Európai Gazdasági Ismeretek
Próbalecke Az ELO Könyvkiadó Kft. EBC*L- Európai Gazdasági Ismeretek tananyagsorozatát azoknak ajánljuk, akik az Európai Unió gazdasági rendszerének működéséről, közigazgatási, jogi és számviteli feladatairól szeretnének tanulni. Tananyagsorozatunk átfogó ismereteket nyújt az Európai Unió gazdasági folyamatairól. Tanulhat a vállalkozási tevékenység lényegéről, tartalmi elemeiről; a vállalkozáshoz kapcsolódó befektetett eszközök és forgóeszközök fajtáiról; a kötelezettségek és idegen tőke jellemzőiről. Foglalkozunk az értékcsökkenés tartalmával és elszámolásának módjával, a készletek értékelésével. Ismertetjük a pénzkezelési és bizonylati, valamint a leltárkészítési és leltározási szabályzat tartalmát, de kitérünk a jövedelmezőség, a fizetőképesség, az eladósodottság, a hatékonyság mutatóinak mérésére, a költség-számítási kategóriákra, a különböző társasági formák bemutatására. Végül valamennyi témakört átfogva esettanulmányokon keresztül mutatjuk be a legfontosabb tudnivalókat. Arra is lehetősége lesz, hogy a távoktatási tananyagsorozat elsajátítását követően szakmai partnerintézményünknél személyes jelenlétet igénylő képzés keretében nemzetközileg elismert Egységes Európai Gazdasági Oklevelet szerezzen ( A modulra vonatkozóan). Bárhol, bármikor tanulhat! Az ELO cégcsoport módszere rugalmasságot biztosít Önnek. Nincs időhöz és helyhez kötve, így tetszés szerint reggel, napközben, este vagy akár hétvégén is foglalkozhat a tananyagcsomaggal. Nem kell utaznia sem, és kényelmesen tanulhat saját otthonában. Magántanárok nyújtanak szakmai támogatást! Az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatának megrendelése mellett lehetősége van az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzés igénybe vételére is. A leckékben található házi feladatokat szaktanárok javítják, akik tanácsaikkal, javaslataikkal segítik Önt tanulmányai során. Tegye meg még ma az első lépést a piacképes tudás elsajátításához! A próbalecke átlapozása során bepillantást nyerhet az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatába. Ez a lecke megközelítőleg egy tananyagcsomag felének a terjedelmével egyezik meg. A próbalecke oldalait úgy válogattuk össze, hogy a tananyagsorozatban található információkat, feladatokat, érdekességeket, példákat és az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított házi feladatokat mintaként bemutassuk, így megismerheti oktatási metodikánkat is. A próbalecke a tananyagsorozat különböző leckéiből készített kivonat, melynek segítségével képet kap a leckék felépítéséről. 2
@ A LECKÉK FELÉPÍTÉSE Az Európai Gazdasági Ismeretek az EBC*L A moduljának négy részét tartalmazza: mérlegkészítés, eredménytan, elemzés (mutatószámok), költségszámítás, társasági jog. A tananyagsorozat 4 témakörét 32 leckére (16 tananyagcsomag) bontottuk. A tanuló egyszerre egy tananyagcsomagot kap kézhez, amelyben két lecke van. A leckék közben számos feladat megoldásával ellenőrizheti felkészültségét. Minden tananyagcsomagnak meghatározott és a sorozatban egységes felépítése van. A felépítés lényeges elemét képezik a gyakorlati feladatok, példák, esettanulmányok. Minden lecke végén összefoglalás van, amelyben megismételjük a legfontosabb öszszefüggéseket. Minden lecke házi feladattal végződik, így teremtünk lehetőséget a tananyagsorozat elsajátításának ellenőrzésére. A lecke könnyebb megértése érdekében grafikai ábrákat alkalmazunk, amelyekkel a jelölt szövegrész jelentőségét, csoportosítását, szerepét kívánjuk jelezni. A TANANYAGCSOMAG HÁZHOZ JÖN Jelentkezését követően összeállítjuk kezdő tananyagcsomagját, ami a jelentkezéstől számított 14 napon belül megérkezik Önhöz. A csomag tartalmazza az 1-2. leckét és a szükséges kiegészítő anyagokat. Amennyiben a próbahónap alatt a tananyagcsomag elnyerte tetszését, rendszeres időközönként postai úton kapja meg a soron következő leckéket. ÜGYFÉLOLDAL Az ügyféloldalra történő bejelentkezés után intézheti a tananyagsorozathoz kapcsolódó ügyeit. Többek között lehetősége van a tananyagsorozattal kapcsolatos adminisztráció és pénzügyek intézésére, új szolgáltatások megrendelésére. Az Európai Levelező Oktatási Kft. képzésének megrendelése esetén az ügyféloldalról érheti el az Online házi feladat szolgáltatásunkat is. A TANFOLYAM BEFEJEZÉSE Amennyiben részt vesz az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzésen, az utolsó tananyagcsomagot követően kell online formában kitöltenie a tanfolyam végét jelentő zárótesztet. Amennyiben az összes házi feladatot visszaküldte, és a záróteszt kitöltése során legalább 51%-os eredményt ért el, akkor kapja kézhez a képzés elsajátítását tanúsító igazolást. 3
