ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A BUDAPEST FŐVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST ÖNKORMÁNYZAT GYERMEKVÉDELMI ÉS GYERMEKJÓLÉTI FELADATAINAK 2008.

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A BUDAPEST FŐVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST ÖNKORMÁNYZAT GYERMEKVÉDELMI ÉS GYERMEKJÓLÉTI FELADATAINAK 2008. ÉVI ELLÁTÁSÁRÓL Tizenkét évvel ezelőtt, 1997-ben fogadta el az Országgyűlés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt. A gyermekvédelem elsődleges célja a gyermek családon belül történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, valamint a szülői és más hozzátartozói gondoskodásából kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítása. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról évente egyszer átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az értékelést a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához is meg kell küldeni. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többször módosított 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet 10. számú melléklete részletesen rögzíti az átfogó értékelés szempontjait. A hivatkozott jogszabály alapján a települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei a következők: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, szociális válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 4. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: - védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye, - ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálat eredménye.

2 5. A gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzői gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is. 6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). 1. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLY ADATAIRA A lakosság számának megoszlása korcsoport szerint: 2007. december 31-i adat 2008. december 31-i adat Kor: Összesen(fő) Kor: Összesen(fő) 0-4 2665 0-4 2712 5-9 2378 5-9 2386 10-14 2643 10-14 2614 15-19 2350 15-19 2943 Összesen: 10036 Összesen: 10655 Kispest összlakossága : 60799 fő Kispest összlakossága : 60578 fő Férfi: 27980 fő Férfi: 27949 fő Nő: 32819 fő Nő: 32629 fő Összesen: 60799 fő Összesen: 60578 fő 2. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK BIZTOSÍTÁSA

3 2.1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások: 2.1.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre havonta átlagosan 780 gyermek/fiatal felnőtt volt jogosult. A részükre az ezen ellátáshoz kötelezően kapcsolódó, az év folyamán két alkalommal kifizetendő, 5.500 Ft/fő összegű pénzbeli támogatás címén 8.560.350 Ft került folyósításra, melyet a központi költségvetés a Magyar Államkincstár útján önkormányzatunk részére 100 %-ban visszatérített. Általánosítható adatok: a jogosult gyermekek száma az elmúlt évihez képest 3,03 %-kal nőtt. Az érintett családok 82 %-ában az egy főre jutó jövedelem meghaladta az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Az év folyamán 32 elutasító döntés született, melynek indoka az esetek 85 %-ában az egy főre jutó jövedelmi, 15 %-ában pedig a vagyoni jogosultsági értékhatár túllépése volt. 2.1.2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havonta átlagosan 4 gyermek jogán került kiutalásra, melynek gyermekenkénti havi összege 6.270 Ft volt. Részükre 282.150 Ft került folyósításra, melynek 90 %-át a központi költségvetés a Magyar Államkincstár útján önkormányzatunk részére visszatérítette. Az e támogatáshoz kötelezően kapcsolódó, gyermekenként 8.000 Ft összegű pótlék címén 72.000 Ft-ot utaltunk ki, melyet a központi költségvetés a Magyar Államkincstár útján önkormányzatunk részére 100 %-ban visszatérített. Megjegyzés: a jogosultak számában csökkenés tapasztalható. Az előző év adatához viszonyítva a csökkenés mértéke 50 %-os. 2.1.3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást 756 család részére, 954 esetben állapítottunk meg és utaltunk 12.287.418 Ft összegben. A jogosult családok számában 3,96 %-os, míg az esetszámban 11,31 %-os a növekedés. Az egy családra jutó támogatás átlagos összege 16.253 Ft volt. Elsősorban ezen támogatási forma alkalmazásával nyújtottunk segítséget az erdei iskolával, a nyári táboroztatással, illetőleg az iskolakezdéssel járó anyagi terheket nehezen viselő rászoruló családoknak. Általánosítható adatok: a támogatásra jogosultságot szerző kérelmezők családjában az egy főre jutó havi jövedelem az esetek 79 %-ában meghaladta az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Elutasító döntés ezen támogatási forma esetében az elmúlt év folyamán nem született. 2.2. Egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott, az önkormányzat által önként vállalt feladatként biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások: 2.2.1. Egyszeri anyasági támogatást 384 újszülött jogán állapítottunk meg 6.573.236 Ft összegben. A támogatás gyermekenkénti összege az idevonatkozó önkormányzati rendelet hatályba lépésétől, azaz 2008. június 20. napjától kezdődően egy újszülött esetén 17.100 Ft, ikerszülés esetén pedig gyermekenként 22.800 Ft volt. A támogatás ezt megelőzően biztosított összege 16.280 Ft volt. Az elmúlt évben 379 újszülött jogán fizettünk ilyen támogatást. Megjegyzés: azon újszülöttek számában, akik jogán az anyasági támogatás megállapításra kerül, évek óta lassú, de folyamatos emelkedés figyelhető meg. Az ezen támogatási formára vonatkozó helyi rendeletei szabályozás módosítása 2009. április 24-én lépett hatályba, mely az ellátás összegében pozitív változást jelent.

4 2.2.2. A Szociális és Lakásügyi Bizottság által kiírt ösztöndíj-pályázaton a 2007/2008. tanévben két kategóriában / középiskolai, felsőfokú / együttesen 180, míg a 2008/2009. tanévben ugyancsak az említett két kategóriában 166 fő nyert el szociális tanulmányi ösztöndíjat. Részükre az elmúlt év folyamán összesen 11.308.000 Ft támogatást folyósítottunk. Az ösztöndíj havi összege a középiskolai kategóriában 6.000 Ft, míg a felsőfokú kategóriában 8.000 Ft volt. Megjegyzés: nem bővült az ösztöndíj-támogatásban részesíthetők keretszáma / 80 középiskolai és 100 felsőfokú / az említett két tanév vonatkozásában, így együttesen 180 fő támogatására nyílt lehetőség, azonban az ösztöndíj havi összege azonban 5.500 Ft-ról 6.000 Ft-ra, illetőleg 7.000 Ft-ról 8.000 Ft-ra nőtt. 2.3. Gyámhivatal által megállapított és folyósított pénzbeli ellátások - Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése. - Otthonteremtési támogatás. Mindkét támogatási formát teljes egészében az állami költségvetés biztosítja. 2.3.1. Otthonteremtési támogatásban az állami gondoskodásból kikerült, 1997. november 1. után nagykorúvá vált fiatal felnőttek, az intézetben eltöltött idő és a saját vagyonuk nagyságától függően részesülhetnek. Otthonteremtési támogatásban 2008 évben 4 fő részesült, összege 5 724 842.- forint összegben. Mind a 4 fiatal felnőtt a tulajdonába kerülő lakás vásárlására használta fel a támogatást. 2.3.2. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése 1998. január 1. óta került a gyámhivatal feladatkörébe. A jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő igényelheti, amennyiben nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése ismételten elrendelhető, ehhez az szükséges, hogy az előzőleg megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása eredményes legyen. 2008-ben megelőlegezett összeg: 2 899 000.- forint volt. A tárgyévben indult eljárások száma 14, amely összesen 19 gyermeket érintett. Elutasított kérelmek száma: 4 A folyósítás felfüggesztésére 1 esetben került sor. 3. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK BEMUTATÁSA A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat összevont intézmény keretén belül biztosítja, a Családsegítő Szolgálattal, a Családok Átmeneti Otthonával és a Gyermekek Átmeneti Otthonával egy intézményen belül. A Gyermekvédelmi törvény előírásának megfelelően a szolgálat 2008-ban gyermekjóléti központként működött, a megfelelő szolgáltatásokat nyújtva. 3.1. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, melynek érdekében végzett prevenciós munkánk 2008-- ban a következő módon valósult meg. Tankötelezettség teljesítésében a következő módon segítettük családjainkat:

