A rendezvény ugyanis alkalmat teremtett arra, hogy a mezőgazdasági gépek, eszközök, műtrágyák és egyéb kiegészítők gyártói találkozzanak a gazdákkal, bemutassák újdonságaikat, ugyanakkor a kistermelők is elhozhatták termékeiket. A rendezvényt a magyar állami támogatást kezelő Pro Economica Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIET) szervezte, bezárva azt a kört, amelybe a pályázatoknak köszönhetőn beléphetnek az érdeklődő gazdák, és amelybe mindazok bekapcsolódhatnak, akik szeretnének valamit tenni a romániai, azon belül az erdélyi mezőgazdaság fellendítéséért. Nem kis erőfeszítésbe került a kezdeményezőknek a zöldmezős rendezvény első alkalommal való megszervezése, ugyanis a nyitónap előtt a vihar majdnem mindent elsöpört. A kiállítás alapötlete az Agrárakadémia résztvevőitől származik, a szaktájékoztatókon részt vevő gazdák kifejezték igényüket egy ilyen rendezvény iránt. A gazdákat támogató Pro Economica Alapítvány munkájával összekapcsolva sikerült megszervezni a rendezvényt, amelyen a kerelőszentpáli takarmánygyárat üzemeltető UBM Feed Románia Kft., a műtrágyát gyártó Azomureş vegyi kombinát, illetve a traktorokat és mezőgazdasági gépeket előállító szászrégeni cég támogatásának köszönhetően ingyen vehettek részt a kiállítók, és a belépés is díjtalan volt. A vásártérre kilátogatók színvonalas kínálatot találtak mind a mezőgazdasági gépek, mind a bemutatott állatok, mind a kistermelők termékei tekintetében. A gazdák szinte végig telt házas előadásokon vettek részt az erre a célra állított sátorban, ahol első kézből szerezhettek információkat szakterületük újdonságairól. A vásár hivatalos megnyitóját szombaton délben tartották, és jelen volt rajta Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke is. A megnyitón Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány elnöke megköszönte a szervezőknek, a támogatóknak, a kiállítóknak, a környékbeli települések önkormányzatainak, az önkénteseknek a jelenlétet, és erőfeszítéseiket, amelynek köszönhetően egy álomból valóság lett. Kiemelte, hogy 1. oldal (összes: 5)
Magyarország külön standdal van jelen a kiállításon, ami a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erősítésének záloga. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kifejtette: nem kétséges, hogy Erdélyben van jövője a mezőgazdaságnak. De nem szabad feledni, hogy Székelyföldön is versenyhelyzetben vagyunk egymással, és nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a globális piacon is. Ott pedig csak úgy álljuk meg a helyünket, ha együttműködünk: a gazdák, a mezőgazdaságban részt vevők egymással, sőt a térség országai, kormányai is. Együttműködéssel lehet a kitűzött célokat elérni, és megerősödni e szakterületen is. A politikának, a politikusoknak az a dolguk, hogy mindezeket a törekvéseket támogassák. Van lehetőség a fejlődésre, az együttműködésre. Az alapítvány anyagi támogatása és az Agromania vásár és kiállítás azon lehetőségek közé tartozik, amelyek célja a gazdaság fellendítése, új munkahelyek teremtése, a versenyképesség növelése hangsúlyozta a politikus. A gazdák szinte végig telt házas előadásokon vettek részt Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ismertette a magyar kormány által az erdélyi gazdák támogatása érdekében tett erőfeszítéseit. Kiemelte ennek sikerességét, hangsúlyozva, hogy csakis úgy van esélyünk Európában, ha a térségben levő országok, köztük Románia és Magyarország is együttműködik. Ezt a vásár is igazolja. Erős jelenlétet kell biztosítanunk Európában ahhoz, hogy ez a gazdasági fejlődés folytatódjon jelentette ki az államtitkár a megnyitón. Le a kalappal a szervezők előtt! kezdte beszédét Péter Ferenc. Így folytatta: ennek a vásárnak nem találhattak volna jobb helyet, mint a Maros megyei Sárpatak. Kiemelte: Megyénk erőssége a mezőgazdaság. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a zöldségtermesztés hazája a Nyárád-mente, a gyümölcstermesztésé a Felső-Maros-mente, az állattenyésztésben és a gabonatermesztésben a Mezőség jár az élen, azonkívül a Felső-Maros-mente is, vagy ott van a kiváló szőlészetekkel rendelkező, bortermelő Küküllő-mente; így büszkén kijelenthetjük, hogy a mezőgazdaság szinte minden ágát megtaláljuk itt. Bár az 1989-es változásokat közvetlenül követő esztendőkben sokan nem hittek benne, hogy mezőgazdaságból meg lehet élni, de az azóta eltelt évek beigazolták, hogy valóban nagy lehetőség van a mezőgazdaságban, és hogy érdemes egyre több erőt és energiát fordítanunk e szektorra. Erre alkalom a vásár és a 2. oldal (összes: 5)
