Zalaapáti Község Önkormányzata - módosítással egységes szerkezetbe foglalt

Átírás

1 Zalaapáti Község Önkormányzata - osítással egységes szerkezetbe foglalt 1/2013. (II.05.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Zalaapáti Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. (3) bekezdés c) pontjában és 13. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az laptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és az Étv. 6. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTLÁNOS RÉSZ 1. rendelet hatálya 1. (1) rendelet hatálya alá tartozó n (a továbbiakban: igazgatási terület) t használni, elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, t építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a n rendelet rendelkezései szerint szabad. (2) 1 z 1/2012, 2/2012, 3/2012, 4/2012, 5/2012, 6/2012 és 7/2012 / számú tervlapokból osított szabályozási terv a rendelet 1. mellékletét képezi. (3) szabályozási terv ábrázolja a) a bel- és külterület lehatárolását (a továbbiakban: belterületi határvonal); b) a beépítésre szánt k, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (a továbbiakban: építési övezetek) lehatárolását, az építési övezet jelölését és a területre vonatkozó szabályozási elemeket; c) a beépítésre nem szánt k tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, az övezet jelölését és a területre vonatkozó szabályozási elemeket; d) közterületi szabályozási vonalakat. 2. Településszerkezet, területfelhasználás 2. (1) z igazgatási terület beépítésre szánt it az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a) lakó - aa) falusias lakó, ab) kertvárosias lakó, b) vegyes - 1 Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos október 15-től

2 2 ba) településközpont vegyes, c) gazdasági - ca) kereskedelmi szolgáltató, cb) ipari, d) különlegesda) sportterület db) hulladék-elhelyezési dc) turisztikai dd) mezőgazdasági üzemi területként különbözteti meg a szabályozási terv. (2) z igazgatási terület beépítésre nem szánt it használatuk általános jellege szerint a) közlekedési- és közmű-elhelyezési, hírközlési-, b) zöld-, c) erdő-, ca) védelmi erdőcb) gazdasági erdőd) mezőgazdaságida) kertes mezőgazdasági-, db) általános mezőgazdasági-, e) vízgazdálkodási-, f) különlegesfa) nagykiterjedésű sportolási célú fb) temető területként (terület-felhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv. 3. Telekalakítás általános szabályai 3. (1) már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális a szabályozási előírások által knek nem felel meg. (2) z övezetek és építési övezetek területén a kialakítható méretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, határ rendezés kedvezőbb alakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve útszabályozással érintett terület leválasztható, abban az esetben is, ha az így létrejövő méretei nem érik el a kialakítható méretet. z építési lehetőség meghatározása során a telkek összevonásával, határ rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő t meglévő ként kell kezelni, és a beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető re vonatkozó szabályozást kell alkalmazni. (3) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben az övezeti előírásoktól függetlenül kialakítható. (4) szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közlekedési- és közmű elhelyezési övezet területének határát a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembe vétele mellett geodéziai felméréssel pontosítva kell kialakítani. (5) z övezeti határ határhoz kötött. i határ csak határon lehet, egy csak egy övezetbe tartozhat.

3 3 4. z építés általános szabályai 4. (1) Építési tevékenységet folytatni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltének megfelelő méret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott felté szerint kialakított építési telken lehet. (2) z övezetek és építési övezetek területén minden t a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. z övezet területének meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és ek, ön rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. z építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. z övezet területének ntős megújulása, vagy beépítési intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához. (3) z övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni a) a szabályozási tervben jelölt építési hely esetén annak területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával, b) építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet. (4) zon meglévő ek esetében, ahol a szabályozási terv a meglévő épületet közlekedési terület szabályozásával, út szélesítésével érinti, ott az épület karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos építési tevékenység folytatható. (5) zon meglévő ek esetében, ahol az részben a re meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés engedélyezhető. Ezen eknél bármilyen jellegű bővítés csak az építési hely területén lehetséges. (6) z övezetek és építési övezetek területén az adott rendeltetését meghatározó új főfunkciójú épületet elhelyezni a) kötelező építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan, környezetbe illeszkedően e vonalat érintve helyezkedjen el, b) kötelező építési vonallal nem szabályozott k esetében, illeszkedve a környezet beépítéséhez, kialakult környezet hiányában minimum 5 m-es előkerttel lehet. (7) Oldalhatáron beépítési esetén az eket, a kialakult beépítési nak megfelelően, általában az északi oldalhatárra, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint kell elhelyezni. (8) település beépítésre szánt területén a településkép és tájkarakter védelme érdekében, csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. (9) település beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében a terepszint alatti alap a 10%- át nem haladhatja meg.

