PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 12/1999./IV. 01./ SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

1 PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 12/1999./IV. 01./ SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL* (Egységes szerkezetben) Paks Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1.. /6/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotja: A települési önkormányzat 1.. /1/ Paks települési önkormányzatának megnevezése: Paks Város Önkormányzata. /2/ A képviselő-testület hivatala: Paks Város Polgármesteri Hivatala Paks, Dózsa Gy. u. 55-61. 2.. /1/ A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok /továbbiakban: választópolgárok / közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. /Ötv. 5../ /2/ Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete - annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi a kisebbségi önkormányzat testülete, a polgármester - illetőleg a helyi népszavazás hozhat. 4 /Ötv. 2.. /2/. /3/ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. /Ötv. 9.. /1/ bek./ /4/ Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látják el. /Ötv. 9.. /2/ bek./

2 Az önkormányzati jelképek és kitüntetések 3.. Az önkormányzati jelképek - a címer és a zászló - leírását és használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza. 4.. Az önkormányzati kitüntetéseket és adományozásuk rendjét külön önkormányzati rendelet határozza meg. A képviselő-testület 5.. A megválasztott települési képviselők száma 17 fő. 6.. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő /Ötv. 32.. I./ 7.. A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt névszerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. /Ötv. 18.. /3/ bek. I./ A képviselő-testület ülései 8. /1/ A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. /Ötv. 12.. /2/ bek./ /2/ A polgármester távollétében feladatait az alpolgármester látja el. 15 /3/ Amennyiben a képviselő-testületi ülésen a polgármester és az alpolgármester sem tud részt venni, az ülést lehetőség szerint el kell halasztani. 15 /4/ Amennyiben valamelyik napirend megtárgyalása és határozat hozatala nem tűr halasztást, a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt az ülés megtartásáról. Az ülést a továbbiakban a jelenlévő képviselők korelnöke vezeti. /5/ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület üléseit a korelnök hívja össze és vezeti le. 9.. /1/ A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart. Ünnepi alkalmakkor, kitüntetések átadásakor a képviselő testület ünnepi ülést tarthat. 5

3 /2/ Amennyiben a megvitatandó előterjesztések mennyisége indokolja, a polgármester jogosult az ülések gyakoriságának növelésére vagy több napon át tartó ülésszak összehívására. /3/ A képviselő-testületet a polgármester előre nem tervezett időpontban összehívhatja, ha azt testületi állásfoglalást igénylő probléma indokolja. /4/ Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára /Ötv. 12.. /1/ bek./ 10.. A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesznek: - jegyző - kisebbségi önkormányzat/ok/ elnöke/i/ - egyes napirendi pontok tárgyalásában érintett személyek, és szervezetek a polgármester külön meghívása alapján - a bizottságok külső tagjai azon napirendi pontok tárgyalásánál, melyet a bizottság terjesztett elő, véleményezett vagy ellenőrzött. 11.. /1/ Az ülések összehívása írásos meghívóval történik. Kivételt képeznek ez alól a sürgősen megtartandó rendkívüli ülések, melyek összehívása telefonon vagy futár útján is történhet. /2/ Az ülések meghívóit a polgármester a meghívottak részére legkésőbb az ülést megelőző 12. napon kézbesíti. /3/ A meghívónak tartalmaznia kell az ülés tervezett napirendjét és az egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket. /4/ Meghívót kell küldeni a 10. -ban írt személyeken túl a: - települési képviselőknek - Országgyűlési képviselőnek /5/ Az ülés időpontjáról és tervezett napirendjéről szóló tájékoztatót kell küldeni a városban működő és erre igényüket a polgármesternél bejelentő társadalmi szervezeteknek, melyek az egyes előterjesztéseket a Polgármesteri Hivatalban átvehetik. /6/ Az ülésekről a lakosságot hírközlő eszközökön keresztül kell értesíteni. /7/ Az ülésen megtárgyalandó előterjesztéseket a lakosság az ülést megelőző 12. naptól a Polgármesteri Hivatalban megtekintheti.

4 /8/ A testületi ülést megelőző 5. napon a jegyző köteles egy bizottsági összefoglalót postázni a települési képviselőknek, melynek tartalmaznia kell a bizottsági jegyzőkönyvekben szereplő illetve a jegyzőhöz közvetlenül eljuttatott, az előterjesztett témákhoz kapcsolódó: - bizottsági vagy egyéni kérdés(eke)t és azokra adott előterjesztői válasz(oka)t akkor, ha azt a kérdést feltevő kéri, - bizottsági vagy egyéni módosító javaslatokat és azokról az előterjesztő álláspontját. 5 A képviselő-testületi ülések napirendje 12.. /1/ A polgármester a képviselő-testületi ülések napirendjére az állandó bizottságok elnökeivel és a jegyzővel közösen éves munkatervet készít, melyet a képviselő-testület hagy jóvá. /2/ A képviselő-testület munkatervére a települési képviselők, a településrészi önkormányzat, a helyben működő társadalmi szervezetek, valamint a gazdálkodó szervezetek a polgármesternél javaslatot tehetnek. 4 /3/ A képviselő-testületi ülések napirendjét úgy kell összeállítani, hogy az ülés időtartama a hat órát lehetőleg ne haladja meg. 13.. /1/ A képviselő-testületi ülések fő napirendi pontjai tárgyalásának alapját írásos előterjesztések képezik. Ezekben a tárgyalandó téma olyan mélységű elemzését kell adni, melyből az előterjesztői indítvány/ok/ indokai kitűnnek. /2/ A határozathozatal megkönnyítése érdekében az előterjesztésnek tartalmaznia kell az elfogadásra javasolt határozatok szövegét. /3/ Külön felkészülést nem igénylő témák a képviselő-testületi ülésen szóban is előterjeszthetők. 14.. /1/ Valamely ügy sürgős tárgyalását bármely képviselő, bizottság és a jegyző indítványozhatja. /2/ A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülés megnyitása után, de legkésőbb a napirend elfogadása előtt kell 3 előterjeszteni. /3/ A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. /4/ A sürgősségi indítvány elfogadása esetén az ügyet a képviselő-testület általában 3 első napirendi pontként tárgyalja.

