jóváhagyandó munkarészek 10. rendelet tervezet Zalakaros Város Önkormányzata../2014. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Zalakaros Város Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A. (3) bekezdésében és a 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Általános előírások 1. (1) A rendelet hatálya Zalakaros Város közigazgatási területe. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet rendelkezései szerint szabad. (3) A rendelet 1. mellékletét az 1-6/2014 számozású, 1:4000 léptékű szabályozási terv képezi. Közterület alakítására vonatkozó előírások 2. (1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el, számára önálló telek nem alakítható ki. (2) Önálló bankjegy- vagy árusító automata a parkolójegy árusító automaták kivételével közterületen nem helyezhető el. (3) Az építési telkek közterület felőli határán elhelyezett építmények terepszint alatti szerkezeti elemei (alap, munkagödör megtámasztó szerkezet, stb.) továbbá angol akna és az építési telekhez tartozó közműakna a közterületbe korlátozás nélkül benyúlhat, amennyiben az a közlekedési- és közmű építmények elhelyezését nem korlátozza, és amennyiben ahhoz a közterület kezelője hozzájárul. (4) A település területén, közterületen és telkek közterületre néző felületén a tájékoztató táblák, köztárgyak és hirdető berendezések csak egységesen, arculati terv alapján helyezhetők el. A meglévő berendezéseket az egységes arculat létrehozása érdekében szükség szerint át kell alakítani, vagy ki kell cserélni. A község területén alkalmazható hirdető berendezés megengedett legnagyobb hirdetési felülete 3 m 2. (5) Nem helyezhető el reklámcélú felület a padokon, játszóterek berendezésein, a közmű műtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsőkön, és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, növényzeten, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐ- ÍRÁSOK Általános követelmény 3. Az övezetek és építési övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az övezet területének a meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet területének jelentős megújulása, vagy beépítési intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához. Építészeti értékek országos védelme 4. A település területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli, a védettséggel érintett területek felsorolását az 2. függelék, a védettségre vonatkozó előírásokat magasabb szintű jogszabály a 3. függelék szerint tartalmazza. Építészeti értékek helyi védelme 5. (1) A település építészeti örökségének védelme érdekében helyi védelem alá rendeltek a 4. függelékben felsorolt építmények. (2) A helyi védelemben részesülő épület vagy emlékmű esetében teljes körűen védett az épület építészeti tömege, a tető formája, eredeti anyaghasználata. Az épület bővítése csak a védett építészeti tömeg egységének megtartásával valósítható meg. Meg kell őrizni, vagy az eredeti megsemmisülése esetén rekonstruálva kell felújítani a homlokzatot, annak felületképzését, a homlokzati díszeket, a homlokzat nyílásrendjét, nyílászáró szerkezeteit, a tető héjazatát és egyéb elemeit. A védett épületek korából adódóan a tető héjalásánál piros színű natúr agyagcserép, a homlokzati felület kialakításánál simított vakolat és pasztellszínű (a hagyományosan alkalmazott földfestékek színezésének megfelelő) festés alkalmazható. Az épület bővítése esetén a védett épület architektúrájához illeszkedő nyugodt, kiegyensúlyozott tömegképzés és illeszkedő anyaghasználat alkalmazható, mely nem lehet domináns a meglévő architektúrához képest. Tetőtér beépítése esetén a meglévőhöz képest új, a tető tömegét megváltoztató felépítmények nem helyezhetők el. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások 6. (1) A beépítésre szánt területeken az utak mentén legalább egyoldali fasort kell telepíteni. (2) A helyi természetvédelem alatt álló területeket külön önkormányzati rendelet határozza meg, mely területek felsorolását az 5. függelék tartalmazza. A helyi természetvédelem alatt álló területeken területet felhasználni, építményt, épületet felhasználni, építési munkát engedélyezni és végezni a védett érték figyelembevételével, a védetté nyilvánító rendelkezés és az övezet szabályai szerint szabad.
(3) A szabályozási terven jelölt Natura 2000 természeti védettség alatt álló területeken magasabb szintű jogszabályban meghatározott tevékenység folytatható, az 6. függelékben rögzítettek szerint. (4) A meglévő mezővédő és útvédő fásításokon kizárólag balesetvédelmi és növény-egészségügyi szempontokkal indokoltan eszközölhető csonkolás és fakivágás. A kivágások helyben történő pótlásáról gondoskodni kell oly módon, hogy az állomány egysége fennmaradjon. Új telepítések kizárólag tervszerűen, a mezőgazdasági gazdálkodással összhangban, illetve utak mentén útkezelői engedéllyel történhetnek. (5) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. Környezet védelmére vonatkozó előírások 7. (1) A település területén csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a) egészségügyi légszennyezettségi határérték- túllépést, valamint b) ökológiai légszennyezettségi határérték- túllépést ba) a magterülete bb) az ökológiai folyosón, bc) a pufferterületen, bd) az erdőterületen, be) a turisztikai fejlesztési területen, bf) szőlő termőhelyi kataszteri területen bd) a települési területen a településszerkezeti tervben üdülőterület, zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken nem okoznak. (2) Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet állapítja meg, mely határértékek vonatkoznak az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, valamint a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zajra. (3) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni. (4) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig az ingatlan tulajdonosát terheli, aki köteles a szervezett hulladékgyűjtést ideértve a szelektív hulladék-begyűjtési rendszereket is igénybe venni. (5) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell az építés során és a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról. A védőterületek és védőtávolságok szabályai 8. (1) A település közigazgatási területén belül található országos mellékútvonal külterületi szakaszai mellett, a terven jelölt, illetve az úttengelytől számított 50m-50m-es, településközi összekötő utak külterületi szakaszai mellett, a terven jelölt, illetve az úttengelytől számított 25m-25m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságra a 7. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott előírások érvényesek.
