Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan) KÉPLETEK ÁBRÁK Mikroökonómia Makroökonómia BELSŐ HASZNÁLATRA! Összeállította: Sárközy Józsefné Tóth Ágnes Fodor Tiborné 1
Tartalomjegyzék Károlyi Mihály KTKSzKI Mikroökonómiai jelölések... 3 Képletek... 4 Teljes érték, átlagérték, határérték... 4 Rugalmassági mutatók... 5 Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint... 5 Költségvetési egyenes (I)... 6 Közömbösségi görbe (U)... 6 Gossen II. törvénye... 6 Optimális termelési mennyiség... 6 Termelői többlet... 6 Fogyasztói többlet... 6 Optimális inputfelhasználás (L, K, A)... 7 Jelenérték - jövőérték... 8 Externália... 8 Ábrák... 9 Marshall-kereszt... 9 TLH görbe... 9 TU és MU... 10 Optimális fogyasztás... 10 Termelési függvény... 11 Költségfüggvények... 11 VC származtatása... 12 Termelési függvény és költség függvények kapcsolata... 12 Költségek hosszú távon... 12 Tökéletes verseny rövid távon... 13 Tiszta monopólium rövid távon... 14 Tökéletes verseny összehasonlítása rövid és hosszútávon... 15 Egyéni munkakínálati függvény... 16 Egyéni tőkekeresleti függvény... 16 Externália... 17 Költségek és a verseny... 17 Makroökonómiai jelölések... 18 SNA mutatók... 19 Makrojövedelem áramlása... 19 Társadalmi elszámolási mátrix... 19 Árupiac... 20 Egyensúlyi jövedelem... 21 C, S, I kapcsolata... 22 Pénzpiac... 23 P és i kapcsolata... 23 A gazdaságpolitika, árupiac és pénzpiac kapcsolata... 24 A makrokeresleti függvény (Y D ) levezetése... 24 Munkapiac... 25 Okun törvénye... 25 Munkapiaci kategóriák... 26 A makrokínálati függvény (Y S ) levezetése... 27 A gazdaságpolitika fajtái... 28 Haavelmo tétel... 28 Állami költségvetés... 28 Az infláció... 28 Külkereskedelmi mérleg... 29 A gazdaságpolitika lehetőségei nyitott gazdaságban... 29 Az árfolyam változása... 29 Lebegő árfolyam... 30 Rögzített árfolyam... 30 2
Mikroökonómiai jelölések Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentés D Demand piaci kereslet d Demand egyéni kereslet S Supply piaci kínálat s Supply egyéni kínálat P Price ár Q Quantity mennyiség TU Total Utility teljes haszon MU Marginal Utility határhaszon U Utility hasznosság e Elasticity rugalmasság K Capital ( Kapital ) tőke L Labour munka A Land föld E Entrepeneur vállalkozó TP Total Product teljes termék (össztermék) MP Marginal Product határtermék TC Total Cost teljes költség FC Fixed Cost állandó (fix) költség VC Variable Cost változó költség AC Average Cost átlagköltség AFC Average Fixed Cost átlagos fix költség AVC Average Variable Cost átlagos változó költség MC Marginal Cost határköltség LMC Long-Run Marginal Cost hosszú távú határköltség LAC Long-Run Average Cost hosszú távú átlagköltség TR Total Revenue teljes árbevétel (összbevétel) MR Marginal Revenue határbevétel AR Average Revenue átlagos bevétel π Profit gazdasági profit Aπ Average Profit átlagos profit Mπ Marginal Profit határprofit MRP Marginal Revenue Product határtermék-bevétel MFC Marginal Factor Cost tényező-határköltség FV Future Value jövőbeni érték PV Present Value jelen érték r interest rate kamatláb r rate of return megtérülési ráta MSC Marginal Social Cost társadalmi határköltség MSB Marginal Social Benefit társadalmi határhaszon 3
