Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Kereskedelem és marketing szak Nappali tagozat Nemzetközi marketing szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Kereskedelem és marketing szak Nappali tagozat Nemzetközi marketing szakirány A 2012-ES FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNYVÁLTOZÁS BEFOLYÁSOLÓ HATÁSAINAK KUTATÁSA. Készítette: Várkoly Dóra Budapest, 2012 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 5 1.1 A dolgozat témája és célja... 5 1.2 A dolgozat felépítése... 6 2. A felsőoktatás megreformálása: A Bolognai folyamat... 7 2.1 A Bolognai folyamat története... 7 2.2 A bolognai folyamat legfontosabb elemei és céljai... 8 3. A magyar felsőoktatás sajátosságai Bologna előtt-a legfontosabb hazai törvényváltozások... 10 3.1 A rendszerváltástól a millenniumig... 10 3.2 A magyar felsőoktatás és a bolognai folyamat... 12 3.3 Az új nem nemzeti felsőoktatási törvény:... 14 3.3.1 A finanszírozás... 14 3.3.2 A hallgatói szerződés... 15 3.3.3 Államilag támogatott férőhelyek száma... 17 4. A felsőoktatás bemutatása a szolgáltatásmarketing szemszögéből... 18 4.1 A HIPI-elv... 19 5. A hallgatói létszámmal kapcsolatos statisztikai adatok elemzése... 22 5.1 Demográfiai tényezők... 23 5.2 Oktatási szerkezet változás... 24 5.2.1 Középiskola... 24 5.2.2 Felsőoktatás... 25 5.3 Képzési területek és szakok népszerűsége... 27 5.3.1 Képzési területek népszerűsége... 27 5.3.2 Szakok népszerűsége... 30 5.4 Finanszírozási formánként a jelentkezések megoszlása... 31 5.4.1 Költségtérítéses képzésre első helyen jelentkezők... 33 6. Tandíj... 34 7. Primer kutatás... 36 7.1 Hipotézis... 36 7.2 Módszertan... 37 7.3 A kérdőív felépítése... 38 7.4 Kérdőívelemzés... 39 7.4.1 Demográfiai adatok... 39 7.4.2 Jelentkezésre vonatkozó adatok... 41 7.4.3 Intézmények népszerűsége... 42 7.4.4 Képzési területek és szakok népszerűsége... 43 7.4.5 Finanszírozási forma és tagozat... 46 7.4.6 A változtatások eredményei és a döntést befolyásoló tényezők... 49 3

7.4.7 9.4.7 Az önköltséges képzésre jelentkezőkre vonatkozó kérdések... 52 7.4.8 Diákhitel... 55 7.5 Akik nem jelentkeztek... 57 8. Primer kutatás összegzése... 62 9. Befejezés... 64 10. Ábrák jegyzéke... 66 11. Irodalom jegyzék... 67 12. Melléklet... 69 4

1. Bevezetés A rendszer váltás óta a felsőfokú tanulmányok már nem csak egy szűk elit kiváltásága, hanem mindenki számára elérhető eszköz a magasabb életszínvonal lehetőségéhez. A változás első és legfontosabb momentuma a felsőoktatás tömegessé válása volt. Volt mit behoznia hazánknak a diplomás képzés területén hiszen, 1980-ban például mindösszesen 64 000 hallgató vett részt az egész felsőoktatásban. 1996-ban már ez a szám 141 000-re duzzadt és azóta is csak növekszik. A csúcsot 2004-ben érte el, amikor csak az elsőévesek létszáma meghaladta a 100 000-et. Azonban még e nagy volumenű változások ellenére is el vagyunk maradva az unió többi országához képest, a diplomások arányának tekintetében, hiszen a jelenlegi célkitűzés a 31%-os átlag 40%-ra történő emelése. Magyarország ebből a tendencianövelésből csak kevesebbet mert vállalni, hiszen jelenleg a 30-34 éves korosztály 22%-a rendelkezik felsőfokú oklevéllel, így a kormány ezt a számot próbálja 33%-ra feltornászni 2020-ig. Az 1990-es évtől kezdve a verseny új elemeként megjelentek az állami intézmények mellett a magán illetve hitéleti iskolák is és több külföldi székhelyű intézmény is telephelyeket alapított hazánkban. Így nem csak a mennyisége, de az összetétele is változóban volt a hallgatóknak. Az ezredforduló környékén ismét a változás szelei kezdtek lengedezni, amikor a Bolognai Nyilatkozathoz és az ezzel kapcsolatos reformokhoz Magyarország is csatlakozott. Ennek az új rendszernek a finomhangolása történik napjainkban is, és ezért van az, hogy a felsőoktatás témája rendkívül aktuális és szinte napról napra változó elemekkel bővelkedik. 1.1 A dolgozat témája és célja Jómagam is főiskolai hallgató vagyok, így mindig felkelti a figyelmem, ha a felsőoktatással kapcsolatban híreket hallok, és idén sem volt ez másképp. Ugyan az érettségin én már túl vagyok, így engem személy szerint nem érintenek ezek a változások, de ettől függetlenül érdekel a jelenlegi téma. Amikor a szakdolgozat témáján vívódtam, bő egy fél évvel ezelőtt csak abban voltam biztos, hogy piackutatást mindenképpen szeretnék végezni, bármilyen témakörre is essen a választásom. Innen jött tehát az ötlet, hogy az éppen aktuális törvényváltozás hatásit fogom megvizsgálni egy quantitatív kutatás segítségével. 5

A szakdolgozatom témája tehát a 2012-es felsőoktatási törvényváltozás és az ezzel összefüggésben lévő következmények vizsgálata. Az ügy aktualitása és az, hogy milyen sok embert érint személyesen, akár szülőként, akár diákként, akár tanárként, megerősített abban az elképzelésemben, hogy olyan témáról írjam a dolgozatot, amelynek nem csak értéke, de haszna is lehet mások számára. Célom, hogy reális képet fessek a dolgozat végén a törvényváltozás okozta hatások méretéről és befolyásáról, arról, hogy a témában leginkább érintett érettségi előtt álló diákok miként reagáltak a történtekre. Ehhez összegyűjtöm a témába felsőoktatással kapcsolatos tényeket és információkat, majd a saját kutatási eredményeimmel összevetve levonom az objektív következtetéseket. 1.2 A dolgozat felépítése A szakdolgozat felépítését tekintve két nagy részre osztható fel: secunder adatok gyűjtése és primer kutatás elemzése. Az értekezés első felében a kérdéskörhöz kapcsolódó másodlagos, vagyis már meglévő információkat gyűjtöm össze, amelyek segítséget nyújtanak majd a kutatás eredményeinek kiértékelésében és jobb megértésében. Ezek témakörökre bontva: A bolognai folyamat története és a Bolognai Nyilatkozat elemzése. A magyar felsőoktatás rövid bemutatása bologna előtt A magyar felsőoktatás a bolognai folyamatban- a törvényváltozások bemutatása A 2012-es felsőoktatási törvény bemutatása A felsőoktatás bemutatása a szolgáltatás marketing szemszögéből Statisztikai adatok és ábrák elemzése (demográfiai adatok, oktatási szerkezet változás, jelentkezők számának alakulása, szakok és képzési területek népszerűségének elemzése, állami támogatott hallgatók számának elemzése) A primer kutatás során a törvényváltozással kapcsolatban kitöltött kérdőívek elemzése és a végső konklúzió levonása olvasható majd. 6

2. A felsőoktatás megreformálása: A Bolognai folyamat 2.1 A Bolognai folyamat története Napjaink felgyorsult és egyre inkább globalizálódó világa a felsőoktatást is kihívások elé állítja. Az oktatás iránt megnőtt a társadalmi igény, a munkaadók és a gazdaság követelményei is átalakultak. A tudás a versenyképesség mércéjévé lett. Ezekre a változásokra reagálva Európa számos országában reformtörekvések indultak meg a 90-es években, melyek eredménye a Bolognai Nyilatkozat lett. A bolognai folyamat az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását célzó független, kormányközi reformfolyamat. (Vinczéné n.é.) A felvi.hu internetes oldal egyik cikke alapján mutatom be a bolognai folyamat történetét. Először 1998-ban merült fel egy nyílt európai felsőoktatási térség létrehozásának ötlete, amely épp a Sorbonne Egyetem 8oo-adik évfordulójával esett egybe. Ennek nyomán Párizs városában találkozott négy ország oktatásügyi minisztere (Franciaország, Németország, Olaszország, Egyesült Királyság), hogy arról tanácskozzanak, az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásáért mit kell tenni. Terveiket a Sorbonne Nyilatkozatban fogalmazták meg. Ezt követően egyre többen csatlakoztak a kezdeményezéshez majd 1999-ben Bologna városában 29 ország szakminisztere gyűlt össze, hogy, egy újabb megállapodás keretében aláírják a Bolognai Nyilatkozatot. Ennek érdekében önként vállalták, hogy összehangolják az egyes országok felsőoktatási rendszereit, így segítve az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását. A Bolognai Nyilatkozat közös európai problémákra keresi a közös európai választ. A legfontosabb megvalósítandó célok közé tartozik a könnyen összemérhető diplomák rendszerének bevezetése (oklevél melléklet segítségével), az alapvetően kétciklusú képzési szerkezet, az átjárhatóságot könnyítő kreditek bevezetése, a hallgatói és oktatói mobilitás elősegítése valamint olyan, szintén összehasonlítható kritériumok és módszerek kifejlesztése, amely az európai együttműködést biztosítja az európai érdekek és értékek védelmében. Annak érdekében, hogy a kitűzött célokat konkrét megvalósítás kövesse, megszervezték a rendszer menedzsmentjét és olyan akció programokat, amely a kétévenkénti ülések megvalósítását kíséri figyelemmel. 7

1999 után 2001-ben újabb találkozásra került sor Prágában, immáron 32 miniszter részvételével. Itt úgy találták, hogy az elmúlt években összességében pozitív fogadtatásnak örülhettek, és az addig megfogalmazott terveket cselekvés követte. Azonban további célok és erőfeszítések vállalására is felhívták a figyelmet, amelyek a következőket tartalmazták: life long learning, a hallgatók bevonása a bolognai folyamat kiépítésébe, valamint a nemzetközi versenyképesség szempontjából fontos európai felsőoktatás vonzerejének kérdése. A 2003-as Berlini találkozó során az addigi vizsgálatokról és kutatásokról szóló eredményeket is nyilvánosságra hozták, és ez már az azt követő tanácskozások mindegyikén általánossá válik, hogy a bolognai folyamatot vizsgáló szervek publikálják véleményüket, javaslatukat. Ezzel pedig egyre inkább szélesebb spektrumú képet kapnak a folyamat sikerességéről. Az utolsó konferenciát Londonban tartottál 2007-ben ahol arra az eredményre jutottak, hogy Európa jó úton halad egy egységes modern oktatási rendszer kialakítása felé. Habár az Európai Unió nem felügyeli közvetlen a nemzetek oktatás politikáját, a Bizottság mégis egyre aktívabban igyekszik részt venni ebben a modernizációs folyamatban, hogy ezzel is elősegítse az uniós állampolgárok tanulását és munkavállalását más országokban, annak érdekében, hogy hazájukon kívül is tudják kamatoztatni a megszerzett tudásukat.(afelvi.hu) 2.2 A bolognai folyamat legfontosabb elemei és céljai Az alábbi alfejezet a felvi.hu és az uzletibsc.hu-n található tájékoztatók alapján íródott. A bolognai folyamat elsőszámú célja, hogy megkönnyítse a jelenlegi és a végezett hallgatók átjárhatóságát az európai egyetemeken és főiskolákon belül. Ezt a könnyen összehasonlítható és áttekinthető végzettségek teszik lehetővé, amelyek háromciklusú rendszerbe vannak szervezve: Bachelor-Master-PhD. Így a más intézményben vagy akár más országokban szerzett képesítések elismerése már nem jelent gondot. A képzési szerkezet három fokozatból áll össze, melyek közül minimum a bachelor szintet teljesíteni kell a diplomáért. A bachelor (alapképzés), masters (mesterképzés) és doktori fokozatok teljesítésével a hallgató minden esetben olyan 8

oklevelet kap, amelyet a bolognai képzésben résztevő országok mindegyike ismeri és elfogadja. Ezen kívül nagy előnye a több szintű képzésnek, hogy lehetőséget ad a life long learning kivitelezéséhez. Az alapképzés a felsőoktatás főbejárata. Célja, hogy a hallgatók elsajátítsák az általános ismeretek, készségek, és a szakmai gyakorlat során megszerezzék a munkába álláshoz szükséges tapasztalatokat, kompetenciákat. A bachelor szinten szerzett tudás tehát kamatoztatható egyfelől a munkaerőpiacon másfelől megfelelő alapot ad, hogy közvetlenül a diploma megszerzését követően, vagy a későbbiekben tovább mélyíthessük ismereteinket a mester fokozaton. A képzési idő 6-8 félév. Az első szint elvégzése után tehát mesterképzésen (master) lehet tovább tanulni. Ezen a fokozaton a szakmai specializálódásra és az alapképzésben megszerzett tudásunk elmélyítésére van alkalom. A mesterképzés egyik nagy előnye, hogy nem muszáj ugyanazon a szakon folytatni, mint az alapképzésnél, hanem a rendszer rugalmasságának és jól strukturáltságának köszönhetően másik irányt is választhatunk. Tehát például egy műszaki menedzser diplomával folytathatjuk műszaki és közgazdasági vonalon is a tanulmányainkat. A mesterképzés 2-4 félévet vesz igénybe. Akinek a master diploma sem elegendő a tudományos fokozatot (PhD) is megszerezheti a doktori képzésben ahol már tudományos ismeretekkel gazdagodhatunk. Néhány szakon ún. egységes, osztatlan képzésben vehetnek részt a jelentkezők, amelynek képzési ideje 10-12 félév. (B-felvi.hu) A bolognai rendszerben lehetőség van arra, hogy a hallgatók az oklevél mellé megkaphassák az oklevélmellékletet is. Ez a dokumentum tartalmazza azokat az objektív információkat a hallgató tanulmányának tartalmáról és előmeneteléről, amely a későbbiekben a munkaadó vagy egy másik felsőfokú intézmény segítségére lehet, megkönnyítve ezzel a végzettség nemzetközi elfogadását, elismerését. Továbbá nem csak a hallgatóról, de a kiállító ország oktatási rendszeréről is tájékoztatást ad. Magyar és angol nyelven egyaránt kiállítják a diploma mellé.(uzletibsc.hu) A bolognai rendszer egyik alappillére a kredit, amely nélkül nem valósulhatna meg az intézmények közti átjárhatóság. Ennek segítségével a megszerzett tudást külföldön vagy más hazai intézményben is fel tudják mérni, viszonyítani és elismerni. Továbbá a kreditek 9