(2) A vízgazdálkodási (mederkezelési, karbantartási) szakfeladatok elvégzéséhez: a) a vízfolyások mentén, egyéb vízfolyások és közcélú vízi létesítmények (patakok, árkok, tározók) mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek területére a 8. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazottak vonatkoznak. Azokon a partszakaszokon, ahol ez az előírás nem biztosítható, a vízfolyások medrének a karbantartásához a hozzáférés módját egyedileg kell meghatározni; b) a karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető. (3) A meglévő és létesítendő villamos közművek részére a szabályozási terv és e rendelet az alábbi védősávokat - biztonsági sávokat - állapítja meg, melynek területére a 9. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak. (4) Az ivóvíz kutak környezetében a szabályozási tervben jelölt külső védőövezet területére a 10. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak. (5) A gázvezetékek elhelyezésére vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet - állapít meg, melynek területére a 11. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak. A biztonsági övezet szélessége nagyközép-nyomású gázvezeték mentén 28-28 méter. (6) A CH kutak szabályozási tervben jelölt biztonsági övezetének területén a biztonsági övezetre vonatkozóan a 12. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott szabályokat kell betartani. (7) A szennyvíztisztító területe körül a szabályozási terven jelölt 300 m sugarú védőtávolságon belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem helyezhető el. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások 9. (1) Felszínmozgás veszélyes területen telekalakítás és építés esetén a) a 10 -nál meredekebb területrészeken a beépíthető telek mértéke 400 m 2 legyen, b) a beépítés mértéke a 10 -nál meredekebb lejtésű helyszíneken 20 %-nál ne legyen nagyobb, c) az építmények a telken belül legyenek szabadon elhelyezhetők így csökkentve a terepalakítás mértékét és nagyságát d) a 10 -nál meredekebb építési területeken az építmények szintszáma 2-nél ne legyen több, e) az építmények ne létesüljenek részleges alápincézettséggel, f) az építési hely kijelölése ne történjen rézsű/tereplépcső lábvonalában és rézsű/tereplépcső peremvonalára, g) építmény lehetőleg csak természetes állapotú kőzettéren létesüljön, tehát a telekalakítás során törekedni kell arra, hogy olyan helyszín ne legyen építési hely, ahol feltöltéssel történhet az építmény helyének kialakítása (2) Felszínmozgás veszélyes területen építési engedélyezési eljárás esetén a) az eljárás során vizsgálni kell, hogy történik-e a jövőben megvalósuló épített környezet építési engedélyben rögzített vagy várható hatásaként: aa) szikkasztás, koncentrált víznyeletés, ab) öntözéses területhasznosítás, ac) 2 m-t meghaladó terepalakítás (feltöltés vagy bevágás). b) minden építési engedélyezés során igazolni kell (nyomvonalak alaprajzon történő feltüntetésével), hogy a felszíni vizek elvezetés oly módon megoldott, hogy: ba) nem lehet, nem kerülhet veszélyeztetett helyzetben meglévő épített környezet, bb) a befogadóig biztosított az erózió mentes elvezetés.
