A MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki Karának T A N T E R V E Levelező tagozat Főiskolai Szintű Villamosmérnöki Szak Elfogadta: a Gépészmérnöki Kar Tanácsa, 2000. Érvényes: 2000/2001. tanév I. félévétől Miskolc, 2000.
2 TARTALOM 1. A FŐISKOLAI SZINTŰ VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK TANTERVI ADATAI...3 1.1. A SZAK MEGNEVEZÉSE...3 1.2. KÉPZÉSI CÉL...3 1.3. A KÉPZÉSI IDŐ...3 1.4. A DIPLOMA MEGNEVEZÉSE, VÉGZETTSÉGI SZINT, SZAKKÉPZETTSÉG...3 1.5. A KÉPZÉS TARTALMA...3 1.6. A MINŐSITÉS FELTÉTELEI...3 1.7. A DIPLOMÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK...4 2. A SZAKON BELÜLI SZAKIRÁNYOK...5 2.1. FOLYAMATIRÁNYÍTÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓTECHNIKAI SZAKIRÁNY (FVA)...5 2.2. JELEK ÉS RENDSZEREK INFORMATIKÁJA SZAKIRÁNY(FVB)...5 2.3 DIGITÁLIS RENDSZEREK ALKALMAZÁSA SZAKIRÁNY (FVC)...5 2.4. TELJESÍTMÉNY-ELEKTRONIKAI SZAKIRÁNY (FVD)...5 2.5. TELEKOMMUNIKÁCIÓS SZAKIRÁNY (FVE)...5 2.6. AUTÓVILLAMOSSÁG SZAKIRÁNY (FVF)...5 2.6. VILLAMOSENERGIA-RENDSZEREK SZAKIRÁNY (FVG)...5 3. A KÖZÖS TANTÁRGYAK TANTERVE ÉS TANTÁRGYPROGRAMJAI...6 4. A SZAKIRÁNYÚ TÁRGYAK TANTERVE ÉS TANTÁRGYPROGRAMJA...24 4.1. FOLYAMATIRÁNYÍTÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓTECHNIKAI SZAKIRÁNY (FVA)...24 4.2 JELEK ÉS RENDSZEREK INFORMATIKÁJA SZAKIRÁNY (FVB)...28 4.3 DIGITÁLIS RENDSZEREK ALKALMAZÁSA SZAKIRÁNY (FVC)...32 4.4 TELJESÍTMÉNY-ELEKTRONIKAI SZAKIRÁNY (FVD)...36 4.5 TELEKOMMUNIKÁCIÓS SZAKIRÁNY (FVE)...41 4.6 AUTÓVILLAMOSSÁG SZAKIRÁNY (FVF)...45 4.7 VILLAMOSENERGIA RENDSZEREK SZAKIRÁNY (FVG)...49
A FŐISKOLAI SZINTŰ VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK TANTERVI ADATAI 3 1.1. A SZAK MEGNEVEZÉSE 1.2. KÉPZÉSI CÉL VILLAMOSMÉRNÖKI Természet-, társadalom- és gazdaságtudományi, informatikai és műszaki alaptudományi ismereteken alapuló - gépek, berendezések, termelési folyamatok és szolgáltatások területén - tervezési, üzemeltetési, irányítási szintű villamosmérnöki ismeretek elsajátítása. Egy választható szakterületen mélyebb szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése. 1.3. A KÉPZÉSI IDŐ A képzés időtartama: 7 félév. A tananyag elsajátítására fordított minimális összóraszám: 5400 óra. 1.4. A DIPLOMA MEGNEVEZÉSE, VÉGZETTSÉGI SZINT, SZAKKÉPZETTSÉG A végzettségi szint: főiskolai A szakképzettség, illetve a diploma megnevezése: villamosmérnök B.Sc.in Electrical Eng. Dipl.Ing.für Electrotechnik (FH) 1.5. A KÉPZÉS TARTALMA Az egyes tantárgycsoportok arányai: természettudományos alapismeretek 15 % gazdasági és humán ismeretek 6 % szakmai törzsanyag 51 % differenciált szakmai ismeretek 28 % Gyakorlati képzés: 4 hét. 1.6. A MINŐSITÉS FELTÉTELEI Az ismeretek ellenőrzési rendszere: Vizsgaszám: 31 A szigorlatok száma: 2 A szigorlatok tárgyai: Matematika (??)
4 Villamosságtan (??) A szakdolgozat követelményei: Olyan önálló villamosmérnöki feladat, amelyet a hallgató tanulmányaira támaszkodva, konzulens(ek) irányításával maximum egy félév alatt elvégezhet. A szakdolgozattal a hallgatónak igazolnia kell, hogy kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, és - szakmai irányítással - a tervezési, fejlesztési munkában. A záróvizsga követelményei: A záróvizsgára bocsátás feltételei: - a tantervben az 1-7 szemeszterekben előírt követelmények teljesítése, - egy idegen nyelvből alapfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsga, - záródolgozat elkészítése, beadása, - szakmai gyakorlat teljesítése a tantervi követelmények szerint. A záróvizsga részei: - a szakdolgozat megvédése, - szóbeli vizsga három tárgyból: Digitális rendszerek minden szakirány számára, valamint a szakirányok szerint változó további két tantárgy. A záróvizsga eredménye: A záróvizsga eredményének összetevői: a szigorlatok eredménye, a záróvizsga két szaktárgyi vizsgájának eredménye és a szakdolgozatra kapott érdemjegy. 1.7. A DIPLOMÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A diploma minősítése az alábbi módon számítható ki: M Sz + = A 2 amelyben: M a diploma minősítése Sz a szigorlatok érdemjegyeinek számtani átlaga A a záróvizsgák eredménye + szakdolgozat érdemjegy számtani átlaga: A A + = A 1 2 2 ahol A1 a szakdolgozat osztályzata A2 a záróvizsga tantárgyak osztályzatainak számtani átlaga: A 2 = Z + Z + Z 1 2 3 3
2. A SZAKON BELÜLI SZAKIRÁNYOK 5 Az alapismeretek elmélyítésére, gyakorlatiasabb tudás megszerzésére, a célokban megfogalmazottak elérésére - az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek figyelembevételével - különböző szakirányok felvételére nyílik lehetőség. A szakirányok tartalma, iránya a technika fejlődésének függvényében folyamatosan változik. 2.1. FOLYAMATIRÁNYÍTÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓTECHNIKAI SZAKIRÁNY (FLVA) A szakirányon végzett villamosmérnökök a folyamatos- és rokonipari technológiai folyamatok műszerezési, automatizálási, mérési és ipari kommunikációs feladatainak gyakorlati megoldására készülnek fel, de képesek az e tárgyú műszaki fejlesztés és kutatás átlagos bonyolultságú részfeladatainak ellátására is. 2.2. JELEK ÉS RENDSZEREK INFORMATIKÁJA SZAKIRÁNY (FLVB) A szakirányon végzett villamosmérnökök a számítógépes információ feldolgozással kapcsolatos eszközök, berendezések, hálózatok telepítési, üzembehelyezési, üzemeltetési feladatainak megoldására készülnek fel, de képesek az e tárgyú műszaki fejlesztés és kutatás átlagos bonyolultságú részfeladatainak ellátására is. 2.3 DIGITÁLIS RENDSZEREK ALKALMAZÁSA SZAKIRÁNY (FLVC) A szakirányon végzett villamosmérnökök a digitális rendszerek számítógépes tervezési feladatainak ellátására, továbbá ilyen rendszerek beüzemelési, tesztelési, gyártási, üzemeltetési feladatainak ellátására készülnek fel, de képesek az e tárgyú műszaki fejlesztés és kutatás átlagos bonyolultságú részfeladatainak ellátására is. 2.4. TELJESÍTMÉNY-ELEKTRONIKAI SZAKIRÁNY (FLVD) A szakirányon végzett villamosmérnökök az erősáramú teljesítmény-elektronikai és villamos hajtások üzemeltetetési, automatizálási feladatainak megoldására alkalmasak. Ezen túlmenően az e tárgyú tervezés, fejlesztés és kutatás átlagos bonyolultságú részfeladatainak ellátására is képessé válnak. 2.5. TELEKOMMUNIKÁCIÓS SZAKIRÁNY (FLVE) A szakirányon végzett üzemmérnökök a távközlési és telekommunikációs rendszerek telepítési, üzemeltetési feladatainak ellátásán túl az e tárgyú tervezés, fejlesztés és kutatás átlagos bonyolultságú részfeladatainak ellátására is alkalmasak. 2.6. AUTÓVILLAMOSSÁG SZAKIRÁNY (FLVF) A szakirányon végzett villamosmérnökök alkalmassá válnak a korszerű gépjárművek elektronikus egységeinek, vezérlőberendezéseinek karbantartására, hibakeresésére, javítására de képesek az e tárgyú műszaki fejlesztés és kutatás átlagos bonyolultságú részfeladatainak ellátására is. 2.6. VILLAMOSENERGIA-RENDSZEREK SZAKIRÁNY (FLVG) A szakirányon végzett villamosmérnökök alkalmassá válnak a villamosenergia és kapcsolódó rendszerek védelmi és zavarelhárítási, üzemeltetési, karbantartási és fejlesztési mérnöki munkáinak végzésére.