Teljes-, átlag- és határértékek képletei Teljes érték (T) Átlag érték (A) Határérték (M) TU = teljes haszon TU = Σ MU, ha Δq = 1 TU = Σ (MU Δq) MU = határhaszon MU = ΔTU / Δq MU = teljes haszonváltozás fogyasztás változása q = TP L = termelés mennyisége q = Σ MP L, ha ΔL = 1 q = Σ (MP L ΔL) q = termelés mennyisége (kibocsátás) FC = fix (állandó) költség FC = TC VC FC = AFC q FC = P K K VC = változó költség VC = TC FC VC = AVC q VC = P L L ( ha egyetlen változó input a munka) VC = bérköltség + anyagköltség TC = teljes költség TC = FC + VC TC = AC q TC = Σ (MC Δq) TC = P K K + P L L TC = TR Tπ TR = teljes bevétel TR = P q TR = AR q TR = Σ (MR Δq) TR = TC + Tπ Tπ = teljes profit Tπ = TR TC Tπ = Aπ q Tπ = Σ (Mπ Δq) LTC = hosszútávú teljes költség LTC = LAC Q AP L = munka átlagterméke (munkatermelékenység) AP L = termelés létszám (munkaóra) AP L = q / L AP L = P L / AVC AP K = tőke átlagterméke AP K = termelés mennyisége tőkefelhasználás AP K = q / K AFC = átlagos fix költség AFC = AC AVC AFC = FC / q AVC = átlagos változó költség AVC = AC AFC AVC = VC / q AVC = P L / AP L AC = átlagköltség AC = AFC + AVC AC = TC / q AC = teljes költség termelés mennyisége AC = AR Aπ AR = átlagbevétel AR = TR / q AR = teljes bevétel értékesített mennyiség AR = AC + Aπ Aπ = átlagosprofit Aπ = AR AC Aπ = Tπ / q Aπ = teljes profit értékesített mennyiség LAC = hosszútávú átlagköltség LAC = LTC / Q MP L = munka határterméke MP L = termelés változása létszám változása (munkaóra változása) MP L = Δq / ΔL MP L = P L / MC MP K = tőke határterméke MP K = termelés változása tőke változása MP K = Δq / ΔK MC = határköltség MC = teljes költség változása termelés változása MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq MC = TC (q) = VC (q) MC = P L / MP L MC = MR Mπ MR = határbevétel MR = ΔTR / Δq MR = teljes bevétel változása mennyiség változása MR = MC + Mπ Mπ = határprofit Mπ = MR MC Mπ = ΔTπ / Δq Mπ = teljes profit változása mennyiség változása LMC = hosszútávú határköltség LMC = ΔLTC / ΔQ MRS = helyettesítési ráta MRS = - Δy / Δx MRS = y termék változása x termék változása MRS < 0 MRS MRS = Δy / Δx = MUx / MUy = Px / Py 4
Rugalmassági mutatók (ε) Megnevezés Képlet Termék besorolása Kereslet árrugalmassága εp Kereslet jövedelem rugalmassága ε I Keresztárrugalmasság ε k kereslet %-os változása ár %-os változása εp = q 2 q 1 q 2 + q 1 2 P 2 P 1 P 2 + P 1 2 kereslet %-os változása jövedelem %-os vált. ε I = q 2 q 1 q 2 + q 1 2 I 2 I 1 I 2 + I 1 2 az egyik termék keresletének %-os változása a másik termék árának %-os változása q y2 q y1 q y2 + q y1 2 ε k = P x2 P x1 P x2 + P x1 2 εp > 1 => árrugalmas (műszaki cikkek) εp < 1 => árrugalmatlan (élelmiszer) εp = 1 => egységnyi rugalmasságú εp = 0 => merev keresletű εp = => végtelen rugalmasságú (nem jellemző) ε I < 0 => inferior termék (alacsonyabbrendű) I q 0 < ε I < 1 => normál termék ε I > 1 => luxus termék ε k < 0 => kiegészítő termékek (egymás mellett fogyasztjuk) ε k > 0 => helyettesítő termékek (egymás helyett fogyasztjuk) ε k = 0 => közömbös termék Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint Árbevétel = P q Teljes gazdasági költség Gazdasági profit Explicit költség Implicit költség Gazdasági profit Explicit költség Amortizáció Normál profit Gazdasági profit Számviteli költség Számviteli profit 5
