előkelő Google helyezés... 43 6.3.3 A YouTube marketing... 43 6.4 ÜZLETI LEHETŐSÉGEK... 44 6.4.1 Hirdesd tartalmaidat a YouTube-on... 45 6.4.2 Hirdess a YouTube tartalmai mellett... 46 6.5 A JÖVŐ... 47 6.5.1 A YouTube, mint online videotéka... 47 2

6.5.2 Interaktív reklám... 47 7. BLOGOK... 49 7.1 KIALAKULÁSA... 49 7.2 HIRDETÉSI TRENDEK A MAGYAR BLOGOKON... 52 7.3 MARKETING ÉS ÜZLETI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA EGY GYAKORLATI PÉLDÁN KERESZTÜL... 53 8. PRIMER KUTATÁS ELEMZÉSE... 58 9. ÖSSZEFOGLALÁS, KONKLÚZIÓ... 60 10.MELLÉKLETEK... 61 10.1 KÉRDŐÍV... 61 10.2 FORRÁSJEGYZÉK... 64 Ábrajegyzék... 66 Táblázatjegyzék... 68 3

1. Bevezetés A szakdolgozat céljaként tűztem ki, hogy bebizonyítsam, hatékonyan lehet hirdetni a social médiában, amelyek megjelenésével új marketing és üzleti lehetőségek nyíltak meg. A dolgozat során ezért bemutatom, hogy a web fejlődése során hogy alakultak ki a közösségi médiák, milyen fajtái léteznek, valamint kutatással, statisztikai adatokkal, gyakorlati példákkal alátámasztva feltárom, mennyire fontos a közösségi médiában lévő jelenlét. Ahhoz, hogy megértsük, miért lehet hatékony egy közösségi oldalon futó hirdetési rendszer, a felhasználókat kell alaposabban megvizsgálnom. Feltárom és kielemzem, milyen üzleti és marketing lehetőségeket rejtenek magukban a legjelentősebb közösségi oldalak, melyek kialakulását, történetét, jelenét és jövőbeli lehetőségeit szintén részletesen kifejtem. 4

2. Web 2.0 A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. 1 Az internet indulását követően több fejlődési szakaszon ment át, melyek közül jelenleg a már említett webkettő korszakát éljük, ugyanakkor már érezhető a web 3.0 szellemisége is. Ahhoz, hogy megértsük a web 2.0 kialakulásának miértjét, alaposabban meg kell vizsgálnunk az ezt megelőző korszakot, melyet web 1.0 ként ismer ma a szakirodalom. A következő részben összefoglalásra kerülnek azok a technológiai szempontok, melyeknek fejlődése mentén megjelent az interaktivitásra épülő új internetes platform. 2.1 A Web 1.0 Az internet kezdeti szakaszát aminek kezdetét egyes források 1991-re, míg más közelítés szerint 1993 nevezzük web 1.0 nak, amikor is először jelent meg a WWW (World Wide Web). A web 1.0 a világháló dotcom lufi kipukkadásáig tartó idejére, a hőskorra vonatkozik: online kereskedelem alapjai létrejöttek, megalakultak és megerősödtek a nagy internetes cégek (Yahoo!, Amazon.com, ebay), adás-vételi szokások átalakultak, a keresés természetes tevékenység lett a világhálón. Itt még nem a gazdaságot nem rengette meg alapjaiban az internet, de már jelentős lökést adott neki. Ebben a periódusban az információkat statikusan tették közzé, tehát az információk online követelményeknek megfelelően megformázásra kerültek, de lényegében nem 1 Web 2.0 - Wikipédia 5

adtak okot arra, hogy a látogató visszatérjen többségében ugyanis a tartalmak nem, vagy csak nagyon ritkán változtak. 2.2 A Web 2.0 A web 2.0 (vagy webkettő) mindazon második generációs internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek a közösségre, és/vagy a tartalommegosztásra épülnek. 2 A felhasználók maguk készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. A web 2.0 fogalmat Tim O'Reilly-nek, az O'Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják még 2004-ből, ám valójában Dale Daugherty és Craig Line említették egy közös előadásukban. O Reilly szerint a Web 2.0 a computer ipar üzleti forradalma, amely az internetet egy alkalmazási felületté tette és segített megérteni az új platform adta lehetőségeket. 3 ( Web 2.0 is the business revolution in the computer industry caused by the move to the internet as platform, and an attempt to understand the rules for success on that new platform. Chief among those rules is this: Build applications that harness network effects to get better the more people use them.) A webkettes szolgáltatásoknál jellemző, hogy a felhasználók részt vesznek a - web 1.0- hez képest tömörebb- tartalmak szerkesztésében, megosztásában, véleményezésében, a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja. A júzerek 4 között kapcsolattartás- és építés, vélemény- és információcsere, egyszóval interaktivitás a jellemző. 2 T.Feri Web 2.0 3 Tim O Reilly - Web 2.0 Compact definition 4 júzer - az user, felhasználó szóból 6

A következő táblázat segítségével nyomon követhetjük, hogy melyek azok a sarkalatos területek, szemléletváltások, melyek nyomán ma web 2.0-ról beszélhetünk. 1. táblázat: A Web 1.0 és Web 2.0 jellemzői Web 1.0 Web 2.0 DoubleClick Ofoto Akamai mp3.com Britannica Online személyes oldalak kevesen írják a tartalmat domain név spekuláció oldalletöltések publikálás letölthető struktúra centralizált Google AdSense Flickr BitTorrent Napster Wikipédia blogok sokan írják a tartalmat keresőoptimalizálás kattintás alapú hirdetések részvétel a szerkesztésben újraírható struktúra decentralizált A statikus tartalmakat szolgáltató oldalakat felváltották a megosztásra, közösségre, a dinamikus tartalmakra épülő webhelyek, melyeken a felhasználók írják és szerkesztik a tartalmat, ezáltal a felhasználói élmény kerül minden weboldal középpontjába. Alapvetően megváltozott a keresések természete, hiszen a webkettes keresőkben kulcsszavakra keresünk, amelyet megkönnyít az ún. címkézés, egyszavas leírások használata. Az információk, weboldalak összekapcsolását linkek segítségével érjük el. Olyan alkalmazások jelentek meg, amelyek mind a webes platformot, mind a dokumentumok kiszolgálását lehetővé teszik, ilyenek pl. Adobe Reader, Adobe Flash Player, Microsoft Silverlight, ActiveX, Oracle Java, Quicktime és a Windows Media. Megjelentek az olyan hírmegosztó technológiák, mint az RSS (Really Simple Syndication), amely értesíti a felhasználót, ha változik egy honlap tartalma. 7

A Web 2.0 meghatározó stílusjegyei tehát az interaktivitás, a tartalommegosztás- és szerkesztés, a közösség és kapcsolattartás. Ezeknek a tulajdonságoknak mentén alakultak ki a közösségi médiák, melyek új lehetőségeket teremtettek az üzleti világban, melyekre a marketingnek új ága épül, és amelyek meghatározó szerepet játszanak a mindennapjainkban is. 8

