Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008.(VI.2.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról egységes szerkezetben az 1/2009.(III.2.), 24/2009.(IX.28.), 11/2010.(V.31.), 1/2011.(I.31.), 2/2011.(III.11.) önkormányzati rendeletekkel Tóalmás község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A (1) bekezdés e) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 18. (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. (2) bekezdésében és a 35. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. A rendelet célja, hatálya 1. E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza - a helyi Önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások - formáit, - szervezetét, - a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat, - a szociális ellátásokra való jogosultság - feltételeit, valamint - érvényesítésének garanciáit. 2. (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság az Önkormányzat illetékességi területén élő a) magyar állampolgárokat, b) bevándoroltak és letelepedettek, c) a hontalanokat, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyeket, illetve e) azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik az Önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban. (2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3. (2)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre is. III. Eljárási szabályok Az eljárás megindítása 3. (1) Az eljárás megindítása történhet: - kérelemre, illetve - hivatalból. A kérelmet az Önkormányzat Hivatalában kell benyújtani szóban vagy írásban, a szóbeli kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni. A kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt kell benyújtani.
(2) Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást kell benyújtani, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak: - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél egy hónap, - az egyéb jövedelmeknél pedig egy év. (4) Ha a kérelmező életkörülményeire tekintettel az önkormányzat a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. (5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti dokumentumok alapján az állapítható meg, hogy a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozat szerinti jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása 4. A pénzbeli ellátások kifizetése a határozat alapján az önkormányzati hivatal jegyzőjének feladata, aki további feladatként: a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet; b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról. c) gondoskodik a kamatmentes kölcsön folyósításáról és visszafizetéséről szóló megállapodás elkészítéséről. 1 5. A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 62/2006. (III.27.) Korm. rendelet előírásai szerint történik. IV. Pénzbeli ellátások 6. Az Önkormányzat a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg: - helyi lakásfenntartási támogatás, - ápolási díj, - átmeneti segély, - temetési segély; - visszatérítendő kamatmentes kölcsön, 12 havi visszafizetési kötelezettséggel. 2 Helyi lakásfenntartási támogatás 7. (1) Lakásfenntartási támogatás nyújtható annak, a község közigazgatási területén állandó jelleggel lakó személynek vagy családnak, aki bérlőként, társbérlőként, tulajdonosként vagy használóként lakik a lakásban, feltéve, hogy lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkeznek, a lakásnagyság, valamint a családi jövedelem nem haladja meg a (2) bekezdésben foglaltakat és a lakásfenntartás költségei meghaladják a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat. (2) Lakásfenntartási támogatásban részesíthető az a család, amelynél az egy főre jutó lakásnagyság 1 Megállapította az 1/2011.(I.31.) önk. rendelet 1. (2) bekezdése 2 Megállapította az 1/2011.(I.31.) önk. rendelet 1. (1) bekezdése 2
a./ egyedülálló, egyszemélyes háztartás esetén az 55 m2-t b./ több együtt élő családtag esetén az első családtagra a 40 m2-t, minden további családtagra a 20 m2-t nem haladja meg és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át c./ az egyszemélyes háztartásoknál, egyedi elbírálás alapján figyelmen kívül lehet hagyni a lakás területét, amennyiben a jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át d./ a lakásfenntartás költségei a család összes jövedelmének 30 %-át meghaladják. Elismert lakásfenntartási költséget, igazolásának módját a 63/2006.(III.27.) Kormány rendelet tartalmazza (3) Lakásfenntartási támogatás adható a fűtési költségekre, amennyiben a lakás fűtésének költsége a család összes jövedelmének a 20 %-át meghaladja. (4) A támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy évre, a fűtési támogatás egy fűtési szezonra állapítható meg ( októbertől március vége ). (5) A lakásfenntartási illetve fűtési támogatás iránti kérelmek évente két alkalommal, január 1-től március 31-ig, illetve július 1-től szeptember 30-ig nyújthatók be. (6) A támogatás összege nem lehet kevesebb havi 2500 forintnál. (7) Az egy m2-re jutó helyben elismert havi költség: 100.-Ft. (8) A lakásfenntartási költségek körében figyelembe kell venni a lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a fűtés egy hónapra jutó díját illetve költségeit, a szemétszállítás költségeit, a villanyáram, a víz-és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit. Ápolási díj 8. 