EDUTAX Kft. SZÁMos helyen ott vagyunk Ügyfél Hírlevél adózás, számvitel, munkaügy A szerkesztőbizottság tagjai: Molnár Imre Szilai László Takács Tibor Torma Beáta Vidáné Papp Csilla adószakértő, könyvvizsgáló, IFRS okl. forgalmi adó szakértő, könyvvizsgáló munkajogi szakokleveles tanácsadó munkajogi szakokleveles tanácsadó adószakértő, könyvvizsgáló
Tartalomjegyzék Adóváltozások 2016 1. Adózás rendje... 1 2. Személyi jövedelemadó... 3 3. Illeték... 4 4. Helyi iparűzési adó... 4 5. Általános forgalmi adó... 4 6. Egyéb adók... 5 7. Számviteli törvény... 5 Az Országgyűlés novemberben hagyta jóvá az újabb adócsomagot. A 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseket az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény tartalmazza. Hírlevelünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat. 1. Adózás rendje 2016. január 1-jétől két új adózási kategória lép életbe, a megbízhatónak és a kockázatosnak minősített adózó. Az adóhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett és az áfa regisztrált adózókat minősíti. A megbízható adózók kedvezményekben részesülnek. A minősítést az adóhatóság végzi el negyedévente, a tárgynegyedévet követő 30 napon belül, melyről elektronikus úton értesíti az adózókat, kivéve, ha nem történik változás a besorolásukban. A minősítés a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapján történik, és a minősítést követő hó első napján áll be. Az első minősítésre 2016. első negyedévét követően kerül sor. Az adózók 2016. második félévétől az ügyfélkapun lekérdezhetik a minősítésüket. Az adózó kifogást nyújthat be az adóhatóságnak a minősítést követő 6 hónapon belül, ha nem ért vele egyet. Megbízható az adózó, ha legalább 3 éve folyamatosan működik, nem rendelkezik 500 ezer forintot meghaladó adótartozással, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírsága nem haladja meg a tárgyévi adóteljesítmény egy százalékát, nem minősül kockázatos adózónak, továbbá a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben: az adóhatóság által megállapított adókülönbözet nem haladja meg a tárgyévi adóteljesítmény 3 százalékát nem indítottak ellene végrehajtási eljárást nem áll vagy állt csőd-, felszámolási, kényszertörlési eljárás alatt nem áll vagy állt adószám törlés hatálya alatt nem áll vagy állt adószám felfüggesztés hatálya alatt (bevallási vagy adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt) nem áll vagy állt fokozott adóhatósági felügyelet alatt A megbízható adózó eljárási kedvezményekre jogosult: Az ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot (feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést nem hátráltatja). A bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén első alkalommal az adóhatóság nem vet ki mulasztási bírságot, Oldal: 1
hanem pótlásra szólítja fel az adózót. (kivétel ez alól a foglalkoztatottak bejelentése és az EKAER kötelezettségek). Az adóbírság és a mulasztási bírság felső határa a kiszabható bírság 50%-a. Évente egy alkalommal automatikus 12 havi pótlékmentes részletfizetésre van lehetőség, ha a tartozás 10-500 ezer forint között van. Az adóhatóság a visszaigényelt áfát 2017. január 1-jétől 45 napon belül, 2018. január 1-jétől 30 napon belül utalja ki. Kockázatosnak minősül a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló adózó, ha az alábbi feltételek közül akár egy is teljesül: Szerepel az adóhatóság által közzétett listák valamelyikén (nagy összegű adóhiánnyal, nagy összegű adótartozással rendelkezők, be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listája). Az adóhatóság egy éven belül ismételt üzletbezárási szankciót alkalmazott vele szemben. A kockázatos adózói minősítés egy évig áll fenn, kivéve, ha a minősítés a nagy összegű adóhiány, vagy adótartozás miatt következett be és azt megfizették a hozzá kapcsolódó bírsággal, pótlékkal együtt. A kockázatos adózó minősítés hátrányos következményekkel jár: Az