nem csak a mobilizációt könnyítik meg, hanem egyben a hallgatók tanulással töltött idejét is mérik. Ugyanis ez egy olyan mértékegység, amely a követelmények teljesítését veti egybe a szükséges hallgatói tanulmányi munkaidővel. Egyetlen kredit harminc munkaórának felel meg. Alapképzésben a diploma megszerzéséhez minimum száznyolcvan, szakmai gyakorlatos képzés esetén kétszáztíz kredit teljesítése a kötelező. Egy tárgy minél több kreditet ér elvileg annál nehezebb teljesíteni. A már megszerzett krediteket, mint a tanulmányi követelmények teljesítésének mércéjét, bármely másik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmány során el kell, hogy ismerjék. És ugyan ez igaz a külföldi egyetemekre és főiskolákra is, hogy az európai kreditátviteli rendszer (ECTS) segítségével a hallgatók eredményeit az ottani iskola is biztosan elfogadja majd.(c-felvi.hu) 3. A magyar felsőoktatás sajátosságai Bologna előtt-a legfontosabb hazai törvényváltozások 3.1 A rendszerváltástól a millenniumig Az alábbi két alfejezet a policity.eu internetes oldal és a nefmi.org oldalról letölthető tanulmány alapján íródott. A rendszerváltást megelőzően, a felsőoktatási intézményeket államosították, így a finanszírozásuk is teljes egészében az állam kezében volt, amiből viszont az következett, hogy a hallgatói létszám az aktuális gazdasági helyzethez kellet, hogy igazodjon. Ha kevesebb volt az állam bevétele, akkor ezzel egyenesesen arányosan, kevesebb ember is kerülhetett be az egyetemekre. Jól igazolják ezt a számadatok is mely szerint a 18-25 év közötti korosztálynak mindössze a 10-13%-a tanult csak tovább, igaz ugyanakkor, hogy a középiskolásoknak is csak az egyharmada tett le az érettségit. Az 1985-ös törvény, amelyet 1990-ben módosítottak, volt a nyitánya egy reformsorozatnak. Az 90-es évek társadalmi, politikai és gazdasági változásai nyomán lehetőség nyílt az újításra. A fent említettek tükrében jól látszik, hogy az oktatás területén nagy szükség volt a szemléletváltásra. Az első önálló törvény, amely lefektette az autonóm magyar felsőoktatás alapjait, 1993-ban született meg (1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról), amelynek köszönhetően az állami iskolák mellett egyházi és magán intézmények is megnyithatták kapuikat a hallgatók előtt. Ebben a törvényben fektették le a duális képzés alapjait is. 10

1. ábra A duális képzés szerkezeti ábrája Forrás: Az oktatási minisztérium tanulmánya: A többciklusú képzés a magyar felsőoktatásban A duális képzési formában a főiskola és egyetem különböző szinteket jelentett és az elvégzésükhöz szükséges idő is különböző volt ( főiskola 3-4 év, egyetem 4-6 év). Különbséget tettek a főiskolai és egyetemi diploma értéke között is, hiszen az előbbi inkább gyakorlat orientált, míg a másik inkább elméleti jellegű képzést adott. A két képzés között az átjárhatóság csak nagyon nehezen, de inkább nem volt megoldható, így a diákoknak már 17-18 évesen véglegesen dönteniük kellett későbbi orientálódásukról. A következő szint az erre épülő posztgraduális, doktori képzést volt, amit egyúttal visszahelyeztek az egyetemek hatáskörébe. Szintén ennek a törvénynek a nyomán született meg az Akkreditációs Bizottság jogelődje, valamint az Oktatási Minisztérium elődje is, amely a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, amellyel egyúttal megszűnt az felsőoktatási intézmények szakmai minisztériumok szerinti széttagoltsága. A követező nagy jelentőségű törvénymódosítás 1996-ban ment végbe, amely a következő eredményeket hozta: szabályozta a felsőoktatás normatív módon történő finanszírozását, lehetőséget adott a költségtérítéses képzésre, valamint bevezette a kétéves felsőfokú szakképzést. A minőségi felsőoktatás igénye nyomán 97 és 99 között kutatás és 11

fejlesztésre 12 milliárd forintot fektetett be az állam. 1999-ben, amikor hazánkat is megcsapta a Bolognai Nyilatkozat szele javaslatot tett a kormány a hazai felsőoktatási intézmények integrációjára, melynek következtében összesen 50 milliárd forint támogatás segítségével 11 intézményben indultak meg a fejlesztések. Az ezt követő változtatásokat már a Bolognai Nyilatkozat fényében hozta a kabinet. 3.2 A magyar felsőoktatás és a bolognai folyamat Európa szerte kezdeményezések sora indult meg a felsőoktatás megreformálása érdekében az ezredforduló derekán, amely egy új modern felsőoktatási koncepció kialakítását hozta eredményül. Mint azt már említettem először 1999-ben lett ennek kézzel fogható eredménye a Bolognai Nyilatkozat képében. Magyarországon ezeket a változásokat a 2005-ös (2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról) felsőoktatási törvényben fogalmazták meg. Egységesen bevezetésre került tehát a többciklusú képzés, és az új képzési rendszerhez kapcsolódóan az intézményi szerkezetváltozás. Megfogalmazták továbbá az intézmények létesítésének és működésének feltételeit, a fenntartók körét, és azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek megilletnek minden felsőoktatási intézményt. 12

2. ábra A többciklusú képzési szerkezeti ábrája Forrás: Az oktatási minisztérium tanulmánya: A többciklusú képzés a magyar felsőoktatásban 2006 után tehát hagyományos képzés már nem indulhatott (leszámítva azokat a szakokat ahol a tanítás menete megkövetelte az osztatlan szerkezetet- orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász, építész és néhány művészeti szak-), így innentől kezdve már Magyarország is aktívan részt vesz az Európai Felsőoktatási Térség kialakításában. A magyar felsőoktatás változása nem abban állt csupán, hogy az egyetemi szakok kettéváltak, vagy a főiskolai képzést 3 évesre tömörítették, hanem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő új szakokat alakítottak ki. Továbbra is megszerezhetők azok a szakképzettségek, amelyekre korábban is lehetőség volt, innentől kezdve csak a hozzájuk vezető úton változtattak. Habár ez a szakképzettség kevésbé speciális a duális képzéshez képest, mégis jobban igazodik a munkáltatók elvárásához. Sokkal inkább gyakorlat orientált és az életszerű, problémák gyakorlatias megoldását célzó tanításról lehet beszélni. A napjainkra jellemző munkaerő piaci elvárások azt mutatják, hogy a munkavállalóknak, gyorsan könnyen és agilisan kell tudni alkalmazkodni a munkakörük esetleges módosulásához, így a specializációra kevesebb szükség van. Ez természetesen nem 13

egyenlő a szakosodás megszűnésével, csak az alapképzésben nem erre fektetik a hangsúlyt. A felsőoktatás ezen szintjén az ún. alapozó tárgyak tehát azt szolgálják, hogy egy oklevél megszerzésével több irányba, több féle pozícióra is lehetősége legyen a hallgatónak pályázni. Továbbá az alapképzés egy másik igen hasznos vetülete, a kötelező szakmai gyakorlat bevezetése. Ez nem csak a diákot készíti fel és segíti a későbbi elhelyezkedése során, de a munkaadónak is nagy előnyökkel jár. Ezen keresztül részt vehetnek a későbbi szakembereik képzésében és ők is bele tudnak szólni saját igényeikhez igazodva a hallgatók képességeinek fejlesztésében. Így kapnak egyre nagyobb szerepet az olyan kompetenciák, mint a csapatmunka, a probléma felismerő és megoldó készség, vagy sikerorientáltság. Természetesen az embereknek szükségük lehet a munkájukhoz egy-egy tudományos szegmens alaposabb megismeréséhez, és ehhez a továbbképzések nyújtanak segítséget. Ezt szolgálja például a mesterképzést a szakirányú továbbképzés és a többi specializációt segítő tanfolyam. Végül így kapjuk meg a teljes képet a bolognai képzés lényegéről, az életen át tartó tanulás szerepéről és az ehhez igazodó felsőoktatásról. (policity.hu);(nefmi.org.hu) 3.3 Az új nem nemzeti felsőoktatási törvény: 2011. december 23-án a magyar kormány elfogadta az új nemzeti felsőoktatási törvényt. Az új jogszabály értelmében a következő változások történtek a felsőoktatás szabályozásában: 3.3.1 A finanszírozás Az alábbi fejezet az oh.gov.hu internetes oldalról letölthető tájékoztatás alapján készült. Egyik legfontosabb módosítása a finanszírozási formát érintette: ezt megelőzően a hallgatók két féle módozat közül választhattak (állami költségtérítéses, költségtérítéses), ám a változást követően már három féle finanszírozási formát határozott meg a kormány (állami ösztöndíjas, állami részösztöndíjas, önköltséges). A felvételizők maguk döntik el, hogy jelentkezésük során mely finanszírozási formát/formákat jelölik meg Az állami ösztöndíjat elnyerő hallgatók tanulmányi költségének egészét az állam állja. Erre a fajta képzésre természetesen csak a magasabb pontokat elérő diákok kerülhetnek be. A támogatási idő 12 félévet jelent maximum. Ha ezen az időintervallumon belül mégsem sikerül az oklevelet megszerezni, akkor a hallgató automatikusan önköltséges besorolás alá fog esni a továbbiakban. 14

A mindezidáig nem létező állami részösztöndíjas finanszírozási forma az állami és az önköltséges képzés között helyezkedik el. Csak úgy, mint az állami ösztöndíjas hallgatók esetében, ezt is 12 féléven keresztül honorálja maximum az állam, és itt is ugyanaz a szabály vonatkozik azokra a hallgatókra, akik nem tudják időben befejezni a tanulmányaikat. A részösztöndíjas képzés megnevezése alatt azt kell érteni, hogy a felsőfokú tanulmányok költségét csak részben, 50%-ban állja az állam, a másik felét a hallgatónak kell finanszírozni. Erre a képzési formára nem jelentkezhet mindenki, csak aki következő területek, szakok valamelyikére adja be a jelentkezését: műszaki, természettudományi, informatikai képzési területekhez tartozó alapképzési szak, földmérő, földrendező mérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, tájrendező, kertépítő mérnök, vagy orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztai analitikus. Továbbá erre a szakra is csak egy bizonyos ponthatárt elérése esetén lehet bejutni. Az állami ösztöndíjas és a részösztöndíjas finanszírozási formában az előbb említetteken kívül van még egy közös pont, ami összeköti e két képzési területet, és szintén újdonságnak számít Magyarországon: a hallgatói szerződés. 3.3.2 A hallgatói szerződés A hallgató szerződés egy ez idáig példa nélküli szabályozási módszer a felsőoktatás történetében. Szintén a december 13-ai törvénymódosítás hívta életre és tette kötelező érvényűvé mindazok számára, akik állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas képzési formát választanak. E két képzésnél a beiratkozás előfeltétele a szerződés megkötése, amelyet az állam és a hallgató nevében eljáró Oktatási Hivatal ír alá. Ez alapján az állam vállalja, hogy a megfelelő mértékben finanszírozza a hallgató felsőfokú tanulmányait, míg a diák a következő kitételek teljesítését vállalja: A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ( ) meghatározott időn, de legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő 15

időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni, fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony), vagy átalányként megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított állami ösztöndíj vagy állami részösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a Magyar Államnak, ha az első pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy visszafizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított állami ösztöndíjnak vagy állami részösztöndíjnak a visszatérítés esedékessé válásának naptári félévét megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét a Magyar Államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem létesít, nem tart fenn a második pont szerint hazai munkaviszonyt. A hallgatói szerződés megszűnik, amennyiben a magyar állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas hallgató szerződéses kötelezettségét teljesítette vagy annak teljesítése alól a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint mentesült. (nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény) A harmadik féle finanszírozási forma esetében az önköltséges képzésnél, nem változott semmi az előző éviekben megszokottakhoz képest. Az önköltséges képzésre való bejutáshoz elég csupán az adott szak minimum pontszámát teljesíteni, de itt a hallgatónak magának kell állnia a tanulmányi költségek egészét. A hallgatói szerződés ebben a képzési formában tanulókra nem vonatkozik. Ennél a résznél szeretném megemlíteni, bár nem törvényi rendelkezésről van szó, de szorosan kapcsolódik a témához, a diákhitel 2 lehetőségét. Az előzőekben taglalt változásokhoz kapcsolódóan a hallgatóknak ez évtől módjuk van tanulmányaik finanszírozására a diákhitel kettőn keresztül is. Ez a korábbi diákhitel (1)-hez képest annyiban tér el, hogy a programban két féle hitelkeret lesz. Egy eddig is létező szabad felhasználású összeg, amely maximum 500.000 forint lehet évente, és egy kötött felhasználású, amely kizárólag tanulmányok költségére fordítandó, és közvetlenül az intézmény kapja meg. Mértéke a képzés költségéhez igazodik. Továbbá azért is tartom 16