3. A KÖZÖS TANTÁRGYAK TANTERVE ÉS TANTÁRGYPROGRAMJAI 6 A tervezet a tanterven bejelölt számozás szerinti sorrendben tartalmazza a Villamosmérnöki Szak tantárgyainak programját. Az egyes tantárgyak oktatási terjedelme, követelménye, kreditje az alábbi példa szerint értelmezhetők. 30+2 k /5 Kreditpont Számonkérés, pl. k:: aláírás + kollokvium félévi összes kontakt óraszám: 30 óra előadás+2 óra laboratóriumi gyakorlat és vagy tantermi ill. számítógépes gyakorlat Tantárgykódok Tanszékenként egyedileg megállapított kódok pl. GEVEE801 Gépészmérnöki Kar (GE), Villamosmérnöki Intézet (V), Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék (EE), 801. sorszámú tárgy A tárgykódok 3 5. betűjének jelentése a Gépészmérnöki Kar tanszékeinél: AGT ÁHT FIT GET IAK IAL MAK MAN MTT SGT VAU VEE Ábrázoló Geometriai Tanszék Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Tanszéke Fizikai Tanszék Gépelemek Tanszéke Alkalmazott Informatikai Tanszék Általános Informatikai Tanszék Alkalmazott Matematikai Tanszék Analízis Tanszék Mechanikai Technológiai Tanszék Szerszámgépek Tanszéke Automatizálási Tanszék Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék A társadalomtudományi és hunán tárgyaknál a kódok eltérhetnek a fenti rendszertől!
7 A FŐISKOLAI SZINTŰ, LEVELEZŐ TAGOZATÚ VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK K Ssz. Tantárgy 1. Matematika I - III. 2.. Numerikus módszerek 3. Számítástechnika 4. Villamosságtan I - IV. 5. Villamos anyagtechnológia 6. Villamos mérések I-II. 7. Digitális technika 8. Műszaki dokumentáció 9. Fizika I-II. Félév/kontakt óra 1 2 3 4 5 GEMANxxx GEMANxxx GEMANxxx 32+0 k/7 24+0 k/6 20+0 s/5 GEMAN 16+0 k/3 8+4 g/3 24+0 k/5 12+4 k/5 10+8 g/3 6+4 s/3 16+0 k/4 8+0 k/2 0+8 g/1 12+0 k/2 8+4 g/3 12+0 g/3 12+0 k/4
8 10. Villamos energetika 11. Elektronika I - III. 12. Digitális rendszerek I - II. 13. Műszaki informatika 14. Kommunikáció elmélet 15. Szoftverfejlesztés 16+4 k/4 20+0 k/4 10+4 g/2 4+4 k/3 8+8 g/2 4+8 k/3 8+4 k/3 8+4 g/3 8+8 g/4 16. Villamos biztonságtechnika 17. 8+4 g/3 Elektronikus mérések I - II. 6+8 g/2 8+4 k/3 18. Automatika I-II. 19. Mérőrendszerek 20. Számítógép hálózatok 8+8 g/3 10+4 k/3 12+4 k/4 12+8 g/3
9 21. Mikroprocesszortechnika 12+8 k/4 22. Telematika 23. Szakirányú tárgy I. 12+8 k/4 24. Szakirányú tárgy II. 25. Szakirányú tárgy III. 12+8 k/5 12+8k/5 26. Szakirányú tárgy IV. 27. Szakirányú tárgy V. 28. Szakirányú tárgy VI. 29. Szakirányú tárgy VII. 30. Szakirányú tárgy VIII. 31. Komplex tervezés
10 32. Közgazdaságtan alapjai I - II. 8+0 k/2 8+0 k/2 33. Szervezéstan 34. Vállalatirányítás I - II. 35. Szakdolgozat Összes óra 116 116 116 116 118 Szigorlat 1 1 Vizsgák száma 5 5 4 4 5 Gyakorlati jegyek száma 2 3 3 3 2 Kredit pontok 26 26 26 26 26 Megjegyzés: a szürkével árnyalt mezők szakirányok programjait tartalmazzák, a tárgyleírásokat és kódok Szigorlati tantárgyak: Záróvizsga tantárgyak: 1. Matematika (GEMAN, GEMAN) 1. Digitális rendszertechnika (GEVAU, GEVA 2. Villamosságtan (GEVEE,GEVEE, GEVEE) 2. szakiránytól függő tantárgy (lásd szakirányo 3. szakiránytól függő tantárgy (lásd szakirányo
11 Tantárgy neve: Analízis és lineáris algebra Tantárgykód: GEMAN 101 Tárgyfelelős: Dr. Kálovics Ferenc egyetemi docens Algebra, lineáris algebra: Műveletek halmazokkal, nevezetes számhalmazok. A valós számok tulajdonságai. Polinomok valós zérus helyei, gyöktényezős alak, polinomok osztása, elemi törtekre bontás. Komplex számok. Műveletek számpáros, algebrai és trigonometrikus alakban. Síkbeli és térbeli vektorok. Műveletek, geometriai és fizikai jelentések. Egyenes és sík egyenlete. Speciális térgörbék és felületek paraméteres megadása. Determinánsok. Műveletek mátrixokkal, inverz mátrix. Lineáris egyenletrendszerek megoldása Cramer-szabállyal illetve eliminációval. Számsorozatok, egyváltozós valós függvények, síkgörbék: Számsorozatok monotonitása, korlátossága, konvergenciája. Határértékkel kapcsolatos tételek. Egyváltozós valós függvény jellemzése, határérték, folytonosság. Racionális egész- és racionális törtfüggvények. Trigonometrikus és arkusz függvények. Exponenciális és logaritmus függvények. Hiperbolikusz függvények, area függvények. Síkgörbék Descartes-koordinátás, polárkoordinátás és paraméteres megadása. Differenciálszámítás (egyv. valós fgv.): Differenciálhányados, derivált fogalma. Deriválási szabályok, elemi függvények deriváltjai. Taylor-polinom, függvényvizsgálat. Integrálszámítás (egyv. valós fgv.): Primitív függvény, határozatlan integrál fogalma. Integrálási szabályok, módszerek. Határozott integrál fogalma, tulajdonságai. Newton-Leibniz formula. A határozott integrál alkalmazásai: terület, ívhossz, térfogat számolása. Improprius integrálok. Törölt: TANTERV No.... [1] Formázott táblázat Tantárgy neve: Felsőbb analízis Tantárgykód: GEMAN 111 Tárgyfelelős: Dr. Kálovics Ferenc egyetemi docens Közönséges differenciálegyenletek: Differenciálegyenletek típusai, osztályozásuk. Szétválasztható diff. e.-ek. Lineáris diff. e.-ek általános tételei. Lineáris elsőrendű diff. e.-ek. Lineáris, állandó együtthatójú, másodrendű diff. egyenletek. Fizikai példák. Számsorok, függvénysorok: Számsorok konvergenciája, abszolút és feltételes konvergencia. Hányados-, integrál- és Leibniz-kritérium. Függvénysorok pontonkénti és egyenletes konvergenciája. Taylor-sor egyváltozós valós függvényhez. Fourier-sor egyváltozós valós függvényhez. Fizikai példa. Többváltozós valós függvények: Többváltozós valós függvény szemléltetése, határérték, folytonosság. Néhány nevezetes felület Descartes-koordinátás és paraméteres megadása. Parciális derivált, gradiens vektor, Hesse-mátrix. A parciális diff. egyenletek fogalma. Taylor-polinom, többváltozós valós függvény lokális szélsőértéke. Kettős és hármas integrálok. Alkalmazás: térfogat, felszín, tömeg. Vektor-vektor függvények: Vektor-vektor függvény fogalma. Jacobi-mátrix, divergencia, rotáció. A nabla- és Laplace-operátorok. Vektor-vektor függvény görbementi (skalár értékű) integrálja. Alkalmazás: munka, cirkuláció. Vektor-vektor függvény felületmenti (skalár értékű) integrálja. Alkalmazás: fluxus. Integrálátalakítási tételek (Stokes- és Gauss-Osztrogradszkij-tétel). Tantárgy neve: Bevezetés a numerikus módszerekbe Tantárgykód: GEMAK 101 Tárgyfelelős: Dr. Jeney András egyetemi docens A klasszikus hibaszámítás elemei. Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss eliminációval, egyszerű és Seidel-iterációval. Mátrixok LU felbontása és alkalmazása lineáris egyenletrendszerekre. A sajátérték-sajátvektor probléma, a hatványmódszer.