áfa kiutalási határidő 75 nap. Az ellenőrzési határidő 60 nappal meghosszabbodik. A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat ötszöröse. Az adóhatóság adóbírság és mulasztási bírság kivetését nem mellőzheti. A bírság összege nem lehet kisebb az általános szabályok szerinti felső határ 50%-ánál. A mulasztási bírság felső határa az általános szabályok szerinti határ 150%-a. Egyéb változások az adóeljárásban Jövedéki ügyekben jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is eljárhat képviselőként. Szigorodik az adóregisztrációs eljárás. Bővül a személyi kör, azaz a cégvezetőkre is kiterjed a vizsgálat. Az adótartozási korlát 10 millióról 5 millió forintra, a legnagyobb adóteljesítményű adózóknál 30 millióról 10 millió forintra csökken. A figyelési időszak is változik: az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 360. (korábban 180) napig terjedő időszak vizsgálható. Az adóhatóság egyes hatósági eljárásokban az ügyintézési határidőt legfeljebb egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. Ide tartozik többek között a visszaigénylési, adó-visszatérítési igény elbírálása, a költségvetési támogatás kiutalása, az ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezménye megállapítása, a részletfizetés, az adómérséklés engedélyezése. A hosszabbítás indokát az erről szóló végzésben közölni kell. A családi kedvezmény és az első házasok kedvezményének igénybevételével kapcsolatos adatokat a munkáltatónak a havi 08-as bevallásban be kell jelenteni. A köztartozásmentes adózói adatbázisból történő törléssel kapcsolatban az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül lehet észrevételt tenni, amelyet az adóhatóság 8 napon belül kivizsgál. Folyószámla integráció Adószámla néven egyesítik az adó- és vámfolyószámlát. A 2015. december 31-éig elektronikus vagy személyes ügyintézésre jogosító meghatalmazások 2016. január 1-jétől az egységes adószámlával kapcsolatos ügyintézésekre is kiterjednek, kivéve, ha az ügyfél a meghatalmazást visszavonta. 2016-tól az adóhatóság csak akkor küld egyenlegközlőt, ha a tartozás vagy a túlfizetés meghaladja a 2 ezer forintot (korábban ezer Oldal: 2
forint volt a határ). Az adóhatóság a 2.000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő. Végelszámolásnál csak a kockázatos adózó esetében kötelező az ellenőrzést lefolytatni. Cégbejegyzésre nem kötelezett adózókra (például magánszemélyek, egyéni vállalkozók) két új szabály lép életbe. Esetükben a bevallás utólagos ellenőrzése nem haladhatja meg a 180 napot. Kivétel ez alól, ha az adózó nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, például nem adja át az iratokat teljes körűen. Bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése miatt az adózó első alkalommal nem bírságolható, hanem az adóhatóságnak felszólítást kell küldenie. (kivétel a foglalkoztatotti és az EKAER kötelezettségek elmulasztása.) Ha felszólítás eredménytelen, akkor a mulasztási bírság természetesen kivethető. A pótlékmentes részletfizetés összeghatára 150 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedik, és ezentúl beletartozik a személyi jövedelemadó mellett az egészségügyi hozzájárulás is. 2. Személyi jövedelemadó Az adóbevallás rendszere jelentősen változik. Új bevallási formák lépnek életbe a bevallási nyilatkozat és az adóbevallási tervezet. A jelenlegi szabályok szerinti adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás megszűnik, ezeket utoljára a 2015. évre lehet alkalmazni. A bevallási nyilatkozat első alkalommal a 2015-ben megszerzett jövedelmekre alkalmazható. A magánszemély 2016. január 31-éig adhat nyilatkozatot a munkáltatónak, munkáltató hiányában közvetlenül az adóhatóságnak. A nyilatkozat nem vonható vissza és a határidő be nem tartása jogvesztő. Nyilatkozat akkor tehető, ha a magánszemély az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól (ide nem értendő az a társaság, amelynél a magánszemély tagdíj ellenében személyes közreműködésre köteles) szerzett jövedelmet (a tőkejövedelmek és az ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelmek kivételével), tételes költségelszámolást nem alkalmaz (csak a 10%-os költséghányad elszámolása megengedett), kedvezményeket nem vesz igénybe, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem ad, és nem köteles adóhatósági közreműködés nélküli adóbevallást benyújtani. 