c) az építési engedélyezési dokumentációk tartalmát az általános érvényű előírásoknak való megfelelőség mellett ki kell egészíteni talajvizsgálati jelentéssel, ha az építési tevékenység során: ca) az érintett telek teljes alapterületének 50 %-át meghaladóan 2 m-nél nagyobb vastagsággal véglegesen megváltoztatásra kerül (bevágás, feltöltés) a terepfelszín, cb) a terepalakítás olyan mértékű, hogy 2 vagy több, egyenként 2 m-es magasságot elérő vagy meghaladó, továbbá a telek teljes szélességében építendő terasz (tereplépcső) kialakítása kezdeményezett. d) az építési helyen kívüli alapterülettől független 3 m-es vastagságot meghaladó bevágáshoz vagy feltöltéshez az engedélyezési tervet ki kell egészíteni azon talajvizsgálati jelentéssel, amely igazolja, hogy a tervezett tevékenység elvégezhető a jelentésben megadott külön feltételek betartásával, továbbá az engedélyt építésre és tereprendezésre kell megadni. e) az építésügyi hatóság hivatalból elrendelheti felszínmozgás vagy eróziós események jelentkezése esetén a terület tulajdonosának vagy kezelőjének kötelezettségét a kialakult események kezeléséhez, vagy a kialakult veszélyeztetés mértékének csökkentéséhez, ha igazolt, hogy káresemény kialakulását a tulajdonos vagy kezelő tevékenysége okozta. f) helyreállítási és kezelési kötelezettség akkor rendelhető el hivatalból, ha független szakértő részéről igazolásra került a tulajdonos vagy a kezelő felelőssége. (3) Felszínmozgás veszélyes területen fennmaradási engedélyezési eljárás esetén a kérelemhez mellékelni kell azon nyilatkozatokat és egyedi szakvéleményeket, amelyek igazolják az építési engedély nélkül megvalósult épített környezet megfelelőségét és védettségét az állagot veszélyeztető természeti folyamatoktól. (4) Felszínmozgás veszélyes területen használatbavételi engedélyezési eljárás esetén az eljárás keretében vizsgálni kell, hogy az építési engedélynek megfelelően történt-e a megvalósulás. Nem adható meg a használatbavételi engedély ha: a) rendezetlen (nem befejezett) a felszíni vizek elvezetése, b) nem épült meg az építés során függő helyzetbe jutott földtömegeket megtámasztó műtárgy, c) az építési területen vagy annak közvetlen környezetében (10 m-es szélességű sávon belül) a terepfelszín módosulása mutatkozik (sárfolyás, erős átázottság, eróziós árok stb.) (5) Felszínmozgás veszélyes területen veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi eljárás esetén a) az azonnali élet- és vagyonbiztonsági intézkedéseket követően mielőbb szakhatósági közreműködést kell kezdeményezni, b) a tilalom vagy korlátozás elrendelésének megalapozottságához szakhatósági közreműködéssel készített jegyzőkönyvet kell felvenni. (6) 125 mbf. szint alatti építési terület esetén talajvizsgálati jelentést kell készíttetni és azt az engedélyezési tervekhez mellékelni, ha az új építmény piceszinttel, vagy az építési hely terepszintjéhez viszonyítva 2 méteres, alagsori padlószinttel tervezett. Telekalakítás általános szabályai 10. (1) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek nem felel meg. (2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek öszszevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve
útszabályozással érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb telekméretet. Az építési lehetőség meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területen a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni. (3) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben az övezeti előírásoktól függetlenül kialakítható. (4) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közlekedési- és közmű elhelyezési övezet területének határát a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembe vétele mellett geodéziai felméréssel pontosítva kell kialakítani. (5) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött. Övezeti határ csak telekhatáron lehet, egy telek csak egy övezetbe tartozhat. (6) Építési telek kialakítása során az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyezni. A meglévő kerítést és közmű műtárgyakat el kell bontani, illetve át kell helyezni. KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI Ivóvízellátás 11. (1) Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása közüzemi hálózatról egyéb övezetekben fúrt vízkútról történhet. (2) Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi létesítési engedély megléte után adható ki. (3) Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell, hogy álljon. (4) Mezőgazdasági területen az öntözésre használt vízkút vízjogi engedély alapján létesíthető. Szennyvízelvezetés 12. (1) Beépítésre nem szánt területen vezetékes ivóvíz hálózatra rákötött telkek esetében a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követően egy éven belül kötelező. (2) Beépítésre szánt területen új épület elhelyezése esetén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező. (3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve engedélyek érvényét meghosszabbítani a) beépítésre szánt területen, illetve belterületen csak a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés, b) beépítésre nem szánt területen vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesítését követően lehet.
(4) A szennyvízcsatorna-hálózat létesítésének engedélyezésére csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep megléte esetén, illetve új tisztító építésekor azzal egyidejűleg kerülhet sor. (5) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el. (6) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos. Csapadékvíz elhelyezés 13. (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését, szikkasztását vagy elhelyezését biztosítani környezetének károsítása nélkül. (2) A csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet. (3) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására. (4) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. Hírközlés, elektromos energiaellátás 14. (1) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. (2) Beépítésre szánt területen a) az újonnan beépülő lakó- és üdülőterületeken, b) a Kossuth, Fő és Petőfi utcákban, Termál úton, Gyógyfürdő és Dísz téren, c) az üdülőházas üdülőterületeken az elektromos energiaellátási és az elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a településkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából terepszint alatti elhelyezést kell megvalósítani. Építés általános szabályai 15. (1) Építési tevékenységet folytatni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet. (2) Az övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni a) a szabályozási tervben jelölt építési hely esetén annak területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával, b) építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet.