fontosnak a diákhitel 2 megemlítését, mert, ahogy a következőkben részletesebben kifejtem, a törvénymódosítás másik vonzata az állami férőhelyek csökkentése volt. Ennek következtében, pedig talán több diák veszi igénybe az önköltséges képzést, és így a hitelt is. Erre a kérdésre dolgozatom végén kapok választ. (vg.hu 2012) 3.3.3 Államilag támogatott férőhelyek száma A nemzeti felsőoktatási törvény következő pontja az állami férőhelyek számát szabályozza. Ennek a szabályozásnak köszönhetően az eddig nagyon népszerű gazdasági és jogi karok a legnagyobb vesztesei. Itt az előző évekhez képest drasztikus mértékben csökkentették a felvehetők létszámát. A gazdasági szakokra országos szinten 250, tavaly 4900, jogi területre pedig 800 helyett 100 hallgatót vehetnek fel összesen. A gazdasági képzés állami férőhelyei felét két nagy budapesti intézmény között osztották fel, Budapesti Corvinus Egyetem- 75, Budapesti Gazdasági Főiskola-75 fő. Van olyan iskola ahol csupán 5 fő tanulhat állami pénzeken. A jog esetében is a fővárosra helyezték a hangsúlyt, amikor az a döntés született, hogy csak két budapesti egyetemen (ELTE, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) lehet állami ösztöndíjasként jogot hallgatni. Összességében elmondható, hogy a felsőoktatás legtöbb intézményében kevesebb hallgató tanulhat majd állami ösztöndíjasként, mint tavaly, ez alól kivétel például az orvosi szak, de a természettudományos, műszaki és informatikai képzésekre jelentkezők mégis jobban jártak, mint a többiek. Műszaki alapszakokra állami képzésben 8160, részösztöndíj igénybevétele mellett további 7600 ember vehető fel. Az állami helyek száma ugyan valamivel alacsonyabb, mint 2011-ben, amikor 9774 fő volt a keret, de a részösztöndíjas férőhelyek száma ezt kompenzálja. A kormány azon döntését, hogy így visszavette a gazdasági és jogi képzések államilag támogatott férőhelyek számát, az említett szakmák túlképzésével indokolta.(origo.hu 2012) A törvénymódosítás nyomán egy új egyetem is megalakult 2012-ben amely a jövő közszolgáit képzi majd. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendészeti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar jogutódjaként született meg. Ebben az intézményben közszolgálati ösztöndíjas és önköltséges finanszírozási forma létezik, amely csak elnevezésében más a korábban már említettektől, lényegét tekintve nem különbözik. A 17

4. A felsőoktatás bemutatása a szolgáltatásmarketing szemszögéből Az alábbi fejezet megírásához Tóth Árpád egyetemi tanár tanulmányát használtam fel. A felsőoktatás fogalmát különös lehet a szolgáltatásmarketing témakörében hangoztatni, hiszen a legtöbb ember fejében az oktatás nem kapcsolható össze a hagyományos értelemben vett szolgáltatások jellemzőivel (pl. fodrászat). Azonban ha mégis jobban a fogalmak mögé nézünk, láthatjuk, hogy igenis körülhatárolható a felsőoktatás intézménye, mint szolgáltató egység. Hiszen rendelkezik mindazon elemekkel, amely a szolgáltatást meghatározza, vagyis nem fizikai természetű, nem tárolható, heterogén, és elválaszthatatlan a szolgáltatás nyújtása az igénybevételtől. Ám mielőtt ezeket kifejteném, szeretném meghatározni, hogy jelen esetben kit tekintünk vevőnek és mi az eladásra szánt termék? Ebben a kérdésben az általános vélekedés természetesen a hallgatót tekinti a szolgáltatás igénybevevőjének, de vannak, akik ettől eltérő véleményen vannak, és azt gondolják, hogy a munkaerőpiac, a cégek, vállalatok alkotják a valódi fogyasztót. Ebből a szemszögből nézve, a hallgató azért nem tekinthető felhasználónak, mert elsősorban nem ő fizet a szolgáltatásért, befolyásolja a szolgáltatás észlelését mások számára is, valamint ha a hallgatót tekintjük a fogyasztónak, akkor engedni kéne az elvárásainak, de ennek nagyon torz következményei lennének. Valóban érdekes megközelítése ez a fogyasztó kilétének, de a marketing szakemberek többsége mégsem ért egyet ezzel, méghozzá az alábbi okok miatt: Tény, hogy nem elsősorban a hallgató fizet a felsőoktatásban a tanulmányaiért, hiszen még a magánegyetemek is részesülnek támogatásokban, adományokban, és a költségtérítés is csak nagyon kis részét fedezi a taníttatás egészének, de az nem mond, ellent annak, hogy a diákok az elsődleges fogyasztói a felsőoktatásnak. Amerikában nagyon markánsan vannak jelen a különböző cégek és magánszemélyek a felsőoktatás támogatásában, ami nem véletlen, hiszen, sokszor olyan sikeres üzletemberek támogatják a régi iskolájukat, ahonnan ők is elindultak, vagy olyan cégek adnak adományokat, amelyek a későbbi munkaerő felvételnél egy adott intézmény hallgatóit preferálják majd. Az utóbbi esetben a finanszírozásnál nem csak közhasznú, hanem saját érdekek is vezérlik a cégeket, hiszen így közvetve igyekeznek olyan embereket alkalmazni, akikről biztosan tudják, hogy a megfelelő színvonalú oktatásban részesültek, és ennek a minőségnek az kialakításában ők maguk is részt vettek, valamint az esetleges igényeiket is beépítették az oktatásukba. 18

Azokban az országokban, ahol az állam fizeti, a nagyobb hányadot a hallgatok tanulásáért, ott is jelen van a munkaerő-piac támogatása, de ez csak az államon keresztül szűrődik vissza. Itt annyi csupán a különbség, hogy az állam kötelessége az oktatási intézmények támogatása, azonban nem teljesen biztos, hogy megtérül a befektetése, ha például az állampolgára külföldre megy dolgozni. Az az indok mely szerint a hallgató befolyásolja a mások által is észlelt minőséget, nem csupán a felsőoktatás sajátja (pl. a mozi esetében egy pop-corn-al zörgő néző), de igaz, hogy itt ennek a tényezőnek a hatása különösen erős, és a frontvonal szabályozása is csak korlátos az ügyben. Végül pedig, egy szolgáltatás végrehajtása közben az elvárásokat nem a szakember tudásával szemben támasztjuk, hanem a végeredménnyel és a folyamat közben észlelhető kényelemmel. Ha például a fodrásznak mi mondanánk meg, hogy milyen márkájú festéket használjon, vagy, hogy tartsa az ollót a munka közben, biztosan nem lennék elégedettek a frizuránkkal. Így van ez az oktatásnál is, hogy habár a hallgatók nyilvánvalóan nem örülnek a nehéz és sok vizsgának vagy a nagy óraszámnak, a tanításnak még is ez a menete, erről szól az iskola és a tanárok így végzik el a munkájukat rajtunk. Levonható tehát az a konklúzió, hogy a hallgatók az elsődleges fogyasztói a felsőoktatásnak, míg a piac a másodlagos felhasználója. A termék, amit ez a szolgáltatás nyújt, a végzettek kompetenciái, és versenyképes tudása. Ezekekért a képzett diplomásokért fizetnek a cégek is. A hallgatók pedig a szolgáltatás végeztével, olyan tudás birtokosai lesznek, ami a későbbi boldogulásuk kulcsa lehet. (rs1.szif.hu) 4.1 A HIPI-elv Az alábbi alfejezet megírásában Jackel Katalin doktori dolgozatára hagyatkoztam. Miután pozícionáltam a vevő és termék kifejezéseket ebben a tárgykörben, szeretném a felsőoktatás intézményét körbehatárolni a hagyományos szolgáltatás marketing fogalmakkal. Ehhez a HIPI-elv-et fogom felhasználni, az egyik legfontosabb és leghasznosabb tételt a marketing irodalmából. Heterogenity, magyarul változékonyság. A szolgáltató teljesítménye és az igénybe vevő által tapasztalt szolgáltatás természeténél fogva térben és időben változó. A heterogenitás kockázata annál nagyobb, minél nagyobb a szolgáltatás személyi aránya a dologi tényezőkhöz képest. 19

Úgy vélem, hogy a változékonyság befolyásoló ereje, vagyis a minőség ingadozás kockázata hatványozottan igaz a felsőoktatásban. Ez elsősorban annak köszönhető, az oktatásban sokkal nagyobb befolyásoló ereje, és felelőssége van a minőséget tekintve az igénybevevőnek, mint a többi szolgáltatás esetében. Ezt a kockázatot néhány évvel ezelőtt még úgy próbálták az intézmények vezetői csökkenteni, hogy külön felvételi vizsga is volt, és nem csupán az érettségi eredmények alapján kerültek be a diákok az egyetemekre. Ezzel az intézmények kvázi beleszólhattak abba, hogy kik lesznek az igénybevevői, így pedig már adott volt egy bizonyos állandó minőségű színvonal, vagyis jobban tudták befolyásolni a minőség ingadozást. Napjainkban már nincs beleszólása az iskoláknak az újonnan felvettek személyébe, csak a minimum ponthatár meghatározásába, de az is az adott év érettségi eredményei alapján kerül összeállításra. Ez pedig magában hordozza annak a lehetőségét, hogy az egyes évfolyamok összetétele évről évre eltérést mutathat. Ezen felül, a hallgatók összessége egy heterogén tömeg, ami azt vonja maga után, hogy az oktató a legjobb akarata ellenére sem tud jó előadást tartani passzív közegben. A sokrétű hallgatóság könnyedén tudja befolyásolni az óra menetét, így annak minőségét, mert az aktív hallgatók kisebb csoportja könnyen fordítható negatív irányba és fordítva. De nem csak hallgatói oldalról vizsgálhatjuk a változékonyság tételét, hanem az oktatói és frontszemélyzet szemszögéből is. Napjainkban mindkét munkakörről elmondható, hogy többségében túlterhelt és nem kellőképpen megfizetett alkalmazottakról van szó, akiket e tényezők nagyban befolyásolnak a mindennapi munkavégzés során, így pedig az emberi tényezőn felül, ez is közrejátszik az elvárt minőség ingadozásához. Intangibility, nem-fizikai jelleg, megfoghatatlanság. A szolgáltatásról érzékszervi úton nem tudunk információt szerezni, ezért a vevőnek át kell élnie a szolgáltatás igénybevételét, hiszen a szolgáltatás egy nem fizikai úton történő problémamegoldás. Az iskolaválasztásnál, miután a pályaorientáció már eldöntött, sok tényező befolyásolja a diákokat. Az iskola hírneve, diplomájának elismertsége a munkaerőpiacon, sokat vet a latba. Ennek megítélésére vannak objektív (legnépszerűbb iskolák és szakok listája) és szubjektív tényezők (családtagok, barátok, ismerősök véleménye) amelyeket átgondolva, mindenki a maga ízlése szerint dönthet. Ugyanakkor valódi véleményünk csak akkor lesz, ha már részesei vagyunk az adott intézménynek, és könnyen lehet, hogy a korábbi megítélésünk negatívan változik majd. A bolognai-rendszer egyik előnye, hogyha valaki mégsem találta meg számításait az adott intézményben, akkor a kreditrendszer segítéségével, idő közben át tud jelentkezni egy másik iskolába anélkül, hogy elvesznének 20

az addig megszerzett félévei és vizsgaeredményei. Ennek ellenére, ez egy idő és pénzigényes folyamat, így mindenki igyekszik már elsőre megfelelő döntést hozni. Perishability, nem tárolható jelleg: A ma el nem fogyasztott, elveszett forgalmat jelent. Továbbá azt is jelenti, hogy a szolgáltatás végterméke nem helyezhető el készáruraktárban A felsőoktatásban ez az elmulasztott előadásokat, gyakorlatokat jelenti, amiket pótolni nem, vagy csak nagyon nehezen lehet, de a kondíciók ekkor már változtak. Természetesen van, hogy előfordul, hogy csupán lustaságból nem megy be valaki az előadást meghallgatni, de napjainkban már jelentkezett egy újfajta problémaforrás, amire még nem született megfelelő megoldás. Ez pedig, az, hogy sok diáknak munkát kell vállalnia a tanulmányai mellett, hogy kiegészítse, vagy egy az egyben fedezze a megélhetését, és ez nem csak a költségtérítéses hallgatókra vonatkozik. Így pedig gyakran összeütközésbe kerül a napirenden a tanóra illetve a munkahely. A nem tárolható jelleg, vagyis a készletezés lehetetlensége továbbá a személyi kapacitások tárolhatatlanságára is vonatkozik. Minden szemeszternek van olyan periódusa, amikor az átlagosnál több diák érdeklődik a tanulmányi osztályon (ilyen például a beiratkozás, vagy a támogatási kérelmek leadásának időszaka), de pont ugyanannyi ember tudja csak kiszolgálni a hallgatókat, mint az év többi részében, holott bizonyosan többre is szükség lenne. Azonban nyilvánvalóan nem lehet egy-két hét erejéig pár plusz embert alkalmazni, majd elbocsájtani. Inseparability, elválaszthatatlanság: A termelés és a fogyasztás egy időben megy végbe a szolgáltató frontszemélyzete és az igénybe vevő jelenlétében. Az igénybe vevő a szolgáltatási folyamatban aktívan részt vesz. A hallgató és oktató elválaszthatatlanok egymástól, ha nincs diák az órákon, nincs kinek átadni a tudást, ha nincs oktató, aki megtartsa az előadást nincs kitől tanulni. A tanítás, tanulás folyamatához mindkét félnek egyazon helységben kell tartózkodnia, és ugyanabban az időpontban. Habár néhány észak-európai országban vannak olyan újszerű oktatási módszerek, amely során a diák és tanár két külön helyen tartózkodik, egy számítógép és web camera segítségével mégis látják egymást és így folyik az okítás, ám véleményem szerint ennek a minősége hagy kívánnivalót maga után.(szie.hu) 21