3. A közösségi média kialakulása, fajtái Kicsit több mint másfél évtizede bukkantak fel a közösségi hálózatok az interneten, de csak pár éve lettek nélkülözhetetlen (?) részei az online mindennapjainknak. Azóta rengeteg féle szolgáltatást kínáló közösségi oldal jelent meg az éterben, és több kevesebb sikerrel vették az akadályokat. A következőkben a legjelentősebb közösségi oldalak kerülnek röviden bemutatásra, kronológiai sorrendben. 3.1A Web 1.0 közösségi oldalai Még javában a Web 1.0 közepén, 1995-ben tűnt fel az amerikai weben a Classmates.com, melynek segítségével megtalálhatták egymást az emberek, akár az óvodában, akár a gimnáziumban, akár a katonaságban ismerkedtek meg. Az oldal az óta folyamatosan működik, jelenleg az első öt leglátogatottabb közösségi hálózat közé tartozik az Egyesült Államokban az USA-n kívül még 7 országban használható a szolgáltatás. 1996-ban a Harvardon és a MIT-n végzett egyetemisták hozták létre a Classmates.comhoz hasonló tulajdonságokkal bíró PlanetAll közösségi hálózatot, ahol a felhasználó megtalálhatta volt osztály-, csoport- és munkatársait, valamint a barátai barátai között is kereshetett. Az oldal utazástervező és -nyilvántartó funkcióval is rendelkezett, és értesítést küldött, ha utazásaik során barátok keresztezték egymás útját. A másfélmillió felhasználóval bíró hálózatot 1998-ban vette meg az Amazon, majd néhány funkcióját beépítve saját közösségi szolgáltatásai közé, 2000-ben bezárta. 5 1997-ben indult el a SixDegrees.com közösségi hálózat. A személyes üzenetküldésen túl lehetséges volt faliújságokra bejegyzéseket írni. Az oldal 1 millió felhasználó és négy év után 2000. december 30-án zárt be. 5 Rebecca Eisenberg- When good content goes away 9

A következő években számos közösségi szolgáltatás is indult a világban, több ezek közül eredetileg más célt szolgáló oldalak "közösségiesítése" révén. Ilyen oldal volt az 1999-ben alapított LiveJournal blogszolgáltatás, az 1997-es AsianAvanue, amely az ázsiai piacot célozta meg, az 1999-es BlackPlanet, ami az afroamerikai közösségnek alakult, és a latin-amerikaiak számára 2000-ben elindított MiGente, amelyeken a szokásos profilok mellett szakmai profilok is helyet kaptak. 3.2 Az első webkettesek 2001-ben indult az első 2.0-ásnak titulált közösségi oldal, a Ryze.com, egyfajta üzleti közösségi hálózat, mely egy a karrierépítést és üzleti kapcsolatok építését támogató oldal. Nagy érdeklődés kísérte az oldal indulását, azonban összesen csupán negyedmillió felhasználó regisztrált az oldalra. A Ryze.com után 2002-ben hozták létre a Friendster nevű közösségi hálózatot, ami ma 8,2 millió felhasználóval rendelkezik, azonban a nagy sikerei elmaradtak. A Ryze-hoz hasonló üzleti hálózat jött létre 2003-ban, a LinkedIn. Regisztrációt követően a felhasználók létrehozhatják a profiloldalukat, ahova feltölthető egy profilkép, korábbi munkahelyek, tapasztalatok, felsőoktatási intézmények, valamint különböző egyéb képességek, tulajdonságok. A LinkedIn használható álláskeresésre, hisz rengeteg cégre kereshetünk tevékenység szerint, valamint konkrét állásajánlatok is elérhetőek az oldalon. Ugyanez a funkció megfordítva is igaz, hisz a munkáltatók is kereshetnek alkalmazottakat: a regisztráció során önéletrajzot is feltöltünk, amiket a munkatársat kereső cég is megtekinthet az adatlapon. Kialakításánál fogva az oldal alkalmas üzleti kapcsolatok építésére és ápolására. Bár Magyarországon viszonylag kevés regisztrált tagja van, a világban ma 80 millió felhasználó használja a közel 200 országban elérhető oldalt. 2003 augusztusában került indításra a Facebook előtti kor legjelentősebb közösségi oldala, a Tom Anderson által alapított MySpace. Az ingyenes szolgáltatásban minden benne van: blog, kép-, zene-, videó megosztás, nem sokkal indulása után chatszolgáltatással is bővült. Bár eredetileg nem zenekaroknak készült, népszerűségét főleg annak köszönhette, hogy a Friendsterből kitiltott nem valódi személyt reprezentáló 10

felhasználók, főleg zenekarok tömegesen kezdtek regisztrálni az oldalon, és vitték magukkal a rajongóikat is. 2004-ben a fiatalabb tizenévesek kedvencévé vált az oldal, többek között azért, mert az akár teljesen nyilvános profiloldal nagymértékben testre szabható, így személyes honlapként működő közösségi oldalként használható. A MySpace-t 2005-ben 580 millió dollárért vette meg a News Corporation. Az oldalon naponta több százezer új felhasználó regisztrált, forgalma folyamatosan növekedett, egészen 2008-ig, amikor is a Facebook vette át a hatalmat : a MySpace látogatóinak száma mintegy 20 százalékkal csökkent az elmúlt két évben, 66 millió felhasználója 6 maradt és évente közel 100 millió dollár veszteséget termel. A ma is meghatározó közösségi médiumok, mint a 2004-ben indított Facebook, a 2005- ben létrehozott YouTube, a 2006 óta működő Twitter történetével és jelentőségével részletesen a dolgozat későbbi fejezeteiben foglalkozom. 3.3 Közösségi médiumok megjelenése Magyarországon Az első, igazán sikeresnek számító közösségi médium, a WiW 2002. április 14-én kezdte meg működését az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. üzemeltetésében. Neve az International who is who rövidítése. 2006. április 28-án közel egymilliárd forintért felvásárolta a Magyar Telekom, amely a T-Online csoportba építette be az iwiw szolgáltatáskörét. A sok új funkció egyikeként megjelent az e- mailértesítés üzenetekről, bejelölésekről, melynek hatására aktivizálódtak a régi, s soha nem látott sebességgel regisztráltak az új felhasználók. Sokáig a leglátogatottabb magyar internetes oldal volt, felhasználóinak száma 2006 júniusában érte el az egymilliót, 2008 karácsonyán a négymilliót. Hamar ki is futott az oldal a szerverei teljesítményéből, ami miatt korlátozták a felhasználók által küldhető, a regisztrációra egyedüli módot jelentő meghívók számát. A 2006-ban indult myvip nem sokkal indulása után már lehetővé tette közösségek (klubok) létrehozását, és több tekintetben is igyekezett ráígérni az iwiw-re, például felhasználói korlátlan számú meghívót küldhetnek, akárhány képet és videót tölthetnek 6 Google- MySpace site profile, 2010. október 11