(3) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni a) építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan e vonalat érintve helyezkedjen el, b) építési vonallal nem szabályozott területek esetében, illeszkedve a környezet beépítéséhez, c) kialakult környezet hiányában a szabályozási tervben egyéb módon nem szabályozott helyeken 5 m-es előkerttel lehet. (4) Azon meglévő építmények esetében, ahol a szabályozási terv a meglévő épületet közlekedési terület szabályozásával, út szélesítésével érinti, csak az épület karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos építési tevékenység folytatható. (5) Azon meglévő építmények esetében, ahol az építmény részben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés engedélyezhető. Ezen építményeknél bármilyen jellegű bővítés csak az építési hely területén lehetséges. (6) Azon meglévő építmények esetében, ahol a meglévő épület homlokzat/párkány és épületmagasság értéke az övezetre előírt értéket meghaladja, ott a bővítés vagy átalakítás engedélyezhető akkor is, ha a változtatás utáni állapot a szabályozásban előírt mértéket meghaladja, de az a meglévő állapotnál kedvezőbb eredménnyel jár, bővítés esetén a bővítmény homlokzat/párkány és épületmagasság értéke a szabályozásban meghatározottnál nem nagyobb. (7) Kerítést az útszabályozással érintett telek esetében a szabályozási vonal mentén lehet elhelyezni. Nem utcafronti (telkek közötti) telekhatár esetén a kerítés vonalában elhelyezett támfal és a tömör kerítés együttes magassága az alacsonyabb terepszinttől számított, mely nem lehet több 2 m-nél. (8) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem helyezhető el a melléképítmények közül az OTÉK-ban meghatározottakon túl állat ól, gépkocsi- és egyéb tároló, vagy ezek épülete, valamint mosókonyha, nyári konyha épülete. (9) Építési övezetben, a hátsókert területén melléképítményként kialakított épület telekhatártól számított 2 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. (10) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez - domborzati és növényzeti adottságokhoz - illeszkedően kell elhelyezni. (11) A település beépítésre nem szánt területén a 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m 2 - nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni. (12) Egy építési telken a rendelet 5. számú mellékletében meghatározott állatlétszámot befogadó állattartó épület helyezhető el. (13) Állattartó épületet, az ólat vagy istállót, valamint trágyatároló építményt a) lakó-, szállás jellegű és vendéglátó épülettől 10 méterre, b) kúttól 15 méterre, c) lakóterületen telek utcafronti telekhatárától legalább 30 méterre, d) külterületen a belterület határától 200 méterre lehet elhelyezni. (14) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhely mérete legalább 4 havi mennyiség befogadására legyen alkalmas. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló
gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 8 havi istállótrágya tárolására. II. FEJEZET RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 16. (1) Az igazgatási terület a) beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint 1. lakó-, 1.1. kisvárosias lakó - (Lk), 1.2. kertvárosias lakó - (Lke), 1.3. falusias lakó - (Lf), 2. vegyes-, 2.1. településközpont (Vt), 2.2. intézményi (Vi), 3. gazdasági-, 3.1. kereskedelmi, szolgáltató- (Gksz), 3.2. ipari- (Gip), 4. üdülő-, 4.1. üdülőházas- (Üü), valamint 5. különleges-, 5.1. strand (Kst)-, 5.2. sport (Ksp)-, 5.3. mezőgazdasági üzemi (Kmü)-, 5.4. kemping (Kk)-, 5.5. szakrális (Ksz). b) beépítésre nem szánt területeit 1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-, 1.1. közúti- (Köu), 2. zöld- (Z), 3. erdő 3.1. védelmi erdő- (Ev), 3.2. gazdasági erdő- (Eg), 4. mezőgazdasági, 4.1. kertes mezőgazdasági -(Mk), 4.2. általános mezőgazdasági (Má), 5. vízgazdálkodási (V), 6. természetközeli (Tk), 7. különleges beépítésre nem szánt 7.1. temető- (Kt), 7.2. pincesor- (Kp), 7.3. termáltó- (Ktt), 7.4. szennyvíztisztító- (Kh) 7.5. sportterület- (Ksp) területeként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Kisvárosias lakóterület 17. (1) Az Lk jelű kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -: a) kereskedelmi, szolgáltató, b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, c) szállás jellegű, d) igazgatási, iroda és e) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) kerti építmény, d) komposztáló, e) építménynek minősülő zászlótartó oszlop, f) gépkocsi és egyéb tároló, vagy ezek épülete elhelyezhető. (4) A kisvárosias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Lk Kialakítható legkisebb telekszélesség és 30m, 1200 m2 terület Beépíthető legkisebb telek területe kialakult beépítési mód: Szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség 30 % A megengedett legnagyobb beépítési magasság Homlokzatmagasság: 10,0 m Épületmagasság: 10,0 m Oldalkert szélességének legksiebb mérete 4 m Hátsókert szélességének legkisebb mérete 6 m Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 50 % Terepszint alatti építés mértéke és helye A beépíthető terület + 30 % (5) A kisvárosias lakóterületen az épület fő tömege lapos vagy magas tetővel építhető. Magas tető alkalmazása esetén 15-30 fok közötti hajlásszög, piros színű agyag, vagy beton cserép héjazat alkalmazható. (6) A kisvárosias lakóterületen csarnok jellegű épület nem helyezhető el. (7) A kisvárosias lakóterületen tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető. A tömör kerítés legfeljebb 2 m lehet. Kapu és építményének magassága nem korlátozott. Kertvárosias lakóterület 18. (1) Az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4, Lke-5, Lke-6, Lke-7 jelű kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kertvárosias lakóterületen, 2000 m2 telekterületig 1, 2000 m2-nél nagyobb telekterület esetén legfeljebb 2 főépítmény helyezhető el, amely: a) telkenként legfeljebb 2 lakást, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, d) kulturális, e) szállás jellegű és f) sport rendeltetést tartalmazhat. (3) A kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) kerti építmény, d) komposztáló,