4 4 (10) település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb eket a környezethez - domborzati és növényzeti adottságokhoz - illeszkedően kell elhelyezni. (11) település beépítésre nem szánt területén a 10 méternél magasabb ek vagy a 250 m 2 - nél nagyobb beépített alapterületű ek építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni. (12) település területén a magastetős épületek tetőhéjalását piros és árnyalatainak megfelelő színű anyag felhasználásával kell kialakítani. (13) 2 Állattartó, valamint trágyatároló t az 5. melléklet szerinti előírásokat betartva lehet kialakítani és üzemeltetni úgy, hogy az a környezetére zavaró hatással ne legyen. (14) 3 z állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. tárolóhely mérete legalább 4 havi mennyiség befogadására legyen alkalmas. Isttrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi isttrágya tárolására. 5. közk építésének általános szabályai 5. (1) település területén, közn és telkek közterületre néző felületén a tájékoztató táblák, köztárgyak és hirdető berendezések csak egységesen, arculati terv alapján helyezhetők el. meglévő berendezéseket az egységes arculat létrehozása érdekében szükség szerint át kell alakítani, vagy ki kell cserélni. község területén alkalmazható hirdető berendezés hirdetési felülete 3 m 2. (2) Nem helyezhető el reklámcélú felület a) padokon, b) játszóterek berendezésein, c) a közmű műtárgyak felszín feletti berendezésein, d) támfalakon, lépcsőkön, továbbá e) olyan közn elhelyezett tárgyon, növényzeten, melynek rendeltetésszerű használatához ez nem tartozik. 6. védők és védőtávolságok szabályai 6. (1) z országos főutak külterületi szakaszai mellett a szabályozási terven jelöltek szerint 100 m-es, az országos mellékutak külterületi szakaszai mellett pedig 50 m-es védőtávolságon belül a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges az elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeletetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok, és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához. 2 Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk.rendelet, hatályos október 15-től 3 Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos október 15-től

5 5 (2) z országos főutak és mellékutak belterületi szakaszai mellett a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműn belül nyomvonal jellegű elhelyezéséhez, bővítéséhez. (3) szabályozási tervlapon jelölt tervezett gyorsforgalmi út védőtávolságán belül bármely építési tevékenység az érintett övezetre vonatkozó szabályozás és egyéb jogszabályban foglaltak szerint csak az illetékes és érintett szakkérdés elbírálására jogosult szerv hozzájárulásával és feltételeivel végezhető. (4) Kizárólag az út működésével összefüggő épület helyezhető el a) gyorsforgalmi út esetében a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül; b) egy, és kétszámjegyű országos közutak külterületi szakaszán a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül. (5) szabályozási tervlapon jelölt tervezett vasút tengelytől számított 100 m-es védőtávolságán belül bármely építési tevékenység, az érintett övezetre vonatkozó szabályozás, és egyéb jogszabályban foglaltak szerint, csak az illetékes és érintett szakkérdés elbírálására jogosult szerv hozzájárulásával és feltételeivel végezhető. (6) kiépített vasúti k mentén, a tengelytől számított 50 m-es távolságon belül építési engedélyhez kötött, nem vasútüzemi létesítményt csak a MÁV Zrt. üzemeltetői hozzájárulásával lehet elhelyezni. (7) vasút esetében kizárólag annak működésével összefüggő épület helyezhető el a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül. (8) Vízjárta területként szabályozott, árvízzel érintett kre építési engedély csak akkor adható, ha a) a terület bevédésre kerül, vagy b) a telkeket, illetve a telkeken az építési helyet, a mértékadó árvízszintet 1,3 m-rel meghaladó ig feltöltik, és az az árvízi lefolyást nem akadályozza. (9) z árvízvédelmi töltések védősávja mindkét oldalon a töltés lábától mért 10,0 10,0 m. E védősávban épület,, közműlétesítmény nem helyezhető el. Mindennemű tevékenység csak az illetékes kezelő és az illetékes hatóság engedélyével végezhető. (10) vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez: a) a község területén lévő patakok, egyéb vízfolyások és mellékágai, továbbá a tavak mentén a partvonaltól előírt parti sávot biztosítani kell. zokon a partszakaszokon, ahol ez az előírás nem biztosítható, a vízfolyások medrének a karbantartásához a hozzáférés ját egyedileg kell meghatározni; b) a kizárólagosan állami tulajdonú vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6 méterig, egyéb vízfolyások és közcélú vízi létesítmények (patakok, árkok, tározók) partvonalától számított 3 méterig parti sávot kell biztosítani; c) a karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.

