MUNKABIZTONSÁG 2.2 A munkahelyi veszélyek csökkentése a logisztikai létesítményekben és a kézi anyagmozgatás során Tárgyszavak: munkabiztonság; anyagmozgatás; logisztika; egészségvédelem; munkakörülmények; baleset-megelőzés; kockázatcsökkentés. A raktári munkakörülmények javítása Az Egyesült Államokban 2002-ben 5524-en haltak meg és 4,7 millióan szenvedtek súlyos sérülést munkahelyükön. Azt, hogy hányan betegedtek meg a rossz munkahelyi körülmények szennyezett levegő vagy nem megfelelő világítás miatt, nehezebb lenne megmondani. Miközben az ország környezetvédelmi hivatala a kültéri levegő szennyezettségének csökkenéséről számolt be, az épületeken belül ahol a dolgozók munkaidejüket töltik a levegő minősége romlott. Ez különösen így van azokban a logisztikai központokban, amelyekben régi, nem elektromos emelőtargoncákat használnak. Az új targoncamodellek viszont a levegőtisztaság védelme szempontjából jelentős javulást hoztak. A raktárakban újabb kihívást jelent az anyagszállítási zónákban a targoncaforgalom megnövekedése. A szigorúbb készletszabályozási programok miatt is nő a be- és kiszállítások száma, az ajtókat többet kell nyitva tartani, és emelkedhet a levegő szén-monoxid tartalma. Érdekes módon éppen néhány újabb, energiatakarékos épületben mérték a legkevésbé egészséges levegőt. Beteg épület tünetcsoportnak (sick-building syndrome = SBS) hívják ezt a jelenséget, amely a vállalatoknak évente sok milliárd dolláros termeléskiesést okoz. Ha a raktárban rosszak a munkakörülmények a világítás vagy a fűtés nem megfelelő, esetleg nyirkosság tapasztalható akkor a munkások rosszul érzik magukat, és ezt a termelékenység is megsínyli.
Egészséges munkakörülmények teremtése A tapasztalatok szerint az átlagember idejének 90%-át zárt helyiségben tölti. Anélkül nem merészkedünk a szabadba, hogy ne védenénk magunkat, de azt már kevesen tartják fontosnak, hogy a helyiségen belül is védett környezetet teremtsenek. A jó foglalkozás-egészségügyi rendszer és a helyes gyakorlat jó néhány problémát csökkenthet vagy megszüntethet. Megfelelő szellőzéssel, hőszabályozással és az üzem tisztántartásával sokat lehet javítani a munkakörülményeken, és bármilyen furcsának is tűnik, az épület szellőzésének tökéletesítése nem többletköltséget, hanem költségkímélést eredményez. A nagy volumenű, kis sebességű ventilátortechnológia (HVLS) egyszerű, de számos előnnyel jár. Ha a technológia fejlesztése révén biztonságos munkahelyet sikerül teremteni, ott az alkalmazottak jól érzik magukat, a termelékenység nő, és költség takarítható meg. A HVLS technológia sikere abban rejlik, hogy az ott alkalmazott ventilátorok nagy tömegű levegőt mozgatnak meg, és ezzel többet tesznek, mint az egyszerű hűtőrendszerek. A levegő forgatásával megszüntetik például a nyirkosságot a kövezeten és a berendezések felületén. Hűvösebb éghajlatokon a ventilátorok az ún. destratifikációs eljárás keretében a már felmelegített levegőt leterelik a mennyezettől, és összekeverik az alsóbb szinteken található, hidegebb levegővel. A MacroAir Technologies vállalat elnök-vezérigazgatója szerint ezzel az eljárással a fűtési kiadások 20%-a megtakarítható. A raktárakban általában a magasban, a mennyezetről fúvó fűtőberendezést alkalmaznak. Nem ritka, hogy a mennyezet és a padló között 15 fok hőmérséklet-különbség is van. Egy HVLS ventilátor ugyanannyi levegőt tud megmozgatni, mint 25 db hagyományos, 1,2 m átmérőjű ventilátor, amelyek lényegében vele azonos erősségű motorral működnek. Így az energiafelhasználás a töredékére csökkenthető, és megfelel 3 db villanykörte energiaigényének. Egy alacsony fordulatszámú, 8 méter átmérőjű ventilátor alig 0,75 kw energiát használ fel. A jó légmozgás másik láthatatlan előnye, hogy a dolgozókat éberebbekké teszi. Ha az alkalmazottak íróasztaluknál tartózkodnak, és nincs körülöttük légmozgás, akkor az a szén-dioxid veszi őket körül, amelyet kilélegeztek, így idővel el-elbóbiskolnak. A levegő forgatása viszont friss oxigént visz hozzájuk, és ébren tartja őket.
