Szabályzat sablonjaink megfelelnek a hatályos jogszabályoknak és a kitöltésük is egyszerű. Szerezze meg az aktuális számviteli politika szabályzatot. Oldalunkon található űrlap kitöltését követően e- mailben elküldjük Önnek a friss változatot. Regisztrálok, kérem a friss változatot! SZÁMVITELI POLITIKA Vállalkozás neve: Vállalkozás székhelye: Vállalkozás cégjegyzékszáma: Tartalomjegyzék I. A számviteli politika elkészítésének kötelezettség II. Beszámolás és könyvvezetés II.1. Beszámolási kötelezettség II.2. A beszámoló (és mérleg) forduló napja II.3. Könyvvezetés módja II.4. A mérleg előírt tagolása II.5. Az eredménykimutatás előírt tagolása II.6. Üzleti év III. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok IV. Számviteli alapelvek V. Beszámoló készítése V. A) Az éves beszámoló (amennyiben a vállalkozás éves beszámolót készít) V. A) 1. Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok V. A) 2. Közbenső mérleg V. A) 3. A mérleg tagolása, tételeinek tartalma V. A) 3. 1. A mérlegben szereplő eszközök (aktívák) kimutatása V. A) 3. 2. A mérlegben szereplő források (passzívák) kimutatása V. A) 4. Az eszközök és források értékelése V. A) 5. Az eszközök értékcsökkenése
V. A) 5. 1. Tervszerinti értékcsökkenés elszámolása V. A) 5. 2. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása V. A) 6. A mérlegtételek alátámasztása leltárral V. A) 7. Az eredménykimutatás tartalma, tagolása V. A) 8. Kiegészítő melléklet V. A) 9. Üzleti jelentés V. A) 10. Nem pénzügyi kimutatás V. B) Egyszerűsített éves beszámoló (amennyiben a vállalkozás egyszerűsített éves beszámolót készít) V. C) Egyszerűsített beszámoló (amennyiben a vállalkozás éves beszámolót készít) V. C) 1. Általános szabályok V. C) 2. Az egyszerűsített mérleg tagolása, tételeinek tartalma V. C) 3. Az egyszerűsített mérleg tételeinek értékelése V. C) 4. Az egyszerűsített mérleg tételeinek alátámasztása leltárral V. C) 5. Az eredménylevezetés tartalma, tagolása V. C) 6. Az eredménylevezetés tételeinek tartalma V. D) Az IFRS -ek szerint éves beszámoló (amennyiben a vállalkozás éves beszámolót készít) V. D) 1. Értelmező rendelkezések, fogalmak V. D) 2. Saját tőke megfeleltetési tábla V. D) 3. Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérés szabályai V. D) 4. Az e törvény szerinti éves beszámolóra történő áttérés (visszatérés) szabályai D) 5. Átalakulás, egyesülés, szétválás különös előírásai V. D) 6. Végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás különös szabályai V. D) 7. Összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség V.D) 8. Egyéb speciális rendelkezések V. E) Összevont (konszolidált) éves beszámoló (amennyiben a vállalkozás éves beszámolót készít) V. E) 1. Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség V. E) 2. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló formája, tartalma V. E) 3. Tőkeösszevonás (tőkekonszolidáció)
V. E) 4. Adósságkonszolidálás V. E) 5. A konszolidálásba bevont vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése V. E) 6. Ráfordítások és bevételek konszolidálása V. E) 7. Közös vezetésű vállalkozások konszolidálása V. E) 8. Társult vállalkozások konszolidálása V. E) 9. Konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kimutatása V. E) 10. Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet V. E) 11. Összevont (konszolidált) üzleti jelentés VI. Beszámoló nyilvánosságra hozatala és közzététele VI.1. Letétbe helyezés VI.2. Közzététel VII. Könyvvezetés, bizonylatolás VII.1. Kettős könyvvitel VII.2. Az egységes számlakeret és számlarend VII. 3. Egyszeres könyvvitel VII. 4. A könyvviteli rendszerek változtatása VII. 5. Könyvviteli zárlat VII.6. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem VIII. Záró rendelkezések I. A számviteli politika elkészítésének kötelezettsége A Számviteli politika elkészítése a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 14. (4) bekezdésében rögzített kötelezettség, annak előírásai alapján készült. A számviteli politika célja írásban rögzíteni - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározzuk, hogy mit tekintünk a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.