12 Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása: intervallum felező eljárás, iteráció, Newton-módszer. A Newton-módszer nemlineáris egyenlet-rendszerekre. Függvényközelítés interpolációval: a Lagrange- és a szplájn-interpoláció. Numerikus deriválás és integrálás. Függvények közelítése a legkisebb négyzetek módszerével folytonos és diszkrét esetben. Differenciálegyenlet numerikus megoldása Runge-Kutta típusú módszerekkel. Tantárgy neve: Bevezetés a valószínűségszámításba Tantárgykód: GEMAK 102 Tárgyfelelős: Dr. Fegyverneki Sándor egyetemi adjunktus A valószínűség fogalma. Műveletek eseményekkel. A valószínűség axiomatikus felépítése. Klasszikus valószínűségszámítási feladatok, visszatevéses és visszatevés nélküli mintavétel. Feltételes valószínűség, a teljes valószínűség tétele, a Bayes-tétel. Események függetlensége. Geometriai valószínűség. Valószínűségi változók, eloszlás, eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény. Diszkrét valószínűségi változók, binomiális, hipergeometrikus, geometriai, exponenciális eloszlás. Nevezetes folytonos eloszlások, egyenletes, exponenciális, Cauchy-, normális eloszlás. Többdimenziós eloszlások. Valószínűségi változók transzformáltjai. Valószínűségi változók numerikus jellemzői, várható érték, szórás, tulajdonságaik. A nagy számok gyenge törvényei. (Lokális) Moivre-Laplace tétel. Többdimenziós valószínűségi változók, kétváltozós eloszlás- és sűrűségfüggvény. Valószínűségi vektorváltozók transzformáltjainak eloszlása. Kovariancia és korrelációs együttható. Feltételes eloszlás- és sűrűségfüggvény. Feltételes várható érték, regresszió. Független valószínűségi változók. A kétdimenziós egyenletes és normális eloszlás. Valószínűségi változók minimumának és maximumának eloszlása. Centrális határeloszlás-tétel. Tantárgy neve: Általános fizika I. Tantárgykód: GEFIT 111 Tárgyfelelős: Dr. Palásthy Béla egyetemi docens A fizika tárgya és felosztása. az SI mértékegységrendszer. Kinematikai alapfogalmak. Mozgás leírása derékszögű koordinátarendszerben. Speciális mozgások. Dinamikai alapfogalmak. Newton axiómák. Erőtörvények. A teljesítmény és a kinetikus energia definíciója. A teljesítmény tétel. A mechanikai munka definíciója, a munkatétel. A mechanikai energiatétel. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés, gyengén csillapítás. Gerjesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia. A kontinuum mechanika elemei. Bernoulli-egyenlet. Hidrosztatika. Felületi jelenségek, felületi feszültség. Hőtan elemei. Belső energia hőközlés, munkavégzés. A hőtan első főtétele. A kinetikus gázelmélet elemei. Az egyatomos ideális gáz belső energiája. Az ideális gáz állapotegyenlete. Erőgépi és hűtőgépi körfolyamatok. Szilárd testek és folyadékok hőtágulása. Kristályok fajhője. Olvadás, párolgás. Az elektrosztatika alapjelenségei. Elektromos töltés, térerősség. A Coulomb-féle erőtörvény. Potenciális energia és potenciál. Az elektromos mező forrástörvénye. Töltéseloszlások. Vezetők elektrosztatikus mezőben. A kapacitás fogalma. Kondenzátorok. Síkkondenzátor kapacitása. Az elektrosztatikus tér energiája, energiasűrűsége. Az elektromos áramlás. Áramsűrűség, áramerősség fogalma. Áramforrások, elektromotoros erő. Áramvezetés fémekben. Ohmtörvény. Fajlagos ellenállás hőmérséklet függése. Ohm törvény teljes áramkörre. Egyenáramú hálózatok. Kirchhoff-törvények és alkalmazásaik. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. a Joule-törvény integrális alakja.
13 Tantárgy neve: Általános fizika II. Tantárgykód: GEFIT 112 Tárgyfelelős: Dr. Palásthy Béla egyetemi docens Mágneses alapjelenségek. A mágneses indukció vektor. Ampere-erő képlete. Lorentzerő. Ciklotron. Mágneses Gauss-törvény. Mágneses polarizáció. Mágnesezettség vektor, mágneses térerősség. Az anyagok mágneses tulajdonságai. Dia-, para-, ferromágnesesség. Ampere-féle gerjesztési törvény. Biot-Savart törvény. Indukció jelensége. Mozgási indukció, Neumann törvény. Váltakozó-áramú generátor. Nyugalmi indukció jelensége. Faraday-féle indukció törvény. Általános huroktörvény. Mágneses mező energiája és energiasűrűsége. Soros áramkör gerjesztett elektromágneses rezgései. megoldása komplex függvényekkel. Impedancia. Fázis ábra. Teljesítmény. Váltakozóáram jellemzése effektív értékekkel. Ampere-Maxwell féle gerjesztési törvény. Maxwell-egyenletek teljes rendszere. Elektromágneses hullámok homogén izotróp szigetelőben. Monokromatikus síkhullám megoldás. Transzverzális hullám. Interferencia jelensége. Snellius-Descartes törvény. Diszperzió. Feketetest sugárzás. Fotoeffektus. Radioaktivitás. α, β-, és γ-bomlás, radioaktív bomlástörvény. Radioaktív sugárzások mérése. Az ionizáló sugárzás hatásai. Gázok, gőzök abszorpciós és emissziós színképe, Bohr-posztulátumok, Franck-Hertz-kísérlet. A H-atom Bohrmodellje. A mikrorészecskék kettős természete, de Broglie-hipotézis, elektron-interferencia. Az indukált emisszió, populációinverzió. A lézer működése, rubinlézer, He-Ne gázlézer. Röntgensugárzás és alkalmazásai. Nukleáris kölcsönhatás. Tömegdefektus, kötési energia. Maghasadás, láncreakció. Atomreaktorok működése. Magfúzió. Tantárgy neve: Villamos anyagtechnológia Tantárgykód: GEMTT 141 Tárgyfelelős: Dr. Nagy Gyula egyetemi docens Az anyagtudomány definíciója, szerepe a technológiákban. Szilárdtestek szerkezete, kristálytani alapfogalmak és jelölések. Kristályok és rácshibák. Polikristályos anyagok, folyadékkristályok. Fémek, ötvözetek termikus viselkedése, állapotábrák. Diffúzió jelensége. Kristályosodás, szilárd állapotú fázisátalakulások, diffúziós és diffúzió nélküli átalakulások. Mechanikai tulajdonságok meghatározásának módjai, jellemző mérőszámai. Károsodási folyamatok. Az elektromos vezetés, vezetési tulajdonságok. Vezető- és ellenállásanyagok, szupravezetők. Félvezető anyagok elmélete, sávszerkezeti jellegzetességek, félvezető vegyületek. Szigetelő tulajdonságok és anyagok. Műanyagok és kerámiák jellemzői. Mágneses tulajdonságok és anyagok. Kötések (forrasztás, hegesztés) anyagai, jellemzői. Forgács nélküli alakítás technológiái. Tantárgy neve: Műszaki dokumentáció Tantárgykód: GEAGT 102 Tárgyfelelős: Dr. Kövesi Gyuláné dr. egyetemi adjunktus Vetítési módok. Pont, egyenes és sík ábrázolása Monge-féle kétképsíkos rendszerben. Különleges helyzetű térelemek, sík különleges egyenesei. Sík és egyenes döféspontja, két sík metszésvonala. Képsíkrendszer transzformáció. Térelemek párhuzamossága, merőlegessége, sík forgatása. Térelemek távolsága és egymással bezárt szöge. Síklapú és forgástestek ábrázolása, metszése síkkal. Forgáskúp ellipszis, parabola és hiperbola metszete. Géprajzi vetületek. Nézet, metszet, szelvény. Különleges ábrázolásmódok. Méretek megadása, mérethálózat felépítésének szempontjai, különleges mérethálózatok. Jelképes ábrázolás. Menetes alkatrészek ábrázolása. Valóságos test térbeli kiterjedése.