d) komposztáló, e) építménynek minősülő zászlótartó oszlop, f) gépkocsi és egyéb tároló, vagy ezek épülete g) mosókonyha, nyári konyha épülete elhelyezhető. (4) A kertvárosias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület Lke-1, Lke-3 Lke-2 Lke-4 Lke-5 Lke-6 Lke-7 20m, 720 m2 20m, 720 m2 20m, 1200 m2-20m, 720 m2 20m, 720 m2 kialakult kialakult 14m*, 400 m2 kialakult kialakult 720 m2 beépítési mód: Oldalhatáron álló Szabadon álló Oldalhatáron álló Megengedett legnagyobb beépítettség Oldalkert legkisebb mértéke Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 500 m2 telekterületig 30 %, 500-1000 m2 feletti területre vetítetten 20 %, 1000 m2 feletti területre vetítetten 10 % A megengedett legnagyobb beépítési magasság Homlokzatmagasság: 6,0 m Épületmagasság: 5,0 m 500 m2 telekterületig 30 %, 500-1000 m2 feletti területre vetítetten 20 %, 1000 m2 feletti területre vetítetten 10 % Homlokzatmagasság: 6,0 m Épületmagasság: 5,0 m Szabadon álló 20 % 30 % Homlokzatmagasság: 5,5 m Épületmagasság: 4,5 m Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: 7,5 m Oldalhatáron álló 720 m2 telekterületig 30 %, 720 m2 feletti területre vetítetten 10 % Homlokzatmagasság: 6,0 m Épületmagasság: 5,0 m Szabadon álló 720 m2 telekterületig 30 %, 720 m2 feletti területre vetítetten 10 % Homlokzatmagasság: 6,0 m Épületmagasság: 5,0 m 14 m-nél szűkebb telek esetén 4,5 m, 14 m-nél szélesebb telek esetén 5,0 m 3,0 m 4,5 m 3,0 m 5,0 m 3,0 m 50 % 50 % 60 % 50 % 50 % 50 % *az épület elhelyezésével érintett telekrészen (5) Az Lke-3 jelű kertvárosias lakóterület övezetében az épület fő tömege 35-45 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, piros színű agyag vagy beton cserép héjazattal építhető. (6) Az Lke-4 jelű kertvárosias lakterület övezetében az épületeket zárt tagolatlan épülettömeggel, magastetővel kell kialakítani. A magastető tömege szimmetrikus, 35-45 fok közötti hajlásszögű, a tetőhéjazat anyaga kis elemes piros színű beton vagy agyagcserép lehet. Az épület homlokzatának kialakításánál tégla és faburkolat, valamint pasztellszínezésű felület használható. (7) A kertvárosias lakóterületen könnyűszerkezetes, fém burkolatú csarnok jellegű épület nem helyezhető el. (8) A kertvárosias lakóterületen tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető. A tömör kerítés legfeljebb 2 m, utcafronti kerítés legfeljebb 1,8 m magasságú lehet. Az Lke-3 jelű kertvárosias lakóterület övezetében a Petőfi utcában a meglévő, hagyományos beton kerítéseket meg kell tartani. Falusias lakóterület 19. (1) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3 jelű falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület: a) telkenként legfeljebb 2 lakást, b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú, c) kereskedelmi, szolgáltató, d) szállás jellegű, e) igazgatási, iroda, f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, g) kulturális, közösségi szórakoztató és h) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Lf-1 Lf-2 Lf-3 Kialakítható legkisebb 18m, 1000 m2 20m, 1000 m2 18m, 1000 m2 telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb kialakult 1000 m2 kialakult telek területe beépítési mód: Oldalhatáron álló Oldalhatáron álló Oldalhatáron álló Megengedett legnagyobb beépítettség 20 % A megengedett legnagyobb beépítési magasság Oldalkert legkisebb mértéke Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 500 m2 telekterületig 30 %, 500-1000 m2 feletti területre vetítetten 20 %, 1000 m2 feletti területre vetítetten 10 % 500 m2 telekterületig 30 %, 500-1000 m2 feletti területre vetítetten 20 %, 1000 m2 feletti területre vetítetten 10 % Lakóépület és azzal egybeépített gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 5,0 m Épületmagasság: 5,0 m Különálló, nem utcafronti gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 5,5 m Épületmagasság: 5,5 m Lakóépület és azzal egybeépített gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 6,0 m Épületmagasság: 5,0 m Különálló, nem utcafronti gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 5,5 m Épületmagasság: 5,5 m Lakóépület és azzal egybeépített gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 5,0 m Épületmagasság: 5,0 m Különálló, nem utcafronti gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 5,5 m Épületmagasság: 5,5 m 14 m-nél szűkebb telek esetén 4,0 m, 5,0 m 5,0 m 14 m-nél szélesebb telek esetén 5,0 m 50 % 50 % 60 % (4) Az Lf-1 és Lf-2 jelű falusias lakóterületen fémszerkezetű csarnok jellegű épület nem helyezhető el, gazdasági épület csak hagyományos szerkezettel és tetőkialakítással építhető. (5) Az Lf-3 