A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A bevándorlásról és a menekültügyről szóló harmadik éves jelentés (2011)

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.30. COM(2012) 250 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A bevándorlásról és a menekültügyről szóló harmadik éves jelentés (2011) {SWD(2012) 139 final} HU HU

I. BEVEZETÉS E jelentés előretekintő elemzést nyújt az uniós bevándorlási és nemzetközi védelmi politikáról a 2011-es év fejleményei alapján, amely sok tekintetben fontos év volt az Unió számára, és a migrációs politikára is kihatott. Nem csupán a folytatódó gazdasági válság jelentett terhet az EU gazdasága és növekedése számára, emellett bekövetkeztek az arab tavasz drámai eseményei is, és növekvő migrációs nyomás keletkezett az Unió külső határain, különösen a földközi-tengeri és a délkeleti határokon, továbbá a vízumliberalizációs rendszerrel való visszaélés következményei is jelentkeztek. Ezek az események további nyomatékot adtak annak, hogy olyan koherens és kiegyensúlyozott uniós migrációs politikára van szükség, amely kellően dinamikus ahhoz, hogy választ adhasson a rövid távú igényekre, ugyanakkor stratégiai jellegéből következően hosszabb távú elképzelések kialakítására is alkalmas. A fentiekkel összefüggésen több olyan lényeges kezdeményezésre került sor ilyen például a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítésen belül kialakított új stratégiai keret, amely többletértéket nyújt az EU és tagállamai fellépéseihez, kiváltképpen a külső migrációs politika tekintetében, továbbá megtörtént a Vízuminformációs Rendszer üzembe helyezése, az uniós bevándorlási portál elindítása, javaslatok születtek a schengeni térség irányításának megerősítésére, és előterjesztésre került az EUROSUR javaslat. További komoly eredményt jelentett a Frontex megbízatásának kiterjesztéséről és a módosított kvalifikációs irányelvről szóló politikai megállapodás; az Örményországgal való mobilitási partnerség megkötése; az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EMTH) felavatása, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű ITrendszereinek üzemeltetési igazgatását végző új európai ügynökség létrehozása. A társjogalkotókkal együttműködve némi előrehaladást értünk el a közös európai menekültügyi rendszer 2012-es létrehozására vonatkozó célkitűzés megvalósítása terén. Az uniós vívmányok terén is fejlődés következett be azáltal, hogy elfogadták a harmadik országbeli állampolgárok EU-n belüli tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyről, valamint a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól 1, a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztéséről 2, továbbá az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről és az áldozatok védelméről 3 szóló irányelveket. A tagállamok is további lépéseket tettek a visszatérési irányelv és a munkáltatók szankcionálásáról szóló irányelv átültetése érdekében. A tavalyi éves jelentés 4 a migrációról szóló 2011. májusi közleményt 5 követte, amely az aktuális események fényében vázolta a szakpolitikai fejlődés távlatait. Mindkét említett dokumentum hozzájárult a Bel- és Igazságügyi (IB) Tanács 6 és az Európai Tanács 7 2011. júniusi következtetéseihez, amelyek meghatározták az uniós migrációs politika fejlesztésének 1 2 3 4 5 6 7 A 2011. december 13-i 2011/98/EU irányelv. A 2011. május 11-i 2011/51/EU irányelv. A 2011. április 5-i 2011/36/EU irányelv. COM(2011) 291 végleges, és SEC(2011) 620. COM(2011) 248/3. A Tanács következtetései a határokról, a migrációról és a menekültügyről Az eddig elért eredmények és az előttünk álló feladatok, a BEL- és IGAZSÁGÜGYI Tanács 3096. ülése, Luxemburg, 2011. június 9-10. Az Európai Tanács következtetései, Brüsszel, 2011. június 23 24. HU 2 HU

irányvonalait, kiváltképpen a schengeni térség irányítása, a külső határok ellenőrzése, a déli szomszédság országaival kötött partnerségek fejlesztése, valamint a közös európai menekültügyi rendszer 2012-ig történő kiépítése tekintetében. Az idei jelentés először is olyan áttekintést ad, amely statisztikai szempontból mutatja be az EU-n belüli migráció helyzetét. Ezután azt tárgyaljuk, hogy milyen választ adott az Unió a migrációs politikát befolyásoló, említett fontos eseményekre, és miként járult hozzá a Bizottság a megnövekedett migrációs nyomás kezelésére szolgáló menetrendhez. A jelentés ezúttal is főként a Bizottság és a tagállamok politikai értékelésére épül, ezt a statisztikai mellékletben 8 található tényszerű dokumentum egészíti ki, amely részletesen bemutatja az Unióban, illetve az Európai Migrációs Hálózat 9 révén a tagállami szinten bekövetkezett fejleményeket. II. AZ EU JELENLEGI MIGRÁCIÓS HELYZETE 10 Érdemes először tágabb, globális összefüggésben elhelyezni az EU migrációs helyzetét. Abban az évben, amikor a világ népessége meghaladta a hétmilliárdot, becslések szerint mintegy 214 millió migráns élt világszerte (a világ össznépességének közel 3,1%-a) 11, vagyis az EU-ban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok (körülbelül 20,2 millió fő) tették ki a világ migráns népességének 9,4%-át. Összehasonlításképpen: Kanadában él a világ teljes migráns népességének 3,4%-a (7,2 millió fő, ami az ország lakosságának 21,3%-át teszi ki), az Egyesült Államokban pedig körülbelül 20%-a (42,8 millió fő, ami az ország lakosságának 13,5%-át teszi ki) 12. 2011. január 1-jén az Unió össznépessége 502,5 millió főt tett ki, vagyis 1,4 millióval növekedett 2010-hez képest, ami ezer lakosra vetítve +2,7 fős éves növekedési rátának felel meg. Ez a 0,5 milliós természetes szaporodásból (+1,0 ), és a 0,9 milliós nettó migrációból (+1,7 ) tevődött össze. Az Unióban tartózkodó 20,2 millió harmadik országbeli állampolgár nagyjából az EU össznépességének 4%-át teszi ki, vagyis létszámuk meghaladja a másik tagállamban költözött uniós polgárok létszámát (12,3 millió, illetve az EU össznépességének 2,5%-a). 13 2009-ben a harmadik országbeli állampolgárok legnépesebb csoportjai Törökországból (mintegy 2,4 millió), Marokkóból (mintegy 1,8 millió) és Albániából (mintegy 1 millió) érkeztek. 14 Az ENSZ humán fejlettségi mutatója (a továbbiakban: HDI) szerint az EU-n kívül született migránsok körülbelül 47%-a származik magas, nagyjából 46%- a közepes, mintegy 7%-a pedig alacsony HDI értékkel rendelkező országból 15. 8 9 10 11 12 13 14 15 SWD(2012) 139 Európai Migrációs Hálózat http://www.emn.europa.eu Részletes statisztikák, köztük tagállamonkénti bontásban közölt adatok találhatók az e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum statisztikai mellékletében (SWD(2012) 139). Forrás: United Nations Department of Economic and Social Affairs Population Division [Egyesült Nemzetek Szervezete, Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának Népességi Osztálya], International Migration 2009 [2009. évi nemzetközi migráció]. A United Nations Department of Economic and Social Affairs Population Division [Egyesült Nemzetek Szervezete, Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának Népességi Osztálya] adatai, International Migration 2009 [2009. évi nemzetközi migráció]. A számadatok az Eurostat 2010-es adatain alapulnak, lásd a 105/2011. sajtóközleményt. Az Eurostat adatai, Statistics in focus (Fókuszban a statisztika), 2010/24. Migrants in Europe: a statistical portrait of the 1st and 2nd generation [Migránsok Európában: az első és a második generáció statisztikai portréja], Eurostat, 2011. december. Meg kell jegyezni, hogy ezek a százalékos arányok 2008-ra vonatkoznak. HU 3 HU