14 ISO tűrésrendszer. Alak- és helyzeteltérés, felületminőség, kapcsolódó alkatrészek. ISO illesztési rendszerek. Villamos rendszerek rajzai. Kapcsolási rajzok készítése, villamos tervjelképek. Tantárgy neve: Villamosságtan I. Tantárgykód: GEVEE 101 Tárgyfelelős: Dr. Tóth Ferenc egyetemi docens Villamos alapmennyiségek: töltés, áram, feszültség, ellenállás, vezetés, fajlagos ellenállás, fajlagos vezetés fogalmai, mértékegységek. SI mértékrendszer. Villamos tér alapösszefüggései: Coulomb-törvény, villamos térerősség, potenciál, feszültség fogalmai. Az elektrosztatika Gauss-törvénye. Kapacitás, kondenzátor. A villamostér teljesítmény sűrűsége, teljesítménye. Az áramvezetés mechanizmusa. Villamos ellenállás. Ellenállások soros, párhuzamos kapcsolása, eredőszámítás. Villamos áramkör. Ohm-törvénye. Egyenfeszültségű hálózatok számítása. Kirchhoff-törvények. Egyenáramú munka és teljesítmény. Áramforrások. Áramkör számítási tételek: hurokáramok-, csomóponti potenciálok módszere, szuperpozíció elve, Thevenin-, Norton-, Millmann tételek és ezek alkalmazása az egyenáramú hálózatok számítására. Villamos áram mágneses tere. Magnetosztatikus tér. Mágneses tér anyagokban. Mágneses indukció. Lorentz-erőtörvénye. Mágneses körök, mágneses fluxus, gerjesztési törvény, mágneses Ohm-törvény. Időben lassan változó elektromágneses terek: nyugalmi indukció, mozgási indukció, kölcsönös indukció jelensége. Tantárgy neve: Villamosságtan II. Tantárgykód: GEVEE 151 Tárgyfelelős: Dr. Tóth Ferenc egyetemi docens Szinuszos feszültségű lineáris villamos hálózatok számítása. Szinuszos mennyiségek jellemzői. Egyszerű kétpólusok áramai, feszültségei és teljesítményei. Szinuszos mennyiségek komplex leírása. A komplex impedancia, admittancia. A Kirchhoffegyenletek komplex írásmódban. Komplex teljesítmény. Néhány egyszerű hálózat: soros L-R kör, soros R-C kör, a soros rezgőkör, a párhuzamos rezgőkör, legegyszerűbb csatolt körök. Egyfázisú szinuszos feszültségű hálózatok számításánál az ismert hálózatszámítási tételek alkalmazása: hurokáramok-, csomóponti potenciálok módszere, szuperpozíció elve, Thevenin-, Norton-, Millmann tételek. Lineáris villamos hálózatok frekvencia függése és ábrázolása: Nyquist-, Bode-diagram. Rezgőkörök frekvencia függése: soros, párhuzamos rezgőkörök. Munkadiagramok: az egyenes, a kör paraméter egyenese, inverzió, egyenes és kör inverze. Lineáris kapuáramkörök számítása alapkapcsolások, paraméterek, bemenő impedancia, hullámimpedancia fogalma. Többfázisú szinuszos feszültségű hálózatok számítása, csillag, deltakapcsolás. Háromfázisú hálózatok számítása: szimmetrikus generátor szimmetrikus és aszimmetrikus terhelése. Tantárgy neve: Villamosságtan III. Tantárgykód: GEVEE 103 Tárgyfelelős: Dr. Tóth Ferenc egyetemi docens Szimmetrikus összetevők módszere. Periodikus állapotú hálózatok számítása, periodikus jelek jellemző értékeinek számítása a Fourier-sor alapján, többhullámú áramok teljesítmény számítása. Nemlineáris hálózatok:egyenáramú hálózatok,
15 váltakozóáramú hálózatok számítása. Átmeneti jelenségek vizsgálata. Egyenfeszültségű hálózatok tranziens folyamatai. Szinuszos feszültségű hálózatok tranziens folyamatai. Laplace-transzformáció alkalmazása a hálózatok számítására. Operátoros impedanciák. Periodikus függvények leírása Klasszikus számítási módszer. Speciális függvény típusok a hálózatok számításában. Állapotváltozók módszere. A hálózat jellemző függvény fogalma. Duhamel-integrál. A súlyfüggvény, átviteli függvény. Az elektromágneses terek fontosabb összefüggéseinek áttekintése és rendszerbefoglalása. Konvektív áram fogalma. Folytonossági egyenlet. Az energiasűrűség, teljesítménysűrűség. Poyting vektor. Maxwell-egyenletek rendszere. Határfeltételek, törés törvények, erőhatások. Elektromágneses hullámtér. Tantárgy neve: Villamos mérések Tantárgykód: GEVEE 102 Tárgyfelelős: Váradiné dr. Szarka Angéla egyetemi docens A mérés alapfogalmai, folyamata. Mértékegység rendszerek. A fizikai folyamatok jellemzői, a folyamatok leírásának módja. Jelek és rendszerek. A determinisztikus jelek és sztochasztikus folyamatok tulajdonságai. Mérési hiba. A hiba definíciói, rendszeres és véletlen hibák. A hibák feltárhatósága, a hibák csökkentésének lehetőségei, hibaszámítás. Véletlen hibák becslésének módszerei. Feszültség- és árammérés. A feszültségmérés eszközei, módszerei. Mérendő paraméterek, zavarelnyomási módszerek. Mérőműszerek jellemzői. Elektromechanikus mérőműszerek. Teljesítmény és energia mérése. Impedancia-mérés. Analóg ellenállásmérés módszerei: közvetlen-mutatós ohmmérők, összehasonlító módszerek, hídkapcsolások. Analóg oszcilloszkópok alkalmazása. Tantárgy neve: Digitális technika Tantárgykód: GEVAU 101 Tárgyfelelős: Dr.Ajtonyi István egyetemi tanár Bevezetés a digitális technikába. Számrendszerek és kódrendszerek. Számok ábrázolása és konvertálása. Komplemens aritmetika. Kódtipusok, hibafelfedő és javító kódok. Logikai változók, logikai függvények. Egy- és kétváltozós logikai függvények. Boole algebra, De Morgan szabályok. Többváltozós logikai függvények megadási, ábrázolási módszerei, kanonikus alakok, maxterm, minterm fogalomköre. Logikai függvények egyszerűsítési módszerei: grafikus, numerikus. Többszintű logikai hálózatok analízise. Kombinációs hálózatok definiálása, tervezése. Kombinációs tipusú funkcionális egységek: aritmetikai, kódoló, kódátalakító, dekódoló, multiplexer, demultiplexer. Hazárdok: statikus, dinamikus hazárd fogalma, felismerése, kiküszöbölése. Sorrendi hálózat (aszinkron, szinkron) fogalma. Flip-flopok logikai jellemzése. Tantárgy neve: Elektronika I. Tantárgykód: GEVEE 152 Tárgyfelelős: Dr. Nagy Jenő egyetemi adjunktus Egyenletes adalékolású félvezető kristály termikus egyensúlyban. Félvezetők egyenletes gerjesztése. A villamos térerősség és a driftáram kapcsolata. Optikai gerjesztés és a mozgékony töltéshordozó élettartam, fotóvezetés. Egyenlőtlen helyzetek vizsgálata. Diffúziós áram, a folytonossági egyenletek és a Gauss-törvény félvezetőkben. A diffúziós egyenletek. A töltéshordozó áramlás egyenletei. Egyenlőtlenül adalékolt félvezetők termikus egyensúlyban. Elektrosztatikus potenciál a pn-átmeneteknél. A pn-