5 A képviselő-testületi ülések nyilvánossága 15.. /1/ A képviselő-testület ülése nyilvános. /2/ A képviselő-testület : a/ zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, továbbá amelyeket jogszabály előír. 18 b/ zárt ülést rendelhet el - minősített többségű szavazással - a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat megtárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. /3/ A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. /Ötv. 12.. /5/ bek./ 16.. A képviselő-testületi ülésen jelenlévő társadalmi szervezetek képviselői minden napirendi pont tárgyalása előtt egyszeri, legfeljebb 3 perces hozzászólásra jogosultak. A képviselő-testületi ülés levezetése 17.. /1/ Az ülés kezdetén a polgármester a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét, felsorolja az előzetes bejelentés alapján, illetve a nélkül távol lévő képviselőket, majd határozatképesség esetén megnyitja az ülést. /2/ A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. /Ötv. 14.. /1/ bek./ /3/ A napirend elfogadása előtt a polgármester beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedéseiről és azok eredményéről. Ismertetésre kerülnek a korábban benyújtott interpellációkra adott írásos válaszok. Bejelenti a 24 (1) bekezdése szerint beterjesztett interpellációkat, ezt követően az interpellációs válaszok ismertetésére kerül sor. 5 /4/ Bejelenti a 25. (2) bekezdése szerint benyújtott kérdéseket. Ezt követően a települési képviselők közérdekű információkat közölhetnek és bejelentéseket tehetnek képviselőnként maximum 2 perc időtartamban. 5 /5 Ezt követően a polgármester javaslatot tesz a napirendre, és ismerteti az esetleges sürgősségi indítványokat. A napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el.

6 /6/ A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását. /7/ A képviselő-testületi ülés időtartamát a képviselő-testület minősített többségű szavazással korlátozhatja. /8/ Amennyiben a képviselő-testület egyes napirendi pontokat az előző bekezdés alapján nem tárgyal meg, határoznia kell azok megtárgyalásának időpontjáról. /9/ Az ülésen hozzászólóknak a napirend tárgyától eltérniük nem szabad. Erre szükség esetén a polgármesternek a hozzászólót figyelmeztetnie kell, majd tőle - ha a figyelmeztetés eredménytelen maradt - a szót meg kell vonnia. /10/ A képviselő-testületi ülés hallgatósága körében történő rendzavarás esetén a polgármester figyelmezteti a rendzavarót, majd - a rendzavarás ismétlődése esetén - őt a terem elhagyására kötelezheti. /11/ A polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalása között, valamint a szavazás előtt szünetet rendelhet el. 5 A napirendi pontok vitája 18.. /1/ A vita előtt az előterjesztő, valamint az előterjesztést véleményező bizottság elnöke az előterjesztéshez, illetve a bizottsági véleményhez szóbeli kiegészítéseket fűzhet. Ezt követően a képviselői csoportok vezetői, illetve a képviselői csoportok által kijelölt tag a jelentkezésük sorrendjében ismertetik a képviselői csoport álláspontját. 8 /2/ A vita során a polgármester a hozzászólókat jelentkezésük sorrendjében szólítja. /3/ A polgármester soron kívül köteles szót adni annak a képviselőnek, aki: - ügyrendi kérdésben kíván hozzászólni, - a napirendi pont vitája kapcsán személyét ért sérelemre kíván reagálni, utóbbi esetben a hozzászólás időtartama 1 percnél nem lehet hosszabb. /4/ a./ A napirendi pont tárgyalása során, ha az előterjesztés postázása legkésőbb a testületi ülést megelőző 12. napon megtörtént, a települési képviselők két alkalommal kaphatnak szót. Az első alkalommal maximum 5 percben, a második alkalommal maximum 2 percben fogalmazhatnak meg kérdést, illetve fejthetik ki véleményüket. 5

7 b./ A napirendi pont tárgyalása során, ha az előterjesztés postázására a testületi ülést megelőző 12. napig nem került sor, illetve ha az előterjesztő, illetve megbízottja a bizottsági ülésen nem jelent meg, a települési képviselők előbb két alkalommal kérdéseket tehetnek fel, majd ezt követően véleményük kifejtésére két alkalommal kaphatnak szót, első alkalommal 5 percre, második alkalommal 2 percre. 5 c./ Az a./ illetve a b./ pont szerinti kérdést az előterjesztőhöz, a véleményező bizottság elnökéhez és a meghívott szakértőhöz lehet feltenni. 5 d./ Az a./ illetve b./ pontban foglaltak a napirendi pont előterjesztőjére és a jegyzőre amennyiben a jegyző hozzászólása törvényességi észrevételre irányul valamint a költségvetés és a költségvetési beszámoló elfogadására (zárszámadás) nem vonatkozik. 5 /5/ A jegyzőt soron kívüli hozzászólás joga illeti meg, ha az törvényességgel kapcsolatos észrevétel közlésére irányul. /6/ A vita lezárását a polgármester vagy bármelyik képviselő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület minősített többségű szavazással, vita nélkül határoz. A vita lezárása előtt már hozzászólásra jelentkező képviselőknek a szót a jelentkezés sorrendjében meg kell adni. /7/ A határozathozatal előtt a polgármester szót ad az előterjesztőnek, majd összefoglalja a vitát. Határozathozatal 19.. /1/ A képviselő-testület a döntéseit /határozat, rendelet/ nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat az SZMSZ 15.. /2/ bekezdésében foglalt ügyekben. /Ötv. 12.. /6/ bek./ /2/ A nyílt szavazás a szavazatszámláló gép használatával, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik. A képviselő a szavazatoknak a szavazatszámlálón történő kijelzéséig jelezheti, ha szavazata leadásakor téves gombot nyomott le a szavazatszámlálón, ebben az esetben a szavazást meg kell ismételni. /3/ Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többségű szavazással határoz. /4/ Testületi állásfoglalás csak egyszempontú, állító nyelvtani szerkezetű kijelentésről kérhető.