6 6 (11) z ivóvízbázis védelme érdekében a felszín alatti vízvédelmi terület határán belül található telkek építési korlátozással érintettek. jelölt vízvédelmi védőtávolságon belül építési tevékenység külön jogszabályi előírások alapján engedélyezhető. (12) szennyvíztisztító körül a szabályozási terven jelölt 200 m sugarú védőtávolságon belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem helyezhető el. (13) meglévő és létesítendő villamos közművek részére a szabályozási terv és e rendelet az alábbi védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg: a) a 400 kv-os országos villamos főelosztóhálózat nyomvonala mentén 80 m; b) a 120 kv-os országos villamos főelosztóhálózat nyomvonala mentén, kül- és beln egyaránt a két szélső fázisvezetőtől számított m, összességében a tartószerkezet szélességét figyelembe véve 34 m; c) a 20 kv-os középfeszültségű szabadvezeték mentén küln, a szélső fázisvezetőktől számított 5-5 m, a maximális szélesség 14m, beln a szélső fázisvezetőktől számított 2,5-2,5 m, a maximális szélesség 8 m. (14) V jelű vízgazdálkodási n a folyó és patakok területén, valamint azok mentén a jogszerűen beépített k kivételével tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új ek elhelyezése, kivéve a vízi, közlekedési és közműeket, valamint a halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítményeket a külön jogszabályban meghatározott on és esetben a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával. II. fejezet BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 7. Falusias lakóterület 7. (1) falusias lakóterület lakóépületek, a mező és erdőgazdasági ek, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari ek elhelyezésére szolgál. (2) falusias lakón belül a terület építési használatának felső határértékeiben eltérő, egyéb szabályozás vonatkozásában megegyező elemeket tartalmazóan Lf-1, Lf-2, Lf-3 és Lf-4 jelű övezeteket, ezen felül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Balatoni Törvény) összefüggő, eltérő szabályozásokat figyelembe véve Lf-5, Lf-6, Lf-7 és Lf-8 jelű övezeteket különböztet meg a terv. 8. z Lf-1, Lf-2, Lf-3 és Lf-4 jelű falusias lakók 8. (1) 4 z Lf-1, Lf-2, Lf-3 és Lf-4 jelű falusias lakók övezetében a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület, 4 Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos október 15-től

7 7 b) mező és erdőgazdasági (üzemi), ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület, d) szálláshely szolgáltató épület, e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari, f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület, g) ön parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó mellék helyezhető el. (2) z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának felső határértékei és alakítási szabályai: szélesség és mélység Lf-1 Kialakult Kialakult Kialakult Oldalhatáron Lf m2 18 m 80 m Lf m2 18 m 50 m Lf m2 20 m 50 m Kialakult Kialakult Kialakult Oldalhatáron Oldalhatáron Szabadon beépítettség zöldfelület 30 % 5,00 m 50 % 25 % 5,00 m 50 % 30 % 5,00 m 50 % 30 % 6,00 m 50 % (3) z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetei közül a település történelmi központjában elhelyezkedő n, a Jókai Mór utca két oldalán, a 100 helyrajzi számú úttól Délre, a Deák Ferenc, a Diófasor és a Vörösmarty utca két oldalán a tervezett épületet fő tömegében magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge az épülettömeget meghatározó tető esetében fok közötti. lakóépület tömegét meghatározó tető héjalásának anyagaként piros és árnyalatainak megfelelő színű kis elemes, tetőfedő anyag, agyag vagy betoncserép használható. főépületet és a hozzá kapcsolódó melléképületet azonos tetőfedő anyaggal kell ellátni. Meglévő tetők felújítása esetén alkalmazható piros és árnyalatainak megfelelő színű egyéb tetőfedő anyag is. (4) z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében utcafronti kerítésként áttört kerítés építhető, vagy élő sövény alakítható ki, utcafronti kerítés a a közterület szintjéhez képest 1,8 m lehet. (5) 5 z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el. 9. z Lf-5 és Lf-6 jelű falusias lakók 9. (1) 6 z Lf-5 és Lf-6 jelű falusias lakók övezetében 55 Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos október 15-től 6 Módosította a 13/2015. (X.14.) önk. rendelet, hatályos október 15-től