Energiagazdálkodás A logisztikai központ különböző szintű vezetői más-más szemmel tekintenek az energiaköltség problémájára. A vezérigazgató a havi áramszámlát nézi, a karbantartási vezető pedig a munkakörülményeket és a biztonságot tartja szem előtt. A raktári és gyári munkakörülmények rendezése azonban nemcsak a munkások számára kedvező, hanem anyagi előnyökkel is jár. A Kraft Foods vállalat, a Rockwell Automation céggel együttműködve, több évre szóló energiacsökkentési programba fogott észak-amerikai üzemeiben. Ha egy vállalat módot talál arra, hogy energiafelhasználását csökkentse, akkor ezzel termelését is hatékonyabbá teszi, és működésével a környezetet is kevésbé szennyezi. A Rockwell Automation termékigazgatója úgy véli, hogy a gyári termelés energiaköltségei szabályozhatók. Meg kell állapítani az egyes folyamatok energiafogyasztását, és fel kell tárni a problémákat. Így az egyes szakterületek vezetői tudomást szerezhetnek arról, hogy melyek azok a műveletek, amelyeknél optimalizálni lehet az energiafelhasználást. Több módon is ki lehet számítani, hogyan érhető el megtakarítás egy raktár energiafelhasználásában. A levegőt forgató ventilátor hajtásához szükséges árammennyiség a ventilátoron átmenő levegő átlagos sebességének a köbe szerint változik. Ez azt jelenti, hogy az a ventilátor, amelyik 32 km/h sebességgel forgatja a levegőt, 64-szer több áramot igényel, mint az, amelyik 8 km/h sebességgel forog. A HVLS technológia úgy mozgat meg több levegőt, hogy szélesebb lapátokat, nem pedig erősebb motorokat alkalmaz. Kissé nehezebb számszerűsíteni azt a láthatatlan hasznot, amelyet az áruelosztó központ levegőjének szabályozása hoz. A dolgozók jó közérzete és biztonsága azonban kétségkívül termelékenységi tényezők. A levegő keverésével megszüntethető a nyirkosság és a kövezet nedvessége, ami javíthatja a dolgozók közérzetét és megkönnyíti az emelőtargoncák fékezését. A nők sajátos problémái Jelenleg az Egyesült Államokban 137 millió munkás dolgozik, közülük 46% nő. Arányszámuk 2008-ig 48%-ra fog növekedni. A férfiak és a nők azonos munkakörülmények között dolgoznak, holott a nőknek sajátos problémákkal is szembe kell nézniük.
Az Országos Foglalkozás-egészségügyi és Munkabiztonsági Intézet (NIOSH) kutatásai szerint a veszélyes anyagok környezeti hatása közrejátszhat abban, hogy évente 180 000 új mellrákos megbetegedést és 12 000 agydaganatot diagnosztizálnak. A légi úton terjedő kórokozók csökkentésének egyik módja lehet, ha állandóan friss levegőt juttatnak be az épületbe. Tippek a biztonságos munkahelyek megteremtéséhez Az Egyesült Államokban a becslések szerint évente mintegy 100 ember hal meg és 20 000 szenved súlyos sérülést emelőtargonca okozta balesetben. Ezekhez a számokhoz könnyű dollárösszegeket társítani, az igazi, az emberi veszteség azonban a mérlegben nem mutatható ki. Jó kiindulópont, ha megtanítják az embereket, hogyan viselkedjenek ott, ahol emelőtargonca közlekedik. Ha azonban a biztonságot a technológia fejlesztése útján javítják, akkor egyúttal a termelékenység is növelhető. Az Alert Safety Products cég olyan jelzőberendezéseket gyárt, amelyek riasztják a munkásokat és az emelőtargonca kezelőit, ha egy terület foglalt, vagy ha egy emelőtargonca a területre bejön, illetve onnan távozik. Az irányítópultnál lévő jelzőberendezés meg tudja számolni, hány emelőtargonca közlekedik az adott területeken. Egészen addig riaszt, amíg az utolsó emelőtargonca is el nem hagyta a területet. A fényérzékelővel ellátott riasztók vörös fénysugár kibocsátásával vagy hangjelzéssel figyelmeztetik a gyalogosokat az átkelés veszélyességére. A logisztikai központokban a biztonságos, egészséges munkakörülmények megteremtése nem jár feltétlenül tetemes költséggel. A munkakörülmények problémáira van néhány gyorsan és könnyen alkalmazható megoldás. A kutatások azt mutatták például, hogy a váz- és izomrendszeri problémák csökkenthetők, ha a munkásoknak időnként munkaközi szünetet biztosítanak. Ezek a megszakítások a termelékenységet inkább javítják, mint hátráltatnák. Ha egy raktárban gondok vannak a levegővel, a HVLS termékek gyártói gyorsan ki tudják számítani, hány ventilátorra van szükség a levegő forgatásához, és ezzel az adott helyen milyen energiamegtakarítás érhető el. A befektetés az energiaköltségek megtakarítása révén gyorsan megtérül, az egészséges alkalmazottak pedig többet fognak termelni.