Az EBC*L-Európai Gazdasági Ismeretek tananyagsorozat tematikája 1. lecke: A vállalkozási tevékenység és információs rendszere. Bemutatjuk a vállalkozási tevékenység lényegét, tartalmát, főbb jellemzőit. Áttekintjük, hogy milyen elemekből épül fel a vállalkozások vagyona. Kitérünk arra is, hogy milyen módszerekkel lehet mérni a vagyon növekedését, csökkenését. 2. lecke: A beszámoló. Ismertetjük a vállalkozás és a számvitel kapcsolatát, valamint a számvitel feladatait. Kitérünk a számvitel területeinek ismertetésére. 3. lecke: A befektetett eszközök. Megismerheti a vállalkozást hosszú távon szolgáló eszközök fajtáit. Ezen belül részletesen ismertetjük az immateriális javak, a tárgyi eszközök, valamint a befektetett pénzügyi eszközök összetevőit, számviteli törvény szerinti csoportosítását. 4. lecke: A forgóeszközök. Bemutatjuk a vállalkozást rövid távon szolgáló eszközök fajtáit. Áttekintjük a vállalkozás forgóeszközeinek kategóriáit. 5. lecke: Az anyagi jólét és a saját tőke. Részletesen foglalkozunk a vállalkozás saját tőkéjének jellemzőivel. Kitérünk a vállalkozás saját tőkéjének kategóriáira. 6. lecke: A kötelezettségek és az idegen tőke. Foglalkozunk a vállalkozás idegen tőkéjének jellemzőivel. Felvázoljuk a vállalkozás idegen tőkéjének kategóriáit. Ezen belül részletesen ismertetjük az idegen tőke és a kötelezettségek jellemzőit, összetevőit. Ismertetjük a passzív időbeli elhatárolással kapcsolatos tudnivalókat is. 7. lecke: Az eredménykimutatás lényege és jellemzői. Meghatározzuk az eredménykimutatás lényegét, célját. Áttekintjük az eredménykimutatás formai és tartalmi jellemzőit. Ismertetjük az összköltségeljárással készült eredménykimutatás, valamint a forgalmiköltség-eljárással készült eredménykimutatás felépítését. 8. lecke: Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye. Megismertetjük az értékesítés nettó árbevételének fajtáival, növelő és csökkentő tételeivel. Tanulhat az egyes költségnemek fajtáiról. 9. lecke: A szokásos vállalati eredmény. Megtanulhatja a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai között elszámolandó tételeket. Bemutatjuk a kapott/járó kamat és a fizetendő kamat fogalma közötti eltérést. 10. lecke: A mérleg szerinti eredmény. Ismertetjük a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások között elszámolandó tételeket. Bemutatjuk az adózás előtti eredmény összetételét. Foglalkozunk a társasági adó kiszámításának módjával. 11. lecke: Az értékcsökkenés tartalma és elszámolása. Kitérünk az értékelés jelentőségének ismertetésére. Felvázoljuk az értékelés főbb szabályait. Meghatározzuk a beszerzési költség és az értékcsökkenés tartalmát és elszámolását. 12. lecke: A készletek értékelése. Megismerheti a készletek értékelésének jelentőségét a számvitelben, és elsajátíthatja a készletértékelés főbb szabályait. Bemutatjuk a FIFO, a LIFO, a LOFO, a HIFO értékelési módszerek közötti különbségeket. 13. lecke: A pénzkezelési és bizonylati szabályzat. Meghatározzuk a számviteli politika lényegét, célját, szükségességét, és bemutatjuk a számvitel-politikai döntések fajtáit. Kitérünk a számviteli politikával szemben támasztott követelményekre. 14. lecke: A leltárkészítési és leltározási szabályzat. Áttekintést adunk a leltárkészítési és leltározási szabályzat szükségességéről. Elsajátíthatja a leltárra és a leltárkészítésre vonatkozó szabályokat. Foglalkozunk a leltározás előkészítésének feladataival. 15. lecke: A jövedelmezőség. Rámutatunk a mérlegből, eredménykimutatásból való olvasás szükségességére. Csoportosítjuk a főbb jövedelmezőségi mutatószámokat. 16. lecke: A fizetőképesség. Felvázoljuk a fizetőképesség vizsgálatának szükségességét. Csoportosítjuk a főbb likviditási mutatószámokat és bemutatjuk a mutatószámok kiszámításának lépéseit. Értelmezzük az egyes mutatószámokat, amelynek segítségével elemezheti egy vállalkozás fizetőképességét. 17. lecke: Az eladósodottság. Áttekintjük a vállalkozó/vállalkozás pénzügyi helyzetét. Átismételjük a főbb likviditási mutatószámokat, a főbb jövedelmezőségi mutatószámokat. Értelmezzük egy vállalat eladósodottságát. 18. lecke: A hatékonyság. Rámutatunk a hatékonyság vizsgálatának szükségességére. Csoportosítjuk a főbb hatékonysági mutatószámokat és bemutatjuk a mutatószámok kiszámításának lépéseit. 19. lecke: A Cash Flow. Meghatározzuk a cash flow fogalmát és rávilágítunk az eredménykimutatás és a cash flow különbségeire. Bemutatjuk a cash flow kimutatás felépítését és jelentőségét. 20. lecke: A Benchmarking Definiáljuk a benchmarking fogalmát. Bemutatjuk a benchmarking fajták közötti különbséget. Áttekintést adunk a benchmarking területeiről. Felvázoljuk a benchmarking veszélyeit, és működésének feltételeit. 21. lecke: A fedezeti összeg. Áttekintjük egy piac tevékenységének elemzését. Bemutatjuk a piaci döntések előkészítése során alkalmazható elemzéseket, valamint az értékesítési összetétel, volumen, árbevétel alakulásának elemzését. 