fel. Bár az oldal felhasználóinak száma 22 hónap alatt elérte a 2 milliót, az iwiw-en tapasztalhatónál gyakoribbak az elhagyott, csak pár ismerőssel rendelkező profilok. A baratikor.com 2004-ben indult Lettországban, 2006 óta elérhető magyarul is és még 25 nyelven. Ugyan nem fektettek nagy hangsúlyt a magyar piacra, szolgáltatásai azonban a Facebook "alapszolgáltatásaival" vetekszenek. A mutasd.be, egy igazán 2.0-ás koncepcióval próbálkozott: érdekesebb, izgalmasabb, és talán hitelesebb is, ha az embert nem saját maga, hanem a barátai mutatják be. A 2007-ben indult, 3 fiatal által kitalált és megvalósított szolgáltatás egyelőre szűk körben terjedt csak el, a funkció lényegében annyi, hogy az ismerősökhöz rövid üzeneteket lehet fűzni és az üzenetek megjelennek a nyitólapon. Mára az oldal már nem működik. A magyar közösségi média piacát egészen 2010. októberig az iwiw uralta, azonban a Facebook 2007-es magyarországi megjelenése óta folyamatosan fejlődve végül utolérte, majd e hónaptól lehagyta látogatottság és a felhasználók számának tekintetében a magyar oldalt. Mindenesetre az általam végzett primer kutatásból kiderül, hogy a közösségi médiumok, mint a Facebook, iwiw, myvip nélkül alig képzelik el a megkérdezettek az internetezést: 100%-uk meglátogatja a böngészés során ezeket az oldalakat. A rangsorban utánuk 75%-kal következnek a hírportálok, mint az index vagy az [origo], amik mögött csak kevéssel maradnak el (63%) az online video megosztók, mint a YouTube. Arra a kérdésre, hogy melyik közösségi oldalon töltöd a legtöbb időt, a következő sorrend alakult ki a válaszadók között: Facebook, YouTube, iwiw, myvip, Twitter és végül a MySpace. 12

3.4 Hirdetési trendek a világban 7 és Magyarországon 1. ábra: Közösségi médiákban megjelenő hirdetésre költött összegek az USA-ban 2009-2011 Az ábrából kiderül, hogy tavaly 1,4 milliárd dollárt költöttek a hirdetők a közösségi médiumokban, ami 17,2%-kal több mint az azt megelőző 2008-as évben. Idén az emarketer adatai szerint 20,3%-kal több pénzt költenek a 2009-es évhez képest, míg a 2011-es évre pedig a kétmilliárd dolláros összeget is meghaladja a reklámozásra költött összeg. Az amerikai hirdetések közel felét a Facebookon történő hirdetésre költenek, a korábban nagy szerepet játszó MySpace tovább veszít a jelentőségéből, míg a Twitter is egyre nagyobb részt vállalhat a költségekből a következő évektől kezdve köszönhetően annak, hogy idén elindították a reklámtweeteket. 2. ábra: Közösségi médiákban megjelenő hirdetésre költött összegek az USA-ban és azon kívül 2009-2011 A 2. ábrából jól látható, hogy jelenleg még az Amerikában költenek többet közösségi médiumokban megjelenő hirdetésekre, ám 2011-re megfordulhat a helyzet: az USA-n 7 emarketer- Social Network Ad Spending to Approach $1.7 Billion This Year 13

kívüli országok 2011-ben már több pénzt költhetnek az előrejelzés szerint. Szintén fontos megjegyezni, hogy a hirdetési költségek összegében egyre nagyobb szerepet kaphatnak az online alkalmazások és játékok (pl. Zynga vagy a Playdom) idén közel 220 millió, míg jövőre már 293 millió dollár értékben jelenhetnek meg hirdetések a közösségi médiában az online alkalmazásokban és játékokban. 3. ábra: Online alkalmazásokra és játékokra költött hirdetési költségek 8 Az effajta hirdetési formák egyre fontosabb szerepet játszanak az olyan játékgyártók, és alkalmazáskészítő cégek jövedelmeiben, mint amilyen a Zynga: a cég bevételeinek 80%-a ezekből a virtuális javakból jön be. Magyarországon nyilvánvalóan nem költenek ennyit a közösségi médiás hirdetésekre, de megállapítható, hogy egyre fontosabb szerepet játszanak az online reklámfelületekben az olyan oldalak, mint a Facebook, az iwiw, a Twitter, a blogok vagy a YouTube. Novák Péter, az IAB Hungary elnöke és az Origo vezérigazgató helyettes szerint "2010-ben a közösségi médiára épülő marketing lehet az egyik leglátványosabb eleme a piacnak" 9. Hozzátette: felhasználók számának emelkedése mellett az intenzitás is fokozatosan erősödik az interneten sokasodó és gyorsan fejlődő lehetőségeknek köszönhetően: a hírfogyasztás, a kapcsolattartás, a szórakozás, a vásárlások lebonyolítása továbbra is trendszerűen a digitális felületre kúszik át. 10 8 Clark Fredricksen- Marketers to Spend $220 Million on Advertisements in Social Games This Year 9 Digibiz- Nagy pénz van a közösségi oldalak hirdetéseiben 10 Digibiz - Nagy pénz van a közösségi oldalak hirdetéseiben 14

Tehát a webkettes vásárlások, kapcsolattartások, szórakozások egyre több felhasználót érintenek, használóik száma egyre növekvő tendenciát mutat, mely szintén bizonyítja, hogy egy ma futó reklámkampány elengedhetetlen elemei a közösségi médiás hirdetések, melyek tulajdonságainál fogva is hatékonyabban elérik a felhasználót, mint az offline hirdetések nagy része. 3.5 A közösségi média fajtái A social média kialakulása során több irányban fejlődött, mellyel különböző igényeket próbált kielégíteni. A fejlődés irány mentén azonban hasonló szolgáltatásokat nyújtó weboldalak jöttek létre, melyeket tartalmuk, funkciójuk szerint négy nagy csoportba sorolhatunk: 11 Közösségi Hírek Megjegyzéseket írhatunk a cikkekhez és pontozhatjuk őket pl. Digg, Reddit Közösségi Hálózat Bejelölhetünk ismerősöket, megjegyzéseket írhatunk a profilokhoz, csoportokba léphetünk be pl.: Facebook, Twitter, iwiw Közösségi Fotó- és Videó megosztás Fotókat és videókat oszthatunk meg, megjegyzéseket írhatunk a többi felhasználó feltöltéseihez pl.: YouTube, Flickr Wikik Cikkeket írhatunk vagy már létező cikkeket szerkeszthetünk pl.: Wikipédia, Wikia 11 abfox- közösségi média 15