jelű falusias lakóterület övezetében a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. A csarnok szerkezetű gazdasági épületeknél az egységes épített környezet kialakítása érdekében fémlemez burkolat és tető építése során szürke és fehér színt kell alkalmazni. (6) Az Lf-1 jelű falusias lakóterület övezetében épület a) zárt tagolatlan épülettömeggel, b) fő tömege szimmetrikus, 33-40 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, kis elemes piros színű agyag vagy beton cserép héjazattal, c) vakolt homlokzati felület esetén világos, pasztell színezéssel építhető. (7) Az Lf-2 jelű falusias lakóterület övezetében az épület lapos és magas tetővel egyaránt kialakítható, mely utóbbi esetén az épület fő tömege 35-40 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, piros színű agyag vagy beton cserép héjazattal építhető. (8) Az Lf-1, Lf-2 és Lf-3 jelű falusias lakóterületek övezetében a főépületet és a hozzá kapcsolódó melléképületet azonos tetőfedő anyaggal kell ellátni. (9) Az Lf-1 és Lf-3 jelű falusias lakóterületeken kerítés létesíthető fából, drótfonatból és/vagy élő sövényből, melynek magassága utcafronton legfeljebb 1,8 m lehet. Az Lf-1 jelű falusias lakóterület övezetében a Petőfi utcában az előregyártott beton kerítéseket meg kell tartani.
(10) Az Lf-2 jelű falusias lakóterület övezetében tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető. A tömör kerítés legfeljebb 2 m, utcafronti kerítés legfeljebb 1,8 m magasságú lehet. Településközpont terület 20. (1) A Vt-1, Vt-2 jelű településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. (2) A településközpont területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -: a) igazgatási, iroda, b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, d) kulturális, közösségi szórakoztató és e) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A településközpont terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Vt-1 Vt-2 Vt-3 Kialakítható legkisebb 20m, 300 m2 20m, 800 m2 Övezet területe telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek kialakult kialakult Övezet területe területe beépítési mód: Oldalhatáron álló Zártsorú zártsorú Megengedett legnagyobb beépítettség 40 % 60% 100 % A megengedett legnagyobb beépítési magasság Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: 7,5 m Homlokzatmagasság: 13,5 m Épületmagasság: 12,5 m Homlokzatmagasság: 11,0 m Épületmagasság: 10,0 m Oldalkert legkisebb mértéke 5,0 m - - Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 30 % 10 % - - (4) A Vt-1 jelű településközpont terület övezetében épület a) zárt tagolatlan épülettömeggel, b) fő tömege szimmetrikus, 35-40 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, kis elemes piros színű agyag vagy beton cserép héjazattal, c) vakolt homlokzati felület esetén világos, pasztell színezéssel építhető. (5) A Vt-2 jelű településközpont terület övezetében épület 35-45 fok közötti hajlásszögű magas tetővel építhető. (6) A településközpont területen csarnok jellegű épület nem helyezhető el. (7) A Vt-3 jelű településközpont terület övezetében egységes építészeti koncepció alapján lehet épületet elhelyezni. Intézmény terület 21. (1) A Vi-1, Vi-2 jelű intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az intézmény területen elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -: a) iroda, b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, c) kulturális, közösségi szórakoztató, d) hitéleti és e) sport rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás alakítható ki. (4) Az intézmény terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Vi-1 Vi-2 Kialakítható legkisebb telekszélesség 25, 1500 m2 25m, 1000 m2 és terület Beépíthető legkisebb telek területe kialakult kialakult beépítési mód: szabadon álló szabadon álló Megengedett legnagyobb 50 % 50 % beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Homlokzatmagasság: 12,5 m Épületmagasság: 10,5 m Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: 7,5 m Oldalkert legkisebb mértéke 5,0 m 3,0 m Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 20 % 20 % (5) Az intézményi területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. Kereskedelmi, szolgáltató terület 22. (1) A Gksz-1, Gksz-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató, valamint a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható. (3) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Gksz-1 Gksz-2 Kialakítható legkisebb 25m, 2000 m2 -, 500 m2 telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek kialakult kialakult területe beépítési mód: oldalhatáron álló szabadon álló Megengedett legnagyobb 30 % 60 % beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Homlokzatmagasság: 6,0 m Épületmagasság: 6,0 m* Homlokzatmagasság: 6,0 m Épületmagasság: 6,0 m Oldalkert legkisebb mértéke 5,0 m 3,0 m Hátsókert legkisebb mértéke 6,0 m 3,0 m Kialakítható legkisebb zöldfelület 20 % 10 % mértéke * technológiai építmények magassága nem korlátozott (4) A Gksz-1 jelű kereskedelmi, szolgáltató terület övezetében a 1119/1, 1119/2, 1119/3 hrsz.