16 dióda záró igénybevétele, a tértöltésű tartomány. A dióda árama. Dióda modellek és fajták. A bipoláris tranzisztor. Egyéb pn-átmeneten alapuló félvezetőeszközök. A MOSkondenzátor és igénybevételi módjai. A térvezérlésű tranzisztor elvi működése. A szigetelt vezérlőelektródán alapuló félvezetőeszközök. Egy tranzisztoros erősítő alapkapcsolások. A KE alapkapcsolás. A differenciálerősítő alapkapcsolás. Többfokozatú erősítők. Műveleti erősítő elve. Műveleti erősítő alkalmazása. Digitális áramköri blokkok és kapuáramkörök. Tantárgy neve: Elektronika II. Tantárgykód: GEVEE 104 Tárgyfelelős: Dr. Nagy Jenő egyetemi adjunktus Műveleti erősítők alapjellemzőinek vizsgálata. Az összeadó, kivonó, számmal szorzó áramkörök. Integrátorok, differenciáló áramkörök, differenciáló egyenletek analóg áramköri megoldása. Függvénygenerátorok: Logaritmus és exponenciális értéket képző kapcsolások, egyéb függvényérték képzők (szinusz generátor, háromszög generátor). Analóg szorzók és alkalmazásaik. A P, PI és PID szabályozóerősítők alkalmazása elektronikus szabályozókörökben. Oszcillátorok: berezgési feltétel, megoldási módok. (LC oszcillátorok, RC oszcillátor kvarc-oszcillátor) Analóg kapcsolók és a mintavevőtartó áramkör. A fázisszinkronizált hurok (PLL) és alkalmazása. Vezérelt generátorok műveleti erősítővel. Teljesítményerősítők és végfokozatok. Szélessávú erősítők, a transzimpedancia erősítő működési elve. Aktív szűrők alapelvei, áramkörei. Transzformációk az aluláteresztő szűrő összefüggéseire alapozva. Transzformációk az aluláteresztő szűrő összefüggései. Digitál-analóg (D/A) átalakítók. Analóg-digitál (A/D) átalakítók. Átalakítási hiba esetei. Tantárgy neve: Digitális rendszerek I. Tantárgykód: GEVAU 102 Tárgyfelelős: Dr.Ajtonyi István egyetemi tanár Sorrendi hálózatok analízise és szintézise állapottáblás módszerrel. Példák aszinkron sorrendi hálózat tervezésére. Számlálók felépítése, osztályozása. Aszinkron bináris és NBCD számlálók analízise. Szinkron számlálók tervezése D, JK flip-flopokkal. Egytokos számlálók alkalmazástechnikája. Regiszterek, léptető regiszterek visszacsatolt regiszterek felépítése, alkalmazása. Félvezető alapú memóriák: RAM, ROM memóriák felépítése, működtetése, bővítése. SRAM, DRAM összehasonlítása. Gyártott tipusok bemutatása. ROM memóriák rendszertechnikája: gyárilag maszkolt ROM, PROM, EPROM, EAROM. Digitális áramkörök analízise: diódás, tranzisztoros, TTL, CMOS, BICMOS, GAS felépítésű áramkörök. TP, OC, TS kimenetű áramkörök. A FAMOS tranzisztor, mint az EPROM memória alapja. Digitális áramkörök terhelési viszonyai: FAN OUT, FAN IN. Szintáttevő és illesztő áramkörök. Bevezetés a mikroprocesszor technikába. A Neumann modell. A CPU felépítése: ALU, regiszterek, időzítő/vezérlő egység. Tantárgy neve: Digitális rendszerek II. Tantárgykód: GEVAU 103 Tárgyfelelős: Dr.Ajtonyi István egyetemi tanár Sínrendszerek (adat, cím, vezérlő) felépítése, működése, jellemzése. A mikroszámítógépek tipikus műveletei: időzítés, utasítás lehívás, memória írás és
17 olvasás, I/O írás és olvasás, várakozás, tartás, programmegszakítás. A CPU részletes analízise: regiszter funkciók, ALU funkciók, jelzőbitek, DMA funkció. A megszakításkérések tipusai: NMI, maszkolt és speciális megszakításkérés. Egy 8 és 16 bites CPU részletes bemutatása. A CPU folyamatábrája. Címzési módok bemutatása. Utasításkészlet csoportosítása: adatmozgató, aritmetikai, logikai vezérlésátadó, blokkkezelő, stb. utasítások jellemzése. Egy mikroprocesszor utasításkészletének bemutatása. A szubrutin hívás, megszakításkérés lebonyolításának procedúrája. Tipikus szoftver elemek: elágazás, táblázatkezelés, bitmaszkolás, I/O kezelés. Az assembly nyelvű programozás. Beviteli/kiviteli modulok bemutatása: programozható párhuzamos interfész (PPI), soros interfész (USART), számláló időzítő (CTC) ismertetése, programozása. 16/32 bites processzorok jellemzése. RISC processzorok és az átlapolásos utasítás végrehajtás bemutatása. Programozható logikai eszközök (PLA, FPLA, CPLD, FPGA) felépítése, programozása. Tantárgy neve: Kommunikáció elmélet Tantárgykód: GEVAU 104 Tárgyfelelős: Dr. Czap László főiskolai docens Az információ fogalma, mértéke, egysége. Entrópia, redundancia, csatornakapacitás. Jelek értelmezése, leírása, csoportosítása. Folytonos és diszkrét jelek. Jelek jellemzése az időtartományban. Statisztikus és időátlagok, autókorrelációs függvény. Fourier transzformáció, a jelek jellemzése a frekvencia tartományban. Mintavételezés, kvantálás, kódolás, PCM, DPCM, DM. Diszkrét Fourier transzformáció. Ablakfüggvények. Kódolási alapfogalmak, kódtípusok, hibafelfedés és javítás. Adatátviteli alapfogalmak, soros és párhuzamos átvitel. Simplex, félduplex, duplex kapcsolat. Analóg és digitális modulációk, AM, FM, PM. Frekvencia és időosztás. A digitális jelfeldolgozás alapjai. Tantárgy neve: Villamos energetika Tantárgykód: GEVEE 153 Tárgyfelelős: Dr. Tóth Ferenc egyetemi docens A villamos energia előállítása. Az erőművek csoportosítása a primer energiahordozók szerint: hőerőművek, vízerőművek, atomerőművek. Erőművek és alállomások és elosztó berendezések szerkezeti elemei. Gyűjtősínek. Szakaszolók, megszakítók. A villamos energia elosztása, energiarendszerek alaphálózatai. Feszültség és áramrendszerek. Szabadvezetékek és kábelek. Üzemek villamosenergia ellátása, csatlakozási teljesítmény meghatározása. Villamos fogyasztók. Ipari motoros fogyasztók. Transzformátorok. Villamos forgógépek: egyenáramú gépek, aszinkrongépek, szinkrongépek. Nyomaték-jelleggörbék, energiaviszonyok, hatásfok. Forgó gépek indítása és fékezése. Nagy és kisfogyasztók villamosenergia ellátásának minőségi jellemzői és javításuk. Teljesítmény és frekvenciaszabályozás. A teljesítménytényező. A fázisjavítás módszerei, a meddő-kompenzálás módszerei. A túláramvédelem és készülékei. Az olvadóbiztosítók. Kisfeszültségű megszakítók. Kapcsolók és kontaktorok. Távvezetékek, transzformátorok és motorvédelem. Relék és kioldók.