22. lecke: A számvitel és költségszámítás. Átismételjük a költségek és a ráfordítások fogalmát. Részletesen ismertetjük a költségnemek csoportosítását. Áttekintjük a költséghelyek és költségviselők fogalmát. 23. lecke: A költségszámítás és az önköltség. Bemutatjuk az egyes önköltség-számítási kategóriákat és az önköltség-számítási eljárásokat. Kitérünk az önköltségszámítás kérdésére, megállapítjuk az önköltségszámítás célját, feladatait. Felvázoljuk az egyes önköltség-számítási fajták, módszerek közötti különbségeket. 24. lecke: A fix és változó költség. Ismertetjük a vállalati költségek, a termelési költségek fajtáit. Foglalkozunk az elsüllyedt és alternatív költségek közötti különbségekkel. 25. lecke: A részköltség-számítás és a teljesköltség-számítás. Meghatározzuk a saját termelésű készletek bekerülési értékét. Megállapítjuk a gazdasági költségek, a számviteli költségek fogalmát. 26. lecke: A Profit Center. Ismertetjük a költséghely-elszámolás jelentőségét, a költséghely vezetőjének felelősségét. Rámutatunk a költséghely számítására szolgáló kalkulációs séma fontosságára. Kitérünk a költséghelyszámítás és a profitcenter közötti különbségekre. 27. lecke: A társasági formák és az egyéni vállalkozás. Meghatározzuk a gazdasági élet egyes szereplőit. Csoportosítjuk az egyes társasági formákat. Megismerheti a gazdasági társaságok alapításának feltételeit. 28. lecke: A közkereseti társaság és a betéti társaság. Meghatározzuk a közkereseti társaság, valamint a betéti társaság főbb jellemzőit, előnyeit és hátrányait. Ismertetjük a közkereseti és a betéti társaság közötti hasonlóságokat és különbségeket. 29. lecke: A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. Megismerheti a korlátolt felelősségű társaság, valamint a részvénytársaság főbb jellemzőit, előnyeit és hátrányait. Ismertetjük a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság közötti hasonlóságokat és különbségeket. Áttekintjük a kft. és az rt. alapításának feltételeit. 30. lecke: A vállalkozások együttműködése. Meghatározzuk a Gazdasági Versenyhivatal főbb tevékenységi köreit. Definiáljuk a kartell fogalmát, ismertetjük előnyeit és hátrányait is. 31. lecke: A cég és a képviselet. Bemutatjuk a Cégbíróság legfontosabb feladatait. Részletesen ismertetjük a cégkivonat, cégjegyzék tartalmát. Bemutatjuk az önálló cégjegyzés feltételeit. 32. lecke: Esettanulmányok. Esettanulmányokon keresztül bemutatjuk mind a négy témakör mérlegfelépítés, vállalati célok és mutatószámok, költségszámítás, társasági-gazdasági jog legfontosabb tudnivalóit. 4
1. lecke A vállalkozási tevékenység és információs rendszere Kedves ó! Az elsõ lecke segítséget nyújt abban, hogy alapvetõ információkat kapjunk a vállalkozások tevékenységérõl, vagyonáról, bevételeirõl, költségeirõl, ráfordításairól. Ezzel megalapozzuk a vállalkozások beszámolási kötelezettségeinek megértését, a mérleg, az eredménykimutatás felépítését, összefüggéseit, a vállalkozások eredményességének mérésére szolgáló mutatószámok alkalmazását és az egyes társasági formák létrehozásának okait. Induljunk ki abból a megállapításból, hogy a vállalkozásokról rendelkezésre álló hazai és nemzetközi szakirodalom igen gazdag, terjedelmes! Bennünket számviteli megközelítésbõl a vállalkozások következõ sajátosságai, jellemzõi érdekelnek: Bevezetés, melyből megtudhatja, miről szól a lecke. n a vállalkozási tevékenység célja és kockázata, n a vállalkozási tevékenység megjelenési formája, n a vállalkozási tevékenység erõforrásigénye, n a vállalkozási tevékenység sikerességének mérése (milyen gazdag egy vállalat), n a vállalkozási tevékenység feltételrendszere. Mielõtt a vállalkozás jellemzõit részleteiben is áttekintjük, rögzítsük azt, hogy a vállalkozás és a vállalkozói tevékenység a számvitelben szinonim fogalmaknak számítanak. A lecke célja n megérteni a vállalkozási tevékenység lényegét, tartalmát, fõbb jellemzõit n megmutatni, hogy milyen elemekbõl épül fel a vállalkozások vagyona, n elsajátítani, hogy milyen módszerekkel lehet mérni a vagyon növekedését, csökkenését n megismerni a vállalkozások külsõ-belsõ kapcsolatait, információs rendszerét. (1. lecke, 7. oldal) 5