Költségvetési egyenes (I) I = P x x + P y y pl.: P x = 300 az egyenes egyenlete: P y = 100 9000 = 300x +100y I = 9000 y = 90 3x Az egyenes meredeksége: - Px / Py Az x tengelymetszet: I / P x = 30 Az y tengelymetszet: I / P y = 90 Közömbösségi görbe (U) Optimális választás: A pont => az I és az U érintési pontja Az A pont koordinátáinak a meghatározása: Gossen II. törvénye alapján Gossen II. törvénye MU X P X MU Y P y Több termékre: MU A / P A = MU B / P B = MU C / P C MRS = Δy / Δx = MU X / MU Y = P X / P Y Optimális termelési mennyiség Megnevezés Tökéletes verseny Tiszta monopólium Rövid távon MC = P (= MR = AR) MC = MR Hosszú távon LMC = P (=MR = AR) LMC = MR Termelői többlet - Rövid távon (van FC és VC): FC + Tπ ( Po Pü)Qo 2 - Hosszú távon (minden költség VC): csak Tπ Fogyasztói többlet (Pr P 0 ) Q 0 2 Pr = rezervációs ár, P 0 = piaci ár, Q 0 = termelési mennyiség, Pü = üzemszüneti ponthoz tartozó ár (az S függvénynek az Y tengelymetszete) (termelői rezervációs ár) 6
Optimális inputfelhasználás input: L (munka) K (tőke) A (föld) 1. Optimális munkafelhasználás: MFC L = MRP L P L = MP L MR (monopólium) P L = MP L P (tökéletes verseny) vagy MFC L = ΔTC / ΔL MRP L = ΔTR / ΔL MFC L = MRP L output: q (kibocsátás) ΔTC / ΔL = ΔTR / ΔL MFC L = munka határköltsége MFC L = P L (munkabér) MRP L = munka határtermék bevétele (=határtermék piaci értéke) MRP L = MP L MR monopólium VMP L = MP L P tökéletes verseny 2. Optimális tőkefelhasználás: MFC K = MRP K r* = r i MFC K = tőke határköltsége MFC K = r* (piaci kamatláb) MRP K = tőke határtermék bevétele MRP K = r i (belső kamatláb) 3. A föld piacán az optimum: MFC A = MRP A MFC A = föld határköltsége = bérleti díj MRP A = föld határtermék bevétele bérleti díj: földjáradék + tőkebefektetés kamata (öntöző berendezés, raktár, stb.) a föld ára (P A ) P A = földjáradék / r* tőkésített földjáradék földjáradék: - abszolút: minden bérlő fizeti - különbözeti: a közepes és legjobb minőségű föld bérlője fizeti Örökjáradék = éves hozam/r* r* = piaci kamatláb 7
Tőkebefektetés értékelésének módjai C t = a t-dik év nettó hozama (kiszámítása: bevétel költségek) r = piaci kamatláb t = idő C 0 = tőkebefektetés Jelenérték (PV 0 ) diszkontálás Nettó jelenérték (NPV) PV 0 = C 1 / (1 + r) 1 + C 2 / (1 + r) 2 +. + C t / (1 + r) t Nettó jelenérték = jelenérték tőkebefektetés összege NPV = PV 0 C 0 Jövőérték (FV t ) felkamatolás (kamatos kamatszámítás) Nominál kamatláb (i) Reál kamatláb (r) Inflációs ráta (π) r = i - π FV t = C 0 (1 + r) t Kamatrés (= kamat marge) = hitelkamat betéti kamat MSB = társadalmi határhaszon MU = egyéni határhaszon MSC = társadalmi határköltség MC = egyéni határköltség C = költség U = haszon Externália MSB = MU (egyéni határhaszon) + U ext (járulékos haszon) MSC = MC (egyéni határköltség) + C ext (járulékos költség) Társadalmi optimum: Piaci optimum: MSB = MSC MU = MC Pozitív externália: U ext > C ext társadalmi optimum > piaci optimum Negatív externália: C ext > U ext társadalmi optimum < piaci optimum 8
1. Marshall-kereszt P = ár Q = mennyiség D(P) = piaci keresleti függvény S(P) = piaci kínálati függvény Pr = rezervációs ár ft = fogyasztói többlet ft = (Pr Pe) Qe / 2 tt = termelői többlet tt = (Pe Pü) Qe/ 2 ha: P > Pe D < S túlkínálat P = Pe D = S egyensúly P < Pe D > S túlkereslet Két ponton átmenő egyenes egyenlete: (y y 1 ) (x 2 x 1 ) = (x x 1 ) (y 2 y 1 ) a keresleti és kínálati függvényre: (P P 1 ) (q 2 q 1 ) = (q q 1 ) (P 2 P 1 ) A keresleti függvény meredeksége: tgα = - ΔP / Δq 2. Termelési lehetőségek határa (TLH görbe) y = y termék mennyisége x = x termék mennyisége A = y maximuma B = x maximuma A görbe alatti terület nem hatékony (E pont). A görbe feletti terület nem állítható elő (F pont). A görbe mentén hatékony a termelés (A, B, C, D pontok) = Pareto - hatékonyság MRTS = helyettesítés határrátája MRTS = - Δy / Δx A TLH görbe az abszolút és komparatív előnyök bemutatására is szolgál: A országnak abszolút előnye van. B országnak abszolút hátránya van. A országnak komparatív előnye van x termékből, mert Δx > Δy. B országnak komparatív előnye van y termékből, mert Δy < Δx. Komparatív előny: vagy nagyobb az előny, vagy kisebb a hátrány 9