4. Facebook 4.1 A kezdetek A Facebook megalapítása Mark Zuckerberg nevéhez fűződik. Az alapötletet egy a Mark középiskolájában működő szoftver szolgáltatta, melynek az adatbázisában minden diákról fényképet és rövid információkat tároltak. Ezeket az oldalakat a tanárok és a diákok is Facebooknak hívták. 2003. október 28-án megírta a Facemash nevű szoftver alapjait, ami egyfajta Hot or Not alkalmazás volt. Ahhoz, hogy fotókat és információkat szerezzen, Mark feltörte a Harvard nyilvántartó rendszerét, majd az így szerzett adatokat feltette a Facemash-ra. Később ezért a tettéért felelősségre vonták a dékán előtt szerverre való betörés, képes és 4. ábra: Mark Zuckerberg adatok illegális eltulajdonítása és közzététele miatt, a Harvard vezetése ezért az oldalt megszüntette, ám később ejtették a vádakat Zuckerberggel szemben a mai napig nem derült ki hogy pontosan miért. Mindenesetre az első online órájában a Facemash 450 látogatót regisztrált, 22 200 oldalletöltéssel. Ekkor jött rá, hogy mi lehet a siker receptje: az emberek tudni akarják, hogy mit gondolnak róluk az ismerőseik. Szobatársaival (Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz és Chris Hughes) 2004.február 4-én elindította a megújított oldalt, TheFacebook néven. Kezdetben csak a Harvard belső hálózatán lehetett elérni az oldalt, amelyen mindenki létrehozhatott magának egy adatlapot, majd bejelölhette azokat az embereket, akikkel azonos előadásokat hallgatott. A legnépszerűbb szolgáltatás, ami mind a mai napig jellemzi a Facebookot, már akkor is a kommentelési lehetőség volt. 12 Az első felhasználókat levelezőlistáik segítségével szerezték, aztán hamar egyértelművé vált, hogy az oldal nagy népszerűségnek örvend: 24 órán belül már húszezer volt a 12 Techline Kevéssé ismert, izgalmas tények a Facebookról 16

regisztrált személyek száma. Ezután a szolgáltatást több más egyetemre kiterjesztették, és elindították az oldal középiskolás változatát is. 13 4.2 Az üzlet Az első ember, aki üzletté formálta a Facebookot, Sean Parker, a Napster társalapítója volt. Ő volt az, aki immár elnöke lett az átnevezett cégnek és 2005-ben megvette a facebook.com domain nevet kétszázezer dollárért. Látván a nagy érdeklődést, a cégek számára is elérhetővé tették a szolgáltatást (először a Microsoft és az Apple számára), majd a hatalmas népszerűség hatására 2006. szeptember 26-án mindenki számára hozzáférhetővé tették a hálózatot. 2004-ben a Paypal alapítója, Peter Thiel félmillió dollárt pumpált a cégbe, majd 2005-ben az Accel Partners 13 millió dollárt, pár hónapra rá pedig a Greylock invesztált 27,5 millió dollárt. A Facebookot habár folyamatosan veszteséggel üzemelt- alapítása óta folyamatosan meg akarták venni, ám Mark Zuckerberg és Sean Parker hihetetlen ajánlatokat utasított vissza: 2006-ben egy befektető 750 millió dollárt kínált, majd a Yahoo jelentette egy milliárd dolláros vásárlási szándékát. 2007-ben aztán többszöri ajánlattétel után a Microsoftnak sikerült az, ami a többi vállalatnak nem: 1,6%-os részt szerzett 240 millió dollárért, amiért cserébe reklámokat helyezhettek el az oldalon. Ugyanebben az évben, Li-Ka Shing kínai milliárdos 60 millió dollárt fektetett be a Facebookba. A befektetések hatására a cég értéke alig 3 év alatt már négy- és hatmilliárd dollár közé volt tehető. Mindezek ellenére nyereséget fennállása óta először csak 2009 szeptemberében könyvelhetett el. A Facebook mai értéke 15 milliárd dollár körül mozog, és 2010-re a 24%-os tulajdonrésszel rendelkező Zuckerberg 1,1 milliárd dolláros bevétellel számol. 14 Elemzők szerint a jövő évben még ennél is nagyobb, 1,76 milliárd dollár bevételt 13 Facebook Wikipedia 14 Jason Kincaid - Zuckerberg: Facebook Revenue Estimates Of $1.1 Billion Not So Far Off.. 17

termelhet az oldal. 15 Mark Zuckerberg a Forbes 2010. szeptemberi felmérése szerint 6,9 milliárd dolláros vagyonával a 35-ik leggazdagabb amerikai. 4.3 A Facebook felhasználók a világban A Facebook ma több mint 557 millió felhasználóval rendelkezik. Ezzel, ha a Facebook önálló állam lehetne, a Föld harmadik legnépesebb országa válna belőle Kína és India után. A százmilliós határt 2008. augusztus 26-n érték el, az 500 milliót pedig 2010. július 21-én. 16 Jelenlegi trendek szerint havonta kb. 5%-kal nő a felhasználók száma világszerte, a szinte elképzelhetetlen, egy milliárd felhasználós határt 2011. májusjúnius táján érheti el. 17 5. ábra: Facebook felhasználók száma 2004-2010 A világ legtöbb Facebook felhasználójával az Egyesült Államok rendelkezik, 143 millió taggal, míg Európában Nagy-Britannia vezet 28 millió júzerrel. 15 China Daily - Facebook revenue by 2011 will reach 1.76 billion 16 Facebook Wikipedia 17 Ciarán Norris - Facebook To Hit 1 Billion Next July 18

4.4 A Facebook Magyarországon A Facebook 2007 óta elérhető a magyar felhasználók számára, 2008 óta már saját nyelvünkön használhatjuk az oldalt. Magyarország a világon a 44., Európában a 20-ik helyen áll 2 120 300 felhasználójával 18 (2010.november), de mint a grafikon is mutatja, a növekedés továbbra is töretlen. Minden ötödik, az internettel rendelkezők közül pedig minden harmadik (34,33%) ember felhasználója a sitenak. 19 6. ábra: Facebook felhasználók Magyarországon Az itthoni felhasználók több mint fele nő (54%). A kor szerinti megoszlást tekintve világosan kirajzolódik, hogy miért tartják nem csak itthon - elsősorban a fiatalok oldalának a Facebookot: az összes felhasználó 79%-a a 13-34 éves korosztályba tartozik, ezen belül is kimagaslóan magas a 18-34 év közöttiek megoszlása, hisz ez az összes júzer 64%-át, azaz 1.356.992 főt jelent. 18 Socialbakers - Europe Facebook Statistics 19 Facebakers Hungary Facebook Statistics 19

7. ábra: Magyarországi Facebook felhasználók kor szerinti megoszlása Az általam végzett felmérésből egy meglepő tény rajzolódott ki: habár igen népszerű a Facebook, mégis, ha fizetős lenne, a megkérdezettek alig harmada fizetne azért, hogy használhassa az oldalt igaz az összeg tekintetében elég eltérő képet mutatnak a válaszok: valaki havi 1000 Ft-nál többet is kiadna érte, valaki pedig éves szinten költene maximum ugyanennyit a használatra. 4.5 Hungarikum a világtrend ellen - iwiw vs. Facebook Végre az igazi webkettes, a teljesen nyitott és a népszerűségre rászolgáló Facebook egy újabb csodaajtót tárt ki. A lelkesebb netfüggők véleménye szerint a magyarul beszélő Facebook komoly konkurenciája lehet az iwiw-nek, ami annak ellenére, hogy az előbbi valóban jóval színesebb, használhatóbb, stb., egyszerűen jobb, mint a mi hungarikumunk, valószínűleg mégsem fog megtörténni. 20 Az iwiw (indulásakor még WiW) egy magyar közösségi hálózat, amely 2002. április 14-én kezdte meg működését az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. üzemeltetésében. Neve az International who is who rövidítése. 2006. április 28-án közel egymilliárd forintért felvásárolta a Magyar Telekom, amely a T-Online csoportba építette be az iwiw szolgáltatáskörét. Sokáig a leglátogatottabb magyar internetes oldal volt, felhasználóinak száma 2006 júniusában érte el az egymilliót, 2008 karácsonyán a négymilliót. Töretlen sikerét annak köszönhette, hogy nem rendelkezett itthon erős konkurenciával, habár több, az iwiw-et másoló közösségi oldal született, mint például a Myvip, ami 2008-ban 2 milliós látogatottságot tudhatott magáénak. 20 Pjéczka Diána- Közösségi oldalak, Irodalom internet-napló, 2008. 20