2017-től az adóhatóság készíti el az adóbevallást az ügyfélkapuval rendelkező magánszemély részére, aki munkáltatói adó-megállapítást nem kért, az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, vagy bevallási nyilatkozatot nem tett. Az adóhatóság a nyilvántartásában meglévő adatok alapján adóbevallási tervezetet készít és azt elektronikus úton megküldi az adózónak. A magánszemély javíthatja, kiegészítheti a tervezetet, ha nem ért egyet az abban foglaltakkal. Az adóbevallási tervezettel kapcsolatos szabályokat első alkalommal a 2016. évi jövedelmekre kell alkalmazni. Fuvarozók napidíja 2016. január 1-jétől a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottak részére adható költségtérítési átalány (napidíj) összege napi 40 euróról 60 euróra emelkedik. Az ilyen költségátalány változatlanul csak akkor választható, ha a magánszemély más jogcímen költségtérítésben (például szállás, étkezés). nem részesül, kivéve a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokat. A napidíj számlák nélkül elszámolható elismert költségnek minősül, így mentes a személyi jövedelemadó alól. A 2016. január 1-jén úton lévők már részesülhetnek a magasabb összegű napidíjban. Oldal: 3
Hasonló szabály lép életbe 2016. január 1-jétől a belföldi fuvarozásban közreműködők számára is. A belföldi kiküldetésre tekintettel fizetett napidíj meghatározott része szintén adómentes lesz, de a mértékét meghatározó kormányrendelet a hírlevél összeállításakor még nem jelent meg. A korábbi szabályok szerint adható napidíj, nagyságától függetlenül, adó-és járulékköteles volt. 3. Illeték Mentesül az illeték alól a gazdálkodó szervek által megszerzett autóbusz, nyerges vontató, és tehergépkocsi. Az elektromos hajtómotorral ellátott gépjárművekre előírt illetékmentességet valamennyi környezetkímélő gépkocsira kiterjesztik. Kérelemre vissza kell téríteni az öröklési és a visszterhes vagyonátruházási illetéket, ha a vagyonszerző a műemlék épület felújítását egy éven belül megkezdi és öt éven belül be is fejezi. Nem kell illetéket fizetni, ha egy olyan magánszemély bérlő vásárolja meg a lakást, aki annak korábban tulajdonosa volt. Nem terheli továbbá illeték a lakás bérbeadóját sem, ha a lakást a korábbi tulajdonosnak adja bérbe legalább öt évre és visszavásárlási jogot is biztosít, továbbá az éves bérleti díj nem haladja meg a vételár 7%-át. 4. Helyi iparűzési adó 2016. január 1-jétől a fizetendő adó csökkenthető a költségként elszámolt külföldön megfizetett útdíj, valamint az autópálya, autóút és főút használatáért belföldön fizetett úthasználati díj 7,5%-val. A megtett úttal arányos belföldi e-útdíj 7,5%-a továbbra is levonható az adóból. Az önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy valamennyi adózóra egységesen rendeletet alkossanak arról, hogy a vállalkozások a számított adót csökkenthetik az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kíséreti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségének 10%-val. 2016-január 1-jétől nem kell adóbevallást benyújtani, ha az adóalanyt mentességi, kedvezményi szabályok alapján adófizetési kötelezettség nem terheli. 2017. január 1-től a helyi iparűzési adó bevallás az önkormányzat helyett a NAV-hoz is benyújtható elektronikus úton az általános nyomtatványkitöltő program alkalmazásával. A NAV a beérkezett adóbevallásokat - befogadó nyugta kiadásával és vizsgálat nélkül - továbbküldi az illetékes önkormányzatoknak. A NAV-hoz határidőben beadott bevallás az önkormányzatnál jogszerűen teljesítettnek minősül. 