5. A hallgatói létszámmal kapcsolatos statisztikai adatok elemzése A következő néhány oldalban a hallgatói létszám alakulását szeretném bemutatni és elemezni kicsit, hogy a dolgozat további részében teljes képet kaphassunk az idei felvételi alakulásáról. A felsőoktatásba jelentkezők számának elemzése egy nagyon összetett folyamat, amit több tényező is befolyásol. Ennek a kérdésnek az alapos kielemzéséhez egy külön dolgozatot is érdemes lenne szentelni, de jelen esetben ez nem célom, így csak említés szintjén fogok ezzel foglalkozni, hogy végül a vizsgálatom végén minél komplexebb és alaposabb képet kapjunk a felsőoktatás jelenlegi változásairól. 3. ábra A felsőoktatási továbbtanulást befolyásoló tényezők Forrás: felvi.hu tanulmány: A hazai felsőoktatás fontosabb összefüggései A fenti ábra kitűnően szemlélteti a továbbtanulási trendek változásának, és befolyásoló tényezőinek a sokszínűségét és összetettségét. Én ezek közül a demográfiai folyamatokról, a felvételi rendszer változásáról, a felsőoktatási képzési szerkezet változásáról és az intézmények, szakok presztízséről szeretnék írni. 22

A többi felsorolt tényező is természetesen ugyanolyan fontos ennek a bonyolult folyamatnak a megértéséhez, de most igyekeztem olyan elemeket választani, amelyek kapcsolódnak a dolgozatom többi részéhez is. A fenti ábra a 2001 és 2012 közötti időszakban érettségi vizsgát tevők számát mutatja. A középiskolai tanulmányokat befejezők számosságának vizsgálata azért fontos, mert a felsőoktatásba jelentkezők legnagyobb hányadát ők adják, így ez nagymértékben befolyásolja a felvett hallgatók létszámát 5.1 Demográfiai tényezők A népesedési adatok az oktatásban résztvevők számára és korösszetételére van elsősorban hatással. Hazánk népessége csökkenő félben van, ami az élve születések számának csökkenését jelenti, amiből következően, az iskoláskorú gyermekek száma is kevesebb. Ez pedig végső soron az érettségiző és a felsőoktatásba, jelentkező diákok számbéli romlását eredményezi. Habár ez még nem mutatkozik meg szignifikánsan napjainkban például az érettségit tevőt számában, hiszen az elmúlt 10 évben ez stabilan a 90 ezer körüli értéknél mozog, leszámítva a kirívó 2009-es évet, amikor mindössze 81 ezren tettek érettségi vizsgát. 23

5.2 Oktatási szerkezet változás 4. ábra Érettségiző diákok számának alakulása 2001 és 2012 között Érettségizők számának alakulása (db) 2001-2012 95000 90000 85000 89000 90000 89000 93000 91000 91000 89000 90000 87000 87000 87000 80000 81000 75000 Forrás: felvi.hu adatai alapján saját készítésű ábra A fenti ábra a 2001 és 2012 közötti időszakban érettségi vizsgát tevők számát mutatja. A középiskolai tanulmányokat befejezők számosságának vizsgálata azért fontos, mert a felsőoktatásba jelentkezők legnagyobb hányadát ők adják, így ez nagymértékben befolyásolja a felvett hallgatók létszámát 5.2.1 Középiskola A köz és felsőoktatásban egyaránt végbement egy-egy nagyobb volumenű szerkezet változás, amely hatással volt a jelentkezők számára. A középiskolákban a vertikális változása a nyelvi előkészítő évfolyam, vagy más néven a 0.ik évfolyam bevezetését jelentette. Vagyis a hagyományos 9-12 évfolyamos struktúra kibővült és megjelent a 13.ik évfolyam. Először 2004-ben volt lehetőség ilyen osztályok indítására, amelynek a végzősei csak 2009-ben tették le az érettségit és jelentkeztek egyúttal továbbtanulni. Az gimnáziumok majdnem fele már az első évben élt ezzel az újfajta lehetőséggel, és a diákok körében is népszerűnek bizonyult. Azonban a gimnáziumok mellett a szakközépiskolák is vezettek be olyan változtatásokat, amik elnyújthatják a középfokú oktatás időtartamát. Lehetőségük van a szakmunkásoknak és szakközépiskolásoknak a 4ik év után még 1 vagy 2 év erejéig technikusi képzésben részt venni. 24

Az ábrán jól látszik, hogy 2001 és 2007 között az érettségizők száma viszonylag egyenletesnek mondható, a 2004-es évet leszámítva, amikor kissé megugrott ez az érték. 2008-ban azonban kb. 10000-el kevesebb diák tette le a záró vizsgát, mint az előző évben, ez pedig egyértelműen a nyelvi előkészítős osztályoknak köszönhető. Ugyanis, mint ahogy azt már korábban említettem, 2004-ben elindultak a 0-ik évfolyamok amik, csak 2009-ben érettségiztek, vagyis 2008-ban a szokásos 4 végzős osztály helyett csak 3 ballagott el. Ennek köszönhető tehát ez a süllyedés és 2009-re a hirtelen emelkedés is. A többi évben már mindig vannak 13-osok, akik leérettségizzenek, így a hiány többé nem mutatkozik. 2009 óta mind három évben egyformán 87 000 a végzősök száma, ami egyik oldalról demográfiai trendekkel, másrészről a technikusi képzések elterjedésével magyarázható. 5.2.2 Felsőoktatás 5. ábra Felsőoktatásba jelentkezett és felvett hallgatók létszáma 180,000 Felsőoktatásba jelentkezett és felvett hallgatók létszáma (db) 160,000 140,000 120,000 100,000 80,000 60,000 40,000 20,000 160217 167371 148800 150233 139,705 132771 140308140953 127306 108928 109654 98031 106376109851 103364 94142 96991 94724 98208 98144 86304 81637 81108 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 jelentkezettek száma felvettek száma Forrás: felvi.hu adatai alapján saját készítésű ábra A felsőoktatási szerkezet változás 2006-ban vette kezdetét, amikor hazánkban is bevezették a többszintű képzési rendszert. A rendszerváltás óta ez eredményezte a legnagyobb minőségi és mennyiségi változást az egyetemek életében, azonban az ezt 25

megelőző időszakban is érdekes megfigyelni a hallgatói létszám ingadozását. A 2000-es évek első felében jellemző magas jelentkezői szám elsősorban az idősebb korosztály kiugróan magas továbbtanulási szándékaira vezethető vissza, és nem csak számuk, de arányuk is nagy volt az összes jelentkezőn belül. Ez az emelkedő tendencia 2004-ben érte el a csúcsot 167371 jelentkezővel és 109851 felvett hallgatóval. Az ezt követő csökkenésben pedig ennek a korosztálynak az érdeklődési hiánya is közre játszott. A diagramon jól látható, hogy 2004-et követően folyamatosan estek a jelentkezési számok, amit elsősorban a 2006-os bolognai rendszer bevezetése és az erre való átállás befolyásolt. Nem meglepő, sőt szinte várható volt a csökkenés, hiszen, egyfelől a már diplomával rendelkezők, és a tanulmányaikat éppen végző diákok, ha tovább akartak még tanulni meg kellett várniuk a mesterképzéses szakok indulását, másfelől sokan a kételkedés és idegenkedés miatt döntöttek a halasztás mellett. Ezen felül a közoktatásban is ebben az időszakban zajlottak a szintén nagy volumenű változások úgymint, a kétszintű érettségi és a 0-ik évfolyam bevezetése, amik az érettségi után jelentkezők számát befolyásolták negatívan. Így történt, hogy az elmúlt 12 év legalacsonyabb jelentkezési (96991 fő) és felvételi (81 108 fő) számát produkálta a 2008-as év. Továbbá érdekes megfigyelni, hogy 2007-ben kevesebb embert vettek fel (81637 fő), mint ahányan abban az évben leérettségiztek (91000), illetve 2008-ban is szinte egyenlő ez a két adat, felvettek 81108 embert és érettségit tett 81000. Ez azt mutatja, hogy a különböző változások, ezt a két évet sújtották a leginkább mennyiségi szempontból. Ezt követően azonban 30000-el többen voltak, akik be szerettek volna jutni a felsőoktatásba, és 13000-el többnek sikerült is az előző évhez képest. Ebben az évben indultak meg a mesterképzések, és érettségiztek le az első 13.-os osztályok, és innentől kezdve 2012-ig növekvő tendenciát mutatnak a jelentkezési és felvételi adatok. Ám ebből a 13000-ből az MSc-re felvételizők nem számíthatók bele a rendszerbe elsőként és újonnan belépőkbe, így a növekedés elsősorban csak a bolognai folyamatok beindulásának tudható be, vagyis ez nem egyenlő például a 2001-ről 2002-re 12000-el több felvett hallgatóval. Tovább vizsgálva a táblázatot, megállapítható, hogy a jelentkező és felvett hallgatók aránya 2006, vagyis a bolognai rendszer bevezetése óta szintén nő és körülbelül a 70%-os érték körül mozog. Ebben az esetben is kivételt képez a 2008-as év, de most pozitív kiugrása miatt, ugyanis ebben az esztendőben a jelentkezők 84%-a nyert felvételt. Vagyis megállapítható, hogy az évtized második felétől könnyebb dolguk volt a diákoknak bekerülni a felsőfokú intézményekbe, legalábbis a számok ezt mutatják. Más kérdés, hogy 26

a gyakorlatban a kétszintű érettségi és a ponthatár változások a diákok előnyére vagy hátrányára voltak-e. 6. ábra Felvett hallgatók aránya a jelentkezések számához viszonyítva Felvett hallgatók aránya a jelentkezések számához viszonyítva 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 84% 75% 74% 66% 66% 66% 69% 71% 62% 70% 70% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: felvi.hu adatai alapján saját készítésű ábra 5.3 Képzési területek és szakok népszerűsége 5.3.1 Képzési területek népszerűsége Egyes szakok népszerűsége a diákok körében nagyon változatos és ingadozó lehet. A fejlett gazdaságoknak szükségük van a képzett munkaerőre, amelyből vagy rögtön a végzés évében, vagy azután röviddel, de képes felszívni nagy mennyiségű diplomást, még ha nem is minden terültet ugyanabban az ütemben és mértékben. Nem egyoldalú kapcsolat a munkaerőpiac és a felsőoktatás közti viszony, hiszen nem csak a végzetteknek tud a gazdaság munkát biztosítani, ezzel a kínálatot bővíteni, de a korábban különösebb végzettséget nem igénylő munkakörökbe most már szívesebben alkalmazzák azokat, akik jobban kvalifikáltak, és magasabb fokú végzettséggel rendelkeznek, amivel pedig a kereslet bővül. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy teljes szinkronban is lennének, hiszen hiány és többlet mindig is volt és mindig is lesz. A gazdaságban zajló átalakulás következtében napjainkban egyre nő a foglalkoztatottság a szolgáltatási és a gazdaságot segítő egyéb kiegészítő szektorban, aminek következtében a humán 27

