A nonprofit számvitel alapjai

Nonprofit Képzési Füzetek Dr. Baráth Katalin A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010

NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK Dr. Baráth Katalin Nonprofit számvitel alapjai Landorhegy Alapítvány Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010.

Készült a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával Sorozatszerkesztõ: Németh Zoltán Lektorálta: Mórotzné Kiss Györgyi A kiadvány kizárólag a Landorhegy Alapítvány Nonprofit Szolgáltató Központja által szervezett vagy engedélyezett képzéseken használható fel. ISSN 1587-2491 Kiadó: Landorhegy Alapítvány, Zalaegerszeg Felelõs kiadó: Szeder-Kummer Mária Készült a Gura Nyomdában 500 pél dány ban. 2

Tartalom 1. JOGI ALAPOK 5 1.1. A nonprofit szervezetek helye a magyar jogrendszerben 5 1.1.1. A nonprofit szer ve ze tek 5 1.1.2. A közhasznú szer ve ze tek 5 1.1.3. Nonprofit szer ve ze tek faj tái, jel lem zõ ik 6 1.2. Ci vil szer ve ze tek ala pí tá sa, mû kö dé se 8 1.2.1. Tár sa dal mi szer ve zet ala pí tá sa 8 1.2.2. Ala pít vány ala pí tá sa 8 1.2.3. A mû kö dés ira tai 9 1.3. A nonprofit szer ve ze tek re vo nat ko zó ál ta lá nos és spe ci á lis pénz ügyi és gaz dál ko dá si jog sza bály ok, ezek egy más hoz való vi szo nya 10 2. CIVIL SZERVEZETEK SZÁMVITELE 12 2.1. A szer ve zet gaz da sá gi és pénz ügyi irá nyí tá sa, az éves pénz ügyi terv 12 2.1.1. A ci vil szer ve ze tek jel lem zõ be vé te lei 13 2.1.2. A ci vil szer ve ze tek jel lem zõ ki adá sai 14 2.2. Az éves pénz ügyi be szá mo ló 14 2.2.1. A be szá mo ló cél ja, ré szei 14 2.2.2. A szám vi te li be szá mo ló faj tái 15 2.2.3. Az egy sze rû sí tett mér leg 16 2.2.4. Az eredménylevezetés 17 2.2.5. A könyv vizs gá lat 18 2.2.6. Köz zé té tel 19 2.3. A nonprofit szer ve ze tek könyv ve ze té se 19 2.3.1. A ket tõs köny ve lés 19 2.3.2. Az egy sze res köny ve lés 20 2.3.3. Pénz ke ze lés rend je és a pénz tá ros fel ada tai 24 2.3.4. A pénz moz gá sok bi zony la tai 24 3. ADÓZÁS 26 3.1. A nonprofit szer ve ze tek adó zá si rend je 26 3.1.1. Be je lent ke zé si, vál to zás be je len té si kö te le zett ség 26 3.1.2. Egyes be val lá si, be fi ze té si kö te le zett sé gek 26 3

3.2. Nonprofit szer ve ze tek ál ta lá nos for gal mi adó val kap cso la tos kötelezettségei 28 3.2.1. Az ÁFA mér té ke, adó aló li men tes ség 28 3.2.2. Pá lyá zók áfa nyi lat ko za tai 29 3.3. Nonprofit szer ve ze tek he lyi adók kal kap cso la tos kö te le zett sé gei 29 3.4. Nonprofit szer ve ze tek sze mé lyi jö ve de lem adó val kap cso la tos kötelezettségei 30 3.4.1. A sze mé lyes köz re mû kö dés le he tõ sé gei 30 3.4.2. A mun ka vál la ló fel vé te le, adó kö te le zett sé ge 30 3.4.3. Ado má nyok után ér vé nye sít he tõ adó ked vez mény 32 3.4.4. A rep re zen tá ció adó kö te le zett sé ge 32 3.4.5. A cégautóadó 32 3.5. Nonprofit szer ve ze tek tár sa sá gi adó val kap cso la tos kö te le zett sé gei 33 3.5.1. A tár sa sá gi adó alap ja és mér té ke 33 3.5.2. A nonprofit szer ve ze te k adó fi ze té si kö te le zett sé ge 34 3.5.3. Ado má nyok adóalapcsökkentõ ha tá sa 34 3.6. Tár sa da lom biz to sí tá si já ru lé kok sza bá lyo zá sa 34 3.6.1. A já ru lé kok jel lem zõi, cél ja, a biztosítotti jog vi szony 34 3.6.2. Já ru lé kok faj tái, mér té ke 35 3.7. Illetékek 36 4. A FENNTARTHATÓ MÛKÖDÉS 37 4.1. Az 1%-os tör vény 37 4.1.1. Az 1%-kal való ren del ke zés mód ja 37 4.1.2. Az 1% fo ga dá sá nak tör vé nyi fel tét elei 37 4.1.3. Az 1%-os kam pány stra té gi ák 39 4.1.4. El szá mo lá si kö te le zett ség 39 4.2. Pá lyá zat ké szí tés és el szá mo lás 40 4.2.1. A költ ség ve tés ké szí té se, je len tõ sé ge, a mó do sí tá si ké re lem 40 4.2.2. Az egyes költ ség ve té si so rok tar tal ma 40 4.2.3. El szá mo lás és bi zony la tai 45 4

1. JOGI ALAPOK 1.1. A nonprofit szervezetek helye a magyar jogrendszerben 1.1.1. A nonprofit szer ve ze tek Nonprofit szervezet alatt olyan szervezetet értünk, amely nem nyereségorientált, elsõdlegesen nem vállalkozási tevékenység végzésére jött létre. Két fontos megjegyzés a fogalommal kapcsolatban. Maga a szervezet nonprofit jel le gû, a köz re mû kö dõk te vé keny sé gü kért kap hat nak dí ja zást. A má sik pe dig, hogy végezhet vállalkozási tevékenységet, de az nem lehet az elsõdleges, nem ve - szélyeztetheti a cél szerinti tevékenység ellátását, eredményét pedig nem oszthatja fel a tulajdonosok között. Nonprofit szer ve ze tek meg ha tá ro zá sá nak, be so ro lá sá nak problémái: Mi volt az alapító célja? Milyen igény kielégítésével kíván foglalkozni? Köz-, vagy ma gán tu laj don? Kik a fo gyasz tói? Az elsõ két kérdésre az alapító(k)nak legkésõbb az alapító okiratban választ kell adni, a fõ tevékenységnek, valamint a szervezeti formának a meghatározásával, amin a bí ró sá gi be jegy zést kö ve tõ en már nem le het vál toz tat ni. A har ma dik kér - désre is kell, hogy elképzelésük legyen az alapítóknak, de ez a gyakorlati tapasz - ta la tok függvényében, a késõbbiekben is rugalmasan módosítható. 1.1.2. A közhasznú szer ve ze tek Köz hasz nú szer ve zet az a nonprofit szer ve zet, amely az 1997. évi CLVI. tör vény - ben (köz hasz nú tör vény) fel so rolt va la mely köz hasz nú fel ada tot lát el, és a bí ró - ság (va la mint cég bí ró ság, vagy egyéb nyil ván tar tás ra jo go sult, a to váb bi ak ban együtt: bí ró ság) köz hasz nú szervezetként nyilvántartásba vette. A köz hasz nú szer ve ze tek a tár sa da lom szû kebb, vagy tá gabb kö zös sé ge i nek ér - dekképviseletét, igényeinek kielégítését célzó szervezetek, általában olyan fel - ada tok át vál la lá sá val, me lyet az ál lam nem, vagy csak részben tud felvállalni. Köz hasz nú te vé keny sé gek a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégíté - sé re irá nyu ló te vé keny sé gek, té te les fel so ro lás a köz hasz nú tör vény a 26. b) pontjában található. 5