A kézi anyagmozgatás veszélyeinek csökkentése Kézi anyagmozgatás az a munkafolyamat, amelynek során kizárólag emberi erővel emelnek, leeresztenek, tolnak, húznak vagy visznek egy tárgyat. Sokan úgy vélik, hogy csak a súlyos tárgyak mozgatása tekinthető anyagmozgatásnak. Valójában azonban bármely tárgy kezelése anyagmozgatás, legyen az akár egy toll, akár egy 30 kilós elektronikus berendezés. Kézi anyagmozgatás nemcsak a nehéziparban fordul elő, hanem ide tartozik az is, ha valaki egy üzemben felemel egy fél kilós alkatrészt, vagy ha valakinek az irodában odébb kell vinnie egy 25 kilós számítógép-monitort. Évente több százezer baleset történik dobozok hordozása vagy rekeszek emelése közben, pedig néhány egyszerű lépésben felmérhetők a munkahely kockázatai, és csökkenthetők a kézi anyagmozgatással járó, tetemes költségeket okozó veszélyek. Mennyire veszélyes a kézi anyagmozgatás az egészségre és a biztonságra? Számos adat bizonyítja, hogy a kézi anyagmozgatás az iparban ismert és komolyan veendő veszélyforrás. Az ezzel kapcsolatos váz- és izomrendszeri problémák több csoportba sorolhatók. Balesetről beszélünk, ha a munkás elejti a rakományt és megsérül, ami gyakran izomhúzódással jár; Túlerőltetés, ha a munkásnak súlyos terhet kell felemelnie, vagy ha az emelés körülményei nagy fizikai erőfeszítést kívánnak (pl. kényelmetlen testtartást); Kimerültséget okoz, ha gyakran kell terhet mozgatni. Ilyenkor a munkás kifáradása vezethet sérüléshez. A statisztikai adatok szerint 2003-ban az Egyesült Államokban mintegy 340 000 túlerőltetés okozta sérülés fordult elő, ebből 185 000 terhek emelésével függött össze. 2002-ben a túlerőltetés okozta sérülések 13,2 milliárd dollár költséggel jártak. A túlerőltetés miatt bekövetkezett sérülések nagy része a kézi anyagmozgatás rovására írható, tehát bizton megállapíthatjuk, hogy ez a munkafolyamat közismert és dokumentált veszélyforrás. A kockázatcsökkentés lépései A probléma kezelésének első lépése annak elismerése, hogy a kézi anyagmozgatás veszélyére megoldást kell találni. A második lépés, ha a
kézi anyagmozgatást nem egyszerűen az üzleti tevékenység egyik feladatának tekintik, amelyet biztonságosan, hatékonyan és termelékenyen kell elvégezni. A kockázatok elemzésén alapuló ergonómiai megközelítés azt tűzi ki célul, hogy ahol lehet, kiküszöbölje ezt a munkafolyamatot, egyszerűen azért, mert veszélyes. Az 1. ábra bemutat egy döntési fát arról, hogyan kell értékelni egy kézi anyagmozgatási feladatot annak érdekében, hogy a kockázatot ahol csak lehet csökkenteni lehessen. egyáltalán szükséges-e a teher mozgatása? igen nem meg kell szüntetni a feladatot van-e szükségtelenül kétszer végzett munka az anyagmozgatás során? igen nem meg kell szüntetni a kétszer végzett munkát a kézi anyagmozgatás ergonómiai kockázatfelmérése a kockázat kezelése tervezés munkahelyi gyakorlat adminisztratív intézkedés 1. ábra A kézi anyagmozgatási folyamat értékelése Egyáltalán szükséges-e a teher mozgatása? Egy kézi anyagmozgatási feladat értékelésekor az első kérdés, amelyet fel kell tenni az, hogy egyáltalán szükséges-e a teher mozgatása. Ha a teher mozgatásának nincs különös oka, akkor el kell hagyni. Szükségtelen feladatok megszüntetésével csökkenthető a kockázat, és nő a munka hatékonysága.