5. Általános forgalmi adó A csoportos adóalanyiságra vonatkozó szabályok alkalmazásánál nem kell egymással kapcsolt vállalkozásnak tekinteni azokat az adóalanyokat, amelyek kizárólag azért minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, mert a magyar állam vagy a helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetetten többségi befolyással rendelkezik bennük. A 2016. január 1-jén vagy azt követően keletkezett levonható áfa csak a levonási jog keletkezésének évében és az azt követő naptári évben érvényesíthető. A legfeljebb kétéves időkorláton túl, de még az elévülési időn belül az áfa levonás önellenőrzéssel érvényesíthető. Közösségen belüli beszerzés és önadózással megállapított áfa esetében az áfa levonási joggal csak abban az időszakban lehet élni, amelyben a levonható áfa felmerült. Az új építésű lakóingatlanok értékesítésekor 2016. január 1-jétől 2019. december 31-ig 5%-ra mérséklődik az áfa mértéke, amennyiben a hasznos alapterület többlakásos Oldal: 4
társasház esetében a 150 m2-t, egylakásos lakóingatlan esetében a 300 m2-t nem haladja meg. Számlázás 2016. január 1-jétől mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól a nemzetközi légi személyszállítási szolgáltatást nyújtó (elegendő számviteli bizonylatot kiállítani, kivéve, ha a vevő számlát kér), valamint a belföldön nem letelepedett áfa alany, amely belföldi nem adóalany részére nyújt műsorszolgáltatási, távközlési vagy elektronikus szolgáltatást és az adófizetést az egyablakos rendszerben teljesíti (nyugtát kell kibocsátani). Ha a vevő számlát kér és a számla adatai külföldi pénznemben kifejezettek, az áthárított áfa összegét nem kötelező forintban feltüntetni. Az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó - korábban meghirdetett - változásokat 2016. január 1-jétől valamennyi áfa alanynak alkalmazni kell. Főszabály szerint a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Ettől eltérő szabály érvényes a következő esetekben. Teljesítés a számla kibocsátásának időpontja, ha a számla kibocsátása és az ellenérték megfizetésének esedékessége megelőzi az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját. Ha az ellenérték megfizetésének időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintet időszak utolsó napját követő időpont, akkor teljesítés a fizetés esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap (a korábban meghirdetett szabály szerint 30. nap volt). 6. Egyéb adók December 7-én hirdették ki az egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről szóló 2015. évi CXCIV. törvényt. Számos eljárás mentesül 2016-tól az illeték vagy a szolgáltatási díj megfizetése alól. A mentesítés - többek között - a következő eljárásokra terjed ki: cégkivonat, cégbizonyítvány, cégmásolat kiállítása, ha a cég tagja, vagy képviselője kéri, a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratok megküldése elektronikus úton, valamennyi adóigazolás, továbbá a számviteli beszámoló közzététele. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.930 forintról 7.050 forintra emelkedik. A környezetkímélő gépkocsik minden fajtája mentesül a regisztrációs adó, a gépjárműadó és a cégautó adó alól (korábban csak a tisztán elektromos gépkocsikra vonatkozott a mentesség). Gépjárműadó a nyerges vontató és az általa vontatott félpótkocsi járműszerelvényként adózik a jövőben. Ez azt jelenti, hogy a félpótkocsi össztömege beépül a nyerges vontató adóalapjába, tehát utána külön nem kell adót fizetni. 7. Számviteli törvény Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat. A 2016. üzleti évtől hatályos számviteli törvényi változásokat jellemzően a 2013/34/EU Irányelv hazai szabályozásba való átültetésének kötelezettsége indokolja. Fogalmi változások Az eddigi szabályozás szerinti bontás két csoportot különböztetett meg, a kapcsolt vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások csoportját. A 2016. üzleti évtől három csoportot kell elkülönítetten kimutatni, a harmadik csoport a jelentős tulajdoni Oldal: 5