Közhasznúvá nyilvánítás feltételei: a) a tör vény ben meg ha tá ro zott köz hasz nú te vé keny sé get foly tat, és - ha tag ság gal ren del ke zik - nem zár ja ki, hogy tag ja in kí vül más is ré sze sül hes sen a köz hasz nú szolgáltatásaiból; b) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítõ okiratában meghatározott tevékenységére fordítja; d) köz vet len po li ti kai te vé keny sé get nem foly tat, szer ve ze te pár tok tól füg get len és azok nak anya gi tá mo ga tást nem nyújt. Kiemelkedõen közhasznú szervezet az a közhasznú szervezet, amely: a) köz hasz nú te vé keny sé ge so rán olyan köz fel ada tot lát el, amely rõl tör vény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, vala - mely ál la mi szerv nek vagy a he lyi ön kor mány zat nak kell gondoskodnia, továbbá b) a létesítõ okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb ada ta it a he lyi vagy or szá gos saj tó út ján is nyilvánosságra hozza, és bíróság ilyen szervezetként nyilvántartásba vette. 1.1.3. Nonprofit szervezetek fajtái, jellemzõik Magyarországon leggyakrabban az alábbi bejegyzett szervezetek közhasznúvá nyilvánítását kérelmezik: társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, vala - mint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, alapítvány, nonprofit gaz da sá gi tár sa ság, A nonprofit szer ve ze tek össze té te le alap ja i ban vál to zott meg 2007-ben a gaz da - sá gi tár sa sá gok ról szó ló 2006. évi IV. tv (to váb bi ak ban GT) módosításával. A tör vény 2007. jú li us 1-tõl meg szün te ti a Köz hasz nú Tár sa sá gi for mát, vi szont meg al kot ja a nonprofit GT fo gal mát. (A ko ráb ban ala pí tott Kht-k 2009. jú ni us 30-ig a ko ráb bi fel té te lek kel mû köd het nek, azu tán meg kell szün tet ni, vagy nonprofit GT-vé kell alakítani.) Bár mely tár sa sá gi tí pus mû köd het nonprofit for má ban, és ha meg fe lel a köz hasz - nú ság fel tét ele i nek, ké re lem re a cég bí ró ság köz hasz nú nonprofit gaz da sá gi társasággá nyilvánítja. 6

A társadalmi szervezet Az 1989. évi II. tör vény sze rint az egye sü lé si jog min den kit meg il le tõ alap ve tõ sza bad ság jog, ami nek alap ján min den ki nek joga van arra, hogy má sok kal szer ve - zeteket, illetõleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelke - zõ szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A társadalmi szervezet jogi személy. A társadalmi szervezet alapításához legalább tíz alapító tag szükséges, akik ki - mondják a szervezet megalapítását és megválasztják ügyintézõ és képviseleti szerveiket, rendelkeznek az egyesület nevérõl, céljáról, székhelyérõl. Elsõdlege - sen vállalkozási tevékenység céljából társadalmi szervezet nem alapítható. Az egye sü let ne vé nek meg kell fe lel nie a név ki zá ró la gos ság, név va ló di ság és a névszabatosság kö ve tel mé nye i nek, azaz az egye sü let ne vé nek kü lön böz ni kell mind egyik, már lé te zõ egye sü le té tõl, egy ér tel mû nek, beazonosíthatónak kell lenni. A társadalmi szervezet legfelsõbb szerve a tagok összessége, amelyet szükség sze rint, de leg alább öt éven ként kell össze hív ni. A gya kor lat ban az évi egy sze ri taggyûlés az általános. A mindennapi ügyek intézését, valamint az egyesület kép - viseletét az ügyintézõ és képviseleti szervek (elnök, elnökség, vezetõség) végzik. Az ala pít vány Az 1959. évi IV. törvény alapján magánszemélyek, szervezetek (a továbbiakban együtt: ala pí tó) - tar tós köz ér de kû cél ra - ala pí tó ok irat ban ala pít ványt hoz hat nak létre, egyúttal hozzá kell rendelni a célok eléréséhez szükséges vagyont. Jogsza - bály ok mi ni má lis in du ló va gyont nem ha tá roz nak meg, a bí ró ság a meg je lölt célt mér le gel ve dönt a szük sé ges összeg rõl. Ala pít vány nem alapítható elsõdlegesen gazdasági tevékenység végzésére. Az ala pí tó az ala pí tó ok irat ban le he tõ vé te he ti to váb bi ado má nyo zók csat la ko zá - sát az alapítványhoz, ezt nevezzük nyílt alapítványnak, ha ezt kizárja, akkor zárt ala pít vány ról be szé lünk. A nyílt ala pít vány hoz csat la ko zók nem vál nak ala pí tó - vá, de ki je löl he tik (az ala pí tó ok irat ke re tei között) mely célra kell adományukat fordítani. Az ala pít vány ke ze lõ szer vét (ku ra tó ri u mot) ala pí tó az ala pí tó ok irat ban je lö li ki, a mû kö dés re a ké sõb bi ek ben nem gya ko rol hat közvetlen befolyást. 7

1.2. Ci vil szer ve ze tek ala pí tá sa, mû kö dé se 1.2.1. Tár sa dal mi szer ve zet ala pí tá sa A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevérõl, céljáról és székhelyérõl, valamint szervezetérõl. A szervezet nyilvántartásba vételét az il le té kes me gyei bí ró ság tól kell kér ni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez mellékelni kell az alapszabályt, az alakuló ülés jegyzõkönyvét, az alapító tagok listáját, a székhely használat engedélyezésérõl szóló nyilatkozatot, a kép vi se lõ el fo ga dó nyi lat ko za tát, alá írá si cím pél dányt, va la mint a köz hasz nú sá gi ké rel met. A be jegy zés hez nem szük sé ges jogi képviselet, de némi szaktudás, vagy gyakorlat igen. A szervezet a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A legfõbb szerv és az ügyintézõ, ill. képviseleti szervek üléseit az alapszabályban meg ha tá ro zot tak nak meg fe le lõ en kell össze hív ni, azo kon je len lé ti ívet fel ven ni, jegy zõ köny vet ve zet ni. A dön té se ket el kü lö ní tet ten, un. határozatok tárában kell nyilvántartani. A leg fel sõbb szerv ha tás kö ré be tar to zik: az alapszabály megállapítása és módosítása, az ügyintézõ szerv évi beszámolójának elfogadása, (más szerv is megbízható) más szervezettel való egyesülés, feloszlás kimondása, az éves költségvetés meghatározása, (más szerv is megbízható) min den, amit az alap sza bály ide utal. 1.2.2. Ala pít vány ala pí tá sa Az alapítványt annak alapítója alapító okiratban hozhatja létre, melyet az alapítvány székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz kell benyújtani a szükséges mellékletekkel együtt. Az alapítvány a nyilvántartásba vétellel jön létre, a jogerõs ha tá ro za tot a bíróság az ügyészségnek is megküldi. Az ala pí tó ok irat ban meg kell je löl ni a ne vét, cél ját, a cél já ra ren delt va gyont és annak felhasználási módját, székhelyét. Valamennyi alapítónak alá kell írnia. Az ala pí tó ok irat ban név sze rint fel kell so rol ni a ku ra tó ri um el nö két és tag ja it, kiknek nyi lat koz niuk kell, hogy vál lal ják a rá juk bí zott fel ada tot és ve lük szem - ben ki zá ró ok nem áll fenn, azaz nem áll nak kö ze li hoz zá tar to zói vi szony ban sem az ala pí tók kal, sem egy más sal, va la mint nyi lat koz ni uk kell, hogy al kal ma zot ti vagy egyéb érdekeltségi viszonyban állnak-e az alapítóval. Az alkalmazotti, vagy más gaz da sá gi ér de kelt sé gi vi szony nem zár ja ki a ku ra tó ri u mi tag sá got, de a kuratóriumban az alapító alkalmazottai nem gyakorolhatnak meghatározó befolyást. 8