Ami a harmadik országbeli állampolgároknak kiadott első tartózkodási engedélyeket illeti, ezek száma 2010-ben megközelítette a 2,5 milliót; a díjazás ellenében végzett tevékenységekhez kiadott engedélyek száma az összes engedély 32,5%-át tette ki, ezzel szemben családi okokból az engedélyek 30,2%-át, tanulmányi célból 20,6%-át, különféle egyéb okokból (védelemmel kapcsolatos okok, munkavállalás nélküli tartózkodás, stb.) pedig 17%-át adták ki. Állampolgárság szerinti bontásban a legtöbb tartózkodási engedélyt az Egyesült Államok (körülbelül 212 000), India (körülbelül 200 000), Kína (körülbelül 172 000), Ukrajna (körülbelül 167 000) és Marokkó (körülbelül 157 000) állampolgárai részére adták ki. A Genfi Egyezmény megkötésének 60. évfordulóján jelentős mértékben 2010-hez képest 16,8%-kal emelkedett a menedékkérők teljes létszáma, amely így éppen meghaladta a 302 000 főt, és tovább nehezítette több tagállam menekültügyi rendszerének helyzetét. A menedékkérők állampolgársága szerint az alábbi országokból érkeztek a legtöbben: Afganisztán (28 000), az Orosz Föderáció (18 200), Pakisztán (15 700), Irak (15 200) és Szerbia (13 900). Ami a 2011-ben biztosított védelmet illeti, összesen 59 465 fő részesült védelemben első fokon (menekült [28 995], kiegészítő védelem [21 400] vagy humanitárius védelem [9 065]); ez az összes meghozott döntés körülbelül 25%-ának felel meg. 16 Amint azt a IV. szakaszban kifejtjük, az illegális migráció továbbra is fontos összetevőjét képezi az EU-ba irányuló migrációnak. A jelenség jellegénél fogva nincsenek megbízható adatok az Unión belüli illegális migránsok számáról, a leggyakrabban említett becslések kevesebb mint 2 milliótól 4,5 millióig terjednek. 17 Megbízhatóbb mutatók is használhatók (így pl. az elutasított kérelmek, az elfogottak, és a kitoloncoltak száma), bár ezek is fenntartással kezelendők. 2011-ben 18 mintegy 343 000 személynek az Unióba történő beutazását tagadták meg, ami 13%-os csökkenés 2010-hez lépest. Az ilyen esetek túlnyomó többségére (közel 70%-ára) Spanyolországban, főként az ország külső szárazföldi határain került sor. Emellett 2011-ben mintegy 468 500 személyt fogtak el (ez csökkenést jelent 2010- hez képest, amikor ez a szám 505 000 körül volt), továbbá a tagállamok nagyjából 190 000 harmadik országbeli állampolgárt toloncoltak ki (közel 15%-kal kevesebbet mint 2010-ben). III. A MIGRÁCIÓ HOZZÁJÁRULÁSA AZ EU NÖVEKEDÉSI PROGRAMJÁHOZ 19 Az EU jelenlegi gazdasági kihívásai első pillantásra megnehezíthetik annak felismerését, hogy szükség van a jogszerű migráció és mobilitás csatornáira. Szem előtt kell tartani azonban, hogy bár az Unió teljes munkanélküliségi rátája 10% körül van, ami 23,8 millió polgárnak felel meg, és a fiatalok (25 év alattiak) körében 22,1%-ra emelkedett 20 sok tagállam különböző ágazatokban és eltérő okokból 21 már jelenleg is munkaerő-piaci és a 16 17 18 19 20 21 A számadatok az Eurostat adatain alapulnak, lásd a 46/2011. sajtóközleményt. A számadatok az EU által finanszírozott, 2008-as CLANDESTINO projektből származnak. A számadatok az Eurostat adatain alapulnak, és nem tartalmazzák Luxemburg adatait, amelyek nem álltak rendelkezésre. http://ec.europa.eu/europe2020. Lásd még: Út a munkahelyteremtő fellendülés felé (COM(2012)173 final). Az Eurostat 16/2012. sz. közleménye. A European Vacancy Monitor [Európai Álláshelyfigyelő] negyedéves áttekintést nyújt az üres álláshelyekről http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catid=955&langid=en. 2012. januárban például megállapították, hogy 2011 második negyedévében +34%-kal nőtt a munkát találók száma a szakemberek csoportjában. Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) hosszabb távú előrejelzéseket készít, beleértve az EU Skills Panorama-t [uniós készségkörkép ] (http://www.cedefop.europa.eu/en/files/5191_en.pdf). HU 4 HU