Európai gazdasági ismeretek 1. lecke 9 A szolgáltatás: olyan hasznos tevékenység, amely nem ölt anyagi formát. Produktuma: a teljesítmény, amely elvont, nem ölt dologi formát. A faipari mûhelyben ugyanakkor hogyha egy kárpitos kanapé rugózatának javítása folyik, akkor a mûhely javítási szolgáltatást nyújt. Az oktatás is a szolgáltatások körébe tartozik. 3. A vállalkozási tevékenység erõforrásigénye A vállalkozói tevékenység folytatása erõforrások meglétét feltételezi. Aki vállalkozik, annak rendelkeznie kell bizonyos mennyiségû vagyonnal (még pontosabban tõkével). Ezt a tõkét fekteti be, viszi a vállalkozásba a tõketulajdonos. Tételezzük fel, hogy a vállalkozni szándékozó tõketulajdonos pénzzel (vagyonnal) rendelkezik. Ha ezt befekteti, akkor nagyon leegyszerûsítve a vállalkozásban a következõ átalakulási folyamat játszódik le: Egy vállalkozás nagyon leegyszerûsítve nem csinál egyebet, mint beszerez, termel és elad. A vállalkozói tevékenység, az üzletmenet végül is nem egyéb, mint ennek a folyamatnak szüntelen, rendszeres megismétlõdése. Maradjunk a korábbi faipari mûhely példánknál. Nagyon leegyszerûsítve a vál- Munkaerõ, Késztermék, P beszerzés termelés értékesítés 1 termelési szolgáltatás P 2 eszköz Ábrákkal, illusztrációkkal gazdagítjuk a tartalmat. Ahol: P 1 = a vállalkozásba befektetett (felhasznált) pénztõke P 2 = a vállalkozásból visszanyert pénztõke (1. lecke, 9. oldal) 6
Európai gazdasági ismeretek 2. lecke 33 E) Egyszeres könyvvitel Az egyszeres könyvvitel az egyszerûsített beszámolóval összefüggõ számviteli ismeretek összessége. 3. A számvitel szabályozása A vállalkozások számviteli információs rendszere kötött keretek között mûködik. Mûködésének, tevékenységének rendjét számos elõírás szabályozza. Az érintett szabályok eredetüket tekintve lehetnek: n külsõk, kívülrõl érkezõk, n belsõk, a vállalkozáson belül születtek. Tovább árnyalja a szabályozást az a körülmény, hogy a külsõ szabályok egy része kötelezõ erejû, más részük viszont csak ajánlott. A) A külsõ szabályozás A külsõ szabályok olyan elõírásokat, ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyekre a vállalkozásnak nincs, vagy csak csekély befolyása lehet. A kívülrõl érvényesülõ szabályozást célszerû tovább bontani: n nemzetközire és n hazaira, vagyis nemzetire. I. A nemzetközi szabályozás Erre azért van szükség, hogy a nemzeti (hazai) szabályok szerint elkészült éves beszámolók nemzetközileg is összehasonlíthatók legyenek. A multinacionális cégek térhódítása, a nemzetközi integráció erõsödése kikényszerítette a nemzetközi szabályozás érvényesítését. Napjainkban világméretekben több irányzat, törekvés létezik. Hazánkat közülük kettõ közvetlenül is érinti. Ezek: n a Nemzetközi Számviteli Standardok (IFRS), valamint n az Európai Unió számviteli irányelvei. A logikus tagolás átláthatóvá teszi az elsajátítható ismereteket. A Nemzetközi Számviteli Standardok olyan számviteli elõírások, amelyek összefoglalják a számviteli alapelveket, módszereket és eljárásokat. Ezeket a standardokat szabványokat a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (IASC) dolgozza ki és ajánlja a szervezet tagjainak követésére. A IASC-nek hazánk is tagja. A kidolgozott és ajánlott szabványok (standardok) száma évrõl évre változik. (2. lecke, 33. oldal) 7
6 Európai gazdasági ismeretek 7. lecke Lépcsõzetes eredménykimutatás az európai uniós gyakorlat szerint Gyakorlatias tudnivalókat építünk be a leckékbe. Üzleti tevékenység hozama Hozamok a fõ tevékenységbõl - Mûködési ráfordítások A fõ tevékenység ráfordításai = Mûködési eredmény A fõ tevékenység eredménye Például káresemények ráfordításai és +/- Egyéb bevételek/ráfordítások hozamai, kapott vagy fizetett kötbérek, bírságok stb. = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye + / - Pénzügyi eredmény Hozamok és ráfordítások értékpapír okból, kamatok = Szokásos tevékenység eredménye Tõkemozgással kapcsolatos bevé + / - Rendkívüli eredmény telek, ráfordítások, végleges pénz eszköz átadás, átvétel = Adózás elõtti éves eredmény - Nyereségadó = Adózott eredmény - Jóváhagyott, kifizetett osztalék = Mérleg szerinti eredmény Ha pozitív => nyereség Ha negatív => veszteség A mûködési eredmény azt mutatja, hogyan mûködött a vállalkozás fõ tevékenysége. Ha a mûködési eredmény hosszú idõn át negatív, komolyan el kell azon gondolkozni, hogy érdemes-e a fõ üzletágat fenntartani. A mûködési eredményt gyakran nevezik operatív vagy technikai eredménynek. Az üzleti tevékenység eredménye kiszámítható, ha a mûködési eredményhez hozzáadjuk az egyéb bevételeket és ráfordításokat. Az üzleti tevékenység eredményét az elemzõk szívesen használják megítélési mérceként is, mivel bár természetesen bizonyos korlátok között az eredmény a következõ évben is hasonlóan alakul. Az adózás elõtti éves eredmény ellenben tartalmazza a pénzügyi és rendkívüli eredményeket, így mozdulhat pozitív vagy negatív irányba is. 1.6. Éves adózott eredmény, tartalékok Ha egy vállalkozás pozitív éves eredményt (nyereség) gazdálkodott ki, akkor ez képezi a nyereségadó (más néven: társasági adó) alapját, melyet az állam felé kell fizetni. (7. lecke, 6. oldal) 8