Sorrend Sorrend Sorrend Jelentkezők száma Jelentkezők száma Jelentkezők száma (gazdaságtudományok, társadalomtudományok, bölcsészettudományok, jogi- és igazgatási) és informatikai képzések után egyre több diák érdeklődik. 7. ábra Képzési területek sorrendje 2010 és 2012 között a jelentkezések számához viszonyítva Képzési terület Összes jelentkezőn belüli arány Összes jelentkezőn belüli arány Képzési terület Összes jelentkezőn belüli arány 2010 2011 2012 1. 1. 2. gazdaságtud. 17 070 21,1% 16281 19,3% gazdaságtud. 11421 14,1% 2. 2. 1. műszaki 12 216 15,1% 11557 13,7% műszaki 13950 17,3% 3. 3. 3. bölcsészettud. 8 996 11,1% 9617 11,4% bölcsészettud. 9187 11,4% 4. 5 5. társadalomtud. 6 478 8,0% 7002 8,3% társadalomtud. 5844 7,2% 5. 4. 11. 6. 8. 4. jogi- és igazgatási orvos- és egészségtud. 6 212 7,7% 7845 9,3% 6 088 7,5% 4640 5,5% jogi orvos- és egészségtud. 3720 4,6% 7346 9,1% 7. 7. 6. informatikai 5 167 6,4% 5483 6,5% informatikai 5790 7,2% 8. 9. 10. művészeti képzés 4 883 6,0% 3965 4,7% művészeti képzés 3805 4,7% 9. 11. 8. agrár 3 621 4,5% 3459 4,1% agrár 4206 5,2% 10. 10. 12. természettud. 3 301 4,1% 3796 4,5% természettud. 3640 4,5% 11. 6. 7. pedagógiai képzés 3 151 3,9% 6917 8,2% pedagógiai képzés 4759 5,9% 12. 12. 13. sporttud. 2 149 2,7% 2278 2,7% sporttud. 2512 3,1% 13. 13. 9. nemzetvédelmi és katonai 794 1,0% 844 1,0% közigazgatási, rendészeti és katonai 3943 4,9% 14. 14. 14. művészetközv. 725 0,9% 675 0,8% művészetközv. 706 0,9% Összesen 80 851 100% 84360 100% 80829 100% Forrás: felvi.hu adatai alapján saját készítésű ábra A fenti táblázat a 14 képzési terület eloszlását mutatja a jelentkezők között, avagy, milyen népszerű egy-egy terület az adott évben. Igazolódik az előbbi állítás, hogy a gazdaság társadalom- bölcsésztudományok, jogi és informatikai képzési területek stabilan az élen állnak ebben a diákok érdeklődéséért folytatott versenyben, de a hagyományosan magas 28

presztízsnek örvendő műszaki és orvosi képzések is közkedveltek. Ugyanakkor a művészetközvetítés rendre a sorrend végén található, hiszen az egyedi képzésével nem tud tömegeket vonzani. Az előbb felsorolt humán beállítottságú szakok a jelentkezők majdnem felét (2010-ben 47,9% ; 2011-ben 47,3%) teszik ki, ami egyértelműen a terültetek óriási népszerűségét mutatja. 2010-ben és 2011-ben a képzési területek, körülbelül ugyanabban a régióban helyezhetők el vagyis: az élmezőny a humán képzések és a műszaki terület, a középmezőnyt az orvosi, az informatikai és a művészképzések foglalják el, míg a végén általában a természet- sporttudomány, a nemzetvédelmi és művészetközvetítési képzési területek vannak. 2012-ben ez a felállás megváltozott és az eddig népszerű képzések hátrébb sorolódtak, míg mások előtérbe léptek. Idén a legtöbben műszaki képzésekre jelentkeztek, összesen 13950 diák, ez az összes jelentkezőn belül 17,3%, több mint az előző két évben. A gazdaságtudományi képzések a második helyre csúszott 11421 jelentkezővel, ami arányaiban is kevesebb, mint az ezt megelőző években. A harmadik helyen stabilan maradt a bölcsészképzés, szinte főre pontosan ugyanannyi jelentkezővel, mint, tavaly ilyenkor. A nagy vesztes idén a jogi képzés volt, ami csak a tizenegyedik helyig jutott, hiszen mindösszesen 3720 diák jelölte meg első helyen. Előrelépést produkált ellenben az orvosi, az informatikai, a pedagógus az agrár és közigazgatási-rendészeti képzési terület. A jogi képzés esetén meg kell említeni, hogy a közigazgatási terület átkerült a most már közigazgatási, rendészeti és katonai nevet viselő részleghez. Így akik eddig például közigazgatás szervező szakon szerettek volna tanulni, azok jogi képzés keretein belül tehették meg ezt, idéntől már csak egy egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nyújt ilyen jellegű oktatást. Így természetesen ebből adódóan is csökkent a jogi képzésre jelentkezők száma, illetve az idei törvénymódosítások is befolyásolták ezt, de ennek a pontosabb körülményeit és okait majd csak a későbbiekben fejtem ki. Ha megvizsgáljuk az előző évhez képest az idei humán szakokra a jelentkezések arányait, összességében kevesebben jelölték meg őket (pl.: gazdaságtudományok: -5,2%; társadalomtudományok: -1,1%; jog: -4,6%) mint tavaly, és nagy valószínűséggel ez is felsőoktatási törvénymódosítás következménye, mint ahogy az is, hogy a közigazgatási és rendészeti képzésre 3,9%-al többen jelentkeztek. A képzési területeken belül az egyes szakok népszerűségét is ajánlatos megvizsgálni és ehhez érdemes azt a napjainkra jellemző tendenciát is górcső alá venni, mi szerint elterjedtek azok a képzések, és képesítések, melyek diplomája nem egy egyértelműen körülhatárolható foglalkozási pozíciót ad végeredményül. Sok olyan szakot teremtett a 29

bolognai képzési rendszer, amellyel több irányba is el lehet indulni a munkaerőpiacon. Tudniillik az alapképzésnek éppen ez a lényege, hogy bármilyen szakon is végez a hallgató mindenki tanuljon olyan alapozó tárgyakat, amelyek segítségével betekintést nyerhet az összes fontos gazdasági képzési területre. Ezért tanulnak a gépészmérnökök is szociológiát és jogot, és ezért van az igazgatásszervezőknek is statisztikaoktatás. Ennek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Egy BSc-s diplomával a kezében senki nem mondhatja azt, hogy, ő kizárólag egyfajta szakterület képzésében részesült. Ez teszi lehetővé, hogy például egy kereskedelem és marketing szak elvégzésével lehet jelentkezni humánerőforrás, sales vagy akár piackutatói pozíciókba. Másrészről ugyanebben a pozitívumban rejlik a hátránya is, hogy sokszor az ember maga se tudja, mit kezdjen a végzettségével, mire is jó az pontosan (sok bába közt elvész a gyerek). 5.3.2 Szakok népszerűsége Ezek fényében vizsgáljuk meg, hogy az utóbbi 2 évben illetve idén melyek voltak a legnépszerűbb szakok. 8. ábra Szakok sorrendje a 2010 és 2012 között a jelentkezések számához viszonyítva 2010 2011 2012 Gazdálkodási és Turizmus-vendéglátás 1 Gépészmérnök 1 1 menedzsment Gazdálkodás és Turizmus-vendéglátás 2 Mérnökinformatikus 2 menedzsment 2 Gazdálkodási és Jogász Mérnök informatikus 3 3 3 menedzsment Kommunikáció és Mérnök informatikus Gépészmérnöki 4 4 4 médiatudomány Nemzetközi Pénzügy és számvitel Pénzügy és számvitel 5 5 5 gazdálkodás 6 Gépészmérnök 6 Jogász 6 Turizmus-vendéglátás Nemzetközi Kereskedelem és Általános orvos 7 7 gazdálkodás 7 marketing 8 Kommunikáció és médiatudomány 8 9 Általános orvos 9 Kereskedelem és 10 marketing 10 Kommunikáció és médiatudomány Kereskedelem és marketing Nemzetközi gazdálkodás 8 Műszaki menedzser 9 Gazdaságinformatikus 10 Villamosmérnöki Forrás: felvi.hu adatai alapján saját készítésű ábra 30

2010-ben én 2011-ben is a gazdasági tanulmányokhoz kapcsolódó szakok voltak egyértelműen a legnépszerűbbek, hiszen előbbi évben 7, utóbbiban 6 olyan szak volt, ami helyet kapott a 10 legkeresettebb szak között. Ezen belül is a gazdálkodás és menedzsment valamint a turizmus és vendéglátás voltak a slágerképzések, egymást váltották az első helyen az utóbbi két évben. A humán szakok mellett, helyett kapott még a mérnök informatikus, gépészmérnök és általános orvos és 2011-ben mindhárom szak előrébb is lépett a listában. 2012-ben ezekhez képest jelentős változások történtek. Idén fele-fele arányban jelentkeztek a diákok a humán és mérnök szakokra. A jogász, az általános orvos és a pénzügy-számvitel kiszorult az első tíz helyről, helyettük a villamosmérnök, gazdaságinformatikus és műszaki menedzser képzések szerepelnek a listán. Az eddig olyan közkedvelt gazdálkodás és menedzsment idén csak a harmadik, a turizmus és vendéglátás a tavaly első helyhez képest most csak a hatodik. A legtöbben gépészmérnök és mérnökinformatikus képzést jelöltek meg idén. A következő részben az állami támogatásokra jelentkezett és arra felvett hallgatók számát szeretném összevetni és kielemezni, de előtte a tandíj szerepét mutatnám be pár sorban. 5.4 Finanszírozási formánként a jelentkezések megoszlása 9. ábra Alapképzésre jelentkezők számának alakulása 2006 és 2012 között Alapképzésre jelentkezők számának alakulása 2006 és 2012 között összes felsőoktatásba jelentkező alap-nappali-államira jelentkezett alapképzésre első helyen jelentkeztek állami támogatásre felvételt nyert 140308 140953 132771 127306 103297 108928 109654 96991 87017 93297 96902 95867 72491 77289 72306 62014 66769 69106 68221 53095 47709 41035 35786 35919 37089 36363 35913 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: felvi.hu adatai alapján saját készítésű ábra 31

10. ábra A felvett hallgatók arányának megoszlása a jelentkezettekhez képest, alap-nappali-állami képzésben felvett/jelentkezett alap-nappali-állami képzésben 2006 57% 2007 58% 2008 68% 2009 56% 2010 53% 2011 53% 2012 Még nincs adat Forrás: felvi.hu adatai alapján saját készítésű ábra A fenti táblázatba összegyűjtöttem 2006-óta a felsőoktatásba jelentkezők szám adatait. Itt látható, hogy hányan jelentkeztek összesen továbbtanulni, ebből hány ember jelölt meg első helyen alapképzést, ebből hányan jelentkeztek szintén első helyen nappali államilag támogatott képzésre, és végül hogy hányan nyertek erre felvételt. A 2012-es adatnál az állami támogatásra felvételt nyert adat, még nem érhető el, hiszen április lévén, még csak a jelentkezési adatok állnak rendelkezésre. Nagyon érdekes, és az ábrából is jól kivehető, hogy amíg a különböző jelentkezések száma minden évben ugyanazt a tendenciát követi, addig a felvételt nyert számok közel egyformán alakulnak, de legalábbis nincsenek olyan nagy eltérések az egyes évek között. Tehát amíg 2006 után csökkent majd 2009 nőt, és idéntől ismét csökkenés figyelhető meg a jelentkezési adatokban, addig a kiugró 2006-os évet leszámítva, körülbelül 35 és 37 ezer embert vettek fel államilag támogatott, nappali tagozatos alapképzésre. Az arányokat tekintve 2008-an jutottak be a legtöbben államilag támogatott nappali tagozatos alapképzésre a jelentkezésekhez viszonyítva. Általánosságban kijelenthető, hogy a jelentkezők legalább felét felveszik erre a típusú képzésre, de a csökkenő tendencia itt is megfigyelhető. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb és egyre kiélezettebb a verseny az újonnan felvételizőknek az államilag támogatott képzésekre való bejutásra. A 2012-es év adatai minden jelentkezési számhoz viszonyítva arányaiban is csökkenést mutat a 2011-es illetve az előző évekhez képest is. Tavalyhoz viszonyítva 31000-el kevesebben jelentkezetek felsőoktatásba, és ha marad a körülbelül 50%-os felvételi 32

tendencia az alap-nappali-állami támogatott képzéseken a jelentkezésekhez viszonyítva akkor idén körülbelül 23 ezer diák fog csak így tanulni szeptembertől. 5.4.1 Költségtérítéses képzésre első helyen jelentkezők Az alábbi ábrán, az első helyen költségtérítést megjelölt hallgatók száma látható 2006 és 2012 között. Az idei év eredményének kimagasló száma az előző évekhez képest annak a következménye, hogy sok szak szeptembertől csak tandíj fizetése mellett indul. Vagyis annak ellenére, hogy ezekért a szakokért fizetni kell (pl.: Gazdasági, jogi szakok) a diákok idén is jelentkeztek rájuk, méghozzá első helyen, tehát továbbra is megpróbálnak olyan szakokon tanulni ahol tavaly ugyanezért még egyáltalán nem kellett fizetni. Ugyanezt a gondolatmenetet követve, egyenesen következik, hogy szeptembertől jócskán megnő azon hallgatók aránya, akiknek fizetni kell a tanulmányaikért. És ez most elsősorban az állami helyek csökkenésének köszönhető. 11. ábra Költségtérítéses képzésre első helyen jelentkezők száma 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 Költségtérítéses képzésre első helyen jelentkezők száma(db) 2656 3553 2647 2385 2819 3556 9293 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: felvi.hu adatai alapján saját készítésű ábra 33