8 8 a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület, b) mező és erdőgazdasági (üzemi), ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület, d) szálláshely szolgáltató épület, e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari, f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület, g) ön parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó mellék helyezhető el. (2) z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának felső határértékei és alakítási szabályai: szélesség és mélység Kialakult beépítettség zöldfelület Lf m2 18 m 80 m Lf m2 18 m 50 m Oldalhatáron Oldalhatáron 25 % 5,00 m 50 % Kialakult 30 % 5,00 m 50 % (3) z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetei közül a település történelmi központjában elhelyezkedő n, a Diófasor utca É-i oldalán a tervezett épületet fő tömegében magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge az épülettömeget meghatározó tető esetében fok közötti. lakóépület tömegét meghatározó tető héjalásának anyagaként piros és árnyalatainak megfelelő színű kis elemes, tetőfedő anyag, agyag vagy betoncserép használható. főépületet és a hozzá kapcsolódó melléképületet azonos tetőfedő anyaggal kell ellátni. Meglévő tetők felújítása esetén alkalmazható piros és árnyalatainak megfelelő színű egyéb tetőfedő anyag is. (4) z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében utcafronti kerítésként áttört kerítés építhető, vagy élő sövény alakítható ki, utcafronti kerítés a a közterület szintjéhez képest 1,8 m lehet. (5) z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható. (6) 7 z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el. 10. z Lf-7 jelű falusias lakóterület 10. (1) 8 z Lf-7 jelű falusias lakók övezetében 7 Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos október 15-től 8 Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos október 15-től

9 9 a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület, b) mező és erdőgazdasági (üzemi), ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület, d) szálláshely szolgáltató épület, e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari, f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület, g) ön parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó mellék helyezhető el. (2) z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának felső határértékei és alakítási szabályai: szélesség és mélység Kialakult beépítettség zöldfelület Lf m2 20 m 50 m Szabadon 30 % 6,00 m 50 % (3) z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében utcafronti kerítésként áttört kerítés építhető, vagy élő sövény alakítható ki, utcafronti kerítés a a közterület szintjéhez képest 1,8 m lehet. (4) z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes ek megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; b) új elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet; c) 10 m ot meghaladó - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető elhelyezése nem engedélyezhető; d) a n környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő szerek, gazdálkodás alkalmazható. (5) 9 z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el. 11. z Lf-8 jelű falusias lakóterület 11. (1) 10 z Lf-8 jelű falusias lakók övezetében a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület, b) mező és erdőgazdasági (üzemi), ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó 9 Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos október 15-től 10 Módosította a 13/2015. (X.14.) önk. rendelet, hatályos október 15-től

10 10 c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület, d) szálláshely szolgáltató épület, e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari, f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület, g) ön parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó mellék helyezhető el. (2) z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának felső határértékei és alakítási szabályai: szélesség és mélység Kialakult beépítettség zöldfelület Lf m2 20 m 50 m Szabadon 30 % 6,00 m 50 % (3) z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében utcafronti kerítésként áttört kerítés építhető, vagy élő sövény alakítható ki, utcafronti kerítés a a közterület szintjéhez képest 1,8 m lehet. (4) z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes ek megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; b) új elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet; c) 10 m ot meghaladó - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető elhelyezése nem engedélyezhető; d) a n környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő szerek, gazdálkodás alkalmazható. (5) z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható. (6) 11 z (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el. 12. Kertvárosias lakóterület 12. (1) z Lke jelű kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több ön rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) kertvárosias lakón belül a terület építési használatának felső határértékeiben eltérő, egyéb szabályozás vonatkozásában megegyező elemeket tartalmazóan Lke-1, Lke -2 és Lke-3 jelű övezeteket különböztet meg a terv. 11 Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk.rendelet, hatályos október 15-től