A számviteli politika és a hozzátartozó szabályzatok elkészítésének és aktualizálásának határideje: újonnan alakuló gazdálkodó a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. A számviteli politika és a hozzátartozó szabályzatok elkészítéséért felelős személy A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. II. Beszámolás és könyvvezetés II.1. Beszámolási kötelezettség Beszámoló formája: a vállalkozás éves nettó árbevétele, a mérleg főösszege, a foglalkoztatottak létszáma figyelembevételével a) éves beszámoló b) éves beszámoló az IFRS szerint c) egyszerűsített éves beszámoló d) összevont (konszolidált) éves beszámoló e) egyszerűsített beszámoló. II.2. A beszámoló (és mérleg) forduló napja a) december 31. b)..(más időpont esetén) (Általában december 31., az ettől eltérő időpontot meg kell jelölni) II.3. Könyvvezetés módja Kettős könyvvitellel alátámasztott (az a), b), c), d) beszámolók esetén) Egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámoló
II.4. A mérleg előírt tagolása a) A változat b) B változat II.5. Az eredménykimutatás előírt tagolása a) Forgalmi költség eljárással készül b) Összköltség eljárással készül II.6. Üzleti év Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Általában megegyezik a naptári évvel, eltérés esetén a pontos időtartam rögzítendő. a) Az üzleti év időtartama: a naptári év szerint, azaz január 01-től december 31-ig b) Az üzleti év időtartama. III. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat elkészítési kötelezettsége alól mentesül Eszköz-forrás értékelési szabályzat Eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata Pénzkezelési szabályzat Számlarend és számlatükör = amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások Sztv. 51. szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül.
VI. Számviteli alapelvek A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az Sztv-ben meghatározott alapelveket kell érvényesíteni. Az alapelvektől csak e törvényben szabályozott módon lehet eltérni. 1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése (a vállalkozás folytatásának elve). 2) A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak (a teljesség elve). 3) A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve). 4) A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni (a világosság elve). 5) A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell (a következetesség elve). 6) Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat (a folytonosság elve). 7) Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve). 8) Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség (az óvatosság elve). 9) A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el (a bruttó elszámolás elve). 10) Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni (az egyedi értékelés elve).
11) Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik (az időbeli elhatárolás elve). 12) A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni (a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve). 13) Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit (a lényegesség elve). 14) A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel a költség-haszon összevetésének elve). Az egyszerűsített beszámolót készítőknél a számviteli alapelvek érvényesülésének sajátosságai: 1) Az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó az árbevételt, az egyéb bevételeket, valamint a költségeket, a ráfordításokat - az értékcsökkenési leírás és az értékvesztés kivételével - és az egyéb kiadásokat a pénz tényleges beérkezése és kifizetése időszakában, illetve a (2) bekezdés szerint a nem pénzben történt kiegyenlítés időszakában köteles a könyvekben elszámolni. 2) A teljesítés időszakában el kell számolni azt is, ha az ügylet ellenértékét más eszköz (ideértve a váltóval történő kiegyenlítést is) átadás-átvételével rendezik. Az ilyen ügyleteket azok valós tartalma szerint, bruttó módon kell elszámolni. 3) Az egyszerűsített mérleg a gazdálkodó december 31-én meglévő, a leltárba értékkel felvett valamennyi eszközét és azok forrásait; az eredménylevezetés az üzleti évben folytatott tevékenység valamennyi végleges (vissza nem fizetendő) bevételét és végleges (vissza nem követelhető) kiadását, valamint az eszközök, a kötelezettségek mérlegfordulónapi értékeléséből származó értékmódosításokat bruttó módon tartalmazza, függetlenül attól, hogy az ügyletek teljesítésekor tényleges pénzkiadásra vagy pénzbevételre sor került-e vagy sem. V. Beszámoló készítése V.A) Az éves beszámoló (amennyiben a vállalkozás éves beszámolót készít) V.A) 1. Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok 1) Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének bemutatásához szükségesek.
2) Az egymást követő üzleti évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának és tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. 3) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni és indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok. 4) Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik üzleti évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni. 5 ) Az éves beszámolót az Sztv-ben meghatározott szerkezetben és legalább az előírt tagolásban, a számviteli törvény 1-3. számú mellékletben előírt tételeket a megadott sorrendben, a tételek tovább tagolásának, illetve összevonásának szabályai figyelembevételével, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni. 6) Az éves beszámolóban az adatokat ezer forintban kell megadni. Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni. 7) A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is) az éves beszámolót a létesítő okiratban rögzített devizában kell elkészíteni. A létesítő okiratban rögzített devizában készítheti el éves beszámolóját az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is. A devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. 8) bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó - az 9) bekezdésben foglaltak alkalmazását kivéve - e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja. 9) A létesítő okiratban rögzített - eurótól vagy USA dollártól eltérő - devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól vagy USA dollártól eltérő deviza, feltéve, hogy a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint
b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.] Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is. Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót a létesítő okiratban rögzített devizában készíti el, az e törvényben egyes rendelkezések alkalmazásának feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni. 10) Az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. V.A) 2. Közbenső mérleg 1) Ha jogszabály közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell - a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével - az e törvény szerinti beszámolóra vonatkozó szabályok szerint elkészíteni. 2) A közbenső mérleget - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon - leltár alapján - kell összeállítani. 3) A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalékképzés, időbeli elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat. 4) A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó (3) bekezdés szerinti korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni. 5) Amennyiben a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegre is vonatkozik. 6) Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített 1)-5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. 7) A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. Szerezze meg az aktuális számviteli politika szabályzatot!