2008-ban, ahogy a korábbi ábrák is szemléltetik, a Facebook alig 50 ezer körüli felhasználóval rendelkezett az iwiw több mint kétmilliós taglétszámával szemben. Az iwiw folyamatosan bővítette funkcióit, több mint 15 nyelven lett elérhető, azonban minden jel szerint elérte határait és érdemben már nem tudott tovább terjeszkedni, több felhasználót szeretni. Ezzel szemben a Facebook az új webkettes szellemnek megfelelően sokkal interaktívabb volt, több funkciót tudott, mint a magyar elődje. A Facebook átlagosan fiatalabb felhasználói korcsoportjából adódó eltérések megmagyarázhatják azt a fajta nyitottságot, befogadóképességet, amivel a Facebook meghódíthatta a világot. A következő grafikon is szemlélteti a két közösségi oldal közötti viszonyt : 8. ábra: iwiw vs. Facebook Ahogy a trend is jelezte, bekövetkezett az, amire számítani lehetett: 2010. október elején a Facebook utolérte, és lehagyta az iwiw.hu-t. Az index.hu friss, 2010.novemberi kutatása szerint a vándorlás iránya jól látható, a MyVipet és az iwiw-et otthagyják az emberek a Facebook kedvéért, akik azonban a Facebookról törlik magukat, azok jellemzően a többi oldalt is elhagyja, vagy ki sem próbálja őket. Aki nem hagyta el az iwiw-et, az is kacsintgat a Facebook felé: a legaktívabb iwiw-felhasználók kétharmada párhuzamosan napi rendszerességgel használja a Facebookot is. 21 21 hancu - A Facebook agyonverte az Iwiwet 21

9. ábra: Az iwiw és a Facebook használati gyakorisága Az adatok alapján világosan látszik, hogy az iwiw ideje lejárt és a Facebook a jövő- a korszerűbb hirdetési rendszer, az interaktívabb felület, a rengeteg alkalmazás és a divat is az utóbbi javára dönti el a párbajt. Ezt erősíti meg a kutatásomban létrejött eredmény, hiszen arra a kérdésre, miszerint 2 éve melyik oldalt használta inkább, az iwiw-et, vagy a Facebookot, a válaszadók 78%-a az előbbit látogatta, míg arra a kérdésre, hogy jelenleg melyiken tölt több időt, a kérdőívet kitöltők ugyanilyen hasonló arányban (88-12 %) ma a Facebookot használják. Arra a kérdésre, hogy mégis miben jobb a Facebook, a válaszadók többnyire az interaktivitást, az alkalmazásokat és a chat lehetőséget emelték ki: a felhasználók nagy része chatelésre, kapcsolattartásra, és személyes üzenetek kiírására használja az oldalt. Az iwiw-en minden megkérdezettem találkozott már hirdetésekkel, de csak kevesebb, mint harmaduk kattintott rá, tehát a hatékonyságuk CTR 22 = 0,33, tehát 100 felhasználóból 33 kattint a hirdetésre. 22 CTR= Click Through Rate Átkattintási arány 22

4.6 A Facebook hatékony hirdetési rendszere Érj el több mint 500 millió embert ott, ahol kapcsolatot tartanak és megosztanak - szól a hirdetési szlogen a Facebookon. Nem csoda, hogy hatalmas üzleti lehetőségek rejlenek az oldalban, elég csak azt a hihetetlen tényt megvizsgálni, miszerint a több mint félmilliárd felhasználó összesen 500 milliárd (!) percet tölt a Facebookon havonta. A hirdetés beállítási lehetőségeiről A Facebookon történő hirdetés elkészítése során beállíthatjuk az alap információk (cél URL, szövegtörzs, stb.) célcsoport demográfiai jellemzőit, a kort, nemet, lakhelyt ez utóbbi hatalmas előnyt nyújt, hiszen gyakorlatilag 100%-ban eléri a kívánt személyeket, hisz a Facebook csak az általunk beállított paramétereknek teljesen megfelelő embereknek jelenteti meg a hirdetést. A demográfiai jellemzők megadása közben segítségképp a Facebook megjeleníti az elértek becsült számát, ami segít a költségek meghatározásában. Ahogy az alábbi ábrán is látható, számos speciális demográfiai jellemzőt is beállíthatunk, mint pl. hogy a születésnapos célcsoport számára jelenjen meg csak a hirdetés. 10. ábra: Speciális beállítási lehetőségek a Facebook hirdetésében 23

A beállítások végeztével megadhatjuk a pénznemet, a költségkeretet és az ütemtervet. A következő ábra szemlélteti a magyarországi Facebook hirdetések CPC és CPM költségeinek alakulását mutatja az elmúlt fél évben. Jelenleg az átlagos CPC 0,11 $, amellyel hazánk a 130. helyen áll a világ rangsorában. A trendek a költségek folyamatos csökkenését mutatják. 11. ábra: Hirdetési költségek a Facebookon, Magyarországon A Facebook hirdetések címe 25 karakter, szövege 135 karakter lehet, melyhez 110 80 px kép rendelhető ezt tartom a hirdetések egyik legnagyobb negatívumának, tehát a Facebookon csak kép és szöveg kombinációjú reklámot lehet futtatni, ráadásul a kép maximális méretével sem biztos, hogy eléggé figyelemfelkeltő. A hirdetések megjelenés (CPM) és átkattintás (CPC) alapon vásárolhatók, a minimum napi büdzsé 5 dollár csak bankszámláról fizethető, ezen kívül más lehetőséget nem nyújt a Facebook hirdetési rendszere. A CPM alapon vásárolt hirdetések a news feedben nem jelennek meg. A rendszeren belül lehetőség van több hirdetés futtatására és ezek optimalizációjára. A felmérésem szerint pedig úgy tűnik, hatékony a hirdetési rendszer: megkérdezetteim 75 %-a találkozott hirdetéssel és rá is kattintott, ami majdnem háromszor hatékonyabb, mint az iwiw esetében.12,5-12,5 %-uk nem találkozott hirdetéssel, ill. találkozott, de nem keltette fel az érdeklődését. 24