szakképzett munkaerőt érintő hiányokkal küzd 22. A legtöbb tagállam a munkanélküliség leküzdésére és saját állandó lakossága foglalkoztathatóságának javítására összpontosítja erőfeszítéseit, és ezt követően alkalmazza az uniós preferencia elvét a munkaerőhiány orvoslására. Napjainkban a tagállamok egyre inkább előtérbe helyezik stratégiáikban a (magasan) képzett, harmadik országbeli állampolgárságú munkavállalók gazdasági migrációját, noha több tagállam az alacsony képzettségű munkavállalókra is igényt tart, jóllehet a legtöbb esetben csak átmeneti időre. A gazdasági migráció tehát továbbra is fontos alkotóeleme a munkaerőhiány orvoslására irányuló erőfeszítéseknek, különös tekintettel az Unió népességének idősödésére 23, és az Európán kívüli szintén a szakképzett munkaerő hiányával küzdő országokkal a tehetségekért folytatott, egyre élesebb nemzetközi munkaerő-piaci versenyre. További akadályát képezi e munkaerő-forrás teljes körű igénybevételének, hogy nem ismerik el a már az EU területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok szakismereteit és hivatalos képesítéseit, és nem valósul meg a szociális biztonsági jogok hordozhatósága. A gazdasági növekedés elősegítésére vonatkozó potenciáljuk mellett 24 a migránsok társadalmi és kulturális téren is hozzájárulnak társadalmaink fejlődéséhez. Mindezekre tekintettel a Bizottság azt javasolja, hogy 2012 végéig indítsanak konzultációt, felkérve a tagállamokat, a szociális partnereket és az érdekelteket, hogy folytassanak széles körű eszmecserét arról, milyen szerepet kell betölteniük az uniós politikáknak a gazdasági migráció lehetőségei tekintetében. Ugyanis az Unió már eddig is több előretekintő intézkedést tett és jövőbeni fejlesztést vállalt a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés 25 keretében, és tanulmányozni fogja, hogy miként segíthetné elő a munkáltatók és munkavállalók egymásra találását a globális munkaerőpiacon, hogy az egyre erősödő agyelszívás helyett ezáltal is az agyáramlást és az abból származó kölcsönös előnyöket erősítse. A Moldovai Köztársasággal (a továbbiakban: Moldova), Grúziával és a Zöld-foki szigetekkel már létrejött megállapodást követően 2011 októberében Örményországgal is megkötött mobilitási partnerség 26 e megközelítés részét képezi. A Bizottság tárgyalásokat kezdett egyes délmediterrán országokkal is mobilitási partnerség vagy más együttműködési keret így a 22 23 24 25 26 További részletek találhatók az alábbi dokumentumokban: Satisfying Labour Demand though Migration [A munkaerő-kereslet kielégítése a migráció révén], EMH, 2011. június, valamint Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM): Independent Network of Labour Migration and Integration Experts (A munkaügyi migráció és integráció szakértőinek független hálózata): http://www.labourmigration.eu/. 2012 az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve. Az aktív idősödésre vonatkozó Eurobarométer-felmérés egyik megállapítása szerint az európaiak többsége (71%-a) tisztában van a népesség idősödésével, de csupán 42%-uk aggódik emiatt. Lásd például: The Causes and Effects of International Migrations: Evidence from OECD Countries [A nemzetközi migráció okai és következményei: Az OECD-országokból származó bizonyítékok], Francesc Ortega, Giovanni Peri, NBER 14833. sz. munkadokumentum (2009. április), amelynek eredményei arra mutatnak, hogy a bevándorlás rövid távon egy az egyben növeli a befogadó ország teljes GDP-jét, miközben nem érinti az egy főre jutó átlagbért és átlagjövedelmet. COM(2011) 743 végleges. A Bizottság 2011. október 27-i IP/11/1257 sz. sajtóközleménye. Az Örményországgal, Moldovával és Grúziával kötött mobilitási partnerségek az EU keleti partnerségi stratégiájának részét képezik (COM(2011) 564 végleges). Ghánával folyamatban vannak a tárgyalások, míg Egyiptom, Marokkó és Tunézia esetében a tervek között szerepel a megbeszélések megkezdése. HU 5 HU

migrációval és a mobilitással kapcsolatos közös ütemtervek (lásd még a IV.1. szakaszt) megkötése céljából. A jogszerű migráció lehetőségeiről és feltételeiről a migránsok részére nyújtott tájékoztatás javítása érdekében elindult az uniós bevándorlási portál 27. A portál első tájékozódási pontként szolgál, amely naprakész, célzott és praktikus tájékoztatást nyújt az uniós és nemzeti bevándorlási eljárásokról és politikákról. Emellett elmagyarázza a jogokat és az illegális migrációval kapcsolatos kockázatokat, hogy visszatartsa a migránsokat attól, hogy gyakorta veszélyes útvonalakon utazzanak az Unió területére. A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés, és az azt kísérő, migrációról és fejlesztésről szóló dokumentum 28 szintén több intézkedést javasolt a migráció és a mobilitás fejlesztési hatásának maximális kihasználása céljából. Az említett intézkedések felölelik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségügyi dolgozók nemzetközi toborzásáról kiadott világszintű magatartási kódexének előmozdítását 29, valamint az EUkékkártyáról szóló irányelv alkalmazásának figyelemmel kísérését. Az irányelv lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az etikus munkaerő-felvételi követelmények biztosítása és az agyelszívás mérséklése céljából elutasítsák a kérelmeket. Másik szempontot jelentett a diaszpóra befektetési eszközeinek létrehozásával kapcsolatos lehetőségek kiaknázása. Az említett eszközök összegyűjthetik a diaszpóra hozzájárulásait, és elősegíthetik, hogy az ezeket kiegészítő uniós forrásokkal együtt lendületet adjanak a fejlesztésorientált kezdeményezéseknek és befektetéseknek az elsőbbséget élvező országokban, így például a dél-mediterrán térségben. További intézkedések a köz-magán partnerségek létrehozása abból a célból, hogy bevonják a migráns vállalkozókat és kkv-kat az uniós tagállamok és a partnerországok közötti kereskedelembe, befektetésekbe, és készségátadásba; az éves átutalási fórum gyakorlati hasznának felmérése, és a közös uniós átutalási portál többletértékének mérlegelése. 30 Következő elem a partnerországoknak nyújtandó segítség a jóhiszemű munkaerő-toborzók azonosításához és figyelemmel kíséréséhez a migránsok helyzetének megerősítése érdekében, kiváltképpen a körkörös migráció elősegítése céljából 31. Végezetül a javaslatok a hagyományos migrációs és fejlesztési menetrend kibővítésére is kiterjedtek, hogy jobban kezelhessék az olyan problémákat, mint például a migráció társadalmi következményei a származási országokban, valamint az átutazó migránsok jogainak védelme. A Bizottság készen áll arra, hogy a harmadik országokkal zajló párbeszéd és együttműködés keretében kezelje e különféle intézkedéseket. Ugyanis ez már most is szerves részét képezi valamennyi olyan politikai párbeszédnek és együttműködési keretnek, amelyet az EU harmadik országokkal és régiókkal alakított ki. A jelenlegi hét regionális folyamat több mint száz országra és több mint húsz kétoldalú folyamatra terjed ki. 27 28 29 30 31 http://ec.europa.eu/immigration SEC(2011) 1353 végleges. http://www.who.int/hrh/migration/code/practice/en/ A munkavállalók kifelé irányuló átutalásai 2010-ben 31,2 milliárd EUR-t tettek ki, ami 3%-os növekedés 2009-hez képest. Eurostat, Statistics in focus (Fókuszban a statisztika), 2012/4. Az Európai Migrációs Hálózat (EMH) ideiglenes és körkörös migrációról szóló tanulmánya megvizsgálta a migráció e típusainak empirikus bizonyítékait, jövőbeni lehetőségeit és az azokra vonatkozó jelenlegi szakpolitikai gyakorlatot. HU 6 HU