11 z Lke-1, Lke-2 és Lke-3 jelű kertvárosias lakók 13. (1) z Lke-1, Lke -2 és Lke-3 jelű kertvárosias lakón a) legfeljebb kétlakásos lakóépület, műterem és tárolóépület, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató épület, c) egészségügyi és szociális épület, továbbá d) az OTÉK által meghatározott mellékek közül da) közműbecsatlakozási műtárgy, db) közműpótló műtárgy, dc) legfeljebb 2,0 m belú kerti, dd) kerti víz és fürdőmedence, de) napkollektor, df) kerti épített tűzrakóhely, dg) kerti lugas, dh) lábon kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, továbbá di) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhető el. (2) kertvárosias lakóterület építési használatának felső határértékei és alakítási szabályai: szélesség és mélység beépítettség zöldfelület Lke m2 20 m 35 m Kialakult Oldalhatáron 25 % 7,00 m 50 % Lke m2 20 m 35 m Kialakult Oldalhatáron 25 % 5,00 m 50 % Lke m2 20 m 30 m Kialakult Szabadon 25 % 5,00 m 50 % (3) 12 z (1) bekezdés szerinti kertvárosias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el. 14. Településközpont vegyes terület 14. (1) Vt jelű településközpont vegyes terület több ön rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) településközpont vegyes n a) lakóépület, b) igazgatási épület, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 12 Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos október 15-től

12 12 d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, melyben a gazdasági célú használat az elsődleges, e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f) sport, g) üzemanyagtöltő h) a fenti rendeltetéshez kapcsolódó tároló- és mellék helyezhető el. (3) z (1) bekezdés szerinti településközpont vegyes terület építési használatának felső határértékei és alakítási szabályai: szélesség és mélység Kialakult beépítettség zöldfelület Vt 600 m2 20 m 25 m Szabadon 40 % 7,5 m 30 % (4) településközpont vegyes n kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági, ha az az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát. (5) településközpont vegyes övezetek in az OTÉK által az egyes ekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül 50%-ban kell biztosítani. 15. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági k 15. (1) Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem ntős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) z (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági n az építési használatnak felső határértékeiben megegyező, a Balatoni Törvénnyel összefüggő eltérő szabályozás szempontjából Gksz-1 és Gksz-2 jelű övezeteket különböztet meg a terv. 16. Gksz-1 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 16. (1) Gksz-1 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági n a) mindenfajta, nem ntős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. c) igazgatási, egyéb irodaépület d) tároló és gépjárműtároló épület e) üzemanyagtöltő f) sport helyezhető el.

13 13 (2) z (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési használatának felső határértékei és alakítási szabályai: szélesség és mélység beépítettség zöldfelület Gksz m2 40 m 50 m Kialakult Szabadon 40 % 7,5 m 20 % (3) kereskedelmi szolgáltató gazdasági n az OTÉK által az egyes ekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül 50%-ban kell biztosítani. (4) kialakuló új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a határ mentén takarást biztosítva kell kialakítani. (5) z (1) bekezdés szerinti övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt ken fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E ken a beépítettség mértékébe beszámítandó nem helyezhető el. beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani. 17. Gksz-2 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 17. (1) Gksz-2 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági n a) mindenfajta, nem ntős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. c) igazgatási, egyéb irodaépület d) tároló és gépjárműtároló épület e) üzemanyagtöltő f) sport helyezhető el. (2) z (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési használatának felső határértékei és alakítási szabályai: szélesség és mélység beépítettség zöldfelület Gksz m2 40 m 50 m Kialakult Szabadon 40 % 7,5 m 20 % (3) kereskedelmi szolgáltató gazdasági n az OTÉK által az egyes ekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül 50%-ban kell biztosítani. (4) kialakuló új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a határ mentén takarást biztosítva kell kialakítani.