3. Teljes haszon (TU) határhaszon (MU) U = hasznosság q = fogyasztás mennyisége A = telítettségi pont MU = ΔTU / Δq Ha: q < q 0 TU és MU (MU még pozitív) optimális: q = q 0 TU max MU = 0 q > q 0 TU MU <0 4. Optimális fogyasztás két termék esetén a) árváltozás (Px ) b) jövedelemváltozás (I ) a) Px reáljövedelem (x 2 < x 1 ) a kereslet törvénye miatt (P q ) I meredeksége változik PCC = ár-fogyasztás görbe dx(p) = egyéni keresleti görbe b) I reáljövedelem (x 2 > x 1 ) I meredeksége változatlan ICC = jövedelem-fogyasztás görbe Engel görbe: a jövedelem és fogyasztás kapcsolatát tükrözi 10
5. Termelési függvény (TP L = q (L)) q = termelés mennyisége L = munkafelhasználás (létszám vagy munkaóra) MP L = munka határterméke AP L = munka átlagterméke (munkatermelékenység) A: inflexiós pont B: üzemi optimum C: üzemi maximum 6. Az összköltség függvények C = költség q = termelés mennyisége TC(q) = teljes költség függvény VC(q) = változó költség függvény FC(q) = fix költség függvény 7. Rövid távú egységköltség függvények F = fedezeti pont F = AC min AC = MC Ü = üzemszüneti pont Ü = AVC min AVC = MC MC(q) = határköltség függvény AC(q) = átlagköltség függvény AVC(q) = átlagos változó költség függvény 11
8. Változó költség származtatása 9. A termelési függvény és a költség függvények kapcsolata MC = P L / MP L MP L = P L / MC AVC = P L / AP L AP L = P L / AVC MP L max MC min TC és VC inflexiós pontja (A) AP L max AVC min VC-hez origóból húzott érintő (B) MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq AP L max = üzemi optimum AVC min = üzemszüneti pont AC min = fedezeti pont TC-hez az origóból húzott érintő (D) 10. Költségfüggvények hosszútávon (LAC, LMC) 12
11. Tökéletes verseny rövid távon a) P > AC TR > TC Tπ > 0 pozitív gazdasági profit Optimum: P 0 = MC q 0 A vállalat egyéni kínálati függvénye az MC-nek az üzemszüneti pont feletti része (MC = s). TR = P 0 q 0 TC = AC q 0 FC = (AC AVC) q 0 VC = AVC q 0 Tπ = TR TC Tπ = (P 0 AC) q 0 b) P 1 = AC fedezeti pont TR = TC Tπ = 0 Optimum: P 1 = MC q 1 Ha P = AC TR = TC Tπ = 0 A vállalat csak normál profitot ér el, a gazdasági profit = 0 FC = (AC AVC) q 1 VC = AVC q 1 c) AVC < P 2 < AC TR < TC Tπ < 0 veszteségminimalizálás Optimum: P 2 = MC q 2 Ha P < AC TR < TC Tπ < 0 FC egy része veszteség, a másik része megtérül A vállalat még termel, veszteségminimalizálásra törekszik. d) AVC = P 2 = Ü TR = VC veszteség = FC Optimum: P 3 = MC q 3 Ha P = AVC TR = VC veszteség = FC A vállalat még termel, mert a VC teljesen megtérül, ami rövidtávon követelmény Mikor kell bezárni az üzemet? Ha P < AVC 13
12. Tiszta monopólium rövid távon a) P 0 > AC gazdasági profitot realizál P 0 > AC TR > TC Tπ > 0 Optimum: MC = MR Q 0 Károlyi Mihály KTKSzKI MR meredeksége kétszerese a D meredekségének TR = P 0 Q 0 TC = AC Q 0 VC = AVC Q 0 Tπ = (P 0 AC) Q 0 b) P 1 = AC fedezeti pontban termel P 1 = AC TR = TC Tπ = 0 Optimum: MC = MR Q 1 A vállalat gazdasági profitot nem realizál, csak normál profitot. Minden költség megtérül. c) AVC < P 2 < AC veszteségminimalizálás AVC < P 2 < AC TR < TC Tπ < 0 Optimum: MC = MR Q 2 (AC P 2 ) Q 2 = veszteség (P 2 AVC) Q 2 = megtérült FC AVC Q 2 = VC A vállalat még termel, mert a VC teljesen megtérül és az FC egy része is. d) P 3 = AVC veszteség = FC P 3 = AVC TR = VC veszteség = FC Optimum: MC = MR Q 3 A vállalat akkor szünetelteti a termelést, ha P < AVC. 14