3 9. 4 9/A. 5 Átmeneti segély 10. (1) Átmeneti segélyre az a (2) bekezdés szerinti helyzetbe került kérelmező jogosult, akinél az egy főre jutó családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló személy esetén a 150 %-át. (2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére nyújtható legalacsonyabb átmeneti segély összege 2000 Ft-nál kevesebb nem lehet. (3) Átmeneti segély egy családnak évente 3 alkalommal adható. 6 (4) 7 Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. 3 Hatályon kívül helyezte a 2/2011.(III.11.) ök. r. 1. -a, hatályos 2011. április 1-től 4 Hatályon kívül helyezte a 2/2011.(III.11.) ök. r. 1. -a, hatályos 2011. április 1-től 5 Hatályon kívül helyezte a 2/2011.(III.11.) ök. r. 1. -a, hatályos 2011. április 1-től 6 Szövegét megállapította az 1/2009.(II.2.) Ök.r. 1. -a 7 Szövegét megállapította a 11/2010.(V.31.) Ök.r. 3. -a 3
11. (1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot. (2) Amennyiben a kérelmező, a nyújtott átmeneti segélyt jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszi igénybe köteles a szociális ellátást megtéríteni. Temetési segély 12. (1) Az Önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak: a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetében 300 %-át. b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. -a alapján temetési hozzájárulásban részesült. (3) A segély legalacsonyabb összege 15.000.-Ft, de elérheti a temetés összegét is. (4) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000.-Ft. 12/A. 8 Aktív korúak ellátása (1) A jegyző a Szociális törvény alapján aktív korúak ellátására jogosultságot állapít meg. Az aktív korúak ellátására jogosultnak nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja a határozatban megjelölt munkaügyi szervvel, családsegítő szolgálattal való együttműködést. (2) Aktív korúak ellátása: a.) bérpótló juttatás, b.) rendszeres szociális segély, c.) közfoglalkoztatás. 12/B 9 A bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételei (1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, az Szt. 33. -ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint: a) az általa lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db. szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, 8 Megállapította az 1/2011.(I.31.) önk rendelet 2. -a 9 Megállapította az 1/2011.(I.31.) önk. rendelet 3. -a 4
c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, d.) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, különös tekintettel az árok és áteresz rendben tartására, e.) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése, f.) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása. (2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. (3) Az Szt. 34. (2) bekezdése, valamint 36. (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki ezen rendelet 12/B. -ában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról. (4) A jogosultság feltételeként e rendelet 12/B. -ában foglalt szabályok betartását az önkormányzat a Családsegítő Szolgálat bevonásával ellenőrzi. (5) Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 10 munkanapon belül köteles az ellenőrzést elvégezni és annak eredményét a Polgármesteri Hivatallal írásban közölni. 12/C 10 A rendszeres szociális segélyre való jogosultság egyéb feltételei (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult, ha a.) benyújtja a legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodását, vagy a legalább 50 %-os munkaképesség-csökkenését igazoló, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: szakértői bizottság) vagy korábban az Országos Rehabilitációs és szociális Szakértői Intézet által kiállított szakvéleményt, vagy b.) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja és erről szakorvosi véleményt csatol. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt jogosultak a Sztv. 35. (3) bekezdésében foglalt együttműködésre nem kötelesek, esetükben az Sztv. 37-37/B. -ainak rendelkezéseit kell alkalmazni. 12/D. 11 A rendszeres szociális segély folyósításának feltételei 10 Megállapította az 1/2011.(I.31.) önk. rendelet 4. -a 11 Megállapította az 1/2011.(I.31.) önk. rendelet 5. -a 5
(1) Az Önkormányzat az Szt. 37. (1) bekezdése b.-c. pontja szerinti személy részére megállapított rendszeres szociális segély folyósításának feltétele: együttműködés a Sülysáp székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) (2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködés tartalma: a.) a rendszeres szociális segélyezett az ellátást megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát, b.) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő Szolgálattal írásban megállapodást köt, az abban foglaltakat betartja, a beilleszkedést segítő programokban, csoportos foglalkozásokban, tanácsadásban, a felajánlott oktatásban, képzésben részt vesz, c.) az Szt-ben előírt felülvizsgálatok során az Önkormányzattal együttműködik. V. Természetben nyújtott szociális ellátások 13. (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv (hatáskör átruházás esetén személy) döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak. Ezek: a.) helyi lakásfenntartási támogatás b.) átmeneti segély c.) temetési segély d.) rendszeres szociális segély legfeljebb 50 %-a mértékéig (2) Természetbeni ellátás különösen: - közgyógyellátás - élelmiszer, tankönyv, tanszer vásárlása - tüzelő vásárlása - a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának átvállalása - gyógyászati segédeszköz - ruhanemű, bútor vásárlása. (3) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtásának tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell. (4) A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról, módjáról a testület a határozatában dönt. Közgyógyellátás 14. (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászorult személy részére aki az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó magas költsége létfenntartását veszélyezteti. (2) Az (1) alkalmazásában a létfenntartását veszélyeztető magas költségen azt a rendszeres gyógyító ellátás költségét kell érteni, amely eléri a mindenkori nyugdíjminimum 20 %-át, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át. (3) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. VI. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 6
15. (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére a szociális törvény 86. (1) bekezdése alapján - a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat nyújtja: - az étkeztetést, - a házi segítségnyújtást, - a családsegítést, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtást - az előzőekben nem említett, egyéb szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést. (2) A személyes gondoskodás iránti kérelmet az ellátást nyújtó intézmény vezetőjénél kell benyújtani. Étkeztetés 16. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségügyi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. 17. (1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. (2) A térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege (a továbbiakban: élelmezési térítés). Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25 %-át. Házi segítségnyújtás 18. (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, 7
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. (4) A feladatellátást az Önkormányzat a Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Nagykáta közreműködésével, társulási megállapodás alapján látja el. 12 19. (1) A házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díj az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj amely az óradíjnak és a gondozásra fordított időnek a szorzata, - nem haladja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 20 %-át. (2) Ha a házi segítségnyújtás keretében étkeztetést is biztosítanak, a személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 30 %-át. 20. Az Önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot saját személyi háttérrel látja el. Családsegítés 21. (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és 12 Szövegét megállapította az 1/2009.(II.2.) Ök. r. 3. -a 8
b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. 22 Az Önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait más személyes gondoskodást nyújtó intézmény keretében látja el, melynek neve, címe: Sülysáp Székhelyű, Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2241 Sülysáp, Szent István tér 1. Telephelye: 2252 Tóalmás, Béke u. 18. 23. A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 24. A jogosultság feltételeinek megállapítására az Szt. 65. -a előírásai az irányadók. 24/A. 13 (1) Az önkormányzat az Sztv. 58/B. (2) bekezdése alapján szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, a szolgáltatás tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, éves közfoglalkoztatási terv véleményezése. (2) A szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal tart ülést. (3) A szociálpolitikai kererekasztal tagjai: - községi önkormányzat polgármestere, - önkormányzat szociális bizottságának elnöke, - családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családgondozója, - védőnő - háziorvosok - Nyugdíjas Klub által delegált - oktatási intézmények ifjúságvédelmi felelősei - Egyházközség delegáltja (4) A szociálpolitikai kerekasztal ügyrendjét a (3) bekezdésben meghatározott tagok állapítják meg. VII. Hatásköri rendelkezések 25. A Képviselő-testület e rendeletben szabályozott hatásköreit Szociális és Oktatási Bizottságára ruházza át. VIII. Hatályba léptető, vegyes és záró rendelkezések Hatályba léptető rendelkezések 26. 13 Szövegét megállapította az 1/2009.(II.2.) Ök. r. 4. -a 9
Ez a rendelet a kihirdetése napjával lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 27. 14 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlamenti és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Vegyes rendelkezések 27. (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 10/1993.(VIII.27.) és az azt módosító 3/1996.(III.1.), 2/1997.(III.3.), 3/1998.(III.1.), 10/1998.(XI.20.), 3/2000.(II.28.), 11/2000.(VI.29.), 2/2002.(II.22.), 12/2002.(XI.15.), 13/2003.(XII.22.), 5/2004.(VI.28.), 5/2006.(VII.1.), 15/2006.(XII.18.), 12/2007.(IX.17.) rendeletek. Pál Sándorné jegyző Kovács Magdolna polgármester 14 Szövegét megállapította a 24/2009.IX.28.) Ök. r. 1. -a 10