8. lecke Európai gazdasági ismeretek 35 Esettanulmány Emlékeznek még Balogh úrra a 2. leckébõl? Nos, Balogh úr tovább dolgozik és közben kérdez, kérdez... Balogh úr szerencsésen átvészelte az elsõ évet. Pontosan december 12-én elkészíti a zárómérleget: Hogy is kellett ezt csinálni? kutat emlékeiben. A mérleg alapja és elsõ lépése a leltár. Ennek során hiánytalanul feltérképezik a vállalkozás hozamait és ráfordításait. Balogh úr nekilát a fáradtságos leltárnak. Az összes vagyontárgy megszámlálásra, listázásra és értékelésre kerül. Adósságok Tõke Vagyon Bizonylatok Ráfordítások Hozamok Leltár Meglátogatjuk Balogh urat, és megkérdezzük, hogy meggazdagodott-e már, válaszul a bár nem mindennapi berendezését ecseteli, a konyha hipermodern berendezésérõl áradozik, nem utolsósorban az új céges autóról mesél. Sajnos gátat kell, hogy szabjunk túláradó lelkesedésének, amikor a következõket magyarázzuk el neki: Ha valaki vagyonos az nem feltétlenül jelenti azt, hogy gazdag is. Döntõ, hogy ténylegesen mi van a vagyonból a tulajdonában. Ezt egyes egyedül a saját tõke mutatja meg. Balogh úr kissé megrökönyödik, és tudni szeretné, hogyan állapíthatná meg a nyereségét ill. veszteségét. Válaszunk a következõ: Miután az összes eszköz értéke megállapításra került, pillantást kell hogy vessünk a vállalkozás idegen tõkéjére. A vállalkozás saját tõkéjét a következõképpen állapíthatjuk meg: Saját tõke Nyitómérleg Nyereség ill. veszteség gazdag Idegen tõke Gazdagság Vagyon, eszközök értéke Esettanulmányok bemutatásával segítjük a tanulási folyamatot. Eszközök értéke Idegen tõke = Saját tõke Látható-e a zárómérlegembõl, hogy sikeresen gazdálkodtam-e, hogy nyereséggel vagy veszteséggel zártam? - teszi fel a kérdést Balogh úr. Még nem egészen. Ehhez egy úgynevezett mérlegösszehasonlítást kell készíteni. Az éves eredményt a következõképpen lehet kiszámítani: Saját tõke záró értéke Saját tõke nyitó értéke = Éves eredmény Mérleg-összehasonlítás Ráfordítások Záró mérleg Idegen tõke Hozamok Éves eredmény Nyereség ill. veszteség (8. lecke, 35. oldal) 9
9. lecke Európai gazdasági ismeretek 9 A jöv beni érték nagyságát befolyásolja: a kamatláb, a kamatszámítás módszere (egyszer vagy kamatos kamatozás módszerét használják-e), a kamatfizetés gyakorisága, a t késítés és az id táv. Az összefüggés egyszer : minél magasabb a kamatláb és minél hosszabb ideig kamatozik a pénz, a jöv beni értéke annál nagyobb lesz. A jöv értékét azonban az is befolyásolja, hogy milyen kamatszámítási módszert alkalmaznak. Az egyszer kamatozás mint láttuk azt jelenti, hogy a befektetési id tartam alatt csak a kezd t ke-befektetés kamatozik. Általános alakban ez a következ képpen írható fel: Ma kölcsönvett t ke értéke egy év múlva: T = T 0 + K Kölcsönvett t ke értéke egy év múlva = Kölcsönt ke + kamat, ahol: K = T 0 x i Elsajátíthatja a leckékhez kapcsolódó matematikai képleteket. vagy: K = (T 0 x p)/ 00 Másképpen is felírhatjuk: T = T 0 + (T 0 x i) = T ( + i) 0 Ha a kamatot év végén nem t késítik, akkor az eredeti t ke (kezd t ke) kamata minden évben ugyanannyi, így a kölcsönvett t ke kamata n év alatt n x t 0 x i, tehát a kölcsönvett t ke értéke n év múlva (T n ), i matematikai kamatláb mellett: (9. lecke, 9. oldal) 10
0 Európai gazdasági ismeretek 9. lecke T n = T 0 ( + n x i) A kamatot egy évnél rövidebb id szakra, napokra a következ képlettel számíthatjuk ki: Kamat összege = T ke x futamid (nap) x (kamatláb/ 00) 360 (vagy 365) vagy: K = T x n x i / 360 (vagy 365) Nézzük a következ példákat!. 500.000 Ft-ot évi 0%-os kamatra betétként helyezünk el. Mennyi lesz a befektetésünk értéke egy év és négy év múlva egyszer kamatozással? Példáink bemutatják az elméleti tudás gyakorlati alkalmazását. Megoldás: Adatok: T 0 = 500.000; p = 0%; i = 0, ; n = év; illetve n = 4 év T = 500.000 x ( + 0, ) = 550.000 Ft T 4 = 500.000 x ( + 4 x 0, ) = 700.000 Ft 2. Mennyi 300.000 Ft kamata, ha a kamatláb 5%, a futamid 50 nap? Megoldás: Kamat = (300.000 x 0, 5 x 50) / 365 = 6 64 Ft (9. lecke, 10. oldal) 11
24 Európai gazdasági ismeretek 4. lecke 1. Az eszközoldal sorainak tartalma: forgóeszközök Forgóeszközök azok az eszközök, amelyek rendeltetésszer használat mellett a vállalkozói tevékenységet várhatóan maximum egy évig szolgálják. A forgóeszközök fogalmát úgy is megközelíthetjük, ha megnevezzük azokat a mérlegcsoportokat vagyis azokat a mérlegösszetev ket amelyeket e fogalom magában foglal. 1.1. Készletek Az adott témakör minél változatosabb feldolgozását tartjuk szem előtt az oldalak összeállításánál. A készletek a vállalkozói tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten szolgáló olyan vagyonelemek, amelyek rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, eredeti megjelenési formájukat elveszítik (például kelméb l ruhanem lesz), illetve változatlan állapotban maradnak (például az eladásra vásárolt áruk), értékük változhat (például az eladásra vásárolt árut újracsomagolják), idetartoznak az állatok is (a tenyészállatokat kivéve), az anyagok, amelyeket az értékesítend termék el állítása vagy szolgáltatások végzése során használnak, a félkész termékek, a befejezetlen termelés, amelyek az értékesítést megel z en a termelés, feldolgozás valamelyik fázisában vannak, a késztermékek, amelyek elkészült állapotban vannak, és az értékesítésre várnak, az áruk, amelyeket értékesítési céllal szerez be a vállalkozás. (4. lecke, 24. oldal) l) 12