Az alapítvány képviseletére jogosult személyeket, valamint a bankszámla felett ren del kez ni jo go sul ta kat az ala pí tó ok irat ban név szerint rögzíteni kell. Az ala pí tó ok irat ból ki kell tûn ni, hogy a va gyon ke ze lõ je az egész va gyont, vagy csak annak hozadékát használhatja-e fel. Ala pít vány vég ren de let ben is lét re hoz ha tó, er rõl a bí ró sá got ér te sí te ni kell. A ku ra tó ri um (mint ügy in té zõ szerv), va la mint a felügyelõbizottság (mint el len - õrzõ szerv) ügyrendjét saját maga állapíthatja meg, az alapító okirat, valamint a kuratórium összetételében bármilyen változtatásra az alapító (valamennyi alapító együtt) jo go sult. Azaz sem a ku ra tó ri um el nö ke, sem né hány ala pí tó kö zö sen nem jogosult az alapító okirat módosítását aláírni, csakis az összes alapító együtt. Ha va la me lyik ala pí tó már nem él, er rõl a tényrõl a bíróságot a halotti anyakönyvi kivonattal kell tájékoztatni. Az alapító okirat csak indokolt esetben, az alapítvány nevének, céljának és va - gyo ná nak sé rel me nél kül mó do sít ha tó. Ala pí tó az ala pít vány mû kö dé sé re meg ha - tározó befolyást nem gyakorolhat. Ha a kezelõ szerv tevékenységével az alapítvány cél ját ve szé lyez te ti, a ki je lö lést visszavonhatja és más szervet jelölhet ki. A határozott idõre, vagy célra alapított alapítványt a nyilvántartásból a bíróság ak kor tör li, ha az ala pí tó ok irat ban meg ha tá ro zott cél meg va ló sult, az idõ el telt, vagy a fel té tel bekövetkezett. A mû kö dés fe let ti tör vé nyes sé gi fel ügye le tet az ügyész ség gya ko rol ja. A ter vek sze rint 2011-tõl a cég nyil ván tar tás hoz ha son ló elekt ro ni kus nyil ván tar - tás hoz létre az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala az alapítványok számára, amelynek adataihoz bárki térítés mentesen hozzáférhet. A nyilvántar - tás ba vé telt to vább ra is le het pa pír ala pon is ké rel mez ni, de új elemként megjelenik az elektronikus ügyintézés is. 1.2.3. A mû kö dés ira tai Az alapítás során megalkotott, valamint a mûködés során keletkezett iratokat célsze rû egy he lyen, kü lön dosszi é ba le fûz ve, át te kint he tõ en tárolni. Az ala pí tás hoz kap cso ló dó ira tok: ala pí tó okirat, (alap sza bály), meg hí vó, je len lé - ti ív, jegyzõkönyv (határozat a létrehozásról, vezetõ tisztségviselõk nevesítése), aláírási címpéldányok (közjegyzõ által hitelesített), székhelybefogadó nyilatko - zat, bírósági bejegyzés végzése, határozat a bírósági bejegyzés jogerõre emelke - désérõl, APEH bejelentkezés, bankszámlaszerzõdés, banki aláírási címpéldá - nyok, szervezeti és mûködési szabályzat, bírósági végzések, változás bejelentések. Tagjegyzés, tagdíjak nyilvántartása: alapítók névjegyzéke, belépési nyilatkoza - tok, kizárásról határozatok, évente aktualizált tagjegyzék, tagdíjak nyil ván tar tá sa évente aktualizálva (belépési díj, éves tagdíj befizetésének dátuma, elmaradások) 9

A mû kö dés do ku men tu mai: meg hí vók, je len lé ti ívek, be szá mo lók, pénz ügyi be - szá mo ló, éves költ ség ve tés, szak mai be szá mo ló, jegy zõ köny vek (jegy zõ könyv - ve ze tõ, hi te le sí tõk), ha tá ro za tok (sor szá mo zott, kü lön le fû zött), ve ze tõ sé gi ülé - sek jegy zõ köny vei, ha tá ro za tai, el len õr zõ bi zott ság do ku men tu mai. A megalkotott szabályzatok fontos kelléke a záradék, ami tartalmazza, ki és mikor hagy ta jóvá, mely idõ pont tól hatályos. Bármilyen döntés érvényességének feltétele, hogy az azt megalkotó szerv a rá vo - natkozó szabályok szerint határozatképes legyen. A határozatképesség feltétele, hogy a szavazásra jogosult tagok, az alapszabályban elõírt arányban jelen legyenek. Határozatképtelenség miatt elnapolt és ismételten összehívott ülés a megje - lentek számától függetlenül határozatképes, ha errõl a meghívottakat az eredeti meghívóban tájékoztatták. 1.3. A nonprofit szer ve ze tek re vo nat ko zó ál ta lá nos és spe ci á lis pénz ügyi és gaz dál ko dá si jog sza bály ok, ezek egy más hoz való vi szo nya A nonprofit szer ve ze tek mû kö dé sé re alap ve tõ en ugyan azok a sza bá lyok vo nat - koz nak, mint a nye re ség ori en tált tár sa sá gok ra. A lé nye gi kü lönb ség, hogy a mû - kö dés so rán kép zõ dött nye re sé get a nonprofit szer ve zet nem oszt hat ja fel ala pí tói, tagjai között, csak másik nonprofit társasággá alakulhat át, megszûnése esetén pe dig az ala pí tók leg fel jebb be fek te tett va gyo nu kat kaphatják vissza, a nyereségbõl nem részesedhetnek. A jogforrási hierarchia alapján a törvényben az Országgyûlés felhatalmazta a kor mányt, hogy ren de let ben az ál ta lá nos tól el té rõ sza bá lyo kat ha tá roz zon meg az un. egyéb szervezetekre. Ahol a rendelet nem tartalmaz eltérõ szabályokat, ott a törvényt kell alkalmazni. A társadalmi szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési specialitásait a 224/2000. (XII.19.) Kormányrendelet tartalmazza, mely alapján választása sze - rint vé gez het egy sze res vagy kettõs könyvvitelt is. Az ala pít vá nyok gaz dál ko dá sá nak spe ci á lis sza bá lya it a 115/1992. (VII.23.) Kor - mányrendelet tartalmazza. Megkülönböztet vállalkozási tevékenységet és alapítványi tevékenységet, amit elkülönítetten kell nyilvántartani. A kapott céltámoga - tások, pályázati összegek elszámolására, nyilvántartására a támogató által elvárt követelményeket is alkalmazni kell. A ha tá lyos adó tör vé nyek a nonprofit szer ve ze tek ese té ben is al kal ma zan dók, azonban adózás esetében maguk a törvények tartalmaznak az általánostól eltérõ elõ írá so kat. A spe ci a li tá so kat két csoportba sorolhatjuk: Az egyik: az általános szabályoktól való eltérés, kedvezmények, mentességek, amik a nonprofit szervezeteket megilletik. 10

A másik: a közhasznú szervezeteknek adományozó magánszemélyek, ill. vál - lal ko zá sok ál tal ér vé nye sít he tõ adó ked vez mé nyek, adó alap csök ken tõ té te lek. A he lyi adók ese té ben annyi ban spe ci á lis a hely zet, hogy a he lyi adók ról szó ló 1990. évi C. tör vény ke ret sza bá lyo kat ha tá roz meg, amely nek ke re tei kö zött a he - lyi ön kor mány zat ok joga (kö te les sé ge) el dön te ni, mi lyen adót vet ki, mi lyen mér - tékben. A helyi rendelet határozza meg a nonprofit szervezeteket megilletõ kedvezményeket, mentességeket is. 11