részesedések lesz. A számviteli törvénybe a következő új fogalmak kerültek be, melyekre eddig is volt utalás a törvényben, de hiányzott a pontos definíció: Jelentős tulajdoni részesedésnek minősül más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20%-ot meghaladja. Mértékadó befolyást gyakorlónak minősül az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20%-ával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. Módosuló fogalmak: Társult vállalkozás: az a konszolidálásba teljes körűen be nem vont társaság, ahol az anya vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata (a fent ismertetett) jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a társaság, amelyben a vállalkozó nem rendelkezik (a fent ismertetett) jelentős részesedéssel és nem leányvállalat, közös vezetési és társult vállalkozás. Az új fogalom (jelentős tulajdoni részesedés) megjelenése miatt a következő csoportokban jelennek meg új mérlegtételek: befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok, és kötelezettségek. Az eredménykimutatás B változata (kétoldalas változat) nem alkalmazható a 2016-tól kezdődő üzleti évekre vonatkozóan. Az eredmény-kimutatás néhány sorának elnevezése megváltozik. Az eredménykimutatásban megszűnik a rendkívüli eredmény kategória, tételei az egyéb bevételekben, ráfordításokban, illetve a pénzügyi eredmény tételei között jelennek meg. Megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategória, mert változnak az osztalékfizetés szabályai. Az eredménykimutatás az adózott eredmény kategóriánál ér véget és ez az eredmény kerül be a saját tőkébe. A beszámolókat érintő változások Változnak az egyes beszámolótípusokra vonatkozó értékhatárok. Egyszerűsített éves beszámolót az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó készíthet, amelynél két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg az 1.200 millió forintot; az éves nettó árbevétel a 2.400 millió forintot; az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. Korábban a határ mérlegfőösszegnél 500 millió forint, az éves nettó árbevétel pedig 1.000 millió forint volt, a létszámhatár nem változott. Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg az 6.000 millió forintot; az éves nettó árbevétel a 12.000 millió forintot; az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 250 főt. Korábbi szabályozás alapján a határ a mérlegfőösszegnél 5.400 millió forint, az éves nettó árbevételnél 8.000 millió forint volt, a létszámhatár nem változott. Oldal: 6
Osztalékfizetéssel kapcsolatos módosítások Az osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetendő osztalékot. Az új rendelkezést először a 2016. évben induló üzleti évre vonatkozó döntésre kell alkalmazni. A korábbi szabályozás szerint az osztalék összege annak az évnek a beszámolójában jelent meg, amelyik évre az osztalékot jóváhagyták. Negatív eredménytartalék esetében nincs lehetőség osztalékfizetésre, csak akkor, ha az előző üzleti év pozitív adózott eredményének összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét, illetve figyelembe lehet venni a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig kapott osztalékot. Amennyiben a pozitív tőketartalékból az előző üzleti év zárása előtt (a legfőbb szerv határozata alapján) ellentételezik a negatív eredménytartalékot, akkor az előző üzleti év adózott eredménye (és a kapott osztalék) kifizethető osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a kifizetés után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A kiegészítő mellékletet érintő változások Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének adattartalmát a törvény taxatív módon felsorolja. Meghatározza a törvény a bemutatásra kerülő információk kötelező sorrendjét. A rendkívüli tételek megszűnése miatt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, ráfordítások és költségek összegét, jellegét. Bemutatandók az értékpapír elszámolások során az egymással szemben nettó módon elszámolt tételek bruttó adatai; az igénybe vett szolgáltatások jelentős tételei; a társasági adó kiszámítását befolyásoló értékelési hatások, átmeneti hatás esetén a jövőbeni hatások is; tőkeműveletekhez, az átalakuláshoz kapcsolódó tételek. Egyéb változások Módosul az üzleti vagy cégérték számviteli kezelése. 