14 14 (5) z (1) bekezdés szerinti övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt ken fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E ken a beépítettség mértékébe beszámítandó nem helyezhető el. beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani. (6) z (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági n új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető. 18. Ipari terület 18. (1) Gip jelű ipari terület olyan gazdasági célú ipari ek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt n nem helyezhetők el. (2) z ipari n belül a terület építési használatának felső határértékeiben eltérő, egyéb szabályozás vonatkozásában megegyező elemeket tartalmazóan Gip-2 jelű övezeteket, ezen felül a Balatoni Törvénnyel összefüggő eltérő szabályozás szempontjából Gip-1 jelű övezetet különböztet meg a terv. (3) z ipari n elhelyezhető mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, ha azok létesítési feltételei a környezetvédelmi hatástanulmány által igazolhatóak, illetve a létesítési feltételeit a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség elfogadja. 19. Gip-1 jelű ipari terület 19. (1) Gip-1 jelű övezet egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület. (2) z (1) szerinti ipari terület építési használatának felső határértékei és alakítási szabályai: szélesség és mélység Kialakult beépítettség zöldfelület Gip m2 50 m 50 m Szabadon 30 % 7,5 m 40 % (3) z (1) bekezdés szerinti ipari n az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell. (4) kialakuló új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten, a határ mentén takarást biztosítva kell kialakítani.

15 15 (5) z (1) bekezdés szerinti övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt ken fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E ken a beépítettség mértékébe beszámítandó nem helyezhető el. beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani. (6) z (1) bekezdés szerinti ipari n új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető. 20. Gip-2 jelű ipari terület 20. (1) Gip-2 jelű övezet egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület. (2) z (1) szerinti ipari terület építési használatának felső határértékei és alakítási szabályai: szélesség és mélység Kialakult beépítettség zöldfelület Gip m2 40 m 50 m Szabadon 40 % 10,0 m 25 % (3) z (1) bekezdés szerinti ipari n az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell. (4) kialakuló új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a határ mentén takarást biztosítva kell kialakítani. (5) z (1) bekezdés szerinti övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt ken fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E ken a beépítettség mértékébe beszámítandó nem helyezhető el. beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani. 21. Különleges k 21. (1) K jelű különleges övezetbe azok a k tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő ek különlegessége - helyhez kötöttek, ntős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek miatt az egyéb építési ktől eltérő k. (2) rendezési terv a beépítésre szánt különleges k a között a) Ksp-1 és Ksp-2 jelű sportterület övezetet, b) Kh-1 és Kh-2 jelű hulladék-elhelyezési terület övezetet, c) Kmü-1 és Kmü-2 jelű mezőgazdasági üzemi terület övezetet

16 16 d) Ktu jelű turisztikai terület övezetet különböztet meg. 22. Ksp-1 jelű sportterület 22. (1) Ksp-1 jelű különleges övezet olyan terület, melyen sport, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el. (2) z (1) bekezdés szerinti különleges övezet építési használatának felső határértékei és alakítási szabályai: szélesség és mélység beépítettség zöldfelület Ksp-1 1,5 ha, a tovább nem osztható - Kialakult Szabadon 10 % 7,5 m 80 % 23. Ksp-2 jelű sportterület 23. (1) Ksp-2 jelű különleges övezet olyan terület, melyen sport, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el. (2) z (1) bekezdés szerinti különleges övezet építési használatának felső határértékei és alakítási szabályai: szélesség és mélység beépítettség zöldfelület Ksp-2 2 ha, a tovább nem osztható - Kialakult Szabadon 10 % 7,5 m 80 % (3) z (1) bekezdés szerinti övezet területén a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes ek megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; b) új elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet; c) 10 m ot meghaladó - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető elhelyezése nem engedélyezhető; d) a n környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő szerek, gazdálkodás alkalmazható. 24. Kh-1 jelű hulladék-elhelyezési terület 24.