2. CIVIL SZERVEZETEK SZÁMVITELE 2.1. A szer ve zet gaz da sá gi és pénz ügyi irá nyí tá sa, az éves pénz ügyi terv A nonprofit szer ve ze tek mû kö dé sét szá mos néha egy más nak el lent mon dó jogforrás szabályozza. Nincsenek tehát könnyû helyzetben a civil szervezetek munkatársai, vezetõi. A nonprofit szer ve ze tek re vo nat ko zó alap elv, hogy el sõd le ge sen gaz da sá gi-vál - lalkozási tevékenység végzésére nem alapítható, és gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítõ okiratában meghatározott tevékenysé - gére kell fordítania. Még egyszer érdemes hangsúlyozni, hogy a civil szervezet is végezhet vállalkozási tevékenységet sõt, ha forrásait szeretné növelni, gyakran rá is kényszerül de annak nyereségét a fõ tevékenységére kell fordítania, vala - mint ennek lehetõségét a létesítõ okiratában biztosítani kell. Célszerû minél pon - to sab ban meg ha tá roz ni, melyek a cél szerinti, és melyek a vállalkozási tevékenységek a késõbbi jogértelmezési viták megelõzése végett. A civilek éves költségvetés alapján gazdálkodnak, melyet az Alapszabály / Alapí - tó okirat rendelkezései szerint kell megalkotni. Elfogadására általában a közgyû - lés jo go sult, de ezt a jo got át ru ház hat ja az ügyintézõ szervre is. A köz hasz nú szer ve ze tek mû kö dé sé re még szi go rúbb sza bá lyok vo nat koz nak: Az államháztartás alrendszereitõl csak írásbeli szerzõdés alapján részesülhet támogatásban, azaz a támogatások alapdokumentuma a támogatási szerzõdés, azt gon do san meg kell õriz ni. A szervezettõl igénybe vehetõ támogatási lehetõségeket nyilvánosságra kell hoz ni, bár ki ál tal meg is mer he tõ vé kell ten ni. A szervezet vezetõit, támogatóit, ezek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A közhasznú tevékenységet veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel, érték - pa pírt nem bo csát hat ki. Ha éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, felügyelõ szerv létrehozása kötelezõ. Az adománygyûjtés nem járhat más személyek zaklatásával, személyhez fûzõdõ jo gok sé rel mé vel. 12

2.1.1. A civil szervezetek jellemzõ bevételei Az egye sü le tek, ala pít vá nyok ve ze tõi, tag jai, al kal ma zot tai nyil ván pon to san tisz - tá ban van nak ti pi kus be vé te li for rá sa ik kal, de rend sze re zé sük, cso por to sí tá suk két ok ból sem fe les le ges. Egy részt új, ed dig ki hasz ná lat lan for rá sok kal ta lál koz - ha tunk, más részt pe dig a pon tos be so ro lá suk segítséget nyújt a beszámoló elkészítéséhez is. Jellemzõ cél szerinti bevételek: tagdíjak (tagsággal rendelkezõ szervezetek esetén), ala pí tó tól, tá mo ga tó tól a cél sze rin ti te vé keny ség foly ta tá sá hoz ka pott ado má - nyok, fel aján lá sok, államháztartás alrendszereitõl kapott támogatások, egyéb pá lyá za to kon el nyert tá mo ga tá sok, magánszemélyek 1%-os felajánlásai, cél szerinti tevékenység folytatásából származó árbevételek, befektetések bevételei (pl. banki kamat), egyéb bevételek (pl. cél szerinti tevékenységet szolgáló eszközök bevételei), fizetendõ áfa (az áfa alanyainál a bevételek között, a többi bevételtõl elkülönítve kell el szá mol ni a fi ze ten dõ áfát, mert ez nem a szer ve ze tet il le ti, ha nem a köz pon ti költ ség ve tést). Vállalkozási tevékenység jellemzõ bevételei: in gat la nok, tár gyi esz kö zök bér be adá sá ból, hasz no sí tá sá ból szár ma zó be vé tel (kivéve, ha ez a szervezet cél szerinti tevékenysége, pl. ifjúsági szálláshely, eb - ben az esetben természetesen cél szerinti bevételnek minõsül), létesítõ okirat szerinti (vagy jogértelmezéssel annak minõsíthetõ) vállalkozási tevékenység árbevétele, reklámtevékenységbõl származó bevétel, egyéb bevételek. A bevételek egy másik lehetséges csoportosítása: a.) az állami költségvetésbõl közvetlen (normatív finanszírozás, pályázati támogatás), köz ve tett (adó ked vez mény, 1%). b.) Egyéb for rás ból cél szerinti tevékenység bevételei, vállalkozási bevétel, ado mány, hitel, kamat. 13

2.1.2. A civil szervezetek jellemzõ kiadásai A nonprofit szervezetek általában bevételeiket még a tárgyévben, de legfeljebb a következõ három év során el is költik. Magyarázható ez egyrészt az ellátott fel - ada tok hoz ké pest szû kös for rá sok kal, más részt a tulajdonosi érdekeltség hiányával. A bevételekhez hasonlóan a kiadásokat is cél szerinti és vállalkozási kiadásokra oszthatjuk aszerint, hogy melyik tevékenység ellátása során merültek fel. A ki - adá sok hoz új öt le te ket rit kán szük sé ges adni, szak sze rû, pon tos be so ro lá suk ra vi - szont an nál na gyobb szük ség van. Ál la mi tá mo ga tás ra pá lyá zó ci vi lek egy re pon - to sabb pénz ügyi be szá mo lót kö te le sek be nyúj ta ni, min den ki adást a meg fe le lõ költségvetési soron lehet csak elszámolni, ezért a kiadások részletes csoportosítá - sá val a 4. fejezetben, a 4.2.2. pontban foglalkozunk. Leg ál ta lá no sabb cso por to sí tás sze rint a ki adá so kat köz vet len és köz ve tett költ sé - gek re oszt hat juk. A köz vet len költ sé gek rõl fel me rü lé sük kor meg tud juk ha tá roz - ni, me lyik te vé keny ség hez tar toz nak (pl. anyag költ sé gek, mun ka bér és já ru lé kai, egyes szolgáltatások), a közvetett költségeket viszont a bevételek arányában, utólag kell szétosztanunk. A köz hasz nú szer ve ze tek nek nyil ván tar tá sa i kat úgy kell ki ala kí ta ni hogy ab ból megállapíthatóak legyenek legalább az alábbiak: a bér költ ség, a tiszteletdíjak, a megbízási díjak, személyi jellegû egyéb kifizetések, köz ter hek, nyúj tott tá mo ga tá sok össze ge, elõzetesen felszámított áfa. 2.2. Az éves pénz ügyi be szá mo ló 2.2.1. A be szá mo ló cél ja, ré szei A nonprofit szervezeteknek a gazdasági élet egyéb szereplõihez hasonlóan rész - le tes nyil ván tar tá so kat, köny ve lést kell ve zet ni, év vé gén pe dig be kell szá mol nia va gyo ni hely ze té rõl és az év so rán vég zett te vé keny sé ge i rõl. A be szá mo ló for du - lónapja (az a nap, amelyre a beszámoló adatai vonatkoznak) december 31., a be - szá mo lót 150 napon belül kell elkészíteni és közzétenni. A beszámoló célja a tájékoztatás, hiteles információt nyújt: ala pí tó nak, ta gok nak, tu laj do no sok nak, tá mo ga tók nak, 14