További jelentős eredmény az összevont engedélyről szóló irányelv 32 elfogadása, amelyet 2013 decemberéig kell átültetni a nemzeti jogba. Az irányelv a migrációs eljárások egyszerűsítésére, és annak biztosítására szolgál, hogy a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok a közös jogokat az állampolgárokkal azonos feltételekkel élvezzék. Emellett néhány tagállam átültette az uniós kékkártya irányelvet 33. Mindazonáltal összességében véve kevés előrelépés történt, ami arra sarkalta a Bizottságot, hogy kötelezettségszegési eljárásokat indítson a nemzeti intézkedések közlésének elmulasztása miatt. Több hiányosságot állapítottak meg az uniós gazdaság számára beruházást jelentő, és annak teljesítményéhez hozzá is járuló diákok 34 és kutatók 35 vonatkozásában. Például a diákok esetében azt állapították meg, hogy megerősítésre szorulnak az irányelv mobilitási záradékai, az eljárási garanciák megszilárdítása, valamint a harmadik országbeli állampolgároknak az EU-ba irányuló mobilitását elősegítő uniós programokkal való szinergiák kialakításának ösztönzése érdekében; a kutatók esetében pedig határozott igény mutatkozott az iránt, hogy tisztán és egyértelműen meghatározzák a kutatók jogait, valamint világos különbséget tegyenek a kutatók számára kiadott engedélyek és az engedélyek egyéb típusai között, továbbá jobb iránymutatást és tájékoztatást adjanak az irányelv révén biztosított lehetőségekről. Ennek megfelelően az említett két irányelvet módosító és egyesítő javaslat benyújtását tervezzük 2012 decemberében, az említett eszközök jobb kihasználása és az EU vonzerejének további erősítése érdekében, azzal a céllal, hogy elősegítsük a diákok és a kutatók mobilitásának növekedését is. Némi előrehaladás történt az idénymunkásokra 36 és a vállalaton belüli áthelyezettekre vonatkozó irányelv-javaslatokról szóló tárgyalásokon. 37 Az előbbi javaslat olyan jogi eszközöket biztosít, amelyek igénybevételével az idénymunkások beutazhatnak az Unió területére és ott munkát végezhetnek, valamint megelőzi a kizsákmányolásukat és megvédi az egészségüket és biztonságukat, biztosítva továbbá, hogy az uniós munkáltatók számára rendelkezésére álljon a szükséges munkaerő. Az utóbbi javaslat arra szolgál, hogy eleget tegyen a multinacionális vállalatok jól kitapintható igényének az iránt, hogy a tagállamok sokféle eltérő szabályának és burjánzó bürokráciájának megkerülésével könnyebben áthelyezhessék magasan képzett munkatársaikat az Unión belüli létesítményeikhez vagy kapcsolt vállalkozásokhoz. Tehát e javaslat alkalmas a növekedés élénkítésére, az EU versenyképességének megerősítésére, és az EU 2020 stratégiában lefektetett célok elérésre való képességének javítására, valamint arra, hogy egyenlő hozzáférést és lehetőséget biztosítson valamennyi lényeges érdekelt számára. Jóllehet még számos kérdést kell tisztázni a tárgyalások során, arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb jussanak 32 33 34 35 36 37 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/98/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól. A 2009. május 25-i 2009/50/EK irányelv. Lásd még a Bizottság 2011. október 27-i IP/11/1247. sz. sajtóközleményét. A 2004. december 13-i 2004/114/EK irányelv, beleértve a tanulókat, a javadalmazásban nem részesülő gyakornokokat és az önkénteseket is. Lásd még az ezen irányelv végrehajtásáról szóló jelentést, COM(2011) 587. A 2005. október 12-i 2005/71/EK irányelv. Lásd még az ezen irányelv végrehajtásáról szóló jelentést, COM(2011) 901. Irányelvjavaslat a harmadik országbeli állampolgárok idényjellegű munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről (COM(2010)379). Irányelvjavaslat a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről (COM(2010) 378). HU 7 HU

politikai megállapodásra, hogy ezek az uniós eszközök is részévé válhassanak a jelenlegi gazdasági válság és az előttünk álló kihívások leküzdéséhez szükséges eszköztárnak. Ezenfelül a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló irányelvre 38 vonatkozó jelentés megállapította, hogy különféle, jól körülhatárolható okokból messze nem használják ki teljes mértékben az ebben az uniós eszközben rejlő lehetőségeket. A Bizottság elsősorban a tagállamokkal folytatott technikai megbeszélések révén, és ha szükséges kötelezettségszegési eljárások útján fokozni fogja erőfeszítéseit az irányelv helyes átültetésének biztosítása érdekében. A jogszerű migráció folyományaként hatékony integrációs politikákra van szükség. Bár az integrációs politikák kialakítása és végrehajtása a tagállamok feladat- és hatáskörébe tartozik, a Bizottság továbbra is támogató szerepet játszik, amint azt legújabban az IB Tanács is elismerte. 39 Ugyanakkor, bár sok példa van az ambiciózus integrációs politikákra 40, nem mindegyik intézkedés érte el a célkitűzéseit. Még sok a teendő annak érdekében, hogy teljesen kihasználják az EU területén tartózkodó 20,2 millió harmadik országbeli állampolgár által nyújtott lehetőségeket. Az Európa 2020 stratégia kiemelt céljaira is figyelemmel 41, 2010-ben a 20 és 64 év közötti harmadik országbeli állampolgárok átlagos foglalkoztatási rátája 58,5%-os volt, míg ez az arány a teljes 20 és 64 év közötti népesség körében 68,6%. Az ugyanazon korcsoportba tartozó harmadik országbeli állampolgárok nagyjából 19,4%-a volt munkanélküli, szemben a teljes népességre vonatkozó 9,3%-os aránnyal, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok 46,4%-a volt túlképzett az általa betöltött munkakörhöz, a teljes népesség körében tapasztalható 21,2%-os arányhoz képest. Azon harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik munkanélkülivé válnak, emellett annak kockázata is fennáll, hogy esetleg jogszerű tartózkodási jogállásukat is elveszítik. 2010-ben a 20 és 64 év közötti harmadik országbeli állampolgárok 32,4%-át veszélyeztette a szegénység, míg a teljes népesség hasonló korcsoportba tartozó részén belül 15% volt ez az arány. Ugyancsak 2010- ben a 18 és 24 év közötti harmadik országbeli állampolgárok körében 33%-os volt a korai iskolaelhagyók aránya, a teljes népesség azonos korcsoportba tartozó hányadában pedig 14,1%-os. 42 38 39 40 41 42 COM(2011) 585 végleges. A BEL- és IGAZSÁGÜGYI Tanács 3135. ülése, Brüsszel, 2011. december 13-14. Hasznos referenciaértéket jelent az integrációs politika értékelésére, összehasonlítására és javítására szolgáló migránsintegrációs szakpolitikai index (MIPEX). Emellett megkezdődött a közös európai mutatók kidolgozására és értékelésére irányuló munka, hogy párhuzamosan nyomon követhetővé váljanak az integrációs politikák eredményei. Az Eurostat 2011 júniusában kísérleti tanulmányt tett közzé Indicators of Immigrant Integration (A bevándorlók integrációjának mutatói) címmel, és külön weboldalt hozott létre: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/employment_social_policy_equality/migrant_integrat ion/indicators. Konkrétan a 20 és 64 év közötti nők és férfiak foglalkoztatási arányának 75%-osra emelése, [ ] és a jogszerű migránsok jobb integrációja; valamint a képzettségi szintek javítása, különösen azáltal, hogy célul tűzik ki a korai iskolaelhagyás arányának 10% alá szorítását, továbbá annak révén, hogy a 30 és 34 év közöttiek között legalább 40%-osra növelik a felsőoktatási vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezők arányát. [Európai Tanács, 2010. június 17.] Ezek az adatok az Eurostat munkaerő-piaci felméréséből és a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó uniós statisztikáiból származnak. HU 8 HU

A harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai programja 43 meghatározza a soron következő lépéseket annak érdekében, hogy a migránsok és így az Unió teljes mértékben kihasználhassák képességeiket és készségeiket. Mindezt az alapvető jogok elismerése és előmozdítása támasztja alá. A migrációban rejlő összes előny kiaknázása céljából javasolt intézkedések felölelik a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok befogadó társadalmakban való gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai szerepvállalásának erősítését, valamint jogaik és kötelezettségeik ismeretét és a sokfélésséghez való kedvező hozzáállást. A Bizottság emellett erősíti az együttműködést a helyi és a regionális hatóságokkal, valamint erősíti a származási országok szerepét. Egy további ezzel összefüggő elem a családegyesítés, ugyanis egyes tagállamok nyíltan kijelentették, hogy korlátozni kívánják a jogszerű migráció e formáját. Ilyen előzmények után került sor 2011 novemberében a családegyesítésről szóló vita elindítására 44, amelynek az a témája, hogy miként fejleszthető tovább a migráció e típusa anélkül, hogy szem elől tévesztenénk a 2003/86/EK irányelv célkitűzéseit, többek között a családi élethez való alapvető jog megőrzését. A Bizottság a beérkező visszajelzések alapján dönt a soron következő lépésekről. IV. AZ EU SZAKPOLITIKAI VÁLASZA A MIGRÁCIÓS NYOMÁSOKRA Bár a líbiai polgárháború elől menekülők mindössze 4%-a (27 465-en a 706 000-ből) 45 vette az útját észak felé, az Unió irányába, a polgárháború hatása, a Tunéziából 46 és a görög-török határon 47 keresztül érkező illegális migrációs áramlások növekedésével, és az Unió déli külső határára érkező menedékkérők létszámának jelentős emelkedésével 48 együtt azt igazolta, hogy még mindig fokozott migrációs nyomás nehezedik az Unióra 49, és a jövőben sem számíthatunk ennek csökkenésére 50. Ugyanis az arab tavasz 51 elsősorban Olaszországban, 43 44 45 46 47 48 49 50 COM(2011) 455 végleges, valamint az azt követő 2011. december 13-14-i 3135. IB Tanács következtetései. Szintén közzétették a migránsok integrációjára vonatkozó Eurobarométer-felmérést (http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/quali/ql_5969_migrant_en.pdf). COM(2011) 735 végleges. A zöld könyvre válaszul kapott hozzászólások az alábbi internetcímen férhetők hozzá: http://ec.europa.eu/home-affairs/news/consulting_public/consulting_0023_en.htm. Az Európai Migrációs Hálózat az e vitához történő hozzájárulás céljából szintén tanulmányt készített a színlelt házasságok és szülőséget elismerő nyilatkozatok révén elkövetett visszaélésekről. A líbiai válságban kialakult humanitárius szükséghelyzetre adott válasz, Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), 2011. december. Mintegy 26 354, elsősorban tunéziai állampolgár menekült Tunéziából Lampedusába (Forrás: A líbiai válságban kialakult humanitárius szükséghelyzetre adott válasz, Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), 2011. december.) A Frontex szerint 2011-ben több mint 55 000 személyt fogtak el az evrosi régióban, a görög-török szárazföldi határon, ami közel 17%-os növekedést jelent 2010-hez képest. Például az Eurostat szerint 2011-ben Olaszországban 34 115 (239 %-os növekedés 2010-hez képest), Máltán pedig 1890 (980%-os növekedés 2010-hez képest) volt a menedékkérők száma. A Tunéziából érkező kérelmek száma 2011-ben tizenkétszeresére, 6335-re nőtt, amelyek túlnyomó többségét Olaszországban nyújtották be. A Frontex szerint az illegális határátlépések többsége az érzékeny (pl.: keleti) határszakaszokra korlátozódik, nevezetesen Görögország Törökországgal közös szárazföldi határára, a Földközi-tenger középső részén haladó útvonalakra (a teljes uniós szám 50, illetve 33%-a), továbbá egyre inkább a nyugat-mediterrán útvonalra (a teljes szám közel 10%-a). A felderített migránsok legtöbbje Afganisztánból érkezett. Az említett megnövekedett áramlások a nemzetközi védelmet kérelmezők számának emelkedésében is tükröződnek. A Frontex negyedéves jelentése, 3. jelentés, 2011. júliusszeptember. Például a migrációval foglalkozó AKCS-megfigyelőközpont 2011. évi humán mobilitási jelentésének becslése szerint a szubszaharai-afrikai térség népessége 802 millió fő volt, és évente átlagosan 2,7%-kal HU 9 HU

de Máltán is érzékelhető hatásai, valamint a görög-török határon keresztül 2011-ben érkező migrációs áramlások komoly mérlegelési folyamatot eredményeztek a tekintetben, hogy miként adhat az Unió optimális választ ezekre a migrációs nyomásokra, miközben hatékony beléptetési mechanizmusok segítségével lehetővé teszi a szabályos és irányított migrációt. Az Unióba irányuló illegális migráció gyakran kockázatos vállalkozás a becsempészett személyek számára, és az emberek szörnyű kizsákmányolásával jár. A migránsok még az Unió területén belül is illegális helyzetbe kerülhetnek annak következtében, hogy például túllépik a vízumukban megjelölt tartózkodási határidőt, vagy az elutasító menekültügyi határozat kézhezvételét követően nem térnek vissza a származási országukba. Az EU mindig kitüntetett figyelmet fordított az illegális migráció csökkentésére irányuló intézkedések meghatározására, és 2011-ben több, az illegális migrációval foglalkozó tanácsi következtetést 52 fogadtak el. A Bizottság 2011. május 4-i 53 és május 24-i 54 közleményei az illegális migráció csökkentésére vonatkozó prioritásokat tartalmaztak. Emellett alaposan megvizsgálták az illegális migráció helyzetét, beleértve az áramlások összetételét, a hatás jellegét és mértékét, valamint az EU és tagállamai által hozott intézkedéseket és kialakított, bevált módszereket. Jóllehet világos, hogy a földrajzi és politikai sajátosságok miatt eltérő a helyzet az Unión belül, most arra van szükség, hogy javítsák az uniós szinten már elfogadott, meglévő eljárások és intézkedések végrehajtásának hatékonyságát. Az EU válaszlépéseit hozzá kell igazítani a különböző kihívásokhoz, azonban az elérendő célok, valamint az Unió és a tagállamok rendelkezésére álló eszközök nem változnak. Mindez az Uniót és tagállamait is érintő közös kihívás. Egyetlen tagállam sem képes egyedül reagálni ezekre a kihívásokra, azonban mindegyik felelős az elfogadott intézkedések hatékony végrehajtásáért. Ezért alapvető fontosságú az uniós szintű, valamint az EU és partnereink, kiváltképpen szomszédaink részvételével végzett fellépések hozzáadott éréke. Lényeges továbbá, hogy meghatározzunk és együttesen támogassunk egy, az illegális migráció kezelésére szolgáló stratégiai jellegű és átfogó megközelítést, amely kiterjed az Unió külső határainak hatékony igazgatására, megfelelő legális beutazási lehetőségek együtt. Ezért a migrációt és a mobilitást a szabályos mozgások fenntartásának szükségességét szem előtt tartva, az alapvető jogok teljes tiszteletben tartásával kell szabályozni. Ez magába foglalja a harmadik országokkal folytatott párbeszédet és együttműködést a jogszerű migráció és mobilitás elősegítése érdekében, egyúttal az illegális migrációval szembeni hatékony küzdelem, és a hatékony kitoloncolási politika kialakítása céljából. Szintúgy felöleli a megfelelően működő külső határellenőrzést és a leginkább érintett tagállamokkal vállat szolidaritást. Mindezek hiányában az Uniónak nem lesz lehetősége arra, hogy több utat nyisson meg a jogszerű migráció és mobilitás számára, ami a szabad mozgás és az Unión belüli belső biztonság megőrzésének is lényeges eleme. Ezen nyugszik bármely szakpolitikai 51 52 53 54 növekszik. A jelentés azt is megállapítja, hogy Afrika lakosságának több mint kétharmada 25 év alatti, és ebből következően valószínűsíthető, hogy a munkaképes korú népességen belül jelentősen meg fog nőni azok részaránya, akik külföldön keresnek maguknak jobb megélhetést. Lásd még az Afrika népességére vonatkozó előrejelzéseket az Eurostat Fókuszban a statisztika (Statistics in Focus) című kiadványának 2012. március 27-i 19/2012. számában. Lásd a 2011. december 16-i MEMO/11/918. sz. dokumentumot, amely áttekinti az arab tavaszra adott átfogó uniós választ. 2010. február 25-26-án, 2010. június 3-án, 2011. április 11-12-én, valamint 2011. június 9-10-én, legutóbb pedig a lengyel elnökség Feljegyzése (18302/11. sz. tanácsi dokumentum) alapján 2011 decemberében. COM(2011) 248/3. COM(2011) 291 végleges. HU 10 HU