5 A szolgálat egy fő fejlesztő pedagógust foglalkoztatott, aki a gyermekek fejlesztése mellett, a magántanuló diákok mentorálását, vizsgaidőpontjaik figyelemmel kísérését is elvégezte. Ennek következtében a tankötelezettség teljesítése az esetek többségében megvalósult. A jövőre vonatkozó terveink megvalósítása érdekében pályáztunk, melynek eredményessége esetén e szolgáltatásunkat bővíteni tudjuk a korrepetálás mellet mástanulástechnikai- szolgáltatásokkal is. Anyagi gondokkal küzdő családjainknak nyújtottunk segítséget, annak érdekében, hogy az ott élő gyermekek megkapják a fejlődésükhöz szükséges támogatást: a, Tájékoztatást adtunk az igénybe vehető támogatásokról, valamint az ügyfél kérésére segítettünk ennek igénylésében, ügyintézésében. b, A Kispesti Rászorultak Megsegítésére Közalapítványon keresztül az egészségügyi segédeszközökhöz való hozzájutást segítettük. c, Adományokat gyűjtöttünk cégektől, magánszemélyektől egyaránt, amelyeket ünnepek alkalmával osztottunk szét. Pl. az elmúlt évekhez hasonlóan több az első osztályt kezdőgondozott gyermekünk kapott teljesen felszerelt iskolatáskát, testnevelés felszerelést. d, 2008-ban négy alkalommal szerveztünk adományokból ingyenes ruhabörzét. e, A veszélyeztetett gyermekek családjában felmerülő eladósodás észlelésekor a családsegítő csoport családgondozói nyújtottak segítséget abban, hogy a szülők igénybe vegyék a Hálózat alapítvány, ill. az adósságkezelő program segítségét. Jelentős segítséget nyújtott a Héra Alapítvány a villamosenergia-tartozás kiegyenlítésében. A testi-lelki veszélyeztetettség megszüntetése érdekében 2008-ban új szolgáltatással bővültünk. Szabó Mária Mirtill felajánlotta szakmai segítségét családterápiára vonatkozóan, így három család vehetett részt családterápián. Nevelési hiányosságokkal küzdő, és mélyszegénységben élő kisgyermekes szülők számára az előző évhez hasonlóan működött a Biztos Kezdet Klubunk, melynek foglalkozásaiba 2008-ban 49 gyermek kapcsolódott be. A szabadidő hasznos eltöltésére több, ingyenesen látogatható programot szerveztünk. Az intézmény szabadidős programjai mellékletként olvashatók. 3.1.1. A gyermekjóléti szolgálat törvényi kötelezettsége a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer kiépítése és működtetése. Az elmúlt év erre vonatkozó eseményei a következők: - 2008-ban havonta egy alkalommal tartottunk közös esetmegbeszéléseket a jelzőrendszer tagjaival, amelyen a vezető védőnő, gyermekvédelmi koordinátor, Nevelési Tanácsadó családgondozója, rendőrség, hivatásos pártfogó, valamint meghívottként a gyámhatóság, gyámhivatal, Humán Szolgáltató Iroda képviselője vett részt. A konkrét esetek megbeszélésén kívül a jelzőrendszer működésének jobbítására is tettünk javaslatot. 2008.03.11-én tartottuk a kerület éves jelzőrendszeri tanácskozását, ahol a végzett munkáról való beszámolás mellet megfogalmazódtak azok a hiányok, melyek a hatékonyabb gyermekvédelmet hátráltatják. A tanácskozáson a következő javaslatok fogalmazódtak meg, melyeket a szakemberek aláírásukkal jelezve elfogadtak. - Minden évben 30 rászoruló gyermek ingyenes táboroztatása a káptalanfüredi táborban. - A hátrányos helyzetű, korrepetálást igénylő gyermekek felkészítése, az önkormányzat éves költségvetésében erre a célra pénzeszköz elkülönítése. - Közösségi helyiség kialakítása a CSÁO-ban. - Védelembe vételi tárgyalás előtt legalább egy esetmegbeszélő tartása. - Rendőrségnél: 1 fő főállású gyermekvédelmi/ifjúsági/ összekötő alkalmazása. - Utcai szociális munkás státusz: plusz 1 fővel való bővítése. - GYÁO - éjszakai kisegítő kollégák alkalmazásának engedélyezése és financiális hátterének biztosítása. Az iskolákkal, óvodákkal való kapcsolattartásunk a gyermekvédelmi koordinátoron keresztül történt, aki 2007. szeptemberétől, négyórás megbízás keretén belül látja el a koordinátori

6 feladatokat. A koordinátor éves beszámolója szintén mellékletként található. Ezen kívül a családgondozók területi felosztás szerint végeznek iskolai szociális munkát, melynek keretén belül találkoznak az iskola gyermekvédelmi felelősével, s megbeszélik a gondozott gyermekek kapcsán felmerült problémákat. Ezen felül ezen alkalmakkor lehetőségük van az iskola diákjainak arra, hogy problémáikkal a szociális munkáshoz forduljanak. 2008. október 16-án meghívást kaptunk a kerület oktatási intézményei igazgatóinak értekezletére, ahol előzetesen hozzánk elküldött, a velünk együtt dolgozó pedagógusok által megfogalmazott kérdésekre válaszoltunk. A közoktatási intézmények jelentik a kerületben a legtöbb jelzést adó bázist, az általuk jelzett eset 163. - A Nevelési Tanácsadóval folyamatos szakmai párbeszédet tartunk fent. Az intézmény vezetője tájékoztatást ad intézményünknek az ott elérhető szolgáltatásokról. Ezen kívül szakembereik aktív részt vevői az általunk szervezett esetkonferenciáknak. Ugyanez elmondható a jelzőrendszer többi tagjáról is. A Nevelési Tanácsadó tájékoztatója a mellékletben megtalálható. - A védőnői hálózattal a vezető védőnőn keresztül van szoros kapcsolatunk, aki a havi jelzőrendszeri teamen mindig részt vesz. A védőnőktől és az egészségügyből 2008-ban 23 jelzés érkezett. Ebből az írásban történtekre szolgálatunk a protokollnak megfelelően írásban válaszolt, s adott tájékoztatást a gondozás megkezdéséről, vagy folyamatáról. - A rendőrséggel a kerületi ifjúsági összekötőn keresztül cserélünk információkat. A jelzések száma az elmúlt évben 26 volt. Kiemelt együttműködést jelent az ifjúsági klub működtetése mellett a KIABÁL társasjáték kidolgozása, s a gyakorlatban való alkalmazása. Az elmúlt évben 13 alkalommal, 262 gyermekkel játszották a kerület szakemberei a bűnmegelőzési társasjátékot. 3.1.2. A gyermekjóléti szolgálat feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése: - A fenti intézményeken kívül a lakosság is tagja a jelzőrendszernek. 2008-ban a rendszer 232 jelzéssel élt szolgálatunk felé. Családgondozóink a családdal együtt tervet készítenek, melynek során felvázolják a veszélyeztetettség okát, s kidolgozzák annak megszűntetésének lépéseit. Az elmúlt évben összesen 542 veszélyeztetett gyermeket gondoztunk, ebből 492-t alapellátás keretén belül / a család önkéntes együttműködésére építve /47 kiskorút pedig védelembe vétel keretén belül. Amennyiben a fenti munka eredménytelen, s a gyermek bekerül a szakellátásba, úgy a családgondozó feladatai közé tartozik a kiskorú hazagondozása, a vér szerinti szülővel való munka annak érdekében, hogy a gyermek visszakerüljön családjába. E munka során a szakellátásban kerületi illetékességű gyermekek száma 52. Ezt a munkát sokszor hátráltatja, hogy a bekerülő gyermekek szülei hajléktalanok, így nem tudjuk tartani velük a kapcsolatot, csak, ha ők jelentkeznek a szolgálatnál. A szakellátásból kikerült 3 gyermeknél végeztünk utógondozást. Kapcsolattartási ügyelet: Az intézmény munkatársai kapcsolattartási ügyeletet biztosítanak bírósági ill. gyámhivatali kirendelés alapján. 2008-ban 19 gyermek családja élt ezzel a szolgáltatással. Ezt minden esetben megelőzi egy mediátor által vezetett egyeztetés annak érdekében, hogy a kapcsolattartás zavartalan legyen. Utcai szociális munka: Prevenciós munkánk fejlesztésének, valamint gyermekjólét központtá válásunknak jelentős része az utcai szociális munka. Ebben a speciális szolgáltatásban, a terepmunka folyamán 8 kiskorú, a prevenciós célzatú szabadidős tevékenységben 287 kiskorú részesült 2008-ban. Az Önkormányzat és a Rendőrség által aláírt együttműködési Szerződés biztosítja a helyiséget, amely Ifjúsági Prevenciós Irodaként funkcionált 2008-ban. Így az utcai szociális munkásnak lehetősége van az utcán csellengő gyerekek felkutatására és a szabadidejük hasznos eltöltésének megszervezésére. A már fent említett korrepetálás is itt valósul meg. Az utcai szociális munkás feladata a szabadidős programok szervezése is. Az intézményünknek problémát okoz, hogy a törvényben előírt két fő utcai szociális munkás helyett egy fővel működik a szolgáltatás. Mivel egy fővel sem az Ifjúsági Prevenciós Iroda