ha tó sá gok nak (bí ró ság, ügyész ség, adó ha tó ság), hi te le zõk nek (ban kok, szál lí tók), egyéb ér dek lõ dõk nek (ku ta tók nak, ön kén te sek nek). Az éves beszámoló két fõ részbõl áll, számviteli beszámolóból és szöveges szak - mai be szá mo ló ból. A szak mai be szá mo ló ban le kell írni a szer ve zet ál tal adott év ben szer ve zett prog - ra mo kat, a tag ság, az ügy in té zõ szerv so ra i ban be kö vet ke zett vál to zást, kö vet ke - zõ évre vonatkozó terveket. A számviteli beszámoló részei a mérleg és az eredménykimutatás, illetve eredménylevezetés, ezen kívül adott esetben kiegészítõ melléklet illetve közhasz - nú sá gi jelentés. A közhasznúként bejegyzett szervezetek közhasznú beszámolót kötelesek készí - teni, mely tartalmazza a szakmai beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést. A közhasznúsági jelentés az alábbiakban felsorolt valamelyik számviteli beszá - mo ló ra épül, adattartalma azonban bõvebb annál. Adatot kell szolgáltatni: a va gyon ala ku lá sá ról, nyi tó, záró ál lo má nyá ról és az év kö zi vál to zá sok oka i - ról, a ve ze tõ tiszt ség vi se lõk nek adott dí ja zás ról, egyéb jut ta tá sok ról, adott tá mo ga tá sok ról, kapott költségvetési támogatásokról, azok felhasználásáról, elszámolásáról, ka pott ado má nyok ról, tá mo ga tá sok ról. 2.2.2. A szám vi te li be szá mo ló faj tái Éves beszámoló: kettõs könyvvitelt vezetõ, más beszámoló készítésére nem jo - gosult szervezet készíti, részei a mérleg, eredménykimutatás, kiegészítõ melléklet és az üzleti jelentés. Egyszerûsített éves beszámoló: kettõs könyvvitelt vezetõ szervezet beszámoló ja, amely a tárgy évet meg elõ zõ két év ben nem ha lad ja meg az aláb bi há rom ha tár ér ték kö zül leg alább ket tõt: éves ár be vé te le: 1.000 mil lió Ft mérlegfõösszege: 500 mil lió Ft, fog lal koz ta tot tak szá ma: 50 fõ Ré szei a mér leg, eredménykimutatás és a ki egé szí tõ mel lék let. Egyszerûsített beszámoló: egyszeres könyvvitelt vezetõ szervezetek beszámolója, részei az egyszerûsített mérleg és az eredmény levezetés. 15

2.2.3. Az egyszerûsített mérleg Esz kö zök (Ak tí vák) A. Be fek te tett esz kö zök (tar tó san szol gál ják a szer ve zet te vé keny sé gét) I. Immateriális ja vak (nem anya gi ja vak) II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. For gó esz kö zök (éven be lül szol gál ják a szer ve zet te vé keny sé gét) I. Készletek (vásárolt és saját termelésû) II. Követelések pénz moz gás ból szár ma zó (adott köl csön, elõ leg, adó túl fi ze tés) pénz moz gás hoz nem kap cso ló dó (ve võk, járó tá mo ga tá sok, áfa kö ve te - lés) III. IV. Ér ték pa pír ok Pénzeszközök pénztár, bank be tét For rá sok (Passzí vák) C. Sa ját tõke I. In du ló tõke (Jegy zett tõke) az ala pí tók, ta gok ál tal ilyen jog cí men ren del - kezésre bocsátott (pénz)eszközök II. III. IV. Tõ ke vál to zás: szá mí tott ér ték, az esz köz és for rás ol dal kö zöt ti kü lön bö zet Lekötött tartalék nem (vagy kor lá to zot tan) for ga lom ké pes esz kö zök, kötelezettségek fedezetét jelentõ tartalék, adott célú tá mo ga tás még fel nem hasz nált össze ge, Tárgyévi eredmény közhasznú tevékenységbõl (az eredmény levezetéssel egyezõ összegben) V. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységbõl (az eredmény levezetés - sel egye zõ összeg ben) D. Tar ta lék Pénz ügyi leg ké sõbb re a li zá ló dó, jö võ be ni va gyon vál to zást mu tat ja, ne ga tív elõ - je lû is le het. Növelõ tételei: az eszközoldalon szereplõ saját termelésû készletek, ve võk kel szem be ni kö ve te lé sek, még be nem folyt árfolyamnyereség, jog sze rû en igé nyelt, de még pénz ügyi leg nem ren de zett tá mo ga tá sok. 16

Csökkentõ tételei: szállítókkal szembeni tartozások, céltartalék, rövid lejáratú, költséget jelentõ kötelezettség. E. Cél tar ta lé kok (vár ha tó kö te le zett sé gek re) F. Kötelezettségek I. Hosszú le já ra tú kö te le zett sé gek (ka pott köl csö nök, hi te lek) II. Rövidlejáratú kötelezettségek Pénz be vé tel bõl szár ma zó (ka pott köl csön, adó kö te le zett ség) Pénz moz gás hoz nem kap cso ló dó (szál lí tói tar to zá sok, adó-, já ru lék tar - to zá sok, de cem be ri mun ka bér 2.2.4. Az eredménylevezetés Az egyszeres könyvvitelt vezetõ szervezet eredményének levezetését tartalmazza az eredmény keletkezésére, módosítására ható fõbb tényezõk bemutatásával. A be vé te le ket, ki adá sok meg kell bon ta ni asze rint, hogy azok pénz moz gás hoz kap cso lód tak, vagy nem. A. Összes közhasznú tevékenység bevétele I. Pénzügyileg rendezett bevételek (1+2+3+4+5) 1. Köz hasz nú célú mû kö dés re ka pott tá mo ga tás a) alapítótól b) köz pon ti költ ség ve tés bõl c) he lyi ön kor mány zat tól d) egyéb 2. Pályázati úton elnyert támogatás 3. Köz hasz nú te vé keny ség bõl szár ma zó be vé tel 4. Tag díj ból szár ma zó be vé tel 5. Egyéb be vé tel II. Pénzbevételt nem jelentõ bevételek B. Vállalkozási tevékenység bevétele (1+2) 1. Pénzügyileg rendezett bevételek 2. Pénzbevételt nem jelentõ bevételek C. Tényleges pénz bevételek (A/I+B/1) D. Pénzbevételt nem jelentõ bevételek (A/II+B/2) E. Köz hasz nú te vé keny ség rá for dí tá sai (1+2+3+4) 1. Rá for dí tás ként ér vé nye sít he tõ ki adá sok 2. Ráfordítást jelentõ eszközváltozások 3. Ráfordítást jelentõ elszámolások 4. Rá for dí tás ként nem ér vé nye sít he tõ ki adá sok 17

F. Vál lal ko zá si te vé keny ség rá for dí tá sai (1+2+3+4) 1. Rá for dí tás ként ér vé nye sít he tõ ki adá sok 2. Ráfordítást jelentõ eszközváltozások 3. Ráfordítást jelentõ elszámolások 4. Rá for dí tás ként nem ér vé nye sít he tõ ki adá sok G. Közhasznú tevékenység eredménye (1+2) 1. Tárgy évi pénz ügyi ered mé nye (A/1-E/1-E/4) 2. Nem pénzben realizált eredménye (A/2-E/2-E/3) H. Vállalkozási tevékenység eredménye 1. Tárgy évi adó ala pot je len tõ pénz ügyi ered mé nye (B/1-F/1) 2. Egyéb tárgy évi pénz ügyi ered mé nye (-F/4) 3. Nem pénzben realizált -adóalapot jelentõ- tárgyévi eredmény (B/2-F/2-F/3) 4. Adó zás elõt ti ered mény (+-1+-3) I. Összes pénz ügyi ered mény (+-G/1+-H/1-H/2) J. Adófizetési kötelezettség K. Vál lal ko zá si te vé keny ség tárgy évi adó zott ered mé nye (H/4-J) Tá jé koz ta tó ada tok A. Pénzügyileg rendezett személyi jellegû ráfordítások 1. Bér költ ség Eb bõl: megbízási díjak tiszteletdíjak 2. Személyi jellegû egyéb kifizetések 3. Bér já ru lé kok B. Pénz ügyi leg ren de zett anyag jel le gû rá for dí tá sok C. Értékcsökkenési leírás D. Pénz ügyi leg ren de zett egyéb rá for dí tá sok E. A szervezet által nyújtott támogatások ( pénzügyileg rendezett) 2.2.5. A könyv vizs gá lat Kötelezõ a könyvvizsgálat annál az egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységbõl elért éves bevétel az üzleti évet megelõzõ két év átlagában meg - ha lad ja az 100 mil lió fo rin tot, vagy a fog lal koz ta tot tak szá ma meg ha lad ja az öt - ve net. A kö te le zõ könyv vizs gá lat ese te in kí vül a szer ve zet maga is dönt het könyv vizs gá ló vá lasz tá sá ról, a könyv vizs gá ló mind két eset ben fe lül vizs gál ja a beszámolót, az abban foglaltak valódiságát és jogszerûségét ellenõrzi. 18