6. Tandíj A tandíj nem új keletű dolog hazánkban, hiszen már 1850 óta létezik különböző formákban és mértékben. A jelenleg érvényben lévő idevonatkozó törvényrendelet alapján azoknak a hallgatóknak kell tandíjat fizetniük, akik az adott szakon nem érik el a megfelelő mennyiségű pontszámot az államilag támogatott képzéshez. Azok, akik költségtérítéses képzésben vesznek részt lehetőségük van mentesülni az alól, ha a legjobban tanuló 15%- ban benne vannak. Ugyanakkor az állami támogatottak is átsorolhatók költségtérítésre, ha nem teljesítik az intézmény által megszabott kötelezettségeiket (pl.: túllépi az államilag támogatható félévek számát anélkül, hogy megszerezné diplomáját, ekkor már csak költségtérítés ellenében folytathatja tanulmányait). A költségtérítés mértékéről az intézmények maguk döntenek, de a férőhelyek számáról az állam.(hallgatoimozgalom.hu 2012) Idén a törvénymódosítás következtében változás következett be a finanszírozási formák között is. Mint ahogy arról már korábban írtam az állami ösztöndíj és önköltséges képzés mellett megjelent a részösztöndíj is, ami a hallgató tanulmányi költségeinek a felét vállalja át. 2012-ben az állam csökkentette az ösztöndíjjal tanulók férőhelyeit és azok egy része is csak részösztöndíjat kap majd. Akik részösztöndíjas képzésre nyernek, felvételt eldönthetik, hogy élnek-e a lehetőséggel vagy sem. A költségtérítés mértéke iskolánként és szakonként sokban eltérhet egymástól. Nem mindegy, hogy milyen képzésben és milyen városban szeretne tanulni a diák, mert ezek mind befolyásoló tényezők. Az orvosi és fogorvosi képzéseken fizetendő tandíj hagyományosan többszöröse az átlagnak, a budapesti Semmelweis Egyetem fogorvos képzése egy félévben 1 016 420 Ft; ugyanez Debrecenben csak 950 000Ft. A legnépszerűbb gazdasági képzések választásakor sem árt alaposan tájékozódni, mert 150 és 300 ezer forint közötti összeget kell fizetni szeptembertől az önköltséges alapképzésekért nappali tagozaton. A budapesti egyetemek megkérik az árát, ha ott tanul az ember, hiszen a tavaly legnépszerűbb szak kereken 300.000 Ft a BME-n egy félévre, míg szintén Debrecenben ez csak 150.000Ft. Hasonló összeget, 295.000Ft-ot kérnek el a Corvinuson a nemzetközi gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás, valamint a kereskedelem és marketing szakért is. A kevésbé közkedvelt szakok valamivel olcsóbbak, mint az előbb felsoroltak, jó példa erre a szintén gazdasági területhez tartozó emberi erőforrások szak, 34

ami BGF Pénzügyi és Számviteli karán 216.000Ft. A Pannon Egyetemen és a Károly Róbert Főiskolán azonban már 150 ezer forintért is el lehet végezni egy szemesztert. Ebből a felsorolásból is jól látszik, hogy a népszerű és többségében fővárosi egyetemek megtehetik, hogy ilyen magas árat szabnak a népszerű képzésekért, annak ellenére, hogy az állami támogatott férőhelyek száma drasztikusan lecsökkent tavalyhoz képest. Sőt nem csak, hogy sokat, de többet kérnek, mint tavaly ilyenkor (2011-ben a gazdálkodás és menedzsment a Corvinuson 225.000FT volt, ELTE jogi karán pedig 7 ezer forinttal kerül többe a képzés idén). Azonban az intézmények másik fele, maradt a tavalyi árszabásnál, illetve volt aki (Gábor Dénes Főiskola) csökkentette a tandíj mértékét, annak érdekében, hogy fel tudja tölteni azokat a szakokat ahova egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés államilag támogatott hely jutott. (eduline.hu 2012) 35

7. Primer kutatás 7.1 Hipotézis Ebben a részben a primer kutatásom tárgyalása következik, miután a témakörhöz tartozó fontosabb secunder információkat összegyűjtöttem. A kutatás célja, feltárni, hogy a 2012- es felsőoktatással kapcsolatos törvényváltoztatás miként befolyásolta az idén érettségiző diákokat a jelentkezésükben. Hatással volt-e az intézmény, a szak vagy finanszírozási forma megválasztására, vagy egyáltalán arra, hogy jelentkeznek? A hipotézisem tehát a következő: A 2012.január 20-án életbe lépett nemzeti felsőoktatási törvény hatására kevesebben jelentkeztek alapképzésre felsőoktatásba, mint a tavalyi évben, továbbá a jelentkezők döntésére is hatással volt. Véleményem szerint a törvény olyan változásokat eredményezett a felsőoktatásban, amely sok jelentkezőt eltántorított a továbbtanulási szándékaitól vagy ennek nyomán változtatott a korábbi elképzelésein. Erre az előzetes adatok előtt is számítani lehetett már csak azért is, mert például a gazdasági és jogászképzésekre vonatkozó rendelet értelmében 95%-al kevesebb diák tanulhat államilag támogatott képzésben szeptembertől, mint tavaly ilyenkor, és ez a tendencia vonatkozik a bölcsész és társadalomtudományi képzésekre is, holott az előző években éppen ezekre a szakokra jelentkeztek a legtöbben. Így az a több ezer diák, aki idén is ezek valamelyikére készült, most nagy valószínűséggel vagy megpróbál egy másik képzésre bekerülni, vagy ha van rá lehetősége, akkor az önköltséges képzést célozza meg (a keretszáma ennek is véges). A diákok többsége valószínűleg mindent megtesz annak érdekében, hogy továbbtanulhasson, így az a meglátásom, hogy a diákok korábbi elképzeléseiken változtatnak a törvényváltozás befolyásoló erejének engedve, így idén olyanok is megjelölnek műszaki szakokat, akik eddig ezt nem tervezték és a gazdasági vagy jogi tanulmányoktól inkább elállnak. Ez tehát azt jelenti, hogy sokan vannak, akik a kényszer hatására cselekednek, ami semmiképpen nem lehet építő jellegű egy életpálya megkezdésekor. A primer kutatásom eredménye illetve a szekunder adatok összessége ezt a feltételezésemet fogja megcáfolni vagy megerősítni a dolgozat végén. 36

7.2 Módszertan A primer információk gyűjtésének kvantitatív formáját választottam, amely a tömegszerű jelenségek számszerű általánosítására törekszik. Lényege, hogy a reprezentatív mintából átlagokat és arányokat tudjunk számolni. Személyes, kérdőíves megkérdezést alkalmaztam. Célcsoportom az idén érettségiző középiskolás diákok voltak. Ez a réteg a témából adódott, nem az én szubjektív választásomon alapult, evidensen következett a megkérdezettek köre. Az életkort nem határoztam meg, csak azt, hogy végzős középiskolás diákok legyenek, akik kitöltik a kérdőívet. A megkérdezés személyes, papír alapú formáját választottam, aminek az volt az elsődleges oka, hogy ezt a speciális, viszonylag szűk réteget, ilyen nagy számban (104 fő) online nem tudtam volna biztonságosan elérni. Ezért tehát a volt gimnáziumom idén végzős diákjainak kértem a segítségét, és így biztosítva volt, hogy illetéktelenek nem töltik ki fals információkkal, továbbá egyszerre rövid idő alatt megszerezhettem a körülbelül 100 ember válaszát. Szűrőkérdőív használatára nem volt szükség, mert a célcsoport a személyes megkérdezés mivoltából biztosítva volt, továbbá azon diákok válaszaira is szükségem volt, akik jövőre nem tanulnak tovább. A megkérdezésem fontosabb sarokkövei tehát: A kutatás módszere: kérdőíves megkérdezés A megkérdezés formája: személyes, írásos A mintavétel: nem reprezentatív, nem véletlen, elbírálásos kiválasztással A minta nagysága: 104 fő Célcsoport: 2012-ben érettségit tevő középiskolás diákok 37

7.3 A kérdőív felépítése A kutatás első 3 kérdése a demográfiai adatokra irányul (nem, életkor, lakhely), majd ezt követően egy igen-nem feleletválasztós zárt kérdés következik, amelyre ha nem a válasz, a kérdéssor végéhez navigálja a kitöltőt az kérdőív. A kérdőív első részében a jelentkezésekkel kapcsolatos információkról érdeklődtem, amire összesen 4 kérdés alapján tudtak válaszolni a diákok. Egy nyitott kérdéssel kaptam választ a megjelölt iskolákról és szakokról, a finanszírozási formáról és tagozatról pedig zárt kérdésben tudtak nyilatkozni. Szintén a jelentkezések témaköréhez kapcsolódóan a következő kérdéseknél az ezt befolyásoló körülmények intenzitására és az esetleges jelentkezési módosítások végeredményére voltam kíváncsi. A befolyásoló tényezők hatásfokát egy nyolc elemből és négy válaszadási lehetőségből álló (nagyon fontos, viszonylag fontos, kevésbé fontos, egyáltalán nem fontos) skálakérdéssel mértem fel, a változtatásokat pedig egy nyitott kérdésben tudták megválaszolni. A következő kérdés halmazt csak egy bizonyos feltételnek eleget tevő válaszadók tölthették, ki, mert akik nem jelentkeztek önköltséges képzésre (nem tesznek eleget a kérdések kitöltéséhez szükséges feltételnek) nem tudnak választ adni a kérdésekre. Akik azonban kitölthették, egy öt darabos kérdéssorban adtak választ az önköltséges képzésre való jelentkezésük befolyásoltságára, amit Likert-skálák segítségével vizsgáltam. Ezt követően a finanszírozással kapcsolatban zárt kérdéssel mérem fel a szakok vagy iskolák választásának befolyásoltságát, illetve a diákhitelre, mint lehetőségre és kihagyásának okaira is zárt skálás kérdéssel kerestem a választ. Azok számára, akik jelentkeztek továbbtanulni, itt véget ért a kérdőív, és innentől csupán azok válaszaira voltam kíváncsi, akik az első kérdésre nemmel feleltek, vagyis nem adtak be jelentkezési lapot sehova. Ennek a résznek az első kérdése megszűri azokat, akik nem a törvényváltozás miatt hagytak fel a továbbtanulással, így számukra itt ér véget a kérdőív. Azon diákok, akik az előbbi zárt kérdésre igennel feleltek további két kérdésben a befolyásoló tényezőket jelölhették meg (zárt skálás kérdés) illetve rakhatták sorrendbe (sorba rendezés), aszerint, hogy eltántorították őket a felsőoktatásba való jelentkezéstől. 38

Végezetül pedig az utolsó kérdésben a jövőbeni terveikre voltam kíváncsi amit, szintén zárt skálás kérdésben jelölhettek meg. A kérdőívemmel a továbbtanulók preferenciáit az ezeket befolyásoló tényezőket és hatásokat mértem fel. A tényszerű adatokhoz az eldöntendő- és több válasz lehetőséget biztosító kérdésekhez zárt skálás kérdéseseket használtam, míg a hatásfok felméréséhez Likert-skálát vagy sorba rendező kérdést írtam. Nyitott kérdéseket is helyeztem el a kérdőívben, amelyek segítségével a vélemények is jobban türköződnek. 7.4 Kérdőívelemzés 7.4.1 Demográfiai adatok A kérdőívet összesen 104 diák töltötte ki, akik között a nők voltak többségben 78 fővel (75%), míg a férfiak közül 26-an (25%) vettek részt a megkérdezésben. A nők nagyarányú többsége az iskola jellegéből adódott ugyanis, olyan gimnáziumban töltettem ki a kérdőívet, ami hagyományosan lányiskola volt, és ez a tendencia napjainkra is megmaradt. Az életkorokat tekintve 17 és 20 év közötti diákok válaszolták meg a kérdőíveket, ami megfelel az ebben az életszakaszban lévő emberek átlagéletkorának. Részletesebben, a kitöltők túlnyomó többsége (77%; 76 fő) 18. életévében van, 23 fő (22%) 19éves, míg a két szélsőségesebb életkor a 17 és 20 év csak 4 vagyis 1%-a diákoknak. 39

12. ábra Életkorok szerinti megoszlás a mintában. Életkorok szerinti megoszlás n=104 1% 4% 22% 73% 17 éves 18 éves 19 éves 20 éves Forrás: saját készítésű ábra Az utolsó demográfiai kérdés a lakhelyre vonatkozott, amelyet jelen esetben két részre bontottam: Miskolc és Miskolc vonzáskörzete. Erre azért volt szükség, mert a megkérdezés csak ebben a városban történt, így az adatok is csak ebből a térségből származnak. Az oka annak, hogy kizárólag vidéki diákok véleményére voltam kíváncsi, az az, hogy az ő körükben kissé szignifikánsabban mérhetők a továbbtanulással kapcsolatos kérdések. Tudniillik egy nem fővárosi diáknak plusz költséget jelent, ha Budapesten jár egyetemre, és ez a többlet kiadás komoly befolyásoló tényezője lehet a továbbtanulási döntéshozatalnak. A megkérdezettek 47%-a (49 fő) lakik Miskolcon, míg a többség, 53% (55 fő) a környező települések egyikéből jár ebbe a miskolci középiskolába. 40

Lakhely szerinti megoszlása n=104 13. ábra Lakhely szerinti megoszlás a mintában 53% 47% Miskolc Miskolc vonzáskörzete Forrás: saját készítésű ábra 7.4.2 Jelentkezésre vonatkozó adatok Ennek a kérdéscsoportnak az első eleme egy 2 válaszlehetőséges zárt kérdés volt, ami arra vonatkozott, hogy jelentkezett-e a válaszadó továbbtanulni. 2012. február 24-én jelentkeztél-e alapképzésre valamely hazai főiskolára, egyetemre? A diákok 85%-a (88 fő) beadta a felvételi kérelmét, azonban 15%-uk (16 fő) nem élt idén ezzel a lehetőséggel. Véleményem szerint ez a 15% sok ahhoz képest, hogy Miskolc egyik elit iskolájában készült a felmérés, és itt már a törvényváltoztatás érezteti hatását. 14. ábra Jelentkezések megoszlása a mintában 41

Jelentkezések megoszlása n=104 15% 85% Jelentkezett Nem jelentkezett Forrás: saját készítésű ábra A következő nyitott kérdésnél a jelentkezés során megjelölt iskola és szak felsorolását kértem, amelyből többek között a város, az intézmény, a képzési terület és szakok népszerűsége derül ki. 7.4.3 Intézmények népszerűsége A 88 jelentkező összesen 27 különböző iskolát jelölt meg, amelyből 16 budapesti intézmény, 11 pedig vidéken található. Azonban a megjelölések aránya a vidéki iskolák felé billenti a mérleg nyelvét 70%-os többséggel. Ez abból adódik, hogy a fővárosi iskolák közül sokat csak egy vagy két ember választott és a sokaság inkább a vidéki intézményekbe jelentkezett. Ezek közül is a Miskolci Egyetem szerepel az első helyen 56%-al. A második legnépszerűbb intézmény a Debreceni Egyetem volt 31%-al majd az Eszterházy Károly Főiskola következik a sorban 10%-al illetve a Budapesti Gazdasági Főiskolát is ugyanennyi diák jelölte meg. Az egy-egy jelölést kapott intézmények között kevésbé népszerű iskolák találhatók, úgy, mint: Moholy- Nagy Művészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem vagy a Nyíregyházi Főiskola, amiket. A vidéki iskolák fölénye nem meglepő, hiszen költségkímélés szempontjából mindenképpen jobban járnak így a családok és diákok, és többek között ezért is szerepel az első helyen a Miskolci Egyetem. Természetesen az is közrejátszik, hogy a miskolci diákok körében alapvető előnyt élvez ez az intézmény, de az 56%- ehhez képest is kiugró eredménynek számít. Az első három legnépszerűbb intézmény tehát a Miskolci Egyetem, a Debreceni Egyetem és az Eszterházy Károly Főiskolára (Eger) volt a jelentkezők között, 42