7 nem üzemeltethető biztonságosan, sem a szabadidős tevékenységek levezetése a magas gyermekszám miatt nem megoldható, az intézmény családgondozói és asszisztensei segítik az utcai szociális munkás munkáját, előre megbeszélt időbeosztás szerint. Kórházi szociális munka: 2007. novemberében Együttműködési megállapodást kötött a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ és a Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórháza. A Megállapodás a kórházi szociális munka módszerét rögzíti: A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ kórházi szociális munkát végző munkatársa együttműködik a kórházat képviselő intézeti családgondozó védőnővel. Az együttműködő felek munkájában a 1997. évi XXI. illetve annak módosítását a 2002. évi IX. Gyermekvédelmi törvényt tartják meghatározónak. Az intézeti családgondozó védőnő telefonon jelez a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ hatókörében élő bántalmazott, elhanyagolt gyermekekről. A telefonos jelzést írásos megerősítés követi. Amennyiben a gyermek családjának lakó -, vagy tartózkodási helye más gyermekjóléti szolgálat ellátási területén található, úgy felveszi a kapcsolatot az illetékes szolgálattal, tájékoztatja a problémáról, elősegíti a család és a szolgálat kapcsolatfelvételét. Az intézeti családgondozó védőnő írásbeli jelzéseit a kórházi szociális munkát végző munkatárs fogadja, intézkedéseiről visszajelez a jelzést tevőnek. Az intézeti családgondozó védőnő és a kórházi szociális munkát végző munkatárs indokolt eset kapcsán személyesen is konzultál, szükség szerint egyeztet a területi védőnővel, a gyermekorvossal, pszichológussal, pszichiáterrel. Az érintett gyermek ügyében szükség szerint a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ a kórházi családgondozó védőnőt meghívja szakmaközi és esetmegbeszélőkre. Készenléti ügyelet: A készenléti ügyeletet a Gyermekek Átmeneti otthonának telefonszámán biztosítja szolgálatunk, mivel az otthon napi huszonnégy órában működik. Fontos említést tenni a szociális munkások szakmai munkájának segítéséről., melyet a minden hét péntekén tartott esetmegbeszélő team biztosít. A szakmai segítség mellett szükség van a kiégés elkerülésére is. Ennek megvalósulása az elmúlt évben a gyermekjóléti csoport számára szupervízió megvalósításával történt. A szupervízió nyújt a csoportnak olyan szakmai és mentális segítséget, melynek segítségével a fent említett törvényi kötelezettségnek a szakemberek meg tudnak felelni, s szakmai munkájukat magas színvonalon meg tudják valósítani. 3.2. Gyermekek napközbeni ellátása A bölcsőde, mint gyermekjóléti intézmény, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás intézménye, amely a 0-3 éves kisgyermekek napközbeni ellátását, nevelésétgondozását biztosítja. A legtöbb gyermek személyiségfejlődésére pozitívan hat ez a közösségi szocializáció. Nálunk a gyermekek megtanulnak csoportban élni, kulturáltan étkezni, egymással kommunikálni, önellátási feladatokat elvégezni, társakkal együttműködni, játszani és mindez a hátrányos szociális miliőben élő gyermekek esélyegyenlőségét is támogatja. A Budapest Kispesti Önkormányzat a 0-3 éves korú gyermekek napközbeni ellátására 6 bölcsődei egységgel rendelkező Egyesített Bölcsődét tart fenn. Az Egyesített Bölcsődék önálló jogi személy, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Rendelkezik Alapító Okirattal, Szervezeti és Működési Szabályzattal és 1997. november 16 - tól határozatlan időre szóló működési engedéllyel. Működési mutatók: A Budapest Kispesti Önkormányzat Egyesített Bölcsődék részlegei 6 telephelyen 360 férőhellyel működnek.

8 Bölcsődék neve: címe: férőhelyszáma: Csillagfény Bölcsőde 1191 Bp. Eötvös u. 11. 80 Eszterlánc Bölcsőde 1193 Bp. Csokonai u. 7. 80 Gyöngyszem Bölcsőde 1195 Bp. Zrínyi u. 4. 80 Bokréta Bölcsőde 1191 Bp. Berzsenyi u. 4. 50 Harangvirág Bölcsőde 1194 Bp. Zalaegerszeg u. 158. 40 Wekerlei Tipegők 1192 Bp. Huba u. 14. 30 A bölcsődék a feladat jellegétől függően alapellátás keretében: -napos bölcsődei ellátást 340 férőhelyen, -sajátos nevelést igénylő gyermekek ellátását 10 férőhelyen biztosítanak. Alapellátáson túl nyújtott gyermeknevelést segítő szolgáltatások formái: -Játszócsoport szolgáltatás 10 férőhelyen -Időszakos gyermekfelügyelet -Sóbarlang szolgáltatás Alapellátási formák: 1. A napos bölcsődei ellátás működési adatai: Az év folyamán naponta átlag beírt gyermekek száma: 377 fő 104,6 % Az év folyamán naponta átlag jelenlévő gyerm. száma: 298 fő 82,7 % Az utóbbi években folyamatosan emelkedett a bölcsődét igénybe vevő, a beírt és a ténylegesen jelenlévő gyermekek száma is. Ez a tendencia várhatóan tovább fog nőni, mert a jelenlegi gazdasági helyzet, a velejáró feszültség a családokra is rátelepedik. A kisgyermekes családok anyagi érdekei miatt továbbra is nagy szükség lesz a bölcsődei ellátásra. 2. Speciális csoport működése: A Csokonai u. 7.sz. alatti Eszterlánc Bölcsőde 10 férőhelyére, 6 fő sajátos nevelési igényű gyermek vehető fel. A bölcsőde rendelkezik az Oktatási Minisztérium engedélyével, OM azonosítóval és a fejlesztéshez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. Egy fő részmunkaidős gyógypedagógust és 1 fő részmunkaidős szomatopedagógust foglalkoztatunk, akik a legfontosabb szakembernek számítanak a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. Ők a gyermekek egyéni és csoportos fejlesztését végzik a fejlesztési programok alapján, valamint a gondozónők felkészítését és betanítását. Természetesen a munka oroszlánrészét naponta a gondozónők végzik. Tárgyév végéig az ellátott gyermekek száma 7 fő volt. Alapellátáson túl nyújtott szolgáltatások statisztikai adatai: 1. Játszócsoport szolgáltatás: A szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő szülőknek és gyermekeiknek nyújtott szolgáltatási forma. A Csokonai u. 7. sz. alatti Eszterlánc Bölcsőde egy csoportjának jól felszerelt tárgyi környezetében a szülők együtt játszhatnak gyermekeikkel, nevelési kérdésekben tanácsot kérhetnek, hasonló korú gyermekeket nevelő szülőkkel beszélgethetnek. Játszócsoport vendégszáma az év folyamán 991 fő volt. A szolgáltatás díja: 250.- Ft/óra. 2. Időszakos gyermekfelügyelet:: Az Eötvös u. 11 sz. alatti Csillagfény Bölcsődében 1994 óta folyamatosan működő szolgáltatást 6 hónapos kortól 6 éves korig igényelhetik a szülők. Kezdetben a gyermeküket otthon nevelő szülők vették igénybe ezt a ellátási formát, de az eltelt 15 év tapasztalatai bizonyítják, hogy a munkát vállaló és a felsőfokú képzésben résztvevő szülőknek is szüksége van ilyen fajta segítségre, melynek óradíja 240.- Ft.