18 Tantárgy neve: Elektronikus mérések Tantárgykód: GEVEE 154 Tárgyfelelős: Váradiné dr. Szarka Angéla egyetemi docens Mérési hiba. A hibák feltárhatósága, a hibák csökkentésének lehetőségei, hibaszámítás, hibák halmozódása. Mérési sorozatok kiértékelése. A normális eloszlás sűrűségfüggvénye. Mért adatok szóródása. Empirikus sűrűségfüggvény. A regresszióanalízis gyakorlata. Elektronikus mérőeszközök: feszültségmérők, teljesítmény- és fogyasztásmérő. Impedancia-mérés elektronikus hidakkal, impedancia-analizátorok. Digitális mérési módszerek. A digitális adatfeldolgozás elvi kérdései. A mintavételezési és kvantálási törvények. Digitális egyenfeszültség mérése. Digitális váltakozófeszültségmérők. Valódi RMS mérés. Digitális multiméterek. Oszcilloszkópok működése, felépítése és alkalmazása. Digitális tároló oszcilloszkópok. Függvénygenerátorok. Számítógépes mérőrendszerek alapjai, és felépítése. Aktív és passzív transducer elemek, szenzorok. Ezek típusai, jellemzői és felhasználási területei. Távadók jellemzői. Számítógépbe helyezhető adatgyűjtő kártyák jellemzői és alkalmazási lehetőségei. On-line és off-line feldolgozású mintavételezés. Vezérlő-és jelfeldolgozó szoftverek, alapvető szoftver szolgáltatások. FFT spektrum- és statisztikus analízis. Soros és párhuzamos adat továbbítás. RS232, RS485 és GPIB rendszerek. Számítógépes mérőhálózatok kialakítása és felhasználása. Ipari mérésadatgyűjtő rendszerek. Tantárgy neve: Automatika I. Tantárgykód: GEVAU 105 Tárgyfelelős: Dr. Raffay Csaba egyetemi adjunktus A szabályozástechnika alapfogalmai. A szabályozási kör felépítése. A szabályozási kör működésének leírása. Lineáris szabályozások. A szabályozási körrel szemben támasztott általános követelmények. Dinamikus rendszerek matematikai modellezése. Laplace transzformáció. Blokk diagrammok egyszerűsítése. A szabályozási kör tagjainak vizsgálata az idő-tartományban. A szabályozások tranziens és állandósult állapota. A szabályozási kör elemeinek dinamikus viselkedése. A jellegzetes tagok átmeneti és súlyfüggvényei. A szabályozási kör tagjainak vizsgálata a frekvencia-tartományban. A jellegzetes tagok frekvenciafüggvényei. A tagcsoportok eredő frekvenciafüggvényei. Bode-diagram és Nyquist-diagram. Kapcsolatok az idő- és frekvenciatartomány összefüggései között. Tantárgy neve: Automatika II. Tantárgykód: GEVAU 106 Tárgyfelelős: Dr. Raffay Csaba egyetemi adjunktus A szabályozások stabilitása. A stabilitás fogalma és matematikai feltételei. Stabilitási kritériumok (Ljapunov, Hurwitz, Mihajlov- Leohard, Nyquist). A fázistartalék és az erősítési tartalék. Stabilitásvizsgálat a Bode- diagrammal. A strukturális és feltételes stabilitás. A szabályozási körök minőségi jellemzői. A minőségi jellemzők meghatározásának módjai. Integráltípusú minőségi jellemzők. A szabályozók beállítása (Ziegler- Nichols módszere, a szabályozó beállítása a szabályozott szakasz átmeneti függvénye alapján). A szabályozások minőségének javítása. Holtidős tagot tartalmazó szabályozások kompenzálása. Robosztus szabályozások. Digitális szabályozások. A z transzformáció. Alternatív szabályozási rendszerek.
19 Tantárgy neve: Villamos biztonságtechnika Tantárgykód: GEVEE 105 Tárgyfelelős: Dr. Dálnoki Antal főiskolai docens Villamos baleset elhárítás. A villamos energia ellátás rendszere. Villamos üzemlátogatás. Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések főbb létesítési előírásai. Védekezés a közvetlen és a közvetett áramütés ellen. Villamos gyártmányok védettsége. Érintésvédelem: 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű villamos berendezéseknél. Földelések, földelési ellenállás mérése. Védővezetős és védővezető nélküli érintésvédelmi módok. TT, IT, TN rendszer. Áram védő-kapcsolás. Szigetelés ellenőrzés. Érintésvédelmi mérések. Tantárgy neve: Mérőrendszerek Tantárgykód: GEVAU 107 Tárgyfelelős: Dr. Szecső Gusztáv főiskolai docens Műszerezési szabványok: MSZ, ISO ismertetése. Műszerezési tervjelek, tervek, dokumentációk. Kivitelezési tervek. A digitális méréstechnika alapjai. Mérőhálózati alapelemek. Analóg építőelemek. D-A és A/D átalakítók, multiplexerek, adatgyűjtő modulok és szoftverek. A nyomás mérés osztályozása és felhasználása. Rugalmas és laza membránokon alapuló mérések elve és eszközei. Abszolút, relatív és differenciál nyomásmérésre szolgáló eszközök. Elektronikus nyomásérzékelők: elmozduláson alapuló és elmozdulás mentes mérő érzékelők. Vákuum mérése. Hőmérsékletmérés: osztályozás és felhasználás. Hagyományos mérési módszerek hőelemmel és ellenállás hőmérővel. Hősugárzáson alapuló módszerek. Pirométerek. Infravörös mérési elv. Speciális módszerek: üvegszálas módszer. Szintmérés alkalmazása és osztályozása, a szint mérése és távadása. Nyomás- és súlymérésen alapuló módszerek. Szintmérés kapacitás és az admittancia próba alapján. Szintmérés vezetőképesség és térhatás érzékelése alapján. Térfogatáram mérése. Keresztkorelációs és lamináris mérők. Mágneses elven működő mérők. Tömegáram mérők: mérés a coriolis erők alapján. Szűkítőelemes mérők: mérőperem, Venturi-cső. Mérőperemes mérés méretezése és műszerezése. Korrekciós gázmennyiség mérés, korrekció az állapotegyenletek kiszámításával. Tantárgy neve: Mikroprocesszor-technika Tantárgykód: GEVAU 108 Tárgyfelelős: Dr.Ajtonyi István egyetemi tanár A CISC ill. RISC processzorok fogalomköre, jellemzése. Az átlapolásos utastásvégrehajtás technikája, előnyei és problémái. A mikroszámítógépek illesztési technikája: soros ill. párhuzamos interfészek működése, programozása. További interfészek: időzítő/számláló, DMA vezérlő. Mikroszámítógépek operációs rendszerei: DOS, WINDOWS, real-time ill. osztott operációs rendszerek. Mikroszámítógépes programok fejlesztése assembly nyelven. A programozást segítő szabványos szoftverek: editor, assembler, debugger, cross-assembler. Mikroprocesszoros rendszerek beüzemelése, hibakezelése, tesztelése. Speciális processzorok: aritmetikai processzor, jelfeldolgozó processzor, kommunikációs processzor. Mikroprocesszorok alkalmazási területei: programozható logikájú vezérlők (PLC-k), személyi számítógépek (PC-k), chipkártyák.