2.2.6. Köz zé té tel A cég bí ró sá gon be jegy zett nonprofit szer ve ze tek (nonprofit gaz da sá gi tár sa sá - gok) 2009. má jus 1-óta elekt ro ni kus úton, a cég nyil ván tar tá son ke resz tül tel je sí - tik közzétételi kötelezettségüket. A cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szerve - zetek, közzétételi kötelezettségüknek nyilvános sajtó útján, székhelyen történõ be te kint he tõ ség gel, honlapon, vagy egyéb más módon tehetnek eleget. Ki emel ten köz hasz nú szer ve zet kö te les mû kö dé si te rü le té tõl füg gõ en a he lyi, vagy or szá gos saj tó út ján nyil vá nos ság ra hoz ni közhasznú be szá mo ló já nak ki vo - natát. 2.3. A nonprofit szer ve ze tek könyv ve ze té se A beszámoló alapja a könyvelés, ami lehet egyszeres illetve kettõs könyvvitel. Egyszeres könyvvitelt vezet az egyszerûsített beszámolót készítõ szervezet, min - den ki más ket tõs könyv vi tel ve ze té sé re kö te le zett. A könyv ve ze tés tí pu sát be je - lentkezéskor be kell jelenteni az adóhatóságnak, változás esetén pedig a megelõzõ év december 15-ig. Kettõs könyvvitel esetén a vállalkozási tevékenységet is végzõ szervezetnek, ha bevételei meghaladják az 5 millió forintot, könyvelésének vezetésére kötelezõ számviteli szolgáltatót igénybe venni. Számviteli szolgáltató lehet bejegyzett könyv vizs gá ló, va la mint a pénz ügy mi nisz té ri um nyilvántartásában szereplõ mérlegképes könyvelõ. 2.3.1. A ket tõs köny ve lés Fõkönyvi számlákon történik, a számlák számlaosztályokba, ezen belül számlacso por tok ba tar toz nak. Ne vét on nan kap ta, hogy min den gaz da sá gi ese ményt két fõ köny vi szám lán kell rög zí te ni (Tar to zik Kö ve tel). Köny vel ni min den eset ben bizonylat alapján kell, bizonylat elsõsorban a számla, de bizonylat lehet: leltár, belsõ nyilvántartás, egyéb. Befektetett eszközök (1) Saját tõke (4) Forgóeszközök (2, 3) Kötelezettségek (4) Aktív idõbeli elhatárolások (3) Passzív idõbeli elhatárolások (4) Eszközök (Aktívák) = Források (Passzívák) 19

Jellemzõ gazdasági események hatása a mérlegre: 1. Tevékenység árbevétele, támogatás: Saját tõke + Forgóeszköz + 2. Eszköz vásárlás: Befektetett eszköz + Forgóeszköz 3. Szolgáltatás igénybe vétele: Forgóeszköz - Kötelezettség - 4. Hitelfelvétel: Forgóeszköz + Kötelezettség + 2.3.2. Az egy sze res köny ve lés A szám vi te li tör vény sza bá lyai alap ján 2004. ja nu ár 1-tõl az egy sze res könyv vi tel csak na gyon szûk kör ben ma radt meg. A szám vi te li tör vény sze rin ti egyéb gaz - dál ko dók to vább ra is jo go sul tak a te vé keny sé gük so rán elõ for du ló, va gyo ni, pénzügyi, jövedelmi helyzetükre ható gazdasági eseményekrõl egyszeres könyvvitel keretében nyilvántartást vezetni. Pénz for gal mi szem lé le tû köny ve lés, pénz tár könyv ben, vagy nap ló fõ könyv ben tör té nik, egye sü le tek, ala pít vá nyok nap ló fõ könyv ve ze té sé vel te het nek ele get kö - telezettségüknek. A pénzforgalmi szemlélet azt jelenti, hogy a gazdasági eseménye ket a pénz moz gás fel me rü lé se kor kell köny vel ni. (pl. 2009. de cem ber 28-án ve szünk pa pír trom bi tá kat, de csak 2010. ja nu ár 5-én fi zet jük ki át uta lás sal, ket tõs könyv vi tel ben 2009-ben kell könyvelni, egyszeresben csak a pénzmozgás idõpontjában, azaz 2010-ben!) Cél sze rû (nem kö te le zõ!) a nyom tat vány bolt ban kap ha tó nap ló fõ könyv for má tu - mot, vagy szá mí tó gé pes prog ra mot hasz nál ni, en nek adat tar tal ma meg fe - lel(tethetõ) a beszámoló követelményeinek. Akár papír alapon, akár számítógé - pes prog ram mal köny ve lünk, meg könnyít het jük a be szá mo ló össze ál lí tá sát, ha a nyil ván tar tá sa in kat a beszámoló egyes sorai szerint bontjuk meg. A nap ló fõ könyv ben több bank szám la ese tén is csak össze vont egyen le tet lá tunk, ilyen eset ben min den kép pen ana li ti kus nyil ván tar tás ra van szük ség. A bank - számla egyenlege esetenként lehet negatív (bár nem szerencsés), a pénztár esetében azonban ez szigorúan tilos. Pályázati és egyéb támogatás esetén meg kell felelni a támogatási szerzõdésben meg ha tá ro zott fel té te lek nek is, ál ta lá ban a köny ve lés ben is el kü lö ní tet ten kell nyilvántartani a támogatási összeg felhasználását. A pénztár-, ill. naplófõkönyv, mivel az csak a pénzmozgással járó gazdasági ese - ményeket tartalmazza, adattartalma kevés a beszámoló összeállításához, ezért ki - egészítõ, részletezõ nyilvántartásokat is kell vezetni. Részletezõ nyilvántartást ak kor kö te le zõ ve zet ni, ha van, ab ban a nyil ván tar tás ban sze re pel te ten dõ adat. Pél dá ul ha egy tár gyi esz közt is vá sá rolt az egyesület, akkor már köteles tárgyi eszköz analitika vezetésére. 20

Fon to sabb ana li ti kus nyil ván tar tás ok: tár gyi esz kö zök egye di, vagy cso por tos (50 E Ft alat ti ak) nyil ván tar tá sa, ér ték - csökkenési leírás, be ru há zá sok nyil ván tar tá sa, egyéb befektetett eszközök (immateriális javak, pénzügyi eszközök), készletek, leltár, selejtezések, ve võ-, és egyéb kö ve te lé sek, szállítókkal szembeni és egyéb tartozások, adók megállapításához, közhasznúsági jelentés elkészítéséhez szükséges nyilván tar tás ok, szi go rú szám adá sú nyom tat vá nyok, mun ka ügyi ana li ti kák (je len lé ti ívek, sza bad ság nyil ván tar tás, ki kül de té si ren - del vé nyek), házipénztár nyomtatványai (pénztárbizonylatok, pénztárjelentések). A nap ló fõ könyv ben való köny ve lés re vo nat ko zó an a tör vény nem ad konk rét elõ - írásokat, így elsõsorban az alapelvekbõl, és természetesen a gyakorlati tapasztalatok ból le het ki in dul ni. A nap ló fõ könyv tar tal maz egy részt pénz for gal mi ro va to - kat, másrészt részletezõ rovatokat. Minden egyes gazdasági esemény két rovatban sze re pel a köny vek ben, egy részt lát juk, hogy pénz tá ri vagy ban ki té tel volt-e, más részt megállapíthatjuk, milyen bevételi, illetve költség fajtát jelent. A bevételeket és a kiadásokat meg kell bontani cél szerinti és vállalkozási bevéte - lek re és ki adá sok ra, ami meg va ló sít ha tó a nyom tat vány bolt ban vá sá rolt, erre a cél ra meg fe le lõ nap ló fõ könyv vel, vagy számítógépes programmal is. A leg fon to sabb gaz da sá gi ese mé nyek és azok rög zí té se a pénz tár könyv ben Bevételek: 1. Vál lal ko zá si te vé keny ség le szám lá zott, be folyt be vé te le. (100) Pénztár Bevételek Bevétel Kiadás Egyenleg Árbevétel 100 100 100 Er-t nem kép. Egyéb 21