9 Az időszakos gyermekfelügyelet vendégszáma az év folyamán 106 fő volt. 3. Sóbarlang szolgáltatás: Az Eötvös u. 11 sz. alatti Csillagfény és a Berzsenyi u. 4 sz. alatti Bokréta bölcsődében működik, elsősorban a bölcsődébe járó gyermekek számára kialakított szolgáltatási forma, melynek igénybevétele ingyenes. Étkeztetés: Minden bölcsőde saját konyhával rendelkezik, a főzés helyben történik, így a különböző anyagcsere-zavarral küszködő gyermekek speciális étkeztetését is vállalni tudjuk. A gyermekek négyszeri étkezésben részesülnek. Az étkezési térítési díj 360.- Ft / nap. Gondozottak étkezési támogatásáról 100%-os állami támogatás 60 gyermeket érintett az év folyamán 6572 gondozási napon ez 2.328.750,- Ft 50%-os állami támogatás 68 gyermeket érintett az év folyamán 6497 gondozási napon ez 1.151.060,- Ft Ebből: 3 v. több gyermek jogcímén 54 gyermeket érintett 5286 gondozási napon ez 935.685,- Ft tartós betegség jogcímén 14 gyermeket érintett 1211 gondozási napon ez 216.375,- Ft Önkormányzati szociális étkezési támogatásban 58 gyermek részesült. (ez 50% 75% - os mértékű támogatást jelent) 3761 gondozási napon ez 956.900,- Ft A normatívákhoz viszonyított adatok tükrében (252 osztószámmal) Tényleges jelenlévő gyermeklétszám: 67 227 napi átlag: 267 fő Normatív kedvezmény: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: 6 572 napi átlag 26 fő 3 v. több gyermek: 5 286 napi átlag 21 fő tartósan beteg: 1 211 napi átlag 5 fő Kerületi szociális segély: 3 761 napi átlag: 15 fő A gyermekek felvételi rendje: A bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei, törvényes képviselői munkavállalás, vagy más ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni gondozást, nevelést. A gyermekvédelmi törvény kiemeli az olyan kisgyermekek felvételi lehetőségét, akiknek szociális vagy egyéb ok miatt, egészséges fejlődésük érdekében szükséges a bölcsődei gondozás-nevelés. A gyermekek bölcsődébe történő felvételének kérelme önkéntes, a gyermek szülője, törvényes képviselője autonóm döntése alapján történik. A gyermek bölcsődei felvételét a szülő hozzájárulásával kérheti a védőnő, családgondozó, háziorvos, gyámhatóság stb. 2008-ban 2 gyermek háziorvosi, 4 gyermek Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója kérelmére került bölcsődébe. A gyermekek felvétele egész évben folyamatos és fokozatos ( 2 hetes) anyás beszoktatással kezdik el a bölcsődét. A gyermekek beszoktatása a szülőkkel egyeztetve, tervszerűen történik. Személyi feltételek: A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet szabályozza a bölcsődei ellátás szakmai létszámminimum követelményét. A rendeletben előírt létszámmal 2003. novembere óta a 962/2003. Ökt. hat. alapján rendelkezünk. Engedélyezett álláshelyek száma: 150 fő - szakdolgozó: 89 fő - működési állomány: 61 fő

10 Átlagbérek alakulása: pótlék nélkül: pótlékkal: - Szakdolgozók: 117.947.- Ft 122.969.- Ft - Működési állomány: 96.857.- Ft 97.377.- Ft Munkaerő mozgás: - Kilépő dolgozók száma: 19 fő - Nyugdíjazott dolgozók: 9 fő - Belépő dolgozók száma: 18 fő Szakdolgozók képzettsége: 89 szakdolgozóból: 2 fő főiskolai diplomával + szakvizsgával - 2% 3 fő főiskolai diplomával - 3% 55 fő felsőfokú szakképesítéssel (E-kategóriás) - 62% 26 fő középfokú szakképesítéssel rendelkezik - 30% 3 fő képesítés nélküli - 3% (jelenleg OKJ-s szakképzésen vesznek részt) Képzés továbbképzés alakulása: 2008-ban a képzés, továbbképzés 45 főt érintett ez a szakdolgozók 51 %-a. Főiskolára jár 9 fő Szakvizsgázott 1 fő OKJ- képzésen vesz részt 4 fő Tereptanári tanfolyamot végzett 2 fő Továbbképzésen vett részt 29 fő Kapcsolattartás: A bölcsődébe járó gyermekek szüleivel őszinte, partneri kapcsolata van a bölcsődének. A bölcsődei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődését. A bölcsődében a gyermekek ellátását a vonatkozó gyermeki és szülői jogok és kötelességek figyelembe vételével végzik a szakemberek. A bölcsőde nyitott. Rugalmas a gyermekek átvétele, mert alkalmazkodik a szülők igényeihez. A bölcsődék egyre több olyan programot szerveznek amelybe bevonják a szülőket is. Ilyen programok a gyermeknap, karácsony, farsang, stb. A bölcsőde nemcsak a gyermek jólétét biztosító intézmény, hanem jelzőrendszer is. A bölcsődébe felvett gyermekek fejlődését, családi hátterét ismerő szakdolgozók a Gyermekjóléti Szolgálat felé jelzéssel élnek, ha úgy látják, hogy a gyermek életkörülményei megváltoztak. A családgondozó javaslatára bölcsődébe került gyermekek miatt is folyamatos kapcsolatot tartunk a családgondozókkal. A gyermekek óvodába történő átadását nagy szakértelemmel, körültekintéssel, az óvónőkkel együttműködve szervezik a gondozónők. Az óvónőket meghívják a bölcsődébe, hogy megismerkedjenek az óvodába menő gyermekekkel. Kapcsolattartás formái: havonta jelzőrendszeri értekezlet, személyes vagy telefonon történő megbeszélés. Tárgyi feltételek: Felújítás, karbantartás: A kerület bölcsődéiben 2008. november 11.12. és 19-én fenntartói megbízásból ellenőrző vizsgálatot végzett a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda. A bölcsődék állagára vonatkozó képet tükrözik azok mondatok, melyeket a vizsgálatról készített jegyzőkönyv is tartalmaz:

11 1./ Bokréta Bölcsőde, Berzsenyi u. 4. 1979-ben épült, azóta nem volt felújítás. A csövekből bűz árad, több helyen van beázás és a penész is látható. többször készült terv a felújításra, de abbamaradt. Az udvart ugyan felújították, de ahol kellene ott nincs gumitégla, az udvari tusolók használhatatlanok.. 2./ Eszterlánc Bölcsőde. Csokonai u. 7. Az udvar felújítása elmaradt, az árnyékoló olyan állapotban van, hogy bármikor leszakadhat belőle egy darab. Festésre, a csőrendszer javítására stb. lenne szükség és az épület környezete is igen lehangoló, össze-vissza graffitizett betontenger.. 3./ Wekerlei Tipegők Bölcsőde, Huba u. 14. Karbantartás, csőrendszer javítása stb. szükséges. Az épület csoport bővítésére és teljes felújítására beadott pályázat eredménytelen lett, pedig erre feltétlenül szükség van a wekerlei bölcsődében. 4./ Gyöngyszem Bölcsőde, Zrínyi u. 4. Az udvart felújították. Leszerelték a korszerűtlen árnyékolót, de helyette nem szereltek fel újat, így az udvaron, az épület mellett lerakott gumitégla nyáron felforrósodik, esőben, hóban ázik és megáll benne a víz. A gyerekek így nyáron és csapadékos időben ezt a területet nem tudják használni. 5./ Harangvirág Bölcsőde, Zalaegerszeg u. 158. Felújítások, karbantartási munkák szükségesek. 6./ Csillagfény Bölcsőde, Eötvös u. 11. beázás, penészes falak, amitől a beépített szekrényt nem tudják használni. Az udvarban a fű és a növényzet lepusztult,.a fák gyökerei kint vannak a földből. Az árnyékoló itt is problematikus. A csőrendszer itt is felújításra szorul, bűzös. Általános észrevételek: A világítás mindenhol korszerűtlen.., az ablakokat fel kellene sok helyen újítani, nem működik a bukó rész stb.,a kisgyermekek fürdőszobái ahol még a régi berendezések vannak balesetveszélyesek.. A kerítéseknek sok helyen nincs lábazata, ezért behordja a szél a szemetet az udvarra. 2002-ben testületi döntés született arra vonatkozóan, hogy évente két bölcsőde udvara felújításra kerül, de ezek is abbamaradtak. Meg kell említeni, hogy a bölcsődékben a szülők a dolgozókkal összefogva, vagy csak a dolgozók kreativitásukat hasznosítva próbálnak segíteni a problémák megoldásán, de ez sajnos nem elegendő. A kerület minden bölcsődéje rendelkezik saját Alapítvánnyal, melyek igen nagy segítséget jelentenek a bölcsődei csoportoknak. Az utóbbi években ugyanis csak ezek segítségével, adományaival bővíthető vagy pótolható a gyermekek játékkészlete. 3.3. Gyermekek átmeneti gondozása 3.3.1. A Családok Átmeneti Otthona eleget téve a törvényi és vonatkozó jogszabályok által előírt működési követelményeknek 2008 évben is teljesítette az átmeneti ellátásból adódó kötelezettségét, teendőit. A fenntartó által előírt normáknak megfelelően fogadta be és gondozta ki az ellátásra jogosult (rászoruló) családokat. Ez tárgyévben három alkalommal történt. A kigondozott családok esetében minden alkalommal a törvényes ellátásra jogosító idő letelte előtt tettünk javaslatot -szabályzatunkban előírt eljárási rendet követve- a fenntartó önkormányzat felé a lakásjogosultság alsó határát meg nem haladó bérlakás rendelkezésre bocsátására. Ezen