0 Európai gazdasági ismeretek 5. lecke A SAJ-T KER Kereskedelmi Rt. számviteli információs rendszeréb l az alábbi adatok állnak rendelkezésre: (adatok ezer forintban) Jegyzett t ke: 25.000 Ft Mérleg szerinti eredmény 5.000 Ft Eredménytartalék: 23.000 Ft Számítsuk ki az rt. saját t kéjének nagyságát! Megoldás: saját t ke = jegyzett t ke + eredménytartalék + mérleg szerinti eredmény Saját t ke = 25.000 E Ft + 23.000 E Ft + 5.000 E Ft = 53.000 E Ft Az OSZT-OGAT Kereskedelmi Rt. 2005. évi adózott eredménye 7.000 euró. Az el z évek eredménytartaléka 4.000 eurót tesz ki. A társaság 9.000 euró osztalék kifizetését tervezi. Az eredménytartalék egy részét az osztalék kifizetéséhez igénybe veszi. Számítsuk ki az rt. tárgyévi mérleg szerinti eredményét! Megoldás: Mérleg szerinti eredmény = adózott eredmény + felhasznált eredménytartalék jóváhagyott osztalék A megoldások segítségével ellenőrizheti munkájának eredményességét. Mérleg szerinti eredmény = 7.000 euró + 2000 euró 9.000 euró = 0 A vállalkozás mérleg szerinti eredménye nulla, ami azt jelenti, hogy ebben az évben az összes megtermelt nyereségét, plusz az el z évekb l származó nyereség egy részét is kiosztja a tulajdonosok között osztalékként. Ekkor a cégbe már nem tud semmit visszaforgatni, tartalékot képezni. Megjegyzés: Egy vállalkozás akkor fejl d képes, ha az adózott eredményének egy részét visszaforgatja, azaz tartalékot képez. (5. lecke, 10. oldal) 13
8 Európai gazdasági ismeretek 6. lecke. Az idegen t ke A céltartalék: az adózás el tti eredmény terhére képzett olyan forrás, amely a következ év(ek)ben várhatóan felmerül kötelezettségek, illetve jöv ben várható költségek fedezetére szolgál. A téma legfontosabb alapfogalmait kiemeljük. Képzése tulajdonképpen egyrészt felkészülés olyan kedvez tlen jöv beni eseményekre, amelyek nagy valószín séggel bekövetkeznek, másrészt a valódiság, az összemérés elvének érvényesítése olyan értelemben, hogy a veszteséghatást akkor számoljuk el, amikor az ténylegesen felmerül. Jellemz i: olyan forrás, amelyet céljelleggel lehet csak felhasználni arra, amire képezték. Ebb l vezethet le egyébként az elnevezése is; céljellege miatt nem lehet a saját t ke része, hiszen a saját t ke karaktervonása az, hogy szabadon felhasználható (nem címkézhet t keelem); nem sorolható a kötelezettségek közé sem, mivel a céltartalék összegszer sége és felhasználásának ideje bizonytalan; átmenetet jelent a saját és az idegen t ke között; képzése nem minden esetben kötelez, hiszen egy részénél kötelez en el írt a képzése, más esetekben csak lehet ség; képzése az egyéb ráfordítások terhére történik, feloldását pedig az egyéb bevételekkel szemben kell elvégezni; elszámolását általában számítási anyaggal kell alátámaszani. Összetev i:. céltartalék a várható kötelezettségekre, 2. céltartalék a várható költségekre, 3. egyéb céltartalék... Céltartalék a várható kötelezettségekre A céltartalékot azokra a múltbéli, illetve a folyamatban lév üzletekb l származó kötelezettségekre kell képezni, amelyek várhatóan (bizonyosan) felmerülnek, de összegük, esedékességük id pontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan (nem ismert). Fajtái: garanciális kötelezettség, függ kötelezettség, (6. lecke, 18. oldal) 14
6. lecke Európai gazdasági ismeretek 29 2. gyakorlat Két gazdasági társaság mérlegéb l a következ információk állnak rendelkezésre (adatok ezer Ft-ban): Eszközök A társaság B társaság Források A társaság B társaság Befektetett eszközök 22.000 Saját t ke 36.000 3.000 Hosszú Forgó-. 52.000 lejáratú eszközök kötelezettség 4.000. Rövid Készletek... 3.000 lejáratú. 38.000 kötelezettség Követelések - 4.000 Pénz- eszközök 5.000.. Eszközök összesen 43.000.. Források összesen. 73.000 Számítsa ki a hiányzó összeget! Hasonlítsa össze a két társaság eszközeinek és forrásainak összegételét! Értékelje a társaság gazdasági tevékenységét! A 2. gyakorlat megoldása Eszközök A társaság B társaság Források A társaság B társaság Befektetett eszközök 22.000 2.000 Saját t ke 36.000 3.000 Hosszú Forgó- 2.000 52.000 lejáratú eszközök kötelezettség 4.000 4.000 Rövid Készletek 6.000 3.000 lejáratú 3.000 38.000 kötelezettség Követelések - 4.000 Pénzeszközök 5.000 7.000 Eszközök Források 43.000 73.000 összesen összesen 43.000 73.000 Táblázatokkal növeljük a lecke átláthatóságát. A két vállalat eszközeinek és forrásainak összehasonlítása: A vállalat: A befektetett eszközök és a forgóeszközök közel azonos nagyságrendben állnak a vállalat rendelkezésére. A forgóeszközöknek csak kisebb hányadát (6.000 E Ft) teszik ki a készletek. Mivel a vállalkozásnak követelése nincs, arra következtetünk, hogy valószín leg készleteit rendszerint készpénzért értékesíti. A vállalatnak magas a saját t ke aránya az idegen t kéhez képest, ami arra utal, hogy (6. lecke, 29. oldal) 15