20 Tantárgy neve: Telematika Tantárgykód: GEVAU 109 Tárgyfelelős: Dr.Lajtha György c. egyetemi tanár A távközlés osztályozása híranyagok, követelmények, szolgáltatások és alkalmazások szerint. A beszéd, az adat, a kép és a vezérlőjelek átviteléhez szükséges sávszélességek, bitsebességek, minőségi jellemzők, megbízhatósági előírások és várakozási idők áttekintése. A szolgáltatások besorolása ugyanezen szempontok szerint, attól függően, hogy a szolgáltatás életvédelmi, vagyonvédelmi, technológiába illesztett, szociális kapcsolat vagy szórakoztató jellegű. Az ajánlások és szabványok, valamint a költségek összevetése. A szabályozó feladatai, a szabályozási szempontok és ellenőrzési módszerek. Adatbiztonság, adatvédelem, szerzői jog kérdései és ezek műszaki háttere. Az OSI hétrétegű hierarchiája és ezen belül a különböző feladatok megosztása. A távközlési szolgálatok osztályozása aszerint, hogy ember-ember, ember-gép, gép-ember vagy gép-gép kapcsolat létesül. Egy pont-többpont pontrendszerek, lekérdezési módszerek, információs szolgáltatások. Az alkalmazási lehetőségek: táv- oktatás, - munka, -diagnosztika, -gyógyászat, -közigazgatás, -vezérlés, -kereskedelem, - pénzforgalom stb. A szolgálatok és alkalmazások illeszkedése a vonalkapcsolt hierarchikus vagy az üzenetkapcsolt demokratikus hálózatokhoz. A következő tantárgyakban szereplő műszaki kérdések alátámasztása, megfogalmazása a felhasználó szemszögéből. Tantárgy neve: Számítástechnika Tantárgykód: GEIAK 151 Tárgyfelelős: Dr. Dudás László egyetemi docens PC hardver- és számítástechnikai alapfogalmak. A számítógép funkcionális rendszervázlata. A mikroprocesszor. A busz. Memória, tárak. Turing gép. Neumann elv. Szoftver alapfogalmak. Az operációs rendszer feladatai. Windows98 felhasználói felülete. NT4.0 alapok. Hálózati erőforrások használata. Excel és Word alkalmazói programok. A C programozási nyelv története. A C programok általános szerkezete. Típusok, konstansok, változók, értékadás. Be-, kivitel. Cím, érték, mutató fogalma. Az IDE fontosabb elemei. C nyelvi utasítások. Elágazás-szervezés, ciklusszervezés. Programlefutás módosítása: break, continue. Egydimenziós tömbök, párhuzam a mutatókkal. Pointer aritmetika. Sztring, mint karaktertömb. Kétdimenziós tömbök, kapcsolat a mutatókkal. Dinamikus helyfoglalás. Függvények, deklarálás, definiálás, prototípus. Hivatkozás. Számítógépi vírusok, védekezés. Tömörítőprogramok. Tantárgy neve: Műszaki informatika Tantárgykód: GEIAK 152 Tárgyfelelős: Dr. Dudás László egyetemi docens Vektorokon értelmezett alapalgoritmusok: összegzés, számlálás, elem kiválasztás, rendezés minimális elem kiválasztással, osztályokba sorolás. Tárolási osztályok, láthatóság. Fordítás, nyomkövetés. Struktúrák. Enum típus. Fájlkezelés. Könyvtári függvények. Grafika programozása. Koordináta-transzformációk. Rendezés buborék és beszúró algoritmussal. Bináris keresés, összefésülés. A számítógépi hálózatok jelentősége, kialakulása. Hálózati struktúrák. Csomagkapcsolt adattovábbítás. Az INTERNET. A TCP/IP protokoll. Elektronikus levelezés. A Telnet használata. Az FTP lehetőségei. WWW. Netscape. Internet Explorer. Új elemek a C++-ban. Alapértelmezett függvényargumentumok. Függvény overloading. A referencia típus. Dinamikus memóriakezelés new és delete operátorral. Utasítások közötti változódefiniálás.
21 Objektum orientált programozás C++ nyelven. Az objektum fogalma. Adatok és műveletek egységben. Az osztály. Az egyed. Tagfüggvények definiálása. Konstruktor és destruktor feladata. Osztályhierarchia, öröklődés, virtuális függvények. Az osztály tagjainak elérési szintjei. Objektumok létrehozása dinamikusan. Új műveletek hozzárendelése az operátorokhoz. Az elrejtés enyhítése: rokonok és barátok.c++ programozás Windows környezetben. A Windows üzenetvezérelt működése. A programfejlesztő környezet. Projekt felépítése. Komponens fogalma. Ablakmodellek, ablaktípusok. Vizuális komponensek közös jellemzői: pozíció, szín, kurzorok, engedélyezés, karaktertípus, javaslat, stb. Windows erőforrások alkalmazása: menük létrehozása, felbukkanó menü készítése. Vezérlők: nyomógombok, kijelölő négyzetek, kiválasztó gombok, választógomb-csoportok. Szöveges vezérlők: címkék, többsoros szövegvezérlők, listadobozok. Görgetősáv, csúszka, folyamatállás-kijelző, léptető. Rajzolás a Canvas segítségével. Tantárgy neve: Szoftverfejlesztés Tantárgykód: GEIAL 113 Tárgyfelelős: Ficsór Lajos egyetemi tanársegéd A szoftvertechnológia fogalma. A szoftver minőségi jellemzői. A szoftver fejlesztés folyamata. A jó programozási stílus. A program dokumentációja. Az objektum-orientált programozás alapfogalmai. A C++ programozási nyelv története és néhány implementációja. A C++ nem objektum-orientált kiterjesztései. Függvény overloading. Az iostream könyvtár (bevezetés). Fordítás különböző C++ környezetekben. Objektumok (alapfogalmak). Hatásköri kérdések. Konstruktor, destruktor. A "friend" kulcsszó. Önmagára hivatkozó osztály. Fordítási egységek. Az operátor overloading. Az öröklődési mechanizmus. Virtuális bázisosztályok. A "late binding". Virtuális függvények. Az iostream könyvtár (részletek). Elődefiniált osztály-könyvtárak használata. Template-ek. Kivételkezelés.Osztálytervezési szempontok, alkalmazási példák. Bevezetés a Java programozási nyelvbe. Alapelvek, a Java platform.a C++ és a Java nyelvek összehasonlítása, alapvető azonosságok és különbségek Tantárgy neve: Számítógép hálózatok Tantárgykód: GEIAL 104 Tárgyfelelős: dr. Kovács Szilveszter egyetemi adjunktus Rétegezett hálózati architektúra kialakítása, fogalmak (réteg, protokoll, funkcionális elem, stb., ISO-OSI hálózati referencia modell), fizikai réteg funkciók, fizikai közegek és jellemzőik, a közeghozzáférés vezérlő alréteg (MAC), csatornamegosztási módszerek, az adatkapcsolati réteg funkciói, keretképzés, hibafelismerés, hibavédelem, adatkapcsolati protokollok, a hálózati réteg funkciói, forgalomirányítási módszerek, torlódásvezérlés, hálózatközi együttműködés, a gyakorlatban leginkább elterjedt számítógép-hálózatok (IPX, IP), heterogén hálózatok kialakítása és azok eszközei, konfigurációs példák, az Internet és szolgáltatásai, adatbiztonság.