Az alábbi fiktív hirdetésen át mutatom be a lehetséges beállításokat. Egy különleges söröket áruló web áruházat reklámozok, ahol magyar és külföldi specialitásokat kapni elfogadható áron. Az alábbi felhasználókat céloznám meg: lakóhelye szerint magyarországi, férfi, 25-40 éves korig. A hirdetésre kb. 15-20 centnek megfelelő összeget adnák meg, amivel elég sok megjelenést érhetnék el, mely szépszámú kattintást, és remélhetőleg magas konverziót eredményezne. Céloldalnak természetesen a webáruház címét adnám meg. Összefoglalva, a Facebook az alábbi dolgokban nyújt előnyt a célzott hirdetések tekintetében: - kapcsolatok, ismerősök kapcsolatai -10 különböző célcsoport-meghatározó módszer - nyelvi beállítási lehetőségek - célcsoport tesztfuttatási lehetőség - kulcsszó beállítási lehetőségek - ütemezés megadása Az előnyei mellett pedig fogyatékosságai is vannak a rendszernek, legfőképp, ha összehasonlítjuk a Google Adwordssel: lényegesen kevesebb beállítási, elemzési lehetőség, nem tartalomra, hanem felhasználóra célzott hirdetések (ez egyben előny is lehet). A hirdetések hatékonyságát tovább javíthatná, ha város szerint is tudnánk szűrni a megcélzott felhasználókat, jelenleg ezt nem tehetjük meg. 4.7 A marketing szintű felhasználás 4.7.1 A Facebook alkalmazások, mint marketing eszközök Ezek az alkalmazások a legizgalmasabb hirdetési és egyben adatgyűjtési lehetőségek, ami a maga nemében egyedülálló, hisz ez a Facebook egyik sajátossága. Az alkalmazásokat teljesen ingyen készíthetik a fejlesztők. Több elemző is rámutatott az ezekben rejlő marketing lehetőségekre. Egy teszt jellegű alkalmazáson át, hihetetlenül értékes adatokhoz jutunk hozzá- a felhasználó tudtával, ingyen: egy Tudd meg mennyire vagy gazdag nevű kitalált alkalmazás keretében fel sem tűnik egy átlagos 25

felhasználónak, ha rákérdeznek jövedelmére, vagyoni helyzetére, demográfiai jellemzőire. Így rendkívül értékes adatokhoz juthatnak akár a piackutató cégek is gyakorlatilag ingyen, míg más esetekben egy ilyen adatcsomagért több millió forintot is elkérnek. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy többek között az ilyen alkalmazások miatt is sokan kételkednek a Facebook adatvédelmi szabályozásában. Sikerét annak köszönheti, hogy naponta átlagosan 140 alkalmazás születik. A Facebook tagok 95%-a kipróbálta már az alkalmazásokat legalább egyszer. Felhasználók bevonásának és szórakoztatásának egy lényegesen mélyebb formáját valósíthatják meg, és egy-egy jól sikerült alkalmazás nagyon gyorsan terjedhet a virális csatornákon (meghívás, aktivitás folyam, profil box megjelenés). Facebook alkalmazásokban történő hirdetésekkel több ad network is foglalkozik, például a Social Media, Offerpal Media, Super Rewards, AdParlor, Buddy Media, RockYou, Cubics, AOL-Platform, VideoEgg, és az elmaradhatatlan Google AdSense. A hirdetések CPM, CPC, CPA és CPI (cost-per-installation, az alkalmazás telepítésének költsége szerint) vásárolhatók. 23 Név Rajongó Változás (%) Név Rajongó Változás (%) 19 887 1 YouTube 507 + 74,88 1 Rádió 1 148 329 + 17, 71 2 MTV 8 873 890 + 80,28 2 MTV Hungary 64 464 + 16,74 Cosmopolitan 3 ILoveAllah.com 4 375 507 + 57,01 3 Hungary 19 545 +14,91 4 Playboy 3 257 086 + 54,63 4 Comedy Central 17 895 + 18,63 5 ESPN 2 059 866 + 78,65 5 BRAVO Hungary 17 486 + 17,87 12. ábra: A legnépszerűbb médiák a Facebookon világszerte és Magyarországon (2010.november) 4.7.2 Facebook oldalak (Facebook Pages) A Facebook lehetőséget kínál úgynevezett rajongói oldal létrehozására, amely nem jár költséggel. Ennek segítségével a felhasználók lájkolhatják, tetszésüket fejezhetik ki híres embereknek, márkáknak, weboldalaknak és még megannyi másnak. Ezt a 23 online media blog Facebook hirdetések 26

lehetőséget majd minden cég használja, hisz erősíti a brandet, segítségével közvetlen kapcsolatot ápol. Az alábbi táblázat mutatja, hogy melyek a legnépszerűbb márkák, azaz melyek rendelkeznek a legtöbb rajongóval, 2010 novemberében, amikor is a Coca Cola megelőzte a Starbucksot. Név Rajongó Változás (%) 1 Coca Cola 16 988 226 + 19,82 2 Starbucks 16 974 459 + 11,62 3 Oreo 13 324 485 + 17,75 4 Skittles 12 488 146 + 15,71 5 Red Bull 11 225 231 + 16, 87 13. ábra: A világ legnépszerűbb márkái a Facebookon (2010.nov) A Starbacks kitűnő példával szolgál arra, hogy mennyire nagy (pozitív és negatív) befolyása van a social médiában való jelenlétnek. Ahogy a táblázat is mutatja, a világ második legrajongottabb márkája a Starbucks. Ezzel szemben a HVG rámutatott a rideg valóságra: Itthon is rajongók ezrei várták a pillanatot, hogy végre megnyisson a kultikus kávézó, de a márkaépítés folyamatára csúf árnyékot vetett az alulról szerveződő Facebook rajongócsoport törlése. A tiltakozó Facebook-csoport bejegyzése szerint ahelyett, hogy meghívták volna a 3500 főből álló Starbucks rajongókat az üzlet megnyitójára, töröltették a csoportot - máshol milliókat ölnek abba, hogy egy ilyen rajongói csapat kialakuljon, mi kis magyar birkák meg megcsináljuk magunktól, erre valaki istennyilaként lecsap és szélnek ereszti a rajongói tábort. 24 Név Rajongó Változás (%) 1 Túró Rudi 213 822 + 81,50 2 Showder Klub 196 350 + 80,01 3 McDonald's 122 423 + 56,73 4 Milka 73 048 + 34,71 5 Nike Futball Hungary 38 270 + 31,18 14. ábra: A legnépszerűbb magyar márkák a Facebookon (2010.nov) 24 hvg.hu - Starbucks- Brandépítés magyar módra? 27

4.7.3 A Facebook marketing A marketing e specifikus területe kifejezetten a Facebook lehetőségeivel foglalkozik. Kialakult, kőbe vésett körvonalai még nincsenek, hisz ez egy nagyon friss szegmense a marketingnek, de valószínűleg a jövőben aligha lesz olyan gyorsan tért nyerő, fejlődő terület, mint a Facebook marketing. Jelenleg olyan területekkel is foglalkozik, mint Facebook nonprofit marketing, Facebook vírusmarketing. 4.8 A Facebook jövője 4.8.1 Facebook, mint kommunikációs eszköz Az IP-alapú telefonszolgáltatással foglalkozó Vonage nevű cég olyan ingyenes alkalmazást készített, amelynek segítségével androidos telefonunkról, iphone-ról, vagy akár egy ipod touchról is felhívhatjuk facebookos ismerőseinket és ingyenesen beszélhetünk velük. 25 Az alkalmazással beszélgetéseinket wifi hálózaton, vagy akár 3G mobilhálózaton is folytathatjuk viszont nagy hátránya, hogy kizárólag a már bejelölt ismerősökkel tehetjük meg mindezt. A Facebook alapítójának, Mark Zuckerbergnek a következő nagy terve, hogy a Skypepal megállapodva létrehozzák a jövő mobilszolgáltatóját. Alighanem ez lenne a legnagyobb szolgáltató a maga majdnem 1 milliárdos felhasználói táborával. Ezzel kapcsolatosan megjelentek a hírek, miszerint a cég egy saját Facebook márkájú mobilkészülék kifejlesztésén dolgozik. Az IP-alapú telefonálást lehetővé tévő szoftver legújabb, Windows operációs rendszerhez fejlesztett változatában már külön fülön érhetőek el a Facebook-ismerősök, akikkel nemcsak hang- vagy videohívással léphetnek kapcsolatba a felhasználók, hanem közvetlenül a Skype-kliensből láthatják üzeneteiket, de akár megjegyzéseket is írhatnak a Facebookra. A közösségi oldal telefonkönyv funkciójának felhasználásával pedig a Skype-felhasználók szöveges üzeneteket írhatnak, vagy fel is hívhatják Facebookismerőseik mobil- vagy vonalas telefonját is. Igaz, ez a szolgáltatás pénzbe kerül, 25 hvg.hu- Ingyen hívhatjuk Facebook barátainkat 28