12. lecke Európai gazdasági ismeretek 27 4. Feladatok az értékelés gyakorlatából Egy vállalkozó alapanyag-elszámolásából az alábbi információk állnak rendelkezésre: Megnevezés Mennyiség (db) Egységár (Ft/db) Nyitóállomány 1.000 160 1. beszerzés 800 155 2. beszerzés 1.200 150 I. félévi felhasználás 2.000.. 3. beszerzés 900 170 4. beszerzés 1.100 165 II. félévi felhasználás 1.700. Záró készlet.. Kiegészít információ: Adminisztrációs hiba miatt az alapanyagból 10 db hiány került megállapításra. Feladatainkon keresztül elmélyítheti megszerzett tudását. Feladat: Állapítsa meg az I. és a II. félévi felhasználást, és a december 31-i zárókészletet FIFO-eljárással! Megoldás: FIFO-eljárás alkalmazása: I. félévi felhasználás Nyitó állományból: 1.000 x 160 = 160.000 1. beszerzésb l: 800 x 155 = 124.000 2. beszerzésb l: 200 x 150 = 300.000 Összesen : 2.000 db = 3 4.000 II. félévi felhasználás 2. beszerzésb l: 1.000 x 150 = 150.000 3. beszerzésb l: 700 x 170 = 119.000 Összesen:.700 db = 269.000 Hiány: 3. beszerzésb l 10 x 170 = 1.700 Maradt: 3. beszerzésb l 190 x 170 = 32.300 4. beszerzésb l 1.100 x 165 = 181.500 Zárókészlet:.290 db 2 3.800 Ft (12. lecke, 27. oldal) l) 16
42 Európai gazdasági ismeretek 18. lecke Szakmai szótár A témához kapcsolódó szakmai kifejezéseket összegyűjtjük és elmagyarázzuk. azokat a határoló értékeket jelentik, amelyek alatt helyezkedik el a csoportban lévõ vállalkozások 25, 50, illetve 75%-a, felettük pedig a vállalkozások fennmaradó része. Ezekbõl tehát leolvasható, hogy a vállalkozás az adott mutatószám szempontjából a ha- A költség-haszon elemzés A költség-hatékonyság elemzés A haszon A költség Kvartalis a költség-haszon elemzés eredményei alapján kiválasztható a társadalom számára optimális cél és az ehhez kapcsolódó mûszaki megoldás. A költség-haszon elemzés során a hasznok és költségek számbavétele, számszerûsítése és pénzbeni értékben való kifejezése (forintosítása) történik meg. A forintosított hasznok és költségek közgazdasági módszerekkel elemezhetõk, értelmezhetõk (nettó jelenérték-számítás, belsõ megtérülési ráta stb), ezek alapján történhet meg az optimális döntési változat kiválasztása, amely a célt is magába foglalja. a költség-hatékonyság elemzés eredményei alapján kiválasztható egy adott cél elérésére alkalmazandó optimális megoldás. A költség-hatékonyság elemzés során a hatások és költségek számbavétele folyik. A költségek számszerûsítése, forintosítása megtörténik, a hatások értékben való kifejezése helyett az adott cél elérését jelentõ állapot változás naturáliákkal (természetes mértékegységben) való jellemzése valósul meg. A megoldás kiválasztása hatékonysági mutatók alapján történik. A hatékonysági mutatók általános képlete: naturáliában kifejezett változás/forintosított költség. A mutatók tehát azt fejezik ki, hogy egységnyi hatás elérésének mi a fajlagos költsége. a haszon társadalmi hasznot jelent, ebbõl következõen a megvalósításból származó közvetlen pénzügyi bevételek mellett a társadalom bármely szereplõjénél keletkezõ károk elkerülése, valamint a fellépõ hasznok, értéknövekedések tartoznak a haszon fogalomkörébe. A hasznok lényegében a pénzben kifejezett hatásokat jelentik. a költség mindig az egyszeri beruházás jellegû költségek és a mûködtetés költségeibõl áll, amelyekbõl éves költség számolható. A költség-haszon elemzéseknél a költség az adott döntési változathoz tartozó cél elérésének költségeit jelenti a döntési változatban megfogalmazott mûszaki megoldással. A költség-hatékonyság elemzéseknél a költség az adott célhoz tartozó megoldás költségét jelenti. (18. lecke, 42. oldal) 17