22 Tantárgy neve: Közgazdaságtan alapjai I. Tantárgykód: GTGEKG 101 Tárgyfelelős: Dr. Karajz Sándor egyetemi adjunktus A tárgy során az alapvető mikroökonómiai összefüggések feltárására kerül sor. A hallgatók megismerik a fogyasztási keresletet és a termelői magatartást meghatározó tényezőket. Előbbi esetén a preferencia, jövedelem, ár, az utóbbi estén költség, jövedelem, időtáv fogalmak kerülnek tisztázásra és alkalmazásra. A következő részben bemutatásra kerülnek az alapvető piaci formák, úgymint monopólium, tökéletes verseny, és az átmeneti piacok (oligopolium, monopolisztikus verseny), valamint az input és output piaci sajátosságok és az optimális piaci helyzetek. Végül a tárgy keretein belül az állami szerepvállalás mikroszintű aspektusai (közjavak, externáliák) képezik még vizsgálódás tárgyát. Tantárgy neve: Közgazdaságtan alapjai II. Tantárgykód: GTGEKG 102 Tárgyfelelős: Dr. Karajz Sándor egyetemi adjunktus A tárgy segítségével a hallgatók megismerik az alapvető makroökonómiai alapkérdéseket, úgymint a gazdasági szektorok között fennálló kapcsolatok rendszerét; a gazdasági tevékenységek számbavételi rendszereit és a számbavétel során felmerülő problémákat. Az árupiaci, pénzpiaci és munkapiaci viszonyok tisztázása segítségével a makroszintű kereslet és kínálat és az egyensúlyi makrojövedelem kerül meghatározásra. A tárgy fontos eleme az infláció és a munkanélküliség elméleti magyarázatainak, valamint a lehetséges gazdaságpolitikai intézkedések ismertetése. A külföldi gazdasági kapcsolatok figyelembevételével további gazdasági kérdések magyarázatára is sor kerül: nemzetközi fizetési mérleg, nettó export és valutapiac. Tantárgy neve: Vállalatirányítás I. Tantárgykód:GTVE 151 Tárgyfelelős: Dr. Urbán Rozália főiskolai docens A vállalatirányítás feladata, alapstruktúrája. Vagyongazdálkodás: a vagyon összetevői, szerkezete; tárgyi eszközök, eszközökkel való gazdálkodás; források összetétele; értékcsökkenési leírás funkciói, amortizációs eljárások. Költségszámítási és elemzési eljárások: kalkuláció feladat, módszerei; költség- és nyereségfedezeti számítások. Controlling, mint irányítási részrendszerek: controlling funkciója, célja, folyamata; controlling elemzési feladata, módszerei. Tantárgy neve: Vállalatirányítás II. Tantárgykód:GTSM 152 Tárgyfelelős: Dr. Nagyné Dr. Sáfár Mária főiskolai docens Gazdaságossági számítások módszertani alapjai beruházás gazdaságossági számítási módszere. A beruházás döntés előkészítésének és lebonyolításának folyamata. A hálótervezés célja, szakaszai. A CPM módszer lényege, időtervezés, tartalékidő számítás, kapacitás és költségtervezés. Termeléstervezés és termelésirányítás
23 alapösszefüggései, feladat struktúrája. Vállalati input- output modellek. Teljesítőképesség szintjei, mérésének módszerei, kapacitás és átbocsátó képesség számítás. Optimális termékszerkezet meghatározása grafikus és szimplex módszerrel. A logisztikai feladatstruktúrája a készletek fajtái, készletgazdálkodási modellek. Átfutási idő fogalma, összetevői, szintjei és számítása. Tantárgy neve: Szervezéstan Tantárgykód:GTSM 153 Tárgyfelelős: Veresné Dr. Somosi Mariann egyetemi docens A szervezés fogalma, tagozódása, formái. Informális, formális, tulajdonosi és munkaszervezetek típusai, jellemzői. Információs és döntési rendszerek szervezésének alapelvei, döntéstámogató technikák. Csoportok a szervezetben. A szervezési munka folyamata, szakaszai, tartalma, dokumentációja.
24 4. A SZAKIRÁNYÚ TÁRGYAK TANTERVE ÉS TANTÁRGYPROGRAMJA 4.1. FOLYAMATIRÁNYÍTÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓTECHNIKAI SZAKIRÁNY (FLVA) 23. Mikrovezérlők 24. Adatbázis kezelés 25. Terepi kommunikáció I. 26. GEVAU 12+8 k/4 GEIAL 12+8 k/5 GEVAU 12+8k/5 Intelligens és elosztott GEVAU irányítások 8+8 k/4 27. Terepi kommunikáció II. 28. Komplex műszerezés 29. GEVAU 10+8 k/4 GEVAU 10+8 k/4 Irányítástechnikai GEIAL programrendszerek 8+8 k/4 30. Termelésirányítás 31. Komplex tervezés FLVA 35. Szakdolgozat FLVA GEVAU 0+20 g/5 GEVAU 8+8 k/4 GEVAU 0+60 g/13 Záróvizsga tantárgyak: 2. Folyamatirányítás (GEVAU105, GEVAU106, GEVAU116) 3. Telematika (GEVAU134, GEVAU111, GEVAU112)
25 Tantárgy neve: Mikrovezérlők Tantárgykód: GEVAU 110 Tárgyfelelős: Dr. Ádám Tihamér egyetemi docens Programozható vezérlők általános jellemzői, felhasználási területei. 8051 mikrovezérlő felépítése, utasításkészlete, címzési módjai, program és adat memória kezelése. áramkörök, PIC mikrovezérlő család jellemzői, belső felépítése, utasításkészlet, inputoutput portok. Az MSP430 mikrovezérlő jellemzői, programozása, fejlesztői környezete. Digitális jelfeldolgozó processzorok alkalmazási területei, jellemzői. Fix és lebegőpontos DSP-k Fix és lebegőpontos digitális jelfeldolgozó processzorok fejlesztői környezete. Grafikus, vizualizációs DSP fejlesztőrendszerek, DSP mikrokontrollerek. Felépítése, címzési módok, utasításkészlet, programfejlesztői környezet, DSP mikrokontroller alkalmazások vizsgálata. Digitális szabályozások megvalósítása fix, lebegőpontos DSP és DSP mikrokontrollerek felhasználásával. Fuzzy processzorok jellemzői, felépítésük. Fuzzy processzoros fejlesztőrendszerek. Tantárgy neve: Adatbázis kezelés Tantárgykód: GEIAL 122 Tárgyfelelős: Dr. Kovács László egyetemi docens Adatkezelési módszerek áttekintése, adatbáziskezelés alapfogalmai, adatmodellezés, SDM, ER adatmodell, relációs adatmodell, relációs algebra és kalkulus, függőségi rendszerek, normalizáció, SQL nyelv, beágyazott SQL és CLI API, Xbase adatkezelés áttekintése, FoxPro fejlesztő környezet. Tantárgy neve: Terepi kommunikáció I. Tantárgykód: GEVAU 111 Tárgyfelelős: Dr.Ajtonyi István egyetemi tanár Az ipari kommunikáció csoportosítása: pont-pont ill. hálózati. Hálózatok csoportosítása: WAN, LAN. A soros adatátvitel jellemzői: átviteli sebesség, átviteli közegek, átviteli módok, alapsávi átvitel, szélessávú átvitel, az adatátvitel iránya (szímplex, félduplex, duplex). Vezetékes átvitel eszközei: sodrott érpár, koax kábel, optikai kábel. Kódolási eljárások: RS 232C, NRZI, Manchester I., Manchester II. Szinkronizálás, aszinkron, szinkron átvitel. A protokoll fogalma, jellemzői. Adatvédelmi módszerek: VRC, LRC, VRC/LRC, CRC. Kommunikációs szabványok: RS 232, RS 422, RS 485. Hálózati topológiák: csillag, gyűrű, busz, fa. Buszhozzáférési eljárások. CSMA/CD, Token. Passing, Token Bus, CSMA/CA, mester-szolga, hibrid hozzáférési eljárások. Hálózati architektúrák és protokollok. Az ISO/OSI modell. A hálózatok összekapcsolásának elemei: ismétlő, hid, útvonalválasztó, átjáró. Az irányítástechnikában használatos hálózatok jellemzése. A terepi buszrendszerek követelményei. A háromszintű irányítástechnikai - informatikai hálózat: ETHERNET, CONTROL-NET, DEVICE- NET fogalomköre. Ipari hálózatok csoportosítása: előállító/felhasználó ill. forrás/cél tipusú hálózatok jellemzése. Irányítástechnikai protokollok hatékonysága. Tantárgy neve: Terepi kommunikáció II. Tantárgykód: GEVAU 112 Tárgyfelelős: Dr.Ajtonyi István egyetemi tanár Az ipari ETHERNET jellemzése, referencia modellje, keretformátuma. Az ipari ETHERNET alkalmazási példái: távprogramozás, monitorozás, mail-szolgáltatás,