13. Tökéletes verseny és a tiszta monopólium összehasonlítása a) Rövid távon MC = MR Q m = monopólium termelése MC = P Q tv = tökéletes verseny termelése htv = holtteher veszteség rövid távon P m = monopólium ára b) TR, TC, Tπ c) Hosszú távon Tπ max Mπ = 0 tökéletes verseny: Tπ max, ha P = MC (q 3 ) monopólium: Tπ max, ha MC = MR (Q 2 ) Fedezeti pontban termel az iparág Hosszú távon is elérhet gazdasági profitot P m > P tv Q tv > Q m 15
14. A vállalatok piaci helyzete 15. Egyéni munkakínálati függvény P L = munkabér S L rendhagyó, mert visszahajló Oka: a jövedelmi hatás az erősebb MU szabadidő > MU munkabér P L reáljövedelem s L helyettesítési hatás: MU szabadidő < MU munkabér s L L S = piaci munkakínálat, nem visszahajló 16. Egyéni tőkekeresleti függvény = belső kamatláb (r i ) függvénye Km = tőkekereslet (hitel) r i = belső kamatláb (%) r* = piaci kamatláb (%) Km 0 r* = r i optimális tőkekereslet NPV = 0 Km 1 r i > r* növelhető a tőkekereslet NPV > 0 Km 2 r* > r i csökkenteni kell a tőkekeresletet NPV < 0 16
17. Externália a) pozitív externália b) negatív externália Károlyi Mihály KTKSzKI Q 1 > Q 0 piaci optimum:q 0, P 0 Q 1 < Q 0 U ext > C ext társadalmi optimum:q 1, P 1 C ext > U ext a) csak pozitív externália b) csak negatív externália MC = MSC MU = MSB 18. Költségek terén folyó verseny a) szérianagyság növelése b) működőtőke export Q AFC AC P versenyképesség javul piaci részesedés Tπ Járulékos költségek AC P versenyképesség javul Járulékos költségek: szállítási ktg, vám, engedélyek, stb. 17
Makroökonómiai jelölések Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentés Q Quantity mennyiség, kibocsátás Y Yield hozam, jövedelem C Consumption fogyasztás S Saving megtakarítás I Investment beruházás i interest rate kamatláb M Money pénzmennyiség P Price level árszínvonal w Wage level nominálbér L Labour munka K Capital tőke G Governement expenditures kormányzati vásárlás T Tax adó Tr Transfer transzfer X Exports export IM Imports import Ft =HUF Forint hazai valuta ($) Euro (Dollar) külföldi valuta e exchange rate nominálárfolyam r real exchange rate reálárfolyam t time idő 18
SNA mutatók Bruttó GDP GNI GNDI Nettó NDP NNI NNDI Bruttó kibocsátás (GO) Folyó termelő felhasználás (pl. anyag, alkatrész, vetőmag) Bruttó hazai termék (GDP) amortizáció = (NDP) Nettó hazai termék +Beáramló tőke- és munkajövedelem } E Kiáramló tőke- és munkajövedelem w, π Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) amortizáció = (NNI) Nettó nemzeti jövedelem +Beáramló transzfer } E Kiáramló transzfer Tr Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem (GNDI) amortizáció = NNDI GDP + E w, π = GNI GNI + E Tr = GNDI NDP + E w, π = NNI NNI + E Tr = NNDI Hazai jellegű mutatók: GDP, NDP Nemzeti jellegű mutatók: GNI, NNI, reál GDP = nominál GDP / P Hazai össztermék 12. IM 3. C 15. Y 14. I 11. G 12. X Makrojövedelem áramlása (4 szereplős) Vállalat 1. W 8. TrV 6. SV 15. Y 7. TV Háztartás 2. TH 1. W 3. C 5. TrH 4. SH Állam 5. TrH 2. TV 8. TrV 7. TH 9. SÁ 10. G Egyensúly: Y = C + I + G + X IM (árupiac) I = S