12 családok lakáskrízise tehát megoldódott, az már jogkövető magatartásuk következménye, hogy képesek-e megtartani bérleti jogukat, nevezetesen, hogy köztartozást ( sem bérleti díj, sem közműhasználati fizetési kötelezettség terén) nem halmoznak fel. Eredményként könyvelhetjük el azt a tényt, hogy mindhárom kigondozott család felnőtt (törvényes képviselő) tagjai közül volt legalább egy személy, akinek stabilnak tűnő munkaviszonya volt. Így garanciát láttunk arra, hogy képes lesz a fizetési kötelezettségeket teljesíteni. Ami középtávon lenne fontos és szükséges, természetesen a későbbi tulajdonossá válás érdekében, ami feltételez erőfeszítéseket a kellő mértékű megtakarítások terén. Tárgyévben, de jelenleg is (tekintettel a súlyos pénzügyi válságra, annak kedvezőtlen hatásaira)) mindez szinte lehetetlennek tűnt, tűnik. A kigondozott családok között volt: Négy kiskorú gyermekét átmenetileg egyedül nevelő anya Egy csecsemőkorú gyermeket nevelő apa ( a feleséget, aki férjét és gyermekét elhagyva önkényesen kiköltözött krízishelyzetben lévő várandós anyaként fogadott be az Otthon) Két kiskorú gyermeket ( a kisebbik az otthonba történő befogadáskor született ) nevelő élettársi kapcsolatban élő fiatal pár Tehát a kigondozás hét kiskorú gyermeket és négy felnőttet érintett. A befogadott családok közel hasonló összetételűek voltak, mint elődeik. Ismételten hangot adunk azon tapasztalatból adódó meglátásunknak, hogy az Otthonba érkező családok egyre összetettebb és egyre súlyosabb problémákkal küzdenek a halmozott fenyegetések közepette értékválságot szenvedett világunkban. A foglalkoztatás és a munkaerő-piaci feltételek bizonytalansága, a feketegazdaság embernyüvő munkafeltételei fokozták bennük a kiszolgáltatottság, a napi szorongás, félelem érzetét. Sokan közülük depresszióban szenvednek. Mindez nem kedvezett a családban nevelkedő gyerekek egészséges testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, sőt éppen azt súlyosan veszélyeztette. Rendkívül fontos lenne, hogy a társadalmi ( foglalkoztatási ) körülmények miatt sérült felnőttek kellő időben fordulhatnának olyan egészségügyi ellátó szervezetekhez, személyekhez, akik megfelelő gondossággal és kitartó terápiák alkalmazásával gyógyítanák őket, javíthatnának állapotukon, amely családon belül is krízis forrása volt. A párkapcsolati terápia, az ambuláns pszichiátriai ellátás egy családunk felnőtt tagjai esetében nem voltak sikeresek, sőt kudarcot vallottak. Mondjuk mindezt azért, mert ellátottaink szerint a gazdaságban az eluralkodó válság közepette nem az embert (foglalkoztatottat ) megbecsülő, az ő érdekeit szem előtt tartó rendeződés felé halad a gazdasági élet konszolidálása. Sőt ilyenről szó sincs. Gyermekvédelmi intézményi mivoltunkból fakadóan az Otthon falai között mindent elkövettünk a családok, a gyermekek nyugalma, jó közérzetük biztosítása érdekében. Segítő-támogató szakmai munkánknak ez az alapja és célja. Mindezt elősegíti korrekt elhelyezésük, gyermekeik teljes körű ellátásához nyújtott támogatásunk, valamint karitatív, civil, egyéb szervezetek adományai. 2008 évben családjaink szinte minden hónapban (a befogadott három. család közül valamelyik) krízisélelmiszer támogatást kértek anyagi problémáik áthidalására. Ez a támogatási forma jól bevált alkalmazásával eddig sikerült megelőzni a gyermekek éhezését. A GYES en levő három anya közül kettőnek sikerült állásba visszamenni, ám a gyerekek gyakori megbetegedése miatt félő hogy nem sikerül ezt a helyzetet stabillá tenni, azaz tartósan foglalkoztatottnak maradni. Egy GYES en lévő anya a beszámolási időszakban pár hetes újra foglalkoztatását követően fenti okok miatt elveszítette állását. A családok belső viszonyai folyamatos romlást mutatnak. A kritikán aluli foglalkoztatási viszonyok jelentősen éreztették negatív hatásaikat a család felnőtt tagjai ( hovatovább a már a gyermekek.) között is. Mindennek a következménye a sokszor kontrollt vesztett magatartás, a halmozott problémák okozta feszültségek hibás (olykor durva, agresszív)

13 levezetése volt. A felnőtt rossz konfliktus kezelése miatt a gyerek(ek) isszák meg a levét következmény érvényesült. Megerősítették ezt mindazok a gyermekpszichológus, pszichiáter és fejlesztő pedagógus szakemberek, akik a családok Átmeneti Otthonában ellátott, elhelyezett gyermekekkel már huzamosabb idő óta foglalkoztak. A Családok Átmeneti Otthona 2008 évben is jó feltételekkel rendelkezett. Az ellátott családok rendelkezésre bocsátott használati (berendezési) tárgyaink azonban egyre elhasználtabbak, eredeti funkciójukat nem tudják betölteni. A felszerelési tárgyak közül (higiénés okok miatt) kivettük a családok konyhájából az edénykészenléteket, valamint a hat év használata során tönkrement ágynemű garnitúrákat, konyharuhákat, törölközőket. Eredményként tartjuk számon az ágybetétek decemberi beszerzését, ami egyrészt sokkal egészségesebb (bio volta miatt is) mint a korábbi volt, valamint gumilepedővel ellátva véd az enurézis okozta átázástól, ami korai elhasználódáshoz vezet. A közművek jól működnek. Vízellátás, csatorna terén nem volt egyetlen meghibásodásunk sem. Sajnos az 1. sz. lakás (eddig is sok javítást igénylő) gázbojlere tönkrement, a (6 éve) bojlert szerelő szakember javasolta a cseréjét, javítása nem rentábilis, működési stabilitását illetően bizonytalan. Az Otthon elektromos ellátása jó, esetenként az irodai gépek együttes működése során volt biztosíték kioldás, ami azért problémás, mert a biztosíték tábla a 3.sz. lakáson belül van. (Éjjeli üzemzavar esetén zavaró az ott élő család számára). A szemétszállítás a 2db 250 literes gyűjtőedénnyel megoldott, problémamentes. A családok a tárgyévben is mindig pontosan fizették a térítési díjat, egyetlen alkalommal sem volt elmaradás vagy késői teljesítés. Mindez az előtakarékosságra nem igaz, mert éppen a súlyos anyagi okok miatt, szinte alig akad család ahol pontosan és következetesen teljesült volna a befizetés. Sőt jelentős elmaradást halmoztak fel, amit, kigondozás előtt több család egy összegben (jelentős összeggel rendezett). Természetesen mindig éltünk a (szakmailag is pontos) feljegyzés jogával. Minden hónapban tartottunk lakógyűlést, ahol az ellátottak időkorlát nélkül tájékoztattak bennünket (szakembereket) a családon belüli életeseményekről. Büszkék vagyunk arra, hogy valamennyi család valamennyi gyermekét a kerületi alapellátó intézményeibe (bölcsőde, óvoda, iskola, középiskola) sikerült elhelyezni. Így napközbeni ellátásuk nem okozott problémát. Családgondozóink folyamatosan figyelemmel kisérték a gyermeki jogosultságok,.. jogos szükségletek teljesülését. Változatlanul jó kapcsolatunk van a gyermekorvosi és védőnői hálózattal. Csak elismeréssel és köszönettel tudunk szólni áldozatos felelősségteljes, folyamatosan színvonalas munkájukról. Családjainkban sajnos rendszeres a gyerekek megbetegedése, ami visszavezethető a korábbi életszakaszukban megélt minősíthetetlen lakáskörülményekre (vizes, dohos helyiség) az egészségtelen életmódra, táplálkozásra. A szülők rendszeresen orvoshoz vitték már a legapróbb a betegedésre utaló jelzésre gyermeküket amit mindig is helyeseltük, támogattunk. Tekintettel a befogadott családok esetgazdáinak (Gyermekjóléti Központ) folyamatos és tárgyilagos tájékoztatására, minden szakmai team értekezletünkre meghívtuk az elhelyezett család által érintett illetékes családgondozókat akik örömmel vettek részt ezeken a havi rendszerességgel megtartott fórumokon. Esetkonferenciát 2008- ban nem tartottunk, mediációs szakember bevonására egy család esetében (ám több alkalommal) került sor. Véleményét maximálisan figyelembe vettük a család konfliktusainak rendezésekor, kigondozásuk alkalmával is. Családgondozóinknak az a sommás véleménye hogy oly mértékben van jelen a család felnőtt tagjai között a kezeletlen feszültség, agresszió minden norma és kötöttség elutasítása hogy ez már családterapeuta szakember bevonását teszi szükségessé. Nem érzik (jogosan) magukat kompetensnek a probléma kezelésében. Összegzésképpen: 2008. évben az Átmeneti Otthon teljesítette alapvető feladatait. Rendkívül nehéz feladat hárult a személyzetre (gondozó, családgondozó) amikor egy családgondozónk június 15.-e helyett június 1 én távozott, és utódját csak augusztus 15. én tudtuk munkába állítani. Ennek ellenére az ellátottak semmiben sem szenvedtek hiányt, a szakmai segítő munkánk tervezett kiszámítható volt. Nem volt konfliktusoktól (családon belül) mentes, ez az év sem.