17 17 Kh-1 jelű különleges övezet (szennyvízátemelő) területén kizárólag a szennyvízátemelő, annak műtárgyai és épületei helyezhetők el. z övezet területén belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem létesíthető. 25. Kh-2 jelű hulladék-elhelyezési terület 25. (1) Kh-2 jelű különleges övezet (szennyvíztisztító) területén a szennyvíztisztító, annak műtárgyai és épületei helyezhetők el. z övezet körül a szabályozási terven jelölt 200 m sugarú védőtávolságon belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem helyezhető el. (2) Kh-2 jelű övezet területén új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető. 26. Kmü-1 és Kmü-3 jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület (2) z (1) bekezdés szerinti különleges terület építési használatának felső határértékei és alakítási szabályai: Kialakíthat ó szélessé g és mélység Kmü m2 50 m 50 m Kmü m2 50 m 50 m Beépíthet ő Kialakult Kialakult Szabadon Szabadon * Technológiai és tároló a nem. beépítettség zöldfelület 30 % 7,5 m* 40 % 40 % 7,5 m* 40 % (3) z 1/4 hrsz.-ú Kmü-1 jelű különleges mezőgazdasági üzemi n új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a határ mentén takarást biztosítva kell kialakítani. 75. sz. országos főúttól D-re lévő Kmü -1 jelű különleges mezőgazdasági üzemi n új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani. (4) Kmü-3 jelű különleges mezőgazdasági üzemi n új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani. (5) z övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt ken fás növényzettel fedetten kell kialakítani. E ken a beépítettség mértékébe beszámítandó nem helyezhető el. beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani. 13 Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos október 15-től

18 Kmü-2 jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület 27. (1) Kmü-2 jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló ek, valamint b) egyéb gazdasági ek helyezhetőek el. (2) z (1) bekezdés szerinti különleges terület építési használatának felső határértékei és alakítási szabályai: szélesség és mélység Kmü m2 50 m 50 m Kialakult Szabadon * Technológiai és tároló a nem. beépítettség zöldfelület 30 % 7,5 m* 30 % (3) z (1) bekezdés szerinti övezet területén a) vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható; b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető. 28. Ktu jelű turisztikai terület 28. (1) Ktu jelű övezet olyan turisztikai terület, ahol a kastély, kastélypark található, és amelyen a műemléki és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével oktatási, kulturális és szálláshely szolgáltató épületek helyezhetőek el. (2) z (1) bekezdés szerinti különleges terület építési használatának felső határértékei és alakítási szabályai: szélesség és mélység beépítettség zöldfelület Ktu 4,5 ha, a tovább nem osztható - Kialakult Szabadon 20 % 7,5 m 60 % III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

19 Közlekedési és közműterület 29. (1) közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés einek elhelyezésére szolgál. (2) település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a rendelet 2. melléklete szerinti táblázatban foglaltak szerint kell kialakítani. (3) közlekedési n a közlekedést kiszolgáló a) közlekedési ek, közúti jelzőtáblák, b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, c) közművek, hírközlési és környezetvédelmi ek, d) hirdető berendezések, valamint e) utcabútorok, szobrok és emlékművek helyezhetőek el. (4) Beépítésre szánt khez kapcsolódó közlekedési ken a különleges, üzemi mezőgazdasági k, és az ipari k kivételével a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. (5) z utak, parkolók fásítása kötelező, melyet kertészeti kiviteli tervek szerint a közmű kiviteli tervek figyelembevételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését. 30. Zöldk 30. (1) Z jelű zöldterület a település belterületének állandóan növényzettel fedett közterületi része, közkert, közpark. (2) zöldn elhelyezhető a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés ei, valamint a 2000 m 2 t meghaladó nagyságú övezet területén a fenntartáshoz szükséges épület. (3) z (1) bekezdés szerinti zöldterületre vonatkozó építési és alakítási szabályok: Z szélesség - Szabadon beépítettség zöldfelület 2 % 3,5 m Védelmi erdőterület