V + S H + S Á + S K (tőkepiac) Az árupiaci egyensúly feltétele: a pénzpiac egyensúlya Y = C + I + G + (X IM) Y + Tr V = W + Sv + Tv W + Tr H = C + S H + T H Tv + T H = G + S Á + Trv + Tr H IM = X + S K Ha: Külföld 11. X 12. IM 13. SK Tőkepiac 14. I 4. SH 6. Sv 9. SÁ 13. SK Tv + T H > G + Trv + Tr H S Á pozitív S Á > 0 bevételi többlet, a költségvetés szufficites Tv + T H < G + Trv + Tr H S Á negatív S Á < 0 kiadási többlet, a költségvetés deficites X> IM (külföld tartozik nekünk) S K negatív a külkereskedelmi mérleg (X IM) szufficites X< IM (mi tartozunk külföldnek) S K pozitív a külkereskedelmi mérleg (X IM) deficites Társadalmi elszámolási mátrix Megnevezés Hazai ö. Vállalat Háztartás Állam Külföld Tőkepiac Hazai össztermék (árupiac) ~ ~ C G X I Vállalat Y ~ ~ Trv ~ ~ Háztartás ~ W ~ TrH ~ ~ Állam ~ Tv TH ~ ~ ~ Külföld IM ~ ~ ~ ~ ~ Tőkepiac ~ Sv SH SÁ SK ~ sorok: beáramlás (+) folyó tétel számla jobb oldala, oszlopok: kiáramlás (-) folyó tétel számla bal oldala 19
Árupiac Y = makrojövedelem C = fogyasztás S = megtakarítás I = beruházás T = adó Tr = transzfer Y DI = rendelkezésre álló jövedelem Y DI = Y T(Y) + Tr T(Y) = adó függvénye T(Y) = T 0 + ty T 0 = autonóm adó t = adókulcs 1. C(Y) = fogyasztási függvény C(Y) = C 0 + ĉy C 0 = autonóm fogyasztás ĉ = fogyasztási határhajlandóság C(Y DI ) = C 0 + ĉ(y T(Y) + Tr) C(Y DI ) = C 0 + ĉ(y T 0 ty + Tr) 2. S(Y) = megtakarítási függvény S(Y) = S 0 + ŝy S 0 = autonóm megtakarítás ŝ = megtakarítási határhajlandóság S(Y) = C 0 + (1 ĉ)y mert: ĉ + ŝ = 1 ĉ = ΔC / ΔY S(Y DI ) = S 0 + ŝ(y T(Y) + Tr) S(Y DI ) = S 0 + ŝ(y T 0 ty + Tr) ĉ = 1 ŝ ŝ = 1 ĉ ŝ = ΔS / ΔY C(Y)/Y = fogyasztási hányad(rc) S(Y)/Y = megtakarítási hányad(rs) C/Y + S/Y = 1 3. I(i)= beruházási függvény I(i) = I 0 ai I 0 = autonóm beruházás, független a kamatlábtól (i) a = a beruházás kamatérzékenysége a= ΔI / Δi 20
1. Két szereplős modell Ha: Ha: S(Y) < 0 C(Y) > Y S(Y) = 0 C(Y) = Y S(Y) > 0 C(Y) < Y Egyensúlyi jövedelem Y = C(Y) + I(i) vagy S(Y) = I(i) Y < C(Y) + I(i) S(Y) < I(i) túlkereslet: Y < Y E Y = C(Y) + I(i) S(Y) = I(i) egyensúly: (Y E ) Y > C(Y) + I(i) S(Y) > I(i) túlkínálat: Y > Y E Y = jövedelem függvénye (45 -os egyenes) C(Y) + I(i) = árupiaci keresleti függvény 2. Három szereplős modell Y = C(Y DI ) + I(i) + G Y = C 0 + ĉ(y T 0 ty + Tr) + I(i) + G 3. Négy szereplős modell Y = C(Y DI ) + I(i) + G + X IM(Y) X = export IM(Y) = import függvény IM(Y) = IM 0 + my Y = C 0 + ĉy + I(i) + G + X IM 0 m Y Y = C 0 + I(i) + G + X IM 0 + Y(ĉ m) Y = C 0 + ĉ(y T 0 ty + Tr) + I(i) + G + X IM 0 my ha nincs adó ha van adó és transzfer is F 0 = C 0 + I + G = belső felhasználás autonóm elemei F = C(Y DI ) + I(i) + G = belső felhasználás Y = F 0 + X IM 0 + Y(ĉ m) Y = F(Y) + X IM 0 my Multiplikátor (m): ha az autonóm kiadások (pl. C, I, G) egységnyivel változnak, akkor hány egységgel változik az egyensúlyi jövedelem. m = 1 / 1-ĉ autonóm kiadások multiplikátora m = ĉ / 1-ĉ transzfer multiplikátor m = -ĉ / 1-ĉ adó multiplikátor ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔG ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔI ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔC ΔY = (ĉ / 1-ĉ) ΔTr ΔY = (-ĉ / 1-ĉ) ΔT 21