8 20.. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára minősített többségű szavazással a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. /Ötv. 14.. /2// 21.. /1/ A képviselő-testület bármelyik képviselő kérésére név szerinti szavazásról határozhat. /2/ Név szerinti szavazást kell tartani a költségvetés elfogadásáról - 1.000.000,-Ft-nál nagyobb értékű önkormányzati vagyon eladásáról, valamint gazdasági társaságokban lévő önkormányzati vagyonrész eladásáról szóló döntés átruházásáról. 22.. /1/ A határozathozatal során a polgármester először megszavaztatja a módosító indítványokat, majd a teljes - az elfogadott módosításokat már tartalmazó - határozati javaslatot. Az előterjesztő által támogatott módosító javaslatok az előterjesztés részévé válnak, így azokról szavazni nem kell. 5 /2/ A módosító indítványok megszavaztatása azok logikai összefüggéseinek figyelembe vételével történik. Amennyiben a határozati javaslat egy pontjához több, azonos javaslatokat is tartalmazó módosító indítvány érkezett, a képviselő-testület először azok tartalmilag közös részének elfogadásáról határoz, majd ezután szavaz a módosító indítványok különböző, egymást már ténylegesen kizáró elemeiről. 23. /1/ A határozathozatal során az a javaslat kerül elfogadásra, amely megkapja a jelenlevő képviselők több mint a felének az igenlő szavazatát. /2/ Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. /Ötv. 15.. /2/ bek./ /3/ Minősített többségű szavazás szükséges: az Ötv. 15.. /1/ bekezdésében meghatározott ügyek elfogadásához, továbbá az SZMSZ 7.., 8.. /4/ bekezdés, 17.. /7/ bekezdés, 18.. /6/ bekezdés, 19.. /3/ bekezdés, és a 34.. /5/ bekezdésben meghatározott ügyekben. Interpelláció 24.. /1/ Interpellációt a települési képviselők az önkormányzat feladat és hatáskörébe tartozó minden ügyben a polgármesterhez, jegyzőhöz, állandó bizottságok elnökeihez intézhetnek. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb a testületi ülést megelőző 2. nap 12 óráig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint vagy kérdésként nyújtható be - a 25. (2) bekezdésében foglalt határidő betartása esetén - vagy

9 interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, ahol a 2. nap 12 órai határidő teljesül. 5 /2/ A polgármester az interpellációt annak címzettjéhez eljuttatja. 5 /3/ Az interpellációra a hatáskörileg érintettnek kell válaszolnia. 5 /4/ Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. 5 /5/ A polgármester minden ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti a beterjesztett interpellációkat. 5 /6/ Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. 5 /7/ Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 5 percnél hosszabb nem lehet. 5 /8/ A válasz elhangzását követően - az írásban adott válasz esetében a képviselő-testület következő ülésén - az interpellálónak 2 perces viszontválaszra van joga, melynek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület a válasz elfogadásáról vita nélkül határoz. 5 /9/ Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, vizsgálatot rendelhet el, meghatározva annak határidejét és a vizsgálatot végző szervet. 5 /10/ A vizsgálatra kijelölt szerv jelentésének, valamint az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után az interpelláció tárgyában vita nélkül szavaz a képviselő-testület. 5 K é r d é s 25.. /1/ A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, tanácsnokhoz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. 5 /2/ A kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kérdéseket a képviselő-testület ülésének kezdetéig a polgármesternél írásban kell benyújtani, a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz, és a képviselő viszontválaszra nem jogosult. 5 26.. 5

10 Jegyzőkönyv 27.. /1/ A képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel készül. A jegyzőkönyv a megjelent képviselők és a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. Az ülésekről készült hangfelvételt 4 évig meg kell őrizni. /2/ A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. /Ötv. 19.. /2/ bek. b./ /3/ A jegyzőkönyv mellékletét képezik: - a meghívó - az írásos előterjesztések, hozzászólások és interpellációk - a titkos szavazás jegyzőkönyve - a név szerinti szavazás eredménye települési képviselőnként - a jelenléti ív /4/ A jegyzőkönyveket és csatolt dokumentumaikat - a zárt ülések jegyzőkönyveinek kivételével - az érdeklődők a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetik és a Városi Könyvtárban helyben olvasásra vehetik igénybe. /5/ A zárt ülések jegyzőkönyveit és hanganyagát a Polgármesteri Hivatalban a titkos ügykezelés szabályai szerint kell kezelni. A zárt ülésen hozott határozatok - amennyiben nem sértenek személyiségi jogokat - nyilvánosak. /6/ A képviselő-testületi ülésen elfogadott határozatok és önkormányzati rendeletek egy-egy példányát a Polgármesteri Hivatal a települési képviselőknek és az állandó bizottságok tagjainak megküldi. Az önkormányzati rendeletalkotás 28.. A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. /Ötv. 16.. /1/ bek./ 29.. /1/ Az önkormányzati rendeleteket a jegyző tartja nyilván és kíséri figyelemmel hatályosságukat. /2/ A rendeleteket a képviselő-testület illetékes bizottságai a jegyző megkeresésére esetenként - a hivatallal együttműködve - felülvizsgálják.

11 30.. /1/ Önkormányzati rendelet alkotását /módosítását/ - települési képviselő - a jegyző - helyi társadalmi szervezet - bármely paksi választópolgár - az önkormányzathoz feladataival, tevékenységével kapcsolódó gazdálkodó szervezet a polgármesternél kezdeményezheti, aki a kezdeményezést a jegyző és az illetékes bizottság/ok/ előzetes véleményezésével a képviselő-testület elé terjeszti. /2/ A képviselő-testület dönt az önkormányzati rendelet megalkotásáról, annak főbb elveiről. /3/ A képviselő-testület meghatározza az előkészítés menetét, a szükséges egyeztetések és lakossági fórumok rendjét. Az előkészítéssel valamelyik állandó bizottságát bízza meg, vagy ideiglenes bizottságot hoz létre erre a célra. /4/ A rendeleteket a képviselő-testület általában két fordulóban tárgyalja. Az első fordulóban a tervezet általános vitája zajlik és az ott elhangzottakat a jegyző a második fordulóra beépíti a tervezetbe. A II. fordulóban szavaz a képviselő-testület a még felmerülő módosító javaslatokról és a rendelet egészéről. 31.. /1/ A rendelet-tervezet megszövegezése a jegyző feladata. /2/ Az éves költségvetés irányelveinek elfogadása után, a költségvetési rendelet elfogadása előtt közmeghallgatást kell tartani. 32.. /1/ Az önkormányzati rendeletet hirdetőtáblákon kell közzétenni, egy-egy példányát a városi könyvtárakban el kell helyezni és tartalmának lényegét a helyi sajtóban is közölni kell. /2/ 1 A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő 6 kifüggesztést követő nap. A települési képviselő 33.. /1/ A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében, és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. /Ötv. 19.. /1/ bekezdés./ /2/ Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. /Ötv. 19.. /2/c./

12 /3/ Köteles részt venni a képviselő-testület munkájában /Ötv. 19.. /2/ f./ /4/ A képviselő-testület külön rendeletben írt módon mérsékelheti és megvonhatja annak a képviselőnek a tiszteletdíját, aki a képviselő-testület munkájában indokolatlanul huzamosabb időn át nem vesz részt. Képviselői csoportok 8 33/A. /1/ A képviselők csoportokat (frakciókat) hozhatnak létre. Képviselői csoport alakításához legalább három képviselő részvétele szükséges. Egy képviselő csak egy képviselői csoportnak lehet tagja. A képviselő-testület képviselői csoportjainak tagjait az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza. /2/ A képviselői csoport vezetőt (frakcióvezetőt) választhat. /3/ A képviselői csoport megalakulását, megszűnését, a vezető nevét, a képviselői csoport személyi változásait a polgármesterrel írásban közölni kell. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselői csoport elnevezését, a csoport vezetőjének nevét, a képviselői csoport tagjainak névsorát, valamint ezen adatok megváltozását. /4/ A képviselői csoportot a képviselő-testület előtt megnevezett vezetője (frakcióvezető) vagy akadályoztatása esetén a képviselő-testület előtt megnevezett helyettese képviseli. /5/ A képviselői csoportok vezetőit a polgármester egyeztető tárgyalásra összehívhatja, amelyen a képviselők is részt vehetnek. A képviselő-testület bizottságai 34.. /1/ A képviselő-testület részben jogszabályi kötelezés miatt, részben saját munkájának segítése és szakmai megalapozása érdekében állandó bizottságokat hoz létre. /2/ A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. /Ötv. 24.. /1/ bek./ /3/ A bizottság elnökének feladata a bizottsági munka szervezése és a bizottság képviselete. /4/ Az állandó bizottságok létszáma a képviselő-testület döntésétől függően 5 és 7 fő között van. 5,8

13 /5/ A bizottságok képviselő-testületi tagjaira és elnökére bármely települési képviselő, a nem képviselő testületi tagjaira a képviselő-testületi tagokon kívül a pártok, a paksi székhelyű társadalmi és gazdálkodó szervezetek, intézmények és bármely paksi választópolgár tehet javaslatot. A bizottságok elnökének és tagjainak megválasztása a jelölteknek a bizottsági munkában való részvételt vállaló nyilatkozata birtokában, minősített többséggel történik. /6/ A bizottságok újraválasztására a megválasztására vonatkozó szabályok az irányadóak. /7/ A bizottságok működési feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja. A jegyző a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közül egy-egy főt jelölt ki a bizottságok mellé, a bizottságok működésének segítésére. /8/ A képviselő-testület egyedi ügyek előkészítésére ideiglenes munkacsoportokat is létrehozhat. /9/ 2 A bizottságok tevékenységük segítésére egy vagy több albizottságot hozhatnak létre. Az albizottság(ok) 3 működésére egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak. 35.. /1/ Bizottság újraválasztására bármely települési képviselő írásban indokolt javaslatot tehet. Működésképtelennek bizonyuló bizottság újraválasztását a polgármesternek kezdeményeznie kell. /2/ A javaslat elfogadásához minősített többség szükséges. /3/ Bizottsági tag /bizottság elnöke/ lemondását a képviselő-testület tudomásul veszi és helyére a lehető legrövidebb időn belül új tagot /bizottsági elnököt/ választ. A képviselő-testület felkéri a régi tagot /bizottsági elnököt/, hogy feladatát az új tag /elnök/ megválasztásáig lássa el. 36.. 1,2 37.. Az állandó bizottságok és főbb feladataik az alábbiak: /1/ Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Véleményezi a költségvetési koncepciót. Ellenőrzi az önkormányzat költségvetésének megvalósulását. Vizsgálja a költségvetés feltételhez kötött tételeinél a feltételek betartását. Évente két alkalommal ellenőrzést tart, mely alkalmak egyike az éves pénzügyi záráshoz kapcsolódik. Ellenőrzi az önkormányzati vagyon privatizációját. Beszámoltatja a jegyzőt a felügyeleti ellenőrzésről. Az éves belső ellenőrzési tervet és a beszámolót jóváhagyja. 15

14 /2/ Gazdasági Bizottság Közreműködik a több évre szóló elképzelések, valamint az éves költségvetés tervezésében. Évente felülvizsgálja és véleményezi az önkormányzat vagyonhasznosítási gyakorlatát. Közreműködik az adópolitikai irányelvek kidolgozásában. Véleményezi a település-fejlesztési koncepciókat. Közreműködik az önkormányzati támogatással megvalósuló, a munkaerő foglalkoztatást elősegítő beruházások "befektetési környezetének" kialakításában. Véleményezi az önkormányzat elé kerülő gazdasági jellegű előterjesztéseket; helyi költségvetés, vagyon, adó, foglalkoztatás, gazdaságfejlesztés-politikai szempontból és vizsgálja azok kölcsönhatásait. Megállapítja az élelmezési nyersanyagnormát. Dönt a költségvetés általános tartalékának felhasználásáról. /3/ Jogi, Közbiztonsági és Ügyrendi Bizottság 15 Kidolgozza az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát. Ellenőrzi a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megvalósítását. Gyűjti és a képviselő-testület elé terjeszti a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat. Megszervezi és lebonyolítja a titkos szavazásokat. Közreműködik a helyi rendeletek megalkotásának előkészítésében. Tűzoltóság Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása. Kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket. Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait, lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást. Figyelemmel kíséri a város közbiztonságának helyzetét. 15 /4/ Városépítő Bizottság A településfejlesztés terén Az érvényes településfejlesztési koncepciókat átvizsgálja, véleményezi és javaslatot tesz az esetleges változtatásra. Megvizsgálja, hogy az éves - infrastruktúrára és építészetre vonatkozó - költségvetés-tervezet elemei összhangban állnak-e az érvényes koncepcióval. Elbírálja a védett és védelem alatt álló épületek felújítására, építési támogatására benyújtott kérelmeket. A műszaki létesítmények és a kereskedelem terén

15 Javaslatot tesz az infrastrukturális létesítmények, közművek állapotának felmérésére, különös tekintettel a szűk keresztmetszetekre. Elvi állásfoglalást alakít ki a közszolgáltatások tekintetében azok fejlesztési, üzemeltetési és pénzügyi vonatkozásában. Elvi javaslatokat dolgoz ki a hiányok megszüntetésének módjára /alapátadás, kedvezményes telekjuttatás, adókedvezmény, stb./ Rendezési tervek előkészítése. /5/ Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság 5 Javaslatot tehet a város környezeti állapotának felmérésére. Írásban rögzíti az általa feltárt környezetvédelmi problémákat és azok megszüntetésére javaslatot tesz. Javaslatot tesz a város környezetvédelmi programjára, valamint felülvizsgálja a testület által elfogadott programot. Intézkedéseket javasol az épített környezet védelmére. Valamennyi, a természetes környezetbe való beavatkozással járó beruházásról a bizottságot előzetesen tájékoztatni kell. A bizottság a beruházást környezetvédelmi szempontból véleményezi, valamint a Polgármesteri Hivatal által bonyolított beruházások megvalósítása során figyelemmel kíséri a környezetvédelmi szempontok érvényesülését. Véleményt alakít ki a zártkertek, a mezőgazdasági földterületek vagyonbiztonságáról, és a külterületi utak állapotáról, majd ezekkel kapcsolatosan intézkedéseket javasolhat. A bizottság felkérés esetén felméri és véleményezi a városban lévő ipari és mezőgazdasági üzemek hulladékgazdálkodását. /6/ Egészségügyi és Szociális Bizottság Véleményezi a város egészségügyi és szociális intézményeinek költségvetési javaslatait azok beterjesztése előtt. Az egészségügyi és szociális intézményrendszer átszervezése esetén javaslatot tesz a főbb elvi kérdések - prioritások, források, szervezeti struktúra - meghatározására. Figyelemmel kíséri a polgárok egészségügyi és szociális helyzetét. Ellátja az önkormányzat szociális támogatási rendszerével kapcsolatos javaslattételi tevékenységet. Kapcsolatot tart az egészségileg hátrányos helyzetűek egyesületeivel. Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása. Helyi támogatás elbírálása. Fiatal házasok támogatásának elbírálása. Az Oktatási és Kulturális Bizottsággal közösen Pakson kiírja és elbírálja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot.

16 - Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmények szakmai programjának jóváhagyása, 12 - Szakosított ellátást nyújtó szociális intézmények házirendjének jóváhagyása, 12 - Városi Rendelőintézet házirendjének jóváhagyása. 12 /7/ Oktatási és Kulturális Bizottság 20 Javaslatot tesz a város oktatási, művelődési intézményei, működési - tárgyi, anyagi és személyi - feltételeinek figyelemmel kísérésére, gyűjti, elemzi és előterjeszti a módosító javaslatokat. Véleményezi a város oktatási, kulturális intézményeinek költségvetési javaslatait azok beterjesztése előtt. Javaslatot dolgoz ki a város oktatási, kulturális intézményeinek, önszerveződő közösségeinek, magánszemélyeinek, mint egyenrangú feleknek olyan támogatási rendszerére, mely azok önállóságát a lehető legkisebb mértékben csorbítja. Tevékenységét az Egészségügyi és Szociális Bizottsággal és a helyi egyházi felekezetekkel együttműködve végzi. Az Egészségügyi és Szociális Bizottsággal közösen Pakson kiírja és elbírálja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot. Elfogadja az önkormányzati intézkedési tervet. Elfogadja az önkormányzati minőségirányítási programot. Elfogadja az önkormányzati esélyegyenlőségi tervet. Jóváhagyja az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatokat. Jóváhagyja az intézményi nevelési, pedagógiai programokat. Jóváhagyja az intézményi minőségirányítási programokat. Jóváhagyja az intézményi házirendeket. Jóváhagyja az intézményi esélyegyenlőségi terveket. Minden év február 28-ig meghatározza a következő tanév beíratási rendjét. Meghatározza a nevelési, oktatási intézményekben indítható csoportok, osztályok számát, a csoportonkénti, osztályonkénti minimális létszámot. Engedélyezi a nevelési, oktatási intézményekben a maximális csoport-, illetve osztálylétszámtól való eltérést. Meghatározza a nevelési, oktatási intézmények felvételi körzeteit. Ellenőrzi és értékeli a nevelési, oktatási intézmények munkáját. Ellenőrzi és értékeli a nevelési, oktatási intézmények magasabb vezetőinek munkáját. 20 /8/ Ifjúsági, Sport és Esélyegyenlőségi Bizottság Figyelemmel kíséri a város sportélete tárgyi, anyagi és személyi feltételeinek alakulását, gyűjti, elemzi és előterjeszti javaslatait. Figyelemmel kíséri a városi sportkoncepció teljesítését. Javaslatot tesz a város gyermek és ifjúsági feladatainak ellátására /Ötv. 8../