hasonlóan a SkypeOut hívásokhoz. A szoftver fejlesztői jelenleg béta, tesztverzióban kínálják a csoportos videohívás lehetőségét is. 26 4.8.2 Kormányzás 2.0, Politika 2.0 Nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy működő példát találjunk a Facebook politikai célokra történő kiaknázására, felhasználására. Már-már közhelyszámba megy, hogy a web 2.0-ás forradalmat a kisebb pártok (elsősorban a Jobbik és az LMP) használta ki leginkább, azonban a kormánypárt igen hamar vette a lapot méghozzá nem is akárhogy, hiszen a személyes spindoktorok mellett internetes kreatív csapatot is foglalkoztat Orbán Viktor. A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatói már utaltak arra, hogy a miniszterelnök képes volt például a 2010-es évértékelő kapcsán komoly internetes közösségeket megmozgatni és a napi politika eszközévé tenni a Facebook-ot. A miniszterelnök az ellenzéki politizálás évei során előszeretettel vitte híveit az utcára. Kormányzó erőként erre (egyelőre) nincs is szüksége, azonban a Fidesz (és persze Orbán Viktor) a netes hálózatokon és a kormányzás új eszközeivel kívánja ezt a közösségi élményt fenntartani. 27 Hogy egy külföldi példát is bemutassak, nem kell sokáig keresgélni: sokak szerint az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama a weben nyerte meg a választást. Obamának majdnem 15 millió rajongója van, ezzel szemben pártjának, a Demokrata Pártnak mindössze 176 ezer. Magyarország miniszterelnöke 49 ezer rajongóval rendelkezik, a Fidesz mindössze 22 ezerrel. Mégis van egy nagy (szemléletbeli) eltérés a két profil között: míg Orbán Viktor oldala elsősorban saját magáról szól, addig Barack Obama saját választóit teszi a középpontba. 4.8.3 A jövő fotó, videó megosztója Egyelőre nem kell tartani attól, hogy bajban lenne a Picasa, a Flickr vagy a YouTube, de mindenképp komolyan kell számolni a Facebook ezen plusz képességével. Többszöri 26 hvg.hu - Egyesíti erőit a Facebook és a Skype 27 hvg.hu - Fidesz: Internet igen, népszavazás nem? 29

fejlesztéseknek köszönhetően (átdolgozott kezelőfelület, nagyobb felbontású képek megosztása 720-2048px-ig, egyszerűbb taggelés, fel- és letöltés) az oldal már-már ugyanazokkal a funkciókkal, képességekkel rendelkezik, mint az erre szakosodott megosztók. Az előnye mégis az, hogy itt egyből ismerősünkkel oszthatjuk meg filejainkat. Havonta a felhasználók több mint 250 milliárd linket, fotót, eseményt osztanak meg szerte a világon. 15. ábra: A "megosztás gomb 4.8.4 A Facebook böngésző és e-mail A Google-féle Chrome-ra (ill. a Google új nyílt forráskódú projektjére, a Chromiumra) épül az új social böngésző. Webkettesnek mondható böngészők eddig is léteztek, mint pl. a Fizzik, a Flock, azonban a Mozilla és az Explorer mellett gyakorlatilag igazi piaci részesedés nélkül létezhetnek csak. A felhasználók rétegét szűkíti, hogy facebookos bejelentkezés nélkül még letölteni, de elindítani sem lehet. A képernyő jobb oldali, ujjnyi sávjában webkettes funkciók találhatóak, mint az integrált Twitter (a posztok a keresési találatokhoz hasonlóan külön, leválasztható ablakban), saját Facebook-profil status update-ekkel illetve testre szabható news feedek, amelyek szintén külön ablakban jelennek meg a böngészőben megnyitott oldal fölött. 28 RockMelt ugyan nem több mint egy facebokozást, twitterezést, hírolvasást megkönnyítő eszköz, de elsősorban annak éri meg kipróbálni a még erősen béta verziójú böngészőt, aki sokat használja a közösségi oldalakat és gyakran Facebookozik. Ha valami hátrány felróható a Facebooknak, az az, hogy csak belső levelezésre használható, külső e-maileket nem kezel. Nos, úgy látszik ez a probléma is megoldódni látszik: a közösségi site következő generációs üzenetküldő rendszerét, a Titant készül 28 anarki (index.hu) - Itt a Rockmelt, a facebookos böngésző 30

bevezetni, amely egyszerre kezeli a chatet, az sms-t, az emailt valamint @facebook.com-os végződésű címet is kapunk. A Titan azonban még sok dologban le van maradva: nem lehet egyszerre több címzettnek üzenetet küldeni, nincs tárgysoruk, és az out of office automatikus értesítőt sem lehet rajta beállítani. A hiányosságok ellenére sokan a Gmail ill. a Yahoo konkurenciáját látják a Titanban (valljuk be, a majd félmilliárd fős felhasználói tábor feljogosítja erre a megállapításra a híveket), de Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója elmondta: Ez nem email killer. Ez egy olyan levelezőrendszer, amely magába foglalja az emailt is. Nem számítunk arra, hogy bárki is teljesen feladná a Yahoo-t vagy a Gmailt a Facebook miatt. 29 Valószínűleg igaza lesz Zuckerbergnek, de azzal sem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy erős konkurenciának már csak a felhasználói bázis létszáma alapján is nevezhető lesz a Titan. Mindenesetre a kutatásomban megkérdezettek közel 90 %-a ki fogja próbálni a RockMeltet, és viszont csak alig több mint harmaduk fogja használni a Titant. Látva a Facebook sokrétűségét (weboldal, alkalmazások, böngésző, email), véleményem szerint nem lenne meglepő, ha hamarosan egy teljesen Facebook alapú operációs rendszer megjelenéséről hallanánk. 29 MG Siegler - Zuckerberg: Our System Is Not An Email Killer. But If It Dies As A Result 31