20 védelmi rendeltetésű erdők közötti ken Ev-1, Ev-2, Ev-3, Ev-4 és Ev-5 jelű övezetek kerültek megkülönböztetésre. 32. z Ev-1 jelű védelmi erdőterület 32. (1) z erdők telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére. (2) Védelmi erdőn közmű és út kivételével t és épületet elhelyezni nem lehet. (3) z Ev-1 jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és alakítási szabályok: Ev m2 Nem szélesség beépítettség z Ev-2 jelű védelmi erdőterület 33. (1) z erdők telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére. (2) Védelmi erdőn közmű és út kivételével t és épületet elhelyezni nem lehet. (3) z Ev-2 jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és alakítási szabályok: Ev m2 Nem szélesség beépítettség (4) z Ev-2 jelű védelmi erdőn a) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető; b) közlekedési ek abban az esetben és olyan on jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható; c) közlekedési ek a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

21 21 d) új elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet; e) 10 m ot meghaladó nem létesíthető; f) a n környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő szerek, gazdálkodás alkalmazható; g) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni; h) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. 34. z Ev-3 jelű védelmi erdőterület 34. (1) z erdők telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére. (2) Védelmi erdőn közmű és út kivételével t és épületet elhelyezni nem lehet. (3) z Ev-3 jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és alakítási szabályok: Ev m2 Nem szélesség beépítettség (4) z Ev-3 jelű védelmi erdőn vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható. 35. z Ev-4 jelű védelmi erdőterület 35. (1) z erdők telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére. (2) Védelmi erdőn közmű és út kivételével t és épületet elhelyezni nem lehet. (3) z Ev-4 jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és alakítási szabályok: Ev m2 Nem szélesség beépítettség (4) z Ev-4 jelű védelmi erdőn a) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;

22 22 b) közlekedési ek abban az esetben és olyan on jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható; c) közlekedési ek a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el; d) új elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet; e) 10 m ot meghaladó nem létesíthető; f) a n környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő szerek, gazdálkodás alkalmazható; g) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni; h) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. (5) z Ev-4 jelű védelmi erdőn vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható. 36. z Ev-5 jelű védelmi erdőterület 36. (1) z erdők telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére. (2) Védelmi erdőn közmű és út kivételével t és épületet elhelyezni nem lehet. (3) z Ev-5 jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és alakítási szabályok: Ev m2 Nem szélesség beépítettség (4) z Ev-5 jelű övezetben a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett k erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri ket - kell az erózió mértékét csökkenteni. 37. Gazdasági erdőterület 37. gazdasági rendeltetésű erdők között Eg-1, Eg-2, Eg-3, Eg-4, Eg-5, Eg-6, és Eg- 7 jelű övezeteket különböztetünk meg. 38. z Eg-1 jelű gazdasági erdőterület 38. (1) z erdők telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.

23 23 (2) z övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út ek helyezhetők el. (3) z Eg-1 jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és alakítási szabályok: Eg m2 Nem szélesség 10 ha Szabadon beépítettség 0,3 % 5m 39. z Eg-2 jelű gazdasági erdőterület 39. (1) z erdők telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet. (2) z övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út ek helyezhetők el. (3) z Eg-2 jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és alakítási szabályok: Eg m2 Nem szélesség 10 ha Szabadon beépítettség 0,3 % 5m (4) z Eg-2 jelű gazdasági erdőn a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes ek megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető; c) közlekedési ek abban az esetben és olyan on jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható; d) közlekedési ek a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el; e) új elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet; f) 10 m ot meghaladó - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető elhelyezése nem engedélyezhető;

24 24 g) a n környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő szerek, gazdálkodás alkalmazható; h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni; i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. 40. z Eg-3 jelű gazdasági erdőterület 40. (1) z erdők telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet. (2) z övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út ek helyezhetők el. (3) z Eg-3 jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és alakítási szabályok: Eg m2 Nem szélesség 10 ha Szabadon beépítettség 0,3 % 5m (4) z Eg-3 jelű gazdasági erdőn a) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető; b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes ek megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; c) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők; d) új épület vagy elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; f) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető elhelyezése nem engedélyezhető. 41. z Eg-4 jelű gazdasági erdőterület 41. (1) z erdők telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet. (2) z övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út ek helyezhetők el. (3) z Eg-4 jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és alakítási szabályok: