Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Észak-Magyarország 2008. április - június Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben 2008. II. negyedév végéig Nógrád 1,7% Heves 2,2% Borsod-Abaúj-Zemplén 2,2%
Tájékoztató az észak-magyarországi régió 2008. év II. negyedévi várható munkaerő-piaci folyamatairól (a negyedéves munkaerő-piaci felmérés alapján) BEVEZETÉS 2008 áprilisában immár tizenkettedik alkalommal kerestük meg levélben régiónk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. Célunk ezúttal is az volt, hogy szélesebb körű ismeretekhez jussunk a munkaerő-piac folyamatairól, s ily módon is javítsuk az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a régió munkáltatói, valamint társadalmi partnerei közötti kapcsolatokat. A GAZDASÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZŐI AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A KSH munkaerő-felmérése szerint a 2008. I. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.176,8 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál mintegy 1,1%-kal kevesebb, az aktivitási arány pedig 54,7%-ról 54,1%-ra csökkent. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3 millió 844 ezer fő volt, közel 61 ezer fővel, 1,6%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, amíg a munkanélküliek száma 16.300 fővel, 332.600 főre emelkedett, így arányuk 8,0% lett, fél százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3.538,5 ezer főt tett ki, közel 40 ezer fővel növekedett 2007 első negyedévéhez képest. Az észak-magyarországi régióban 2008 első negyedévében a gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség száma az egy évvel korábbihoz képest 8.100 fővel, 471,9 ezer főre csökkent (aránya 50,1%), az inaktívaké pedig 1.500 fővel 470 ezer főre csökkent. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 407,7 ezer fő volt, mintegy 17.600 fővel több, mint a megelőző évben, arányuk 43,3%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 64,2 ezer főt tett ki, aránya pedig 13,6%-nak felelt meg. - 2 -
Gazdasági aktivitás - 2008. I. negyedév Megnevezés észak-magyarországi régióban országosan Foglalkoztatottak, 1000 fő 407,7 3.844,2 Munkanélküliek, 1000 fő 64,2 332,6 Gazdaságilag aktívak,1000 fő 471,9 4176,8 Gazdaságilag inaktívak, 1000 fő 470,0 3538,5 Aktivitási arány, % 50,1 54,9 Foglalkoztatási arány, % 43,3 49,8 Munkanélküliségi ráta, % 13,6 8,0 A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 2007. évtől a régiós átalakulásnak köszönhetően, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye adatai régiós összesítésben szerepelnek a felmérésben. 2008 márciusában a régió 1.244 munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkező időszakra vonatkozó terveikről. A postai úton, valamint esetenként e-mailben kiküldött kérdőívünkre 1.093 cég, a megkeresett munkáltatók 87,9%-a válaszolt régiónkban, ez 5,5%-pontos javulást jelent az előző felmérés válaszadási arányához képest. A következő táblázat a válaszadó munkáltatók számát és megoszlását mutatja be vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint. A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint Észak-Magyarország Gazdasági ág Mikro Kis Közép Nagy 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 249 fő felett Összesen (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) mezőgazdaság 24 10,0 42 8,7 22 7,6 3 4,5 91 8,5 ipar 54 22,6 185 38,4 137 47,6 33 49,3 409 38,0 építőipar 30 12,6 39 8,1 13 4,5 0 0,0 82 7,6 kereskedelem, javítás 68 28,5 82 17,0 23 8,0 4 6,0 177 16,4 vendéglátás 10 4,2 20 4,1 3 1,0 0 0,0 33 3,1 szállítás, posta, távközlés 6 2,5 12 2,5 7 2,4 7 10,4 32 3,0 p.ü.közvetítés, gazd.szolgáltatás 22 9,2 26 5,4 8 2,8 2 3,0 58 5,4 közig. 5 2,1 19 3,9 22 7,6 2 3,0 48 4,5 oktatás 2 0,8 8 1,7 12 4,2 3 4,5 25 2,3 egészségügyi, szociális ellátás 1 0,4 7 1,5 25 8,7 9 13,4 42 3,9 egyéb közösségi szolgáltatás 13 5,4 19 3,9 7 2,4 1 1,5 40 3,7 ismeretlen 4 1,7 23 4,8 9 3,1 3 4,5 39 3,6 Összesen (db) 239 100,0 482 100,0 288 100,0 67 100,0 1076 100,0 Összesen (%) 22,2 44,8 26,8 6,2 100,0
A válaszadó munkáltatók aktuális, 2008. március 31-re vonatkozó létszáma 85.458 fő volt. Ez a szám a KSH által végzett 2005-ös mikrocenzus adataihoz viszonyítva, a régióban foglalkoztatottak létszámának 20,8%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. A foglalkoztatottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint az észak-magyarországi régióban és a válaszadói körben Válaszadóknál ÉM régióban 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb ágak Bár a megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során változik valamelyest, mintánkban az iparba, a mezőgazdaságba és az egészségügyi gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az építőipari, a kereskedelmi, az oktatási, a közigazgatási, és az egyéb tevékenységet folytató ágakhoz tartozók ismét alul reprezentáltak voltak. Ezek az eltérések egyrészről szándékosak, például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont bizonyos mértékben kényszerűség, egyes területeken, más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában, a mintába túlsúllyal kerültek be mezőgazdasági munkáltatók. A válaszadók megoszlása vállalati méret szerint Észak-Magy arország 22,2% 44,8% 26,8% 6,2% Borsod-Abaúj-Zem plén 25,2% 43,0% 26,4% 5,4% Nógrád 22,7% 50,5% 20,5% 6,4% Hev es 15,7 % 44,1% 32,4% 7,8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mikro Kis Közép Nagy - 4 -
Ahogyan azt a fenti grafikonon is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be. Minden negyedik megkeresett cég a közép-, és minden ötödik a mikrovállalkozások közül került ki. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 6,2%-os arányban kerültek a mintába. A megkeresett vállalkozások megyénkénti megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából változatos képet mutat, amíg Nógrádban a régiós átlagnál kisebb arányban szerepelnek a közép-, és számottevően nagyobb arányban a kisvállalatok, addig Hevesben a régiós átlagnál alacsonyabb arányban szerepelnek a mikrovállalatok és magasabb arányban a középvállalatok, továbbá ugyanitt sikerült a legnagyobb arányban bevonni nagyvállalatokat a felmérésbe. A Borsod megyei válaszadók között a mikrovállalkozások aránya haladja meg számottevőbben a régiós átlagot, valamint itt kerültek a vizsgálatba a legkisebb arányban nagyvállalatok. Ugyanakkor elmondható, hogy minden második válaszadó borsodi illetőségű. AKTUÁLIS MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐK Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeresők száma 2008 első negyedévének végén 462 ezer fő volt, ami 3%-kal, 14 ezer fővel volt kevesebb, mint az előző hónapban, az egy évvel korábbi adatokhoz képest pedig 1,9%-os, 8.500 fős létszámnövekedést tapasztalhatunk. A tartósan legalább egy éve megszakítás nélkül nyilvántartott álláskeresők aránya 31% volt. Március végén az országban nagyjából minden ötödik munkanélküli az észak-magyarországi régióban volt nyilvántartva, számuk közel 96,5 ezer fő, ez mintegy 2,3%-kal kevesebb az előző havinál, és 3%-kal több az egy évvel korábbinál. A pályakezdő álláskeresők száma országosan 41,4 ezer fő volt 2008. március végén, mely februárhoz viszonyítva 2%-os, (864 fős) mérséklődést mutatott, a tavalyi év azonos időszakához képest viszont 1,6%-kal nőtt. Régiónkban februárhoz képest, az országoshoz hasonló trendet figyelhettünk meg, 2,3%-kal mérséklődött a számuk. 2008 márciusának végén régiónk 27 kirendeltségének nyilvántartásában több mint 10 ezer fiatal pályakezdő szerepelt nyilvántartásunkban, a tartósan álláskeresők aránya megközelítette a 40%-ot. Március végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 61,8 ezer főt, Heves megyében 17,5 ezer főt, míg Nógrádban 17,1 ezer főt tartottak álláskeresőként nyilván munkaügyi kirendeltségeink. A - 5 -
havi csökkenés mértéke mindhárom megyében 2% körüli volt, az éves növekedés ismét Heves megyében az átlagosnál nagyobb ütemű (5,7%) volt, Nógrádban annál mérsékeltebb (3,1%) és Borsodban volt a legalacsonyabb (2,2%). A munkanélküliségi arány a regisztrált álláskeresők létszámát a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 18,5% volt az északmagyarországi régióban az első negyedév végén, ez továbbra is számottevően meghaladja az országos 10,5%-ot, a hét régió között a legmagasabb. 105 000 100 000 fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása az észak-magyarországi régióban 2007. január - 2008. március 2007 2008 95 000 90 000 85 000 80 000 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Az ügyfeleink nemenkénti megoszlásáról továbbra is elmondható, hogy közöttük a férfiak dominanciája érvényesül, valamint, hogy az ő létszámuk az év folyamán számottevőbben ingadozik, mint a nők esetében. A korábbi munkaviszony alapján folyamatosan a fizikai jellegű tevékenységet végző állástalanok (87%) vannak többségben nyilvántartásunkban. 2007. I. negyedévéhez képest nem változott sem az állástalanok korösszetétele, sem a képzettségi szintje, viszont növekedett a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak és a rendszeres szociális segélyből élők súlya. A pályakezdők összetétele rendkívül kedvezőtlen, minden második fiatal legfeljebb csak az általános iskolát fejezte be. A szakképzetlen pályakezdők aránya folyamatosan növekszik. A szakmunkások elhelyezkedési esélyei jobbak, az ő létszámuk, pályakezdők közötti arányuk ezért mérséklődött az előző évhez képest. - 6 -
2008. január-márciusban összesen 14.070 főre vonatkozó állásigényt tártak fel, illetve fogadtak be régiónk közvetítői. Szervezetünk 2008. I. negyedévben havonta átlagosan 7.705 álláshelyet tudott felajánlani ügyfeleinknek, melyek megyénkénti megoszlására jellemző, hogy 62%-uk Borsodban, 23%-uk Hevesben, 15%-uk Nógrádban állt rendelkezésre. 2008 március végén Észak-Magyarországon 3.163 álláshely várta az elhelyezkedni szándékozókat. A különféle munkaerő-piaci támogatások révén 2008. első negyedévében a régióban 14.424 regisztrált álláskereső tudott munkába állni, azaz a kirendeltségeken megfordult ügyfelek 12%-a került vissza a munkaerő-piacra. Ez az arány 1,2%-ponttal kedvezőbb az előző évi mutatónál. Az elhelyezkedési arány Heves megyében 13,5, Nógrádban 12,5, míg Borsodban 11,4%-os volt. Legalább 10 fős létszámbővítést 19 munkáltató hajtott végre, akiktől összesen 297 főre vonatkozó munkaerőigény érkezett szervezetünkhöz. 2008 első negyedévében 11 munkáltató 390 főt érintő elbocsátási szándékáról tájékoztatta az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központot, melyből 211 fő Borsod, 157 fő Heves, 22 fő Nógrád megyében veszítette el álláshelyét, ez 45%-kal kevesebb 2007 hasonló időszakához képest. A létszámkibocsátásra az ipar egyes ágazataiban (223 fő), a kereskedelemben (157 fő) és a távközlés területén (10 fő) került sor. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2008. II. NEGYEDÉVBEN Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén 2,2 Heves 2,2% A beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a régióban ez év második negyedévében a foglalkoztatás terén 2,1%-es emelkedésére lehet számítani (országosan 1,9%-ra). A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összességében 1.816-7 -
fős növekedést jelent a soron következő 3 hónap elteltével, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának enyhe emelkedése prognosztizálható. Ez az egyenleg 3.690 fő várható alkalmazása és 1.874 fő elbocsátása révén fog kialakulni. A 2008. március 31-i létszámra, mint bázisra vetítve 4,3% felvétele és 2,2% elbocsátása mellett, a létszámváltozások a dolgozók 6,5%-át, mintegy 5.563 főt fognak ily módon érinteni. Mindössze három kirendeltség területéről jeleztek negatív egyenleget a be- és kilépők számát tekintve. Pásztó esetében várható a legnagyobb arányú csökkenés, amely mindössze 1,5% és csupán 18 fő elbocsátását jelenti. A másik két, csökkenést prognosztizáló körzet esetében egyaránt 0,4% a várható visszaesés ezek Salgótarján (25 fő) és Tiszaújváros (9 fő). A kirendeltségi körzetek legtöbbjében (24 kirendeltség) a foglalkoztatók a létszám kisebb-nagyobb mértékű növekedését jelezték. A legnagyobb mértékű bővülés Mezőkövesd (5,6%), Balassagyarmat (4,7%), Edelény (4,0%), és Hatvan (4,6%) térségében várható. A fentieken túl három esetben (Miskolc 298 fővel, Eger 228 fővel és Kazincbarcika 151 fővel) növekedik várhatóan bár kisebb arányban, de az érintettek számát tekintve jelentős mértékben a foglalkoztatottak száma. A vállalat mérete szerint a legnagyobb létszámnövekedésre 760 főt érintő, 1,9%-os a nagyvállalatoknál számítanak, ennél kisebb mértékű, de közel azonos arányú 496 főt érintő, 1,6%-os emelkedés várható a közepes vállalatoknál. 419 főt érintő, 3,5%-os bővülést prognosztizálnak a kisvállalatok és 142 főt érintő, 11,5%-os emelkedést a 10 fő alatti létszámú mikrovállalkozások az elkövetkező negyedévben. Szintén változatos képet mutatnak a létszámváltozási előrejelzések tevékenységi területenként. Szám szerint tekintve a legnagyobb létszámnövekedést a mezőgazdaság (433 fő), a villamosgép és műszer gyártása (372 fő), a kereskedelem és javítás (209 fő), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (172 fő), a szállítás, raktározás, posta és távközlés (141 fő) és az építőipar (102 fő) szektorok munkáltatói tervezik. További három területen feltételezhetünk létszámvonzatát tekintve kevésbé jelentős, de a március végén foglalkoztatottak számához képest nagyobb arányú növekedést, ezek a fafeldolgozás (8,3%), az egyéb ásványbányászat (4,4%) valamint a gumitermék gyártása (3,7%). Jelentős arányú visszaesést sehol sem prognosztizáltak a munkáltatók. 22-22 főt érintő csökkenésre számíthatunk a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (3,1%), továbbá a villamos energia, gáz és vízellátás területén (0,7%). A fentiekben nem említett területeken néhány tíz fős változás mellett stagnálásra lehet számítani. A nagyobb létszámot foglalkoztató ágak közül ide - 8 -
sorolható az egészségügyi, szociális ellátás, a közigazgatás, az oktatás, valamint a feldolgozóipar ágazatai közül az élelmiszer-, ital-, dohány gyártással, továbbá a vegyianyag gyártással foglalkozók csoportja is. A létszámváltozásban érintettek foglalkoztatási főcsoport szerinti összetételét az alábbi táblázatban részletezzük. Létszámmozgási várakozások az észak-magyarországi régióban 2008 II. negyedévében a válaszadók körében Foglalkoztatási főcsoport A II. negyedév folyamán Belépő fő Kilépő fő Egyenleg ipari és építőipari foglalkozások 902-316 586 gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 807-333 474 szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 1 070-797 273 mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 242-13 229 szolgáltatási jellegű foglalkozások 225-123 102 egyetemi, főisk. képz. önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 157-57 100 egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 194-148 46 törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetői 31-28 3 irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 62-59 3 Összesen 3 690-1 874 1 816 A megelőző negyedévi felméréshez képest 237 fővel nőtt a belépők száma, ugyanakkor a kilépők száma 119 fővel mérséklődött. A táblázatból jól látható, hogy az ipari és építőipari-, valamint a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők körében várhatunk jelentős növekedést. Figyelemre méltó, hogy egyik foglalkoztatási főcsoportban sem várhatunk csökkenést. Fontos megemlíteni, hogy az alábbi felsorolásban szereplő bizonyos foglalkozások (pl.: erdőés vadgazdálkodási foglalkozások, egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások, egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások) esetében megfigyelhető nagyszámú belépő egyik meghatározó oka a közösségi célú foglalkoztatás átmeneti hatása. - 9 -
Az év második negyedévében az alábbi foglalkozásokban várható számottevő létszámmozgás (lásd 2. számú melléklet): Jelentős mértékű pozitív mérleggel záruló * vas és fémipari foglalkozások: 385 fő * feldolgozóipari gépek kezelői: 294 fő * erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások: 198 fő * egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások: 173 fő * mobil gépek kezelői: 172 fő * egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások: 100 fő (be 893, ki 793) * építőipari foglalkozások 77 fő (megelőző negyedéves várakozás -40 fő) * kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások 73 fő * műszaki és természettudományi foglalkozások 65 fő Jelentősebb mértékű negatív mérleggel záruló * szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások -29 fő * irodai jellegű foglalkozások -14 fő A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelentős, de nagyobb számú ki- és belépést előrejelző * könnyűipari foglalkozások (be 130 fő, ki 79 fő) * gazdasági, pénzintézeti ügyintézők (be 77 fő, ki 43 fő) * nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások (be 70 fő, ki 41 fő) A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2009. I. NEGYEDÉV VÉGÉRE A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy régiónkban 2008. március-június között várható 2,1%-os emelkedéshez hasonlóan egy éves időtávra is 2,1% létszámnövekedéssel számolnak a megkérdezettek (országosan 1,9% illetve 1,8%). Az azonos arányú növekedés azonban a rövidtávútól eltérő megyék közti arányokkal fog megvalósulni. Az előre jelzett növekedés létszámkihatása a válaszadók körében összességében 1.768 fős emelkedést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A növekedés 38,3%-a Hevesben 2,4%-os megyén belüli bővüléssel, 35,2%-a Borsod-Abaúj- Zemplénben 1,5%-os megyén belüli bővüléssel, és 26,5%-a Nógrádban 2,9%-os megyén belüli bővüléssel fog várhatóan megvalósulni. - 10 -
Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben 2009. I. negyedév végéig Nógrád 2,9% Heves 2,4% Borsod-Abaúj-Zemplén 1,5% A kirendeltségi körzetek többségében 17 esetben ismét kisebb-nagyobb mértékű növekedésre számíthatunk, legnagyobb arányú és mértékű létszámfejlesztést a hatvani (5,5%, 361 fő), a miskolci (2,6%, 227 fő), a kazincbarcikai (3,2%, 223 fő) a mezőkövesdi (66%, 212 fő), az egri (1,8%, 178 fő) és a balassagyarmati (4,5%, 175 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizálták. Száz fő feletti bővülés várható még Gyöngyösön és Bátonyterenyén. Ezzel szemben az ózdi körzet munkáltatóinál a rövidtávú 54 főt érintő létszámfejlesztési várakozáshoz képest egy éves távlatban 160 fős csökkenésre számíthatunk. További három kistérség jelzett kisebb mérséklődést a foglalkoztatottak számát tekintve de ez együttesen sem éri el az ózdi csökkenés 75%-át, ezek Tiszaújváros (65 fő), Pásztó (34 fő) és Gönc (17 fő). A vállalatok mérete szerint a legnagyobb arányú létszámnövekedésre, 16,5%-ra (204 fő) ebben az időtávban is a 10 fő alatti létszámú mikrovállalkozásoknál számítanak, ez 5%-kal több, mint a júniusig előretekintő prognózisban. Kisebb arányú, 3,8%-os növekedést (449 fő) prognosztizálnak a kisvállalkozások, s még kisebb arányú növekedést jeleztek a közepes vállalkozások és a nagyvállalatok (2,7%, 836 fő, illetve 0,7%, 279 fő), ez utóbbi kettő sorrendje cserélődött fel csupán, a három hónapos várakozásokhoz képest. A létszámváltozási várakozások alakulása egy év távlatában is sokszínű képet mutat nemzetgazdasági áganként. Azokban az ágakban, ágazatokban, ahol az év első negyedében már megindul a létszámfejlesztés, rendszerint ennek folytatására vagy stabilizálására lehet számítani (pl. villamosgép, műszer gyártása; kereskedelem, javítás; fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása; szállítás, raktározás, posta, távközlés; építőipar; gumi, műanyag termékek gyártása). Év végére nagyobb foglalkoztatott létszámot érintő visszalépést az egészségügyi, szociális ellátás, az oktatás és a villamos energia, gáz és vízellátás területéről jelezték a munkáltatók. - 11 -
A 2009. első negyedév végéig várható 50 fő fölötti létszámváltozásokat az alábbi táblázat szemlélteti várható változás 2009. Nemzetgazdasági ág I. negyedév végéig (fő) (%) villamosgép, műszer gyártása 379 3,8 kereskedelem, javítás 287 4,3 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 269 3,1 szállítás, raktározás, posta, távközlés 240 4,7 építőipar 136 5,7 gumi műanyag termékek gyártása 133 7,2 máshova nem sorolt feldolgozóipar 108 5,8 vegyi anyag, termékek gyártása 106 2,4 járműgyártás 79 8,0 gépek, berendezések gyártása 73 2,3 oktatás -50-1,6 egészségügyi, szociális ellátás -79-0,9 A fenti táblázatban közölt adatok szerint a legnagyobb mértékű felvétel a villamosgép és műszer gyártása, a kereskedelem és javítás, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén prognosztizálható. A legjelentősebb visszaesés 2009 márciusának végére az egészségügyi, szociális ellátás és az oktatás területén. AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKKAL ÉRINTETT LÉTSZÁM Kérdőívünk a fent említett három állandó kérdéseken túl, melyek a létszámmozgásokat vizsgálják tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók mennyi munkavállaló esetében alkalmaznak atipikus foglalkoztatási formákat. - 12 -
Az atipikus foglalkoztatási típusokban alkalmazott létszám régiónk válaszadó munkáltatóinál Érintett létszám Arányuk a foglalkoztatott létszámhoz viszonyítva Atipikus foglalkoztatási formák 2006. I. negyedév 2007. I. negyedév 2008. I. negyedév 2006. I. negyedév 2007. I. negyedév 2008. I. negyedév (fő) (fő) (fő) (%) (%) (%) Határozott idejű munkaszerződés 6 151 5 880 6 725 7,4 7,9 7,9 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 262 3 363 3 518 3,9 4,5 4,1 Munkaerő-kölcsönzés 1 482 675 1 409 1,8 0,9 1,6 AM könyvvel foglalkoztatott 419 1 003 1 365 0,5 1,4 1,6 Megbízási szerződés 491 413 481 0,6 0,6 0,6 Önfoglalkoztatás 82 965 415 0,1 1,3 0,5 GYES, GYED-ről 8 órában visszatérő 116 172 212 0,1 0,2 0,2 Bedolgozói munkaviszony 177 146 94 0,2 0,2 0,1 Távmunka 10 4 16 0,0 0,0 0,0 EKHO 7 69 6 0,0 0,1 0,0 Atipikus foglalkoztatási formákban foglalkoztatott létszám (összesen) 12 197 12 690 14 241 14,6 17,1 16,7 A válaszadóknál foglalkoztatott létszám 83 393 74 014 85 458 100,0 100,0 100,0 A fenti táblázatból jó látható, hogy a felsorolt tíz atipikus foglalkoztatási forma közül a határozott idejű munkavégzés, valamint a részmunkaidőben történő foglalkoztatás a legelterjedtebb a válaszadói körben. Ezt követik a válaszadók által foglalkoztatott létszámhoz viszonyítva egyaránt 1,6%-os arányukkal a munkaerő-kölcsönzés keretében és az Alkalmi Munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak. A fennmaradó hat foglalkoztatási forma érintett létszáma nagyságrendekkel alacsonyabb. Megvizsgálva az elmúlt két évben adott válaszokat, megállapíthatjuk, hogy az érintett létszám nagyságrendjében nem változott, mindamellett az egyes foglalkoztatási formák népszerűsége ingadozott valamelyest. Az első két típusnál viszonylagos állandóság figyelhető meg, arányait tekintve enyhén növekvő tendenciát mutat. A munkaerő-kölcsönzés 2007. évben átmenetileg csökkent volumenében, ez évben ismét megközelítette a 2006-os adatokat. Az Alkalmi Munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak aránya és létszáma fejlődött a legintenzívebben, vélhetően a foglalkoztatási forma költséghatékony mivolta miatt, továbbá ez biztosítja a munkáltatók számára a legnagyobb rugalmasságot. Kedvező tendencia, hogy a munkáltatók egyre nagyobb számban foglalkoztatnak GYES-ről, GYED-ről 8 órában visszatérő munkavállalókat. - 13 -
MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február-2005. november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2005. III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. - 14 -
A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. - 15 -
Észak-Magyarország 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2008 márciusában adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség 84 8 655 8 953 3,4 8 882 2,6 Encsi Kirendeltség 28 1 160 1 177 1,5 1 163 0,3 Kazincbarcikai Kirendeltség 64 7 043 7 194 2,1 7 266 3,2 Tiszaújvárosi Kirendeltség 40 2 301 2 292-0,4 2 236-2,8 Mezőkövesdi Kirendeltség 36 3 228 3 410 5,6 3 440 6,6 Ózdi Kirendeltség 68 6 355 6 409 0,8 6 195-2,5 Sárospataki Kirendeltség 49 2 227 2 248 0,9 2 286 2,6 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 42 3 669 3 722 1,4 3 698 0,8 Szerencsi Kirendeltség 54 2 290 2 332 1,8 2 340 2,2 Edelényi Kirendeltség 39 1 612 1 676 4,0 1 657 2,8 Szikszói Kirendeltség 16 889 904 1,7 880-1,0 Tokaji Kirendeltség 20 372 381 2,4 379 1,9 Putnoki Kirendeltség 9 593 598 0,8 576-2,9 Gönci Kirendeltség 10 213 213 0,0 214 0,5 Mezőcsáti Kirendeltség 16 496 510 2,8 514 3,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 575 41 103 42 019 2,2 41 726 1,5 Egri Kirendeltség 73 10 120 10 348 2,3 10 298 1,8 Gyöngyösi Kirendeltség 51 7 367 7 457 1,2 7 471 1,4 Hatvani Kirendeltség 70 6 584 6 839 3,9 6 945 5,5 Hevesi Kirendeltség 43 2 078 2 104 1,3 2 098 1,0 Füzesabonyi Kirendeltség 27 1 939 1 963 1,2 1 937-0,1 Pétervásári Kirendeltség 17 383 395 3,1 399 4,2 Heves 281 28 471 29 106 2,2 29 148 2,4 Salgótarjáni Kirendeltség 61 6 781 6 756-0,4 6 875 1,4 Balassagyarmati Kirendeltség 59 3 918 4 103 4,7 4 093 4,5 Pásztói Kirendeltség 24 1 212 1 194-1,5 1 178-2,8 Szécsényi Kirendeltség 22 623 637 2,2 648 4,0 Bátonyterenyei Kirendeltség 29 1 837 1 899 3,4 1 969 7,2 Rétsági Kirendeltség 25 1 513 1 561 3,2 1 589 5,0 Nógrád 220 15 884 16 150 1,7 16 352 2,9 Észak-Magyarország 1 076 85 458 87 275 2,1 87 226 2,1 Országos 7 607 646 991 659 209 1,9 658 740 1,8
Észak-Magyarország 1. számú melléklet (folytatás) Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2008 márciusában adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Mikrovállalkozás 239 1 234 1 376 11,5 1 438 16,5 Kisvállalkozás 482 11 852 12 271 3,5 12 301 3,8 Középvállalkozás 288 31 538 32 034 1,6 32 374 2,7 Nagyvállalkozás 67 40 834 41 594 1,9 41 113 0,7 Összesen 1 076 85 458 87 275 2,1 87 226 2,1 mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 91 4 529 4 962 9,6 4 562 0,7 egyéb ásványbányászat 4 205 214 4,4 207 1,0 élelmiszer, ital, dohány gyártása 87 4 356 4 407 1,2 4 363 0,2 textília, textiláru gyártása 34 2 470 2 470 0,0 2 481 0,4 bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása 3 237 239 0,8 234-1,3 fafeldolgozás 23 313 339 8,3 359 14,7 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 11 838 849 1,3 863 3,0 vegyi anyag, termékek gyártása 11 4 389 4 426 0,8 4 495 2,4 gumi műanyag termékek gyártása 24 1 853 1 921 3,7 1 986 7,2 nemfém ásványi termékek gyártása 19 1 284 1 303 1,5 1 317 2,6 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 87 8 791 8 963 2,0 9 060 3,1 gép berendezés gyártása 29 3 190 3 200 0,3 3 263 2,3 villamosgép, műszer gyártása 37 9 976 10 348 3,7 10 355 3,8 járműgyártás 4 985 1 010 2,5 1 064 8,0 máshova nem sorolt feldolgozóipar 24 1 853 1 905 2,8 1 961 5,8 villamos energia, gáz és vízellátás 12 1 878 1 864-0,7 1 853-1,3 építőipar 82 2 367 2 469 4,3 2 503 5,7 kereskedelem, javítás 177 6 656 6 865 3,1 6 943 4,3 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 33 721 699-3,1 751 4,2 szállítás, raktározás, posta, távközlés 32 5 098 5 239 2,8 5 338 4,7 pénzügyi közvetítés 10 411 416 1,2 419 1,9 ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 48 1 792 1 829 2,1 1 810 1,0 közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 48 3 225 3 249 0,7 3 248 0,7 oktatás 25 3 049 3 052 0,1 2 999-1,6 egészségügyi, szociális ellátás 42 8 342 8 320-0,3 8 263-0,9 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 40 1 681 1 721 2,4 1 727 2,7 ismeretlen 39 4 969 4 996 0,5 4 802-3,4 Összesen 1 076 85 458 87 275 2,1 87 226 2,1
Észak-Magyarország 2. számú melléklet Létszám felvételi-leépítési szándékok 2008. II. negyedév folyamán az észak-magyarországi régióban Megnevezés Észak-Magyarország belépő fő kilépő fő egyenleg vas- és fémipari foglalkozások 549-164 385 feldolgozóipari gépek kezelői 431-137 294 erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások 204-6 198 egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 177-4 173 mobil gépek kezelői 356-184 172 egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások 893-793 100 építőipari foglalkozások 99-22 77 kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások 153-80 73 műszaki és természettudományi foglalkozások 83-18 65 élelmiszeripari foglalkozások 76-21 55 könnyűipari foglalkozások 130-79 51 gazdasági, pénzintézeti ügyintézők 77-43 34 mezőgazdasági foglalkozások 38-7 31 nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások 70-41 29 gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások 38-15 23 háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások 48-30 18 technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 37-19 18 ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 33-16 17 egészségügyi foglalkozások 46-30 16 egyéb helyhez kötött gépek kezelői 20-12 8 egyéb magasan képzett ügyintézők 13-6 7 szociális - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások 6 0 6 gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői 30-25 5 szakképzett pedagógusok 12-7 5 igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi foglalkozások 4 0 4 egyéb ügyintézők 8-5 3 pedagógus foglalkozások 2-1 1 közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások 2-2 0 területi, helyi önkormányzat, közigazgatás, igazságszolgáltatás, érdekképviselet 1-1 0 kulturális, sport, muvészeti foglalkozások 2-3 -1 gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői 0-2 -2 egészségügyi - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások 4-10 -6 irodai jellegű foglalkozások 29-43 -14 szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások 19-48 -29 FEOR szerint összesen 3 690-1 874 1 816