Van-e szükségtelenül kétszer végzett munka (duplikáció) az anyagmozgatás során? Ez a második kérdés az elsőhöz hasonló hatással lehet a munkafolyamatra. A terhek szükségtelen mozgatása, újra mozgatása és a kétszer végzett folyamatok a pazarló rendszer nyilvánvaló jelei. Ha a rakomány áthaladásában nincsenek kitérők és akadályok, akkor kevesebbszer szorul mozgatásra, így csökkennek a rakomány gyakori kezeléséből származó károk, és az alkalmazottak is kevesebb veszélynek vannak kitéve, végül pedig ezzel is javul a munkafolyamat hatékonysága. Így a rakományok mozgatásának helyes, hatékony megtervezése ergonómiai haszonnal is jár. A kézi anyagmozgatás ergonómiai kockázatainak felmérése A munkafolyamatnak ez az a pontja, amikor a feladat kockázatainak felmérése segít a megoldás költségeinek meghatározásában. Az ehhez felhasználható eszközök alkalmazása előtt ajánlatos tájékozódni az egyes módszerek erős és gyenge oldalairól, valamint arról, hogy segítségükkel milyen jellegű információhoz lehet jutni. A kockázatfelmérésnek az a célja, hogy világossá váljanak az adott feladat veszélyei. Az egyes módszerek különböző körülményekre készültek, ennek megfelelően választható ki az adott feladat értékelésére a legmegfelelőbb. Ha az anyagmozgatási feladat emelés, akkor a kockázatfelmérő eszközök közül olyat kell választani, amely az emelés gyakoriságát veszi alapul. Az ún. NLE (NIOSH Lifting Equation) módszer minden gyakoriság esetén alkalmazható, de a legalkalmasabb a kis gyakoriságú (percenként háromnál kevesebb emelés) feladatok értékelésére. Közepes gyakoriságú feladatok percenként 3 5 emelés esetén az ún LMT (Liberty Mutual Tables) módszer nyújtja a legjobb információt. A nagy gyakoriságú feladatokra az ún. EEEP (Energy Expenditure Prediction) módszer határozza meg a legjobban a kifáradás lehetőségét. Az EEEP módszer helyes használata meglehetősen bonyolult, ezért leegyszerűsíthető a választás oly módon, hogy ha az emelések száma percenként 6-nál több, akkor a feladatot veszélyesnek tekintik, és műszaki megoldást kell találni a csökkentésre. Ha a kézi anyagmozgatási feladat lökés, húzás vagy cipelés, akkor az LMT módszer alkalmazása a legcélravezetőbb. A kockázatfelmérés eredményétől függően kell meghatározni az intézkedés típusát. Minél nagyobb a kockázat, annál inkább szükség van műszaki megoldásra. Súlyos kockázat esetén gépi segédeszköz igény-
bevétele is szükségessé válhat, mérsékelt kockázat esetén a döntés valamivel könnyebb. A kockázat kezelése A kézi anyagmozgatási feladat kockázatának megállapítása után meg kell választani a legmegfelelőbb kockázatkezelési módszert. A kockázat kezelése során választani lehet a műszaki, a munkahelyi gyakorlat megváltoztatása és az adminisztratív kezelés között. A választás attól függ, van-e pénz a megoldásra. Ha nincs, akkor a műszaki megoldás elesik, de kevés pénzzel és egy kis kreativitással is már sok lehetőséget lehet találni, sok pénzzel pedig válogatni lehet a megoldások között. Természetesen még ez utóbbi esetben sem szükséges a legdrágább megoldást választani. Összeállította: Szabó Ildikó Witt, C. E.: Working can be hazardous to your health. = Material Handling Management, 59. k. 11. sz. 2004. p. 43 47. Brodie, D. M.: Reducing the risk of manual materials handling. = Occupational Hazards, 67. k. 6. sz. 2005. p. 31 34. Ellis, P.: Workplace transport. = The ROSPA Occupational Safety & Health Journal, 33. k. 12. sz. 2003. p. 38 41.