-ú területeken csarnok jellegű épület nem helyezhető el. (5) Az kereskedelmi, szolgáltató területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. Egyéb ipari terület 23. (1) A Gip-1, Gip-2 jelű egyéb ipari gazdasági terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Az egyéb ipari területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. (3) Az egyéb ipari terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Gip-1 Gip-2 Kialakítható legkisebb telekszélesség 30m, 3000 m2 20m, 2000 m2 és terület Beépíthető legkisebb telek területe kialakult kialakult beépítési mód: Szabadon álló Szabadon álló Megengedett legnagyobb 30 % 30 % beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Homlokzatmagasság: 12,0 m Épületmagasság: 10,5 m* Homlokzatmagasság: 9,0 m Épületmagasság: 7,5 m* Oldalkert legkisebb mértéke 5,0 m 4,0 m Kialakítható legkisebb zöldfelület 50 % 50 % mértéke * technológiai építmények beépítési magassága nem korlátozott (4) Az egyéb ipari területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. (5) Az új egyéb ipari területen új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani. Üdülőházas üdülőterület 24. (1) Az Üü-1, Üü-2, Üü-3 jelű üdülőházas területen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő vagy szálloda rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. (2) Az üdülőházas üdülőterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Üü-1 Üü-2 Üü-3 Üü-4 Kialakítható legkisebb övezet területe 40m, 3000 m2 60m, 10000 m2 50 000 m2 telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb kialakult 30m, 2500 m2 10 000 m2 50 000 m2 telek szélessége és területe beépítési mód: Szabadon álló Szabadon álló Szabadon álló Szabadon álló Megengedett legnagyobb 100 % 30 % 20 % 10 % beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Homlokzatmagasság: 13,5 m Épületmagasság: 12,5 m Homlokzatmagasság: 12,0 m Épületmagasság: 10,5 m Homlokzatmagasság: 17,0 m Épületmagasság: 15,0 m Homlokzatmagasság: 8,5 m Épületmagasság: 7,5 m Oldalkert legkisebb - 5,0 m 10,0 m 10,0 m mértéke Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke - 50 % 50 % 70 % (3) Az üdülőházas üdülőterületen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. (4) Az Üü-3-Ev jelű alövezet területén az erdő művelést meg kell tartani, épület a területen nem helyezhető el.
Különleges strand terület 25. (1) A Kst jelű különleges strand területen elhelyezhető strand és termálfürdő funkciójához kapcsolódó épületek, kereskedelmi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épületek, valamint kemping. (2) A különleges strand terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Oldalkert legkisebb mértéke Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke Kst Övezet területe kialakult Oldalhatáron álló 20 % Homlokzatmagasság: 18,0 m Épületmagasság: 18,0 m 6,0 m 60 % (3) A különleges strand területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. (4) A Kst-Eg jelű alövezet területén az erdő művelést meg kell tartani, épület a területen nem helyezhető el. Különleges sport terület 26. (1) A Ksp jelű különleges sport terület övezete olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szálláshely szolgáltató, szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el. (2) A különleges sport terület építési használatának megengedett felső határai és telekalakítási szabályai: Ksp-1 Ksp-2 Balatoni törvény vonatkozó kiemelt térségi övezetei* - Ü1 (13. függelék) Kialakítható legkisebb telekszélesség Övezet területe 50000 m2 és terület Beépíthető legkisebb telek területe Övezet területe 50000 m2 Beépítési mód: Szabadon álló Szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség 10 % 10 % A megengedett legnagyobb beépítési magasság Homlokzatmagasság: 10,5 m Épületmagasság: 10,5 m Homlokzatmagasság: 10,5 m Épületmagasság: 10,5 m Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke A sportpályák területén túl 20 % A sportpályák területén túl 50 % (3) Az különleges sport területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. (4) A Ksp-2-Eg jelű alövezet területén az erdő művelést meg kell tartani, épület a területen nem helyezhető el.
Különleges mezőgazdasági üzemi terület 27. (1) A Kmü jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, valamint b) egyéb gazdasági építmények c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetőek el. (2) A különleges mezőgazdasági üzemi terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Kmü Kialakítható legkisebb 50m, 5000 m2 telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek kialakult területe beépítési mód: Szabadon álló Megengedett legnagyobb 30 % beépítettség A megengedett legnagyobb Homlokzatmagasság: 7,5 m beépítési magasság Épületmagasság: 7,5 m* Oldalkert legkisebb mértéke 5,0 m Kialakítható legkisebb 30 % zöldfelület mértéke * Technológiai és tároló építmény magassága nem korlátozott. (3) Az különleges mezőgazdasági üzemi területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. Különleges kemping terület 28. (1) A Kk jelű különleges kemping területen elhelyezhetők a kemping szolgáltatásaihoz szükséges kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szociális és tároló épületek. (2) A Kk jelű különleges kemping terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Oldalkert legkisebb mértéke Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke Kk Övezet területe kialakult Szabadon álló 5 % Homlokzatmagasság: 4,0 m Épületmagasság: 4,0 m 6,0 m 60 % (3) A Kk jelű különleges kemping területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. (4) A Kk-Eg jelű alövezet területén az erdő művelést meg kell tartani, épület a területen nem helyezhető el.