14 Ám figyelembe véve az elhelyezett gyerekek mindenek felett álló érdekét úrrá lettünk a veszélyeztető problémák felett. Egyetlen gyermek alapvető joga sem sérült. Panaszbeadványra nem került sor. A kigondozások és befogadások jogszerűek voltak. 3.3.2. Gyermekek Átmeneti Otthona Intézményünk 2008.01.01.-2008.12.31. közötti időszakban 44 gyermek átmeneti gondozását látta el, ebből 3 gyermek állt az átmeneti gondozás idején védelembe vétel alatt. Az intézmény kihasználtsága átlagosan 66,73% volt. A normatív létszám 7 és 15 között mozgott. Az egész évre vetített normatív létszámunk 10,67 fő volt átlagosan.- Ez az előző évi 8,67 főhöz képest 23 %-os emelkedést mutat. A gyermekek átmeneti gondozásának oka: 20 esetben a szülők életvezetési problémái, 3 esetben a gyermek magatartási problémája, 3 esetben a szülő átmeneti lakhatási problémája ezek közül 2 esetben hajléktalanná vált a család, 1 esetben pedig elégtelenek voltak a lakáskörülmények. Családi konfliktus miatt 6 esetben került be gyermek az otthonba. Bántalmazás valamely formája fizikai, lelki, szexuális- miatt 1 gyermek került az otthonba, ebben az esetben igénybe vettük pszichológus vagy pszichiáter segítségét. 35 gyermek esetében még a tavalyi évben megszűnt az ellátás, a többi gyermek esetében áthúzódott a 2009-es évre. -2 gyermek ugyan kikerült az átmeneti otthonból, de egy másik átmeneti gondozást biztosító intézménybe került. Az előző évektől eltérően 3 esetben került gyermek átmeneti nevelésbe, ketten nevelőszülőhöz, egy lány pedig gyermekotthonba került. Mindhárom esetben az átmeneti gondozás ideje alatt kezdeményeztük a családgondozóval közösen a gyermekvédelmi intézkedést. 3 esetben jelentkezett a gyermek önállóan az átmeneti otthonban, hogy nem szeretne családi problémái illetve bántalmazás miatt hazamenni, így őket krízis elhelyezés keretében vettük fel intézményünkbe, de a törvényes képviselők tájékoztatásuk után kérték az átmeneti gondozást gyermekük részére. 5 esetben a gyermek egy éven belül kétszer kérte felvételét az otthonba, ezzel jelezve, hogy az otthoni problémák még nem oldódtak meg és szükség van a mindennapi ellátásukban nyújtott segítségre. A gyermekek összetételét tekintve nagyjából azonos a nemek aránya ( 20 lány és 24 fiú) a 44 gyermek Legtöbben 26 gyermek - a 6-13 év közötti korosztályból kerültek ki, emellett 9 kamasz gyermeket láttunk el. 8 gyermek volt 3 és 6 év közötti egyik kislány bekerülésekor még nem töltötte be a három évet, de testvéreitől nem lehetett elválasztani és a bölcsődei ellátással kombinálva sikeresen megoldottuk mindennapi gondozását. Az átmeneti gondozás ideje alatt a szülő felügyeleti joga érintetlen maradt, de az otthon biztosította a gyermekek részére a jogszabályban meghatározott teljes körű ellátást. A szülő és gyermek kapcsolattartása legtöbb esetben rendszeres volt hét közben is. A néhány esetben gyermeket nem látogatták meg a szülők a bent töltött időszakban. Az ellátást kérelmező szülő/törvényes képviselő az ellátásért térítési díjat fizetett, de 2008- ban nagyon sok térítési díj tartozás halmozódott fel. Az átmeneti gondozásban részesült gyermekek között leggyakoribb volt, hogy maximum 3 hónapig vették igénybe az ellátást, 29 gyermek- 4 esetben 4-6 hónap között, 5 esetben 7-10 hónap közötti időt töltöttek bent a gyermekek az otthonban.12 hónapnál többet 5 gyermek töltött az intézményünkben. Ebből 2 esetben kitöltötte a gyermek a maximális 18 hónapos gondozási időt. A GYÁO munkatársai napi szinten kapcsolatot tartottak a gyermekek oktatási intézményeivel, a gyermekjóléti szolgálattal és a szülőkkel. A téli megbetegedések miatt a gyermekek háziorvosával való kapcsolattartásra, és a gyermek GyÁO-ban történő ápolására is sor került. Rendszeresen szerveztünk a gyermekeknek szabadidős programokat, valamint kézműves foglalkozást. Nyári időszakban 1 hetes tábort szerveztünk a gyerekeknek a Csepeli

15 bányatavaknál. Az otthonban tartózkodó gyermekek születésnapját, valamint a karácsonyt is közösen ünnepeltük. Az ünnepek alkalmából több helyről kapott intézményünk tárgyi adományt amit ezúton is köszönünk. Kihívást jelentett, hogy a 2008-as évben több olyan gyermek részesült átmeneti gondozásban intézményünkben aki tartós betegségben szenvedett pl. alport-szindróma, cöliákia, asztma és emiatt állandó egészségügyi ellátás biztosítása, valamint a folyamatos gyógyszerezése plusz feladatot és felelősséget rótt a gyermekfelügyelőkre. 5 enyhe értelmi fogyatékos gyermek is igénybe vette szolgáltatásunkat, a speciális nevelési szükségleteik nagyon kimerítették erőtartalékainkat a beszoktatás időszakában. Összegzésként elmondható, hogy a 44 gyermek esetében 44 féle problémát kellett megoldani. Egyre több esetben párosul a családi konfliktus és a szülő életvezetési problémája az elégtelen lakáskörülményekkel, albérlet elvesztésével, amelyet a jelenlegi gazdasági körülmények között nem lehet egy éven belül megoldani, főleg, ha egyszülős családról van szó, vagy a szülők egyike nem tud, vagy nem képes munkát vállalni. 3.3.3. Helyettes szülőnél 2008-ban gyermeket nem helyeztünk el. 4. JEGYZŐI HATÁSKÖRBEN TETT GYÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK A Szociális és Gyermekvédelmi Irodán a gyámhatósági feladatokat három felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatárs látja el. Munkájukat jó munkakörülmények között végzik. A dolgozók a Scriptor programot használják, melynek statisztikai része még teljes körűen nem működik. A gyámhatóságon az ügyfél és gyermekbarát ügyfélfogadás változatlanul megvalósult. A kisebb gyermekek örömmel fogadták a játék, rajzolási lehetőséget, miközben szüleik ügyeiket intézték. A számukra sürgős problémákkal jelentkező szülőket, gyermekeket ill. egyéb ügyfeleket soron kívül is fogadták, félfogadási illetve munkaidőn kívül is. A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ által havonta tartott megbeszélésen a kollégák a lehetőséghez képest megfelelő létszámmal igyekeztek részt venni. Az év során esetszinten rendszeres volt a kapcsolattartás a családgondozókkal, szükség szerint a védőnőkkel, gyermekorvosokkal, rendőrséggel, oktatási intézményekkel, gyámhivatalokkal, gyámhatóságokkal. Sajnos az elmúlt évben sem volt lehetőségük részt venni célzottan a gyámhatóságoknak tartott értekezleteken, továbbképzéseken. A szakmai problémákat ezért elsősorban egymással beszélték meg, de szakmai segítséget nyújtottak számukra a Középmagyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának munkatársai is. Segítségüket ezúton is szeretnénk megköszönni. Az év során 237 gyermekvédelemi ügyben jártak el. A gyermekek védelembe vétele ügyében indult eljárásoknál az esetek többségében nem került sor a gyermek védelembe vételének elrendelésére, hanem a Gyermekjóléti Központ javaslata alapján a gyámhatóság az eljárást megszüntette és a Gyermekjóléti Központot felhívta az alapellátás keretében történő családgondozásra. Az eljárások megindításának vezető okai az alábbiak voltak: - a gyermekek iskolai igazolatlan hiányzása, - a gyermekek magatartási problémái, - a szülők életviteléből adódó veszélyeztető körülmények, melyekhez több esetben társult a család lakhatásának bizonytalanná válása. Még mindig előfordult azonban ebben az előző évekhez viszonyítva javulás volt tapasztalható, hogy az iskolák a gyermekek igazolatlan hiányzásait nem a jogszabálynak