keret legitimitása. Amint az alábbiakban bemutatjuk, a meglévő vívmányok és a 2011-ben benyújtott kezdeményezések hatékony végrehajtásuk esetén biztosítani fogják az EU számára a szükséges eszközöket ahhoz, hogy megbirkózzon az említett kihívásokkal. Az Európai Unió Tanácsa lengyel elnökségének iránymutatása alapján több alkalommal foglalkoztak az illegális migráció legfrissebb tendenciáival, abból a célból, hogy javaslatcsomagot állítsanak össze a lehetséges közös fellépésekre vonatkozóan. 55 A dán elnökség a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve folytatta a munkát, és koherens válaszlépéseket dolgozott ki, aminek eredményeként a 2012. áprilisi IB Tanács elfogadta A migrációs nyomással kapcsolatos uniós intézkedések stratégiai reagálás elnevezésű ütemtervet 56. Az ezen ütemterv kidolgozásához nyújtott bizottsági hozzájárulást a IV.6. szakaszban ismertetjük. IV.1. A migrációról, a mobilitásról és a biztonságról szóló párbeszédek 57 2011. október 6-án és 13-án a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés részeként mobilitási partnerség megkötését előkészítő párbeszédek kezdődtek Tunéziával, illetve Marokkóval a migrációról, a mobilitásról és a biztonságról, továbbá megtették a szükséges előkészületeket az Egyiptommal folytatandó párbeszéd megkezdésére. Hasonló párbeszédre kerül majd sor a dél-mediterrán régió egyéb országaival is, elsősorban Líbiával, amint ezt a politikai helyzet lehetővé teszi. Az említett párbeszédek keretében az EU-nak és a partnerországoknak lehetőségük nyílik arra, hogy átfogóan megvitassák a migrációs áramlások és a személyek mozgásának igazgatása terén kialakítandó többek között mobilitási partnerségek létrehozását célzó esetleges együttműködés valamennyi vetületét. E párbeszédek során a feltételesség elvét alkalmazzák, hogy ösztönözzék a tényleges kötelezettségvállalásokat az illegális migrációs áramlások megfékezése, a határigazgatás, valamint az illegális migránsok kitoloncolása és visszafogadása terén zajló együttműködés tekintetében. Annak is eljött az ideje, hogy újra átgondoljuk a Bizottság által 2011 elején tett, a Törökországgal folytatott párbeszéd megkezdésére vonatkozó javaslatot, amelyre az IB Tanács is utalt 2011. február 25-i következtetéseiben. 2008 óta hasonló formájú párbeszédek zajlanak a nyugat-balkáni országokkal, amelyek szintén arra irányulnak, hogy együttesen tárgyalják a mobilitást és a kapcsolódó biztonsági kérdéseket. A folyamat országokra szabott ütemtervekre épül, amelyek teljesítménymutatói felölelik többek között az okmánybiztonságot; a migrációs, határigazgatási és visszafogadási kapacitások erősítését, valamint a nemzetközi szervezett bűnözés, terrorizmus és korrupció elleni küzdelmet. A vízumkötelezettség feloldása óta a Bizottság intenzíven együttműködik a nyugat-balkáni országokkal a vízummentességgel való visszaélés megelőzése és a helyzet orvoslása érdekében. Az érintett országok egy sor célzott intézkedést fogadtak el, hogy kezeljék ezt a jelenséget. Hasonlóképpen, konkrét javaslatok születtek, hogy a bel- és igazságügy terén további erősítsék a politikai és operatív együttműködést az EU és keleti partnerei között. 58 Kiemelt 55 56 57 58 A Tanács 18302/11 sz. dokumentuma. A Tanács 8714/1/12. sz. dokumentuma. Lás még: COM(2011)292/3. Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova és Ukrajna. Lásd: COM(2011) 564 végleges. HU 11 HU