5. Twitter 5.1 A kezdetek A Twitter egy ismertségi hálózat és mikroblog szolgáltatás, amely a felhasználói számára lehetővé teszi, hogy röviden, maximum 140 karakterben üzeneteket írjanak egymásnak. Az eredeti ötlet szerint az egyik alapító, Jack Dorsey az Odeo nevű cégnél dolgozott, ahol egy olyan SMS szolgáltatást akartak kitalálni, amely egy kis csoporttal teszi lehetővé a kommunikációt. Mindez a 2006-os év elején történt, majd felismerve a lehetőséget, elindították a projektet, amit twttr -nek kereszteltek. Nem sokkal később, 2006. március 21-én aztán Dorsey 16. ábra: Evan Williams, Biz Stone és Jack Dorsey elküldte az első tweet-et, mely így hangzott just setting up my twttr. Tíz nappal később elindították a mikroblog béta verzióját, ekkor kb. 100 felhasználóval rendelkezett, majd júniusban mindenki számára hozzáférhető lett a twttr.com. 30 Októberben Jack Dorsey, Evan Williams és Biz Stone megalapította az Obvious Corpot, amely felvásárolta az Odeo-t, majd a twttr.com-ot immár twitter.com-ra változtatták. 2007 februárjában 140 karakterben maximálták a küldhető üzenetek hosszúságát, áprilisban pedig a Twitter önálló cég lett. Az év végére ott tartottak, hogy negyedévente közel 500,000 tweet született. 2008-ban ez a szám már 100 millió volt, majd 2009-ben pedig 2 milliárd. 2010 februárjában napi 50 millió tweetet küldtek, az első negyedévben pedig összesen 4 milliárdot. A Twitter fennállása során a 2010-es Futball VB idején állította fel eddigi rekordját, 3085 tweet született másodpercenként. 2010 augusztusában pedig újabb mérföldkőhöz érkezett a cég: elküldték a húszmilliárdodik tweetet. Az első 10 milliárd bejegyzés 30 Twitter- Wikipédia 32

eléréséhez még 4 évre volt szüksége a mikroblog-szolgáltatásnak - a második tízmilliárd üzenethez már öt hónap sem kellett. 31 Ma a világ harmadik legnagyobb közösségi médiájának számít a YouTube és Facebook után, a maga 190 milliós felhasználói tagságával. Az egyik nyilvánosságra került dokumentum szerint 32 2009 harmadik negyedévében könyvelhette el első nyereségét, 2010 év végére 400 millió dolláros jövedelmet remélnek. Az ugyanitt megjelent előrejelzések szerint 2013 végére 1 milliárd felhasználóval, 5200 alkalmazottal valamint 1,54 milliárd dolláros bevétellel, 1,1 milliárd dollár nettó nyereséggel zárhat a Twitter. 5.2 Twitter felhasználók a világban és itthon A Twitter ma már 190 millió (és naponta nagyságrendileg 100 ezerrel növekvő) felhasználót tudhat magáénak, akiknek közel 61%-a használja angolul a mikroblogot, a legtöbb felhasználó (33,3%) az Egyesült Államokból érkezik, őket India (8,2%) és Japán (7,1%) követi. Férfiak és nők közel azonos arányban használják az oldalt (48%- 52%), a legnagyobb létszámú korosztály pedig a 25-34 (30%), kevéssel kisebb létszámot képviselnek a 35-44 évesek (27%). A twitterezők 78%-a az interneten, 14%-a mobilon keresztül 8-8%-uk pedig SMS-ben és iphone-ról éri el az oldalt. A Twitter üzenetek 30%-a a felhasználó aktuális státuszáról szól, 27%-a privát beszélgetés, 10 %-a hírekre vagy blogokra mutató link, 6% eseményekről szól, 4-4%-át pedig termékajánlók, hirdetések és spamek teszik ki. Magyarországon a Twitter helyzete ennél árnyaltabb. Az itthoni felhasználók száma a 2010. novemberi adatok alapján 57 ezer főre tehető, és csupán napi 4-700 új tag regisztrál. Az 57 ezer felhasználóból azonban kb. 22 ezer aktív, tehát csupán ennyien 31 hvg.hu - Elküldték a húszmilliárdodik Twitter-bejegyzést 32 Michael Arrington - Twitter's Financial Forecast Shows First Revenue In Q3, 1 billion users in 2013 33

írnak legalább havonta egyszer bejegyzést. 33 Az itthoni felhasználók átlagosan napi 40 ezerszer csiripelnek. 17. ábra: Twitter felhasználók Magyarországon Szakértők szerint az is közrejátszhat abban, hogy nem terjedt el a Twitter, hogy az eredeti oldal nem érhető el magyar nyelven. Erre a nyelvi problémára nyújtanak megoldást az olyan hazai kliensek, mint a 2007 márciusában megjelenő, azóta is a legnagyobb hazai Twitter mash-up-nak számító Turulcsirip és a 2009 novemberében indult Yamm. 5.3 A Twitter hazai kliensei: a Turulcsirip és a Yamm Az első magyarországi Twitter kliens, a Turulcsirip akkor indult, amikor még alig 50 magyar felhasználó volt 2007 márciusában. Ma kb. 220 ezer látogatást regisztrálnak havonta, amivel a legnagyobb hazai Twitter mash-up-nak vallhatja magát. Filozófiájuk szerint az egyszerű és kényelmes azonnali tartalomfogyasztásra és közösségi kommunikációra helyezik a hangsúlyt. A Turulcsirip felismeri és aktívan keresi a Twitter eredeti rendszerében a magyar felhasználókat, összegyűjti azok listáját, archiválja üzeneteiket. A magyar felhasználó a 33 Dojcsák Dániel - Szenved a Twitter Magyarországon 34

Twitter oldalon használt autentikációs adataival bejelentkezhet és személyre szabott tartalmat érhet el az oldalon. 34 A Yamm alig egy éves szolgáltatás, sikerét elsősorban a magyar felületnek, az egyszerűségnek és a folyamatos fejlesztésnek köszönheti. Havonta átlagosan 120 ezer látogatással büszkélkedhet, és egyre többen használják a mobil verzióját is, amelyre számos alkalmazást készítenek a Yamm alkalmazottai. 5.4 A Facebookénál is hatékonyabb hirdetési rendszer? Az a tény, hogy naponta majdnem százmillió Twitter bejegyzés születik, amihez majd 200 millió ember fér hozzá, igen vonzó hirdetési lehetőséget kínál a cégek számáranem mellesleg rendkívül gyors, hatékony és közvetlen kapcsolattartást biztosít az emberekkel. Nem mellesleg minden ötödik ember követ márka- vagy termékorientált bejegyzéseket. 2010 áprilisa hozott fordulópontot a Twitter életében, ugyanis ettől kezdve megjelenhettek a reklámok, amikből bevételt remélt a mikroblog. A Promoted Tweets nevű reklámprogram a Google esetében sikeres modellen alapul. 35 A Twitter hirdetési stratégiája kétlépcsős: fizetett keresési eredmények mellett a célzott hirdetések is megjelennek. A reklámtweeteknek különös jogai vannak a hagyományos tweetekkel szemben: folyamatosan változik a színük, a keresésnél pedig a találati lista elején szerepelnek a célzott, professzionális tweet-reklámokkal 18. ábra: Az első reklám tweet gyorsan befolyásolhatja a felhasználók hangulatát, valamint ezzel is 34 Wikipédia Turulcsirip 35 hvg.hu - Reklámok a Twitteren 35