16 megfelelő időben jelezték, hanem sokkal később amikor a gyermeknek már jelentős óraszámú hiányzása gyűlt össze, ami a probléma kezelését igen megnehezítette. Az eljárások alapján tapasztalható, hogy az ügyintézőknek egyre súlyosabb gyermeki magatartási problémákkal és családi konfliktusokkal kellett foglalkozniuk (csavargás, agresszív viselkedés, gyermek-szülő, szülő-szülő közötti konfliktusok, szülők tehetetlensége, életvitele), melyek komoly szakmai kihívást jelentettek számukra, különös tekintettel az időnként kialakult veszélyes helyzetekre. Az év során sajnos több olyan eset fordult elő, hogy mire a gyermek ügye a gyámhatósághoz került a problémák, konfliktusok már nagyon elmélyültek, a gyermek helyzete az oktatási intézményben, családjában szinte már kilátástalannak látszott. A védelembe vételi eljárásoknál változatlanul problémát jelentett, hogy amikor az eljárás nem a Gyermekjóléti Központ javaslatára indul, a gyámhatóság felhívására a Gyermekjóléti Központ az adott ügyben 15 napon belül nem tudta megtenni javaslatát. Az elmúlt éveket figyelembe véve folyamatos emelkedést mutat a szabálysértést, bűncselekményt elkövető gyermekek, fiatalkorúak száma. A fenti okok miatt 2006-ban 10, 2007-ben 28, 2008-ban pedig 33 gyermekkel foglalkoztak. A gyermekek által elkövetett cselekmények változatosak voltak: lopás, garázdaság, rongálás, zsarolás, kábítószerrel való visszaélés, súlyos testi sértés. Az elkövetés okai között elsődlegesen a baráti társaság hatása, meggondolatlanság (gyermekcsíny), agresszió, felügyelet hiánya szerepelt. A gyámhatóság a gyermekek által elkövetett cselekményről elsősorban a Rendőrségtől és a Szabálysértési Irodától értesült. Az év során a gyámhatóság 56 védelembe vett gyermekkel foglalkozott. (Az előző évhez képest 34 fővel emelkedett a védelembe vett gyermekek száma.) A védelembe vétel elrendelésének okai az alábbiak voltak: A kiskorú magatartása miatt: - Iskolai igazolatlan hiányzások: 3 fő (6 fő, 13-16 év közöttiek) - Deviáns magatartás (csavargás, erőszakos magatartás, garázdaság, lopás): 3 fő - Kábítószerrel való visszaélés: 1 fő A magatartási problémák miatt védelembe vett gyermekeknél a legtöbb esetben az iskolai igazolatlan hiányzások és a deviáns magatartási problémák halmozottan fordultak elő. Szülők életvitele miatt: - A szülők közötti megromlott kapcsolatából eredő konfliktusok, melyek már a gyermeket veszélyeztették: 9 fő - Gyermek elhanyagolása: 3 fő - A szülő szenvedélybetegsége: 1 fő - A szülők kaotikus életvitele, lakhatási problémák: 14 fő Az ügyintézők az év során tárgyalásokat tartottak a gyermek védelembe vételére tett javaslatnál minden esetben, és több alkalommal akkor is, amikor a Gyermekjóléti Központ a gyermek védelembe vételét nem javasolta, azonban az előzmények, illetve a tényállás tisztázása a tárgyalás megtartását elengedhetetlenné tette. Az év során gyermekek védelembe vétele ügyében 47 felülvizsgálatot tartottak. Ez a szám tartalmazza azokat a felülvizsgálatokat is, melyeket társhatóság felkérésére folytattak le. A felülvizsgálat során a kerületünkben nyilvántartott védelembe vett gyermekek közül 21 gyermek védelembe vételét tartották fenn.

17 Az év folyamán 14 gyermek védelembe vétele szűnt meg. A megszüntetés okai az alábbiak voltak: - Átmeneti nevelésbe vétel: 1 fő - A védelembe vétel oka megszűnt: 13 fő 2008. december 31. napján a védelembe vett gyermekek száma 42 fő volt. Ezen gyermekek korcsoport szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: 0-3 év - 4-6 év 7 gyermek 7-14 év 20 gyermek 15-18 év 15 gyermek 2008-ban a jegyzői gyámhatóság nyolc gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről gondoskodott. Egy gyermeket harmadik személynél (rokonnál), hét gyermeket pedig gyermekotthonba helyeztek el. Az ideiglenes hatályú elhelyezés okai az alábbiak voltak: - szülő italozó életmódja 1 fő, - gyermek súlyos elhanyagolása 3 fő, - a gyermek szülői felügyelet nélkül maradt 2 fő, - az értelmi fogyatékos gyermek nevelését a szülő nem vállalta tovább 2 fő. Sajnálatos tény, hogy egy gyermek esetében az ideiglenes hatályú elhelyezést a gyermek életveszélyes állapota alapozta meg és az elhelyezést nem előzte meg a gyermek veszélyeztetettségének jelzése, védelembe vételi eljárás kezdeményezése. A kerületi Gyermekek Átmeneti Otthonának köszönhetően ebben az évben is több gyermek kerülte el a gyermekotthonba történő ideiglenes elhelyezését, mivel a krízishelyzet az átmeneti otthon által nyújtott segítséggel kezelhető volt. Gyermekek családi jogállásával kapcsolatos feladataikban változás nem történt. A nyilvántartás adatai szerint a kerületben 2008-ban 22 gyermeknek nem volt rendezve a családi jogállása. Az átmeneti nevelt és tartós nevelt gyermekek gondozási díjával, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokkal kapcsolatos ügyintézés folyamatos feladatot jelentett az ügyintézők számára. A jegyzői gyámhatóság munkatársai az év során 247 határozatot hoztak. Határozataik ellen egy fellebbezés érkezett, melyet a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala helybenhagyott. Javaslatok: 1. A védelembe vételi javaslat esetén, a tárgyalások előtt a Gyermekjóléti Központ minden esetben tartson estemegbeszéléseket, szükség esetén esetkonferenciát, melyek még a tárgyalás előtt lehetővé tennék a különböző álláspontok ütköztetését, a tényállás pontosabb tisztázását. E gyakorlat alkalmazásával a védelembe vétel ügyében tartott tárgyalások rövidebbek, összefogottabbak lehetnének. 2. A védelembe vett gyermekek esetében fokozná a családgondozás eredményességét, ha a családgondozók egyéb leterheltsége csökkenne és több időt tudnának fordítani a gyermekkel, a család tagjaival, illetve a gyermekkel kapcsolatban lévő szakemberekkel való közvetlen kapcsolattartásra, a család otthonában történő családlátogatásra. 3. Tekintettel arra, hogy egyre több a súlyos magatartási problémával küzdő gyermekek száma, ami várhatóan az elkövetkező években kerületünkben is növekedni fog (integrált nevelés, 18. évig való tankötelezettség), a pedagógusokat munkájuk megkönnyítése érdekében olyan speciális módszerek megismertetéséhez kellene hozzájuttatni, mellyel eszköztárukat kiszélesíthetnék ezen esetek kezelésében. 4. Szükséges lenne a jegyzői gyámhatóságok dolgozóinak szakmai továbbképzése, melynek keretében mód nyílna szakmai fórumokon való találkozásukra, konzultációkra, eszmecserékre, az egyes eljárások egységes értelmezésére. 5. A munkatársak számára segítséget jelentene az időnkénti szupervízió, vagy stresszoldó tréningen való részvételük.