prioritást élvezett a párbeszéd és az együttműködés meglévő kereteinek megszilárdítása, többek között az együttműködés elveinek megállapítása révén, valamint az elért fejlődés elemzése, továbbá az együttműködés és annak tematikus prioritásai további megerősítését célzó iránymutatások előterjesztése. 59 IV.2. Görögország támogatása A Görögország és Törökország közötti szárazföldi határ különösen sebezhető terület az illegális migrációs mozgások szempontjából, így különös figyelmet szenteltek annak, hogy a főként a Frontex koordinációja keretében biztosított szakpolitikai és anyagi támogatással megerősítsék e határszakasz ellenőrzését. A Frontex emellett segítséget nyújtott Görögországnak az Attica projekt útján is, amely támogatta a görög rendőrség kitoloncolási kapacitásának fejlesztését. A Bizottság aktívan együttműködött a görög hatóságokkal, és rendszeresen küldöttségeket indított Görögországba, hogy felülvizsgálja a cselekvési terv végrehajtásának előhaladását, majd jelentést tegyen arról az IB Tanácsnak. Tekintve, hogy Görögországnak gyors előrehaladást kell elérnie a menekültügyi reformról és a migrációkezelésről szóló, 2010 szeptemberében elfogadott cselekvési terv 60 végrehajtása terén, a Külső Határok Alap komoly pénzügyi támogatást nyújtott 61, és nyújt a továbbiakban is a határigazgatás javításához, különösen azáltal, hogy támogatja korszerű átvizsgáló és fogva tartási létesítmények kialakítását az evrosi régióban a görög-török szárazföldi határon. Szintén kiemelt prioritást kapott Görögország azon kapacitásának erősítése, hogy a visszatérési irányelvben (2008/115/EK) megállapított normáknak megfelelően biztosítani tudja az illegális migránsok visszatérését származási országaikba. Ez a prioritás szintén komoly pénzügyi támogatásban részesült 62 a Visszatérési Alapban rendelkezésre álló előirányzatokból, amelyek rendeltetése, hogy elősegítsék a visszatoloncolási műveleteket, valamint az önkéntes visszatérési programok bevezetését és végrehajtását. Az Alap Görögország operatív kapacitásainak megerősítését is finanszírozta a kitoloncolás irányítása és a visszatérési irányelv hatékony átültetése tekintetében. A Bizottság javaslatokat tett és tesz majd Görögországnak arra nézve, hogy miként maximalizálhatja a rendelkezésre álló támogatás hatékonyságát (többek között olyan szervezetekkel való együttműködés révén, mint a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet). Ugyanakkor az említett intézkedések önmagukban nem elegendőek, ha egyidejűleg nem fokozzák az együttműködést a közvetlen szomszédokkal, különösen Törökországgal. Ezért a IV.1. szakaszra is figyelemmel továbbra is kiemelt prioritást élvez a visszafogadási megállapodás megkötése a török hatóságokkal, és az illegális migrációval szembeni küzdelem terén tett kötelezettségvállalásaik biztosítása. A Bizottság, a tagállamok, az EMTH és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága támogatták Görögország menekültügyi rendszerének reformját is. E támogatás a pénzügyi támogatásra is 59 60 61 62 A következtetéseket az IB Tanács 2011. decemberi ülésén fogadták el. MEMO/10/450., 2010. szeptember 27. A Görögországgal foglalkozó munkacsoport negyedéves jelentései a Görögországnak nyújtott egyéb technikai segítség szélesebb összefüggésébe helyezik ezt a cselekvési tervet. A 2007 és 2011 közötti időszakban Görögország 119 millió eurót kapott, és 2012-re további 44,7 millió eurót irányoztak elő számára. A 2008 és 2011 közötti időszakban Görögország 52,2 millió eurót kapott, és 2012-re további 37,3 millió eurót irányoztak elő számára. HU 12 HU

kiterjedt 63. Számos kedvező fejlemény következett be: új menekültügyi törvényeket fogadtak el; új, független Menekültügyi Szolgálat, Kezdeti Befogadási Szolgálat és Fellebbviteli Hatóság létrehozására került sor; csökkent a kérelmek ügyhátraléka, továbbá az EMTH olyan műveleti terven dolgozik, amelynek célja 2011 májusától menekültügyi támogató csoportok felállítása. Azonban továbbra is komoly aggodalomra adnak okot többek között a nem megfelelő befogadási feltételek, kiváltképpen az evrosi régióban. Felkértük a görög hatóságokat, hogy rövid időn belül orvosolják ezeket az aggodalmakat, ugyanakkor biztosítsák az érintett személyek alapvető jogainak tiszteletben tartását. IV.3. Az EU külső határainak védelme Ismét bebizonyosodott a Frontex hozzáadott értéke a tagállamok közötti határbiztonsági és kitoloncolási operatív együttműködés elősegítése terén, különösen a görög hatóságoknak nyújtott segítség tekintetében, amelyre egyebek mellett a RABIT 64 útján, a Törökországgal közös határszakaszon és földközi-tengeri műveletek során került sor. 30 millió euróval megerősítettük az Ügynökség költségvetését, hogy lehetővé tegyük operatív kapacitásának további bővítését. Az említésre méltó fejlemények közé tartozik, hogy alapító rendeletének módosításáról született megállapodást követően 65 az Ügynökségnek képesnek kell lennie a harmadik országokkal való együttműködésének erősítésére, beleértve a technikai segítségnyújtást 66, európai határvédelmi csapatok felvonultatását; valamint alapjogi tisztviselő kinevezését, és az alapvető jogokra vonatkozó konzultációs fórum létrehozását, amelynek arra kell szolgálnia, hogy az Ügynökség valamennyi tevékenysége során érvényesítse az alapvető jogokat. Felkértük a tagállamokat, hogy továbbra is osszák meg egymással az operatív információkat, továbbá működjenek együtt egymással és a Frontexszel annak érdekében, hogy kevesebben veszítsék életüket a tengeren, és csökkenjen az EU területére észrevétlenül bejutó illegális bevándorlók száma. Egyéb tekintetben pedig a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozására vonatkozó jogalap 67 elfogadása biztosítani fogja a folyamatos, megszakítás nélküli adatcserét az EURODAC-ot, a Vízuminformációs Rendszert (VIS), valamint a Schengeni Információs Rendszer második generációját (SIS II) használó nemzeti hatóságok között azt követően, hogy az ügynökség 2012 végére teljes mértékben működőképessé válik. Az említett rendszerek irányítása mellett az Ügynökség felel a szóban forgó rendszerek, valamint az EUMSZ V. címén alapuló egyéb nagyméretű IT-rendszerek fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért is. A jövőre nézve a Bizottság előterjesztette az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozására irányuló javaslatát 68, amelynek célja a schengeni külső határ felügyeletének 63 64 65 66 67 68 A 2008 és 2011 közötti időszakban Görögország 35,5 millió eurót kapott (beleértve a 2008 és 2011 közötti sürgősségi támogatást), és 2012-re további 4 millió eurót irányoztak elő számára. A 863/2007/EK tanácsi rendelet által létrehozott gyorsreagálású határvédelmi csapatok. Lásd még a Frontex 2010. évi értékelő jelentését a RABIT műveleteiről, 2011. augusztus. A 2011. október 25-i 1168/2011/EU rendelet. Erre például a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózata révén kerülhet sor, amelyet a 2011. április 5- i 493/2011/EU rendelet elfogadását követően mostanra beépítettek a Frontex műveleteibe. A 2011. október 25-i 1077/2011/EU rendelet. COM(2011) 873 végleges. HU 13 HU