2016-tól már nem lehetséges üzleti vagy cégértéket kimutatni függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív az összeg akkor, ha egy vállalkozó egy gazdasági társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjainak legalább 75%-át megszerzi (minősített többség). A részesedés értéke a vételár lesz. A 2016. üzleti évtől az üzleti vagy cégértéket legalább 5, de legfeljebb 10 év alatt kell leírni, amennyiben a hasznos élettartam nem becsülhető meg. Az elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírására nem lesz lehetőség. A 2016. évi nyitáskor a meglévő részesedés értékét kell módosítani a szabályozás változása miatt kivezetendő üzleti vagy cégértékkel. Fontos kiemelni, hogy az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adatait már a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő bevezetése Egyedi beszámolóját az IFRS szerint állíthatja össze 2016. január 1-jétől az a vállalkozó: amelynek értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, amelyek közvetlen vagy közvetett anyavállalata konszolidált beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze, Oldal: 7
azok a vállalkozók, amelyek a koncessziós törvény alapján koncesszióköteles tevékenységet végez, koncessziós szerződést köt, vagy a törvény alapján koncessziós társaságnak minősül. 2017. január 1-től kötelezően kell alkalmazniuk az IFRS-eket egyedi beszámolási célokra, azoknak a vállalkozásoknak, amelyek értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, valamint a hitelintézeteknek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak. Kivétel a számviteli törvény szerint meghatározott kisebb méretű hitelintézetek,a szövetkezeti hitelintézetek és a azok az egyéb hitelintézetek,amelyek részt vesznek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában (ezeknél az intézeteknél 2018. január 1.-én áll be a kötelezettség). 2017. január 1.-től választható az IFRS-ek szerinti egyedi beszámoló készítés a biztosítók (kivéve a szolvencia II. szabályozás alá nem tartozó biztosító egyesületek), az MNB felügyelete alá tartozó előzőekben nem említett intézmények (kivéve pénztárak), az előzőekben nem említett, könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társaságok számára. Az IFRS-ek alkalmazására való átállás szándékát 90 nappal az áttérést megelőzően be kell. jelenteni az állami adóhatósághoz, valamint a Központi Statisztikai Hivatalhoz, valamint ha az érintett a MNB felügyelet alá is tartozik, akkor az MNB felé is. Az áttérésről szóló bejelentést megelőzően az áttérni szándékozó IFRS-ek alkalmazására vonatkozó felkészültségét IFRS-minősítéssel rendelkező könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek vizsgálnia kell, amiről könyvvizsgálói jelentést kell Hírlevélről leiratkozás illetve a Kiadó felelősségének kizárása Amennyiben a jövőben nem szeretné, ha e-mailen (ingyenesen) megkapná az EDUTAX Kft. Hírlevelét kérjük, az adotanacsado@edutax.hu címünkre írja ezt meg nekünk. Írásaink elsősorban a figyelemfelhívást, gyors tájékoztatást szolgálják. A megjelent írások emiatt nem tekinthetők egy-egy kérdésre irányuló tanácsadásnak, így kizárjuk minden jogi felelősségünket. Bár a lehető legnagyobb körültekintéssel írjuk és szerkesztjük Hírlevelünket, de az Önt érintő konkrét ügyben kérjük, mindig konzultáljon velünk, az ügy minden fontos részletét tisztázva tudunk személyre szabott és felelősségteljes tanácsot adni Önnek és vállalkozásának. E-mail: adotanacsadas@edutax.hu Oldal: 8