A fogyasztás, megtakarítás és beruházás kapcsolata 2 szereplős modellben Y 1 -nél: Y = C(Y) S(Y) = 0 Ye-nél: Y = C(Y) + I 1 S(Y) = I 1 egyensúly Y 2 -nél: Y = C(Y) + I 2 S(Y) = I 2 újabb egyensúly A függvény értelmezése: Következtetés: a) i 1 kamatláb I 1 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet C(Y) + I 1 Ye egyensúlyi jövedelem b) i 2 kamatláb I 2 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet C(Y) + I 2 Y 2 egyensúlyi jövedelem i I Y i I Y kamatláb beruházás fordított viszony kamatláb egyensúlyi jövedelem fordított viszony beruházás egyensúlyi jövedelem egyenes viszony A beruházás függ a kamatlábtól, de független a makrojövedelemtől! 22
Pénzpiac Pénzpiaci egyensúly: M S /P = M D (Y,i) M S = nominál pénzkínálat M S /P = reál pénzkínálat M S /P függ: M S -től egyenes viszonyban P-től fordított viszonyban M S /P rövidtávon állandó és független a kamatlábtól! M D (Y,i) = reál pénzkereslet M D (Y,i) függ: Y-tól egyenes viszonyban i-től fordított viszonyban M/P = reál pénzmennyiség i 0 M S /P = M D (Y, i) egyensúly Az árupiaci egyensúly mindig feltételezi a pénzpiaci egyensúlyt is! i 1 M D (Y, i) < M S /P túlkínálat mértéke: M/P 0 M/P 1 i 2 M D (Y, i) > M S /P túlkereslet mértéke: M/P 2 M/P 0 Az árszínvonal (P) és a kamatláb (i) kapcsolata A pont: P 0 M S /P = M D (Y, i) i 0 egyensúly B pont: P 1 M S /P 1 i 1 C pont: P 2 M S /P 2 i 2 A kamatláb és az árszínvonal között egyenes viszony van. ( P i, P i) 23
A gazdaságpolitika, az árupiac és a pénzpiac kapcsolata zárt gazdaságban A makrokeresleti függvény (Y D ) levezetése P 0 i 0 I 0 adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet C(Y) + I 0 Y E A P 1 i 1 I 1 adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet C(Y) + I 1 Y 1 B 24
Munkapiac Munkapiaci egyensúly: L D (w/p) = L S (w/p) L D (w/p) = munkakeresleti függvény (= a vállalatok munkaerő igénye) L S (w/p) = munkakínálati függvény w/p = reálbér w = nominálbér L A = aktívak L f = foglalkoztatottak U = munkanélküliek U Ö = önkéntes munkanélküliek U K = kényszerű munkanélküliek U = U K + U Ö w/p f = fizikai létminimumot biztosító reálbér Ha: L S = L A U = U K L S < L A U = U K + U Ö U K = L S L D (L 2 L 1 ) U Ö = L A L S (L A L 2 ) w/p 0 L D = L S egyensúly L f = L 0 w/p 1 L D L D < L S U L f = L D = L 1 munkanélküliség (L A L 1 ) w/p 2 L S L S < L D L f = L S = L 3 munkaerőhiány (L 4 L 3 ) munkanélküliségi ráta = u = U / L A = munkanélküliek / aktívak foglalkoztatási ráta = foglalkoztatottak (L f ) / munkaképes korúak aktivitási ráta = aktívak (L A ) / munkaképes korúak Okun törvénye: kimondja, hogy ha a makrojövedelem 2,2%-kal nő, akkor a munkanélküliségi ráta 1%-kal csökken. Y = 2,2% U = -1% 25
Munkapiaci kategóriák: lakosság - nem munkaképes korúak MUNKAKÉPES KORÚAK megjelennek a munkaerő piacon nem jelennek meg a munkaerő piacon AKTÍVAK (L A ) INAKTÍVAK (L i ) kapnak munkát nem kapnak munkát FOGLALKOZTATOTTAK (L f ) MUNKANÉLKÜLIEK (U) L D okozza L S okozza Kényszerű munkanélküliek (U K ) - Technikai - Strukturális (szerkezeti) - Konjunkturális - Indexálásból eredő - Szezonális A makrogazdasági egyensúly feltétele: az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlya, de ez nem feltételezi a munkapiaci egyensúlyt. A statisztika (hazai és nemzetközi egyaránt) a munkaképes korúaknál: 15 64 vagy 15 74 éves korcsoportot vizsgál Kiegészítés: A mikroökonómiában tanult összefüggés alapján: a tényező határköltsége = a tényező határtermék bevétele MFC L = MRP L Ez itt is felhasználható: W = MP L x P Az egyenlet átrendezésével a következő összefüggést kapjuk: W/P = MP L Önkéntes munkanélküliek (U Ö ) - Súrlódásos (frikciós) - Magasabb életminőség - Helyváltoztatás - Szakképzettség hiánya 26