17 Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű lakossági csoportok helyzetét, javaslatokat dolgoz ki és véleményez helyzetük javítására. 9 /9/ Bizottsági Elnökök Testülete a) elnöke a Gazdasági Bizottság elnöke b) tagjai az állandó bizottságok elnökei c) feladata: dönt az Oktatási és Kulturális Bizottság, az Ifjúsági és Sport Bizottság, valamint az Egészségügyi és Szociális Bizottság támogatási kerete terhére történő támogatások felhasználásáról a bizottságok javaslatai alapján. 19 A bizottságok működése 38.. /1/ A bizottság - feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, melyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. /Ötv. 23.. /1/ bek./ /2/ A képviselő-testületnek - döntése előtt - a települést érintő minden fontos kérdésben az arra illetékes bizottság véleményét ki kell kérnie. /3/ A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését. /Ötv. 19.. /2/ bek. c./ /4/ A bizottságok tevékenységüket a képviselő-testület munkatervével összhangban, az ott meghatározott határidők betartásával végzik. /5/ A bizottságok a képviselő-testület eseti megbízatásainak 30 napon belül kötelesek eleget tenni. /6/ A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. /Ötv. 25.. /1/ bek./ /7/ A bizottság évente a testület felkérésére beszámol munkájáról a képviselő-testületnek. /8/ A bizottságok évente beszámolnak az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről. 5,8

18 39.. /1/ Ha a bizottságok tevékenységéhez a hivatal valamely szervezetének vagy dolgozójának támogatása szükséges, úgy tevékenységi szándékukat annak megkezdése előtt legalább 3 munkanappal korábban kötelesek bejelenteni a polgármesternek, aki a hivatal értesítéséről, valamint a munka jellegének /konzultáció, információkérés, ellenőrzés, stb./ megfelelő feltételek megteremtéséről gondoskodik. /2/ Ha a kérelmezett időpont elháríthatatlan akadály miatt nem megfelelő, úgy a bizottság vezetője az érintett szervezettel vagy személlyel a 3 napos időintervallumon belül, egyeztetés alapján állapodik meg a tevékenység időpontjában. 40.. /1/ A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti. /Ötv. 27../ /2/ Ha a bizottság - feladatkörében - az önkormányzati intézmények, gazdálkodó szervezetek vagy állampolgárok jogsértő vagy az önkormányzat érdekeivel ellentétes tevékenységét észleli, a polgármester vagy a jegyző intézkedését kezdeményezheti. /3/ A polgármester, illetve a jegyző a megtett intézkedésről és annak eredményéről beszámol a képviselő-testület következő ülésén. 41.. /1/ A bizottságok üléseik időpontját és napirendjét kötelesek a jegyzőnél bejelenteni. /2/ A Polgármesteri Hivatal az egyes települési képviselőket - kérésükre - valamely bizottság üléséről rendszeresen vagy esetileg értesíti. 42.. /1/ A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni a jegyzőnek. /2/ A bizottsági tagok kérésére írásos hozzászólásukat a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. /3/ A jegyzőkönyveket a Polgármesteri Hivatal bizottságonként gyűjti és a települési képviselőknek betekintésre átadja. 43.. A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. 44.. /1/ A bizottságok önálló gazdálkodást nem folytatnak.

19 /2/ A bizottságok működéséhez szükséges várható költségeket /pl. a tagok költségtérítései, külső szakértői díjak/ az önkormányzat költségvetésének tartalmazni kell. /3/ Az egyes bizottságok költségvetés-tervezetét a bizottságok elnökei terjesztik be a költségvetés összeállítását előkészítő szervezetnek. 45.. A bizottságok működésük rendjét a jelen rendeletben foglaltak figyelembe vételével maguk határozzák meg. A tanácsnokok 15 45/A. /1/ A képviselő testület a polgármester vagy bármely települési képviselő javaslatára tagjai közül a képviselő testület mandátumának lejártáig 2 fő tanácsnokot választ. A tanácsnokok munkájához szükséges feltételekről a jegyző gondoskodik. 15 /2/ Az egyik tanácsnok felügyeli a külkapcsolatok ápolását, a másik tanácsnok a civilszervezetekkel, egyházakkal való kapcsolattartást. 15 /3/ A tanácsnokok feladatkörükben a./ a polgármester megbízása alapján képviselik az önkormányzatot, b./ a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőitől a feladatkörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást és közreműködést kérhetnek, c./ figyelemmel kísérik a feladatkörükkel összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását. 15. /4/ A tanácsnokok megbízatása megszűnik: a./ lemondással, b./ képviselői mandátum megszűnésével, c./ felmentéssel. 15 Településrészi önkormányzat 4 46/A../1/ A képviselő-testület települési képviselőkből és más választópolgárokból két településrészi önkormányzatot hozhat létre a dunakömlődi városrészen, valamint Biritó, Csámpa, Cseresznyés, Gyapa, és Hegyes puszta településrészeken. A településrészi önkormányzati testület 5 tagnál kevesebb és 7 tagnál több beleértve a településrészi önkormányzat vezetőjét is nem lehet. 8 A településrészi önkormányzati testület a tagok megválasztásával jön létre. /2/ A településrészi önkormányzat általános feladatai: - a városrész és a város érdekei közötti összhang megteremtése, - a lakosság közvetlen tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról,

20 - állást foglal mindazon ügyben, amelyek tárgyában a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottsága dönt és a döntés érinti a településrész lakosságát. 46/B../1/ A településrészi önkormányzatnak véleményezési joga és javaslattételi lehetősége van: - rendeletalkotásnál, - helyi népszavazás kiírásánál, - helyi tömegközlekedés kialakítása kapcsán, - óvodai, egészségügyi és szociális ügyekben, - a területén lévő önkormányzati intézmény megszűnésekor, alapításakor, - a területén lévő önkormányzati intézmény vezetői pályázat elbírálásánál, - a területén lévő önkormányzati vagyon hasznosításakor, - közösségi tér biztosítása, - helyi sportélet, - köztemető fenntartása, -településrészi sporttámogatás biztosítása, -közösségi helyiségek kialakítása és azok üzemeltetése, - településfejlesztési, településrendezési, - vízrendezés és csapadékvíz elvezetés kialakítása és fejlesztése, - csatornázási, - közvilágítás fejlesztése, - helyi utak, parkolók kialakítása, - a településrészen közterület elnevezése ügyekben, - emlékmű állítása esetén, - a településrészt érintő beruházás tervezése és végrehajtása, - a településrészt érintő állagmegóvási, fenntartási feladatok meghatározása ügyekben, - a településrészi helyi védelemmel kapcsolatos határozatoknál. 14 /2/ A településrészi önkormányzatnak egyetértési joga van: - a településrészt érintő középtávú gazdasági koncepció kidolgozásában. 46/C../1/ A településrészi önkormányzat testületének tagjait az érintett városrész választópolgárainak és civil szervezeteinek jelölése alapján a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület választja meg, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A településrészi önkormányzat vezetője önkormányzati képviselő lehet. 9 /2/ A településrészi önkormányzatot a választási ciklus vége előtt a képviselő-testület megszüntetheti.

21 /3/ A településrészi önkormányzat tagjainak megbízatása megszűnik: - a településrészi önkormányzat megbízatásának megszűnésével, - lemondással, - a tag választójogának elvesztésével, - a tag halálával. meg. /4/ A településrészi önkormányzat működésének szabályait maga állapítja A polgármester 46.. A polgármester felelős az önkormányzat működési feltételeinek a magasabb jogszabályok, önkormányzati rendeletek és képviselő-testületi határozatok alapján történő biztosításáért. 47.. /1/ A polgármester megbízatását főállásban látja el. /2/ A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. /3/ A polgármester javadalmazására a Gazdasági Bizottság 8,9 tesz javaslatot. /4/ A polgármester gyakorolja a jogszabályok és a képviselő-testület által átruházott önkormányzati és hatósági hatásköröket. /5/ Évente két alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a társulási tanácsban végzett tevékenységéről. 12 Az alpolgármester 15 48.. /1/ A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. (Ötv. 34.. /1/ bek.) 15 /2/ Az alpolgármester a polgármester általános helyettese, a polgármestert akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti. 15 /3/ Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatait. 15 /4/ A polgármester akadályoztatása esetén képviseli az önkormányzatot a társulási tanácsban. 12 49.. /1/ Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el. 15

22 /2/ Az alpolgármester javadalmazását a Gazdasági Bizottság 9 javaslata alapján a képviselő-testület határozza meg. 15 A jegyző 50.. /1/ A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott feladatain túl a jegyző - tájékoztatja a képviselő-testületet és az egyes bizottságokat a feladatkörüket érintő jogszabályváltozásokról - törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket - megszövegezi, kihirdeti, nyilvántartja az önkormányzati rendeleteket, nyilvántartja a képviselő-testület határozatait - megszervezi a települési képviselők és bizottságok munkájához szükséges ügyviteli tevékenységet. Az aljegyző 51.. /1/ Az aljegyző a jegyző általános helyettese, a jegyzőt akadályoztatása esetén teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti. /2/ Az aljegyző a jegyző irányításával látja el a feladatait. A Polgármesteri Hivatal 52.. /1/ A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. /Ötv. 38../ A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a rendelet 6. 14, 16,17 számú melléklete tartalmazza. /2/ A Polgármesteri Hivatal ellátja a helyi Kisebbségi Önkormányzat/ok/ működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat is. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat jegyzőkönyvvezetéséhez az aljegyző, a Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzatéhoz az Adóosztály vezetője nyújt segítséget. 1,10 /3/ Az önkormányzat a Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére a testületi működéshez a Paks, Barátság útja 8. szám alatti, a Német Kisebbségi Önkormányzat részére a Paks, Dózsa György út 2. szám alatti ingatlan ingyenes használatát biztosítja. 18

23 53.. A Polgármesteri Hivatal az alábbi szervezeti egységekre tagozódik: 14 /1/ Igazgatási Osztály - Gyámügyi Csoport /2/ Szociális Osztály /3/ Pénzügyi Osztály - Pénzügyi Csoport - Adócsoport - Tervezési Csoport /4/ Titkársági Osztály - Titkársági Csoport - Oktatási és Kulturális Csoport /5/ Műszaki Osztály /6/ Okmányiroda /7/ Kistérségi Osztály /8/ Belső Ellenőrzési Csoport 17 54.. A hivatal munka és ügyfélfogadási rendjét a polgármester előterjesztése alapján 14, 16 a testület állapítja meg. /Ötv. 35. /2/ bek./ 54/A.. A Polgármesteri Hivatalban vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza. 20 54/B.. A Polgármesteri Hivatalban képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza. 13 Az önkormányzat intézményei 12 55.. /1/ A Képviselő-testület az 1990. évi LXV. tv. 9.. /4/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján intézményeket hozhat létre. /2/ Intézményt más településsel közösen is alapíthat, illetve fenntarthat. /3/ Az intézmény önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó jogi személyként működő költségvetési szerv. /4/ Az intézmény vezetőjét a képviselő-testület nevezi ki. Más településsel közösen alapított, illetve fenntartott intézmény esetében az intézményvezető kinevezésének rendjét a társulási megállapodás tartalmazza.

24 /5/ Nem érinti az intézmény szakmai önállóságát, ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy több intézmény gazdálkodását közös szervezeti egységen, illetve társulási megállapodás keretén belül látja el. /6/ Az Önkormányzat által, valamint a társulási megállapodás keretében fenntartott önkormányzati intézmények felsorolását az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza. 20 /7/ A többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok felsorolását az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza. Az Önkormányzat gazdálkodása 56.. Az önkormányzat gazdálkodásának szabályozását külön önkormányzati rendelet tartalmazza. Ezen rendelet meghatározza: - a költségvetés tárgyalásának szabályait - a költségvetési év mérlegének elkészítését, a revízió módját - beruházási feladatok kötelező meghirdetésének szabályait - ártárgyalások folytatásának szabályait - telkek és ingatlanok vételi és eladási szabályait - az ingatlankezelést - az önkormányzat által végezhető gazdasági tevékenységeket, illetve ezek szabályozását. - esetleges hitelfelvétel szabályozását. Helyi népszavazás népi kezdeményezés 57.. A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot. Közmeghallgatás 58.. /1/ A képviselő-testület évente legalább kétszer, közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. /2/ Közmeghallgatást kell tartani a költségvetés és az önkormányzati vagyon hasznosítását szabályozó rendeletek elfogadását megelőzően. 59.. A közmeghallgatást falragaszokon és a helyi sajtóban, annak időpontja előtt legalább 15 nappal meg kell hirdetni. Záró rendelkezések

