A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Fehérjéket felépítő aminosavak és a köztük lévő peptid kötés kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: tej, burgonya, víz, nátrium-hidroxid-oldat, réz(ii)-szulfát, salétromsav Szükséges eszközök: 5 db kémcső, kémcsőállvány, kémcsőfogó, gyufa, borszeszégő, vasháromláb, lángelosztó, vegyszeres kanál, reszelő, kés, dörzsmozsár, törő, 3 db Pasteur pipetta Balesetvédelmi figyelmeztetés Vigyázz! A tömény sósav maró hatású, forralni nem szabad! A kísérlet elméleti háttere A fehérjék az élő szervezet szerkezeti és működési szempontból is alapvető fontosságú, aminosavakból felépülő makromolekulái. Építőkövei az α-aminosavak, melyek olyan karbonsavak származékainak tekinthetőek, amelyekben a karboxil- (COOH) csoport melletti α szénatomhoz kapcsolódik az amino- (NH2) csoport. Kettős funkciós csoportjaik révén amfoter tulajdonságúak. Savakkal és lúgokkal is reagálnak, fiziológiás ph-n ionizált állapotban, ikerionként vannak jelen. 1. oldal
Szerkezetüket a peptidkötések és a másodlagos- és harmadlagos szerkezetet stabilizáló kötések jellemzik. www.wikipedia.hu A kísérlethez kapcsolódó megfigyelések leírása Előzetes feladat: Hámozz meg egy burgonyát! Reszeld le és 3 vegyszeres kanálnyit rakj egy főzőpohárba. Borszeszégő lángja felett kezdd el melegíteni! (A mintát az 1.B és a 2.B feladatban fogod felhasználni.) 1. feladat Biuret-reakció Önts 1-1 ujjnyi tejet 3 kémcsőbe. Számozd meg a kémcsöveket! A 3. kémcső tartalmát hagyd meg kontroll oldatként! 2. oldal
A, Az 1. kémcsőbe cseppents 3 csepp nátrium-hidroxid oldatot, majd adj hozzá 2 csepp réz(ii)- szulfát oldatot is. A csepegtetéshez 1-1 Pasteur pipettát használj! Figyelj arra, hogy a cseppek a tejbe kerüljenek, és ne maradjanak a kémcső oldalán! Figyeld meg, mit tapasztalsz! B, Végezd el a kísérletet nyers és főtt burgonyával is! Rakj 1 ujjnyi nyers, reszelt burgonyát egy kémcsőbe! Engedj hozzá egy kis vizet! Végezd el a Biuret-reakciót! 3. oldal
Cseppents a kémcsőbe 3 csepp NaOH és 2 csepp Cu(II)SO4-oldatot! Figyeljük meg a burgonya fehérjetartalmát! Írd le tapasztalataidat! Vizsgáld meg a pépesített főtt burgonyát is! Rakj 1 ujjnyi mennyiségű burgonyapürét a kémcsőbe! Cseppents hozzá 3 csepp NaOH és 2 csepp Cu(II)SO 4-oldatot! Figyeld meg a változást! Hogyan magyarázható a különbség a nyers és a főtt burgonya esetén? 2. feladat Xantoprotein-próba A, Használd a 2. kémcsőben előkészített tejmintát! Cseppents hozzá 1 csepp tömény salétromsavat! Használj Pasteur pipettát a cseppentéshez! 4. oldal
Mit tapasztalsz? Nagyon óvatosan kezdd el melegíteni a kémcső tartalmát! Forralni nem szabad! Milyen változás figyelhető meg? B, Végezd el a kísérletet nyers és főtt burgonyával is! Rakj 1 ujjnyi nyers, reszelt burgonyát egy kémcsőbe! Engedj hozzá egy kis vizet! Cseppents hozzá 1 csepp tömény salétromsavat! Figyeld a színváltozást! A főtt burgonyához is cseppents 1 csepp salétromsavat! Mit tapasztalsz? Az ismeretek ellenőrzése: 1. Mi a fehérje alapegysége? 2. Hogyan változhat meg a fehérjék szerkezete? 3. Mit jelent a fehérje koaguláció? 4. Mivel magyarázható a főtt és a nyers burgonya közötti különbség? 5. Sorolj fel magas fehérjetartalmú élelmiszereket! 5. oldal