2. NCA pá lyá za ti tá mo ga tás. (50) Pénztár Bevételek Bevétel Kiadás Egyenleg Árbevétel Er-t nem kép. Egyéb 50 150 50 3. Tag díj be fi ze tés. (30) Pénztár Bevételek Bevétel Kiadás Egyenleg Árbevétel Er-t nem kép. Egyéb 30 180 30 4. Ma gán sze mély tõl ka pott ado mány. (20) Pénztár Bevételek Bevétel Kiadás Egyenleg Árbevétel Er-t nem kép. Egyéb 20 200 20 Ki adá sok: 5. Alap anyag vá sár lás. (20) Pénztár Kiadások Bevétel Kiadás Egyenleg Anyag Bér 20 180 20 Egyéb term. Ktg-ként el nem szám. 22

6. Tár gyi esz köz vá sár lás. (30) Pénztár Kiadások Bevétel Kiadás Egyenleg Anyag Bér Egyéb term. Ktg-ként el nem szám. 30 150 30 7. Szol gál ta tás igény be vé te le. (50) Pénztár Kiadások Bevétel Kiadás Egyenleg Anyag Bér Egyéb term. Ktg-ként el nem szám. 50 100 50 8. Bér-, és járulékfizetés. (70) Pénztár Kiadások Bevétel Kiadás Egyenleg Anyag Bér 70 30 70 Egyéb term. Ktg-ként el nem szám. 9. Adott tá mo ga tá sok. (10) Pénztár Kiadások Bevétel Kiadás Egyenleg Anyag Bér Egyéb term. Ktg-ként el nem szám. 10 20 10 23

2.3.3. Pénzkezelés rendje és a pénztáros feladatai A nonprofit szervezetek is kötelesek pénzkezelési szabályzatot készíteni és annak rendelkezéseit betartani. Ennek keretei között szabályozni kell: pénzkezelés rendjét, pénzkezelésre jogosult személyeket, aláírási, utalványozási jogokat, bankszámla feletti rendelkezést, be-, és kifizetés jogcímeit, pénz tárolásának, szállításának módját, maximális pénzkészlet nagyságát. A pénzkezelési szabályzatban világosan el kell határolódni az egyes felelõsségi és hatásköröknek. Biztosítani kell a pénzfelhasználás jogszerûségét, célszerûsé - gét és hatékonyságát. A készpénz be-, és kifizetések igazolásánál az alábbi hatás - kö rö ket kü lön böz tet het jük meg: A.) A pénztáros és feladatai: pénztárban tartott készpénz és értékek kezelése és megõrzése, pénzmozgás bizonylatainak kiállítása, elõírt nyilvántartások és elszámolások vezetése, szigorú számadású nyomtatványok kezelése és megõrzése, készpénz forgalom lebonyolításához szükséges összeg rendelkezésre állásá ról gon dos ko dik, pénztárzárlat készítése (napi, heti, havi) B.) Az utalványozó feladata a be-, és kifizetések engedélyezése, igazolja, hogy a fizetés a szervezet feladatkörébe tartozó tevékenységhez történik, és a szüksé - ges fedezet rendelkezésre áll. C.) Az ellenõrzõ (ellenjegyzõ) igazolja, hogy az utalványozás és a be-, illetve ki - fizetés a jogszabályoknak megfelelõen történt. Ellenõrzõ nem lehet sem a pénz tá ros, sem pe dig az utal vá nyo zó. 2.3.4. A pénz moz gá sok bi zony la tai A pénztár bizonylatai: 1. Be vé te li és ki adá si pénz tár bi zony la tok (min den pénz moz gás ról pénz tár bi - zonylatot kell kiállítani, ennek hiányában egyszeres könyvvitelt vezetõ szerveze - tek pénztárjelentést is készíthetnek.) 2. Idõszaki pénztárjelentés (fel kell sorolni az összes pénztárbizonylatot idõ - rend ben, sor szám sze rint, majd a nyi tó egyen leg és az idõ sza ki moz gá sok ból ki 24

kell szá mol ni a záróegyenleget, ami nek egyez ni kell a pénz tár ban levõ kész pénz - zel) 3. Bejövõ számlák (alakilag és tartalmilag is meg kell vizsgálni, szabálytalanul, vagy nem a jo go sult ál tal ki ál lí tott szám la nem fogadható el) Számlák kötelezõ adattartalma: kiállító neve, címe, adószáma, (vállalkozói igazolvány száma), hézagmentes sorszámozás, (APEH által nyilvántartott sorszámokat ellenõrizni kell!) teljesítés kelte, számla kelte, fizetési határidõ, áru, vagy szolgáltatás megnevezése, áru, vagy szolgáltatás egységára, mennyiségi egysége, mennyisége, összes net - tó ér ték, át há rí tott adó össze ge, kiállító aláírása 25

3. ADÓZÁS 3.1. A nonprofit szer ve ze tek adó zá si rend je 3.1.1. Bejelentkezési, változás bejelentési kötelezettség A szervezetek nyilvántartásba vétele során az illetékes bíróság vagy cégbíróság jelenti az egyesület, alapítvány, vagy akar gazdasági társaság megalakulását az állami adóhatóság felé, az adóhatóság pedig adószámot állapít meg számára. Az APEH nyilvántartása azonban tartalmaz olyan adatokat is, amelyeket a bíróság - nak nem kellett bejelenteni, ezért az újonnan létrejövõ szervezetnek ezekrõl adatot kell szolgáltatni elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül. A jog erõs bí ró sá gi vég zés tõl szá mí tott 15 na pon be lül be kell je lent kez ni a szék - hely szerint illetékes állami adóhatósághoz, ennek keretében nyilatkozni kell az áfaalanyiságról és a könyv ve ze tés mód já ról is (09T201 nyom tat vány). Az ál la mi adó ha tó ság ál tal nyil ván tar tott bár mi lyen adat ban be kö vet ke zõ vál to - zást 15 na pon be lül szin tén be kell je len te ni. (09T201. nyom tat vány). A szék hely sze rint il le té kes ön kor mány za ti adó ha tó ság hoz is 15 na pon be lül kell bejelentkezni az önkormányzat által rendszeresített nyomtatványon. A szervezet köteles belföldi pénzintézetnél bankszámlát nyitni (errõl az APEH felé a be je len tést a bank teszi meg). Az APEH felé a bevallásokat, adatszolgáltatásokat, 1% igénylését elektronikus úton kell teljesíteni, ehhez szükség van az alapítvány, vagy a meghatalmazott ügyfélkapus regisztrációjára, valamint arra hogy a szervezet elektronikus képvise le tét be je lent sék az APEH felé (papír alapon a 09T180 nyomtatványon) 3.1.2. Egyes be val lá si, be fi ze té si kö te le zett sé gek Az egyes adók ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyo kat (adó alany ok köre, adó alap ja, mértéke, esetleges mentességek, kedvezmények) külön törvények szabályozzák, mint pél dá ul a sze mé lyi jö ve de lem adó ról szó ló 1995. évi CXVII. tör vény, vagy a tár sa sá gi adó ról és osz ta lék adó ról szó ló 1996. évi LXXXI. tör vény. A be val lás, befizetés szabályait, ezek határidejét viszont az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. tör vény ha tá roz za meg. Az aláb bi ak ban a legfontosabb nyomtatványokat, bevallási határidõket, foglaltuk össze. Minden szervezetet érintõ bevallási kötelezettség a tárgyévet követõ év február 15-ig az egyes adó kö te le zett sé gek rõl a 0901. nyom tat vá nyon. Ha a szer ve zet - nek nincs adókötelezettsége, nem fizetett bért, sem más személyi kifizetést, 26