25 60.. /1/ Ez a rendelet 1999. április 1-jén lép hatályba. /2/ Egyidejűleg hatályon kívül helyezi az 15/1995./ IV. 28./ sz., a 27/1995. /XII. 01./ sz., a 16/1996./VII. 01./ sz., a 28/1996. /XII. 11./ sz., a 7/1997. /II. 19./ sz. rendeleteket, 8/1999. /II. 25./ sz. rendelet 26. -át. /3/ Egyidejűleg a 21/1999.(IX. 28.) számú rendelet 3.. (3)-(6) bekezdése, a 30/2000. (XII. 31.) számú rendelet 8-12. -a, hatályát veszti. 8 /4/Egyidejűleg a 11/2002. (XI. 6.) számú rendelet 6. -a, valamint a 12.. (2) bekezdésében a valamint ahol önkormányzati rendelet Bizottsági Elnökök Testületét, Pénzügyi Bizottságot vagy Gazdasági Bizottságot említ, ott Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot, ahol Városépítő Bizottságot, vagy Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságot, ott Városfejlesztési Bizottságot kell érteni. szövegrész hatályát veszti. Ahol önkormányzati rendelet Bizottsági Elnökök Testületét említ ott Gazdasági Bizottságot, ahol Pénzügyi Bizottságot, ott Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot kell érteni. A 3/1997(II. 10.) számú önkormányzati rendeletben az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságon, Ifjúsági, Sport és Esélyegyenlőségi Bizottságot, más rendeletekben Oktatási és Kulturális Bizottságot kell érteni. 9 /5/ E rendelet 2003. február 14-én lép hatályba. Egyidejűleg a 21/1999.(IX. 28.) számú rendelet 3..(7) bekezdése hatályát veszti. 10 P a k s, 1999. április 01. Bor Imre sk. Dr. Blazsek Balázs sk. polgármester jegyző * A rendeletet a képviselő-testület az 1999. március 31-ei ülésen fogadta el. Módosító rendeletek: 21/1999. (IX.28.) sz. rendelet 1999. október 1-én lépett hatályba. 1 28/1999. (XII.31.) sz. rendelet 2000. január 1-én lépett hatályba. 2 8/2000. (IV.03.) sz. rendelet 2000. április 3-án lépett hatályba. 3 12/2000. (VI.05) sz. rendelet 2000. június 5-én lépett hatályba. 4 30/2000. (XII.31.) sz. rendelet 2001. január 1-én lépett hatályba. 5 31/2000. (XII.30) sz. rendelet 2000. december 30-án lépett hatályba. 6 18/2001. (IX.17.) sz. rendelet 2001. szeptember 17-én lépett hatályba. 7 11/2002. (XI. 6.) sz. rendelet 2002. november 6-án lépett hatályba. 8 14/2002. (XII. 23.) sz. rendelet 2003. január 1-én lépett hatályba. 9 4/2003. (II. 14.) sz. rendelet 2003. február 14-én lépett hatályba. 10 31/2003. (XII. 31.) sz. rendelet 2004. január 1-én lépett hatályba. 11 21/2004. (VI. 30.) sz. rendelet 2004. július 1-én, illetve az 1.sz. melléklet módosítása augusztus 1-én lépett hatályba. 12 9/2005. (IV. 25.) sz. rendelet beépítette az 5. sz. mellékletet 2005. április 25-én lépett hatályba, de 2005. január 1-től kell alkalmazni. 13

26 28/2005. (XII. 31.) sz. rendelet, 2006. január 1-én lépett hatályba. 14 23/2006. (X. 13.) sz. rendelet, 2006. október 16-án lépett hatályba. 15 8/2007. (IV. 20.) sz. rendelet, 2007. május 1-én lépett hatályba. 16 11/2007. (V. 30.) sz. rendelet, 2007. június 1-én lépett hatályba. 17 17/2007. (IX. 18.) sz. rendelet, 2007. szeptember 20-án lépett hatályba. 18 10/2008. (III. 14.) sz. rendelet, 2008. március 17-i hatállyal, de 2008. január 1-től kell alkalmazni. 19 24/2008. (X. 17.) sz. rendelet, 2008. október 17-én lépett hatályba. 20

27 14 Hatályon kívül helyezte a 8/2007.(IV. 20.) számú rendelet. 1. számú melléklet 14, 16 2. sz. melléklet 20 Az SZMSZ-ről szóló 12/1999. (IV. 1.) számú rendelet 2. számú melléklete I. Paks város önálló költségvetési szerve: Polgármesteri Hivatal Paks, Dózsa György út 55-61. II. Paks város részben önálló intézményei: 1. Paks Város Rendelőintézete Paks, Táncsics Mihály utca 13. 2. Bóbita Bölcsőde Paks, Ifjúság útja 4. 3. Paks Város Szociális Intézmények Igazgatósága Székhelye: Paks, Kishegyi út 46-48. Székhelyen kívüli telephelye: Gondozási Központ Paks, Templom utca 6. Hajléktalanok Átmeneti Szállása Paks, Deák Ferenc utca 7. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Paks, Ifjúság útja 1/A. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Dunaszentgyörgy, Várdomb utca 50. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gerjen, Béke tér 1. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Németkér, Rákóczi Ferenc utca 2. 4. Napsugár Óvoda Székhelye: Paks, Vörösmarty utca 9-11. Tagintézmények: Dunakömlődi Tagóvoda Dunakömlőd, Béke utca 21. Eötvös utcai Tagóvoda Paks, Eötvös utca 7. Munkácsy utcai Tagóvoda Paks, Munkácsy Mihály utca 2. Pusztahencsei Tagóvoda Pusztahencse, Pozsonyi utca 97. Szivárvány Tagóvoda Németkér, Széchenyi u. 38. 5. Benedek Elek Óvoda Székhelye: Paks, Ifjúság útja 1/B. Tagintézmények: Kishegyi úti Tagóvoda Paks, Kishegyi út 58. Hétszínvirág Tagóvoda Paks, Tolnai út 10. 6. Bezerédj Általános Iskola Paks, Szentháromság tér 1.