Különleges szakrális terület 29. (1) A Ksz jelű különleges, szakrális területen hitéleti és közösségi szociális (nyilvános WC) rendeltetésű épület helyezhető el. (2) A Ksz jelű különleges szakrális terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke Ksz Övezet területe kialakult Szabadon álló 9,5 % Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: 7,5 m 70 % (3) A Ksz jelű különleges szakrális területen a) a Bodahegyi út ás a patak közötti telekterületen parkolóhelyek létesíthetők b) az ingatlan telekhatárán kerítés nem létesíthető c) az ingatlanon kialakult gyalogutakon a közhasználat biztosítandó. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Közlekedési és közműterület 30. (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a rendelet 3. melléklete szerinti táblázatban foglaltak szerint kell kialakítani. (3) A közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló a) közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák, b) közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények, c) hirdetőberendezések, valamint e) utcabútorok, szobrok és emlékművek, f) a szabályozási terven építési hellyel jelölt területen parkolóház helyezhető el. (4) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területen a Gip jelű egyéb ipari gazdasági övezetet kiszolgáló közlekedési területek kivételével a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. (5) Új utak, parkolók építése esetén azok fásítása kötelező, melyet kertészeti tervek szerint a közművek figyelembevételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.
(6) A várost K-ről elkerülő tervezett országos mellékutat a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve kell kialakítani. (7) A közművezetékeket és közműlétesítményeket közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítás mellett engedélyezhető. (8) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges ipari, kereskedelmi, vendéglátó és egyéb szolgáltató, továbbá szálláshely szolgáltató, valamint több egységes lakó- és üdülő építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez. Zöldterület 31. (1) A Z jelű zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. (2) A zöldterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület. (3) A zöldterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke Z Övezet területe kialakult Szabadon álló 3 % Homlokzatmagasság: 4,5 m Épületmagasság: 4,5 m 70 % (4) A zöldterületen elhelyezett építmények területét és az építményeket csak a bérleti szerződés legalább tízévenkénti megújításával lehet bérbe adni. (5) Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata - a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével - nem korlátozható. Gazdasági erdőterület 32. (1) Az Eg-1, Eg-2, Eg-3, Eg-4, Eg-5, Eg-6, Eg-7, Eg-8, Eg-9, Eg-10, Eg-10, Eg- 10 jelű gazdasági erdőterület erdő céljára szolgáló terület. (2) Az Eg jelű gazdasági erdőterület övezetében a Natura2000 természeti védettséggel nem érintett területeken az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő, az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el. A Natura2000 természeti védettséggel nem érintett területeken közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet. (3) Az Eg jelű gazdasági erdőterület övezetére vonatkozó építési és telekalakítási szabályok, valamint a települési övezetet érintő kiemelt térségi övezetek:
Övezet jele Balaton törvény (2000. évi CXII.) települési övezetet érintő kiemelt térségi övezetei (13. függelék) Eg-1 - Eg-2 Ö1 Eg-3 Ö2 Eg-4 T1 Eg-5 Ö1, SZ1 Eg-6 Ö1, T1 Eg-7 Ö1, SZ1, T1 Eg-8 T1, SZ1 Eg-9 T1, C1 Eg-10 T1, C1, P2 Eg-11 SZ1 Eg-12 Ö1. M1 Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe Beépítési mód A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb építmény magasság -, 3000 m2 10 ha Szabadon álló 0,3 % 5m (4) A települési övezetekre a (3) bekezdés táblázata szerinti, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény kiemelt térségi övezeteinek 3. függelék szerinti előírásai vonatkoznak. (5) A szőlő művelési ágban történő hasznosítás - a szőlő termőhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken - az erdészeti hatóság által engedélyezhető. (6) A védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad. (7) Új vadaskert létesítése nem engedélyezhető. (8) Terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető. (9) Az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható, az erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni. Védelmi erdőterület 33. (1) Az Ev jelű övezet védelmi rendeltetésű erdő céljára szolgáló terület. (2) Az Ev jelű védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet. (3) Az Ev jelű gazdasági erdőterület övezetére vonatkozó telekalakítási szabályok, valamint a települési övezetet érintő kiemelt térségi övezetek: Övezet jele Ev-1 Ev-2 Ev-3 Ev-4 Ev-5 Balatoni törvény vonatkozó kiemelt térségi övezetei (13. függelék) T1 T1, Ö1 SZ1 Ö1, SZ1 T1, SZ1 Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület -, 3000 m2 (4) A települési övezetekre a (3) bekezdés táblázata szerinti, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény kiemelt térségi övezeteinek 3. függelék szerinti előírásai vonatkoznak.