18 5. A KISPESTI GYÁMHIVATAL HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEI, FELADATAI 5. 1. Családba fogadás 5. 2. Ideiglenes hatályú elhelyezés 5. 3. Átmeneti nevelésbe vétel (ÁT) 5. 4. Tartós nevelésbe vétel (TN) 5. 5. Nevelési felügyelet 5. 6. Utógondozás elrendelése 5. 7. Utógondozói ellátás elrendelése 5. 8. Örökbefogadás 5.1. Családba fogadás A szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére a különélő szülő meghallgatásával a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más, általa megnevezett ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családba fogadás a gyermek érdekében áll. A családba fogadó szülőt szülőket a gyámhivatal gyámul rendeli. A családba fogadást évente felül kell vizsgálni. Ezen ellátási forma megoldást jelent arra a helyzetre, ha egy család valamilyen okból arra kényszerül, hogy átmenetileg más gondjaira kell bíznia a gyermekét. Általában nagyszülő a családba fogadó szülő. A családba fogadás egyezségen alapul, kérelemre indul az eljárás. Ha nincs a szülők és a családba fogadó között egyetértés, nem engedélyezhető a családba fogadás. 2008-ban a családba fogadott kiskorúak száma: 11. 5.2. Ideiglenes hatályú elhelyezés Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete súlyosan veszélyezteti és emiatt a gyermek azonnali elhelyezése szükséges a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a szakellátás keretében a gyermeket a különélő szülőnél, nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt. Ideiglenes hatályú elhelyezés: Más szerv által elrendelt: 14 fő Gyámhivatal által elrendelt: 2 fő Ebből harmadik személynél elhelyeztünk és a gyermekelhelyezés iránt pert indítottunk 1 gyermek esetében. 5.3. Átmeneti nevelésbe vétel (ÁT) A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és a veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszűntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél, vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel. Az átmeneti nevelésbe vétel addig tart, amíg a család képessé válik a gyermek nevelésére. Az átmeneti nevelés időtartama alatt a szülő szülői felügyeleti joga szünetel. Átmeneti nevelésben levő kiskorúak száma: 34. 2008-ban elrendelt átmeneti nevelésbe vétel: 13.

19 5.4. Tartós nevelésbe vétel (TN) A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a szülők szülői felügyeleti jogának megszűntetése miatt vagy más okból a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, feltéve, ha a gyermek neveléséről nem lehet a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. Tv. (Csjt). 95-97 -a alapján kirendelt gyám útján gondoskodni, vagy a szülő a gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó szülő személyének és adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbe fogadó szülőnél. A gyermek 3 éves korági félévente, utána pedig évente felül kell vizsgálni a tartós nevelésbe vételt. Tartós neveltek száma: 5. 2008-ban elrendelt tartós nevelésbe vétel nem volt. 5.5. Nevelési felügyelet 2006. július 1-től hatályba lépett, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésre kizárólag a speciális gyermekotthonban elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel alatt kerülhet sor. A nevelési felügyelet elrendelésének feltétele, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetője a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja. A nevelési felügyelet elrendelésére hivatalból is sor kerülhet. A gyámhivatal döntését bíróság vizsgálja felül. 2008-ban elrendelt nevelési felügyelet 1 gyermeket érintett. 5.6. Utógondozás elrendelése Az utógondozás elrendelésére az átmeneti vagy tartós nevelés megszüntetése után kerül sor. A gyámhivatal legalább egy év időtartamra rendeli el az utógondozást, melynek keretében elősegíti a gyermek, a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését. Nagykorú fiatal felnőtt esetében az utógondozás elrendelése kérelemre történik. 2008-ban 7 esetben rendeltünk el utógondozást. A megszűnt utógondozások száma: 4. 5.7. Utógondozói ellátás elrendelése A gyámhivatal az utógondozói ellátást a gyám javaslatára és a fiatal felnőtt kérelmére rendeli el, amennyiben a fiatal felnőtt a létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve bentlakásos szociális intézménybe felvételét várja. Az utógondozói ellátás megszűnik, ha az utógondozott 24. életévét betölti, vagy az utógondozói ellátás előírt ideje letelik. Utógondozói ellátás elrendelése 5 esetben történt. Megszűnt utógondozói ellátás : 2. 5.8. Örökbefogadás Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamit annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek Az örökbefogadást: a gyámhivatal engedélyezi. Elsőfokú hatáskört a városi (fővárosi, kerületi) polgármesteri hivatal ügyintézője, másodfokon a regionális gyámhivatal lát el. Az örökbefogadás felbontása csak közös kérelem esetében tartozik a gyámhivatal hatáskörébe. Egyező kérelem hiányában az örökbefogadás felbontásáról a bíróság dönt. 2008 ban engedélyeztünk 2 örökbefogadást. Örökbefogadásra alkalmassá nyilvánított házaspárok száma a tárgyévben 10.

20 2008 évben a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal az átmeneti neveltek kapcsolattartásának szabályozását vizsgálta, azonban a vizsgált korosztály vonatkozásában iratanyaggal nem rendelkeztünk. Az otthonteremtési támogatásra vonatkozó vizsgálat a Budapest XIX. kerület Kispest Polgármesteri Hivatal gyámhivatalára nem terjedt ki. Összegzés: A korábbi évekhez képest 2008-ban az átmeneti nevelésbe vett gyermekek számának megugrása felhívja a figyelmet a gyermekvédelmi rendszer feladatára, melynek keretében a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására kell a szakembereknek törekedni. 6. A FELÜGYELETI SZERVEK ÁLTAL GYÁMHATÓSÁGI, GYERMEKVÉDELMI TERÜLETEN VÉGZETT SZAKMAI ELLENŐRZÉSEK TAPASZTALATAINAK, TOVÁBBÁ A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐK MŰKÖDÉSÉT ENGEDÉLYEZŐ HATÓSÁG ELLENŐRZÉSÉNEK ALKALMÁVAL TETT MEGÁLLAPÍTÁSOK BEMUTATÁSA. 6.1. A kerület bölcsődéiben végzett külső szervek ellenőrzései: Ellenőrzések 2008-ban: 1./ Humánszolgáltatási Iroda: Normatíva igénylést megalapozó intézményi ellenőrzést végzett. Megállapítás: A dokumentáció teljes, áttekinthető és rendjén való. 2./ GESZ belső ellenőrei az intézmény gazdasági tevékenységének végzéséhez tartozó jogszabályi előírások betartását vizsgálták. 3./ Szociális és Gyermekvédelmi Iroda: A kispesti bölcsődék ellenőrzése. 6.2. A Gyermekek Átmeneti Otthonában végzett ellenőrzés: 1./ Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2008. decemberében végzett ellenőrzést a GyÁO-ban. Az ellenőrzések összefoglaló megállapításai: Az Önkormányzat az ellátási formáról rendeletet alkotott. A GyÁO személyi-, tárgyi-, és elhelyezési feltételei megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Az intézmény az előírt dokumentumokkal rendelkezik, azok tartalma megfelel a jogszabályi előírásoknak. A Gyermekek Átmeneti Otthona átmeneti gondozásban részesíti az átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül maradt, valamint a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett gyermekeket, biztosítva számukra a teljes körű ellátást, segítség nyújtást annak érdekében, hogy a gyermekek családjukba visszakerüljenek, ahol ez nem lehetséges otthont nyújtó ellátásra tesznek javaslatot. A gyermekek átmeneti otthonában dolgozó szakemberek megfelelően látják el a jogszabályból fakadó feladataikat. A kerület a gyermekek átmeneti otthonának megnyitásával teljessé tette a gyermekjóléti alapellátásban működtetett szolgáltatásokat.