kiállítás is. Siklódi Csongor, a házigazda Nagyernye község alpolgármestere elmondta, hogy nem véletlenül esett a választás a településre, hiszen az egykor a Teleki család által, majd később a kastélyukban létesített mezőgazdasági szakiskola több mint 50 éves tevékenységének köszönhetően nagy hagyománya van náluk a szakszerű gazdálkodásnak. A kiállítás elsődleges célja egy minőségi fórum megteremtése, ahol a gazdák tapasztalatot cserélhetnek, szakismeretekkel gazdagodhatnak és termékeiket is reklámozhatják mondta. A résztvevők előadásokat hallgathattak meg többek között az Azomureş új termékeiről, és bemutatták az Agricultura című, mezőgazdasági tanulmányokat tartalmazó kötetet. Szó volt üzleti innovációról, gyümölcs- és dísznövénytermesztésről. Az érdeklődők hallhatták, hogy az erdőlibánfalvi sós túrót miként sikerült védett európai márkajegyként elismertetni. Az IRUM cég bemutatta legújabb, kizárólag hazai gyártású traktorát. Az UBM Feed Románia Kft. képviselői a szarvasmarhatenyésztés jövőjéről értekeztek termékeik bemutatásán keresztül. A kolozsvári állategészségügyi és állatorvosi egyetem dékánja a hagyományos és a korszerű mezőgazdaság közötti párhuzamokat ecsetelte, a Milvus-csoport előadói pedig a mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolatát, valamint a vadkárok kezelésének új szemléletét mutatták be, illetve két farm sikertörténetét is hallhatták az érdeklődők. Kozma Mónika azt nyilatkozta lapunknak, hogy a 120 kiállító termelő és a mezőgazdasághoz kapcsolódó cég jelenléte, továbbá a közel 8 ezer látogató igazolta, szükség van a térségben egy ilyen jellegű kiállításra, és a szervezők bizalma, hite megerősődött abban, hogy jövőre újra meg kell szervezzék a rendezvényt. Most 3 hektárt foglalt el a kiállítás, amivel a terület alapján máris a harmadik helyen állnak a romániai szakkiállítások sorában, illetve a látogatók száma alapján máris az ötödik helyre kerültek a rangsorban. A visszajelzések alapján jövőre érdemes lesz sokkal nagyobb rendezvényt szervezniük. Folytatódik a program Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kiállításmegnyitóra a Kolozs megyei Válaszútról érkezett kíséretével, ahol 548 gazda írt alá támogatási szerződést a Pro Economica Alapítvánnyal. A magyar állam egy látszólag szunnyadó régióval kezdte meg erdélyi mezőgazdaság-támogatási programját. A pályázati kiírás eredményei hamar igazolták, hogy a térség rengeteg lehetőséget rejt, már az ezredik finanszírozási szerződést is aláírták. A magyar állam eddig mintegy 5 milliárd forintot, 17 millió eurót fordított a programra, és ígéretet tett rá, hogy ezt az összeget megsokszorozza. Nemsokára beindul Székelyföldön egy kisgazdákat támogató program, amelynek keretében gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági gépek, tenyészállatok és vetőmag, gyümölcsfa stb. vásárlására akár 15 ezer euróig lehet pályázni. Ezzel párhuzamosan beindul egy elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari feldolgozók építését, létesítését segítő program is. Eddig több mint hetven jelentkező nyújtott be támogatási igényt. 3. oldal (összes: 5)
Magyar Levente: a magyar kormány egy látszólag szunnyadó régióval kezdte meg erdélyi mezőgazdaság-támogatási programját Jelenleg ez a magyar kormány legnagyobb fejlesztési programja, amely valaha is létezett e térségben. Szervesen illeszkedik ebbe a törekvésbe az, amely ráirányítja a figyelmet arra, hogy Erdély, s azon belül a Székelyföld, Erdély magyarlakta vidékeinek megtartó ereje immár több mint 1000 éve a mezőgazdaság. Sajnos az elmúlt évtizedekben, főleg közvetlenül az 1989-es változás után viszonylag kevés támogatás jutott erre a szektorra. Ezen szeretnénk változtatni azzal, hogy az itt élők egzisztenciáját nemzetiségtől függetlenül jobban megalapozzuk. Az Agrománia is ezt a szemléletet népszerűsíti hangsúlyozta az államtitkár. A kiállításon külön standon jelentek meg a magyarországi gépgyártók és gépkereskedők. A részvétel lehetőségét a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. biztosította a magyar kiállítók számára. Tizenhárom magyarországi cég termékével ismerkedhettek a látogatók, olyan gépekkel, amelyekre a legnagyobb a kereslet: szálastakarmány-készítő gépekkel, talajművelő eszközökkel, pótkocsikkal is igen nagy volt az érdeklődés irántuk. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint 2018-ban, 4 százalékos növekedést követően a Magyarországról Romániában irányuló export értéke elérte az 5,39 milliárd eurót, az import pedig, 2,4 százalékos növekedést követően 2,75 milliárd euró lett, így a külkereskedelem pozitív mérlege 2,64 milliárd euró. Ebből az élelmiszeripari (ideértve a dohány- és italárukat is) export értéke 879,1 millió, az importé pedig 191,4 millió eurót tett ki, ami a teljes export 16,3 százaléka, az importnak 6,9 százaléka. A magyar résztulajdonú román-magyar cégek száma meghaladja a 7 ezret. A magyar állam támogatási programjának köszönhetően ezek az értékek a következő 2 évben jelentősen nőhetnek. 4. oldal (összes: 5)
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu [1] honlap tájékoztat. Szerző: Vajda György Közzététel ideje: 2019. 06. 06., csütörtök, 14:00 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2019/06/06/agromania-kiallitas-es-vasar 5. oldal (összes: 5)