5% 5% 5% 5% 5% 3% 3% 3% 3% 3% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 10% 9% 9% 9% 31% 56% ami megerősíti azt a feltevésemet, hogy akik továbbtanulnak, igyekeznek a környéken maradni, ezzel is csökkentve a kiadások mértékét, ami az idei évtől a törvényváltoztatásnak köszönhetően emelkedni fog. Személyes tapasztalatom a diákok iskolaválasztását illetően, még 2008-ból származik, amikor én érettségiztem, és akkor a 36 fős osztály több mint fele Budapestre adta be a jelentkezését. 15. ábra Iskolák megoszlása a jelentkezések alapján a mintában. Intézmény választás megoszlása n=88 Forrás: saját készítésű ábra 7.4.4 Képzési területek és szakok népszerűsége Ennek a kérdésnek az elemzéséhez jó tudni, hogy, milyen tagozatok vannak abban az iskolában ahol a kérdőívet kitöltötték, mert ez alapján könnyebben lehet következtetéseket leszűrni: Haladó angol tagozat Rajz tagozat 43

Történelem tagozat Dráma tagozat Biológia tagozat Matematika tagozat Két tanítási nyelvű angol tagozat Közel hasonló eredmény született ebben a kérdésben, mint a már korábban említett országos szintű felmérés során. Az abszolút első hely a műszaki képzésé 28%-al, ami megegyezik a reprezentatív tanulmánnyal, ugyanakkor véleményem szerint az intézményben indított tagozatok nem feltétlenül indokolják ezt a magas számot és ez valószínűleg a törvényváltozással áll kapcsolatban. A második legnépszerűbb az egészségügyi pálya volt 23%-al, ami két hely előrelépést jelent az országos mintához képest. Ezt követi a gazdaságtudomány 22%-al ami a reprezentatív mintában másodikként szerepel. A lista elején található egyaránt a negyedik helyen a társadalomtudomány (18%), és bölcsészképzés (18%) bár ez utóbbi az országos felmérésben még a 3 legnépszerűbb terület. A lista középmezőnyétől kezdve azonban már nagyobb eltérések tapasztalhatók a kutatásom eredményében, hiszen míg nálam a jogi (10%) és művészeti képzés (10%) egyaránt a hatodik helyen áll, addig a reprezentatív mintában az előbbi tizenegyedik, az utóbbi pedig tízedik helyen található meg. További különbség a két eredmény között, hogy az én felmérésemben az informatika (6%) csak a tízedik legnépszerűbb, az agrárképzés (1%) pedig a legnépszerűtlenebb, habár az országos eredmény szerint az informatika és az agrárképzés is a középmezőnyben kapott helyett. Hasonlóan alakult ugyanakkor a közigazgatási (8%) pedagógiai (7%) és a természettudományi (5%) képzések elhelyezkedése mindkét lista esetében. A tizennégy féle képzési terület közül felmérésem alapján az első öt továbbra a korábban közkedvelt szakok közül került ki, és a korábbi évekhez képest csak ezek egymást közti sorrendje változott. Azonban a sorban ezeket követő szakokra való jelentkezési arányok szinte a felére csökkennek, vagyis nagy a különbség a top és a kevésbé kedvelt szakok között. A megkérdezés helyszínéül szolgáló gimnáziumban a tagozatok sokféleségének köszönhetően születhetett olyan vizsgálati eredmény, ami közelít a reprezentatív mintához, hiszen ezek a tagozatok közel lefedik a képzési területek minden részét. Az egészségügyi 44

területre való jelentkezés népszerűsége valószínűleg a biológia tagozatnak köszönhető. A művészeti képzés pedig azért végezhetett három hellyel jobban, mint a reprezentatív mintában, mert a gimnáziumban két féle tagozat is található erről a területről. 16. ábra Képzési területek megoszlása a jelentkezések alapján a mintában. 30.0% 28% Képzési területek megoszlása n=88 25.0% 23% 22% 20.0% 18% 18% 15.0% 10.0% 5.0% 0.0% 10% 10% 8% 7% 6% 5% 3% 1% 1% Forrás: saját készítésű ábra Az utolsó eleme ennek a kérdésnek a konkrét szakok megjelölésére vonatkozott. Ezt a részt képzési területekhez kapcsolva érdemes elemezni, mert önmagában ennek a kérdésnek sajnos az én tanulmányomban csak nehezen értékelhető eredménye született. Tudniillik összesen 74 féle válasz érkezett, és a két legnépszerűbb az a szak lett, amit nyolc-nyolc diák választott. A többi szakot csak ettől kevesebb ember jelölte meg, ráadásul a legnagyobb arányban azok a szakok vannak, ami mellet csupán 1-1 diák voksolt. Így a túl nagy szóródás miatt inkábba a képzési területekhez kapcsolva értékelném a válaszokat. A legnépszerűbb műszaki területnél összesen 15 féle szakot jelöltek meg, amelyből a gépészmérnöki volt az abszolút első, hiszen az összes válasz közül is ez került a lista 45

tetejére 8 diák választása alapján. Ezen a területen népszerű volt még továbbá a környezetmérnök és műszaki menedzser, amik a második legközkedveltebb szakok közé sorolhatók, mivel 7-7 ember jelölt meg. Az orvos- és egészségtudományos képzésen a többség egészségügyi szervező és képalkotó diagnoszta szakra szeretne járni, a két szakra összesen 13 ember jelentkezett. Továbbá megjelölték még a diákok az orvosi, fogorvosi, állatorvosi, védőnői vagy például mentőtiszti szakokat is. A harmadik legnépszerűbb képzési terület a gazdaságtudomány volt, amin belül a turizmus és vendéglátás vonza a legtöbb diákot (8 főt), és a gépész mellett ez volt a másik legnépszerűbb szak. Ezek után a többi hat féle gazdasági szakot összesen még tizennyolc ember jelölte meg. Összesen 43 olyan szak volt a 74-ből, amit csak egy vagy két ember jelölt meg, úgy, mint a kertépítőmérnök, sportszervező, kémia vagy mérnökinformatika. 7.4.5 Finanszírozási forma és tagozat A kérdőív következő három kérdése, a finanszírozási formára és a tagozat választására vonatkozott. Milyen jellegű képzést választottál első helyen? A válaszadók túlnyomó többsége, azaz 80%-a állami ösztöndíjas képzést jelölt meg, és csak 20%-uk választotta első helyen az önköltséges finanszírozási formát. Ez arra enged következtetni, hogy a diákok nagy része bízik abban, hogy felveszik, arra a helyre ahova a leginkább szeretne bekerülni, valamint, hogy top választásként nem voltak igazán népszerűek azok a szakok, ahol csak önköltséges formában indul képzés. 46

17. ábra Első helyen megjelölt finanszírozási formák megoszlása a mintában. Első helyen megjelölt finanszírozási forma megoszlása n=88 20% 80% állami ösztöndíj önköltséges Forrás: saját készítésű ábra A következő kérdésben a további finanszírozási forma preferenciákat vizsgáltam aszerint, hogy első helyen mit jelöltek meg. Akik állami ösztöndíjas képzést választottak, vajon maradtak-e ennél a tendenciánál a sorrend további részében is vagy csak a top választásnál volt fontos a támogatott képzés? Az önköltségeseknél is ezt vizsgáltam. Arányaiban mindkét finanszírozási formánál maradt az első helyen megjelölt képzés trendje, vagyis az állami finanszírozást választók 83%-a továbbra is csak ilyet választott, és csak 17% gondolta úgy, hogy az önköltséges formát is beírja. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a többség, vagy állami képzésben szeretne tovább tanulni, vagy sehogy és csak kis hányad biztosítja be magát az önköltség megjelölésével. Az önköltségeseknél már nem is igazán van értelme állami támogatott képzést megjelölni a továbbiakban, hiszen a fizetős szakokon szinte mindig alacsonyabb a ponthatár, mint a nem fizetősökön, és ha van elég pontja a felvételizőnek, akkor felveszik az első helyen megjelölt szakra. 4% ugyanakkor még sem biztos ezek szerint abban, hogy ha felveszik, az első helyre akkor azt elfogadj, hanem ha felveszik a sorrend további részében megjelölt állami képzésre is lehet, inkább amellett dönt majd. Ők ezt a kérdést még nyitva hagyták 47

magukban, és szeptemberig van idejük eldönteni. 96% már biztosan csak tandíj ellenében fog tanulni, ha felveszik valamelyik képzésre. 18. ábra Finanszírozási forma választás az első helyen megjelölt után. 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% Finanszírozási forma választás az első hely utána n=88 83% 17% államit jelölt első helyen 4% 96% önköltségest jelölt első helyen államit többi helyen önköltségeset a többi helyen Forrás: saját készítésű ábra A finanszírozási formán túl a tagozat választására is rákérdeztem, amire a következő válaszok érkeztek: Szinte majdnem minden válaszadó, vagyis 95% (99 fő) nappali tagozatot jelölt meg első helyen és csupán 5% az, aki levelező, formában szeretné tovább folytatni tanulmányait 48

19. ábra Tagozatok megjelölésének a megoszlása a mintában. Tagozatok megoszlása n=88 5% 95% nappali levelező Forrás: saját készítésű ábra 7.4.6 A változtatások eredményei és a döntést befolyásoló tényezők A válaszadóknak lehetőségük volt nyitott kérdés keretében leírni, hogy ha változtattak a törvénymódosítás hatására korábbi elképzeléseiken, mi volt ez a döntésmódosítás. Az intézmény, a szak a finanszírozási forma, és a tagozat módosítás megnevezésére volt alkalom. A 88 jelentkező közül 21 diák változtatott a felsorolt tényezők valamelyikén. A legtöbben, vagyis 62% a finanszírozási formán módosított. Az állami képzésen kívül, vagy helyett önköltséges képzés megjelölésével. Választottam önköltséges formát is amit nem terveztem. Kényszerből kellett képzési formát változtatni, hiszen az első helyre bejelölt szakomnál, nem indul államilag támogatott képzés. Szakot is sokan váltottak, összesen 52%, és közel hasonló számú válaszadó, 43%, másik intézményt jelölt meg korábbi elképzeléséhez képest. Gazdasági szakot szerettem volna magamnak, de nem indul államilag támogatott képzés így inkább a műszaki pályára jelentkezem. Az előbb részletezett kérdés a tagozat választására vonatkozott, és mint ismeretes 19%-a az alapsokaságnak, vagyis 4fő levelező tagozatot jelölt meg. A jelenlegi kérdésnél is éppen 4 49

Axis Title diák volt, aki ezen a tényezőn változtatott, vagyis akik levelezőt jelöltek meg, mind a törvénymódosítás hatására tették azt. Képzési forma: nappaliról levelezőre váltottam 20. ábra A korábbi döntésekhez képest, a változtatások megoszlása a mintában. 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Változtatások eredményei n=21 62% finanszírozási forma 52% 43% 19% szak intézmény tagozat Forrás: saját készítésű ábra A jelentkezéseket befolyásoló tényezők vizsgálata során nyolc összetevő hatásfokát mértem fel a nagyon fontostól az egyáltalán nem fontos értékig. A továbbtanulás anyagi vonzata a lakhely és iskola távlatának függvényében lényeges pont a továbbtanulási döntéshozatalban, hiszen a válaszadók 68%-a tartotta ezt a kérdést nagyon vagy viszonylag fontosnak. A szülők, családtagok, barátok véleménye szintén számít a döntés meghozatalakor, mert az ő ajánlásukra a válaszadók 61%-a figyel oda. Csak 13% az aki a hozzá közelállók vélekedését figyelmen kívül hagyja. Az összes tényező közül a későbbi elhelyezkedési esély befolyásolja a leginkább a válaszadók döntését. 64% ezt nagyon fontosnak és további 27% viszonylag fontosnak tartja a kérdést, és csupán 1% nem foglalkozik vele. 50