A makrokínálati függvény (Y S ) levezetése Y(L) = makro termelési függvény w/p(p) = reálbér függvény végig a csökkenő hozadék jellemzi a reálbér az árszínvonaltól függ fordított viszonyban és a nominálbértől egyenes viszonyban A függvény értelmezése: a) P 0 w/p 0 reálbér L D = L S (egyensúly) L 0 = foglalkoztatottak Y 0 kibocsátás A pont b) P 1 W/P 1 L D L D < L S (munkanélküliség) L D határozza meg a foglalkoztatottak számát (L 1 ) Y 1 B pont c) P 2 W/P 2 L S L S < L D (munkaerő hiány) L S határozza meg a foglalkoztatottak számát (L 2 ) Y 2 C pont Y S (P): rendhagyó, mert visszahajló L 0 = potenciális foglalkoztatottak Y 0 = potenciális kibocsátás 27
A gazdaságpolitika fajtái Fiskális politika (költségvetési politika) Monetáris politika (pénzügypolitika) az összkeresletre hat a pénzkínálatra hat expanzív restriktív expanzív restriktív G T M S M S Tr G T Tr Képviselője: Képvieslője: John Maynard Keynes (1883-1946) Milton Friedman (1912-2006) Haavelmo-tétel: ha: ΔG = ΔT ΔY = ΔG S Á = T (G + Tr) S Á = T G Tr Állami költségvetés egyenlege (S Á ) G = autonóm (független a makrojövedelemtől) Tr = autonóm (független a makrojövedelemtől) T(Y) = T 0 + ty T 0 = autonóm adó t = adókulcs (a jövedelemtől függ) Y < Y 0 kiadás > bevétel S Á < 0 deficit Y = Y 0 kiadás = bevétel S Á = 0 egyensúly Y > Y 0 kiadás < bevétel S Á > 0 szufficit Az infláció Infláció = pénzromlás az árszínvonal tartós növekedése Inflációs ráta (π) = P 1 P 0 / P 0 Az infláció fajtái: kúszó (10 % alatti) vágtató (2-3 számjegyű) hiper (drasztikus, sok számjegyű) Okai Y D változása okozza keresleti infláció C 0 I 0 G M S /P > M D Y S változása okozza kínálati (költség) infláció W P K (tőkejavak ára nő) várakozások 28
Nyitott gazdaság, valutapiac Külkereskedelmi mérleg (X IM(Y)) X = export autonóm X/Y = export hányad IM(Y) = import függvény IM(Y) = IM 0 + my IM 0 = autonóm import = import határhajlandóság = ΔIM/ΔY (0 1) IM(Y)/Y = import hányad X > IM(Y) szufficit S K < 0 X = IM(Y) egyensúly S K = 0 X < IM(Y) deficit S K > 0 X függ: áruk színvonalától (minőségétől) külföld makrojövedelmétől reálárfolyamtól (r = e P K / P) A gazdaságpolitikai lehetőségek nyitott gazdaságban Cél: Y növelése u (munkanélküliségi ráta) csökkentése Megnevezés Fiskális politika (expanzív) pl. G Monetáris politika (expanzív) pl. M S Rögzített árfolyamrendszer eredményes nem eredményes Lebegő árfolyamrendszer nem eredményes eredményes Eredményes: ha tartósan nő Y és u csökken Nem eredményes: ha Y nem nő tartósan, ezáltal u nem csökken Az árfolyam változásának hatása az áru- és tőkemozgásokra 29
Valutapiac, fizetési mérleg a) lebegő árfolyamrendszer e 0 D( ) = S( ) fizetési mérleg egyensúlyban van jegybanki tartalék nem változik e 1 D( ) < S( ) gyengül a hazai valuta leértékelés e 2 D( ) > S( ) erősödik a hazai valuta felértékelés D( ) < S( ) túlkínálat fizetési mérleg szufficites jegybanki tartalék nő D( ) > S( ) túlkereslet fizetési mérleg deficites jegybanki tartalék csökken b) rögzített árfolyamrendszer e 0 = egyensúlyi árfolyam e 1 = a gyenge sávban rögzített árfolyam valuta keresleti függvény módosul D ( )-re e 2 = az erős sávban rögzített árfolyam valuta kínálati függvény módosul S ( )-re e 1 -nél túlkínálat a jegybank Q 2 Q 1 mennyiségű valutát vásárol e 2 -nél túlkereslet a jegybank Q 4 Q 3 mennyiségű valutát elad az eladás illetve vétel = jegybanki intervenció 30