2013-tól történő megerősítése, különös tekintettel a déli tengeri és a keleti szárazföldi határszakaszokra. Emellett kifejtette elképzelését 69 a határigazgatás következő generációjáról, amely új technológiákat alkalmaz az EU területére gyakran utazók életének megkönnyítése, és a határátkelőhelyek hatékonyabb ellenőrzése érdekében. Az intelligens határellenőrzésre vonatkozó kezdeményezés legfontosabb elemei a határregisztrációs rendszer és a regisztráltutas-program. A Bizottság az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációkat követően, széleskörű hatásvizsgálat alapján, 2012-ben szándékozik előterjeszteni a határregisztrációs rendszerre és a regisztráltutasprogramra vonatkozó jogalkotási javaslatokat. IV.4. Közös európai vízumpolitika 2011-ben megközelítőleg 12,7 millió schengeni vízumot adtak ki 70, ez a szám az elkövetkező években valószínűleg emelkedni fog. A 2011. október 11-én, Észak-Afrikában elindított és fokozatosan világszerte kiépítendő Vízuminformációs Rendszer (VIS) segítségével sokkal gyorsabban dolgozzák fel a kérelmeket és hatékonyabban küzdenek a személyazonosságlopások ellen. A rendszer beindítása óta 2011 végéig közel 300 000 vízumkérelmet tárolt, és mintegy 243 000 esetben hoztak vízumkiadásra vonatkozó, 38 000 esetben pedig elutasító határozatot. A legtöbb kérelem Marokkóból (nagyjából 74 000), Algériából (nagyjából 71 000), Tunéziából (körülbelül 29 000) és Egyiptomból (körülbelül 23 000) érkezett. Az összes kérelem több mint 50%-át (mintegy 116 000 kérelmet) Franciaország és (mintegy 44 000 kérelmet) Spanyolország dolgozta fel. Körülbelül 500 személy esetében vettek nyilvántartásba többszörös kérelmet, ezek mindegyikét elutasították. 71 Részben amiatt, hogy a balkáni államokkal 2009 novemberében bevezetett vízumliberalizációt követően hirtelen jelentős mértékben megnövekedett a megalapozatlan kérelmek száma, az 539/2001/EK rendelet 72 2011 májusában javasolt módosításai egy olyan védintézkedési mechanizmust is tartalmaztak a vízumok terén, amely végső eszközt jelentő intézkedésként lenne alkalmazható. Lényeges előrehaladás történt a Zöld-foki-szigetekkel a vízumkönnyítési megállapodások tárgyában folytatott tárgyalásokon, valamint Moldovával, az Orosz Föderációval és Ukrajnával a meglévő vízumkönnyítési megállapodások továbbfejlesztése terén. 73 Az 69 70 71 72 73 COM(2011) 680 végleges. Az ilyen vízumok arra jogosítják a birtokost, hogy bármely hathónapos időszakon belül legfeljebb három hónapig az EU területén tartózkodjon. 2011-ben a legtöbb schengeni vízumot az összes nagyjából 41%-át az Orosz Föderációban adták ki. 2012. április végéig a megfelelő 2012-es adatok a következők: körülbelül 453 900 vízumkérelem, és nagyjából 368 400 esetben hozott vízumkiadásra vonatkozó, 63 000-ban pedig elutasító határozat. A legtöbb kérelem Algériából (nagyjából 122 000), Marokkóból (nagyjából 119 000), Egyiptomból (körülbelül 41 000) és Tunéziából (körülbelül 39 000) érkezett. Az összes kérelem több mint 50%-át (mintegy 185 000 kérelmet) Franciaország és (mintegy 78 000 kérelmet) Spanyolország dolgozta fel. Körülbelül 3 000 személy esetében vettek nyilvántartásba többszörös kérelmet, ezek mindegyikét elutasították. COM(2011) 290 végleges Javaslat a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendelet módosítására A vízumliberalizációról szóló cselekvési tervet 2011. január 24-én mutatták be a Moldovának, 2010. november 22-én pedig Ukrajnának. Mindkét terv tartalmaz a migráció és a menekültügy területére vonatkozó teljesítménymutatókat. HU 14 HU

Ukrajnával folytatott tárgyalások 2011 decemberében lezárultak 74. A Bizottság továbbra is élni fog a vízumkönnyítési megállapodásokkal, hogy elősegítse az emberek közötti kapcsolatokat, többek között a keleti partnerség keretében 75, és a jövőben a dél-mediterrán térségben is. A vízumliberalizációról szóló párbeszéd megkezdődött Koszovóval 76, és folytatódik Moldovával, az Orosz Föderációval és Ukrajnával. IV.5. Schengeni igazgatás A belső határellenőrzés nélküli schengeni térség az EU egyik legfontosabb tartópillére, amely 26 ország több mint 400 millió európai polgára számára könnyítette meg az utazást. Azonban az Olaszországban ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott tunéziai állampolgárok 77 más tagállamokba, különösen Franciaországba történő elvándorlása, valamint a Dánia által bevezetni tervezett határrendészeti intézkedések nyomást gyakoroltak a schengeni rendszerre, és központi kérdéssé tették a schengeni igazgatás megerősítésének szükségességét. A Bizottság javaslatokat terjesztett elő 78 a schengeni rendszer működésének javítása érdekében, hogy erősítse a schengeni szabályok alkalmazásának értékelését és nyomon követését, és így hatékony és megelőző jellegű eszközzé alakítsa a jelenlegi mechanizmust. A javaslatok emellett felölelték a belső határellenőrzés kizárólag rendkívüli körülmények között alkalmazandó, végső eszközként 79 történő újbóli bevezetésére szolgáló mechanizmust, és biztosítják, hogy koordinált uniós válasz álljon rendelkezésre a közös vívmányt képező schengeni térség működésének és sérthetetlenségének védelmére. Ugyancsak több módosítást javasoltunk a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex esetében 80. A Bizottság úgy véli, hogy ezek a módosítások egyértelműbbé teszik a kódexet és szűkítik az eltérő értelmezések lehetőségét, miközben választ adnak a felmerült gyakorlati problémákra, emellett pedig arra szolgálnak, hogy tovább erősítsék az alapvető jogok védelmét. 2011 őszén előrelépés történt a tárgyalásokon, és 2012 folyamán várhatóan sor kerülhet a módosítások elfogadására. A schengeni térségre vonatkozó szabályok következetes végrehajtása és értelmezése érdekében a Bizottság a tagállami szakértőkkel konzultálva iránymutatásokat is kidolgozott az ideiglenes tartózkodási engedélyek és úti okmányok harmadik országbeli állampolgárok számára történő kiadásáról és a belső határövezetekben tett rendőrségi intézkedésekről. Az említett iránymutatások előterjesztésére várhatóan 2012-ben kerül sor. Ezenfelül, miután megkapta a 2011. decemberi IB Tanács jóváhagyását, a Bizottság azt tervezi, hogy rendszeresen jelentést tesz közzé a schengeni együttműködés működéséről, 74 75 76 77 78 79 80 Ukrajna-EU csúcstalálkozó Együttes Nyilatkozat, 2011. december 19. COM(2011) 564 végleges. Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével. Koszovó összes alábbi említése szintén e nyilatkozattal összefüggésben értendő. A becslések szerint az olasz hatóságok nagyságrendileg 12 000 engedélyt adtak ki, majd újítottak meg. Jóllehet közismert, hogy ezután sok tunéziai állampolgár utazott más tagállamokba, különösen Franciaországba, a tényleges számuk nem ismert. COM(2011) 559 végleges. COM(2011) 560 végleges. COM(2011) 118 végleges. HU 15 HU