nem végez vállalkozási tevékenységet, nem áfa alany, akkor ez az egyetlen be - val lás, amit az APEH felé kül de nie kell. Fon tos tud ni, ha el akar juk ke rül ni a tár sa sá gi adó be val lás ki töl té sét, a 0901. sz. nyom tat vá nyon je löl ni kell, hogy nincs ilyen kö te le zett sé günk. Alkalmazottat foglalkoztató, vagy egyéb díjazást kifizetõ, illetve adóköteles reprezentációt elszámoló szervezet havonta köteles bevallást küldeni az adókról és já ru lé kok ról a 0908-as nyom tat vá nyon a tárgy hót kö ve tõ hó 12-ig, va la - mint ne gyed éven te a fi ze ten dõ re ha bi li tá ci ós hoz zá já ru lás ról a 0901-es nyom - tat vá nyon. Szintén a 0908-as bevalláson kell adatot szolgáltatni a cégtelefon magáncélú hasz ná la ta után fi ze ten dõ 54% szja-ról, va la mint az ez zel nö velt összeg után a 3.6.2. pont szerint számított járulékokról. A vélelmezett magáncélú használat a számla összegének 20%-a. Ha a szervezetnek van személygépkocsija, akkor a cégautóadóról szintén ne - gyed éven te, a 0901-es nyom tat vá nyon kell be val lást ten ni. Vállalkozási tevékenységet is folytató szervezet (és az, aki elfelejtett X-elni a 0901-en) má jus 31-ig a tár sa sá gi adó fi ze té si kö te le zett ség rõl kö te les be val lást ten ni a 0928-as nyom tat vá nyon. ÁFA körbe tartozó szervezeteknek alap esetben negyedévente kell bevallást ad ni uk. Ha a tárgy évet meg elõ zõ má so dik év ben az áfa el szá mo lá sok kü lön bö - ze te nem éri el a 250.000 fo rin tot, ak kor éven te, ha 1 mil lió fo rin tot meg ha la dó áfa fizetési kötelezettsége volt, akkor havonta. A szervezetnek az általa ingyenesen, vagy kedvezményesen adott üdülési csekk rõl éven te egy szer ja nu ár 31-ig ada tot kell szol gál tat ni a 09K53 nyom tat - vá nyon. A köz hasz nú, ki emel ke dõ en köz hasz nú szer ve ze tek nek ada tot kell szol gál tat ni az általuk a magánszemélyek részére kiállított adókedvezmény igénybevételére jo go sí tó iga zo lá sok ról éven te egy szer ja nu ár 31-ig a 09K51 nyom tat vá nyon. A he lyi adók ról éven te egy szer, a he lyi ön kor mány za ti adó ha tó ság ál tal rend - sze re sí tett nyom tat vá nyon, má jus 31-ig kell be val lást ten ni. A nyug díj biz to sí tó felé min den év áp ri lis 30-ig kell ada tot szol gál tat ni a nyug - díj já ru lék ról, va la mint nyug díj biz to sí tá si já ru lék ról (NYENYI). Adófizetési kötelezettség esetén a befizetés határideje a bevallási határidõhöz iga zo dik. 27

3.2. Nonprofit szer ve ze tek ál ta lá nos for gal mi adó val kap cso la tos kötelezettségei 3.2.1. Az ÁFA mér té ke, adó aló li men tes ség Az általános forgalmi adó az értékesítési lánc minden eleménél adófizetési köte - lezettséget keletkeztetõ, hozzáadott érték jellegû adónem. Az áfa törvény hatálya alá tartozik a bevétel elérése érdekében, rendszeresen, vagy üzletszerûen végzett tevékenység, de speciális esetben az ingyenesség, is megalapozhat adófizetési kötelezettséget. Ilyen eset például, ha egy vállalkozás a régi, már nem használt számítógépét ingyenesen egy civil szervezetnek ajándékoz za, ak kor a számítógép piaci értéke után meg kell fizetnie az áfát. Az adó mér té ke (azaz az ÁFA kul csok): Általános mérték 25%, ezt kell fizetni minden olyan termékértékesítés, vagy szolgáltatás nyújtása után, amely nem tartozik valamely kedvezményes mérték alá, ked vez mé nyes: 5% (pl. gyógy szer, könyv, na pi lap) és 18% (pl. alap ve tõ élel - mi sze rek, távhõ) (ÁFA tv. 3. és 3/A mel lék let) A termék értékesítõjének, vagy szolgáltatás nyújtójának, ha adóalany, a számlát áfával növelten kell kiállítani, valamint fel kell tüntetni legalább a bruttó árat és az áfa mértékét. Adó aló li men tes ség: Adómentességet választhat az a szervezet, amelyik nem végez vállalkozási tevé - kenységet, vagy az abból származó bevétele nem haladja meg az 5 millió forintot. A választásra a bejelentkezéskor, vagy a következõ évre az elõzõ év december 20-ig van le he tõ ség. Ha a szer ve zet a ha tár ér té ket év köz ben lépi túl, azt a szám lát amivel átlépi már adóval együtt kell kiállítani! Adómentesség esetén a kiállított számlában nem kell adót feltüntetni, de a bejövõ számlák adótartalmát sem lehet visszaigényelni. Egyes tevékenységekhez a törvény közérdekû jellegére tekintettel adómentessé - get kap csol, eze ket az ÁFA tör vény a 85. (1) so rol ja fel. A ci vil szer ve ze tek szem pont já ból leg je len tõ sebb a ta gok szá má ra nyúj tott köz hasz nú szol gál ta tá sok adó men tes sé ge. Az elõ zõ e ken kí vül egyes egyéb te vé keny sé gek (pl. in gat lan bér - be adás, biz to sí tá si te vé keny ség) is adó men te sek az ÁFA tör vény 86. és 87. alapján. Az adómentes tevékenységhez kapcsolódó bejövõ számlák áfa tartalma sem vonható le. Ha a szervezet adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt végez, a tételesen el nem különíthetõ bejövõ számlák elõzetesen felszámított áfa tar tal mát arányosítani kell, és csak az adóköteles bevétel arányának megfelelõ elõzetesen felszámított áfa vonható le. 28

3.2.2. Pá lyá zók áfa nyi lat ko za tai Pályázatok készítése során nyilatkozni kell a szervezet áfa státuszáról, azaz alanyi áfa men tes nek mi nõ sül, egyéb ok ból az áfa le vo ná sá ra nem jo go sult, vagy meg il le ti az áfa levonásának lehetõsége. Net tó összeg szá mol ha tó el a tá mo ga tás ból az adó le vo ná si jog gal ren del ke zõ áfa alany szervezet esetén, ha a konkrét programhoz kapcsolódó számlák áfa tartalmát levonhatja. Azaz kettõs feltételnek kell megfelelni, ha a beérkezõ számlák áfa tartalmát vissza szeretnénk igényelni. Egyrészt adóalanynak kell lenni, más - részt nem áll hat fenn semmilyen kizáró feltétel, ami azt megakadályozná. Ab ban az eset ben, ha a szer ve zet nem adó alany, vagy va la mi lyen ok ból a pá lyá - zat hoz kap cso ló dó an áfa le vo ná sá ra nem jo go sult, az adó val nö velt összeg szá - mol ha tó el a pá lyá zat ban. Ilyen eset ben is pon to san meg kell je löl ni, mi az oka a bruttó elszámolásnak. 3.3. Nonprofit szer ve ze tek he lyi adók kal kap cso la tos kö te le zett sé gei A helyi adók rendszere a helyi önkormányzatok számára biztosítja azt a jogot, hogy a tör vé nyi ke re tek kö zött a ki ve ten dõ adók kö rét, mér té két és ked vez mé nye - it sa ját ma guk határozzák meg rendeletben. A he lyi adók faj tái: va gyo ni tí pu sú adók (épít mény adó, te lek adó) Kom mu ná lis jel le gû adók (kom mu ná lis adó, ide gen for gal mi adó) Helyi iparûzési adó A Htv. adómentességet biztosít azoknak a civil szervezeteknek, amelyeknek megelõzõ adóévben a vállalkozási tevékenységbõl nem keletkezett társasá - gi-adófizetési kötelezettsége és errõl írásban nyilatkozik. A bejelentkezési köte - le zett ség alól a ci vil szer ve ze tek sem mentesülnek, de a bevallást a fenti nyilatkozat kiváltja. 29