Az iskola hírneve a munkaerőpiacon szintén hasonló megítélésben részesül, mint az előző tényező, csak ebben az esetben a viszonylag fontos kategória van többségben 53%-al, és a nagyon fontos csoport 22%-ot képvisel. A lakhely és iskola közi távolság számít a legkevésbé az összes befolyásoló hatással bíró tényező közül, mert 28% ezt egyáltalán nem tartja fontosnak. Továbbá ennek a kérdésnek a megítélésében nagyon megosztottak a vélemények, hiszen szinte mind a 4 kategória hasonló mennyiségű jelölést kapott, így nincs meghatározó vélemény a sokaságban. Az alsó ponthatár emelkedése inkább a fontos megítélés alá esett, mert a nagyon és viszonylag fontos kategóriák együttesen 63%-ot tesznek ki ennél a kérdésnél. Az idei törvényváltozás következtében bevezetett hallgatói szerződés kötelező jellegű aláírása állami ösztöndíjas képzések esetén egy közepes erősségű befolyásoló hatással bír a jelentkezés során, hiszen a viszonylag és a kevésbé fontos csoportosítások kapták a válaszok 66%-át. A két szélsőséges érték ebben az esetben csak 34%-ot tesz ki összesen. Az utolsó elem a képzésekre felvehető limitált mennyiségű állami ösztöndíjas férőhelyek számának preferenciáját kutatja. A válaszadók 41%-a nagyon fontosnak tartja és további 34% is viszonylag fontosnak tekinti a támogatott férőhelyek számát, vagyis ez a kérdés is sokban befolyásolja a jelentkezéseket. Összességében az szűrhető le a tényezők külön-külön vizsgálata után ebből a kérdésből, hogy a diákokat elsősorban a későbbi elhelyezkedés esélye majd az állami férőhelyek száma és az intézmény hírneve befolyásolja leginkább a továbbtanulási döntés meghozatalakor. A kormányrendelet következtében életbe lépő két új döntésformáló eszköz közül az alsó ponthatás emelkedés nagyobb hatással van a diákokra, mint hallgatói szerződés, ugyanakkor szintén a változtatás következtében lecsökkentett állami férőhelyek száma az előbb említett egyik legnagyobb hatással bíró tényező mindközül. 51

21. ábra Választási preferenciák vizsgálata a továbbtanulás vonatkozásában, a mintában. Választási preferenciák vizsgálata n=88 nagyon fontos viszonylag fontos kevésbé fontos egyáltalán nem fontos A lakhelytől távolabbi városban tanulás esetén, a tanulmányok anyagi vonzata 27% 41% 20% 11% Szülők, családtagok, barátok ajánlása 10% 51% 26% 13% Későbbi elhelyezkedés esélye 64% 27% 8% 1% Az iskola hírneve a munkaerő piacon 22% 53% 15% 10% A lakhely és az iskola közti távolság 18% 25% 28% 28% Alsó ponthatár emelkedés 30% 32% 20% 18% Együttműködési megállapodás kötelező jellegű aláírása állami támogatott képzésben 14% 32% 34% 20% A képzésre felvehető max. létszám állami támogatott kélpzésben 41% 34% 17% 8% Forrás: saját készítésű ábra 7.4.7 Az önköltséges képzésre jelentkezőkre vonatkozó kérdések A következő kérdés szekciót kizárólag az önköltséges képzésre jelentkezők töltötték ki. Ennél a kérdés sorozatnál arra voltam kíváncsi, hogy az általam felsorolt tényezők, amely egy része az eddig is létező okok voltak, másik része pedig, az idei törvénymódosítás következtében éltbe lépett hatások, mennyiben befolyásolták ezt a döntésüket, amit 1-től (nem befolyásolt) 5-ig (befolyásol) lehetett értékelni. Az a szak, amelyikre leginkább szeretnék bekerülni, csak önköltséges képzésben indult-erre az állításra a válaszadók pont fele, vagyis 50%-a válaszolta azt, hogy leginkább befolyásolta a döntését, és további 33%-ot szintén befolyásolta bizonyos mértékig ez a tényező. Csak nagyon kevés embert, vagyis 6%-ot nem érintett ez a kérdés. 52

A felsőoktatásba való biztosabb bekerülés esélye a válaszadók 55%-át többnyire vagy leginkább befolyásolta a választásnál. Ugyanakkor 17%-ot ez egyáltalán nem motivált. A magas pontszámokból adódó kockázati tényező a diákok 33%-át közepesen befolyásolta az önköltséges képzés választásakor. Majdnem ugyanennyi diákot (28%-ot) ugyanakkor egyáltalán nem motivált ez a tényező. Érdekes megfigyelni, hogy az előbbi három kérdésnél a kevésbé befolyásolt kategóriát senki nem jelölte meg. Az utolsó két kérdés az idei törvényváltoztatások egyik konkrét eredményéből, a hallgatói szerződésből adódó esetleges szankciók befolyásoló erejét méri fel. A szerződés azon kitétele, mely szerint a megadott időkereten belül a diplomát nem szerző hallgatónak vissza kell fizetni a képzés teljes költségét, közepes mértékben (33%) vagy inkább nem (33%) befolyásolta azon döntését a diáknak, hogy költségtérítéses képzésre jelentkezzen kizárólag. Az utolsó kérdésben a szerződés azon pontjának befolyásoló erejét mértem fel, amely szerint a képzési idő dupláját, a tanulmányok befejezését követően, Magyarországon kell ledolgoznia a hallgatóknak. Ez volt az a tényező, amely a leginkább megosztotta a válaszadókat, tudniillik 28% gondolja úgy, hogy ez leginkább befolyásolta, még szintén 28%-ot ez egyáltalán nem befolyásolt, és 22%-ot átlagos mértékben érintett ez a változtatás. Összességében elmondható, hogy a legnagyobb befolyásoló hatással az első tényező (bizonyos szakok csak költségtérítéses formában indulnak) volt a diákok döntésére, vagyis a törvényváltozás ezen aspektusa már beleszólt a felvételizők döntésébe. Ugyanakkor a hallgatói szerződés bevezetése nem befolyásolta olyan mértékben a jelentkezéseket, mint ahogy korábban számítottam rá, inkább azt lehet következtetésként levonni, hogy ezt a tényezőt is figyelembe vették a döntés során. 53

22. ábra Önköltséges képzésre való jelentkezés befolyásoló hatásai Önköltséges képzésre való jelentkezés befolyásoló hatásai n=16 5 (leginkább befolyásolt) 4(többnyire befolyásolt) 3(befolyásolt) 2(kevésbé befolyásolt) 1 (nem befolyásolt) Az általam választott szak csak önköltséges formában idnul csak szeptembertől. 50% 11% 22% 0% 6% Biztosabb bekerülési esély a felsőoktatásba. 22% 33% 17% 0% 17% Amelyik szakra/szakokra beadtad a jelentkezésed, ott az állami képzésre valószínűleg túl magas lesz a pontszám, ezért inkább az önköltséges képzést 11% 17% 33% 0% 28% A hallgatói szerződés azon pontja, mely szerint, ha nem szerzed meg az oklevelet az alap képzési idő másfélszeresén belül, vissza kell fizetni a képzés 11% 11% 33% 11% 22% A hallgatói szerződés azon pontja, mely szerint a képzési idő kétszeresét Magyarországon kell munkaviszonyban tölteni, egyéb esetben képzés 6% 28% 22% 6% 28% Forrás: saját készítésű ábra Az önköltséges képzést megjelölőket arról is megkérdeztem még, hogy a tandíj mértéke befolyásolta-e őket? Ugyanazon a szakon, más iskolákon belül, az önköltséges képzés mértéke sokszor nagyban eltér egymástól (Pl.: kereskedelem és marketing szak.: Corvinus Egyetem: 295000Ft; Budapesti Gazdasági Főiskola: 216000Ft; Miskolci Egyetem: 155000Ft;) Ez szerepet játszott-e a választásánál? A válaszadók 70%-át az eltérések mértéke az egyes intézmények között nem befolyásolta, míg a válaszadók 30%-át igen. Ebből tehát az szűrhető le, hogy a jelentkezők többsége, ha már eldöntötte, hogy önköltséges formában fog továbbtanulni, akkor azt már nem az egyes iskolák közti tandíj különbség befolyásolta, hanem az, hogy ahol tovább szeretne tanulni, 54

az indult-e állami finanszírozott formában, vagy sem. Ha nem akkor is kitart a választott szak mellett és intézmény mellett. 23. ábra Az egyes szakokon egymáshoz képest eltérő tandíj mértéke befolyásoló hatással bír-e. Az egyes szakokon egymáshoz képest eltérő tandíj mértéke befolyásolt-e. n=16 30% 70% igen nem Forrás: saját készítésű ábra 7.4.8 Diákhitel A tandíj kérdésköréhez kapcsolódva felmértem, hogy a diákok, hogyan viszonyulnak a diákhitelhez, mint esetleges pénzügyi segítséghez a továbbtanulás során. A válaszadók csupán 15%-a felelt igennel a kérdésre, vagyis csak egy viszonylag szűk rétegnek jelent ez a lehetőség segítséget. A többség, a 85%, valamely okokból kifolyólag nem szeretne diákhitelt felvenni sem a tandíj fedezésére, sem pedig egyéb okokból. 55

A későbbiekben tervezi-e a diákhitel igénybevételét n=88 24. ábra A diákhitel igényének felmérése. 15% 85% igen nem Forrás: saját készítésű ábra A következő kérdésben az okait kutatom annak, hogy miért nem jelent opciót a hitel a többségnek. A válaszadók legnagyobb hányada (68%) magával a hitellel, mit hosszú távú pénzügyi elkötelezettséggel nincs kibékülve és ezért nem meri, vagy nem szeretné a diákhitelt felhasználni. 27%-nak anyagilag egész egyszerűen nincs szüksége plusz forrásra a tanulmányai finanszírozásához. Az egyéb válaszlehetőséget azért adtam meg, hogy esetleg ha valakinek van olyan oka, amit az előbbi két válasz nem fed le, megossza velem, de lényegében az ide írt válaszok (vélemények) szintén besorolhatók az első vagy második ok valamelyikéhez: Mert lehúzás... Többet fizetek sokkal a végén, mint amit az egyetemért kellene. Sokkal többet kellene visszafizetnem, így nem éri meg, és nem szeretnék adóssággal indítani. 56

25. ábra A diákhitel hanyagolásának okai. A diákhitel hanyagolásának okai n=88 5% 27% Nincs rá szükségem anyagilag 68% A hitel mint hosszútáv pénzügyi elkötelezettség nekem nem felel meg egyéb Forrás: saját készítésű ábra 7.5 Akik nem jelentkeztek Ezzel a résszel befejeződött a felsőoktatásba jelentkezők preferencia vizsgálata, és az utolsó négy kérdés már azokra vonatkozik, akik valamely okok miatt idén nem tanulnak tovább. Ezek közül a válaszadók közül is meg kellet szűrni azokat, akiket a felsőoktatási törvénymódosítás nem befolyásolta a döntésükben. A 104 válaszadóból 16 nem adott be jelentkezési lapot, közülük 7 ember, vagyis 44% az idei törvénymódosításokon kívül álló okok miatt nem jelentkezett, a többség, 56% azonban ennek nyomán nem tanul tovább szeptembertől. 57

26. ábra A törvénymódosítás befolyásolta-e a jelentkezést. Törvény módosítás miatt nem jelentkezett n=9 44% 56% törvény mód.miatt nem törvény mód.miatt Forrás: saját készítésű ábra A fennmaradó válaszadókat arról kérdeztem ez után, hogy melyik törvénymódosító intézkedés tántorította el leginkább a továbbtanulástól. A hallgatói szerződés, az alsó ponthatár emelkedés, és az állami férőhelyek csökkenése következtében a továbbtanulással járó nagy anyagi megterhelés lehetőségek közül jelölhették meg a diákok, hogy őket melyik befolyásolta leginkább. Itt elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy, volt-e olyan tényező, amely egyáltalán nem játszott szerepet a döntések során, vagy ha igen akkor ezek milyen arányban álnak egymás között. A legtöbb válaszadó (89%) megjelölte az állami férőhelyek csökkenéséből adód problémát, mint eltántorító tényezőt, tehát elsősorban e miatt hagytak fel a továbbtanulással. A hallgatói szerződé is több mint a válaszadók felét (67%) befolyásolta, az alsó ponthatár ugyanakkor a 3 ok közül a legkevésbé játszott szerepet, de 44% ezt is megjelölte. 58

27. ábra Továbbtanulástól eltántorító tényezők megoszlása. Továbbtanulástól eltántorító tényezők megoszlása n=9 Hallgatói szerződés 67% Alsó ponthatár emelkedés 44% Állami férőhelyek csökkenése-költségtérítéses képzés nagyobb esélye- 89% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Forrás: saját készítésű ábra A továbbtanulástól eltántorító tényezőket ezt követően úgy tanulmányoztam, hogy a befolyásoló hatásuk alapján sorrendbe kellett állítani a három elemet. A válaszokat súlyoztam a sorrend alapján, az első hely kapta a legtöbb pontot, a harmadik pedig a legkevesebbet. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az állami férőhelyek csökkenése volt a legnagyobb hatással a diákokra. Az hallgatói szerződés közepes mértékű befolyásoló hatással bírt, míg az alsó ponthatár emelkedés volt a három tényező közül a legkevésbé eltántorító tényező. 59

28. ábra A továbbtanulástól eltántorító tényezők sorrendi értékelése súlyozva. Eltántorító tényezők súlyozva a sorrend vonatkozásában Hallgatói szerződés 44% 32% Alsó ponthatár emelkedés 24% Állami férőhelyek csökkenéseköltségtérítéses képzés nagyobb esélye Forrás: saját készítésű ábra Az utolsó kérdés a rövid távú tervekre kereste a választ. A külföldi továbbtanulás, az OKJs képzés, a kivárás, a külföldi tovább tanulás és a munka opciók közül lehetett választani, illetve az egyéb kategóriába a további elképzeléseket is fel lehetett jegyezni. Nagyon érdekes eredmény született, ugyanis csupán 2 opcióra szavaztak a válaszadók. A többi lehetelőséget senki nem jelölte meg, és az egyéb kategória is üresen maradt. A válaszadók 78%-a az OKJ-s képzést jelölte meg, míg 2 ember, vagyis a válaszadók 22% a külföldi továbbtanulás gondolatával kacérkodik. 60

29. ábra Jövőbeni tervek megoszlása. Jövőbeni tervek 90.00% 80.00% 70.00% 60.00% 50.00% 40.00% 30.00% 20.00% 10.00% 0.00% 22% 78% 0% 0% 0% 0% Forrás: saját készítésű ábra 61