27. lecke Európai gazdasági ismeretek 21 Az egyéni vállalkozói igazolvány közokirat, amely érvényességének fennállásáig közhitelesen igazolja a benne feltüntetett egyéni vállalkozással összefüggõ adatokat. A vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó vállalkozási jogának igazolására a személyazonosító igazolványával vagy személyazonosságát igazoló más hatósági okmánnyal együtt használhatja fel. Ez azt jelenti, hogy általában az egyéni vállalkozói igazolvány bemutatása valamely személyazonosításra alkalmas okmánnyal együtt elegendõ a vállalkozással kapcsolatos adatok igazolására. Az egyéni vállalkozói igazolványt ekkor rendszerint lefénymásolják, és az így elõállított másolatot helyben hitelesítik. Elõfordulhat azonban, hogy a vállalkozótól hatósági bizonyítványt kérnek. A hatósági bizonyítvány szintén közokirat, amelynek tartalmát az ellenkezõ bizonyításig mindenki köteles elfogadni. A hatósági bizonyítvány kérelmezése alkalmával meg kell jelölni, hogy azt a kérelmezõ milyen célból kéri (pl. milyen hatósági eljárásban kívánja felhasználni). A hatósági bizonyítvány kiállításáért illetéket kell fizetni, melynek összege 2000 Ft. Hatósági bizonyítvány kiállítását az egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodában. Kérdések megválaszolásával begyakorolhatja a tudnivalókat. Önellenõrzõ kérdések 1. Sorolja fel a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat! 2. Melyek a jogi személyiségû gazdasági társaságok? 3. Hogy nevezzük másképp a nem pénzbeli hozzájárulást? Milyen lehetséges fajtái vannak? 4. Ki lehet egyéni vállalkozó? 5. Mire kell ügyelni a társasági forma megválasztásánál? 6. Beszéljen az egyéni vállalkozó felelõsségérõl! 7. Hol tartják nyilván az egyéni vállalkozókat? 8. Mit/miket kell meghatározni a társasági szerzõdésben? Összefoglalás Rendszerbe foglaljuk a lecke ismeretanyagát. A vállalkozók igényeinek kielégítésére, a törvényhozók a társasági formák széles körét alkották meg. Közkereseti társaság (rövidítve: Kkt.) Betéti társaság (Bt.) Korlátolt felelõsségû társaság (Kft.) Részvénytársaság (Rt.) (27. lecke, 21. oldal) 18
27. lecke Európai gazdasági ismeretek 23 Házi feladat Jelölje be a helyes választ / válaszokat! Házi feladataink által ellenőrizheti és elmélyítheti tudását. 1. Molnár asszony szeretné végre elérni az önmegvalósítás szintjét, és elhatározza, hogy önállósítja magát és nyit egy keleti gyorséttermet. A fentiek alapján megállapítható, hogy melyik társasági forma a legjobb a számára? 2 pont nem igen 2. Társas vállalkozásról beszélünk, ha 2 pont több partner együttesen vezet egy vállalkozást a vállalkozás összes üzlettársa azonos jogokkal és kötelezettségekkel bír egy vállalkozás üzlettársai eltérõ jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek egy nagy társadalmi eseményt szerveznek egyik válasz sem helyes 3. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal kapcsolatban? 2 pont különbséget teszünk jogi személyiség nélküli és jogi személyiségû gazdasági társaságok között az egyszer kiválasztott társasági forma többé nem változtatható az üzlettársak kötelezettségei az összes társasági formánál különbözõek az üzlettársak jogai az összes társasági formánál azonosak egyik válasz sem helyes 4. A társasági forma megválasztásának fõ szempontjai a következõk: az üzlettársak kockázatvállalási készsége a társasági forma adóztatása felelõsségvállalás feltételei egyik válasz sem helyes 5. A társas vállalkozás elõnyei az egyéni vállalkozással szemben a következõk: egyszerû döntéshozatal nagyobb beáramló know-how magasabb beáramló tõke magasabb nyereséget tudnak elérni egyik válasz sem helyes 3 pont 3 pont (27. lecke, 23. oldal) 19
24 Európai gazdasági ismeretek 27. lecke 6. Az egyéni vállalkozás alapítása a többi társasági formához hasonlítva: 2 pont egyszerû és kedvezõ drága és költséges 7. Az egyéni vállalkozás jogi forma mellett dönt az, aki 4 pont senkivel sem akarja megosztani a vállalkozásból származó nyereséget kevés kockázatot akar vállalni szívesen hoz egyedül döntést meg van arról gyõzõdve, hogy egyedül is meg tud felelni a vállalkozás adta követelményeknek szívesen hoz másokkal együtt döntéseket egyik válasz sem helyes 8. Az egyéni vállalkozó... felel. 2 pont csak a vállalkozás vagyonával egyáltalán nem a teljes magánvagyonával csak és kizárólag a bankok nyújtotta hitelekért egyik válasz sem helyes Összesen: 20 pont Elért eredmény:...pont % Felhasznált irodalom A témához kapcsolódó szakkönyveket ajánlunk. 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 2000. évi C. törvény a számvitelrõl (Magyar Közlöny 2000/95. szám) Róth-Adorján-Lukács-Veit: Számviteli esettanulmányok 2004 (MKVK Oktatási központ) Ajánlott irodalom Apeh honlap: www.apeh.hu EBC*L honlap: www.ebcl.hu EBC*L vizsgakövetelmények: www.ebcl.hu Kormányzati portál: www.magyarorszag.hu EBC*L Oktatási segédanyag 2005-2006. Kiadó: EBC*L European Business Competence* License Magyarországi Képviselete (27. lecke, 24. oldal) 20
Az interneten keresztül beküldött házi feladatát szaktanáraink kijavítják. Szeretné jobban megismerni az Európai Unió gazdaságának működését? Esetleg külföldi munkavállalást fontolgat? Rendelje meg még ma az EBC*L-Európai Gazdasági Ismeretek tananyagsorozatunkat! Ne habozzon, hívjon minket most! Tel.: 1/382-0610 21 www.elo.hu